A jogi személyek Flashcards
Jogalany
Jogilag szabályozott társadalmi viszonyok résztvevői
Lehet természetes vagy jogi személy is
Jogi személy fogalma
Az a nem természetes személy, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek.
Jogi személy= jogszabály által vagy
jogszabály felhatalmazása alapján létrehozott, elkülönült vagyonnal és szervezettel rendelkező jogalany,
amelyet mindazok a
jogok és kötelezettségek megilletnek, amelyek természetüknél fogva nem csak természetes
személyekhez fűződhetnek.
Alapelvek:
Típus/forma kényszer
Tartalmi kötöttség elve
Abszolút hatály elve
Nyilvánosság elve
1) Típus/forma kényszer: jogi személyt csak olyan formában lehet létrehozni, melyet a Ptk.
megenged.
2) Tartalmi kötöttség: mennyire kógens(nem enged eltérést) vagy diszpozitív(eltérést engedő) a
szabályozás → jelenleg diszpozitív a szabályozás a jogi személyeknél,
kivétel: ahol a Ptk. tiltja,
illetve ahol az eltérés a tagok kisebbségének vagy a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak
sérti a személyi jogait.
3) Abszolút hatály elve: a jogi személy önálló jogalany= el kell ismerni,minden kívülálló köteles
eltűrni a joggyakorlását,nem lehet joggyakorlásába beavatkozni
4) Nyilvánosság elve: fontos az átláthatóság, státusz információk nyilvánosak.
Jogi személyek általános kritériumai:
Társadalmilag elismert cél
Állandó szervezet(ügyintéző , képviselő szervek)
Elkülönült vagyon
Önálló vagyoni felelősség
A.)Társadalmilag elismert cél: a jogi személynek társadalmilag hasznos, de legalább tolerálható célra
kell irányulnia
- törvény által tiltott célra jogi személy nem létesíthető.(Társadalomra veszélyes,érdeksértő)
B.)Állandó szervezetet: igényel a működése
-ügyintéző szervekre: szervezetét kialakítja,döntést hoz, végrehajt
-képviselő szerve, amely a jogi személy akaratát kifelé kifejezésre juttatja.
C.)Elkülönült vagyon: Működéséhez szükséges vagyonnal kell rendelkeznie
-Ennek a vagyonnak a tagok (alapítók) vagyonától elkülönített vagyonnak kell
lennie.
D.Önálló vagyoni felelősség
Jogi személy létesítése
Létesítő okirattal
De!Hatósági határozat vagy jogszabály is hozhat létre.
A létesítő okirat egy átfogó elnevezés, mely jogi
személyenként változhat, így pl. gazdasági társaságok esetében a speciális elnevezése társasági
szerződés, alapítvány esetében alapító okirat, részvénytársaság, valamint egyesület esetében
alapszabály.
Létesítő okirat tartalmi elemei
jogi személy neve(a jogi személy nevének különböznie kell a korábban nyilvántartásba vett
más jogi személy nevétől)
székhelye
fő tevékenysége (célja, tevékenységi köre)
létesítő személyek nevét, székhelyét, lakóhelyét;
jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, értékét, vagyon rendelkezésre
bocsátásának módját és idejét (a vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeni hozzájárulás, illetőleg
nem pénzbeni hozzájárulás, vagyis az ún. apport(= pl. vagyoni értékű jog, vagy dolog)
első vezető tisztségviselőjének nevét. (Ptk. 3:5.§)
Közhiteles nyilvántartásba vétel!!!- Nyilvánosság elvének megfelelően
Bárki által hozzáférhető és megismerhető
Jogi személyek szervei:
Legfőbb szerv
Vezető tisztségviselő
Felügyelő bizottság
Külső,független szereplő-Könyvvizsgáló
a) Legfőbb szerv: összefogja a jogi személyeket
b) Vezető tisztségviselő: ellátja az ügyvezetést, operatív ügyvitel, legfontosabb jogköre a képviseleti
jog.
c) Felügyelő bizottság: vezető tisztségviselőket felügyelik a legfőbb szerv érdekében.
d) Külső szereplő: könyvvizsgáló: ellenőrzi a könyvelést, függetlennek kell lennie a jogi személytől,
éves mérleg vizsgálata, könyvvizsgálói záradék → hiteles a dokumentum.
Jogi személy megszűnése I.
Jogutódlással-alanyváltozás
1.)Átalakulás
2.)Egyesülés (össze és beolvadás)
3.Szétválás(Külön és kiválás)
1.)Átalakulás:más típusú jszlyé alakul át
2.)Egyesülés (össze és beolvadás)
3.Szétválás(Külön és kiválás)
2.)Egyesülés (össze és beolvadás)
Összeolvadás=több jogi személy megszűnik, belőlük 1 új jön létre
Beolvadás:Csak a beolvadó szűnik meg,
Jogutód a Beolvadásban részt vevő másik jogi személy
3.Szétválás(Külön és kiválás)
-Különválás:(feldarabolódik) jsz megszűnik, helyette több jsz jön létre
-Kiválás: eredeti jogi személy fennmarad, csupán egy része válik ki belőle
Jogutód nélküli megszűnés
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
Megszűnés esetén
jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő
eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Kik a jogi személyek
-Magyar állam
-Civil szervezetek(Nem haszonszerzés,
Egyesület, alapítvány)
-Gazdasági társaság( Elsődleges cél profittermelés, haszonszerzés
KKT.BT,KFT.RT)
-Nem kormányzati szervezet/társadalmi szervezetek (Szövetkezet, Egyesülés, Szakszervezetek, Egyházi jogi személyek)
Jsz-ek-Magyar Állam
PTK értelmében jogi személy
Államot-Állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli a polgári jv-ban.
Az állam a polgári jogviszonyokban a többi jogalannyal egyenlő, az állam a bírósági eljárásokban nem
élvez kiváltságot, nincsenek többlet jogai vagy különleges státusza.
