9. tétel geometriai optika és alkalmazásai Flashcards
Mikor beszélünk geometriai optikáról?
Geometriai optika, amikor rendszer minden releváns mérete sokkal nagyobb, mint a fény
hullámhossza. Geometriai optikában gyakran használunk leképezést.
fény monokromatikus
MI a leképezés?
Van egy eredeti fénypontunk, amiből fénysugarak indulnak ki és ezeket egy
tükör visszaveri. Ezen visszavert fénysugarak meghosszabításai metszik egymást egy pontban,
melyet virtuális vagy valódi képnek nevezünk.
Mi a Fermat-elv?
A legrövidebb idő elve. A fény nem a legrövidebb, hanem a leggyorsabb úton megy mindig.
Homogén közegben a fény mindig egyenes mentén terjed.
Mivel vezethető le a S-D törvény?
a Fermat elvből
MI a S-D törvény?
1) beeső, visszavert megtört sugár és beesési merőleges egy síkban vannak
2) a beeső sugár és a visszavert sugár szinuszának hányadosa állandó ez a törésmutató
3) a beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő
(A merőlegesen beeső fénysugár nem
törik meg, hanem változatlanul továbbhalad.)
Mik a paraxiális közelítés alapvetései?
Tegyük fel, hogy van egy optikai rendszerünk, ami hengerszimmetrikus.
Kicsik a (fény)sugarak szögei a tengelyhez képest.
Szépen megfogalmazva: a tengelytől való távolság kisebb, mint a bármilyen relenváns
fókusztávolság vagy méret
Paraxiális közelítés esetén hogyan jellemezhetjük a fénysugarakat?
A fénysugarakat az optikai tengelytől mért (előjeles!) y távolsággal, és szintén az opti-
kai tengellyel bezárt (előjeles!) szöggel jellemezzük.
Milyen jellemzői vannak a θ’ és y’ függvényeinek?
A θ’-t és az y’-t leíró függvények lineárisak. Ami azért jó, mert a rendszer, amin áthalad
a fény, reprezentálható mátrixokkal (tetszőleges paraxiális rendszerben igaz ez).
Mi a bemenő fény mátrixa?
y
n_be*θ
Mi a kimenő fény mátrixa?
y’
n_ki*θ
Tetszőleges paraxiális optikai rendszerre mennyi a mátrix determinánsa?
+/-1
szabad terjedés mátrixa
1, d/n
0. 1
törés mátrixa
1, 0
(n1−n2)/R, 1
visszaverődés mátrixa
1 , 0
−2n/R, −1
Fókuszpont definíció
az a pont, ahová az objektív a párhuzamosan beeső fénysugarakat össze-
gyűjti (konkáv (homorú) tükör, gyűjtőlencse), vagy a fénysugarak onnan indulnak ki
(konvex (domború) tükör, szórólencse).
MIt tudsz a kausztikákról?
Lencsehibák esetén, ha fénnyel képezünk le egy tárgyat, akkor az általa alkotott kép foltos
lesz. De ha esetlág mással (mondjuk elektronnal), akkor sajátos struktúrák alakulnak ki. A
kausztika a görbesereg burkólóját jelenti.
Hullámoptikában is fontosak, ahol klasszikusan kausztikák vannak, ott hullámoptikában
erősítések vannak (bonyolult struktúrával).
Mi a korona jelensége?
Más néven koszorúnak nevezzük. Azt látjuk, hogy a nap körül kialakul egy szivárvány
szerű jelenség. valójában a felhőkön jön létre. Van egy vízcsepp, ami akadályként a fény
útjában van, erről a szórt fény egy difrakcióként jelenik meg előttünk.
Mi a glória jelensége?
Ha árnyék vetül a felhőkre, akkor a tárgy körül egy “glória” alakul ki. Ez akkor van, hogy
ha bejövő fény szóródási szöge körülbelül 180◦. Ezen szög környékén intenzitási maximumok jelennek meg.
Milyen optikai eszközöket ismersz?
- Vetítőgép
- Fényképezőgép
- Lupe, szemüveg
- Mikroszkóp
- Távcső
Gömbtükör fókusza képlet
f=-R/2
A gömbtükör leképezési törvénye képlet
1/t+1/k=1/f
Vékony lencse fókusza képlet
1/f=-M_1,2=(n-1)(1/R_1-1/R_2)
A t0-t és a k0 mit jelöl?
fősíkokat
Általános leképezési törvényeket hogyan kapjuk meg?
Összetett rendszereknél a leképezést úgy kapjuk meg, hogy összeszorozzuk a rendszert
alkotó mátrixokat (amik a rendszert alkotó elemeket reprezentálják), majd ebből kapjuk az
általános leképezési törvényeket: