9. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja Flashcards
Mikor kezdődött a reformkor?
1830 HITEL Szechényi
Wesselényi és Széchenyi?
Jó pajtik. Nagy hatással vannak egymásra, Széchenyi aki erdélyi nagy hatással van Széchenyi nemzeti öntudatára, Széchenyi meg Wesselényi Nyugati gondolkodású liberalizmusára. Széchenyi bejárta Európát és rájött, hogy ehhez képest mi eléggé fosok vunk.
25-27-es országgyűlés?
A reformkor főbb problémái megjelennek az ülésen (vámok, úrbéri viszonyok stb.) de csak a magyar nyelvet sikerül rendezni. Egy bizonyos Széchenyi felajánlja a birtokainak egy évi jövedelmét egy magyar nyelvet ápoló intézmények. Többen követik példáját és megszületik az MTA.
Hitel?
Hitelt 1830-ban írta Széchenyi és a reformkor problémáit gazdasági szemszögből vizsgálja. Azt állítja a feudális kiváltságokat (ilyen középkori biszbaszok) élvező nemességnek már nem érdeke ez. Az ősiség megnehezíti a hitelfelvételt, a jobbágyi szolgáltatások a hatékony gazdálkodást és a vámmentesség meg a kereskedelmet.
Széchenyi progi?
Széchenyi próbálta elkerülni a társadalmi konfliktusokat, de folyamatos és szerves fejlődést akart. Nem akart komoly összeütközést a Habsburgokkal és a tömeget bevonni a politikába. Azt akarta, hogy az arisztokrávia vezessen.
Wesselényi progi?
Wesselényinek a könyve ugyanakkor íródott kb, de a cenzúra miatt csa később külföldön jelent meg. Az ő programja politikai szemszögből vizsgálta a problémákat. Szerinte a nemességnek azért kell a saját oldalára állítani a parasztságot, hogy könnyeben tudjon a kormányzattal harcolni. Nem zavarta ha összeütköznek a Habsburg vezetőséggel. Ebből nő ki a Kossuth programja is.
Széchenyi praktikus lépései?
Pesten kaszinót, és lóversenyeket szervezett. Ezt mind annak az érdekében, hogy egy Angliai modellre épülő Magyarország ideáját támogató nemességet tudjon létre hozni. Támogatta a gőzhajózást, a vasútakat, a hidak építését és a folyók szabályozását. Egy idő után már ezek miatt volt népszerű, nem a politikája miatt.
Jobbágykérdés indulása?
1830-ban durva kolerajárvány indult meg a felvidéken. A betegségbe sokan meghaltak és ennek és a társadalmi feszültségek miatt jobbágy felkelések indultak meg. Ezeket csak a hadsereg tudta megállíatani és felhívták a figyelmet arra, hogy ez a probléma megoldatlan.
A 32-36-os országgyűlés
Ezen már sok a jobbágykérdést megoldani akaró politikus volt. Mivel ezek a politikusok azt állították, hogy a nemességnek megéri az oldalukra állítani a jobbágyokat, mert akkor könnyebb a vezetőségnek harcolnia, ezt a megoldást érdekegyesítésnek nevezték. Ennek köszönhetően elfogadták az önkéntes örökváltságot az alsóház. Ez azt jelentette, hogy közös megegyezés alapján a jobbágy kiválthatta úrbéri szolgáltatásaikat és ezzel megkapta a földet és paraszttá vált. Viszont az uralkodó nem akarta aláírni és különböző más probléma miatt ez elbukott.
Nyelvkérdés?
Mindenki államnyelvnek akarta a magyart és 1844-ben az is lett.
Jobbágykérdés?
A fontolva haladók részleges reformokat, a liberális nemesség és centralisták kötelező örökváltságot akartak állami kárpótlással és a Fiatal Magyarország meg teljes felszabadítást kárpótlás nélkül.
Ausztriához fűződő viszony?
A fontolva haladók a Pragmatica Sanctiora hivatkozva szerették volna a fennáló viszonyokat megtartani, a liberális nemesség a perszonálunió felé akart haladni és a Fiatal Magyarország meg független országot.
Alkotmányosság kérdése?
A fontolva haladók rendi gyűléseket akartak rendi hivatalokkal. A liberális nemesség és a centralisták cenzusos népkpviseletet és felelős kormányt, a Fiatal Magyarország pedig népképviseletet felelős kormánnyal.
Nemzetiségi kérdés?
A fontolva haladók és a centralisták a toleráns állásponton voltak, a liberális nemesség az “egy politikai nemzet” ideáját hírdették és a Fiatal Maygarország pedig magyarosítani szeretett volna.
Társadalmi bázisa Sz.-nek és K.-nak?
Sz: főnemesség, tömegeket ki akarta zárni
K: nemesség és parasztság is
