6. Szövegtípusok Flashcards
Melyek a fogalmi sémák?
A szöveg témájával, a világgal kapcsolatos, a memóriá kban elraktározódott, elrendezett tudásunk és elvárásaink a fogalmi sémák. Lehetővé teszik, hogy a szövegben ki nem fejtett, azon túli jelentéseket is megértsük, értelmezzük. A szövegbeli új információkat a meglévő fogalmi sémáink alapján dolgozzuk fel.
Mit nevezünk tudáskeretnek?
A világ egy meghatározott részére vonatkozó ismereteink összességét. Lehetővé teszi, hogy az adott helyeztben a megfelelő típusú szöveget alkossuk, vagy egy szöveget megfelelően értsünk, értelmezzünk.
Mi a forgatókönyv?
A különféle fogalmakhoz, szövegtípusokhoz az elménkben hozzákapcsolódó tipikus eseménysort.
Mi a szövegfókusz?
A szövegben még nem említett, új információ.
Mi a szövegtopik?
A szövegben már említett vagy ismert információ.
Mi a nyelvi norma?
A társadalom egésze számára érvényes, társadalmi megegyezésen alapuló nyelvi és nyelvhasználati szabályok, szokások. A nyelvi norma és a szövegtípusok kölcsönhatásban állnak.
Melyek a monologikus szövegek?
Amelyekre egyirányú kommunikáció jellemző.
Melyek a dialogikus szövegek?
Melyekre kétirányú kommunikáció jellemző. Legjellemzőbb mozzanatuk a szerepváltás: a párbeszédben a szövegalkotóból befogadó lesz, majd szerepet cserélnek.
Melyek a polilogikus szövegek?
Ugyanarról a témáról kettőnél többen beszélnek.
Melyek az elbeszélő szövegek?
Céljuk elsősorban a tájékoztatás, valamely eseménysor elbeszélése. Többnyire időbeliségre épülnek, lineáris szerkezetűek. Folyamatosan előrehaladva bontakozik ki bennük a cselekmény. Gyakran párbeszédet is tartalmaznak. Az igék ideje és személye attól függ, hogy maga az elbeszélő milyen nézőpontból tekint az eseményekre, külső szemlélőként vagy az események résztvevőjeként.
Melyek a leíró szövegek?
Általában térbeliségre élülő, láncszerű vagy mozaikszerű szerkezetűek. Haladhatunk a részektől az egész felé vagy az egész bemutatásától a részletekig; közelebbitől a távoli felé vagy egy pontból kiindulva, koncentrikus körökben; kívülről befelé, belülről ki, haladás közben. Tárgyilagosabb, mint az elbeszélő vagy az érvelő szövegtípusok.
Melyek az érvelő szövegek?
Elsődleges céljuk a meggyőzés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás. Logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra épülő, láncszerű szerkezetű szövegek. Bennük tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítunk vagy cáfolunk. A bizonyításhoz érveket használunk fel.
Ismertesd az érvelő szöveg szerkezetét!
Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés, elővázlat
Tárgyalás: a tételek megfogalmazása, részletezése, bizonyítása érvekkel, példákkal
Befejezés: összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás
Jellemezd a szóbeli szövegeket!
Esetükben általában kevesebb igénnyel fogalmazunk, lazábbak a mondatkapcsolatok, szabálytalanabb a szövegszerkezetünk. Mivel a helyzethez kötött, időben múlandó élményt jelent, gyakran van szükség ismétlésekre, visszautalásokra. Az írással szembeni előnye, hogy látjuk, halljuk a hallgató visszajelzéseit. Kifejezőeszközökben is gazdagabb az élőszó, mint az írott szöveg.
Melyek a szóbeli szövegtípusok?
Társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd, stb.
