6. Szövegtípusok Flashcards
Melyek a fogalmi sémák?
A szöveg témájával, a világgal kapcsolatos, a memóriá kban elraktározódott, elrendezett tudásunk és elvárásaink a fogalmi sémák. Lehetővé teszik, hogy a szövegben ki nem fejtett, azon túli jelentéseket is megértsük, értelmezzük. A szövegbeli új információkat a meglévő fogalmi sémáink alapján dolgozzuk fel.
Mit nevezünk tudáskeretnek?
A világ egy meghatározott részére vonatkozó ismereteink összességét. Lehetővé teszi, hogy az adott helyeztben a megfelelő típusú szöveget alkossuk, vagy egy szöveget megfelelően értsünk, értelmezzünk.
Mi a forgatókönyv?
A különféle fogalmakhoz, szövegtípusokhoz az elménkben hozzákapcsolódó tipikus eseménysort.
Mi a szövegfókusz?
A szövegben még nem említett, új információ.
Mi a szövegtopik?
A szövegben már említett vagy ismert információ.
Mi a nyelvi norma?
A társadalom egésze számára érvényes, társadalmi megegyezésen alapuló nyelvi és nyelvhasználati szabályok, szokások. A nyelvi norma és a szövegtípusok kölcsönhatásban állnak.
Melyek a monologikus szövegek?
Amelyekre egyirányú kommunikáció jellemző.
Melyek a dialogikus szövegek?
Melyekre kétirányú kommunikáció jellemző. Legjellemzőbb mozzanatuk a szerepváltás: a párbeszédben a szövegalkotóból befogadó lesz, majd szerepet cserélnek.
Melyek a polilogikus szövegek?
Ugyanarról a témáról kettőnél többen beszélnek.
Melyek az elbeszélő szövegek?
Céljuk elsősorban a tájékoztatás, valamely eseménysor elbeszélése. Többnyire időbeliségre épülnek, lineáris szerkezetűek. Folyamatosan előrehaladva bontakozik ki bennük a cselekmény. Gyakran párbeszédet is tartalmaznak. Az igék ideje és személye attól függ, hogy maga az elbeszélő milyen nézőpontból tekint az eseményekre, külső szemlélőként vagy az események résztvevőjeként.
Melyek a leíró szövegek?
Általában térbeliségre élülő, láncszerű vagy mozaikszerű szerkezetűek. Haladhatunk a részektől az egész felé vagy az egész bemutatásától a részletekig; közelebbitől a távoli felé vagy egy pontból kiindulva, koncentrikus körökben; kívülről befelé, belülről ki, haladás közben. Tárgyilagosabb, mint az elbeszélő vagy az érvelő szövegtípusok.
Melyek az érvelő szövegek?
Elsődleges céljuk a meggyőzés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás. Logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra épülő, láncszerű szerkezetű szövegek. Bennük tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítunk vagy cáfolunk. A bizonyításhoz érveket használunk fel.
Ismertesd az érvelő szöveg szerkezetét!
Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés, elővázlat
Tárgyalás: a tételek megfogalmazása, részletezése, bizonyítása érvekkel, példákkal
Befejezés: összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás
Jellemezd a szóbeli szövegeket!
Esetükben általában kevesebb igénnyel fogalmazunk, lazábbak a mondatkapcsolatok, szabálytalanabb a szövegszerkezetünk. Mivel a helyzethez kötött, időben múlandó élményt jelent, gyakran van szükség ismétlésekre, visszautalásokra. Az írással szembeni előnye, hogy látjuk, halljuk a hallgató visszajelzéseit. Kifejezőeszközökben is gazdagabb az élőszó, mint az írott szöveg.
Melyek a szóbeli szövegtípusok?
Társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd, stb.
Jellemezd az írott szövegeket!
Szavakkal, mondatokkal, valamint egész formájukkal, szövegképükkel, színekkel, betűtípusukkal, tagolásukkal is hatnak ránk. Írásbeli közléseink tudatosabbak, igényesebbek, megformáltabbak, mint a szóbeliek. Nincs szükség annyi ismétlésre, terjengősségre, hiszen az olvasó visszaolvashatja a szöveget. Viszont nincs lehetőség az olvasó visszajelzéseinek figyelembevételére.
Csoportosítsd az írott szövegeket!
Folyamatos szövegek: folyamatosan, lineárisan következnek egymás után a mondatok, pl. esszé, filmismertető, magánlevél
Nem folyamatos szövegek: részeit csak a kommunikációs és jelentésbeli kapcsolatok fűzik össze, pl. használati utasítás.
Melyek az írásbeli szövegtípusok?
Feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés, novella, stb.
Melyek az írott-beszélt nyelvi szövegek?
A 21. század technikai eszközei, a számítógép, a mobiltelefon létrehozták az írott-beszélt nyelvet. A szöveg megalkotásához valamiféle technikai eszközre van szükség. Bár a szöveg írott formában jelenik meg, szerkezete laza, hiányos, inkább a beszélt nyelvhez hasonlít.
Melyek az írott-beszélt nyelvi szövegtípusok?
SMS, e-mail, blog, chat, stb.
Mi az IKT?
Modern információs-kommunikációs technológiák, melyek új lehetőséget teremtenek az információk feldolgozására és a szövegek alkotására, megosztására.
Melyek a digitális szövegek?
Melyek az IKT alkalmazásaival születtek. Ide tartoznak a hagyományos eljárással született, de digitális eszközzel továbbított, megjelenített vagy megosztott szövegek, és a digitális eszközzel létrehozott szövegek. A számítógéppel szerkesztett szövegeket módosíthatóság és dinamikusság jellemzi. A digitális szövegek végtelen terjedelműek lehetnek. Jellemző az asszociativitás: újabb és újabb linkre kattintva újabb információk válnak elérhetővé.
Mi a hipertext?
A hálózatosan felépülő digitális szövegek, ezek rendszere.
Mi a hipertextuailtás?
A digitális szövegek egymásra épülése és hálózatos összekapcsolódása.
Mi a multimedialitás?
A digitális szöveghez szabadon kapcsolhatunk kép-, hang- és videofájlokat, ezáltal nagyobb szerepet játszanak bennük, sokszor nélkülözhetetlenek a multimédiás elemek.
Mi a blog?
Internetes napló. Témája sokszínű. Nyilvános weboldalon jelenik meg, rendszeresen újabb és újabb bejegyzésekkel bővül. Szerzője lehet magánszemély vagy intézmény képviselője is. Kevés tartalmi és formai kötöttsége van, terjedelme változó. Az olvasók gyakran megjegyzéseket is fűznetnek a bekegyzésekehez.
Csoportosítsd a szövegtípusokat a kommunikációs színterek szerint:
Magánéleti, pl. vicc, levél, falfirka Közéleti, pl. felszólalás, hozzászólás Hivatalos, pl. kérvény, rendelet Egyházi, pl. prédikáció, zsoltár Tudományos, pl. előadás, értekezés Sajtóban megjelenő, pl. hirdetés, riport Szépirodalmi, pl. regény, epigramma, komédia
Csoportosítsd a szövegeket a szövegalkotás módja szerint!
Tervezett szöveg: a szövegszerkesztést előkészületek előzik meg, anyaggűjtés, jegyezetelés, pl. irodalmi dolgozat, tudományos értekezés
Spontán szöveg: előkészület nélkül, pl. telefonbeszélgetés, hozzászólás
