5. Kémiai kötések II.: Ionos kötés Flashcards

1
Q

Milyen elemek között alakulhat ki ionos kötés?

A

Kis EN-ú fémes és nagy EN-ú nem fémes elemek között (∆EN > 1,8).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Az atom semleges. Hogyan keletkezhet belőle ion?

A

Elektronleadással vagy elektronfelvétellel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Milyen ion keletkezik elektronleadással?

A

Elektronleadással pozitív töltésű kation keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Milyen ion keletkezik elektronfelvétellel?

A

Elektronfelvétellel negatív töltésű anion keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mutasd be az ionos kötést a kálium és a klór példáján!

A

A káliumatom egy elektronját befogadja a nagyobb EN-ú klóratom. A káliumból pozitív töltésű káliumion, a klórból negatív töltésű kloridion keletkezik. A kettő közötti elektrosztatikus vonzóerő az ionos kötés.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Miért adnak le vagy vesznek fel elektron az atomok?

A

Hogy elérjék az energetikailag kedvezőbb, alacsonyabb energiájú nemesgázszerkezetet.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Csoportosítsd az ionokat töltésük előjele szerint!

A

A kation pozitív, az anion negatív.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Csoportosítsd az ionokat összetétel szerint!

A

Egyszerű ionok és összetett ionok.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Egyszerű ion fogalma?

A

Olyan ion, amely atomból képződik elektron leadás vagy felvétel útján.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mi jellemzi a kation képződését?

A

A kationok képződését az ionizációs energia jellemzi.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Ionizációs energia fogalma? Jele? Mértékegysége? Előjele?

A

1 mól gázhalmazállapotú (szabad állapotú), alapállapotú atom legkönnyebben leszakítható elektronjának az eltávolításához szükséges energia (első ionizációs energia).
Jele: Ei
mértékegysége: kJ/mol
előjele: pozitív, endoterm folyamat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Ionizációs energia termokémiai egyenlete?

A

K(g) ➝ K⁺(g) + e⁻

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Hogyan történik több elektron leszakítása?

A

Több elektron leszakítása egymás után történik.
A második ionizációs energia nagyobb mint az első, a harmadik ionizációs energia nagyobb a másodiknál ill. az elsőnél.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Mi az oka annak, hogy a második és a harmadik ionizációs energia nagyobb?

A

A második és harmadik elektron már pozitív atomtörzsről szakad le, arról pedig nehezebb elektront eltávolítani!
Az ionizációs energia fogalmánál erre figyeljünk, és a helyes megfogalmazást alkalmazzuk!

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Hasonlítsd össze a semleges atom és a kation sugarát, méretét!

A

A kation sugara mindig kisebb, mint a semleges atom mérete (K > K⁺). A pozitív atommag jobban összehúzza az elektronfelhőt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Mi jellemzi az anion képződését?

A

Az anion képződését az elektronaffinitás jellemzi.

14
Q

Elektronaffinitás fogalma, ha előjele negatív? Jele? Mértékegysége? Előjele? Termokémiai egyenlete?

A

Az az energiaváltozás, amely akkor lép fel, amikor 1 mól gázhalmazállapotú szabad atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű gázhalmazállapotú ion képződik.
Jele: Eaff
mértékegysége: kJ/mol
előjele: negatív, exoterm változás
termokémiai egyenlet: Br(g) + e⁻ ➝ Br ⁻(g)

15
Q

Elektronaffinitás fogalma, ha előjele pozitív? Jele? Mértékegysége? Előjele? Termokémiai egyenlete?

A

Az az energiaváltozás, amely akkor lép fel, amikor 1 mól gázhalmazállapotú, egyszeresen negatív töltésű ionból 1 mól semleges atom képződik 1 mól elektron leadásával.
Jele: Eaff
Mértékegysége: kJ/mol
Előjele: pozitív, endoterm változás
termokémiai egyenlet: Br ⁻(g) ➝ Br(g) + e⁻

16
Q

Hasonlítsd össze a semleges atom és anion sugarát, méretét!

A

Az anion sugara mindig nagyobb, mint a semleges atom mérete (Cl⁻ > Cl). A pozitív atommag vonzó ereje kevésbé hat több elektronra.

17
Q

Összetett ionok fogalma?

A

Az összetett ionok olyan töltéssel rendelkező részecskék, amelyek kettő vagy több atomból állnak és atomjaikat kovalens kötés tartja össze. Lehetnek anionok és kationok egyaránt.

18
Q

Hogyan jöhetnek létre összetett ionok?

A

Sav-bázis reakció által, molekulákból elektronfelvétel vagy elektronleszakadás útján, komplexképződés útján.

19
Q

Hogyan jönnek létre összetett ionok sav-bázis reakció által? Mi jellemző rájuk? Hogyan stabilizálódnak?

A

Savból proton (H⁺) leszakadás útján anion (savmaradék anion) képződik. (pl. SO₄²⁻) Jellemző rájuk, hogy halmazuk tartalmaz delokalizált elektronokat. Annak érdekében, hogy stabilizálódjon az ion, vagyis egyenletes legyen a töltéseloszlása, a töltést okozó és a π-elektronok delokalizálódnak.

Bázisból proton (H⁺) felvétel útján kation képződik. (pl. NH₄⁺, H₃O⁺) A kötés datív módon alakul ki.

20
Q

Hogyan hasonlítjuk össze az azonos elektronszerkezettel rendelkező ionok és atomok méretét?

A

Azonos elektronszerkezettel rendelkező ionok illetve atomok esetén a legpozitívabb a legkisebb, a legnegatívabb a legnagyobb méretű, középen a semleges atom áll. Oka, hogy a kationban protontöbblet, az anionban protonhiány van.

21
Q

Hogyan szerkesztjük meg az ionos vegyületek képletét?

A
  1. A kation elől, az anion hátul van.
  2. Kation és anion olyan arányban vegyül, hogy a keletkezett részecske semleges legyen.
  3. A képletben a legkisebb egész számokat adjuk meg.
  4. Ha összetett ionból több van, zárójelet használunk.
  5. A képlet megadásakor az ionok képletein nem szabad módosítani.