4. Elsőrendű kémiai kötések

Question 1

Melyek az elsőrendű kémiai kötések?

Answer 1

Ionos kötés, fémes kötés, kovalens kötés.

Question 2

Milyen atomok között jöhet létre ionos kötés?

Answer 2

Kis EN-ú fémes és nagy EN-ú nem fémes elem között (∆EN > 1,8…).

Question 3

Milyen atomok között jöhet létre fémes kötés?

Answer 3

Fémek között.

Question 4

Milyen atomok között jöhet létre kovalens kötés?

Answer 4

Nem fémek között. ∆EN kicsi és legalább az egyik nem fémes elem.

Question 5

Fématomok ionizációs energiája és elektronegativitása?

Answer 5

Kicsi ionizációs energia és elektronegativitás jellemzi őket, ezért vegyértékelektronjaikat könnyen elhagyják.

Question 6

Hogyan épül fel a fémek anyagi halmaza?

Answer 6

A fémek anyagi halmazában pozitív töltésű fématomtörzsek, és az egész halmazra kiterjedő delokalizált elektronrendszer található.

Question 7

Mi tartja össze a fémrácsot? Mi az a fémes kötés?

Answer 7

A fémrácsot a pozitív töltésű fématomtörzsek és a delokalizált elektronok közötti elektrosztatikus vonzóerő tartja össze, amely nem más mint a fémes kötés.

Question 8

Mit jelent az atomtörzs?

Answer 8

Az atomtörzs az atommagot, és a vegyértékelektronoknak nem számító elektronokat jelenti. Atomtörzs = atom - vegyértékelektronok.

Question 9

Mi határozza meg a fémek tulajdonságait?

Answer 9

A fémes kötés.

Question 10

Melyek a fémek fizikai tulajdonságai?

Answer 10

Vezetik az áramot és hőt, szürkés színűek, fémes fényűek, megmunkálhatók, kovácsolhatók, nyújthatók.

Question 11

Miért vezetik a fémek a elektromos áramot?

Answer 11

A fémek halmazában szabadon mozgó, töltéssel rendelkező részecskék (delokalizált elektronok) vannak.

Question 12

Hogyan hat a fémek áramvezetésére, ha emeljük a hőmérsékletüket?

Answer 12

Romlik az áramvezetés.

Question 13

Miért vezetik a fémek a hőt?

Answer 13

Fémdarabot melegítve a delokalizált elektronokkal hőenergiát közlünk, gerjesztődnek. A gerjesztett, szabadon mozgó elektronok ütköznek egymással, a felvett energiatöbbletet ekkor átadják egymásnak. Az elektronok nem szeretnek gerjesztett állapotban létezni, a többletenergiát kisugározzák magukból hő és fény formájában.

Question 14

Miért szürkés színűek a fémek?

Answer 14

Bármely hullámhosszúságú fényt képesek elnyelni.

Question 15

Mely fémek nem szürkés színűek?

Answer 15

Réz, arany.

Question 16

Miért fémes fényűek a fémek?

Answer 16

Megcsiszolva bizonyos hullámhosszúságú fényt képesek visszaverni.

Question 17

Miért megmunkálható a fémek többsége?

Answer 17

Erőbehatásra a fémrács nem szakad szét, csak a rácssíkok tolódnak el egymáson. A ridegebb fémek annyira nem ellenállóak.

Question 18

Molekula fogalma?

Answer 18

Meghatározott számú atom egymáshoz való kapcsolódása kovalens kötéssel.

Question 19

Kovalens kötés fogalma?

Answer 19

Elsőrendű kémiai kötés, melyet egy vagy több közös kötő elektronpár hoz létre molekulapálya kialakításával.

Question 20

Molekulapálya fogalma?

Answer 20

Az a térrész, ahol a közös kötő elektronpárok 90%-os valószínűséggel megtalálhatók. A molekulapálya a kötés kialakító atomok megfelelő atompályáinak a térbeli átfedésével jön létre. Egy molekulapályán max. kettő, ellentétes spinű elektron lehet.

Question 21

Hogyan alakulnak ki a molekulák?

Answer 21

Ha két atom közel kerül egymáshoz, elektronjaikra kihat mindkét atom magvonzása. A két atom párosítatlan elektronjaival közös kötő elektronpárt hoz létre, mely mindkét atomhoz tartozni fog.
A kötő elektronpár egy közös térrészt, molekulapályát hoz létre.

Question 22

Mivel jellemezzük a kovalens kötést?

Answer 22

A kovalens kötést a kötéshossz és a kötési energia jellemzi.

Question 23

Mivel jellemezzük a kötés távolságát?

Answer 23

A kötés távolságát a kötéshossz jellemzi. Az a távolság, amely a kovalens kötésben résztvevő atomok atommagjai között van.

Question 24

Mivel jellemezzük a kötés erősségét?

Answer 24

A kötés erősségét a kötési energiával jellemezzük. Az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mól gázhalmazállapotú molekulában két atom közötti kovalens kötés felszakadjon.

Question 25

A kötési energia jele, mértékegysége, előjele?

Answer 25

Ekötés, Kj/mol, pozitív tehát endoterm változás

Question 26

Hogyan csoportosíthatjuk a kovalens kötéseket?

Answer 26

Kötések száma szerint, kötés polaritása szerint, kötés kialakulásának módja szerint, lokalizációs szerint.

Question 27

Kovalens kötés kötésszám szerinti csoportosítása?

Answer 27

Egyszeres kötés (mindig σ-kötés). Kétszeres kötés (1 σ-kötés és 1 π-kötés). Háromszoros kovalens kötés (1 σ-kötés és 2 π-kötés, melyeket megkülönböztetünk).

Question 28

σ-kötés elhelyezkedése, erőssége?

Answer 28

A két atom közé húzható tengelyen helyezkedik el (tengelyszimmetrikus). A legerősebb kötés, legnehezebben felszakítható.

Question 29

π ₁-kötés elhelyezkedése, erőssége?

Answer 29

A σ-kötésre húzható sík alatt és felett helyezkedik el. A π ₂-kötésnél erősebb, de a σ-kötésnél gyengébb.

Question 30

π ₂ -kötés elhelyezkedése, erőssége?

Answer 30

A π ₁ -kötésre merőleges sík alatt és felett helyezkedik el. A leggyengébb kötés, legkönnyebben felszakítható.

Question 31

σ -, π₁ -, π ₂ -kötések delokalizálódhatnak?

Answer 31

σ-kötés nem, π-kötések igen.

Question 32

σ -, π₁ -, π ₂ -kötések datív módon kialakulhatnak?

Answer 32

Igen, mindegyik.

Question 33

σ -, π₁ -, π ₂ -kötések esetén gátolt a rotáció a kötés mentén?

Answer 33

σ-kötésnél nem, π-kötéseknél igen.

Question 34

Kovalens kötés polaritás szerinti csoportosítása?

Answer 34

Lehet poláris (dipólusos) és apoláris.

Question 35

Jellemezd a poláris (dipólusos) kötést!

Answer 35

Különböző atomok között jön létre (∆EN > 0). A közös kötő elektronpárt az atommagok nem egyforma erővel vonzzák.

Question 36

Jellemezd az apoláris kötést!

Answer 36

Azonos atomok között biztosan létrejön (∆EN = 0). Különböző atomok között ahol nagyon kicsi az ∆EN, még lehet poláris (∆EN = 0,1; ∆EN = 0,2). A közös kötő elektronpárt egyenlő erővel vonzzák az atommagok.

Question 37

Mit jelent a polaritás?

Answer 37

A kötésben lévő nagyobb elektronegativitású atom a közös kötő elektronpárt nagyobb mértékben vonzza magához. A kötés poláris lesz. A nagyobb elektronegativitású atom parciális negatív jellegű, a kisebb elektronegativitású atom parciális pozitív jellegű lesz.

Question 38

Kovalens kötés kialakulásának módja szerinti csoportosítás?

Answer 38

Kolligatív kötés vagy datív kötés.

Question 39

Mit jelent a kolligatív kötés?

Answer 39

A közös kötő elektronpár kialakításában mind a két atom részt vesz.

Question 40

Mit jelent a datív kötés?

Answer 40

A közös kötő elektronpárt csak az egyik atom adja. Feltétele, hogy legyen nemkötő elektronpár az atomon. σ-kötés és -kötés is kialakulhat így.

Question 41

Miben különbözik a kolligatív és a datív kötés?

Answer 41

Csak a kialakulás módjában különböznek, miután kialakultak, már nem lehet őket megkülönböztetni!

Question 42

A kovalens kötés lokalizáció szerinti csoportosítása?

Answer 42

Lokalizált kötés és delokalizált kötés.

Question 43

Mit jelent a lokalizált kötés?

Answer 43

A közös kötő elektronpár csak két atomtörzshöz tartozik.

Question 44

Mit jelent a delokalizált kötés?

Answer 44

A kötés nem helyhez kötött, több atomtörzshöz tartozik.

Question 45

Mitől függ a kötéstávolság és a kötési energia?

Answer 45

Függ a kötést kialakító atomok méretétől. Azonos atomok között a kötés számától is függ.

Question 46

Hogyan befolyásolja az atomok mérete a kötéstávolságot és a kötési energiát?

Answer 46

Minél kisebb az atom mérete, annál erősebb a kötés, és annál közelebb vannak az atomok egymáshoz. A kötéstávolság és a kötési energia fordítottan arányosak.

Question 47

Hogyan befolyásolja a kötések száma a kötéstávolságot és a kötési energiát?

Answer 47

Az egyszeres kötés mindig nagyobb távolságú és kisebb energiájú, mint a kétszeres ill. háromszoros kötés.

Question 48

Hogyan változik a kötési energia , ha a kötések számát tekintjük?

Answer 48

Minél többszörös a kötés, annál nagyobb a kötési energia, de nem arányosan változik! Minél többszörös kötés alakul ki, annál kisebb az energiakülönbség. Oka az, hogy a σ- és π-kötések energiája eltér, π-kötések energiája kisebb, ezért a kötési energia kisebb mértékben nő.