4. Elsőrendű kémiai kötések Flashcards
Melyek az elsőrendű kémiai kötések?
Ionos kötés, fémes kötés, kovalens kötés.
Milyen atomok között jöhet létre ionos kötés?
Kis EN-ú fémes és nagy EN-ú nem fémes elem között (∆EN > 1,8…).
Milyen atomok között jöhet létre fémes kötés?
Fémek között.
Milyen atomok között jöhet létre kovalens kötés?
Nem fémek között. ∆EN kicsi és legalább az egyik nem fémes elem.
Fématomok ionizációs energiája és elektronegativitása?
Kicsi ionizációs energia és elektronegativitás jellemzi őket, ezért vegyértékelektronjaikat könnyen elhagyják.
Hogyan épül fel a fémek anyagi halmaza?
A fémek anyagi halmazában pozitív töltésű fématomtörzsek, és az egész halmazra kiterjedő delokalizált elektronrendszer található.
Mi tartja össze a fémrácsot? Mi az a fémes kötés?
A fémrácsot a pozitív töltésű fématomtörzsek és a delokalizált elektronok közötti elektrosztatikus vonzóerő tartja össze, amely nem más mint a fémes kötés.
Mit jelent az atomtörzs?
Az atomtörzs az atommagot, és a vegyértékelektronoknak nem számító elektronokat jelenti. Atomtörzs = atom - vegyértékelektronok.
Mi határozza meg a fémek tulajdonságait?
A fémes kötés.
Melyek a fémek fizikai tulajdonságai?
Vezetik az áramot és hőt, szürkés színűek, fémes fényűek, megmunkálhatók, kovácsolhatók, nyújthatók.
Miért vezetik a fémek a elektromos áramot?
A fémek halmazában szabadon mozgó, töltéssel rendelkező részecskék (delokalizált elektronok) vannak.
Hogyan hat a fémek áramvezetésére, ha emeljük a hőmérsékletüket?
Romlik az áramvezetés.
Miért vezetik a fémek a hőt?
Fémdarabot melegítve a delokalizált elektronokkal hőenergiát közlünk, gerjesztődnek. A gerjesztett, szabadon mozgó elektronok ütköznek egymással, a felvett energiatöbbletet ekkor átadják egymásnak. Az elektronok nem szeretnek gerjesztett állapotban létezni, a többletenergiát kisugározzák magukból hő és fény formájában.
Miért szürkés színűek a fémek?
Bármely hullámhosszúságú fényt képesek elnyelni.
Mely fémek nem szürkés színűek?
Réz, arany.
Miért fémes fényűek a fémek?
Megcsiszolva bizonyos hullámhosszúságú fényt képesek visszaverni.
Miért megmunkálható a fémek többsége?
Erőbehatásra a fémrács nem szakad szét, csak a rácssíkok tolódnak el egymáson. A ridegebb fémek annyira nem ellenállóak.
Molekula fogalma?
Meghatározott számú atom egymáshoz való kapcsolódása kovalens kötéssel.
Kovalens kötés fogalma?
Elsőrendű kémiai kötés, melyet egy vagy több közös kötő elektronpár hoz létre molekulapálya kialakításával.
Molekulapálya fogalma?
Az a térrész, ahol a közös kötő elektronpárok 90%-os valószínűséggel megtalálhatók. A molekulapálya a kötés kialakító atomok megfelelő atompályáinak a térbeli átfedésével jön létre. Egy molekulapályán max. kettő, ellentétes spinű elektron lehet.
Hogyan alakulnak ki a molekulák?
Ha két atom közel kerül egymáshoz, elektronjaikra kihat mindkét atom magvonzása. A két atom párosítatlan elektronjaival közös kötő elektronpárt hoz létre, mely mindkét atomhoz tartozni fog.
A kötő elektronpár egy közös térrészt, molekulapályát hoz létre.
Mivel jellemezzük a kovalens kötést?
A kovalens kötést a kötéshossz és a kötési energia jellemzi.
Mivel jellemezzük a kötés távolságát?
A kötés távolságát a kötéshossz jellemzi. Az a távolság, amely a kovalens kötésben résztvevő atomok atommagjai között van.
Mivel jellemezzük a kötés erősségét?
A kötés erősségét a kötési energiával jellemezzük. Az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mól gázhalmazállapotú molekulában két atom közötti kovalens kötés felszakadjon.
A kötési energia jele, mértékegysége, előjele?
Ekötés, Kj/mol, pozitív tehát endoterm változás
Hogyan csoportosíthatjuk a kovalens kötéseket?
Kötések száma szerint, kötés polaritása szerint, kötés kialakulásának módja szerint, lokalizációs szerint.
Kovalens kötés kötésszám szerinti csoportosítása?
Egyszeres kötés (mindig σ-kötés). Kétszeres kötés (1 σ-kötés és 1 π-kötés). Háromszoros kovalens kötés (1 σ-kötés és 2 π-kötés, melyeket megkülönböztetünk).
σ-kötés elhelyezkedése, erőssége?
A két atom közé húzható tengelyen helyezkedik el (tengelyszimmetrikus). A legerősebb kötés, legnehezebben felszakítható.
π ₁-kötés elhelyezkedése, erőssége?
A σ-kötésre húzható sík alatt és felett helyezkedik el. A π ₂-kötésnél erősebb, de a σ-kötésnél gyengébb.
π ₂ -kötés elhelyezkedése, erőssége?
A π ₁ -kötésre merőleges sík alatt és felett helyezkedik el. A leggyengébb kötés, legkönnyebben felszakítható.
σ -, π₁ -, π ₂ -kötések delokalizálódhatnak?
σ-kötés nem, π-kötések igen.
σ -, π₁ -, π ₂ -kötések datív módon kialakulhatnak?
Igen, mindegyik.
σ -, π₁ -, π ₂ -kötések esetén gátolt a rotáció a kötés mentén?
σ-kötésnél nem, π-kötéseknél igen.
Kovalens kötés polaritás szerinti csoportosítása?
Lehet poláris (dipólusos) és apoláris.
Jellemezd a poláris (dipólusos) kötést!
Különböző atomok között jön létre (∆EN > 0). A közös kötő elektronpárt az atommagok nem egyforma erővel vonzzák.
Jellemezd az apoláris kötést!
Azonos atomok között biztosan létrejön (∆EN = 0). Különböző atomok között ahol nagyon kicsi az ∆EN, még lehet poláris (∆EN = 0,1; ∆EN = 0,2). A közös kötő elektronpárt egyenlő erővel vonzzák az atommagok.
Mit jelent a polaritás?
A kötésben lévő nagyobb elektronegativitású atom a közös kötő elektronpárt nagyobb mértékben vonzza magához. A kötés poláris lesz. A nagyobb elektronegativitású atom parciális negatív jellegű, a kisebb elektronegativitású atom parciális pozitív jellegű lesz.
Kovalens kötés kialakulásának módja szerinti csoportosítás?
Kolligatív kötés vagy datív kötés.
Mit jelent a kolligatív kötés?
A közös kötő elektronpár kialakításában mind a két atom részt vesz.
Mit jelent a datív kötés?
A közös kötő elektronpárt csak az egyik atom adja. Feltétele, hogy legyen nemkötő elektronpár az atomon. σ-kötés és -kötés is kialakulhat így.
Miben különbözik a kolligatív és a datív kötés?
Csak a kialakulás módjában különböznek, miután kialakultak, már nem lehet őket megkülönböztetni!
A kovalens kötés lokalizáció szerinti csoportosítása?
Lokalizált kötés és delokalizált kötés.
Mit jelent a lokalizált kötés?
A közös kötő elektronpár csak két atomtörzshöz tartozik.
Mit jelent a delokalizált kötés?
A kötés nem helyhez kötött, több atomtörzshöz tartozik.
Mitől függ a kötéstávolság és a kötési energia?
Függ a kötést kialakító atomok méretétől. Azonos atomok között a kötés számától is függ.
Hogyan befolyásolja az atomok mérete a kötéstávolságot és a kötési energiát?
Minél kisebb az atom mérete, annál erősebb a kötés, és annál közelebb vannak az atomok egymáshoz. A kötéstávolság és a kötési energia fordítottan arányosak.
Hogyan befolyásolja a kötések száma a kötéstávolságot és a kötési energiát?
Az egyszeres kötés mindig nagyobb távolságú és kisebb energiájú, mint a kétszeres ill. háromszoros kötés.
Hogyan változik a kötési energia , ha a kötések számát tekintjük?
Minél többszörös a kötés, annál nagyobb a kötési energia, de nem arányosan változik! Minél többszörös kötés alakul ki, annál kisebb az energiakülönbség. Oka az, hogy a σ- és π-kötések energiája eltér, π-kötések energiája kisebb, ezért a kötési energia kisebb mértékben nő.
