2. ZH Flashcards
Kényszermentes helyzet:
a kényszermentes társadalmi helyzetekben a cselekvők saját akaratuknak megfelelően döntenek. Az ilyen helyzetek leírására a játékelmélet tűnik a legalkalmasabb elméletnek.
Döntéselmélet
a döntésekre vonatkozó tudás
A cselekvések és a döntések elválaszthatatlanul összekapcsolódnak egymással, ezért a döntésekre vonatkozó tudásnak, vagyis a döntéselméletnek kiemelt szerepet kell tulajdonítanunk a társadalmi cselekvések magyarázata során.
hagyományos döntéselmélet tényezői
- a cselekvők számára mindig adott külvilág releváns tényállásainak halmaza, azok a lehetséges világállapotok, amelyeket figyelembe kell venni a döntések során (sj);
- a megvalósítható cselekvési alternatívák halmaza (ai);
- a cselekvési lehetőségek és a lehetséges világállapotok összes kombinációjához rendelt következményfüggvény (cij = c(ai(sj)))
- a döntéshozó szubjektív vélekedése a lehetséges világállapotok bekövetkezési valószínűségeiről (pj = p(sj) valószínűségi függvény)
- a döntéshozó rangsora a lehetséges következményekre vonatkozóan azok szubjektív kívánatossága alapján (v(cij) hasznossági függvény)
Preferenciarendezések
értékkifejezés, egyfajta választás a lehetséges alternatívák halmazából.
az értékkifejezés tehát nem más, mint egy preferenciarendezés, egyfajta választás a lehetséges alternatívák halmazából. Gyakorlatilag ugyanezt fejezi ki a közgazdaságtan hasznosság fogalma is, amely a javak, termékek, szolgáltatások gazdasági értékére vonatkozik.
Interakció:
a társadalmi kapcsolatot, vagyis a társadalmi cselekvést magába foglaló helyzetet
nevezhetjük interakciónak is, amikor személyek közti, „egymásra vonatkoztatott”
cselekvésekről beszélünk (inter-action).
Többszereplős döntési helyzet
A
társadalmi dilemmát leíró kétszereplős játék nem általánosítható könnyen és közvetlenül a
sokszereplős társadalmi helyzetekre. Ha sok szereplő van társadalmi kapcsolatban egymással,
akkor már nem teljesül az a feltevés, miszerint a cselekvők ismerik egymást, illetve
mindenkiről tudják, mit tett (vagy nem tett).
A többszereplős helyzetekben voltaképp „nem is látszik” a másik fél, nem érzékelhető úgy,
ahogy a kétszemélyes játékokban. Utóbbi helyzetekben mindig lehet tudni, kivel áll szemben
a cselekvő, és azt is tudni lehet, milyen hatással lehet a másikra az ilyen vagy olyan döntés
meghozatala. Többszereplős környezetben ez az előrelátási, tájékozódási lehetőség nem adott.
Dollár a zsebbe, vagy százdolláros játék
Két ember 100-100 dollárt és egy-egy borítékot kap a játékvezetőtől. El kell dönteniük,
hogy mit tegyenek a kapott pénzzel: betehetik a borítékba, vagy a zsebükbe. Nem
láthatják, hogy mit tett a partnerük a saját pénzével. Ezután a játékvezető mindkét
borítékban megduplázza az ott talált pénz mennyiségét és a játékosok így kapják meg
egymás borítékait.
Döntési tábla / Kimenetmátrix:
Alter borítékba Alter zsebbe Ego borítékba teszi mindketten 2$ Ego 0, Alter 3 Ego zsebre teszi Ego 3, Alter 0 mindketten 1$
Preferencia mátrix:
[3,3][1,4]
[4,1][2,2]
játékelmélet
a – kényszermentes –
érdekvezérelt cselekvések leíró elmélete
racionális döntések
elmélete
a racionalitás, a racionális cselekvő ember fogalmát teszi a társadalmi cselekvések
magyarázatának középpontjába.
alapjátékok modellje
/alter egy döntési alternatívája / alter másik döntési alternatívája
Ego egyik döntési alt. a) következmény b) köv.
Ego másik döntési alt. c) következmény d) köv.
Komplementer játék:
Mintha két játék csak annyiban különbözne egymástól, hogy a játékosok saját preferenciáikat
úgy alakítanák át, hogy a partnerük rangsorát fogadnák el és vennék át maguk számára.
A nevezetes fogolydilemma, átértelmezhető azáltal, hogy nem egoista, hanem altruista
játékosokat feltételezünk, akik a másik játékos számára kedvező preferenciarendezést
fogadják el a magukénak.Az ilyen módon összetartozó játékokat egymás tükörképének, komplementerének
tekinthetjük.
Szereplők száma
A játékok egyik ismertetőjegye a döntéshozók számosságát írja le (lehetnek két-, illetve
többszemélyes játékok). Az alapjátékokat kétszereplős játszmákként minősítettük. Sok olyan
helyzet van, amikor igaz az az állítás, hogy azért nem érdemes a többszemélyes játékokkal
foglalkozni, mert vissza lehet vezetni őket a kétszereplős játékokra, de vannak olyan esetek,
amikor ez nem áll.
Alternatívák száma
A játékok másik fontos jellemzője az, hogy milyen számosságú a döntési tér, vagyis hány
döntési alternatíva áll a játékosok előtt. Ebben a dimenzióban két-, illetve többalternatívás
játékokról beszélhetünk. Az alapjátékokat kétalternatívás játékokként kezeltük, és azt
mondtuk, hogy nem foglalkozunk a többalternatívás játékokkal, mert visszavezethetőek a
kétalternatívás játékokra.
Egyszeri vagy ismételt játék
Fontos kérdés a játékokkal kapcsolatban, hogy hányszor játsszák. E szempont szerint lehet egyszeri játék (egyszer játszott, diszkrét játék = szimultán), illetve ismételt játék (ismétlődő, többször játszott, folyamatos játék).
Az egyszer játszott játékokban a szereplőknek nincs előzetes tapasztalata, tudása, emlékezete a másik játékosról, míg az ismételt játékokban már feltételezhetünk emlékezetet is. A jövőt tekintve is van különbség a kétfajta játék között: ismételt játék esetében a játékosok igazodhatnak a többiek várható jövőbeni lépéséihez, illetve figyelhetnek arra is, hogy mások mit gondolnak majd a következő játékban róluk, ha így vagy úgy döntenek az éppen aktuális játékban.
Fogolydilemma
Egy bankrablás 2 gyanúsítottját egymástól elkülönítve tartva mindkettőnek azt ajánlja a vizsgálótiszt, hogy vallják be, ők követték el a bűncselekményt. Amyennyiben az egyik gyanúsított “beszél”, és a másik nem, akkor a vallomást tévő fél szabadon távozhat, míg a társát 10 évre lecsukják. Ha mindketten vallottak, akkor 5-5 évre ítélik el őket, végül, ha egyikük sem mond semmit, akkor 1-1 évet kapnak.
Csökkenő árspirál
Két eladó versenyez egy adott termék piacán. Ha csak az egyikük csökkentené a termék
árát, akkor tőle többet vennének a vásárlók, ő tehát ebben az esetben járna legjobban
(míg a másik félnek ekkor lenne a legrosszabb). Viszont, ha mindketten csökkentik az árat,
vagyis versengő magatartást követnek, árversenybe kezdenek, akkor egy csökkenő
árspirálba kerülnek. Ez egyre kisebb profitot eredményez mindkettejük számára, ami
nyilván előnytele. Ennél jobb a kölcsönös kooperáció, amikor mégsem kezdik el
csökkenteni az áraikat.
Légszennyező cégek
Egy városban két – egymással versengo – gyár üzemel. Mindketten szennyezo
anyagokat bocsátanak ki. A termelés növekedésével a légszennyezettség nagysága
egyre közelít a kritikus, nem megengedett értékhez, tehát szükség lenne légsz⇥ro
berendezés felszerelésére. Ha az egyik gyárban felszerelik, akkor javul a helyzet,
akkor is, ha a másikban nem végzik el ezt a költséges m⇥veletet. A dezertáló fél
számára nyilván ez a legjobb alternatíva, míg a másik félnek ez a legrosszabb,
hiszen nagy költségei lennének (míg a vetélytársának ez elmaradna). A saját
érdekeit követve tehát egyikük sem ruház be, ami miatt viszont nagyon megno a
légszennyezettség. Ennél kedvezobb lenne, ha mindketten kooperálnának, vagyis
mindegyikük telepítené a sz⇥roberendezést.
Mártírjáték (szerelmes bankrablók
Ha a fogolydilemma helyzetben 2 oyan játékos van, aki nem a maga, hanem a másik javát akarja. Például amikor a 2 bankrabló szerelmespár, és fel akarják maguk áldozni a másik helyett. Ebben a játékban ugyanaz a kifizetésmátrix, mint a fogolydilemma esetében, de a preferenciamátrix értékei megváltoznak.
Gyáva nyúl játék ( kölcsönös elrettentés, ki kapcsolja fel, héja-galamb
2 játékos egymással szemben vezeti az autóját, és az a kérdés, hogy ki fogja előbb elrántani a kormányt? Aki ezt teszi, az lesz a gyáva nyúl, a másik meg a bátor fenegyerek. A legrosszabb kimenet, hogy egyik sem rántja el a kormányt és összeütköznek. Ennél kívánatosabb, ha mindketten elrántják, így egyik se lehet gyáva nyúl.
kölcsönös elrettentés politikája
Két ország fegyverkezési versenybe kezd és folyamatosan a háború megindításával fenyegetik a mésikat. A melyik fél fenygetése hatásosabb, aki továb kitart, az nyeri meg a versenyt, míg a másik szimbolikus vereséget szenved. A legrosszabb eset, ha háborút kezdenek, mert mindketten megsemmisülhetnek. Ha nem kezdenének bele a fegyverkezésbe, akkor nem merülnének ki anyagi forrásaik.
héja-galamb harc
A galamb ténylegesen nem harcol, csak fenyegető pózt vesz fel, ha egy másik madárral kell harcolnia az élelemért. A héja azonban addig támad a másik madárra, amíg el nem kergeti. Ha 2 galamb kerül egymással szembe, akkor nem lesz harc, csak kölcsönös fenyegetés, de az élelmet nem tudják megszerezni. 2 héja viszont életre-halálra menő harcot vív (ez a legrosszabb eset). Ha héja és galamb kerül egymással szembe, a héja elkergeti a galambot, így a héja eszik a galamb pedig életben marad.
Ki kapcsolja fel a villanyt – 1
Két ember olvas egy szobában amikor beesteledik. Valamelyiküknek fel kellene kapcsolnia
a lámpát., hogy tovább olvashassanak. Ha mindketten felállnak, és valamelyikük
felkapcsolja a lámpát, akkor tovább folytathatják az olvasást. Ha csak az egyikük megy
oda a kapcsolóhoz, akkor neki ezzel munkája van, míg a másiknak nincs, viszont
mindkettejüknek világítani fog a lámpa. Ha egyikük sem ál fel, akkor sötét marad, nem
tudnak olvasni.
Önkéntesjáték - Ki kapcsolja fel a villanyt – 2
Két ember ül egy-egy fotelban és olvas, amikor beesteledik. Valamelyiküknek fel kellene
állnia és fel kellene kapcsolnia a villanyt, hogy tovább olvashassanak. Ha mindketten
felállnak akkor világos lesz, de mindkettejüknek „fáradnia” kell. Ha csak az egyikük megy
oda a kapcsolóhoz, akkor neki ezzel munkája van, míg a másiknak nincs, viszont a lámpa
így is égni fog. Ha egyikük sem áll fel, akkor nem lesz világos. Mivel a játékosok altruista
irányítottságúak, mindkettejük számára az a leginkább kívánt kimenet, amikor világos
lesz, és ehhez a partnerüknek nem kell fáradnia, ezért inkább maguk kapcsolják fel a
villanyt.
Vezérjáték (nemek harca)
Kereszteződésben – ez lehet a KI LÉP BE ELSŐNEK?
Két autós érkezik egymással szemben egy kereszteződésbe, ahol mindketten balra (nagy
ívben) akarnak kanyarodni. Az utak egyen rangúak, a jobbkéz-szabály nem ad támpontot,
kettejüknek kell eldönteni, ki kanyarodjon előbb. Ha mindketten elsőként fordulnának
(tehát versengenének), akkor összeütköznének, káruk keletkezne. Mindkettejüknek ez a
legrosszabb kimenet. Ennél jobb, ha egymásra várnak, mert akkor nem lesz baleset, csak
ekkor nem tudhatják, mikor és hogyan lesz vége a várakozásnak. A helyzet feloldható
azzal, hogy valamelyikük - a másikat megelőzve – hirtelen bekanyarodik. A legjobb neki
lesz, hiszen elsőre kanyarodik, de a másik autós is jobban jár ezzel a megoldással, mert –
kis késéssel – ő is hajthat tovább.
Vezérjáték (nemek harca)
Német-osztrák szövetség, 1914 – ez lehet a KÉT DOMINÁNS FÉL?
A német-osztrák szövetség három fronton kezdhet háborúba: a keletin Oroszországgal, a
nyugatin Franciaországgal, a délin Szerbiával szemben. A németek vagy a keleti frontra
koncentrálják a haderejüket, hogy fenyegessék vele az oroszokat vagy előbb megtámadják
a franciákat a nyugati fronton, majd a várható győzelem után a keleti fronton indítanak
háborút az oroszok ellen. Ausztria vagy a keleti frontra megy, ahol föltartja az oroszokat,
vagy megtámadja és legyőzi délen a szerbeket. Ha mindketten a keleti frontra
koncentrálnak, akkor semmi lényeges nem történik, ha mindketten kivonulnak a keleti
frontról, az katasztrófával fenyeget.
Hősjáték (nemek harca)
Hova menjünk este?
Egy házaspár együtt szeretné tölteni az estét. A nő színházba, a férfi sportmérkőzésre szeretne menni. Amikor reggel elválnak egymástól, nem egyeztek meg, így magukban kell eldönteniük hova menjenek. Ha mindketten oda mennek, ahová maguk szeretnének (versengés), vagy oda, ahová a másik (kooperálás), akkor nem találkoznak. Ez a 2 legrosszabb alternatíva. (az egy fokkal jobb ha ott vannak ahova szerettek volna menni.)
Csak akkor tölhetik együtt az estét ha az egyik verseng a másik meg kooperál.
Hősjáték (nemek harca)
Szabványosítás – talán ezt érti a „Két szubmisszív fél” dolog alatt…
Két vállalat olyan termékeket állít elő, amelyek kiegészítik egymást. Mindketten saját
szabvány alapján gyártanak. A piacai terjeszkedés miatt jó lenne közös szabvány szerint
folytatniuk a termelést, ezért erősebb az a közös érdek, hogy megegyezzenek és
valamelyikük szabványát a másik átvegye, mint hogy ne legyen közös szabvány. Ha
valamelyik vállalat átveszi a másik szabványát, azzal rövid távon többletmunkája adódik,
de hosszú távon még így is jobban jár, mintha sehogy sem egyeznének meg, A
legkívánatosabb kimenet mindkettejük számára az, ha partnerük veszi át az ő szabványát.
A legrosszabb eset az lenne, ha mindketten átvennék a másik szabványát (ekkor megint
nem lenne közös szabvány), aminél egy fokkal jobb, ha egyik sem vesz át semmit a
másiktól, és minden marad a régiben.
Koordinációs játék
Melyik moziba menjünk?
2 ember együtt szeretne menni moziba. 2 helyen is játszák azt a filmet, amit meg akarnak nézni. Nem egyeztek meg, hogy melyik moziba menjenek, egyedül kell eldönteniük mindkettőjüknek.
Kicsivel mindketten jobban szeretik az egyik mozit, de ennél fontosabb, hogy együtt menjenek. A legjobb alternatíva ha mindketten a kedvenc mozijukba mennek, de majdnem olyan jó, ha a másikba. Nem kívánaatos a másik 2 kiemenet (mindketten a másik moziba mennek)
