1. ZH Flashcards
1.Adja meg az uralom definícióját és adjon rá példákat!
Uralomról beszélünk, ha van rá esély, hogy egy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak. Az uralom jelenségéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik egyfajta engedelmeskedni akarás.
Példák:
- amikor az utcán leállít minket a rendőr, és elkéri tőlünk az iratainkat
az esetek túlnyomó többségében ezt meg is tesszük, vagyis végrehajtjuk a nekünk szegezett parancsot
de ez nem annyira magától értetődő dolog, amit akkor és úgy tapasztalhatnánk meg, ha mi is megpróbálnánk ugyanezt végrehajtani ismerőseinkkel szemben, vagyis megpróbálnák másoktól elkérni az irataikat, ahogy azt a rendőr teszi
Ez a kapcsolattípus jellemzi pl. a következő viszonyokat:
- tanár-diák
- főnök-beosztott
- szülő-gyerek
- parancsnok-katona
- politikus-állampolgár
- mester-tanítvány
- elöljáró-közlegény
2.Definiálja az uralom típusait és adjon rá példákat
a) Karizmatikus uralom: karizma=kegyelmi ajándék
Elsődlegesen nem mindennapi odaadáson alapul egy szent, hősies vagy példamutató személy, illetve az általa kinyilatkoztatott vagy megteremtett rend iránt.
- Pl.: vallásalapítók, hadvezérek, iszlám társadsalom, szekták jellemzően ilyen rendszerben élnek
működőképes amíg elég a transzcendenciába vetett hit, de a kiválasztott is ember meghal anarchikus helyzet
b) Tradícionális uralom:
Elsődlegesen az emberemlékezet óta érvényes tradíciók szentségébe és a tradíciók által autoritással felruházott személyek uralmának legitim voltába vetett mindennapi hiten alapul.
- Pl.: pápa, dalai láma
c) Racionális uralom:
Elsődlegesen a legalitásba – a tételes rendnek és a tételes rend által az uralom gyakorlására kijelölt személyek utasítási jogának legális voltába – vetett hiten alapul.
- Pl.: ha mi egy fogadáson odalépnénk egy miniszter elé, és azt mondanánk neki:
’Az elmúlt napokban történtek miatt Ön mától fogva nem bírja bizalmunkat, felmentjük a miniszteri tisztségéből.´
kis esélye lenne annak, hogy ez a felszólítás engedelmességre találjon tényleges miniszterelnök sikeres lehetne egy ilyen helyzetben, ugyanis hivatkozhatna a jogszabályokban rögzített jogosítványaira, míg mi nem tehetnénk meg ezt
- Adja meg a hatalom definícióját és adjon rá páldákat!
Minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély. Példák: - erőszak - tudás - pénz - pozíció - érzelem
4.Mit jelent a hatalmi ágak megoszlásának elve?
- a középkor végétől beszélhetünk három hatalmi ágról:
o törvényhozó
o végrehajtó
o bírói - a polgári forradalom idején a demokratikus jelleg vált meghatározóvá, a cél az volt, hogy ne egy kézben összpontosuljon a három hatalmi ág, hanem megosztás legyen
- a zavartalan működéshez szükséges, hogy egy-egy hatalmi ág ne kerüljön túlsúlyba, ehhez egyensúlyi helyzet megteremtése szükséges
- Milyen hatalomkorlátozó technikák vannak?
- hatalmi ágak elválasztása: horizontális hatalommegosztás
- testületi elv: szavazótestület, döntéshozó testület, vétótestület, kompromisszumtestület
- önkormányzatiság: vertikális hatalommegosztás
- Mi az azonosság és a különbség a hatalom és az uralom között?
Azonosságok:
- mindkettő a cselekvésbefolyásolási helyzetek közé sorolható
- mindkettő esetében van hitelesség, illetve igazság vizsgálat
Különbségek:
- az uralom és a hatalom eltérő minősége az elismerési igények és elismerési érvek különbözőségeiben rejlik
- az uralom esetében a parancsadó a kiadott parancsával párhuzamosan igényt tart arra is, hogy a saját parancsadási jogosultságára vonatkozó uralmi normát ismerje el a társadalmi kapcsolat másik szereplője
- az uralom jelenség specifikuma a legitimitás-igény megfogalmazása, amely az érvényességi igények egy különös fajtája, és amely mozzanat teljesen hiányzik a hatalom jelenségéből
7.Definiálja a társadalmi normafogalmát és adjon rá példákat
Társadalmi cselekvésre vonatkozó kívánatos és kötelező előírás, melynek megsértését társadalmi szankció követi.
Példák:
- ha a gyerek nem köszön anyja rászól ezért
- ha valaki gyorsabban vezet pénzbüntetés
- ha valaki hazudott lelkiismeret-furdalás
8.Milyen normatípusok vannak, definiálja őket, adjon rá példát!
a) jogi norma: külső szankció az erőszak-alkalmazással való fenyegetés
- pl. valaki nem megy át a piroson, nehogy a szemközt álló rendőr megbüntesse
b) erkölcsi norma: belső szankció az egyén lelkiismeret-furdalása
- pl. valaki nem megy át a piroson, mert mindig betartja a közlekedési szabályokat
c) konvenció: külső szankció a közösség helytelenítése, kritikája
- pl. valaki nem megy át a piroson, mert nem karja kiváltani a partnere rosszallását
9.Hogy lehet a társadalmi javak típusait jellmezni (adjon rá példákat is)?
A versengőfogyasztás javakat nevezik exkluzív javaknak, a nem-versengőeket pedig inkluzív javaknak. A nem-versengőfogyasztás esetében az egyik személy fogyasztása nem csökkenti a többiek hasznát, míg a versengőfogyasztásnál csökkenti.
Nem versengő fogyasztás /Versengő fogyasztás
Kizárható a fogyasztásból: Csoportjavak Privátjavak
Nem zárható ki a fogyasztásból: Közjavak Közösjavak
Privát javak: plazma TV, lúdtalpbetét
Csoportjavak: kábeltévéthasználók köre, lakóház kertje
Közjavak: hal-és vadállomány, közterek
Közös javak: rádióadás, nem kódolt tévé, állami szolgáltatások nagy része
10.Mit jelent a társadalmi szerep és komplemetaritás foglama?
Komplementaritás: két cselekvő között kialakuló interdependens jogok és kötelezettségek összekapcsolódása
Társadalmi szerep: egy cselekvőre vonatkozó jogok és kötelezettségek rendszere
- Mik a táradalmi cselekvés legfontosabb motivációi?
- Tradicionális cselekvés: ha meggyökeresedett szokások határozzák meg a cselekvést
- Affektív-érzelmi cselekvés: ha tényleges indulatok és érzelmi állapotok határozzák meg a cselekvést
- Célracionális cselekvés: a cselekvést az határozza meg, hogy a cselekvő milyen viselkedést vár a külvilág tárgyaitól és más emberektol, és mennyiben képes e várakozásokat mint ‘feltételeket´, vagy mint ‘eszközöket´ fölhasználni arra, hogy saját, racionálisan kiválaszott és mérlegelt céljait sikeresen elérje.
- Értékracionális cselekvés: a cselekvést egy meghatározott magatartásnak - pusztán mint olyannak, függetlenül attól, hogy sikeres-e - a feltétlen etikai, esztétikai, vallási vagy bármilyen más néven nevezendő önértékébe vetett tudatos hit határozza meg.
12.Hogyan lehet a reciprocitás foglamát jellemezni?
Tartós társadalmi kapcsolatban összekapcsolódó cselekvésekre vonatkozó jogok és kötelezettségek kölcsönösségen alapuló, időben eltolt viszonzási rendszere.
Pl. a mindennapi életünk reciprok elemei közé tartoznak:
- ajándékozás
- munkacsere
- szolgáltatás cserejelenségei
Direkt reciprocitás: ismétlődő társadalmi kapcsolatokban, egymást ismerő emberek között megnyilvánuló, közvetlen viszonzáson keresztül érvényesülő reciprocitás
Indirekt reciprocitás: Ismétlődő társadalmi kapcsolatokban, egymást nem ismerő emberek között megnyilvánuló, viszonzási láncon keresztül érvényesülő reciprocitás
- Mi az értékítélet és a tényítélet? Miben különböznek?
Tényítélet: vitatható, az interszubjektivitás státusára igényt tartó állítás
Pl: Ez az autó piros és alacsony a fogyasztása. (lehet, hogy én szintévesztő vagyok és kéknek látom, de nagy esély van rá, hogy meg fogunk egyezni, hogy valójában piros)
Értékítélet: megvitathatatlan, szubjektív preferenciarendezést tartalmazó állítás
Pl: Ez az autó ronda. Ezt nem kell vitatni, mert ez az én egyéni, szubjektív véleményem. Esetleg vitatkozhatok azzal, akinek ez a kedvenc autója, de megegyezésre nem jutunk.
Hasonlóság: A tény- és értékítéleteink leíró jellegűek, vagyis a jellemezni kívánt – objektív vagy szubjektív – világról akarnak valamit elmondani, de nem akarják megváltoztatni azt.
- Definiálja a társulás, a közösség és a harc (versengés) foglamát!
Harc
Harcnak nevezünk egy társadalmi kapcsolatot, amennyiben a cselekvőt az a szándék vezeti, hogy saját akaratát a másik vagy a többi féllel szemben keresztülvigye.
Pl. veszekedés, forradalom, háború
Közösség
Közösségnek nevezünk a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést a résztvevők szubjektíve átérzett (érzelmi-indulati vagy tradicionális) összetartozásán alapuló beállítódás jellemzi.
Pl. család
Társulás
Társulásnak nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést racionálisan (érték- vagy célracionálisan) motivált érdekkiegyenlítődésen vagy ugyanígy motivált érdekkapcsolódáson alapuló beállítottság jellemzi.
Pl. vállalatok, hivatalok
- Definiálja a kultúra fogalmát!
A szimbolikus társadalmi konstrukcióknak, a társadalmi és az anyagi világgal való érintkezés technológiáinak, és a társadalmilag konstruált artefaktumoknak adott térben és időben, adott közösség számára érvényes, egyedi módon egybeszerveződött, átörökítéssel fenntartott rendszere.
