2. A modern diplomácia kezdetei Flashcards
A modern szekuláris diplomácia kezdetei?
− A családi kötelék fontossága
− A központi adminisztráció kialakulása a külkapcsolatok állandósulásával
− A királyi megbízottak nem tárgykörök szerint, hanem országok szerint látták el a feladataikat
− A XVII. sz. közepéig mindenhol a latin volt a hivatalos diplomáciai nyelv (az egyháznál ma is az)
− 1589. Louis de Revol III. Henriktől átmenetileg (majd maradandóan) kapta meg az összes külkapcsolat koordinálásának feladatát
− 1626. Secretairerie d’Etat des Affaires Etrangères létrehozása (XIII. Lajos dekrétuma)
A modern külügyminisztérium kezdetei?
− Nagy-Britanniában 1782-ben James Burke hozza létre a
− Southern Department-ből a Home Office-t
− Northern Department-ből a Foreign Office-t
− Valódi külügyminisztériumi értelemben csak 1790-től kezdett működni 12 fős stábbal
− Franciaországban 1797-ben Talleyrand alakította ki a minisztérium működését
− Affaires du Nord: Hollandia, Skandinávia, Nagy-Britannia, Poroszország, Ausztria, Orosz Birodalom
− Affaires du Sud: a világ többi részével való kapcsolattartás
Külképviseletek rendszere?
− 1685. Franciaország összesen 11 országban tartott fenn állandó képviseletet, 3-ban különleges missziót, 5-ben meghatalmazott minisztereket (egész Európában képviseltette magát)
Az első állandó diplomáciai képviselet?
− Francesco Sforza, Milánó hercege nyittatta meg az elsőt 1455-ben Genovában
− Savoya hercege 1460-ban Rómában nyittatott állandó képviseletet
− 1490. Ermolao Barbaro, Velence követe Rómában
− 1496. Velence két Londonban élő kereskedőjét „sub-ambasciatore” (al-nagykövet) ranggal és a velencei érdekképviselettel bízta meg
Az első állandó udvari követek?
− 1519: sir Thomas Boleyn és Dr. West az első állandó angol követek I. Ferenc francia király udvarában.
− I. Ferenc francia király (1494-1515-1547) teremtette meg az első állandó követségeket
− A fontosabb német államokban, Magyar Királyságban, Lengyelországban, Svédországban, Angliában, Oszmán Birodalomban
Protokoll és etikett?
− A hivatalos viselkedés szabályai
− Protokoll, a görög prwtokollon, a „prwtoz” (protosz), „első” és „kolla”, „ragad”, „ragaszt” szavakból
− Eredeti jelentése: a könyv elejére ragasztva
− Már Rómában kialakult, a középkorban a világi szokásjog és az egyházi előírások alapján formálódott
− Spanyol, majd francia illemszabályok, viselkedési kódexek és protokolláris rendszerek terjedtek el világszerte
A diplomácia nyelve?
− XVII. sz. közepéig a latin
− 1919-ig a francia volt a világi diplomácia nyelve
− Az egyházi diplomáciában megmaradt a latin
− 1919-ben az angol nyelv először vált egyenrangúvá a franciával
− 1933-45: Európában a német volt a hivatalos nyelv
− 1945-1989: Közép-Európában orosz dominancia
− 1990. óta az angol az univerzális nyelv
− Népszövetség, Genf: a francia és az angol egyaránt hivatalos nyelvek (1920)
− ENSZ, 1945: (mandarin) kínai, angol, francia, orosz, spanyol a hivatalos nyelvek
A 30 éves háborúról?
− Az első általános európai konfliktussá vált harmincéves háború egyszerre volt az utolsó nagy vallásháború a katolikusok és protestánsok között, amely végül a két vallás egyenrangúvá válása szellemében rendeződött, illetve a hatalmi érdekpolitika szabályai szerint folyó dinasztikus küzdelem, amely az európai egyensúlykeresés jegyében záródott le
− A Wesztfáliai béke zárta le 1648. okt. 24-én
Wesztfáliai béke, az első nemzetközi konferencia?
− A béke Franciaországnak Közép-Európában, Svédországnak pedig Észak-Európában biztosított nagyhatalmi helyzetet
− Grotius elveinek alkalmazása a gyakorlatban – a nemzetközi jog létének elismerése
− Új államok jöttek létre (majdani nemzetállamok)
− Ezek az államok már nem a keresztény közösség elve alapján építették kapcsolataikat, hanem a szekuláris politikai érdekeknek megfelelően
Súlypontok áthelyezése?
− Elismerték Hollandia és Svájc függetlenségét a Német-római Birodalomtól
− Svédország megszerezte a Balti-tenger német partvidékét
− Franciaország megkapta Elzászt
− Brandenburg és Bajorország is területeket nyert
− Bajorország vált a nyolcadik választófejedelemséggé
− A békeszerződések garantálták a szabad rajnai hajózást, tiltva minden fél számára a hajóforgalom akadályozását vagy új adók kivetését
− A vallásügy rendezéséhez normaévül ezentúl 1624 szolgált, tehát?
az augsburgi vallásbéke innentől kiterjedt a reformátusokra is
− Augsburgi vallásbéke (1555): a fejedelmek szabadon választhattak a római katolikus és az evangélikus felekezetek közül, alattvalóiknak pedig követniük kellett a fejedelem vallását, vagy elköltözhettek egy másik fejedelemségbe – „akié a föld, azé a vallás”
Német-római Birodalom milyen jogot kapot, következménye?
− A Német-római Birodalom fejedelmei jogot kaptak az önálló külpolitikára, így a birodalom csupán több száz (293) független állam halmaza maradt
− A császár külpolitikai döntéseit és a törvényhozást viszont a birodalmi gyűlés jóváhagyásához kötötték, ahol a több mint kétszáz állandó tagnak egyhangúlag kellett volna döntenie; így a birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált
− A Német-római Császárság széttagoltsága tovább erősödött
− A Habsburg-dinasztia azonban nem szenvedett teljes vereséget
− Az osztrák és cseh tartományokban felszámolta a rendiséget, ami lehetőséget teremtett az abszolutizmus kiépítésére
Hugo Grotius ?
(1543-1645)
− Holland származású természetjogász, ügyvéd, politikai tanácsadó, már gyermekként bekerült a diplomácia világába
− Egyik fő műve A háború és béke jogáról (De jure belli ac pacis, libri tres)
− A jogban szerinte a jus naturale és a jus voluntarum kettőssége tükröződik, ezért a természetjogászok számára Grotius lett a kiindulópont
− Az állami szuverenitást tartotta a nk jogi kapcsolatok alapjának
− A követségi jog különleges szabályait a területenkívüliség fikciójával kapcsolta össze, megkülönböztetve egymástól a szerződések betartásának kötelezettségét
− A háború jogában a hadviselés jogi szabályait is látta, és bizonyos korlátokat is feltételezni tudott
− Grotius Hármaskönyvében még keveredtek a nk jogi kérdések a római jogi és teológiai problémákkal
− A természetjogi iskola mellett a pozitivista megközelítés hívei is Grotiusra vezették vissza számos tételüket
Samuel Pufendorf ?
(1632-1694)
− A természetjogi iskola kiemelkedő képviselője
− Ő volt a legelső önálló nemzetközi jogi tanszéknek a vezetője a heidelbergi egyetemen
− De jure naturae et gentium című könyvsorozatában a teológiai érveléssel végleg szakítva a racionalizmus szellemében szemlélte a nk jogot
− A szokásjogot tartóssága miatt a szerződéseknél fontosabbnak tartotta
Az egyensúly-politika alapelvei a XVII-XVIII. században?
− A XVII-XVIII. században a nk rendszert még viszonylag kevés szereplő alkotta
− Gyakorlatilag már a XVI. század második felében eldőlt, hogy melyek lesznek a meghatározó befolyással rendelkező államok
− A XVIII. századról már beszélhetünk úgy, mint egy modern értelemben vett „európai államrendszerről”
− Ez a rendszer sem működött zavartalanul
− Küzdelmeik során a nagyhatalmak folyamatosan éltek a szövetségi rendszerek kiépítésének hagyományos eszközeivel
− A koalíciók azonban többnyire ideiglenes jellegűnek bizonyultak, és a háborúk sem eredményeztek tartós változást a kontinens politikai térképén
