1. Az antik világ és a középkor diplomáciája Flashcards
Diplomácia szó eredete?
Diplomácia: a szó eredete a görög „di plomos”, azaz „kétszer hajtott, hajlított” dokumentumból ered
Diplomata?
Diplomata: olyan személy, akinek „papírja van”, vagyis meghatalmazással rendelkezik
Diplomáciatörténet?
Diplomáciatörténet: csak a hivatalos államközi érintkezések dokumentált története
− A diplomácia a hivatalos kapcsolatok dokumentált és szabályozott formája
− A diplomáciatörténet a nemzetközi kapcsolatok történetének a részterületét képezi
Hellén diplomácia: a proxénia intézménye?
Proxenia: a proxenosz szóból származik, melynek jelentése a „köz vendége”
Proxenia?
− Xenosz= idegen, vagyis aki ismeretlen, az vendég
− A mai konzulátusnak megfelelő intézmény
− A proxenia alapja a mediterrán térségben honos hospitium jog, mely a hospes=vendég szóból származik
− A hellén világban mindenki idegennek számított, aki nem az anyaállam polgára
− A vendégek befogadása erkölcsi kötelességnek számított
− A proxenosz azért élvezett különleges státuszt, mert ő kivételt képzett a gyanakvás alól, hiszen ugyan kívülről jött, de valamilyen módon mégis kötődött az államhoz
− A proxenosz vendégbarát
Metoikoszok?
Metoikoszok: együtt lakók (nem görög polgárok)
A proxenia 2 alapelve?
Prostatez: „elöl álló”, elöljáró
− Ez szavatolja a proxenosz állampolgársága szerinti állam barátságát
− A proxenosz tevékenysége révén a lakóhelyéhez (idegen földhöz) kapcsolódik, de teljes jogú állampolgára marad az anyaállamának
− A saját állampolgára védelmében bármikor felléphet
A második elv az előzőből következik
− A proxenoszt a befogadó államban elismerik a közös (vagyis a mindkét államot érintő) ügyek intézésére jogosultnak
− Pl.: az azonos városállamból származó vendég befogadása és ügyeiben való eljárás
A fogalom közvendégi értelemben mikor intézményesült és miért?
Kr.e. VII. században intézményesült
− Addig ugyanis egyes családok vendégei voltak
− Státuszuk nem egységes, feladataik városonként változnak a város jellegének megfelelően
− Pl.: kereskedővárosokban kereskedelmi közvetítők, szakrális városokban szakrális feladatokat látnak el
− Politikai szerepet csak a nagy gazdasági és katonai erővel bíró városokban kaptak
Proisztaszthai?
Proisztaszthai: elöljáróság; a proxénosz a városban élő betelepült honfitársainak kvázi vezetője, aki helyettük jogosult eljárni a városi hatóságoknál
− Egyben az anyavárosa (nem mandatált) képviselője is, aki a városközi kapcsolatokban közvetít
Ki lehetett proxénosz?
A státuszt magánszemély igényelhette
− Testület (népgyűlés, Ötszázak Tanácsa) választotta meg
− A cím élethosszig tartott és örökölhető volt
− Alapja szerződéses jogviszonyon alapul, melynek alanyát (proxenosz) nem csak jogok illették meg, hanem kötelességek is
− A jogok között meg kell különböztetni az általános, illetve a különös jogokat.
A proxenósz általános jogai?
− Meghívás a Prütaneiába
− Az (athéni) nép által biztosított védelem
− Állami támogatás a proxenosz lányának hozományához
− Elöljáró (prostaqez) nélküli ügyintézés a bíróság (polemakhosz) előtt
− A metoikoszok által fizetett általános adó és a xenika (idegenek iparűzési adója) alóli mentesség
− Ektheszisz, vagyis korlátozott tulajdonjog
A proxenósz különös jogai?
− A „köz jótevője” cím (euergezia) viselete
− Nyilvános szónoki dicsőítés (epainoz)
− Nyilvános megtiszteltetés (anakeruxiz)
− Korona (stefanoz) viselésének joga
− A népgyűlés vagy az Ötszázak Tanácsa előtti önálló megjelenés, audiencia kérése nélkül
− Városi ingatlan birtoklásának joga (egktese oikia)
− Javak birtoklása a városon kívül és belül
− Ezüstben vagy földtulajdonban kapott adományok (doreia)
− Teljes adómentesség (aleteia)
− Ritka esetben polgárjogot kapott (politeia)
− Jog az orákulum elsőként történő megkérdezéséhez
− Elhalálozás esetén állami pénzen történő temetés
Hellén világban a szövetségek?
− A hellén világban a szövetségek (koinon) is rendelkezhettek a proxenia jogával
− A szövetségeknek 3 fajtája volt: lokális, szakmai, illetve politikai jellegű
A proxenia hanyatlása?
− Athén hanyatlásával egyidejűleg, a városállamok önállóságának elvesztését követően indult meg (Kr.e. 338. Khairóneai csata)
− Az utolsó athéni proxénosz Lucius Hortensius praetor volt Kr.e. 170-ben
− Kr.e. 146-ban Mummius consul az SPQR határozata alapján Hellászt már római provinciává nyilvánította
− A latin hódítás után a korábban feladatokkal járó cím honorifikálódott, és rangja gyorsan eltűnt
− Julis Caesar konzulsága idején már nem is szerepelt a cézár címei között a proxénosz rangja
− Jelentésváltozáson esett át: a proxénoszból patronátus, majd a patronus/patron vált
Római diplomácia?
− Már a Római Királyság idejében (Kr.e. 753-509) kialakult az a szokás, hogy a rex (király) jogában áll küldötteket fogadni
− A római diplomácia azonban abban különbözött a görög városállami kapcsolatoktól, hogy itt a küldött az uralkodó magánvendége volt, és nem közvendég
− A küldöttnek mandátuma volt, s az uralkodó hivatali minőségében fogadta
− A római diplomácia a követ~ legatus intézményén nyugodott
Legatus?
− Az elnevezés a „lex, legis” (jog) szóból ered, akinek joga van
− A legatus eredetileg a Róma által más államokba küldött (legatus ad aliquem), később az onnét fogadott, megbecsült embert jelentette
− Lex, legis legere legátus
− De-legare delegátus, delegáció
Legatus alicui?
a köztársaság idején a Szenátus választotta ki tagjai közül azt a személyt, akit éhínség (res repetere), illetve hadi állapot (belli indictio) idején Róma érdekeinek képviseletével bíztak meg
− Alapja a ius fetiale
ius fetiale?
ius fetiale (Fetiales: papok), azaz olyan személyek, akik az istenek megbízásából közvetítők lehettek − Vagyis spirituális védelem alatt álltak, ami biztosította számukra a tiszteletet − Ezt általában azokra a családokra vonatkoztatták, akik a vallási ceremóniák bizonyos részeit végezték
A római legatio feladatai?
− Minden esetben jól meg voltak határozva a feladatkörök
− Ha több főből állt (a nyomatékosítás miatt), akkor a rangban a legmagasabb, a princeps legationis vezette
− Ha nem üzenet átadása volt a feladat, hanem Róma érdekeiben kellett eljárniuk, akkor teljes körű megbízottakká váltak
− A köztársaság hanyatlásakor (Kr.e. I. század) létezett a legatio libera, mely nem rendelkezett meghatározott feladattal
A legatio megjelenése?
− Az ország vagy város címereit hordozó heroldok (praecones vagy caduceatores) mentek elöl, utánuk következtek a legatis vagy oratores, akik előadták a megbízásuk diktálta közlendőket (szónokok)