1. Az antik világ és a középkor diplomáciája Flashcards
Diplomácia szó eredete?
Diplomácia: a szó eredete a görög „di plomos”, azaz „kétszer hajtott, hajlított” dokumentumból ered
Diplomata?
Diplomata: olyan személy, akinek „papírja van”, vagyis meghatalmazással rendelkezik
Diplomáciatörténet?
Diplomáciatörténet: csak a hivatalos államközi érintkezések dokumentált története
− A diplomácia a hivatalos kapcsolatok dokumentált és szabályozott formája
− A diplomáciatörténet a nemzetközi kapcsolatok történetének a részterületét képezi
Hellén diplomácia: a proxénia intézménye?
Proxenia: a proxenosz szóból származik, melynek jelentése a „köz vendége”
Proxenia?
− Xenosz= idegen, vagyis aki ismeretlen, az vendég
− A mai konzulátusnak megfelelő intézmény
− A proxenia alapja a mediterrán térségben honos hospitium jog, mely a hospes=vendég szóból származik
− A hellén világban mindenki idegennek számított, aki nem az anyaállam polgára
− A vendégek befogadása erkölcsi kötelességnek számított
− A proxenosz azért élvezett különleges státuszt, mert ő kivételt képzett a gyanakvás alól, hiszen ugyan kívülről jött, de valamilyen módon mégis kötődött az államhoz
− A proxenosz vendégbarát
Metoikoszok?
Metoikoszok: együtt lakók (nem görög polgárok)
A proxenia 2 alapelve?
Prostatez: „elöl álló”, elöljáró
− Ez szavatolja a proxenosz állampolgársága szerinti állam barátságát
− A proxenosz tevékenysége révén a lakóhelyéhez (idegen földhöz) kapcsolódik, de teljes jogú állampolgára marad az anyaállamának
− A saját állampolgára védelmében bármikor felléphet
A második elv az előzőből következik
− A proxenoszt a befogadó államban elismerik a közös (vagyis a mindkét államot érintő) ügyek intézésére jogosultnak
− Pl.: az azonos városállamból származó vendég befogadása és ügyeiben való eljárás
A fogalom közvendégi értelemben mikor intézményesült és miért?
Kr.e. VII. században intézményesült
− Addig ugyanis egyes családok vendégei voltak
− Státuszuk nem egységes, feladataik városonként változnak a város jellegének megfelelően
− Pl.: kereskedővárosokban kereskedelmi közvetítők, szakrális városokban szakrális feladatokat látnak el
− Politikai szerepet csak a nagy gazdasági és katonai erővel bíró városokban kaptak
Proisztaszthai?
Proisztaszthai: elöljáróság; a proxénosz a városban élő betelepült honfitársainak kvázi vezetője, aki helyettük jogosult eljárni a városi hatóságoknál
− Egyben az anyavárosa (nem mandatált) képviselője is, aki a városközi kapcsolatokban közvetít
Ki lehetett proxénosz?
A státuszt magánszemély igényelhette
− Testület (népgyűlés, Ötszázak Tanácsa) választotta meg
− A cím élethosszig tartott és örökölhető volt
− Alapja szerződéses jogviszonyon alapul, melynek alanyát (proxenosz) nem csak jogok illették meg, hanem kötelességek is
− A jogok között meg kell különböztetni az általános, illetve a különös jogokat.
A proxenósz általános jogai?
− Meghívás a Prütaneiába
− Az (athéni) nép által biztosított védelem
− Állami támogatás a proxenosz lányának hozományához
− Elöljáró (prostaqez) nélküli ügyintézés a bíróság (polemakhosz) előtt
− A metoikoszok által fizetett általános adó és a xenika (idegenek iparűzési adója) alóli mentesség
− Ektheszisz, vagyis korlátozott tulajdonjog
A proxenósz különös jogai?
− A „köz jótevője” cím (euergezia) viselete
− Nyilvános szónoki dicsőítés (epainoz)
− Nyilvános megtiszteltetés (anakeruxiz)
− Korona (stefanoz) viselésének joga
− A népgyűlés vagy az Ötszázak Tanácsa előtti önálló megjelenés, audiencia kérése nélkül
− Városi ingatlan birtoklásának joga (egktese oikia)
− Javak birtoklása a városon kívül és belül
− Ezüstben vagy földtulajdonban kapott adományok (doreia)
− Teljes adómentesség (aleteia)
− Ritka esetben polgárjogot kapott (politeia)
− Jog az orákulum elsőként történő megkérdezéséhez
− Elhalálozás esetén állami pénzen történő temetés
Hellén világban a szövetségek?
− A hellén világban a szövetségek (koinon) is rendelkezhettek a proxenia jogával
− A szövetségeknek 3 fajtája volt: lokális, szakmai, illetve politikai jellegű
A proxenia hanyatlása?
− Athén hanyatlásával egyidejűleg, a városállamok önállóságának elvesztését követően indult meg (Kr.e. 338. Khairóneai csata)
− Az utolsó athéni proxénosz Lucius Hortensius praetor volt Kr.e. 170-ben
− Kr.e. 146-ban Mummius consul az SPQR határozata alapján Hellászt már római provinciává nyilvánította
− A latin hódítás után a korábban feladatokkal járó cím honorifikálódott, és rangja gyorsan eltűnt
− Julis Caesar konzulsága idején már nem is szerepelt a cézár címei között a proxénosz rangja
− Jelentésváltozáson esett át: a proxénoszból patronátus, majd a patronus/patron vált
Római diplomácia?
− Már a Római Királyság idejében (Kr.e. 753-509) kialakult az a szokás, hogy a rex (király) jogában áll küldötteket fogadni
− A római diplomácia azonban abban különbözött a görög városállami kapcsolatoktól, hogy itt a küldött az uralkodó magánvendége volt, és nem közvendég
− A küldöttnek mandátuma volt, s az uralkodó hivatali minőségében fogadta
− A római diplomácia a követ~ legatus intézményén nyugodott
Legatus?
− Az elnevezés a „lex, legis” (jog) szóból ered, akinek joga van
− A legatus eredetileg a Róma által más államokba küldött (legatus ad aliquem), később az onnét fogadott, megbecsült embert jelentette
− Lex, legis legere legátus
− De-legare delegátus, delegáció
Legatus alicui?
a köztársaság idején a Szenátus választotta ki tagjai közül azt a személyt, akit éhínség (res repetere), illetve hadi állapot (belli indictio) idején Róma érdekeinek képviseletével bíztak meg
− Alapja a ius fetiale
ius fetiale?
ius fetiale (Fetiales: papok), azaz olyan személyek, akik az istenek megbízásából közvetítők lehettek − Vagyis spirituális védelem alatt álltak, ami biztosította számukra a tiszteletet − Ezt általában azokra a családokra vonatkoztatták, akik a vallási ceremóniák bizonyos részeit végezték
A római legatio feladatai?
− Minden esetben jól meg voltak határozva a feladatkörök
− Ha több főből állt (a nyomatékosítás miatt), akkor a rangban a legmagasabb, a princeps legationis vezette
− Ha nem üzenet átadása volt a feladat, hanem Róma érdekeiben kellett eljárniuk, akkor teljes körű megbízottakká váltak
− A köztársaság hanyatlásakor (Kr.e. I. század) létezett a legatio libera, mely nem rendelkezett meghatározott feladattal
A legatio megjelenése?
− Az ország vagy város címereit hordozó heroldok (praecones vagy caduceatores) mentek elöl, utánuk következtek a legatis vagy oratores, akik előadták a megbízásuk diktálta közlendőket (szónokok)
A legatus intézményesítése?
− A Lex Tullia (Marcus Tullius Cicero nevéből alkotott törvény) korlátozta a megbízási időt
− A legatus extra feladatává vált a legationem renuntiare, vagyis az üzenet visszahozása
− A legatus feladata ellátásához ellátmányt (viaticum) kap, melyet belátása szerint használhatott fel
− A viaticum tartalma változó volt attól függően, hogy hova delegálták a legatust
A Rómában élő követek?
− A baráti államok követei quaestori (alacsonyabb rangú magisztrátus) ellátásban részesültek, melyhez a szükséges feltételeket (locus lautiaque) az SPQR (a római nép) biztosította számukra
− A követek ajándékokat kaptak (munus ex formula), díszhelyet a játékokon, áldozatbemutatást a Capitoliumon, ingyenes orvosi ellátást és köztemetést (funus publicum)
Az ellenséges országok követei?
− Háború esetén a legati Romani státuszt (Rómában elő követ) kapták meg, és a Mars mezőn lévő villa publicaba internálták őket (ez a terület diplomáciai mentességet élvezett katonai őrizettel)
− Hivatalos érintkezést a Szenátus tagjaival Bellona vagy Apollo templomában folytathattak
interpres ?
− Feladatuk teljesítése során vagy a latin nyelvet használták, vagy az anyanyelvüket – ebben az esetben az interpres (~ tolmács) szolgálatát vehették igénybe
Szövetségek?
− Róma szövetséget kötött a határain kívül élő népek némelyikével, a Szenátus akarata szerint – ők federati státuszt kaptak
− Kr.u. 380: Ostrogothi
− Kr.u. 382: Wisigothi
− A betelepülésük után a federati jelentésváltozáson ment keresztül: a gótok túl nagy jelentőségre tettek szert a birodalmon belül – a római polgárok egy szűk elit részévé váltak
− Egy idő után a többi szövetséges is be akar települni a birodalomba → ez után azonban már nem nevezhetők szövetségesnek
Frank diplomácia?
− A Nyugat-Római birodalom bukásával (476) Európa nyugati részén megszűntek az államközi kapcsolatok
− A Kelet-Római Birodalom vált meghatározó hatalommá
− Az iszlám világ a VII. századtól azonban kihívójaként jelent meg
− A Mediterráneum megszűnt súlypont lenni, helyette a kontinens vált kiemelkedővé
− Többé nem keletkezett újabb, a Földközi-tenger egészét integrálni képes politikai erő
Frank bir. jellemzése?
− A frank királyság (481. Klodvig) ad hoc jellegű kapcsolatokat tartott fenn a külvilággal
− Szóbeliség kiemelkedése, az írásbeliség hanyatlása
Bizánc?
− A Nyugat-Római Birodalom romján a Kelet-Római Birodalom (Bizánc) jogutódként 1453-ig fennmaradt, mely önálló diplomáciai tényezőnek számított
− Az első állandó külképviseletet Bizánc nyitotta Velencében 584-ben
− Bizánci flotta a Mare Nostrumon biztosította a kereskedelmet a VIII. század közepéig
− Dél-Kelet-Európa (Balkán) és Itália egyes részei megmaradtak bizánci fennhatóság alatt, sőt I. Iusztinianosz (527-565) hódításai után egész Észak-Itália és Hispánia visszatért a birodalomhoz
− Bizánc sikeresen tartotta távol a népvándorlás hullámait
− A térség nemzetközi kapcsolatok irányítójává vált
− Időközben erősen elgörögösödött
− Bizánc „megvásárolta a keleti békét és a függetlenséget”
− Fizetett a keleti államoknak és a barbároknak, hogy ne támadják meg
Dinasztikus logika?
− A frank birodalomban 751-ben a Karolingok vették át a hatalmat államcsínnyel, amelyet Szent Bonifác révén az egyház is támogatott (sacrum regis)
− Ezért hálából a Karolingok nemzetközi hatalmi tényezőként ismerték el az Apostoli Szentszéket
− A frank birodalom ekkor terjeszkedő nagyhatalom volt, amely először a katonai, majd később a diplomáciai érdekérvényesítést is alkalmazta
− Külföldre ekkor ad hoc legatiokat küldtek, belföldön pedig missi dominici-ként (királyi küldött) tevékenykedhettek a követek
Kis Pippin mitcsi?
Karoling császárság alapjait Kis Pippin fektette le.
755-ben és 756-ban is legyőzte a longobárdokat
− a Pápa javára lemondatta őket Ravennáról és az exarchátusról
A Pápa így vált szuverén uralkodóvá
− II. István pápa hálából patricius Romanorum (rómaiak védelmezője) címmel tüntette ki Kis Pippint és utódait
Nagy Károly?
800-ban császárrá koronázták, aki több fontos uralkodótól is megkapta a diplomáciai elismerést
− A császári cím
− Alcuin szerint: az imperator christianus az imperium christianum területén élő populus christianus kormányzója
− Valójában nem a Nyugat-Római Birodalom helyreállítója (restitutor imperii) – ez csak illúzió
− Fontos, hogy a bizánci császár (basileouz romaioi) legitimitása nem kérdőjelezhető meg
− Nagy Károly valójában nem volt tisztában a cím jelentőségével, s utódai is csak mint titulus honorificus-t viselték
pápai hatalom felsőbbsége?
− I. Miklós pápának 861-ben nem volt nehéz elismertetnie hatalma elsőbbségét II. Lajossal, és a Karoling királyokkal szemben
− VIII. János pápa (872-882) kinyilvánította, hogy a császárok kinevezése a pápák kizárólagos joga
Diplomácia és magánszféra?
− Germán eredetű szokás
− Nagy Theoderik Itália egységét házassági szerződésekkel akarta elérni az V. században
− 567: Athanagild, vizigót király lányait a szomszédos fejedelmekhez adta
− 800: I. Nagy Károly (Ny-Róma) és I. Etréné (K-Róma) házasságával próbálták a régi Birodalmat újraegyesíteni
− I. Iusztiniánosz kazár hercegnőt vett feleségül
− Örökbefogadás a hatalomért
Középkori diplomácia(technika)?
− Nyugaton általános volt az írásbeliség hanyatlása, ezzel párhuzamosan a szóbeli kommunikáció megerősödött
− Közvetlen tárgyalás-technika alkalmazása
− Szuverének egymás között
− 843: Verduni szerződés Nagy Károly 3 unokája között
− 870: Meerseni találkozó – Kopasz Károly és Német Lajos felosztotta Lothár hagyatékát
− Csúcstalálkozókra csak szokatlan viszonyok között került sor
− 811. Nagy Károly és Hemming dán király között: a határfolyó, az Eider jegén találkozott a 12-12 fős küldöttség (a határtalálkozó később igen elterjedté vált)
− Harmadik személy bevonása a tárgyalásokba
− Pl. Nagy Károly Lajost és Pippint maga mellé veszi a tárgyalásokon)
Utazás: hosszú, veszélyes: Nagy Károly 797-ben követséget küld Bagdadba, ami csak 801-ben ér vissza (egyetlen tagja éli túl- Isaac Iudaeus
Kelet, az írásbeliség fellegvára?
− A Kelet-Római Birodalom ezer éven át történő fennmaradása azért volt lehetséges, mert a háborúk helyett jó diplomáciát folytatott
− Elsősorban írásbeli diplomácia
− A VIII. századtól a postaügyi (és közutakért felelős) miniszter látta el a diplomáciai ügyeket is
− A VIII-IX. század során kialakul a bizánci etikett
− A hazatérő diplomata írásban jelentett (jelentést írt), nem pedig szóban, mint a sötét nyugaton
cezaropapizmus?
− Nem minden esetben volt hivatalos rang, mivel gyakran magas rangú reguláris vagy szekuláris egyházi méltóság képviselte az uralkodót
A követjárásról?
− Követutasítások
− Kézből-kézbe ment a levél
− Ajándékokat adtak át a levél után
− A követség fogadásakor a cél az elkápráztatás volt
− A követ személyének sérthetetlensége (Nyugat, Bizánc, Omayyád kalifátus követei)
Problémák?
− A követ feltartóztatható és fogva tartható
− 863. Senlis: Kopasz Károly a córdobai emír követségét fél évig feltartóztatta
− Jean de Gorze a córdobai emír udvarában volt fogva tartva 3 évig, mielőtt fogadták
− A követ élete elvileg szavatolt, de ez a gyakorlatban nem mindig érvényesíthető
− Az áthaladás megtagadása
− A császári delegáció Bizáncba készült Magyarországon keresztül, de Szent István megtagadta
Szekurális (egyházi) diplomácia a Pápai diplomácia?
− A Nyugat-Római Birodalom bukásával a Pápa megszabadult a világi ellenőrzéstől, és végre szuverén uralkodó lett
A követeknek 2 fajtája volt ekkor?
− Legati interni: az egyházi ügyek intézésére (belső ügyek)
− Legati externi: a világi hatalmakkal való ügyek rendezésére
követ küldése kinek a kizárólagos joga (egyház)
Pápa kizárólagos joga volt, még eseti jellegű volt
rendszeres követküldés intézménye?
− A rendszeres követküldés intézménye csak az V-VIII. század között alakult ki (ez a pápai szuverenitás jele)
Első világi hatósághoz küldött legatus?
− Az első világi hatósághoz küldött legatust I. Leó pápa küldte a bizánci udvarba
− Ezek a követek a pápa követei és állandó képviselői voltak Bizáncban (apokrisiarioi vagy responsales)
− Ők tájékoztatták a pápát az egyházat vagy Itáliát érintő kérdésekről
Legati missi?
− A IX. századtól a követek legati missi („küldött követek”) néven működtek
− Meghatározott feladatkörrel rendelkeztek, mely a világi dolgokhoz kötődött
Legati latere?
− A XI. századtól legati latere a nevük, vagyis a pápa képviselői
Legati nati?
− A legati nati elnevezést a XIII. századtól használták
− Ez a rangos püspöki székhez kapcsolódó cím volt, azonban nem járt tényleges világi diplomáciai feladattal
− A legati nati elnevezést a XIII. századtól használták
− Ez a rangos püspöki székhez kapcsolódó cím volt, azonban nem járt tényleges világi diplomáciai feladattal
Szentszéki diplomácia?
− A szentszéki diplomáciát 1000 körül Róma püspöke, II. Szilveszter építette ki Bizánccal
− Célja a közös információszerzés és –értékelés, és a képviseletek munkájának összehangolása
− A szentszék, érdekeinek érvényesítése érdekében nuntius-okat nevezett ki a világi hatalmak mellé
Nuncius?
− Feladatuk az volt, hogy jogokat, mentességeket és adományokat szerezzenek az egyháznak
− Később belőlük alakultak ki a javak gyűjtésén túl a politikai érdekeket is képviselő nunciusok intézménye, és az ő munkájuknak keretet szolgáltató nunciatúrák rendszere
− Az első nunciusok
− Francisco de Prats, aki VI. Sándor pápa nunciusa volt 1492-1503 között Spanyolországban
− Angelo Leonini szintén VI. Sándor nunciusa volt Velencében 1500-tól
− A reformáció (XVI. sz.) előtt nunciatúrák voltak már Párizsban, Bécsben, Madridban, Lisszabonban és Nápolyban
− A vallásháborúk korában ezek mellett újak is létrejöttek: Brüsszelben 1577-ben és Kölnben 1582-ben
XIII. Gergely mit szabályozott, mivel?
1584-ben XIII. Gergely pápa bullájában szabályozta a külképviseletek és a küldöttek működését
Pápai diplomácia hanyatlása?
− A pápai diplomácia 1648 (a vesztfáliai béke) után indult hanyatlásnak
Szentszéki diplomácia ma?
− A Szentszék 1929. óta (Lateráni szerződés) folytathat újra nemzetközileg elismert diplomáciai tevékenységet
− 1969. június 29-én VI. Pál pápa újradefiniálta a szentszéki diplomácia jelentését és funkcióit
− A külügyeket a bíboros államtitkár koordinálja
− A legati beszámolási kötelezettséggel tartozik a Nyilvános Ügyek Pápai Tanácsa prefektusának
− A hivatalos szentszéki diplomatákat az évente megjelenő Pápai Évkönyv tartja nyilván
− A legatik nem tartoznak az adott területen lévő püspök iurisdictio-ja alá
− Joguk van pl. saját püspökséget létrehozni.
Iszlám világ?
− Arábia, Mekka-Medina: Hidzsra, 622. Mohammed tanításai
− VII. sz. közepétől Észak-Afrika meghódítása
− 732-ben Poitiers-nél Martell Károly feltartóztatta a szaracénokat
− Agresszív külpolitika
− Az iszlám a doktrinális egység ellenére politikailag mégsem volt egységes mozgalom
− Egyiptom, Marokkó, Maghreb és Hispánia is elszakadtak a birodalomtól
− Az iszlám nem volt képes a Nyugat-Római Birodalom helyén keletkezett vákuumot betölteni
