10. tétel - Beszédprodukció Flashcards
A beszédprodukciós hibák vizsgálatának háttere
a pszichológiában gyakran alkalmazott feltételezés, hogy egy folyamat működése úgy érthető meg legjobban, ha megpróbáljuk feltárni, mi történik akkor, ha a folyamat rosszul működik. A beszédprodukció során bekövetkező hibázások tanulmányozásának elsődleges szerepe is az, hogy segítségükkel jobban megértsük a beszédprodukció folyamatát
A beszédprodukció során bekövetkező hibázások Gósy-féle csoportosítása:
Gósy Mária: magyar beszélők diszfluenciájának tipológiája [azaz a folyamatos beszédáramlás megszakadása okainak gyűjteménye]
Freudi elszólás: Köszöntöm a tisztelt ellenségeket! (elnökséget)
Morfológia, szintaktikai hiba: A halételek is várja az idelátogatókat.Kontamináció: Az ujjai köré takar engem. (teker)
Téves szótalálás: Az alapos rendőri kreszkérdések hatására, elnézést, keresztkérdések hatására…Nyelvem hegyén van jelenés: A CD-t vagy minidiszket, izét, flopit eltetted?
Változtatás: Képzeld, anya, a su… vagyis az iskolában.Újraindítás: Azt hiszem pé… például
Perszeveráció: Fogadják sok-sok seretettel. (szeretettel)
Anticipáció: Barnya nyelű kés. (barna)
Metatézis: Lepokogom. (lekopogom)
Egyszerű nyelvbotlás: A nemzetközi értéktőzse hatása. (értéktőzsde)
Többféle osztályozási lehetőség: A hőmérséklet napközben 18 °C körül aka… ala… alakul.
Spoonerizmus
William Archibald Spooner: oxfordi New College tanára, legendásan sokszor baszta el a kezdőbetűket:[dear old Queen, queer old Dean, missed all my history lectures = hissed all my mystery lectures]
két egymást követő szó kezdőbetűje felcserélődik, de úgy, hogy a létrejövő szavak szintén értelmesek maradnak pl: „boros korsó” 🡪 „koros borsó”.
Valószínűleg nem tekinthető valódi produkciós hibázásnak, inkább szándékosan létrehozott nyelvi játék (nem képezi részét a Gósy- féle csoportosításnak)
Freudi elszólásról bővebben
Freud - elszólások, mint beszédprodukciós hiba a lelki működés tudattalan mechanizmusairól szólnak- elfelejtés, elrakás -> tudatossá válás- nyelvészet, fiziológia leírja a jelenséget de nem magyarázza miért AZT a szót- normál személyeknél IS igazolhatja a pszichoanalízis létjogosultságát-
pl. muki leszólít valakit az utcán: szeretném Önt elkí-sérteni [begleit-digen = begleiten + beleidigen, elkísérni, kísérteni]: vélhetően tudta, hogy nem tisztességesek a szándékai, ezért a várható válaszhoz igazodott a nyelvbotlás
AZONBAN
ezek továbbra is anekdotikus példák, nem empirikus tapasztalások, így, bár elterjedt a közbeszédben, nem általánosan elfogadott magyarázat
Képmegnevezéses vizsgálatok eredményei
- Cattell (1885) kísérlete, melyben az alanyoknak vonalrajzokon kellett felismerniük a tárgyakat. Ez kétszer több időt vett igénybe, mint ugyanazon tárgy írott nevének felolvasása.- Fraisse (1967) azt találta, hogy amikor ugyanazt az ingert, például egy kis kört, kétféle módon, egyszer „kör-nek, egyszer pedig „o” -nak kellett nevezni, akkor az előbbi eset kb. 200 ms-mal hosszabb időt vett igénybe.Magyarázat: a két esetben eltérő reprezentációkhoz kell hozzáférni: - Felolvasás: vizuális szóforma közvetlenül kapcsolódik a produkcióhoz szükséges fonológiai reprezentációhoz. - Kép megnevezése: előbb a tárgy fogalmi reprezentációját kell aktiválni, és ez a fogalmi reprezentáció fogja aktiválni a fonológiai reprezentációt. Vagyis a képmegnevezés esetén van egy olyan plusz lépés, ami az olvasásnál nincs jelen.
Interferencia-feladatok: Stroop (1935)
Interferenciafeladatok: beszédprodukció időbei aspektusainak vizsgálatában játszottak fontos szerepet:1) Stroop-feladat (1935): Színek neveinek felolvasása, amik a jelentéstől eltérő színnel vannak írva (pl. sárga, zöld, stb ), fekete színnel írt szavak is szerepeltek ezek mellett. Interferencia oka itt az eltérés. Stroop azt találta, hogy a szó felolvasása és a szín megnevezése aszimmetrikusan működött.- Eredmény: a szó jelentésének produkcióját nem befolyásolta a szín (a színes szavak felolvasása nem tért el időben jelentősen a feketével írt színek neveinek felolvasásától)- Fordított eset: a szín produkcióját befolyásolta a szó jelentése. (a színeket jelentő szavak színének megnevezése sokkal lassabb volt, mint az ugyanolyan színű, de nem színeket jelentő szavak színének megnevezése.)
Interferencia-feladatok: Lupker (1979, 1982)
Lupker (1979, 1982) Különböző tárgyak képének megnevezése úgy, hogy közben a képeken egy olyan szó is fel volt tüntetve, amellyel kapcsolatban nem volt semmilyen feladatuk.- Ha a szó szemantikai (hasonló jelentés) kapcsolatban állt a megnevezendő képpel: rontotta a megnevezés gyorsaságát- Ha a szó fonológiai (hasonló hangzás) kapcsolatban állt a megnevezendő képpel: nem volt ilyen interferenciahatása
Interferencia-feladatok: Glaser és Düngelhoff (1984)
Glaser és Düngelhoff (1984) a két ingerhez való hozzáférés idejét is vizsgálták Az interferencia akkor a legnagyobb, vagyis akkor tart legtovább a kép megnevezése, ha a szemantikailag kapcsolódó írott szó a kép bemutatásával egy időben, illetve azt megelőzően vagy követően egy 100 ms-os idői ablakban jelenik meg. Azaz az interferencia nemcsak akkor jön létre, ha pontosan azonos időben mutatjuk be a képet és a szót, de mindenképpen egy nagyon rövid idői ablakban van csak hatása.
Interferencia-feladatok: Schriefers és munkatársai (1990)
Schriefers és munkatársai (1990) hallási ingereket mutattak be a kísérleti személyeknek, és a fentiekhez hasonló eredményre jutottak, vagyis egy kép megnevezését nehezítette, ha a kép bemutatása előtt vagy után rövid idővel egy szemantikailag kapcsolódó szót hallottak a kísérleti személyek.
Dell beszédprodukciós modellje (1986): mi is ez?
- modellje a produkció során bekövetkező hibázások tanulmányozásán alapul
- a produkció folyamatát interaktív-aktivációs modellel írja le
- az elméleti keret mellett lehetővé teszi a különböző beszédprodukcióval kapcsolatos hipotézisek ellenőrzését is
- viszonylag korlátozott a hatóköre: főként a hibázási jelenségeket magyarázza jól
Dell beszédprodukciós modellje (1986): felépítése (3)
Három feldolgozási szinten írja le a beszédprodukció folyamatát, mindhárom szinten aktivációs egységek jelölik az adott szinten található jellemzőket
1) szemantikai: a szemantikai szinten egy egység egy szó jelentését reprezentálja
2) szó: egy egység egy szóformát reprezentál
3) fonémaszint: egy egység egy fonémát reprezentál
Dell beszédprodukciós modellje (1986): a modell jellemzői
1) Az egységeket kétirányú kapcsolatok kötik össze, amelyek jellemzően serkentőjellegűek.
2) A modellre jellemző, hogy az aktiváció a teljes hálózaton végigfut, és a legnagyobb aktivitási szinttel rendelkező egységek fognak kiválasztódni és adják tovább az aktivációt a velük kapcsolatban álló egységeknek, mindkét irányban (felfelé és lefelé is). Amint az egység kiválasztásra került, elveszíti az aktivációját 🡪 rövid idő alatt lecseng.
3) Az aktiváció mindkét irányba történő továbbítása valósítja meg a modellben az interaktivitást. Egyrészt ezzel magyarázható a hibák létezése, a nem megfelelő szó vagy fonéma aktiválódik
Dell beszédprodukciós modellje (1986): sorrendiség sérülésének típusai:
1) Anticipációs hiba: későbbi elemet előrébb hozunk. (pl. A nap az égen van - Az ég az égen van) Ez úgy valósulhat meg, hogy a tervezési fázisban a mondat minden alkotórésze aktiválódik, és a későbbi elem valamilyen oknál fogva nagyobb aktivációt kap, mint a korábbi, ezért egy korábbi üres helyre választódik ki. Csak egy olyan helyre kerülhet be ez a hibás elem, ami ugyanolyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a szándékolt elem, vagyis jelen esetben például egy főnév! Főnév helyére főnév, ige helyére ige, de főnév helyére nem ige!
2) Perszeveráció: amikor is egy elem valamilyen oknál fogva aktív marad a kiválasztása után is (pl. Az osztály megbeszéli a tesztet - Az osztály megbeszéli az osztályt)
3) Csere: az anticipáció és a perszeveráció együttes működése: az anticipáció miatt egy későbbi elem kerül kiválasztásra, ami viszont a kiválasztás után elveszíti az aktivációját, miközben az eredeti elem aktivációja megmarad, és mivel a rendszer még egy betöltendő helyre keres elemet, ez az eredetileg nem aktivált elem fog a későbbi helyre bekerülni. (pl. írok egy levelet az anyámnak - írok egy anyát a levelemnek).
Dell beszédprodukciós modellje (1986): a hibák valószínűségét befolyásoló tényezők (4)
1) Kimeneti torzítás: a hibázások a legtöbb esetben értelmes szavakat eredményeznek, még akkor is, ha a hiba jellegét tekintve nem szemantikai, hanem fonológiai jellegű (vagyis nem szócserét, hanem hangcserét foglal magában). [Baars (1975): A kísérleti személyeknek olyan szópárokat kellett olvasniuk, amelyeknek a kezdőhangja mindig ugyanaz volt (pl. barna daru, bélelt dézsa). Esetenként olyan szavak szerepeltek, amelyek épp az ellenkező hanggal kezdődtek (pl. dán baba). A kísérleti személyek hajlamosak voltak arra, hogy folytassák a szabályt, és d-b kezdet helyett b-d-t mondjanak (dán baba 🡪 bán dada). Ez a csere nagyobb arányban következett be akkor, ha a hibázás létező szavakat eredményezett, mint akkor, ha nem létező szavak jöttek létre.]
2) Hasonlósági hatás: A szándékolt és a hibás elem a legtöbbször mind jelentésében, mind hangzásában hasonlít egymásra. Magyarázat: a produkció során az aktiváció nemcsak a kiválasztandó elemet aktiválja, hanem minden olyan elemre kiterjed, amely kapcsolatban áll vele. Minél erősebb a kapcsolat két elem között (például mert hasonló a jelentésük, vagy hasonló fonémákból tevődnek össze), annál nagyobb aktivációt kap a nem szándékolt elem is, és annál valószínűbb lesz, hogy a nem szándékolt elem aktiválódik.
3) távolsági hatás: ha a hibázás a sorrend felcserélésével jár együtt, akkor egymáshoz közeli elemek fognak felcserélődni. 🡪 Ritka az, hogy a mondat elején és a mondat végén álló szavakat keverjük össze.
4) beszédtempó: minél gyorsabban beszélünk, annál hajlamosabbak vagyunk a hibázásra. Magyarázat: a produkciós rendszerben a feldolgozási folyamatok ideje állandó, amit az aktiváció terjedésének és lecsengésének ideje határoz meg. A beszédtempó gyorsul 🡪 nem marad elég idő arra, hogy a folyamatok optimálisan működjenek, nem marad elég idő bizonyos elemek előhívására, aktiválására, vagy az előzőleg aktiválódott elemek még aktívak lehetnek, mivel ezeknek nincs elég idejük a lecsengésre.
A Levelt-modell, 2003 (Weaver++): mi ez?
A modell a beszédprodukció folyamatának elmélete, amit az ezen a területen dolgozó kutatók alapvető paradigmaként fogadnak el. Több empirikus kutatás is alátámasztja a modell állításait. Bár a modell egyes részletei vitatottak, a főbb pontokban meglehetős konszenzus alakult ki a kutatók körében.
