1. tétel - Újmédia Flashcards
Mit jelent az új?
közelmúltban jelent meg, ami friss, érintetlen, szokatlan és modern, egyben fogalmi elhatárolódás a régitől
Az “új” metainformatív jellemzői
„új” jelző túllép az időbeliségen és értékelést kölcsönöz a jelzett szónak – hozzáállásbeli és jelentésbeli különbséget jelez számunkra, a régitől vagy a megszokottól való elhatárolódást, pl egy új kultúra és ideológia megjelenését jelezzük vele
Fuery (2009) új-definíciója
Az „új” az észleléstől függ, tehát nem a média természetéből, hanem a róla való gondolkodásból, kommunikációból következik elsősorban
Argumentum ad novitatem
Ami új, az jó
Creeber (2009) új-definíciója
Argumentum ad novitatem alapján: váltás és változás, a progresszió és fejlődés
Az “új” ideológiai értelmezése
haladó és nyitott, valami, ami elindul a „régi” felől
Miért nem újmédia pl. a házhoz szállított újság?
hozzáférhetőségben, közvetített tartalmak szervezési elvében, felhasznált eszközök-anyagok-eljárásaiban nyújt innovatívat, nem pedig magában a közvetítési formában
Thornham – Bassett – Marris (2009) újmédia definíciója
Az újmédiát nyitott szerkezete, integrációs kapacitása, hordozhatósága, interaktivitása és gyors változási képessége miatt szokás újnak tekinteni
McLuhan média-definíciója
a média maga az üzenet. Azt fogalmazza meg, hogy nem az a lényeg, hogy tartalmilag mit látunk, hanem hogy milyen médiumot fogyasztunk (önüzenetet is küld)
Mi az újmédia 6 fő jellemzője?
Pluralitás, fragmentáltság, virtualitás, bennfoglalás, hatalomellenesség, individualitás
Újmédia pluralitása
információk széles spektruma lelhető fel, de ezek eredete nehezen vagy egyáltalán nem határozható meg; számtalan fajta közösséget hoz létre
Újmédia fragmentáltsága
technológiai értelemben digitális jelek sorozatára épül az újmédia, tárolása apró részletekben történik, de a befogadó egyetlen egységként észleli
Újmédia virtualitása
egyrészt „olyan mintha”, a valóság leképezése, másrészt a latin szótőből (virtus = kiválóság) jelentheti a korlátlan lehetőséget
Újmédia bennfoglalása
nagy szolgáltatók szerverein keresztül történik az egyszerű felhasználók kiszolgálása
Újmédia hatalomellenessége
(online) kommunikációs lehetőségek eszközszerűen képesek szolgálni a társadalmi részvételt
Újmédia individualitása
folyamatosan újra- meg újratermeljük identitásunkat, ez egyúttal egyedi és folyton változó (IP-címek, GPS-koordináták egyediek)
Általános vélekedések, kulcsjellemzők az újmédiáról (5)
- digitalizáció
- interaktivitás
- hipertextualitás
- hálózatosság
- virtualitás
Digitalizáció
adat szervezése és tömöríthetősége
Interaktivitás
tartalom létrehozása + aktív tartalomalakító felhasználó
Hipertextualitás
hálózatos összekapcsoltság, kereshetőség
Hálózatosság
az újmédia kommunikációs viszonya
Virtualitás
alternatív világok elérhetősége
Bolter és Crusin: remediáció-jelleg:
Minden médium „újramediálja” a nála korábban létezett médiumokat és tulajdonságaikat. A metamédium mint az újmédia magába foglal minden korábbit és minden vele párhuzamosan létezőt egyaránt
Lister: ó- és újmédia összehasonlítási alapok (7)
- Új textuális tapasztalások
- a világ új reprezentációi
- egyének és médiatechnológiák közötti viszony
- identitás és a közösség közti kapcsolat,
- organizáció és produkció új mintái,
- emberi figyelem új kihasználása,
- műveltség, írástudás új kézségei, tudásformák megváltozása
Lister ó vs. újmédia: Új textuális tapasztalások
Új textuális tapasztalások: új műfajok, szövegformák, szórakozásra és médiafogyasztási minták.
Képessé tesz minket arra, hogy új műfajokat hozzunk létre (pl. videóblog), új szövegformákat (hypertext), új szórakozási formákat (nyílt végű Netflix-es megoldások), új médiafogyasztási szokásokat
Lister ó vs. újmédia: A világ új reprezentációi
A világ új reprezentációi: minden média, így az új is, a képernyő alapú interaktív multimédiát, a reprezentáció bizonyos módját, kódját, nyelvét kínálja
Lister ó vs. újmédia: Egyének és médiatechnológiák közti viszony
Egyének és médiatechnológiák közti viszony: a képi és kommunikációs média mindennapi befogadásának és használatának változásai
Lister ó vs. újmédia: Identitás és a közösség közötti kapcsolat
Identitás és a közösség közötti kapcsolat: a személyes és társas idő, tér és helytapasztalás eltolódásai
Lister ó vs. újmédia: Biológiai test és a technológiai médium közti viszony
Biológiai test és a technológiai médium közti viszony: a valóságos és virtuális, az emberi és a mesterséges, a természet és a technológia különbségei. sokszor az identitásunkat próbáljuk elkülöníteni a virtuális énünktől, akár feltűnő, és túlzó eltérések is megfigyelhetők- avatarok (a természet és a technológia, reális és virtuális, emberi és mesterséges egyre inkább összeolvad)
Lister ó vs. újmédia: Organizáció és produkció új mintái
Organizáció és produkció új mintái: médiakultúra, médiaipar, médiagazdaság, hozzáférés, szabályozás átszerveződései, integrációi
Lister ó vs. újmédia: Emberi figyelem új kihasználása
Emberi figyelem új kihasználása: a képernyőidő ugyan növekszi, ugyanakkor a koncentráltság csökken
Lister ó vs. újmédia: Műveltség, írástudás új készségei, tudásformák megváltozása
Műveltség, írástudás új készségei, tudásformák megváltozása
Digitális kommunikáció alapjellemzői (5)
Sebesség, gyorsulás; Hangsúlyeltolódás; Hozzáférhetőség; Anonimitás; Részvétel a szövegalkotásban
Digitális kommunikáció alapjellemzői: Sebesség, gyorsulás
Sebesség, gyorsulás: tartalmi egységek rövidülnek, bejelentkezések átlagosan 5-13 szóból állnak, terjedelmet nem szavakban, hanem karakterekben mérjük (Twitter)
Digitális kommunikáció alapjellemzői: Hangsúlyeltolódás
Hangsúlyeltolódás: a mondanivaló megfogalmazásáról a terjesztésre helyeződik át (Gurak, 2009), terjesztési potenciál a lényeg (clickbait), milyen hatékonysággal tudjuk szórni, köröztetni
Digitális kommunikáció alapjellemzői: Hozzáférhetőség
Hozzáférhetőség: egyre többek számára válik lehetségessé az információszerzés, növeli az információsokasodást, de csökkenti a szelektálást, kapuőrzést
Digitális kommunikáció alapjellemzői: Anonimitás
Anonimitás: névtelenség hatással van a közlő felelősségvállalására, továbbá a szerepére, stílusra, érzelmeire (Wallace, 2006). A logosz (tartalom) közlésénél a pathosz (érzelem) elsőbbsége az ethosz (erkölcs) felett- amit mond, az érzelemdús legyen.
Digitális kommunikáció alapjellemzői: Részvétel a szövegalkotásban
Részvétel a szövegalkotásban: a szövegek lezáratlanságát, artikuláltságuk változtathatóságát, a stílus és regiszter keveredését eredményezi
Hálózat és internet DiMaggio (2001) alapján: az Internet definíciója
Interneten hálózatok olyan elektronikus hálózatát érti, amely embereket és információkat kapcsol össze számítógépek és más digitális eszközök segítségével, lehetővé téve az információcserét és személyközi kommunikációt.
Hálózat és internet DiMaggio (2001) alapján: az Internet kettős referenciája
- technikai infrastruktúra (nyilvános TCP/IP hálózatként)
- infrastruktúra lehetőségeiből eredő használati módok összessége (World Wide Web, elektronikus levelezés)- ahogyan és amire az a felhasználók alkalmazzák az internet adta lehetőségeket
Hálózat és internet DiMaggio (2001) alapján: az Internet jellemzői (5)
1) Robusztusság: nagyon nehéz úgy megtámadni, hogy maradandó sérülést szerezzen
2) Információátvivő kapacitás nagyon fejlett
3) Ilyen módon az internet egy olyan médium, ami metamédium, hiszen magába foglalja az összes történelmileg korábban keletkezett médium tulajdonságait, képességeit.
4) Decentralizáltság: nincs egyetlen egy központja amiből vagy ahol támadható
5) Komplexitás
A Kiberkor (Tapscott-Williams, 2007)
Kiberkor elérkezésével hagyományosan fogyasztóinak tekintett társadalom előtt olyan együttműködési lehetőségek és terek nyíltak meg, amelynek köszönhetően kialakult az ún. részvételi kultúra = emberek korábban soha nem tapasztalt módon képesek részt venni a gazdasági folyamatokban, ez az együttműködés átalakította a termékek és szolgáltatások feltalálásának, előállításának, forgalmazásának menetét globális szinten, azaz létrejön a tömeges (egyenrangúak közti) együttműködés és részvétel által irányított gazdaság és kultúra
A Kiberkor (Tapscott-Williams, 2007) előzményei
1) A technológiai fejlődés és gépesítés nyomán a 18. század elejétől, közepétől ipari társadalomról kezdhetünk el beszélni, ez az indusztriális társadalom korszaka
2) Az iparosodás idejét követő korszakot Ananda K. Coomarasvamy 1914-ben először nevezte posztindusztriális (iparosodás utáni) társadalomnak, az ipari forradalom fénykora a 20. század elejére véget érni látszik
3) A posztindusztriális társadalom utáni korszakot nem annyira a technológia továbbfejlődésével lehet leírni, hanem inkább az iparodosodás következményeként megvalósult információbőséggel és az emberek újszerű összekapcsoltságával
Három gazdasági paradigma: Manuel Castells – Információs gazdaság
1) Informacionalizmus: emberi információfeldolgozó és kommunikációs képességek kiterjesztését jelenti a mikroelektronika, a szoftverfejlesztés és a géntechnológia eszközeivel
2) A hatalom alapja: az információk termelése, tárolása, nyilvántartása és újraelosztása
3) Termékek elosztásának rendje megváltozik: a tömegtermelés vertikális modelljét felváltja a horizontális kapcsolatok, azaz a termelő és fogyasztó egymáshoz vetőleg egyenrangú felek
4) A mindennapi munkavégzés egyéniesedik, individualizálódik
5) A szuverén nemzetállamok erejének, önállóságának csökkenése jelentkezik, és megjelenik az interdependencia (kölcsönös függés) – globalizáció
Három gazdasági paradigma: Figyelemgazdaság – Davenport – Beck (2001)
1) A mediatizált környezet mozgatója az emberi figyelem
2) Az emberi figyelem kvázi tőke
3) A fókuszálás időtartama csökken 12-ről 6 percre (Úgy, ahogy a digi-kommunikációban csökkent a megjelenések száma)
4) A multitasking nehezebben emlékezővé teszi az embert- ha váltanom kell multitasking közben (egyik elvonja a másikról a figyelmet), akkor kb. 26-27 percbe telik, míg az eredeti feladatra vissza tudok váltani arra a szintre, amin akkor voltam, mikor váltottam
Három gazdasági paradigma: Lokációgazdaság – Greenhut
1) Ma a médiahasználót nem lekötni, hanem ellátni kell az információval, aszerint ahol és ahogyan tartózkodik
2) A mobil eszközöket általában azért dicsőítik, mert feloldják a helyhez kötöttséget
3) Az egyén helyzete az, ami egyedi, az információnak pedig akkor és ott kell hasznossá és alkalmazhatóvá válnia, ahol igény merül fel rá.
4) Van egy ellentétes tendencia: amikor valaki ott és akkor tartózkodik egy bizonyos helyen többletfogyasztásra ösztönzik
A Big Data jelenség alapjellemzői: az újmédia tényezői alapján (4)
Az újmédiákra jellemző tényezők amelyek a Big Data jelenségéhez vezettek: adat, információ, változó figyelem és konvergencia nagyon sok adatból álló adatkészletek létrejöttéhez vezettek
A Big Data jelenség alapjellemzői
- hatalmas mennyiségű adat,
- nagyfokú változatosság és komplexitás,
- gyorsan keletkező és szaporodó adatmennyiség
Big Data: az adatbázisok fontos tulajdonságai
- az adatok mennyisége
- adattípusok változatossága
- sebesség, azaz az adatok kezelésének gyorsasága és a hasznosításhoz rendelkezésre álló idő
Big Data: adatok a modern korban
Egyre több forrás produkálja a BD-jelenséget: ma egy nap annyi adat keletkezik mint azelőtt 1 év alatt, kiapadhatatlan adatforrás már maga a természet is, 2) Egyre fejlettebbek az adattermelő eszközök is, pl okoseszközök, okosotthonok, ezek a gyűjtött adatok egyre sokrétűbb helyeken alkalmazhatóak pl egészségügy, közlekedés, közműrendszerek stb.
A Big Data értékteremtő szerepe:
- Vezetés és döntéshozatal: korábban intuitív, múltbéli tapasztalatokra, ösztönre, megérzésre alapozott döntésekkel dolgozott a legtöbb vezető. Most a vezetést támogató rendszereknek köszönhetően jellemző és kiaknázható képessége a big data adatbázisoknak, hogy adatalapon tudunk előrejelzésen alapuló döntéseket hozni- hogy ezzel valaki élni kíván-e vagy nem, illetve, hogy a hitbéli meggyőződését mögé teszi-e vagy sem, egyéni döntés,
- Adatbányászat: hatalmas adatbázisok elemzése annak érdekében, hogy olyan összefüggéseket, mintázatokat tárjanak fel, amik közvetlen hatással vannak a gazdasági eseményekre (Pl.: ügyfélcsoportok azonosítása, internetes boltok ajánló algoritmusaiban, marketinges és sales-esek alapvető feladata lett mára)
- A gazdasági élet más intézményei is követik – pl.: adóhivatalok: kit érdemes vizsgálni?
A Big Data outputja:
1) Adatmegjelenítők: akik az adatfeldolgozási műveletek eredményeit a szűkebb vagy tágabb közönség számára fogyaszthatóvá teszik, 2) Biztonsági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások: sokat érhetnek ezek az adatbázisok, így szakszerű védelemre is szükség van
A Big Data kockázatai (3):
- Személyes adatok és a magánélet védelme,
- Vállalati adatvagyon,
- Környezeti kockázat
A Big Data kockázatai: Személyes adatok
1) „Digital shadow”: adatok, amik egy emberről keletkeznek, de nem biztos, hogy ez az ember tudatában van ezen adatoknak.
2) Jó része ismeretlen a személy számára (még a GDPR ellenére is)
3) De érdekében is áll az adatok megosztása: internetes kereskedők ajánlatai egyre pontosabbak -targetált hirdetések egyre inkább megtalálnak, ha vállaljuk személyes adataink egy részének átadását
A Big Data kockázatai: Vállalati adatvagyon
Felmerül, hogy ezt meg kell óvni másoktól. Ezzel viszont a monopolizálódás veszélye merül fel.
Sokszorosítása olcsó, újbóli előállítása költséges.
Magánérdek és közérdek ütközik itt is.
Veszélyek: adatvesztés, adatlopás
A Big Data kockázatai: Környezeti kockázat
- Számítógépek által felhasznált energia 2000 óta a duplájára nőtt 2015-ire, és még mindig a lineárisnál valamivel meredekebb emelkedést mutat a görbe..
- Adatközpontok: nagy energia és a hűtés problémája. Évente kb. 50 millió tonna elektronikai szemét keletkezik a világban (hardverek cseréjéből és fejlesztéséből fakadó).
- Egy ország Netflix felhasználása, energiatöbblet megfelel egy 50-100 ezer fős város által felhasznált energiának
Lister et al (2003): Médiakonvergencia
Azt a folyamatot írja le, melynek során a korábbi analóg médiaformák és előállítási, valamint terjesztési folyamataik a digitális technológia segítségével összegződnek és kombinálódnak. A jelenség mind az előállítás, mind a megosztás szintjén valósul meg. Használják a tulajdonosi koncentráció globális folyamatinak leírására is. (Lister et al., 2003).
A felhasználók szabadon járnak át egyik médiumról a másikra, hogy újabb és újabb kulturális javakhoz férjenek hozzá. Tág értelemben az informatika, a távközlés és a média egyre szorosabb összefonódását jelenti.
Következményei: a tartalmak és a személyek ellenőrizhetők, rögzíthetők, manipulálhatók és szűrhetőek lettek.
Digitális szakadék: definíció
a digitális eszközöket használók és nem használók közötti ellentétek és az ehhez tartozó digitális felkészültségből adódó különbségek társadalmon belül
Digitális szakadék: technooptimizmus vs. technokritikusok
Optimizmus: folyamatos fejlődés lehetőség.
Kritika: digitalizáció önmagában nem szünteti meg a társadalmi egyenlőtlenségeket, és nem eredményez azonnali inklúziót
Digitális szakadék: típusai (2)
Hozzáférési és használati megosztottság
Digitális szakadék: Hozzáférési megosztottság
annak a ténye, hogy a társadalom tagjai hozzáférnek-e a digitális infrastruktúrához, vagyis rendelkezésre áll-e internethálózat, van-e mobilszolgáltató a környéken, akadnak e kiépített adótornyok, amik térerőt biztosítanak. Vannak, akik idesorolják azt is, hogy a potenciális felhasználóknak van-e elegendő erőforrásuk a hozzáféréshez
Digitális szakadék: Használati megosztottság
a potenciális felhasználóknak elvben minden lehetősége megvan rá, hogy belépjen a digitalizáció világába, használja az eszközeit, mégsem teszi. A motivációhiány leggyakoribb okai között az érdektelenség, a félelem és a digitális világgal szemben táplált bizalmatlanság szerepel (Podoski, 2006)
AI: az intelligencia definíciója
Intelligencia: Összetett célok elérésének képessége. Tágabb értelemben: Minden intelligencia, ami képesít minket, arra hogy a legkülönbözőbb összetett célokat meg tudjuk oldani (pl.: autóvezetés, permetezés)
AI: N. Hartmann 4 létrétege
- Tudati: ez az, ami viszont már a kognitív képességek szempontjából is a végletekig megkülönbözteti az embert bármely más fajtól ezen a bolygón.
- Pszichés: kezd túllépni az állati létrétegeken.
- Biológiai: láthatjuk, hogy voltaképpen egy fiziológiai és egy biztonságszükséglet féleség itt is megjelenik, hasonlóan a Maslow piramishoz- ezek azok az egyszerű tényezők, amik technikai értelemben életben tartanak minket.
- Fizikai: nyilván, ha ismerjük a Maslow piramist, tudhatjuk, hogy annak legalján is valahol a fiziológiai és a biztonság szükségleteink vannak.
AI: Max Tegmar: Élet 1.0
Élet 1.0- tisztán biológiai élet- arra képes, hogy túléljen és szaporítson – lét és életfenntartás. Ez minden élő szervezetnek az alapképessége, növények és álltok is képesek szaporodni, illetve képesek valamiféle anyagcserére, aminek segítségével fenntartják magukat..
AI: Max Tegmar: Élet 2.0
Élet 2.0- annyiban bővíti ki ezt a képesség tárat, hogy nem csak túlél és tovább örökíti magát, hanem a saját ún. szoftverét, a működés módját, képességeit képes megtervezni és újratervezni. .Az embernek van egy korlátja, amit nem lehet átlépni, saját hardevrét nem nagyon tudja tervezni, jelentősen befolyásolni legalábbis semmiképp
AI: Max Tegmar: Élet 3.0
Élet 3.0 – technológia szint- a gépi intelligencia elméletben képesek arra, hogy nem csak a saját szoftverüket tudják újraírni, hanem a saját hardverét is
H. Moravec paradoxona
Azok a funkciók, amik egy AI számára nagyon könnyűek, az embereknek nagyon nehéz elsajátítani vagy akár lehetetlen. A paradoxon az, hogy ami viszont az ember számára nagyon könnyű, az a gépeknek nagyon nehéz – pl.: nyelv, mert 1-2 éves gyerekek gördülékenyen tanulja meg az anyanyelvét, de a gépeknél ez nem figyelhető meg.
Virtuális közösség: alapjellemzők
1) Mára a befogadó autonómiája nagyobb a műénél
2) Fragmentáltságra való igény (pl.: album helyett egy-egy sláger)
3) Médiatartalmak mint ,,tiszta közjó”-ként való értelmezése – ami az interneten van az ingyen van alapú logika
4) Mindenkihez eljutni akarás (digital divide nehézségei)
5) Tömegességtől a specializációig – már nem univerzálisan befogadó csoportoknak készülnek a termékek, hanem sokkal inkább targetálnak (személyre szabott hirdetések)
6) A közönség autonómiája (empowernment, takeover), annak minden veszélyével és hátrányával → fogyasztói hatalomátvétel, a közönség képes márkát rombolni és eddig ismeretlen márkákat, embereket az égbe emelni
Virtuális közösség: szociálpszichológiai megközelítés
- Komputer-mediatizált kommunikáció névtelensége felszabadít és/vagy gátlástalanná teszi vagy egyszerre a kettő (Le Bon, Festinger, Zimbardo kutatásai az újmédiára vetítve),
- Párbeszéd helyett az online anonimitás polarizál, ellenvéleményeket és konfliktusokat élez. Pártoskodás, homofilia, önmegsértés a jellemző.
- Nicolas Negreponte VS. Cass R. Sunsstein: übertolerancia VS. extrimitások
Virtuális közösség: Nyitottság és bizalom kérdései
- Önmegerősítés és mások elfogadása egymást tápláló szólamok.
- Bizalom VS. titkolózás: Mindenkire kíváncsiak vagyunk, de minket ne lásson senki (Bentham Panopticonjában).
- Kérdés: Lehetséges-e az anonim tanácskozó demokrácia?
