Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Záróvizsga > 1. tétel - Újmédia > Flashcards

1. tétel - Újmédia Flashcards

1
Q

Mit jelent az új?

A

közelmúltban jelent meg, ami friss, érintetlen, szokatlan és modern, egyben fogalmi elhatárolódás a régitől

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Az “új” metainformatív jellemzői

A

„új” jelző túllép az időbeliségen és értékelést kölcsönöz a jelzett szónak – hozzáállásbeli és jelentésbeli különbséget jelez számunkra, a régitől vagy a megszokottól való elhatárolódást, pl egy új kultúra és ideológia megjelenését jelezzük vele

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Fuery (2009) új-definíciója

A

Az „új” az észleléstől függ, tehát nem a média természetéből, hanem a róla való gondolkodásból, kommunikációból következik elsősorban

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Argumentum ad novitatem

A

Ami új, az jó

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Creeber (2009) új-definíciója

A

Argumentum ad novitatem alapján: váltás és változás, a progresszió és fejlődés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Az “új” ideológiai értelmezése

A

haladó és nyitott, valami, ami elindul a „régi” felől

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Miért nem újmédia pl. a házhoz szállított újság?

A

hozzáférhetőségben, közvetített tartalmak szervezési elvében, felhasznált eszközök-anyagok-eljárásaiban nyújt innovatívat, nem pedig magában a közvetítési formában

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Thornham – Bassett – Marris (2009) újmédia definíciója

A

Az újmédiát nyitott szerkezete, integrációs kapacitása, hordozhatósága, interaktivitása és gyors változási képessége miatt szokás újnak tekinteni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

McLuhan média-definíciója

A

a média maga az üzenet. Azt fogalmazza meg, hogy nem az a lényeg, hogy tartalmilag mit látunk, hanem hogy milyen médiumot fogyasztunk (önüzenetet is küld)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mi az újmédia 6 fő jellemzője?

A

Pluralitás, fragmentáltság, virtualitás, bennfoglalás, hatalomellenesség, individualitás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Újmédia pluralitása

A

információk széles spektruma lelhető fel, de ezek eredete nehezen vagy egyáltalán nem határozható meg; számtalan fajta közösséget hoz létre

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Újmédia fragmentáltsága

A

technológiai értelemben digitális jelek sorozatára épül az újmédia, tárolása apró részletekben történik, de a befogadó egyetlen egységként észleli

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Újmédia virtualitása

A

egyrészt „olyan mintha”, a valóság leképezése, másrészt a latin szótőből (virtus = kiválóság) jelentheti a korlátlan lehetőséget

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Újmédia bennfoglalása

A

nagy szolgáltatók szerverein keresztül történik az egyszerű felhasználók kiszolgálása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Újmédia hatalomellenessége

A

(online) kommunikációs lehetőségek eszközszerűen képesek szolgálni a társadalmi részvételt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Újmédia individualitása

A

folyamatosan újra- meg újratermeljük identitásunkat, ez egyúttal egyedi és folyton változó (IP-címek, GPS-koordináták egyediek)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Általános vélekedések, kulcsjellemzők az újmédiáról (5)

A
  • digitalizáció
  • interaktivitás
  • hipertextualitás
  • hálózatosság
  • virtualitás
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Digitalizáció

A

adat szervezése és tömöríthetősége

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Interaktivitás

A

tartalom létrehozása + aktív tartalomalakító felhasználó

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Hipertextualitás

A

hálózatos összekapcsoltság, kereshetőség

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Hálózatosság

A

az újmédia kommunikációs viszonya

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Virtualitás

A

alternatív világok elérhetősége

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Bolter és Crusin: remediáció-jelleg:

A

Minden médium „újramediálja” a nála korábban létezett médiumokat és tulajdonságaikat. A metamédium mint az újmédia magába foglal minden korábbit és minden vele párhuzamosan létezőt egyaránt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Lister: ó- és újmédia összehasonlítási alapok (7)

A
  • Új textuális tapasztalások
  • a világ új reprezentációi
  • egyének és médiatechnológiák közötti viszony
  • identitás és a közösség közti kapcsolat,
  • organizáció és produkció új mintái,
  • emberi figyelem új kihasználása,
  • műveltség, írástudás új kézségei, tudásformák megváltozása
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Lister ó vs. újmédia: Új textuális tapasztalások

A

Új textuális tapasztalások: új műfajok, szövegformák, szórakozásra és médiafogyasztási minták.

Képessé tesz minket arra, hogy új műfajokat hozzunk létre (pl. videóblog), új szövegformákat (hypertext), új szórakozási formákat (nyílt végű Netflix-es megoldások), új médiafogyasztási szokásokat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Lister ó vs. újmédia: A világ új reprezentációi

A

A világ új reprezentációi: minden média, így az új is, a képernyő alapú interaktív multimédiát, a reprezentáció bizonyos módját, kódját, nyelvét kínálja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Lister ó vs. újmédia: Egyének és médiatechnológiák közti viszony

A

Egyének és médiatechnológiák közti viszony: a képi és kommunikációs média mindennapi befogadásának és használatának változásai

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Lister ó vs. újmédia: Identitás és a közösség közötti kapcsolat

A

Identitás és a közösség közötti kapcsolat: a személyes és társas idő, tér és helytapasztalás eltolódásai

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

Lister ó vs. újmédia: Biológiai test és a technológiai médium közti viszony

A

Biológiai test és a technológiai médium közti viszony: a valóságos és virtuális, az emberi és a mesterséges, a természet és a technológia különbségei. sokszor az identitásunkat próbáljuk elkülöníteni a virtuális énünktől, akár feltűnő, és túlzó eltérések is megfigyelhetők- avatarok (a természet és a technológia, reális és virtuális, emberi és mesterséges egyre inkább összeolvad)

30
Q

Lister ó vs. újmédia: Organizáció és produkció új mintái

A

Organizáció és produkció új mintái: médiakultúra, médiaipar, médiagazdaság, hozzáférés, szabályozás átszerveződései, integrációi

31
Q

Lister ó vs. újmédia: Emberi figyelem új kihasználása

A

Emberi figyelem új kihasználása: a képernyőidő ugyan növekszi, ugyanakkor a koncentráltság csökken

32
Q

Lister ó vs. újmédia: Műveltség, írástudás új készségei, tudásformák megváltozása

A

Műveltség, írástudás új készségei, tudásformák megváltozása

33
Q

Digitális kommunikáció alapjellemzői (5)

A

Sebesség, gyorsulás; Hangsúlyeltolódás; Hozzáférhetőség; Anonimitás; Részvétel a szövegalkotásban

34
Q

Digitális kommunikáció alapjellemzői: Sebesség, gyorsulás

A

Sebesség, gyorsulás: tartalmi egységek rövidülnek, bejelentkezések átlagosan 5-13 szóból állnak, terjedelmet nem szavakban, hanem karakterekben mérjük (Twitter)

35
Q

Digitális kommunikáció alapjellemzői: Hangsúlyeltolódás

A

Hangsúlyeltolódás: a mondanivaló megfogalmazásáról a terjesztésre helyeződik át (Gurak, 2009), terjesztési potenciál a lényeg (clickbait), milyen hatékonysággal tudjuk szórni, köröztetni

36
Q

Digitális kommunikáció alapjellemzői: Hozzáférhetőség

A

Hozzáférhetőség: egyre többek számára válik lehetségessé az információszerzés, növeli az információsokasodást, de csökkenti a szelektálást, kapuőrzést

37
Q

Digitális kommunikáció alapjellemzői: Anonimitás

A

Anonimitás: névtelenség hatással van a közlő felelősségvállalására, továbbá a szerepére, stílusra, érzelmeire (Wallace, 2006). A logosz (tartalom) közlésénél a pathosz (érzelem) elsőbbsége az ethosz (erkölcs) felett- amit mond, az érzelemdús legyen.

38
Q

Digitális kommunikáció alapjellemzői: Részvétel a szövegalkotásban

A

Részvétel a szövegalkotásban: a szövegek lezáratlanságát, artikuláltságuk változtathatóságát, a stílus és regiszter keveredését eredményezi

39
Q

Hálózat és internet DiMaggio (2001) alapján: az Internet definíciója

A

Interneten hálózatok olyan elektronikus hálózatát érti, amely embereket és információkat kapcsol össze számítógépek és más digitális eszközök segítségével, lehetővé téve az információcserét és személyközi kommunikációt.

40
Q

Hálózat és internet DiMaggio (2001) alapján: az Internet kettős referenciája

A
  1. technikai infrastruktúra (nyilvános TCP/IP hálózatként)
  2. infrastruktúra lehetőségeiből eredő használati módok összessége (World Wide Web, elektronikus levelezés)- ahogyan és amire az a felhasználók alkalmazzák az internet adta lehetőségeket
41
Q

Hálózat és internet DiMaggio (2001) alapján: az Internet jellemzői (5)

A

1) Robusztusság: nagyon nehéz úgy megtámadni, hogy maradandó sérülést szerezzen
2) Információátvivő kapacitás nagyon fejlett
3) Ilyen módon az internet egy olyan médium, ami metamédium, hiszen magába foglalja az összes történelmileg korábban keletkezett médium tulajdonságait, képességeit.
4) Decentralizáltság: nincs egyetlen egy központja amiből vagy ahol támadható
5) Komplexitás

42
Q

A Kiberkor (Tapscott-Williams, 2007)

A

Kiberkor elérkezésével hagyományosan fogyasztóinak tekintett társadalom előtt olyan együttműködési lehetőségek és terek nyíltak meg, amelynek köszönhetően kialakult az ún. részvételi kultúra = emberek korábban soha nem tapasztalt módon képesek részt venni a gazdasági folyamatokban, ez az együttműködés átalakította a termékek és szolgáltatások feltalálásának, előállításának, forgalmazásának menetét globális szinten, azaz létrejön a tömeges (egyenrangúak közti) együttműködés és részvétel által irányított gazdaság és kultúra

43
Q

A Kiberkor (Tapscott-Williams, 2007) előzményei

A

1) A technológiai fejlődés és gépesítés nyomán a 18. század elejétől, közepétől ipari társadalomról kezdhetünk el beszélni, ez az indusztriális társadalom korszaka
2) Az iparosodás idejét követő korszakot Ananda K. Coomarasvamy 1914-ben először nevezte posztindusztriális (iparosodás utáni) társadalomnak, az ipari forradalom fénykora a 20. század elejére véget érni látszik
3) A posztindusztriális társadalom utáni korszakot nem annyira a technológia továbbfejlődésével lehet leírni, hanem inkább az iparodosodás következményeként megvalósult információbőséggel és az emberek újszerű összekapcsoltságával

44
Q

Három gazdasági paradigma: Manuel Castells – Információs gazdaság

A

1) Informacionalizmus: emberi információfeldolgozó és kommunikációs képességek kiterjesztését jelenti a mikroelektronika, a szoftverfejlesztés és a géntechnológia eszközeivel
2) A hatalom alapja: az információk termelése, tárolása, nyilvántartása és újraelosztása
3) Termékek elosztásának rendje megváltozik: a tömegtermelés vertikális modelljét felváltja a horizontális kapcsolatok, azaz a termelő és fogyasztó egymáshoz vetőleg egyenrangú felek
4) A mindennapi munkavégzés egyéniesedik, individualizálódik
5) A szuverén nemzetállamok erejének, önállóságának csökkenése jelentkezik, és megjelenik az interdependencia (kölcsönös függés) – globalizáció

45
Q

Három gazdasági paradigma: Figyelemgazdaság – Davenport – Beck (2001)

A

1) A mediatizált környezet mozgatója az emberi figyelem
2) Az emberi figyelem kvázi tőke
3) A fókuszálás időtartama csökken 12-ről 6 percre (Úgy, ahogy a digi-kommunikációban csökkent a megjelenések száma)
4) A multitasking nehezebben emlékezővé teszi az embert- ha váltanom kell multitasking közben (egyik elvonja a másikról a figyelmet), akkor kb. 26-27 percbe telik, míg az eredeti feladatra vissza tudok váltani arra a szintre, amin akkor voltam, mikor váltottam

46
Q

Három gazdasági paradigma: Lokációgazdaság – Greenhut

A

1) Ma a médiahasználót nem lekötni, hanem ellátni kell az információval, aszerint ahol és ahogyan tartózkodik
2) A mobil eszközöket általában azért dicsőítik, mert feloldják a helyhez kötöttséget
3) Az egyén helyzete az, ami egyedi, az információnak pedig akkor és ott kell hasznossá és alkalmazhatóvá válnia, ahol igény merül fel rá.
4) Van egy ellentétes tendencia: amikor valaki ott és akkor tartózkodik egy bizonyos helyen többletfogyasztásra ösztönzik

47
Q

A Big Data jelenség alapjellemzői: az újmédia tényezői alapján (4)

A

Az újmédiákra jellemző tényezők amelyek a Big Data jelenségéhez vezettek: adat, információ, változó figyelem és konvergencia nagyon sok adatból álló adatkészletek létrejöttéhez vezettek

48
Q

A Big Data jelenség alapjellemzői

A
  1. hatalmas mennyiségű adat,
  2. nagyfokú változatosság és komplexitás,
  3. gyorsan keletkező és szaporodó adatmennyiség
49
Q

Big Data: az adatbázisok fontos tulajdonságai

A
  1. az adatok mennyisége
  2. adattípusok változatossága
  3. sebesség, azaz az adatok kezelésének gyorsasága és a hasznosításhoz rendelkezésre álló idő
50
Q

Big Data: adatok a modern korban

A

Egyre több forrás produkálja a BD-jelenséget: ma egy nap annyi adat keletkezik mint azelőtt 1 év alatt, kiapadhatatlan adatforrás már maga a természet is, 2) Egyre fejlettebbek az adattermelő eszközök is, pl okoseszközök, okosotthonok, ezek a gyűjtött adatok egyre sokrétűbb helyeken alkalmazhatóak pl egészségügy, közlekedés, közműrendszerek stb.

51
Q

A Big Data értékteremtő szerepe:

A
  1. Vezetés és döntéshozatal: korábban intuitív, múltbéli tapasztalatokra, ösztönre, megérzésre alapozott döntésekkel dolgozott a legtöbb vezető. Most a vezetést támogató rendszereknek köszönhetően jellemző és kiaknázható képessége a big data adatbázisoknak, hogy adatalapon tudunk előrejelzésen alapuló döntéseket hozni- hogy ezzel valaki élni kíván-e vagy nem, illetve, hogy a hitbéli meggyőződését mögé teszi-e vagy sem, egyéni döntés,
  2. Adatbányászat: hatalmas adatbázisok elemzése annak érdekében, hogy olyan összefüggéseket, mintázatokat tárjanak fel, amik közvetlen hatással vannak a gazdasági eseményekre (Pl.: ügyfélcsoportok azonosítása, internetes boltok ajánló algoritmusaiban, marketinges és sales-esek alapvető feladata lett mára)
  3. A gazdasági élet más intézményei is követik – pl.: adóhivatalok: kit érdemes vizsgálni?
52
Q

A Big Data outputja:

A

1) Adatmegjelenítők: akik az adatfeldolgozási műveletek eredményeit a szűkebb vagy tágabb közönség számára fogyaszthatóvá teszik, 2) Biztonsági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások: sokat érhetnek ezek az adatbázisok, így szakszerű védelemre is szükség van

53
Q

A Big Data kockázatai (3):

A
  1. Személyes adatok és a magánélet védelme,
  2. Vállalati adatvagyon,
  3. Környezeti kockázat
54
Q

A Big Data kockázatai: Személyes adatok

A

1) „Digital shadow”: adatok, amik egy emberről keletkeznek, de nem biztos, hogy ez az ember tudatában van ezen adatoknak.
2) Jó része ismeretlen a személy számára (még a GDPR ellenére is)
3) De érdekében is áll az adatok megosztása: internetes kereskedők ajánlatai egyre pontosabbak -targetált hirdetések egyre inkább megtalálnak, ha vállaljuk személyes adataink egy részének átadását

55
Q

A Big Data kockázatai: Vállalati adatvagyon

A

Felmerül, hogy ezt meg kell óvni másoktól. Ezzel viszont a monopolizálódás veszélye merül fel.

Sokszorosítása olcsó, újbóli előállítása költséges.

Magánérdek és közérdek ütközik itt is.

Veszélyek: adatvesztés, adatlopás

56
Q

A Big Data kockázatai: Környezeti kockázat

A
  • Számítógépek által felhasznált energia 2000 óta a duplájára nőtt 2015-ire, és még mindig a lineárisnál valamivel meredekebb emelkedést mutat a görbe..
  • Adatközpontok: nagy energia és a hűtés problémája. Évente kb. 50 millió tonna elektronikai szemét keletkezik a világban (hardverek cseréjéből és fejlesztéséből fakadó).
  • Egy ország Netflix felhasználása, energiatöbblet megfelel egy 50-100 ezer fős város által felhasznált energiának
57
Q

Lister et al (2003): Médiakonvergencia

A

Azt a folyamatot írja le, melynek során a korábbi analóg médiaformák és előállítási, valamint terjesztési folyamataik a digitális technológia segítségével összegződnek és kombinálódnak. A jelenség mind az előállítás, mind a megosztás szintjén valósul meg. Használják a tulajdonosi koncentráció globális folyamatinak leírására is. (Lister et al., 2003).

A felhasználók szabadon járnak át egyik médiumról a másikra, hogy újabb és újabb kulturális javakhoz férjenek hozzá. Tág értelemben az informatika, a távközlés és a média egyre szorosabb összefonódását jelenti.

Következményei: a tartalmak és a személyek ellenőrizhetők, rögzíthetők, manipulálhatók és szűrhetőek lettek.

58
Q

Digitális szakadék: definíció

A

a digitális eszközöket használók és nem használók közötti ellentétek és az ehhez tartozó digitális felkészültségből adódó különbségek társadalmon belül

59
Q

Digitális szakadék: technooptimizmus vs. technokritikusok

A

Optimizmus: folyamatos fejlődés lehetőség.

Kritika: digitalizáció önmagában nem szünteti meg a társadalmi egyenlőtlenségeket, és nem eredményez azonnali inklúziót

60
Q

Digitális szakadék: típusai (2)

A

Hozzáférési és használati megosztottság

61
Q

Digitális szakadék: Hozzáférési megosztottság

A

annak a ténye, hogy a társadalom tagjai hozzáférnek-e a digitális infrastruktúrához, vagyis rendelkezésre áll-e internethálózat, van-e mobilszolgáltató a környéken, akadnak e kiépített adótornyok, amik térerőt biztosítanak. Vannak, akik idesorolják azt is, hogy a potenciális felhasználóknak van-e elegendő erőforrásuk a hozzáféréshez

62
Q

Digitális szakadék: Használati megosztottság

A

a potenciális felhasználóknak elvben minden lehetősége megvan rá, hogy belépjen a digitalizáció világába, használja az eszközeit, mégsem teszi. A motivációhiány leggyakoribb okai között az érdektelenség, a félelem és a digitális világgal szemben táplált bizalmatlanság szerepel (Podoski, 2006)

63
Q

AI: az intelligencia definíciója

A

Intelligencia: Összetett célok elérésének képessége. Tágabb értelemben: Minden intelligencia, ami képesít minket, arra hogy a legkülönbözőbb összetett célokat meg tudjuk oldani (pl.: autóvezetés, permetezés)

64
Q

AI: N. Hartmann 4 létrétege

A
  1. Tudati: ez az, ami viszont már a kognitív képességek szempontjából is a végletekig megkülönbözteti az embert bármely más fajtól ezen a bolygón.
  2. Pszichés: kezd túllépni az állati létrétegeken.
  3. Biológiai: láthatjuk, hogy voltaképpen egy fiziológiai és egy biztonságszükséglet féleség itt is megjelenik, hasonlóan a Maslow piramishoz- ezek azok az egyszerű tényezők, amik technikai értelemben életben tartanak minket.
  4. Fizikai: nyilván, ha ismerjük a Maslow piramist, tudhatjuk, hogy annak legalján is valahol a fiziológiai és a biztonság szükségleteink vannak.
65
Q

AI: Max Tegmar: Élet 1.0

A

Élet 1.0- tisztán biológiai élet- arra képes, hogy túléljen és szaporítson – lét és életfenntartás. Ez minden élő szervezetnek az alapképessége, növények és álltok is képesek szaporodni, illetve képesek valamiféle anyagcserére, aminek segítségével fenntartják magukat..

66
Q

AI: Max Tegmar: Élet 2.0

A

Élet 2.0- annyiban bővíti ki ezt a képesség tárat, hogy nem csak túlél és tovább örökíti magát, hanem a saját ún. szoftverét, a működés módját, képességeit képes megtervezni és újratervezni. .Az embernek van egy korlátja, amit nem lehet átlépni, saját hardevrét nem nagyon tudja tervezni, jelentősen befolyásolni legalábbis semmiképp

67
Q

AI: Max Tegmar: Élet 3.0

A

Élet 3.0 – technológia szint- a gépi intelligencia elméletben képesek arra, hogy nem csak a saját szoftverüket tudják újraírni, hanem a saját hardverét is

68
Q

H. Moravec paradoxona

A

Azok a funkciók, amik egy AI számára nagyon könnyűek, az embereknek nagyon nehéz elsajátítani vagy akár lehetetlen. A paradoxon az, hogy ami viszont az ember számára nagyon könnyű, az a gépeknek nagyon nehéz – pl.: nyelv, mert 1-2 éves gyerekek gördülékenyen tanulja meg az anyanyelvét, de a gépeknél ez nem figyelhető meg.

69
Q

Virtuális közösség: alapjellemzők

A

1) Mára a befogadó autonómiája nagyobb a műénél
2) Fragmentáltságra való igény (pl.: album helyett egy-egy sláger)
3) Médiatartalmak mint ,,tiszta közjó”-ként való értelmezése – ami az interneten van az ingyen van alapú logika
4) Mindenkihez eljutni akarás (digital divide nehézségei)
5) Tömegességtől a specializációig – már nem univerzálisan befogadó csoportoknak készülnek a termékek, hanem sokkal inkább targetálnak (személyre szabott hirdetések)
6) A közönség autonómiája (empowernment, takeover), annak minden veszélyével és hátrányával → fogyasztói hatalomátvétel, a közönség képes márkát rombolni és eddig ismeretlen márkákat, embereket az égbe emelni

70
Q

Virtuális közösség: szociálpszichológiai megközelítés

A
  • Komputer-mediatizált kommunikáció névtelensége felszabadít és/vagy gátlástalanná teszi vagy egyszerre a kettő (Le Bon, Festinger, Zimbardo kutatásai az újmédiára vetítve),
  • Párbeszéd helyett az online anonimitás polarizál, ellenvéleményeket és konfliktusokat élez. Pártoskodás, homofilia, önmegsértés a jellemző.
  • Nicolas Negreponte VS. Cass R. Sunsstein: übertolerancia VS. extrimitások
71
Q

Virtuális közösség: Nyitottság és bizalom kérdései

A
  • Önmegerősítés és mások elfogadása egymást tápláló szólamok.
  • Bizalom VS. titkolózás: Mindenkire kíváncsiak vagyunk, de minket ne lásson senki (Bentham Panopticonjában).
  • Kérdés: Lehetséges-e az anonim tanácskozó demokrácia?

Záróvizsga (2 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions