1. tétel Mi a geometria optika alapgondolata es milyen egyszeru jelensegek megerteset teszi lehetove? Flashcards
Fény
-a feny homogen kozegben egyenes vonalban terjed egy parhuzamos fenynyalab atmerojet csokkentve eljuthatunk a geometriai egyenessel abrazolhato fenysugarhoz
- lathato elektromagneses sugarzas
- fenysugarnak az igen vekony parhuzamos fenynyalabot nevezzuk
Feny visszaverodes torvenye
Euklidesz gorog matematikus mar i.e 300 korul megallapitotta
a) a beeso fenysugar a beesesi meroleges es a visszavert fenysugar egy sikban van
b) a visszaverodesi szov (L’) egyenlo a beesesi szoggel (L’)
Fénytores torvenye
Snellius ( holland csillagasz) Descartes ( francia filozofus) nevehez fuzodik
a) a beeso fenysugar, a beesesi meroleges es a megtort fenysugar egy sikban van
b) a beesesi szog szinuszanak a toresi szog szinuszanak aranya a kozegben mert terjedesi sebessegenek az aranyaval egyenlo, ami megegyezik a ket kozeg relativ toresmutatojaval sinL/sinB= C1/C2= n2,1
Legrovidebb ido elve/ Farmat -elv
Pierre Farmat a fenytores torvenyet egyetlen elvre vezette vissza
alapgondolata: ket pont kozott geometriailag lehetseges utak kozul a feny a valosagbab azt a palyat fogja kovetni amelynek megtetelehez a legrovidebb idore van szukseg
- nem tamaszkodik semmifele melyebb metafizikai megalapozasra ( a termeszet egyszeruzegen kivul) megis a geometriai optika minden torvenyszerusege levezetheto belole
Fenyvisszaverodes
A fenyvisszaverodesnel a feny mindig ugyan abban a kozegben halad, a terjedesi sebesseg allando, ezert a legrovidebb ido elve atfordithato a legrovidebb ut elvere
Optikai lekepezes
Optikai lekepezesrol akkor beszelunk ha eleg sok egy pontbol kiindulo fenysugar ujra egyesul egy masik pontban
Optikai uthossz
- n*s=so
-megadja hogyha a feny n toresmutatoju kozegben s utat tesz meg akkor ugyanennyi ido alatt a vakuumban mekkora utat tett (so) volna meg, igy minden kozeget a vakuumhoz viszonyitunk
Farmat elv
ugy modusul, hogy a feny minimalis uthosszt koveti , az idealis bonyolult felulet helyett egyszeru gombfeluletet alkalmazunk, amely csak az AB tengely kozeleben megfelelo gorbuletu, emiatt csak a tengelyhez eleg kozel eso fenysugarakat tudjuk osszegyujteni ujra egy pontban
- ezeket a tengelyhez kozel eso fenysugarakat PARACIALIS(TENGELY MENTI) SUGARAKNAK nevezunk
Lekepezesi torveny
n1/s+ n2/s’= (n2-n1)/r
toroerosseg(D)
D= (n2-n1)/r
Ha - a toroerosseg
~ez azt jelenti hogy a s’ negativ kell hogy legyen
~ez azzal jar, hogy a targypontbol kiindulo fenysugarak nem talalkoznak ossze a torofelulet tuloldalan egy keppontban, hanem szettartova valnak es csak meghosszabbitasuk hoz letre kozos metszespontot( O’)
~mivel a targyponttal megegyezo oldalan talalhato ezert - s’
Bikonvex lencse
- lencse feluletere a lekepzesi torveny
~ n1/s+n2/s’=(n2-n1)/r1 (=D) - lencse feluletere a lekepzesi torveny
~ -n2/s’+ -n1/s’’= (n1-n2)/ -r2 (=D2)
Lencsekre vonatkozo lekepzesi torveny:
n1/s + n1/s’’= (n2-n1)* 1/r1+ 1/r2 = D
Dlencse= D1+ D2
Ket gombfelulet egyuttes torokepesseget az egyes feluletek toroerossegenek osszege adja meg
Lencse fokusztavolsaga
1/t + 1/ k = 1/f (f~ lencse fokusztavolsaga)
megegyezik a vegtelen targytavsaghoz tartozo keptavolsaggal
- fokusztavolsagot meterben merjuk akkor annak a reciproka megadja a lencse dioptriaban kifejezett toroerosseget ami a lencse anyagainak toresmutatojabol valamint a gombfelulet sugaratol fugg
D lencse= 1/F= (n-1)(1/r1+1/r2)