1-25 Flashcards
- Sorolja fel az adásvételi szerződés különös nemeit!
- Elővásárlási jog
- Visszavásárlási jog
- Vételi és eladási jog
- Részletvétel
- Megtekintésre vétel]
- Próbára vétel
- Minta szerinti vétel]
- Mi a tulajdonjog-fenntartásos vétel lényege?
(1) Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.
(2) A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.
(3) Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.
(4) Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában
a) a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és
b) a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön.
- Mit értünk visszavásárlási jog alatt?
(1) Ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a dolgot megveheti.
(2) A visszavásárlási árat a felek a visszavásárlási jog létesítéséről szóló megállapodásukban határozzák meg. Ennek elmulasztása esetén a jogosult a visszavásárlás jogát a dolognak a visszavásárlási jog gyakorlásakor képviselt forgalmi értékével azonos vételáron gyakorolhatja.
- Ha az eladó saját maga termelt mezőgazdasági termény szolgáltatására vállal kötelezettséget adásvételi szerződésben, és 15%-al kevesebbet teljesít a szerződésben meghatározott mennyiségnél, minek minősül, és hány százalék tekintetében felel ezen jogintézmény alapján?
Az adásvételi sz altipusa, ami az eladó által termelt mezőgazdasági termény, saját nevelésű állat eladását szabályozza.
Jellemzői:
a. A termék előállitásának a befejzése elött adja el a vevőnek
b. a jogosult a szerződésben kikötött 10 %-nál kevesebbet teljesit (igy a szerz.szegés nem állapitható meg)
15°%-nál kevesebbet teljesit, tehát 5% szerződésszegésként állapitható meg.
- Hol érvényesül a „hallgatás, beleegyezés” elve az adásvételi szerződés különös nemei körében?
Próbára vétel]
(1) Ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Ha a vevő a dolog kipróbálására általában szükséges vagy az eladó által megszabott megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés hatályban marad.
- Tulajdonjog-fenntartással összefüggésben milyen nyilvántartásokat ismer?
ingatlan: ingatlan-nyilvántartás
ingó: közhiteles nyilvántartás
- Mit értünk elővásárlási jog alatt?
(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
(2) Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
- Miként írható le leginkább az elővásárlási jog és a vételi jog közötti különbség?
?
- Át lehet-e ruházni olyan dolgot, amely az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában még nincs az eladó tulajdonában? Válaszát indokolja!
? Igen. Megkötheti, ha pl. a tulajdonjoga nincs bejegyezve az ingatlannyilvántartásba, ingatlannyilvántartáson kivüli tuladjonos is pl. örökös hagyatékátadás végén, meghozatala elött??
- A XXV. PED rendelkezései szerint melyek az adásvételi szerződés leglényegesebb tartalmi kellékei?
Az adásvételi szerződés létrejöttéhez szükséges lényeges feltételeket a az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú Polgári Elvi Döntés határozza meg. Ezek:
- 1. a felek megnevezése (az adásvételi szerződés alanyai): az eladó és a vevő. Főszabály szerint mindkét pozícióban lehet természetes személy és jogi személy is és egy-egy pozícióban többalanyúság is előfordulhat. Jogszabály azonban tartalmazhat korlátozást, pl. külföldiek termőföld tulajdonjogát nem szerezhetik meg, egyéb ingatlan tulajdonjogát – az öröklés esetét kivéve – a területileg illetékes regionális államigazgatási hivatal engedélyével szerezhetik meg. (Ettől eltérő kérdés, hogy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy hogyan köthet adásvételi szerződést)
A törvény sem kifejezetten, sem rendelkezéseiből következtethetően nem kívánja meg, hogy a szerződő felek megjelölése a szerződés szövegében történjék. Elegendő tehát, ha a szerződő felek személye és eladói vagy vevői minősége (szerződéses állása) az aláírásokból vagy az okirat egyéb tartalmából kétségtelenül megállapítható.
- 2. az adásvétel tárgyának a megnevezése: az adásvétel közvetett tárgya bármely forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog lehet. (A Ptk. csak a dolgokat jelöli meg az adásvételi szerződés közvetett tárgyaként, a bírói gyakorlat szerint viszont adásvétel tárgyát képezheti valamilyen kötelmi jogosultság vagy többszörösen rendhagyó dolog, pl. üzletrész is.) A dolognak konkrétan meghatározottnak kell lennie. Tartozék esetén:
· ingó esetén az adásvétel kiterjed az ingó dolog tartozékaira
· ingatlan esetén az ahhoz tartozó mezőgazdasági felszerelésre, ill. jószágra főszabály szerint nem terjed ki (de a felek ettől eltérően is rendelkezhetnek.)
A forgalomképtelenség alapulhat
· jogszabályon (pl. az állami tulajdonban lévő dolgok),
· a tulajdonos jognyilatkozatán (pl. elidegenítési és terhelési tilalom kikötése a tulajdonos részéről, relatív forgalomképtelenség).
A forgalomképesség feltételes korlátozása is lehetséges, amikor a tulajdonjog átruházáshoz hatósági jóváhagyás vagy engedély beszerzése szükséges.
Ha az adásvétel tárgya még nem létező, jövőbeli dolog, ún. reményvásárról (reményvétel) beszélünk, amely lehet:
· feltételes reményvásár: ez az ún. remélt dolog vétele, ebben az esetben csak akkor kell megfizetni a vételárat, ha a dolog létrejön (felfüggesztő feltétel). (pl. a felek abban állapodnak meg, hogy az eladónak be kell szereznie a vétel tárgyát, de nem szerzi be.)
· feltétlen reményvásár: a vevőnek akkor is meg kell fizetnie a vételárat, ha a dolog nem jön létre (Pl. a felek abban állapodnak meg, hogy a jövőbeli termést a vevő egy átalányárért vásárolja meg.)
A vétel tárgyát egyértelműen, kell meghatározni, az viszont nem szükséges, hogy pl. ingatlan esetén a pontos hrsz. is feltüntetésre kerüljön. (Így például elegendő az ilyen meghatározás: „Eladom a pécsi házamat”, feltéve, ha az eladónak Pécsett csak egy házingatlana van.)
- 3. tulajdon-átruházási szándék a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az eladó a dolgot tulajdon-átruházás szándékával ruházza át, a vevő pedig a dolgot tulajdonszerzés szándékával veszi át. A tulajdon-átruházási szándéknak egyértelműnek kell lennie. Nem érvényességi feltétele azonban a jogügyletnek „adásvételi szerződés”-ként való megjelölése, sem a szövegben az „eladom-megveszem” vagy hasonló kifejezések használata. Elegendő, ha az okirat egész tartalmában felismerhető, hogy a felek szerződési akarata ingatlan tulajdonjogának vételár ellenében történő átruházására irányult. Érvényesek tehát ebből a szempontból azok az adásvételi szerződések, amelyeket „Nyugta”, - „Elismervény”, - „Kötvény” stb. címmel a jogban járatlan személyek készítenek, feltéve, hogy az előbbiekben tárgyalt tartalmi követelményeknek megfelelnek.
- 4. a vételár megjelölése: csak pénzben történhet (ha ugyanis az ellenszolgáltatás más dolognak az eladó tulajdonába adása, akkor csereszerződésről van szó). A vételár meghatározása történhet közvetetten úgy is, hogy a felek a szerződésben meghatározott harmadik személy vagy szerv értékmeghatározására utalnak (például: a vételár a közösen felkért szakértő értékbecslése szerinti összeg), de akként is, hogy a pontos összegszerű megjelölés helyett a vételár számításánál irányadó tényeket, körülményeket jelölik meg, feltéve hogy annak alapján a vételár pontosan meghatározható. Ha a felek vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani.
- Ajándékozási szerződés esetén az ajándékozó mely esetekben követelheti vissza a még meglévő ajándékot?
(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
- Ajándékozási szerződésnél miként érvényesül a clausularebus sic stantibus elve?
lényegesen megváltoztak az ajándékozó körülményei
- Melyek az eredménykötelem ismérvei?
-facere típus (tevékenység kifejtése)
a szerződés kötelezettje vmilyen tevékenység kifejtésére vállal kötelezettséget
-kell hogy legyen valamilyen eredmény:
> > vállalk. szerződések.
-Ha az eredmény elő állt tarthat igényt a díjra
- Mit jelent az obligation de résultat?
Erdemény kötelem stb.
- Határolja el egymástól a pótmunkát és a többletmunkát!
[Többletmunka. Pótmunka]
(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
(2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
