Vidékfejlesztés és regionális politika

Question 1

1. Mit jelentenek az alábbi fogalmak?
   a) Régió

Answer 1

Régió: Regionális gazdaságtani vizsgálatok elsődleges területi egysége, gyűjtőfogalom

• Területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többé-kevésbé megadható térség

Típusai:

• tervezési és programozási,
• csomóponti,
• homogén

Question 2

1. Mit jelentenek az alábbi fogalmak?
   b) Területi tőke

Answer 2

Területi tőke: Az alrendszerek különbözőségei miatt különbözik más területek tőkéjétől és ezért meghatározza a fejlesztéspolitikát -> Fő csoportjai:

1. Helyhez kötött közjavak, infrastruktúra
2. Elmozdíthatatlan tényezők
3. Hely-specifikus javak
4. Társadalmi tőke
5. Kapcsolati tőke

Question 3

1. Mit jelentenek az alábbi fogalmak?
   c) NUTS (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer (MO – 7)

Answer 3

NUTS (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer (MO – 7)

1. NUTS1 = Nagytérség
2. NUTS2 = Régió
3. NUTS3 = Térség/megye
4. NUTS4/LAU1 = Kistérség
5. NUTS5/LAU2 = Település

Question 4

2. Milyen szakaszai voltak a regionális tudomány kialakulásának?

Answer 4

1. 1950-’70: tudományterület megszerveződése (keynesi gazdaságpolitikák)
2. 1970-’90: megtorpanás (neoliberális gazdaságpolitikák)
3. 1990-től: fellendülés (EU regionális politikája)

Question 5

3. Milyen indokai és milyen nehézségei vannak a regionális beavatkozásoknak?

Answer 5

a) Tökéletlen piac:
bizonyos térbeli pontokon nem teremtődnek meg a piaci verseny feltételei, a termelési tényezők mozgása korlátozott vagy információs problémák vannak és ezért a piac nem tud hatékonyan működni a források elosztásában

b) Gazdaság térbeli koncentrációja:
az agglomerációs előnyök miatt a gazdasági egységek az összgazdaságinál alacsonyabb költséggel működnek

c) Társadalmi célok:
nemzetbiztonsági, környezetvédelmi, elosztási célok is indokolják a beavatkozást a területrendszerbe még tökéletes piac esetén is -> ugyanezen okokból gazdasági szerkezetváltás idején segíteni kell adott régiót, pl. szénbányászat

Question 6

4. Mit jelent a vidék (rural) fogalma?

Answer 6

Nem városias tér, falu + kisváros + a körülöttük levő táj ->
EU definíció:

1. Alacsony népsűrűség: 100 fő/km2 NUTS3 alapon (Magyarországon a 120fő/km2 a definíció, az OECD-ben 150fő/km2)
2. Infrastrukturális hálózat viszonylag ritka
3. Városhoz képest az iparban és szolgáltatásban dolgozók aránya viszonylag alacsony
4. Túlsúlyban a mezőgazdasági-erdészeti földhasználat

Question 7

5. Milyen problémái vannak az elmaradott vidéki térségeknek?

Answer 7

1. Hiányzó/alacsony színvonalú helyi gazdaság
2. Pusztuló képet mutató vidék
3. Vidéki lakosság rossz életminősége

Question 8

6. Hogyan alakult a vidék sorsa a 20. században?

Answer 8

a) 1930-’60. Közlekedés fejlődése, agglomerációs folyamatok:

1. Nagyváros túllépte határait – beolvasztva a környező falvakat, kisvárosokat
2. Kertvárosok térnyerése -> falvak sorsa: dinamikusan fejlődő vs. elnéptelenedő

b) 1970. Dezurbanizáció: a közlekedés további fejlődése még nagyobb távolságot engedett a munkahelytől -> számos munkahely városon kívülre költözött -> korábbi rurális tereknél népességnövekedés

c) 1990. Globalizáció urbanizációja: a városhierarchia csúcsán metropoliszok állnak -> tevékenységük a K+F, magas szintű gazdasági, jogi, kulturális szolgáltatások

d) K-Európai sajátosságok: megkésettség + városok elvidékiesedése, jellemzővé válik az otthoni konyhakerti termelés és állattenyésztés

Question 9

7. Hogyan változott a mezőgazdasági foglalkoztatottság a 20. században?

Answer 9

A vidék hanyatlása az agrárgazdaság funkciói és a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi szerepének radikális átalakulásából is következik:

• Új technológiák -> hatékonyabb mezőgazdasági termelés, felszabadították a munkaerőt az ipari- és szolgáltató tevékenységek előtérbe kerüléséhez.
• Mezőgazdasági foglalkoztatottság és a GDP-ből való részesedés csökkent
• Presztízse csökkent, fiatal munkaerő a városba ment, elindult az elöregedés
• A városi életmód és fogyasztási lehetőségek nem mindenhol váltak elérhetővé, ami szintén az elvándorlást erősítette.

Question 10

8. Milyen funkciói vannak a vidéknek (a Rurális Térségek Európai Chartája alapján)?

Answer 10

1. Gazdasági: mező-, erdő- és vadgazdaság, halászat

• fontos az életképes mezőgazdaság a lakosság élelmiszer-szükségletének kielégítése és a gazdálkodó családok életszínvonalának megőrzése miatt
• a vidék termel megújuló nyersanyagokat az iparnak, illetve a szolgáltatások fejlesztésével (falusi turizmus, üdülés) a városiaknak biztosít kikapcsolódást

2. Ökológiai: élő környezet megóvása/élet természeti alapjainak (föld, víz, levegő) védelme és a biodiverzitás (biológiai sokszínűség) megőrzése

• szintén fontos a tájjelleg és a táj sokszínűségének, valamint a vadon élő állatok és növények környezetének megóvása

3. Szociokulturális: vidéki életforma közösségi-kulturális értékek megtartása

Question 11

9. Milyen célkitűzései (területei) vannak a vidékfejlesztési politikának?

Answer 11

• Vállalkozás-, gazdaság-, közösség-, emberi erőforrás-, helyi infrastruktúra fejlesztés
• Környezet- és tájvédelem, az épített örökség védelme
• Szociális programok, kultúra, mezőgazdaság

Question 12

10. Milyen regionális egyenlőtlenségek jellemzik Nagy-Britanniát és milyen erőfeszítések történtek ezek csökkentésére?

Answer 12

Regionális egyenlőtlenségek:

• Ipari forradalom és hatásai, birodalmi központ és specializáció
• Nehézipari területek válsága a 20. századtól
• Dél: fejlett mag vs. korábbi specializációk hanyatlása más területeken
• Új iparágak DK-en és Közép-Angliában (pl.: autó- és repülőgyártás)
• Háborús konjunktúra miatti munkanélküliség (pl.: É-Anglia)
  Erőfeszítések: Laissez-faire, kormányzati programok, regionális politikai törvények

Question 13

11. Milyen regionális egyenlőtlenségek jellemzik Olaszországot és milyen erőfeszítések történtek ezek csökkentésére?

Answer 13

Regionális egyenlőtlenségek:

• olasz gazdasági csoda -> munkaerő az iparba áramlott -> Déli lakosság csökkent
• Fennmaradt latifundiumok -> társadalmi elégedetlenség -> sikertelen földreform

Problémák:

1. Fő kedvezményezettek: északi és külföldi beszállító-cégek
2. Presztízs-beruházások, pl.: labdarúgó-stadionok
3. Talajjavítási programok 75%-a latifundiumokon valósult meg (= földbirtokosoknak kedvezett)

Erőfeszítések:

• 1949. Mezzogiorno program: Dél-felzárkóztatás (mezőgazdaság, infrastruktúra fejlesztés)
• 1957: Déli Iparfejlesztési törvény (állami holding-fejlesztések 60%-át Délen megvalósítani + magánszektornak fejlesztési hitelek)

1. hullám (1958-’63): munkaerő- és nyersanyag-igényes, környezetszennyező tevékenységek (energetika, petrolkémia, acélipar)
2. hullám (1965-’70) északi húzóágazatok (autógyártás) megjelenése

Eredmények: Agrárfoglalkoztatottak aránya csökkent, iparé nőtt; egyenlőtlenség csökkent, de nem érte el a 70%-os fejlettséget

Question 14

12. Mi a különbség a keynesi típusú és a thatcheri neoliberális regionális politika között?

Answer 14

Keynes:

1. Pozitív: új munkahelyek létrejötte (támogatott térségekben és új városokban), csökkenés (népesség, regionális egyenlőtlenség, migráció)
2. Negatív (nem hatékony támogatások): ipar előtérben, automatikus juttatások, innováció elhanyagolása, értékeléshiány, kiszámíthatatlanság -> konzervatív kormány új megközelítése

Thatcher:

• Dezindusztralizáció kibontakozása -> 2 millió munkahely elvesztése
• Technológiai innováció: új ipari forradalom -> regionális egyenlőtlenségek növekedése és későbbi elfogadásuk
• Gazdaság tercierizálódása -> új szolgáltatási szektori munkahelyek
• Állami beavatkozás csökkentése (= neoliberalizmus)

Question 15

13. Hogyan hat a globalizáció a regionális egyenlőtlenségekre?

Answer 15

• Globális verseny erősödik -> lokális verseny is erősödik
• Fizikai/pénztőke helyett a „nem tárgyi javak” válnak döntővé a teljesítményben
• Centrumtérségek innovációs szerepe, térbeli kiegyenlítődés elmaradása

Question 16

14. Milyen típusú versenystratégiák (tartós versenyelőnyök) vannak?

Answer 16

1. Átfogó költségvezető szerep
2. Termék megkülönböztetése
3. Költségmegtakarítás az értéklánc-rendszerben
4. Összpontosítás
5. Alkalmazkodás gyorsasága

Question 17

15. Mit jelent az értéklánc fogalma?

Answer 17

K+F, tervezés, beszerzés, szolgáltatások, marketing, forgalmazás, termelés

Question 18

16. Mit jelent a rombuszmodell? Mik a fő tényezői?

Answer 18

Egy adott iparág versenyelőnyeire ható lokális környezet elemeit rendszerezi

Újrafogalmazta a termelési folyamatot (Hagyományosan: input → vállalat → output (piac)) -> módosítások:

• visszacsatolás a piacról (marketing, piacméret)
• vállalatok felosztása: kulcsvállalatok (versengenek a piacon) és beszállítók és szolgáltatók (kapcsolódnak a kulcsvállalatokhoz)

Question 19

17. Mit jelentenek a következő fogalmak?
    Versenyképesség

Answer 19

egy ország/régió képessége, hogy lakosainak az életszínvonal tartós növelését biztosítsa, miközben termékei versenyeznek a világpiacokon -> termelékenység jelentősége

Question 20

17. Mit jelentenek a következő fogalmak?
    Kompetitív fejlődés szakaszai:

Answer 20

• fejlődés vezéreltsége és országok/régiók jövedelmi kapcsolata
• tényező-vezérelt (alacsony) -> beruházás (közepes) -> innováció (magas)

Question 21

18. Hogyan épül fel a regionális versenyképesség piramismodellje?

Answer 21

1. szint: gazdasági- és társadalmi szerkezet, innovációs kultúra, döntési központok, regionális elérhetőség, környezet minősége, munkaerő felkészültsége, régió társadalmi kohéziója
2. szint: munkatermelékenység és foglalkoztatottság -> regionális, térségi- és városi jövedelem

• K+F, infrastruktúra és humán tőke, külföldi tevékenységek
• kis- és középvállalkozások, intézményi és társadalmi tőke

3. szint: életszínvonal- és életminőség

Question 22

19. Mi jellemzi a különböző fejlettségű régiók versenyképességét? Milyen állami beavatkozások indokoltak a különböző szakaszokban?

Answer 22

1. Tényező-vezérelt gazdaságok

• versenyelőnyök az általános termelési tényezőkből (nyersanyagok, munkaerő)
• félkész termékek beszállítói (korlátozott cégek), termeléshez technológiaimport
• középfokú végzettségűeknél elvárás: feladatok pontos végrehajtása, jövedelemösztönzés – magasan képzettek elvándorolnak
• vállalatok a keresletváltozást későn érzékelik -> kitettségek válságokra
• kormányzati politika: hiányzó infrastruktúra és az üzleti környezet fejlesztése

2. Beruházás-vezérelt gazdaságok

• belföldi verseny intenzívebb, keresletméret és növekedés versenyelőnyt okoz
• vállalatok igyekeznek kiépíteni értékláncukat és bevezetni márkanevüket kint
• fejlett technológiát vásárolják, FDI révén megjelenik -> régiek (nem adják tovább), de a javításukat célzó fejlesztőrészlegek megjelennek
• versenyelőnyök: tömegtermék-előállítás hatékonyságnövekedéséből adódnak
• munkaerő: általános műveltség és nyelvismeret kell, részfeladatok önálló megoldása
• pénzügyi szolgáltatások iránti igény felértékelődik
• érzékenyek külső és pénzügyi válságokra, és a húzóágazatok termékeinek keresleti ingadozásaira
• kormányzati fejlesztések: modern műszaki infrastruktúra, vállalkozásbarát adminisztráció, humánerőforrás

3. Innováció-vezérelt gazdaságok
   * belföldi kereslet igényes, vállalatok egyedi márkanévvel forgalmaznak és alapvető érdekük a nemzetközi piacok kiszélesítése
   * kapcsolódó-támogató iparágak megerősödnek, hangsúly a fejlett és specializált termelési tényezők létrehozásán
   * vállalatok technológiát vásárolnak és fejlesztenek, melyek az új fogyasztói igények kielégítésére születnek
   * kapacitások biztosítják az innováció képességet a vállalatok fontos tevékenységi területeiken -> innováció serkentő ösztönzők – lojalitást elősegítő kompenzációk, K+F költés, döntéshozatali autonómia növelése, kockázatvállalás
   * kormányzat helyett a magánszektor kiemelkedő szerepe -> meghatározó, modern üzleti környezetkialakítása és a versengés feltételeinek fenntartása

Question 23

20. Milyen előnyei vannak az üzleti hálózatoknak a globális versenyben?

Answer 23

• Előnyök: költségmegtakarítás, biztonságkeresés, erőforráskorlátok tágítása
• Formái: beszállítói, termelői, innovációs

Question 24

21. Mi jelent a klaszter fogalma?

Answer 24

• Adott iparág független vállalatai és a velük kapcsolatban álló üzleti partnereik, a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények egy adott térségben tömörülő halmaza
• Relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, hasonló innovációt hasznosítanak
• Cél: regionális politika sikeresebb régióknak támogatása („fura regionális oldal”)

Question 25

22. Mit jelent a kapcsolati közelség fogalma? (felsorolásszerűen!)

Answer 25

• Klaszteresedés egyik dimenziója
• Fajtái: kognitív, intézményi, szervezeti, társadalmi, technológiai közelség

Question 26

23. Milyen típusú klaszterek léteznek?

Answer 26

1. Iparági: Egy értéknövelő termelési láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózata, mely kiegészül specializált szolgáltatókkal és egyéb intézményekkel
2. Regionális: Adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi és egyéb szolgáltató intézmények, vállalkozói szövetségek kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentráció

Question 27

24. Mik a fő elvei az EU klaszterpolitikájának?

Answer 27

Megengedett támogatási formák:

1. KKV-knak nyújtott K+F, környezetvédelmi célra, foglalkoztatás elősegítésére szolgáló
2. Nehéz helyzetbe jutott vállalatok megmentésére/szerkezetátalakításra nyújtott
3. Elmaradott régiókhoz kapcsolódó beruházási/vállalkozási/foglalkoztatási

Question 28

25. Mennyiben biztosíték a regionális fejlődésre az állami klaszterfejlesztés?

Answer 28

Pozitív:

1. együttműködésnél hosszú távú gondolkodás 7. klaszteresedés elterjedése
2. jól működő klaszterek megalakulása 8. klaszterek differenciálása
3. relatív stabil klaszter politika, jól definiált célokkal
4. kiválasztási procedúra, akkreditáció
5. klaszterfejlesztésért felelős dedikált intézmény
6. üzleti együttműködésért támogató speciális pályázati felhívások

Negatív:

1. valós, hosszú távú együttműködés hiánya
2. támogatási rendszer kiszámíthatatlansága
3. nagyszámú, elaprózódott klaszterkezdeményezés (kritikus tömeg hiánya)
4. „nemzetköziesedés” alacsony szintje
5. támogatás függőség
6. szabályozó környezethiányosság

Question 29

26. Mit jelentenek a következő fogalmak? a) Stratégiai tervezés

Answer 29

1. alapcél: fejlődés, alkalmazkodás
2. döntéshozó: fejlesztés szereplői, tervező, politikus
3. tervező: legfontosabb képessége a kommunikáció és modernizáció, tudást és fejlesztés szereplőit összekapcsolja, közepes politikai felelősség
4. tervezőmunka indítása és időtartama: megbízás, folyamatos
5. jövőorientált szemlélet
6. feladat az értékfeltárás

Lépései:

1. Előkészítés és alapelvek tisztázása
2. Fejlesztésre ható külső tényezők feltárása és rendszerezése
3. Belső adottságok feltérképezése
4. Stratégia összeállítása
5. Célkitűzések kimunkálása
6. Jövőszervezés

Question 30

26. Mit jelentenek a következő fogalmak?
    SWOT analízis (Strength, Weakness, Opportunity, Threat)

Answer 30

1. Belső tényezők

• Erősségek: minden infó, melyek a célok megvalósításáért pozitívan befolyásolják helyzetünket
• Gyengeségek: minden infó, melyek a célok megvalósításáért előidézik a problémát, negatív helyzetet

2. Külső tényezők

• Lehetőségek: minden infó, melyek a célok megvalósításáért fontosak, erősítik megvalósítását
• Veszélyek: minden infó, melyek a célok megvalósításáért potenciális veszélyt jelentenek, kedvezőtlenül hatnak a megvalósítás eredményére

Question 31

27. Milyen támogatási formák jöhetnek szóba a területi politika megvalósítása során?

Answer 31

a) Tőke- és jövedelem-orientált: vállalatoknak induláshoz, letelepedéshez, fejlesztéshez vagy működéshez kedvezményes egyszeri/folyamatos pénzügyi támogatás
b) Termelési, tevékenységi: közvetlenül a vállalatok tevékenységét támogató lépések
c) Munkaerő-orientált: közvetlenül a munkaerő foglalkoztatáshoz vagy annak megkönnyítését szolgáló támogatások
d) Üzleti környezet javítása: közvetett támogatás a térségben működő vállalatoknak

Question 32

28. Milyen értékelési módszerek léteznek egy program megvalósítása során?

Answer 32

• Probléma elemzése -> probléma tervezése -> program végrehajtása
• Előzetes értékelés -> közbenső értékelés -> utóértékelés
• Monitoring folyamat

Question 33

29. Miért tartották szükségesnek az EK alapítói egy közös agrárpolitika (KAP) létrehozását?

Answer 33

• 1. számú közérdek az élelmezésbiztonság és önellátás
• Élelmiszerárak stabilizálása a termelőknek és fogyasztóknak
• Jövedelembiztonság az árakon keresztül
• Vidéki és városi jövedelmek kiegyenlítése
• Elkerülni a városi túlnépesedési válságot
• Vidéki lakosság és nemzettudat kapcsolata
• Politikai kompromisszum a német ipar és a francia földművelők között

Question 34

30. Mik voltak a KAP legfontosabb eszközei kezdetben és milyen hatásai voltak ezeknek?

Answer 34

a) Eszközök:

• Hazai piacok elszigetelése a világpiacoktól vámok és magas árak révén
• Garantált felvásárlási árak a termelők számára (minimum küszöbár)
• Lefölözés: az importőröknek kellett fizetni az import- és a küszöbár különbségét
• Exportőrök támogatása: EU kifizette az eladási és a küszöbár közti különbséget
• Olcsó hitelek a termelékenység növelésért

b) Következmények:

• Magas élelmiszerárak, hatalmas túltermelés
• Felvásárlási és tárolási költségek növekedése
• Politika kedvezményezettjei a leghatékonyabb és legnagyobb termelők lettek –támogatások 80%-a jutott a kedvezményezettek 20%-hoz
• Kereskedelmi konfliktusok a fejlődő országokkal és az USA-val

Question 35

31. Hogyan alakult át a KAP az 1980-as évektől?

Answer 35

1984. Tejkvóta
1985. MacSharry reformok: közvetlen kifizetések bevezetése, a föld 12,5%-ának kötelező kivonása a termelésből a termelés csökkentésért
      Agenda 2000: vidékfejlesztési pillér
1986. Fischler reform: közösségi szabályozásoknak (pl.: környezetvédelem) való megfelelés a kifizetésekért
      2008: Termelési támogatások kivezetése, tejkvóta megszüntetése, a nagybirtokosok támogatásának csökkentése

Question 36

32. Mit jelent a LEADER fogalma?

Answer 36

LEADER:
helyi akciócsoportok, a térségnek a legmegfelelőbb fejlesztési stratégiát alakítják ki a 3 pillérből (versenyképesség, környezetvédelem, életminőség) választva

Question 37

33. Hogyan működik az EU vidékfejlesztési politikája?

Answer 37

• egységes vidékfejlesztési alap – vidékfejlesztés (2007-’13)
• egységes programozási, finanszírozási, nyomon követési és ellenőrzési szerepek
• LEADER pillérek (versenyképesség, környezetvédelem, életminőség)

Question 38

34. Hogyan értékelhető összességében a KAP működése?

Answer 38

• Piacok stabilizálódtak, élelmiszer önellátás megvalósult
• Mezőgazdasági termelékenység nagyon megnőtt
• Mezőgazdasági- és ipari jövedelmek nagyjából párhuzamosan nőttek
• Nagy vesztesek a szegények, akik fizetésük jelentős hányadát költik élelmiszerre
• Reformok révén a piactorzító hatás az elmúlt évtizedekben csökkent
• Földtulajdon értékének növekedése -> korrupciós veszélyek
• Kihívás: nettó befizetők további megtakarításokat akarnak a politikán

Question 39

35. Milyen okok miatt jött létre a regionális politika?

Answer 39

• Piaci integrációtól a növekvő munkaerő- és tőkeáramlás miatt regionális konvergenciát vártak
• A regionális politika a Római Szerződésben nem szerepel, de 2 eszköz hamar létrejött a regionális különbségek csökkentésére: EBB (1958), ESZA (1960)
• 1965: a várt konvergencia nem következik be -> okok: szelektív migráció, lokalizációs és agglomerációs hatások, versenyképesség hiánya a periférián

Question 40

36. Mennyire értékelhető sikeresnek a regionális politika?

Answer 40

• Alapok eredményei kérdésesek, sikertörténetek (pl.: Ibériai-félsziget) kérdőjelei
• Korrupció és nem-hatékony beruházások veszélye
• Illiberális demokrácia kiépítése, politikai szempontok jelentősége
• Jövő: vidék- és regionális politika további integrálása, erőteljesebb decentralizáció (regionális politikában nagy szerepet játszanak a felülről-lefelé történő fejlesztések)
• Nemzeti szintű kormányzás minőségének jelentősége

Question 41

37. Milyen reformjai voltak a regionális politikának?

Answer 41

.1988. Delors reformok:

a) Koncentráció: alapok koordinációja Tanács által meghatározott elvek alapján:
1. Elmaradott régiók <75% EU átlag (65%) 5. Hanyatló régiók (12%)
2. Hosszú-távú munkanélküliség 6. Fiatal munkanélküliség
3. Mezőgazdasági átalakulás (6%) és vidékfejlesztés (5%)
4. Egyéb – kis népsűrűségű területek
b) Addicionalitás 5. Szubszidiaritás és decentralizáció
c) Társfinanszírozás 6. Programozás, tervezés
d) Partnerség 7. NUTS rendszer létrehozása

Question 42

38. Milyen regionális szintű következményei voltak Trianonnak?

Answer 42

• Magyar Királyság veszteségei: terület (71,5%), lakosság (63,6%)
• Út- és vasúthálózat szétdarabolódott, körkörös jelleg megszűnt, csak sugaras vonalak
• Főváros szerepe megnőtt, az országban megnőtt az alföldi típusú térségek súlya
• 1920-as években területi politikáról nem beszélhetünk
• Oktatáspolitika: tanyasi iskolahálózat kiépítése, egyetemek létrehozása

Question 43

39. Mi jellemezte a kommunista időszak regionális politikáját?

Answer 43

• Szocialista iparosítás (‘szén és acél országa’) -> új iparvárosok létrehozása
• Mezőgazdasági kollektivizálás, erőforrások terelése az iparba

Települések osztályzása a TERINT szervezésében:

1. Kiemelten fejlesztendő települések – ipari központok
2. Városi fejlődés biztosítása
3. Egyéb települések, melyek vagy részben fejlesztendő, vagy fejlesztésre nem ajánlottak (1300 település) -> falu az örök vesztes

Question 44

40. Hogyan alakultak a regionális egyenlőtlenségek a rendszerváltás első évtizedében?

Answer 44

• 1,5 millió munkahely elvesztése
• Mezőgazdasági termelés 30%-os csökkenése -> foglalkoztatási válság vidéken
• Ágazati válság -> területi válság korábbi iparvárosokban
• Külföldi működő tőke (FDI) beáramlás Budapestre és Nyugat-Magyarországra
• Széleskörű önkormányzati autonómia biztosítása (1990) -> 3093 önkormányzat
• Regionális egyenlőtlenségek növekedése

Question 45

41. Milyen hatása volt a magyar regionális egyenlőtlenségekre az EU-csatlakozásnak?

Answer 45

.2004-’06. 1. Nemzeti Fejlesztési Terv: 5 operatív program az ország egésze számára:

1. Környezetvédelem és infrastruktúra 4. Humánerőforrás fejlesztés
2. Gazdasági versenyképesség 5. Agrár- és vidékfejlesztés
3. Kiegyensúlyozottabb területi fejlesztés

.2005. Új Országos Területfejlesztési Koncepció:

1. Döntési jogosultság és fejlesztési források decentralizációja
2. Területi szemlélet beépülése az ágazati politikák döntéshozatalába
3. Iteratív tervezés sürgetése, hogy az egyes területi szinten készülő tervek és programok egymásra épüljenek

Question 46

42. Mit jelent az iparszerű mezőgazdaság fogalma?

Answer 46

• Piac, tömegtermékek iránti kereslet és a világkereskedelem fejlődéséből következően megjelent az ipar logikája az ágazatban -> „biológiai ipar” (műtrágya, növény-védőszer)
• Elterjedésével együtt megtörtént az élelmiszer-feldolgozás nagyüzemivé válása -> a technológiák elterjedésével kizárólagossá vált a hatékonyság és versenyképesség szerinti megítélés, kiemelt szerepben a minél olcsóbban előállítható késztermék -> minőség szempontjai háttérbe szorultak
• Magyarország: leegyszerűsödött termékszerkezet, domináns az iparszerű termelésre alkalmas termények súlya: gabona, sertés, baromfi

Question 47

43. Mi jellemzi a magyar birtokszerkezetet?

Answer 47

• Duális birtokszerkezet: nagy vs. kis – az életképes középbirtok (20-40 ha) hiányzik
• 13444 társas vállalkozás (300 ha), 566 000 egyéni gazdaság (9 ha), 1,1 millió házkörüli termelést folytató személy -> a föld 40%-át 2000 vállalkozás 1000 ha-os átlagterülettel műveli
• A nagybirtok gépesített iparszerű termelést folytat, és elnyeri az EU-s támogatások javarészét, míg a nagyon elaprózott birtok nem képes versenyképesen működni

Question 48

44. Mi jellemzi a magyar mezőgazdasági termékszerkezetet?

Answer 48

• A magas takarmányköltségek és a szigorú szabályozások miatt az állattartás visszaszorult (összterület 80%-án növénytermelés), ami jóval munkaigényesebb ágazat és sok embernek adhatna munkát
• Negatív tendencia az elmozdulás az alapanyagok és az elsődlegesen feldolgozott élelmiszeripari cikkek irányába, melyeknek egyre kisebb a hozzáadott értékük -> ez az élelmiszeripar hanyatlását is jelzi, mely szintén sok embernek adhatna munkát

Question 49

45. Melyek a vidék legfontosabb problémái?

Answer 49

1. Birtokszerkezet
2. Bizalmatlanság
3. Foglalkoztatottság
4. Demográfia és képzettség
5. Romák helyzete
6. Termelési – és exportszerkezet
7. Biztonság

Question 50

46. Milyen célokat tűz ki a Nemzeti Vidékstratégia 2020?

Answer 50

1. Vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása
2. Vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása
3. Élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság (az alapvető termékek nettó importjának) megszüntetése
4. Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása
5. Ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése
6. Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése
7. Helyi szükségletek kielégítésére épülő, alapvetően foglalkoztatási céllal bíró szociális gazdaság támogatása
8. Vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása
9. Város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása

Question 51

47. Mennyiben tekinthető sikeresnek a Közös Agrárpolitika Magyarországon?

Answer 51

• A vidék és a mezőgazdaság a rendszerváltás nagy vesztese volt
• A duális birtokszerkezet a rendszerváltás után is fennmaradt -> a nagybirtokokon elsősorban gépesített szántóföldi termelés folyik -> jövedelmezőségi és foglalkoztatottsági problémák
• Az európai közös agrárpolitika növelte a gazdálkodók (földtulajdonosok) jövedelmét-> verseny a földekért-> politikai szempontok dominanciája -> a duális birtokszerkezet és a kedvezőtlen termékszerkezet problémái megmaradtak
• A magyar mezőgazdaság az EU átlagához képest továbbra is alacsony hatékonysággal működik.

Question 52

48. Hogyan alakult a közép-kelet-európai országok felzárkózása az EU átlagához?

Answer 52

Nem volt alternatív modell a régióban, ami sikerre vezetett volna
Közös jellemzők a régiós országokban:
1. A technológiát a multinacionális vállalatok biztosítják, melyeket az olcsó, képzett munkaerő vonz.
2. A hazai cégek termelékenysége jóval alacsonyabb -> duális gazdaságok

Régiós különbségek: jóléti államok mértéke

Question 53

49. Mit jelent a közepes jövedelem csapdája?

Answer 53

• Olyan gazdaságok, amelyek nehezen versenyeznek mind a szegény országok olcsó munkaerejével, mind a gazdag országok technológiai fejlettségével -> nem sikerül a célországhoz konvergálni
• A definíciótól függően a világ országainak 60%-a és népességének 75%-a tartozik ide.

Question 54

50. Milyen versenyképességi stratégiák (modellek) figyelhetők meg a régióban?

Answer 54