Tételek

Question 1

1. A „belső környezet” kontrollja

Answer 1

• A „belső környezetet” az extracelluláris folyadék képezi, ami egyrészt a sejtekkel közvetlenül érintkező interstitiális folyadékból, másrészt a vér folyékony részét képező vérplazmából áll.
• A térben közel fekvő sejtek az interstitiális folyadékon keresztül állandó diffúziós kapcsolatban vannak egymással, az interstitiális folyadék pedig a vérplazmával.
• Az ECM makromolekuláit (fehérjék, glikopteinek és mukopoliszacharidok) a környező sejtek szintetizálják, mely anyagok szerepet játszanak a sejt-sejt kapcsolatokban, sejtek közti kommunikációban, a szövetek mechanikai stabilitásában, vízkötés által a turgor fenntartásában.

Question 2

1. Homeosztázis-homeokinézis

Answer 2

• Homeosztatikus működésnek nevezzük azokat a folyamatokat, melyek a szervezet működését stabilizálják.
• A víz és elektrolitok esetében a homeosztázis nem más, mint a bevitel és ürítés közötti dinamikus eyensúly. Eközben az extra- és intracelluláris folyadék összozmotikus koncentrációja és az egyes ionok koncentrációja az „ideális érték” körül kismértékben ingadozik.
• Az ideális értéket lehet „beállítási pont”-nak vagy „set point”-nak nevezni.
• Az ideális értéktől való eltérés a „hibajel”, ami ép körülmények között beindítja azt a homeosztatikus válaszreakciót, ami a jellemzett paramétert visszaállítja a set pointra.

Question 3

1. Negatív feed-back szabályozás

Answer 3

• A negatív feed-back szabályozásnak két fajtáját különböztetjük meg: az értéktartó szabályozást és a követő vagy servo-kontroll szabályozást.
• Összefoglalva a set-point kontroll szerepe a homeosztázis biztosítása, jellemzője, hogy az alapjel (set point) állandó.
• Összefoglalva itt tehát ez egy programszerű értékváltozás; a set point változik, nem pedig a jellemzett paraméter értéke.

Question 4

1. Negatív feed-back szabályozás: set-point

Answer 4

• Az értéktartó negatív feed-back jellemző a tensio, Vc-szint vagy pH szabályozására.
• A szabályozott jellemző lehet pl. a tensio, melynek értékét a sensor (baroreceptor) érzékeli. A mérésből információ származik.
• Az információ visszajut a szabályozóhoz, ahol megtörténik az összehasonlítás a set pointtal.
• Az összehasonlító funkciót comparator-funkciónak nevezzük. Ha az információ és a set point között differencia áll fenn, hibajel keletkezik, a comparator aktiválja a szabályozót, ami lehet szívfrekvencia-, kontraktilitás- vagy perifériás értónus változtatás.

Question 5

1. Negatív feed-back szabályozás: servo-kontrol

Answer 5

• A servo-kontroll lényegét tekintve szintén negatív feed-back. - Feladata valamely paraméter változtatása a megnövekedett igényekhez képest (pl. PTF). - A paraméter mérése ugyanúgy történik, mint az előbb, de a szabályozó ekkor nem a jellemzett paramétert, hanem a set pointot állítja.
• Kóros körülmények között is találkozhatunk ilyennel, pl. ha baktérium toxin elállítja a hypothalamusban a hőközpont set pointját, lázas állapot alakul ki.

Question 6

1. Pozitív feed-back

Answer 6

• Pl.: a z akciós potenciál felszálló szára azért olyan meredek (depolarizáció), mert a háttérben gyors változások zajlanak, melyek egymást erősítik.
• Jó pl. erre a Hodgkin-kör: a membrán permeabilitása a Na+-ionra nézve emelkedik, aminek következményeként a Na+-influx emelkedik, így a depolarizáció erősödik. Ennek hatására a membrán permeabilitása a Na+-ionra nézve tovább emelkedik, stb…
• Kérdés, hogy az ilyen szabályozást mi állítja le?
• A Hodkin-körben egy potenciál-függő ioncsatorna záródik, a női gonádhormon termelésben az ovuláció.
• Összefoglalva a pozitív feed-backben a pozitív irányú változás fokozza saját magát.

Question 7

1. Pozitív feed-forward

Answer 7

• Akkor jelentkezik, ha a zavar közvetlenül befolyásolja a szabályozót. Pl. hideg, szél.
• Tanult értékek alapján tudja a szabályzó, hogy mennyivel csökkenne a testhőmérséklet az adott körülmények között. Ezt a csökkenést nem várja meg, hanem „előre megy”, így a hűlés ellenében tud állandó testhőmérsékletet tartani.
• Akkor kapcsol be ez a funkció, ha nem engedhető meg a jellemzett paraméter kis mértékű változása sem.
• A tanulási periódus során a szervezet negatív feed-back mechanizmust használ, pl. csecsemő testhőmérséklete hűlni kezd, majd erre válaszul próbál kompenzálni a szabályozó.
• Szintén negatív feed-back helyettesíti ezt a rendszert akkor, ha a jellemzett paraméter változása nem tanulható, pl. hirtelen nagyobb mennyiségű vér vesztése.
• Összefoglalva, a pozitív feed-forward egy előre tápláló szabályozás.

Question 8

2. A sejtmembrán általános fiziko-kémiai tulajdonságai és élettani funkciói.

Answer 8

• A membrán jellemzésére használatos, a folyékony mozaik modell, mely foszfolipid kettősrétegből áll.
• A foszfolipid „feji” része poláros, hidrofil, mely részek alkotják a membrán extra- és intracelluláris határát.
• A foszfolipid „farki” része hosszú zsírsavlánc, amely apoláros, hidróf tulajdonságokkal rendelkezik; a két lipidréteg ezen apoláros régióit fordítja a membrán belsejében egymás felé, köztük van der Waals kölcsönhatások létesülnek.
• A membránt alkotó foszfolipid molekula tehát amphipatikus jellegű.
• A membránban találhatók proteinek, melyek lehetnek integráns- vagy perifériás fehérjék. Funkcióikat tekintve lehetnek transzporterek, csatornák, enzimek, receptorok.
• Fontos alkotóeleme a membránnak a koleszterin, ami a foszfolipid molekulák közé ékelődve a membrán fluiditását csökkenti
• Mind a proteinekhez, mind a lipidekhez csatlakozhatnak extracellulárisan szénhidrát oldalláncok, így kialakítva a glycoprotein és glycolipid komponenseket.
• Az extracelluláris szénhidrát oldalláncoknak szerepük van sejt-sejt kommunikációban, illetve antigén tulajdonságokat is meghatároznak.
• A membrán fluiditását jellemzi az is, hogy a fehérjék benne bizonyos mértékig szabadon mozoghatnak (laterális diffúzió, flipp-flopp, stb.)
• A membrán átlagos vastagsága 6-7 nm (60-70 Å).

Question 9

2. Anyagtranszport a membránon keresztül.

Answer 9

• Az egyik alap transzportfolyamat az endocitózis, amikor is az anyag nem jut át a lipidréteg molekulái között. Phagocytosisról beszélünk korpuszkuláris anyag felvételekor, pinocytosisról beszélünk folyadék fázis felvételekor.
• Lehet az endocitózis receptor mediált, amikor is a membránban lévő receptorok intracelluláris részei ligankötésre aggregálódnak, majd a membránról az anyagot magába csomagoló vezikula válik le. Ilyen módon történik pl. a koleszterin felvétele.
• Hasonló folyamat az exocitózis, amikor is a sejt anyagcseréből származó terméket, hormont, neurotranszmittert, egyéb szekrétumot ad le.
• Ha a transzportált anyag átjut a membrán molekulái között, többféle transzportfolyamatról beszélünk.

Question 10

2. Diffúzió

Answer 10

• Egyszerű diffúzió esetén az anyag vagy a foszfolipid molekulák között (lipidoldékony anyagok) vagy fehérjecsatornán át (vízoldékony anyag) jut át a membránon.
• A diffúzió mozgatóereje a hőmozgás, amely következtében az anyagok a koncentráció- vagy sűrűséggrádiensnek megfelelően randomszerűen mozognak.
• A diffúziós együtthatót a Stokes - Einstein-egyenlet adja meg, mely szemléletesen megmutatja, hogy az adott anyag az adott közegben milyen gyorsan tud diffundálni:
  D = kT/6pireta
  ahol k = Boltzmann-állandó, T = abszolút hőmérséklet, r = anyagméret és η = a közeg viszkozitása.
• A membránon keresztül történő diffúziót Fick I. törvénye írja le: J = -DAdc/dx
• Ám ez nem alkalmazható bármely anyagra. Ezért az anyagot jellemezzük az ún. olaj-víz megoszlási hányadossal, ami megmutatja, hogy adott anyag lipidoldékonysága hogy aránylik a víz lipidoldékonyságához. Ez az érték (β) minél nagyobb, annál lipidoldékonyabb az anyag és fordítva.

Question 11

2. Ioncsatornák

Answer 11

• Ionok a lipidrétegen nem jutnak át a töltésük miatt, de fehérjék alkotta ioncsatornákon diffundálnak. Egyszerű diffúzió esetén a csatorna nem más, csak egy utca.
• Lehet a csatorna passzív, ebben az esetben az mindig nyitva van, az ionok szivárognak rajta keresztül.
• Ha a csatorna aktív, akkor annak nyitása szabályozott (pl. feszültségfüggő, ligandfüggő).
• A csatornák általában specifikusak az ionokra nézve. Pl. a Na+-csatorna lumene szűk, benne több negatív töltésű aminosav van, így benne az elektromos erőtér nagy, ami el tudja távolítani mind a Na+, mind a K+ hidrátburkát, de a lumenbe csak a Na+ fér bele. A K+-csatorna lumene ugyan megfelelő mindkét ionra, de a lumenben kisebb az erőtér, így az csak a K+ hidrátburkát tudja eltávolítani, a Na+-ét nem.

Question 12

2. Facilititált diffúzió, kotranszport

Answer 12

• Carrier-mediált transzportról beszélünk, ha a transzporter aktívan részt vesz a folyamatban, a transzporter és az anyag között kölcsönhatás alakul ki. Ilyen lehet facilitált diffúzió vagy aktív transzport. A két folyamat kinetikailag hasonló, ám a facilitált diffúzió nem igényel energiát, és a koncentrációgrádiensnek megfelelően transzportál, míg az aktív transzport energiaigényes és a koncentrációgrádiens ellenében történik.
• Facilitált transzport a koncentráció grádiens irányában mutat. Ebben az esetben az anyag hozzá kötődik a transzporterhez, majd annak konformációváltozása következtében az anyag az IC területen ledisszociál. Ez jellemző pl. a glukózra, galaktózra, aminosavakra.
• A kotranszportnál a molekula ionos formában kötõdik a carrierhez és így megy át a membránon. Ha a molekula anionos, akkor a carriernek protonálódnia kell ahhoz, hogy megkösse a célmolekulát.

Question 13

2. Antiporterek, ionpumpák, pinocitózis, szekréció

Answer 13

• Aktív transzport ugyanolyan, mint a facilitált diffúzió, de ez a koncentráció grádiens ellenében zajlik, és energiaigényes funkció.
• Attól függően, hogy az energia honnan származik, az aktív transzportnak két változatát különböztetjük meg.
• Primer aktív transzportról beszélünk, ha a transzporter fehérje közvetlenül ATP hidrolíziséből fedezi az energiaigényét. Ilyen pl. a Na+/K+-ATP-áz, ami foszforilált állapotban Na+-ra nyit, és abból 3-at pumpál ki a sejtből, defoszforlilált állapotban pedig K+-ra nyit, és abból 2-t pumpál be a sejtbe.
• Ezért a Na+/K+-pumpára azt mondjuk, hogy az elektrogén, mert nettó + töltést pumpál ki a sejtből, így növeli az i.c. tér negativitását.
• A Na+/K+-pumpa gátolható szívglikozidokkal, Goubainnal.
• Hasonló primer aktív transzoprter a Ca2+-pumpa (SER, SR, sarcoplazma), aminek szintén fontos feladata az i.c. Ca+-szint nyugalmi állapotban tartása; illetve a gyomorban a H+/K+ pumpa, ami H+-t pumpál ki és K+-ot pumpál be sejtbe, a sósav szekréciót szabályozva.

Question 14

3. Információáramlás a sejtmembránon keresztül.

Answer 14

• Intercelluáris kommunikáció
  
  • gap junction: a membránok érintkeznek
  • szinaptikus kapcsolatok
    -parakrin kommunikáció: szomszédos sejtek közti diffuzó
  • autokrin: az elválasztott molekula az elválasztó sejtre hat
  • endokrin: a vér útján jut el, kell receptor is
  • neurokkrin: egy neuron is rész vesz benne, ezután endokrin kapcsolódik hozzá
    Hírvívök: cAMP, cGMP, PI, Ca++, zsírsav, lipdszerü anyagok

Question 15

3. Sejtfelszíni receptorok

Answer 15

• oligoszacharid oldalláncok: a sejtfelszínen EC irányban helyezkednek el, jelölö/jelfogó szerepet játszanak
• antigen receptorok: változékony szerkezetük van, T, B sejtek, immunoglobulin felismerésében

Question 16

3. Másodlagos hírvivő rendszerek.

Answer 16

• másodlagos hívhivök: hormonszerü anyagok, amelyeekhez nem kell receptor
• mellékvesekéreg, gonádok, pajzsmirigy hormonjai

Question 17

4. Nyugalmi- és akciós potenciálok.

Answer 17

• Ionkoncentráció különbségek hajtják a szervezeti folyamatok
• Nyugalmi potenciál: a nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala között kialakuló feszültség (potenciálkülönbség).
  
  • Nernst egyenlegt: E = RT/zF*ln(c1/c2)
• Akcós potenciál

Question 18

4. Ionkoncentráció különbségek a sejt-belső és a külső folyadék között.

Answer 18

• egyensúlyi potenciálok
  
  • K+ gradiens létrejöttének okai: 1. a membrán jelentös permeabilitással rendelkezik a K_-ra, mí az Na+-ra csak kicsivel. 2. az EC és IC között K+ koncentrációkülönbség létezik. 3. az axoplasma anionjainak nagy része membrán impermeabilisak
  • Na+ gradiens módosító szerepe: nem Ek-t mérjük, nanem töle kicsit nagyádó értékek
• membránpotenciál: Em = (gKEK+gNaENa)/(gK+gNa)
• Tér és idökonstans

Question 19

4. Akciós potenciál, típusai, intra- és extracelluláris elvezetések.

Answer 19

• Akciós potenciál: ingerület a membrán áteresztőképességének megváltozását jelenti.
• feszültségfüggö csatornák: Gyors Na (a hélixek feszülségérzékenyek, nyititk a csatornákat, a p-hurkok felcsúsznak a csatorna szárnyába, megakadályozva a veztést), L típusú Ca++ (pórusfedöhurkok, delta-hélix - EC irányban egy kilógó rész. Lassú, depolarizáció, Ca++ áramlik be), K+ (befelé retifikáló csatorna, tranziens csatorna, késöi retifikáló, ATP-függö)
• Küszöb: a receptorpotenciál vagy az összegzett post synaptikus potenciál által kialakított helyi depolarizáció a küszöböt meghaladva ingerület jön létre. Az axon teljes hosszában vezetödik –> 2 ellentétes neuron-pólus közti funkcionális összeköttetés
• Ingerküszöb: az a minimális depolarizáció, amely akciós potenciált vált ki
• ionáramlások: Na (100x-ra nö, membrán depolarizáció, túllövés), K (hiperpolaricázió)
• motoros neuron, vázizom, szívizom

Question 20

4. Az ingerületvezetés

Answer 20

• A depolarzáció elektrotónusosan a közvetlenül szomszédos membránszakaszra terjed
• egyirányú
• saltatorius terjedés:myeinhüvelyes axonmembránon nodális akciós potenciál, egyik csomóról a másikra ugrik
• bifázisos akciós poenciálban a polarizáció és a depolarizáció iránya megegyezik
• szívizomsejtek: pitvar, sirius csomó, kamra

Question 21

5. Szinapszisok szerkezete, működése.

Answer 21

• Neurotrnaszmitterek lépnek ki a szinaptikus résbe és eldiffundálnak a posztszinaptikus membránig
• depolarizáció: ingerlö hatás -> exictáló postsynaptikus potenciál (Na+ inonok árama, prosynaptikus végzödések neurotranszmitterek et adnak ki)

Question 22

5. A főbb szinaptikus transzmitterek.

Answer 22

• kémiai csoportosítás
  
  • animosavak (glivin glutamát)
  • módosult animosavak, acetilkolin
  • dekarboxizált aminosav számazékok (dopamin, noradrenalin, adrenalin, hisztamin, szerotonin)
  • petidek(hiptalamukus rilízing és inhibiting faktorok, neurohipfízis hormonok, bél-peptidek, opioid petidek)
• másik csorptosítás: klasszikus neurotranszmitterek, neuropeptidek
• általában ezek az ideg végzödésekben szintetizálódnak

Question 23

5. A posztszinaptikus receptorok típusai

Answer 23

• Hol vannak?
  
  • a központi és az autonóm idegrendszer neuronokon, a vázizmok neuromucoláris synapsisában, az autonóm IR által beidegzett célsejteken
    1. Ionotrop receptrok: ioncsatornák, neurotranszmitter hatására a nyitási frekvencia nö, gyors PsP-k kialakulása, ionszelektív, több alegység
    2. Metabotrop receptorok: lasabb hatás, de tartósabb: 7TM fehérjék, amelyek a G-fehérjékhez kapcsolódva hatnak. K, Ca csatornák zárt/nyitott állapotát változtatják

Question 24

5. Másodlagos hírvivő mechanizmusok

Answer 24

• szenzoros impulzusok más sejtekben is keletkezhetnek

- a hámsejtek depolarizálódnak, és a neurotranszmitterek felszabadulnak

Question 25

6. Izomműködés: Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a vázizomban.

Answer 25

• 3 fajta izomzat: harántcsíkolt izom, szívizom, simizom
• Izomsejtek plazmamembránja: sarcolemma, plazmája: myoplazma
• 2 alapvetö izomfehérje: aktin (F-aktin: sok aktin összcsatolása, f-f kh, vékony filamentumok), miozin (2 fejü miozinmolekula, aktinkötö, ATP-t bont, a fej felixlisen illeszkedik a rúdhoz)
• 6 vékony és 3 vastag filamentum körülük
• Kontrakció: ATP jelenlétében az aktin és a miozin közt kereszthidak létesülnek (csak idegi impuluz ha
  
  1. rigor: ATP hiányában az aktin és a miozin fej tapad
  2. jön ATP: kis eltávolodás
  3. ATP-áz reakció (ATP ->ADP+foszfát)
  4. a fejen konformációváltozás zajlik le, a fej a z aktinszál + felé fordul
  5. a foszfát elmegy, a miozinfej az aktinfilame

Question 26

6. . A kontraktilis apparátus felépítése, működése.

Answer 26

• kontraktilis elem: myofilbrillum => sarcomerek, Z-korongok elválasztják
• akciós potenciál, acetil-kolin traszmitter szabadul fel (AEh)
• a postsynaptikus membrán miotinos AEh-receptr kationcsatornája nyílik, depolariációt eredményezve
• excitációs-kontraciós kapcsolás (kép): az akciós potenciál töltéselmozdulást okoz a DHPR-ben, a RYR Ca++ cstornája nyílik, myoplazma Ca++-szintja növekedik, és kontració lesz belöle.

Question 27

7. Izomműködés: Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a szívizomsejtekeben

Answer 27

• harántcsíkolt
• a sarcolemmával k”rülvett rostok intercalaris korongok segítségével hálózatot képeznek
• syncytium: az érkezö elektromos jel akadálytalanul tejed tovább a köv rostra
• 2 féle szövet: nodalis + munkaizom
• akciós potenciál
  
  • felszálló ág: Na+, majd Ca++
  • alatta a szív ingerelhetetlen állapotban van
• A T-tubulusokban L-típusú feszültség függgö Ca++ csatornák vannak, melyek depolrizációra nyílnak –> SR RYR csatornáit
• A kontracio erösségét növeli
  
  1. Ca++ jel növelése: inotrop hatással változtathatóak, cAMP szint növelés fokozása
     
     2. Ca++ érzékenység fokozo

Question 28

7. Izomműködés: Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a simaizomsejtekben

Answer 28

• vegetatív müködés
• sokféle osztályozás: szervi lokalizáció alapján
  
  • többegységes: sejtek elektromosan szigeteltek, fgtln ingerületek, nincs gátló beidegzés, gyors reakció
  • egyegységes: a sejtek közt alacsony elektromos ellenállású réskapcsolasok vannak, szinkronizált müködés
• orsó alakú 2-10 mikron átméröjü 20-500 mikron hosszú egymagvú sejtek
• 3 filamentumtípus: vastag, vékony kontrakilis, intermedier (MLC20: simaizom-miozinfejhez csat. alegység)
• elektromechanikai kapcsolat: simaizmot ért inger megváltoztatja Em -> depolarizáció –> Ca++ beáramlás
• farmakomechanikai kapcsolat: Ca++ jel depolarizáció nélkül
• Ca++ raktár: SR –> Ca leadáshoz P3 recptor

Question 29

7. Humorális és neuronális szabályozás lehetőségei.

Answer 29

?

Question 30

6. Izotóniás és izometrás összehúzódás

Answer 30

• izotóniás
  
  • az izom 2 végpontja tud egymáshoz közeledni –> a mech. feszültség nem változik
• max sebessége függ a kereszthíd max. sebességétöl
• izometriás
  
  • aktív kontrakció idötartama függ a keresztrudak max számától
  • az isom 2 végpontja rögzített
• auxotóniás kontrakció: a 2 kombinációja

Question 31

8. A hemodinamika általános törvényszerűségei.

Answer 31

• Keringési rendszer: kép
• perfúziós nyomás/nyomásfö (AP): nyomáskülönbségek a kiindulási és végpontok közt
• > pulmonális, bal pitvar (kis vérkör); aorta, jobb pitvar (nagy vérkör)
• hidrodinaimai ellenállás: R = dP/Q pont
• teljes perifériás ellenállás: TPR = dP/perctérfogat (16.5 Hgmm*min/l)

Question 32

8. A vér

Answer 32

• Alakos elemi
  
  • fehérvérsejtek
  • vörösvérsejtek
  • vérlemezekék
• szuszpenzió: magas viszkozitás kis sebsegégekkel és kicsi kis átmégök melett, plazma lefölözés iatt

Question 33

8. Vérviszkozitás

Answer 33

-szuszpenzió: magas viszkozitás kis sebsegégekkel és kicsi kis átmégök melett, plazma lefölözés iatt

Question 34

8. véráramlás törvényszerűségei, Hagen-Poiseuille törvény, nem-newtoni folyadékok, lamináris és turbulens áramlás, konstans és periodikusan változó áramlás.

Answer 34

• lamináris áramlás: létezik egy vörösvértestmentes zóna
• lineáris sebessége (kép)
• Laplace-Frank összefüggés: rugalmas feszültség, relatív megnyúlás

Question 35

8. Sorba- és párhuzamosan kapcsolt hidrodinamikai ellenállások.

Answer 35

• Sorosan kapcsolt ellenállások: TPR = sum R

- Párhuzamosan: 1/TPR = sum 1/R = sum C (konduktancia)

Question 36

9. Nyomás- és áramlás az érrendszer sorbakapcsolt szakaszain.

Answer 36

Kép (3. 14. o.)

Question 37

9. Érmechanika.

Answer 37

• kbzö felépítésü ereknek kbzö befogad’képesség
  -disztenzibilitás : egységnyi nyomásváltozásra bekövetkezö frakcionális térfogartnövekmény: D = dV/dP*V0
  C = dV/dP : compliance
  NAGY NYOMÁS
  -elasztikus artériák (rugalmas elemek az érfelban)
• konduktív artériák
  -rezisztencia erek (kis artériák, atériolák, artériás nyomás határozzák meg, mikrokirculációt szabályozzák)
  ALACSONY NYOMÁS
  -kapillárisok, psztkap. venulák
  -venulák, vénák (kapacitás erek): vékony fal, nagy C
  -vezetö és elosztó funkciók, disztolés nyomás, szisztolés nyomás: tágítás. Artériás középyomás.

Question 38

9. A pulzatilis nyomáshullám.

Answer 38

Kép

Question 39

9. Osztóerek.

Answer 39

?

Question 40

9. A rezisztenciaerek tágasságának miogén, metabolikus, humorális és neurális szabályozása.

Answer 40

?

Question 41

9. A vénás áramlás sajátosságai.

Answer 41

• posztkapilláris venulák: endothelsövel bazális membránnal borítva
• billentyük a legnagyobb vénák kivételével
• küsö és a belsö p, valamint a trasmuralis p határozza meg.
• nagy C -> kapacitáserek: vérzés: vénák vére, a többi helyre, vénakollapszus
• centrális nyomás 0-2 Hgmm
• izompumpa
• légzés: mellkasüri nyomás változás -> a p széthuzza a vénákat

Question 42

10. Mikrocirkuláció.

Answer 42

Faladata az éren belüli és kívüli kompartmentek között biztosítani az anyagcserét
átmérök
-arteriola:20-200 mikron
-terminális: 8-20
-metarteriola: simaizom már csak elszórva

Question 43

10. Kapilláris szfinkterek.

Answer 43

• prekapilláris sphincter: néhány simaizomsejt, ami gyürüszerüen közrefogja a kapilláris leágazását
• kapilláris: 5-7 mikrom átmérö, 500-1000 leáendothelcsö, kívül bazális membránnal
• posztkap. venila: d 20 mikm (kapilláris szerkezetü)
• venula: falban már simaizomsejtek is vannak
• nyugalmi körülmények közt 35 Hgmm nyomás (max), 0,5-1mm/s a lin seb
• kapilláris szerkezet: kép

Question 44

10. Hidrosztatikus és kolloid ozmotikus nyomás a kapilláris különböző szakaszain.

Answer 44

-A kis pórusok nem átjárhatóak plazmafehérjékre, ezért ezeknek ozmotikus nyomása lesz -> kolloidpzmotiks nyomás

Question 45

10. Anyagáramlás a kapilláris falon keresztül, Starling egyensúly.

Answer 45

-Starling hipotézis: az éren belüli és kívüli folyadékmegoszlás az éren bel”“uli és kívüli nyomások következménye
-Peap, pikap: intravasculáris hidrosztatikus és onkotikus nyomás
-Pint, piin: intersticiális…
-Peff = (Plap-Pint) - (pikap - piint): effektív filtrációs nyomás
> 0 kiáramlás (abszorptív), kisebb 0, beáromás
szig: átjárhatóság -> pi-t beszorozzuk.

Question 46

10. Különböző típusú kapillárisok.

Answer 46

?

Question 47

11. Agykeringés.

Answer 47

• nagyon fontos a folyamatosság (6 perc agyhalál), nyugalmi perctérfogat 15%-a
• szürkeállomány ellátottsága > a fehérállományénál
• carotis interna + vertebrális látja el
• jellegzetesség: (1. autonóm IR általános depresszor reakcióiban nem vesz részt, 2. kapillárisok endothelsejtjei közt nincs rés, 3. agyi EC foly = a kapillárisok endothelsejtjeinek szekréciós termékei, 4. álladó koponyaüri nyomás), van auto korrekció

Question 48

11. Koronária keringés.

Answer 48

A perctérfogat 5%-a

• a sívnek nincs tápanyag raktára, ezér folyamatos vérkeringés kell
• minden izomrostra átlagosan 1 kapilláris jut
• jb és bal a coronaris -> kapillárisok -> venulák, vénák -> sinus coronarius -> jobb pitvar
• legnaybb O2 kihasználás
• nyugalmi kürölmények 180-240 ml/min, munka alatt 900-1200
• coronariaerek tágulnak O2 csökk, CO2 növekedésére, ATP, nitrogén monoxid hatására
• alfa1 érszükítö, béta2 értágító, béta1 ingerlése: szívösszehúzódás
• > szívciklus (kép)

Question 49

11. Izomkeringés nyugalomban és izommunkában.

Answer 49

-1 l/min
-20 l/min, a szív és az izmok erei tágulnak, az izommunka O2 hiányos állapot estén ischalmiás (?)
reaktív hyperaemia: helyreáll a keringés és a munka továbbra is fenáll
itt is van alfa1, béta 2 receptor (adrenalin-érzékeny)

Question 50

11. Zsigeri szervek keringése.

Answer 50

a perctérfogat 25%-a

• máj: kettös vérellátás (arteria hepatica, venal portal, 10-12 Hgmm) 1,5 l/min
  
  • sok O2 felhasználás, szinuszoidokban keveredik, szükség esetén csökken a vérellátása
• gyomor-bélrendszer
  
  • táplálékfelvétel után nö a vérellátás -> folyadékfelszívás
  • növ. vérellátásért az ACh és VIP kotraszmitterek felelnek

Question 51

11. Bőrkeringés, szerepe a hőszabályozásban.

Answer 51

• vérellátása a hömérsékletnek megelelö (hideg: 100ml/min alatt, szoba: 100-300, meleg: 8 l/min) + neurográn pszichés reakciók is befolyásolják
• 1-1,5mm, subcutan vénás plexusok (höcsere, 1l vér)
• az apicalis területeken az atériák és a vénás plexusok közt arteriovenosus anasztomózisok vannak (ujj, tenyér, , orr, fül, ajkak), kapilárisokkal nélkül szabályozható a höladás (alfa1 receptorok)
• egyébként szimpatikus IR véráramlás fokozódás van meleg környezetekben
• > 34: nagy véráram a börben + áll artériás középnyomás -? izmok és a zsigerek ellátottságát csökkenti

Question 52

12. A szív pumpa funkciója.

Answer 52

• A szíösszhúzódás magában a szívben kelekezik
  -Szimaptikus és paraszimp. beidegzés, de a szív beidegzés nélül is ellátja a funkcióját
  -specializált szívizomsejtek: egymagvú myociták láncszerüen elhelyezkedö rostokat alkotnak, amiket intercalaris korongok kötnek össz, gap junctionnal jönnek létre helyi áramkörök (syncytium)
  2-féle izomrost: pitvar és kamrai myocyták, impulzusgeneráló sejtek
  -aerdo müködés

Question 53

12. A szív üregei, a billentyűk élettana.

Answer 53

• üregek: kamra és itvar
• billentyük: az üregek elválasztása, az áramlás egyirányútsítására szolgálnak
• pitvar -kamra: bill nyitva, amíg pp?pk, összehúzódás, bezár, kamra-aorta bill nyit

Question 54

12. A szívciklus mechanikai eseményei.

Answer 54

• szívciklus: az egyes szíverések alatti események
• bal és jobb szívfél térfogatnövekedéseinek idöbeli átlaga = EDV, ESV -> SV = ESV - EDV
• ejekciós frakció: EF = SV/EDV, perctérfogat: szívfrek*SV
• szívciklus:
  1. 2-ös diasztolé: mind2 kamra és pitvar ellazult
  
  • gyors diasztolés telödés
  • csökkent…
  • kamrák zártak, térfog nö, nyomás is
    2. pitvari szisztolé
  • pitvarok összehúzódnak, beáll az EDV, kamrai telödés
    
    3. kamrai szisztolé
  • izmok+inhúrok megakalályozzák a vitorlás billentyük visszaforulásást, tehátt záródnak, és izovolumentriás kontrakció indul be, amig a kamrában és az aortában ua nyomás lesz -> izotóniás “sszehúzódás: k-a bill. nyílnak, kamrák izomrostjai összehúzódnak, ejekciós fázi.
    4. kamrai diasztolé
• kamrai nyomás csökk, k-a bill záródik, a k-a nyomásprofil szétválik, 2 kamra közt kis aszinkrónia van. zárt a kamra, izovolumetrás diasztolés indul be, és a kamra nyomás addig csökken, míg be nem ér az izotónias szakaszba: p kisebb pp, p-k bill nyilik

Question 55

12. A bal kamra nyomás- és térfogati görbéi. Jobb pitvari nyomásgörbe.

Answer 55

Kép

Question 56

12. A szívkontrakció erejének automatikus szabályozása, a szív Starling törvénye.

Answer 56

aktív elemek húzódnak össze, a passzívot megfeszítik, amihez Ca++ kell
-az akciós potenciál alatt a mygolasmában a Ca konc emelkedi, Ca tranziens.
EC tér, SR -> SR Ca pumpa, Ca-Na pumpa, sarcolemma pumpa
-Ereje: sejszintü szabályozástól függ, kezdeti rosthossz változásával.
-Szívtörvény: növelve a diasztolés térfogatot, a nyomás nö, egy ponton túl viszont csökken
-átalában a kereszthidak számától függ. -> hemeometriás szabályozás
-ionotrop hatás (adrenalin, katecholamin növeli az ionotrop hatást)

Question 57

12. Elő- és utóterhelés, kamrafunkciós görbe.

Answer 57

Kép

Question 58

13. A szívizomzat elektromos aktivációja.

Answer 58

2 fajta izomsejt:

• nodális
  
  • sinuscsomó, atrioventricularis csomó
  • spontán depolarizáció, nincs nyugalmi potenciál
  • akciós potenciál a Ca__-nak köszönhetö
• pitvari és kamrai myocyták
  
  • ingerület vezetö rendszer (His-köteg, Tawara-szár, Purkinje-rostok)
  • gyors Na+ csatorna
  • plató típusú akciós potenciál

Question 59

13. Ingerületképzés és terjedés.

Answer 59

• ingerület vezetés: sin csomó -> pitvari myocyták -> AV csomó -> His köteg -> Tawara szárk -> Purkinje-rostok -> kamrai myocyták
• sinuscsomó: rustabil sejtek a jobb pitvarban (8 x 2 mm), ritmus generátor szerep, Na-K, Na-Ca pumpákt
  
  • repolarizáció -? K csaatornák záródnak -> kationcsatornák nyílnak -> beáramlik Na -> depolarizáció -> tranziens Ca++ csatornák nyíása -> L-típusú Ca++ catornák nyílnak -> késöi K csatonák nyílása -> repolarizáció
• AV csomó: auntonóm beidegzés
  
  • pitvari szisztolé után indul be
• szimpatikus: chronotrop, paraszim.: negatív hatás
• cAMP szályozás:
  
  • szimaptikus: noradrencalin, béta1
  • araszim: ACh, K csatornák nyitása

Question 60

14. A keringésszabályozás integrációja. A szívfrekvencia és a kontrakciós erő automatikus, humorális és neurális szabályozása.

Answer 60

• arteriolák és prekap. splincterek simizmeai az egy-egységes típushoz tartoznak
• miogén tónus = bazális értónus: az ismok konraktilis szerkezete részlegesen állandóan aktivált
• a miogén tónus változtatása a helyi szab. alapja
• miogén válasz= nyomásfüggö kontrakció = nyújtási aktiváció: ha az éren belüli p nö, az eret ölelö simaizmok megnyúlnak, s vászképpen összhúzódnak. ha a p csökke, az erek tágulnak
• a nyúlás kationcsatornákat nyit meg az izomban, ami kontrakciót eredményez
• áramlási autoreguláció: az ellenállás nem függ a perfúziós nyomástól, a kbzö szervekben kbzö mértékü, nem csak a miogén válasz alkotja
• funkcionális v munkahyperaemia: aktív szöveekben a prekapérellenállás csökken, metabolikus autoreguláció, az O2 kínálat és aszükségtlet összehangolása, okai hely kémiai tényezök
• reaktív hyperaemia: ha egy érterület vérellátás t ideig szünetel, a vérellátás helyreállása után alfat ideig jóval nagyobb mérték”, mint normálisan
• Endothel sejtek szerepe: endothelsejtek által felszabadított molekulák (EDRF, ECDF)

Question 61

14. Paraszimpatikus és szimpatikus hatások a szíven. Az agytörzsi keringésszabályozó központok. ?

Answer 61

Központi szabályozás

• nyúltvelö, gerincvelö -> szimpatiks és/vagy verikus vagus
• A cargiovascular rendszer szbályozása neurológiailag kapcsolt a légzörendszerével
• Erek beidegzése
  
  • szimpatikus vasoconstrictor idegek: TPR fenntartása, mindig mükszik, arteriolák = sürü, agy - ritka, minél nagyobb az axonon futó akciós pot. frekvenciája, annál nagyobb a vasoconstrictor, neutrotranszmittere: noradrenalin
  • vasodilator idegek: néhány szevben nem vasoconstrictor idegek, hanem vasodilater idege vannak, pl: agy, nyálmirigyek melett, nemi szervek, kotranszmitter: VIP, NO

Question 62

14. Hipotalamikus, limbikus és kortikális keringésszabályozás. A szív perctéfogatának szabályozása. ?

Answer 62

Hormonális szabályozás

• Gyorsan müködésbe lépö, hosszútávú szabályozás
• nyugalomban nem müködik
• keringö katecholaminok
  
  • mellékvesevelö szekrétuma (75% adrenlin, béta2, 25% noradrenalin, alfa1)
  • alfa1 receptor -> érszükület, adventitiában
  • béta2 receptor -> értégulat, a lumenhez közeli simaizomsejteken
• Renin-angiotenzin rendszer
• vese -> renin+ANG I. -> endothelsejtek ACE enzimje -> ANG II -> elektrolitforgalom -> vérvezetés
• Vazopresszin (AVP): érszükítö, vérveszteség után

Question 63

14. A vérnyomás szabályozása. Keringési reflexek (magas nyomású baroreceptorokból, alacsony nyomású baroreceptorokból, kemoreceptorokból kiinduló reflexek). ?

Answer 63

?

Question 64

15. Táplálkozás: A szervezet energiaigénye alapállapotban és különböző intenzitású munka közben.

Answer 64

1 cal = 4.2 J
- Elsösorban a tápanyagok oxidatív bontása során keletkezenk olyan anyagok, amelyeket a sejtek közvetlenül fel tudnak használni (ATP: munka -> p+-ok kipumpálása a mitochondriumból -> a p+-ok visszapumpálásához föleg ATP kell)

Question 65

15. A tápanyagok energiatartalma, előfordulása az egyes táplálékokban.

Answer 65

-Legfontosabb tápanyagok
-szénhidtrát/triglicerid +O2 ->CO2 +H2O + hö, az oxidáció hö = 1g tápanyag elégtésekor felszabadult hö
-respirációs hányados (RQ): CO2/O2
átlagos energiaérték: 17,2
-fehérjék: átlagos energiaérték: 23,7
pl: alanin

Question 66

15. A szervezet fehérjeigénye,. Esszenciális aminosavak.

Answer 66

• Izodinámia elve: 3 fö tápanyag energiaértéke arányában helyettesítehei egymást. korlátok: 1. szervezet folyamatos aminosavvesztségét fegezö fehérjebevitel igénye. 2. Egy minimális mennyiségü lipid bevitele, ami a zsírban oldódó vitaminok, valamint az esszenciális zsírsavos szükségletét fedezi. 3. A gyomor-bélrendszer teherbíró képessége
• Fehérjék szerepe
  
  • a fehérjék lebomlanak, majd aminosavakból újra szintetizálódnak
  • animosavak kellenek a purinok és primidinek, hormonok, neurotranszmiterek szintéziséhez is kellenek

Question 67

15. Esszenciális aminosavak.

Answer 67

• animosavak kellenek a purinok és primidinek, hormonok, neurotranszmiterek szintéziséhez is kellenek
  -2 csoport: esszenciális: a táplálékkal kell bevinni
  nem esszenciális: ha a szervezetbe kerül, a szervezet a lebontása után újra tudja szintetizálni
  -nitrogénmérleg normál körülmények közt ugyanannyi nitrogén ürül a szervezetböl, mint amennyi bemegy. az egyegyensúly feltétel: a táplálék egy adott idöszakban az összes amiosavat tartalmazza. pozitív esetben fehérjeraktározásra.

Question 68

15. Anorganikus tápanyagok, vitaminok.

Answer 68

?

Question 69

15. Kalorimetria

Answer 69

• teljes energiaráfordítás = höleadás + külsö munka
• indirekt módszer alapján (O2 fogyasztás): a tápanyagok oxidációja során fogyasztott O2 arányos a TEE-vel. arányossági tényezö = O2 energiaegyenérték