Szoftvertechnológia 2

Question 1

Az alábbiak közül melyek nevezhetőek modulnak?

Procedúra
Metódus
Függvény
Szubrutin
Osztály

Answer 1

Procedúra
Metódus
Függvény
Szubrutin
Osztály

Question 2

Milyen következtetést vonhatunk le a C(f1+f2) > C(f1) + C(f2) és E(f1+f2) > E(f1) + E(f2)
egyenlőtlenségekből?

Könnyebb megoldani egy komplex feladatot úgy, hogy kezelhető részekre bontjuk, és a
részfeladatokat külön-külön oldjuk meg.
A szoftver modulok integrálása után nagymértékben megnőhet a rendszer komplexitása.
Nem elegendő a szoftver modulok önálló tesztelése, a teljes rendszert is validálni kell, mert a
rendszer integrálása után további, eddig felfedetlen hibák jöhetnek elő.
A szoftver rendszer költsége nagymértékben növekedhet az integrálási folyamat során.

Answer 2

Könnyebb megoldani egy komplex feladatot úgy, hogy kezelhető részekre bontjuk, és a
részfeladatokat külön-külön oldjuk meg.

Question 3

Mely állítások igazak az alábbiak közül?

Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál kisebb erőfeszítés kell egy-egy modul
kifejlesztéséhez.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével exponenciálisan növekszik.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével lineárisan növekszik.
Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál több erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével logaritmikusan növekszik.

Answer 3

Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál kisebb erőfeszítés kell egy-egy modul
kifejlesztéséhez.
Az integrálási költség a modulok számának növekedésével exponenciálisan növekszik.

Question 4

A ráfordítási költségek számítása esetén mi igaz az M értékre?

Megadja az optimális modulszámot.
Értéke nagy ráfordítás árán számolható ki.
Megadja a teljes szoftverköltséget.
Értéke hatékonyan számolható.
Megadja az optimális ráfordítási költséget.

Answer 4

Megadja az optimális modulszámot.
Értéke nagy ráfordítás árán számolható ki.

Question 5

Ráfordítási költségek esetén minek az ismeretében határozhatjuk meg (közelítőleg) M
értékét?

Integrálási költség
Fejlesztési költség
Teljes szoftver költség
Tesztelési költség
M értékét nem lehet előzetes számításokkal megbecsülni.

Answer 5

Integrálási költség
Fejlesztési költség

Question 6

Mely állítás igaz a szoftver hívási gráf esetén?

A modulokat téglalapok formájában ábrázoljuk.
Mindegyik modul hívhat más modulokat.
Mindegyik modult hívhatja más modul.
A modulok közti hívást nyilak segítségével ábrázoljuk.
Egy modul tartalmazhat más modulokat.

Answer 6

A modulokat téglalapok formájában ábrázoljuk.
Mindegyik modul hívhat más modulokat.

Question 7

Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy hívási gráfnak?

Hívási lánc
Hívási út hossza
Hívási magasság
Hívási mélység hossza
Hívási kör

Answer 7

Hívási lánc
Hívási út hossza

Question 8

Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy hívási gráfnak?

Hívási mélység
Hívási szint
Hívási szélesség
Hívási távolság
Hívási kör

Answer 8

Hívási mélység
Hívási szint
Hívási szélesség

Question 9

Hívási gráf esetén mi határozza meg a rendszerméretet?

Modulok száma
Hívások száma
Rendszer mélysége
Rendszer szélessége
Hívási mélység
Hívási szélesség
Hívási szint

Answer 9

Modulok száma
Hívások száma

Question 10

Az alábbiak közül melyek a teljes rendszerre vonatkozó mérőszámok?

Code length
Line of code
Function point
Card és Glass mérőszámai
Henry és Kafura mérőszámai

Answer 10

Code length
Line of code

Question 11

Az alábbiak közül melyek a forráskódra vonatkozó mérőszámok?

Halstead-számok
McCabe-féle szám
KLOC
Henry és Kafura mérőszámai
Function point

Answer 11

Halstead-számok
McCabe-féle szám

Question 12

Az alábbiak közül melyek az architektúrára vonatkozó mérőszámok?

Card és Glass mérőszámai
Henry és Kafura mérőszámai
MLOC
Line of Code
Halstead-számok

Answer 12

Card és Glass mérőszámai
Henry és Kafura mérőszámai

Question 13

Az alábbi állítások közül melyek igazak?

A KLOC a teljes rendszerre vonatkozik.
A Halstead-számok a forráskódra vonatkoznak.
Henry és Kafura mérőszámai a teljes rendszerre vonatkoznak.
A McCabe-féle szám a forráskódra vonatkozik.
Card és Glass mérőszámai a teljes rendszerre vonatkoznak.

Answer 13

A KLOC a teljes rendszerre vonatkozik.

Question 14

Az Alábbi állítások közül melyek igazak?

A funkció-orientált számok a teljes rendszerre vonatkoznak.
Card és Glass mérőszámai az architektúrára vonatkoznak.
A Halstead-számok a forráskódra vonatkoznak.
Az MLOC a forráskódra vonatkozik.
A code length a forráskódra vonatkozik

Answer 14

A funkció-orientált számok a teljes rendszerre vonatkoznak.
Card és Glass mérőszámai az architektúrára vonatkoznak.
A Halstead-számok a forráskódra vonatkoznak.

Question 15

Mit ad meg a LOC?

A forráskód sorainak a számát.
A forráskód utasításainak a számát.
A forráskódban szereplő logikai elágazások számát.
A forráskódban szereplő különálló blokkok számát.
A forráskód karaktereinek számát.

Answer 15

A forráskód sorainak a számát.

Question 16

Mely állítás igaz az alábbiak közül?
A LOC a Line of Code rövidítése.
A LOC megadja a forráskód sorainak a számát.
A LOC a teljes rendszerre vonatkozó mérőszám.
A LOC megadja a forráskód parancsainak számát.
A LOC a List of Commands rövidítése.
A LOC a forráskódra vonatkozó mérőszám.

Answer 16

A LOC a Line of Code rövidítése.
A LOC megadja a forráskód sorainak a számát.
A LOC a teljes rendszerre vonatkozó mérőszám

Question 17

Az alábbiak közül melyik igaz?
1 KLOC = 1000 LOC
1 MLOC = 1000000 LOC
A LOC méret-orientált szám.
1 KLOC = 1024 LOC
1 MLOC = 1024 KLOC
A LOC forráskódra vonatkozó mérőszám.

Answer 17

1 KLOC = 1000 LOC
1 MLOC = 1000000 LOC
A LOC méret-orientált szám.

Question 18

Funkciópont számítás esetén milyen működési részterületekkel dolgozunk?
Felhasználói bemenetek száma.
Felhasználói kimenetek száma.
Szoftver interakciók száma.
Kezelt memóriaterület mérete.
Szoftver modulok száma.

Answer 18

Felhasználói bemenetek száma.
Felhasználói kimenetek száma.

Question 19

Funkciópont számítás esetén milyen működési részterületekkel dolgozunk?
Felhasználói lekérdezések száma.
A kezelt fájlok száma.
Külső interfészek száma.
Felhasznált osztályok száma.
Modul kapcsolatok száma

Answer 19

Felhasználói lekérdezések száma.
A kezelt fájlok száma.
Külső interfészek száma.

Question 20

Az alábbiak közül melyek igazak?
A funkciópont funkció-orientált szám.
A funkciópont a teljes rendszerre vonatkozó szám.
A funkciópont számítás során a fun-in és fun-out értékeket vesszük alapul.
A funkciópont a forráskódra vonatkozó szám.
A funkciópont számítás során 4 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.

Answer 20

A funkciópont funkció-orientált szám.
A funkciópont a teljes rendszerre vonatkozó szám.

Question 21

: Az alábbiak közül melyek igazak?
Funkciópont számításnál 5 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.
Egy szoftverhez több funkciópont tartozik.
Egy szoftverhez egy meghatározott funkciópont tartozik.
Funkciópont számítás során tetszés szerint súlyozzuk a részterületeket.
Minden szoftverhez 5 funkciópont tartozik.

Answer 21

Funkciópont számításnál 5 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.
Egy szoftverhez több funkciópont tartozik.

Question 22

Egy szoftverre vonatkozó funkciók száma és azok súlyértékei láthatóak pontosvesszővel
tagolva, ahol az első érték a funkció száma, második a súlyérték. Milyen funkciópontokkal
rendelkezik a szoftver?
2;1
3;2
1;1
4;2
2;5
Egyik sem, az adatok hibásak.

Answer 22

Egyik sem, az adatok hibásak.

Question 23

Legyen p1 és p2 szoftverek. A p1 szoftver összesített funkciópontja 120, a p2 szoftver
összesített funkciópontja 42. Funkcionálisan mely szoftver értékesebb?
A p1 szoftver értékesebb, mert magasabb az összesített funkciópontja.
A p2 szoftver értékesebb, mert alacsonyabb az összesített funkciópontja.
A funkcionális érték nem eldönthető a pusztán a funkciópontokból.
A funkcionális érték meghatározásához szükség a p1 és p2 szoftverek működési részterületekre
bontott funkciópontjaikra.
A p1 szoftver értékesebb, amennyiben a két szoftver LOC értékei is ugyanolyan arányban állnak,
mint a funkciópontjaik.

Answer 23

A p1 szoftver értékesebb, mert magasabb az összesített funkciópontja.

Question 24

Milyen alapszámok találhatóak Halstead mérőszám rendszerében?
n1: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.
n2: a programban található különböző operandusok száma.
n1: a programban található különböző utasítások száma.
n2: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.
n1: a programban található logikai elágazások száma.

Answer 24

n1: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.
n2: a programban található különböző operandusok száma.

Question 25

Milyen alapszámok találhatóak Halstead mérőszám rendszerében?
N1: az összes előforduló műveletek, ill. műveleti jelek száma a programban.
N2: az összes előforduló operandusok száma a programban.
N1: az összes előforduló logikai elágazás a programban.
N2: az összes előforduló utasítás a programban.
N1: az összes előforduló vezérlési szerkezet a programban

Answer 25

N1: az összes előforduló műveletek, ill. műveleti jelek száma a programban.
N2: az összes előforduló operandusok száma a programban.

Question 26

Az alábbiak közül melyek igazak?
A Halstead-féle mérőszámok a forráskódra vonatkoznak.
Halstead 4 alapszámot használ a mérőszám rendszerében.
A Halstead-féle mérőszámok a teljes rendszer összetettségének mérésére szolgálnak.
Halstead az utasítások számából határozza meg mérőszámát.
Halstead a logikai elágazások számából határozza meg mérőszámát.

Answer 26

A Halstead-féle mérőszámok a forráskódra vonatkoznak.
Halstead 4 alapszámot használ a mérőszám rendszerében.