számviteli alapelvek Flashcards
vállalkozás folytatásának elve
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.
teljesség elve
A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
valódiság elve
A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
A valódiság elve – a beszámolóval kapcsolatban – azt jelenti, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelni a számviteli törvényben előírt értékelési elvekkel és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásokkal.
összemérés elve
Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit, ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
Ez a számviteli alapelv szorosan kapcsolódik az időbeli elhatárolás elvéhez, ugyanis mindkét alapelv azt tartja elsődleges fontosságúnak, hogy az adott időszak eredménye megállapításakor az időszak elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (teljesítményeit) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítésektől. Ez azt jelenti, hogy a reál és pénz folyamatok szétválhatnak, de ez nem befolyásolja az elszámolási időszak realizált eredményét. Megállapíthatjuk tehát, hogy az időbeli elhatárolás elvének érvényesítése segíti az összemérés elvének funkcionálását.
óvatosság elve
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.
bruttó elszámolás elve
A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.
Az ún. „nettósítás” tilos, mivel a nettó módon való elszámolás szűkítené a beszámoló informatív, tájékoztató jellegét, és így sértené a megbízható valós kép bemutatását.
egyedi értékelés elve
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedenként kell rögzíteni, és ez teremti meg a lehetőséget az egyedi értékeléshez. Az egyedi értékelés elvét támasztja alá a tételes leltár, ugyanis az eszközök meglétét csak egyedileg lehet megállapítani.
időbeli elhatárolás elve
Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapjául szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozók esetében előfordulhat, hogy egy gazdasági esemény két vagy több elszámolási időszakot érint. Ebben az esetben az időbeli elhatárolás elvének érvényesítése érdekében a bevételeket, ill. a költségeket arányosan meg kell osztani. Az időbeli elhatárolás elve szorosan összefügg a teljesség, valódiság, összemérés elvével. Az óvatosság elvének néha ellentmond (pl. időarányos kamat elszámolása, amely esetleg nem teljesül, egy később bekövetkező – előre nem látott – esemény miatt). Az egyszeres könyvvitelt vezetőknél a pénzügyi realizációs (megvalósulási) elv miatt nem érvényesül az időbeli elhatárolás elve.
tartalom elsődlegessége a formával szemben
A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
Ezen alapelv azt jelenti, hogy a beszámolóban a gazdasági események bemutatása, azok közgazdasági tartalma alapján, nem pedig a jogi formula szerint történik.
lényegesség elve
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
A számviteli törvény rögzíti a jelentős hiba mértékét, amely szerint jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;
Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban is külön oszlopban szerepelnek: • az előző üzleti év adatai, • a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint • a tárgyévi (üzleti évi) adatok.
költség haszon összevetésének elve
A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
világosság elve
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
A világosság elve a számviteli rendszer egészére vonatkozó alapelv, így azt figyelembe kell venni a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés elkészítése során. Az áttekinthetőséget segíti, hogy a számviteli törvény meghatározza a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítését és a tételek tagolását. A törvény által előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével kell elkészíteni. Az áttekinthetőséget segíti az egységes számlakeret, a vállalkozás számviteli politikája. A világosság elve azt is jelenti, hogy a számviteli szakemberek számára a beszámoló tartalma érthető, az információk nem félrevezetők.
következetesség elve
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
A törvény előírja, hogy az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Az értékelési elvek megváltoztatásának tényét a számviteli politikában rögzíteni kell, és az adott üzleti évről elkészített beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a változást előidéző tényezőket és azok számszerűsített hatásait. A következetesség elve teremti meg a lehetőségét annak – a többi alapelv érvényesülése mellett –, hogy a különböző időszakok összehasonlíthatóak legyenek
folytonosság elve
Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
A megfogalmazásból is érzékelhető, hogy a folytonosság igen szoros kapcsolatban van a következetesség elvével (állandóság, összehasonlíthatóság). A piac szereplői számára az összehasonlíthatóság úgy biztosított, hogy a mérleg és az eredménykimutatás minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát is.
tárgyilagosság elve
Az adatok tárgyilagos rögzítését, elfogulatlan, előítélet mentes információ szolgáltatását kell biztosítani
realizációs elv
A ténylegesen felosztható eredmény megállapítása az elsődleges cél, bekerülési áron értékel.
