Pszichopatológia Flashcards
Paratímia
olyan inadekvát hangulat, ami során az egyén által megélt érzések eltérnek a kiváltó eseménytől pl. szomorúságra indító történetet
vidáman, nevetgélve mesél el
Melankólia
kóros lehangoltság, régebben depresszív stupornak nevezték. Jellemző a negatív érzelmi reakciók gyakori kibontakozása, határozott
érzéktelenség a pozitív érzelmi ingerekkel szemben, miközben a figyelem és a gondolattartalom jelentősen beszűkül, meglassul a pszichés tempó.
Megjelennek a vitális depresszió tünetei: étvágytalanság, szexuális érdeklődés csökkenése, önmagának elhanyagolása.
Disztímia
negatív irányú hangulati eltolódottság, fáradtság, levertség, amikor az egyén a váratlan ingereket már nem adekvátan dolgozza fel,
érzékeny és türelmetlen, érzelmi reakciói mindig fokozottan negatív rezonanciát tükröznek. Képtelen egy adott közösségben feloldódni, másokra
odafigyelni, végeredményben az ép-kóros határon lévő depressziós hangulati állapot
Letargia
az érzelmi gátoltság legsúlyosabb formája, nagyfokú fásultság, közöny, cselekvésképtelenség és az érdeklődés teljes hiánya jellemzi.
Stupor
Tompaság, az érzelmi reakciók (és egyúttal a motivációk) teljes hiánya, beleértve a cselekvésképtelenséget is.
Elsivárosodás
Érzelmi megnyilvánulások elapadása
Beszűkülés
A beteget korábbi életére jellemző dolgok nem érdeklik többé
Apátia
Közöny- érzelmi igénybevehetőség csökkenése
Moria
Inadekvát hangulat, organikus károsodás esetén észlelt üres derű
Diszfória
A közérzet negatív irányú változása
Eufória
A közérzet pozitív irányú változása
Extázis
Elragadtatásszerű álllapot
Furor maniacus
Súlyosabb mániás eset, amikor a kórosan emelkedett hangulat agresszív megnyilvánulásokba megy át
Hipertímia
hangulati pozitív irányú kóros eltolódása. A hangulat emelkedettsége mellett általában az aktivitás is fokozódik, a gondolkodá felgyorsul, esetleg inkoherenssé válik (másodlagos inkoherencia). Súlyosabb állapotban a kritikai készség csökken, és a beteg tõle szokatlan, a szociális normákat áthágó megnyilvánulásokra ragadtatja magát.
Hipománia
enyhe mániás állapotban a beteg jókedvű, éntudata kibővül, az eseményeket többségében pozitívan éli át (még a kedvezőtleneket is).
A hangulati emelkedettséggel párhuzamosan az aktivitás is fokozódik.
Affektus augmentáció
egy csekély érzelmi reakció kiváltása után a beteg egyre hevesebb megnyilvánulásokra ragadtatja magát, mintegy
belelovallja magát a heves indulati állapotba
Kóros befolyásolhatóság
A fokozott igénybevehetőség sajátos formája, a személy kiszolgáltatottá válik a legkülönfélébb érzelmi hatásoknak
Kóros ingerlékenység
Kóros érzelmi igénybevehetőség, amikor is jelentéktelen ingerekre is heves érzelmi reakció a válasz
Explozív reakció
A reakciót sajátos belső feszültségi állapot vezeti be (aura), amelyet átmeneti gátoltság követ, majd hirtelen kirobban a cselekmény (explosio), amelyet követően többnyire megkönnyebbülés érzése lép fel (oldódás)
Raptus melancholicus
Szorongás különlegesen súlyos formája, az elviselhetetlen szorongás váratlanul céltalan, agresszív, rombolással, tombolással együttjáró cselekvéselre vezet. Nemegyszer ön- és közveszélyesnek minősíthető, öngyilkosság, vagy akár gyilkosság kockázatával járó rohamok lépnek fel
Pánikállapot
Intenzív félelemmel és szorongással együtt járó élmény heves szívdobogással, légzési zavarokkal, izzadással
Szorongás
Olyan félelmi reakció, amiben a kiváltó tényező nem állapítható meg, vagy olyan jelentéktelen, hogy nem magyarázza az önmagában sokszor jelentős intenzitású, értelmetlen, minden adekvát, célszerű megoldást mellőző cselekedet előidáző reakciót
Félelmi reakció
Az inger és reakció aránytalansága eredményeként kialakuló viselkedés gátolja a félelmet kiváltó inger elhárítását
Phoria
Közérzet- a testu állapotra vonatkoztatott hangulat, az érzelmi élet jellegzetes, a személyiség egyes funkcióit befolyásoló állapota, amely a vitális működéshez társul
Thymia
Hangulat- az egyidejű érzelmek összegződése során kialakuló tartós érzelmi állapot.
Affectus
Indulat, többnyire negatív színezetű, intenzív érzelem.
Passage á l’acte
Intenzív érzelem, ami a cselekvésben is megnyilvánul (tettbefordulás).
Sóvárgás
Craving
A szenvedélybeteg valamely szer iránti ellenállhatatlan vágyát fejezi ki és fiziológiai úton elérhető intenzitást messze meghaladja.
Szenvedély
Intenzív érzelem, és egyértelmű célra irányul.
Vágy
Valamely erősebb érzelmet határoz meg és egyben célra is utal.
Appetencia
Örömszerzésre irányuló kereső viselkedés
Averzió
Idegenkedő, rossz érzés. Egy tárggyal, személlyel kapcsolatos ösztönös visszahúzódás, negatív érzés, amely gyakran első pillantásra alakul ki, és nem tudatos tapasztalatokon alapszik. Általában az a vágy kíséri, hogy elkerüljük azt a tárgyat vagy személyt, ellenszenv.
Érzelmek
A szubjektumnak a valóságra egyes elemeire adott reakciója. Mindig egy adott szituációval egységben elemezzük (kontextus), érezlmi reakcióról beszélünk.
Parafília
Szexuális deviancia, perverzió
Pszichomotórium zavara
Tachifémia
Hadarás, felgyorsult beszédtempó
Pszichomotórium zavara
Bradifémia
Meglassult beszédtempó
Pszichomotórium zavara
Rumináció
A táplálék visszaöklendezése és újrarágása
Pszichomotórium zavara
Pica
Nem emberi fogyasztásra szánt termékek evése (föld, homok)
Pszichomotórium zavara
Polydipsia
Folyadékfelvétel fokozódása
Pszichomotórium zavara
Polyphangia
Étvágy- és táplálékfelvétel kóros fokozódása
Pszichomotórium zavara
Táplálkozási negativizmus
A táplálkozás teljes elutasítása
Pszichomotórium zavara
Kóros impulzus
Valamely irracionális, énidegen cselekvésre való késztetést értünk, függetlenl atttól, hogy az egyén az egyén azt ténylegesen végrehajta-e vagy sem
Pszichomotórium zavara
Tic
Akarattól független, villanásszerű gyorsasággal, esetleg sorozatban lezajló mozgás, amely nem valamely normál magatartás része
Pszichomotórium zavara
Harántimpulzus
Mind beszédben, mind a cselekvésben az aktuális folyamatot valamely betörő impulzus félbeszakítja.
Pszichomotórium zavara
Verbigeratio
A beszédben megnyilvánuló sztereotípia
Pszichomotórium zavara
Sztereotípia
Többnyira céltalan automatizmusként ismételgetett mozgássor
Pszichomotórium zavara
Echopraxia
A beteg a látott cselekvéseket leutánozza
Pszichomotórium zavara
Echolalia
A beteg a másoktól hallott szavakat ismételgeti
Pszichomotórium zavara
Parancs-automatizmus
A beteg minden felszólításnak automataként tesz eleget
Pszichomotórium zavara
Proskinesia
A beteg enyhe vállnyomásra tengelye kröül többször is megfordul
Pszichomotórium zavara
Cristallisatio
A legfurcsább testhelyzetet is felveszi, minden rökönyödés nélkül, és esetleg ezt a helyzetet meg is tartja
Pszichomotórium zavara
Flexibilitas cerea
Viaszhajlékonyság - a beteg mint a viaszbábu, minden külső impulzusnak enged
Pszichomotórium zavara
Passzív negativizmus
A beteg nem hajtja végre az utasításokat
Pszichomotórium zavara
Aktív negativizmus
A beteg ellenáll az irányításnak, felszólításnak
Pszichomotórium zavara
Parapantomimia
A beteg nem odaillő gesztusokat nyilvánít
Pszichomotórium zavara
Paramimia
A beteg indokolatlanul grimaszol
Pszichomotórium zavara
Jactatio
Mozgásvihar- a célirányos cselekvések alkotó elemeire esnek szét
Pszichomotórium zavara
Gráciátlanság
A cselekvés finom motoros árnyalatainak elvesztése
Pszichomotórium zavara
Logorhexis
A beszéd elakad
Pszichomotórium zavara
Ergorhexis
A cselekvés folyamatos árama váratlanul félbeszakad
Pszichomotórium zavara
Rhexis
Motoros gátlás formája
Pszichomotórium zavara
Fanteidoliák
Bonyolult, jelenetszerű (szcénikus) álomrészletekhez hasonló hallucinációk.
Összetett hallucináció
A beteg szavakat, mondatokat, párbeszédeket hall
Proteidoliák
Viszonylag elemi, erősen érzékletes, de nem szcénikus hallucinációk pl. fénylátás, zörejhallás
Hypnagog
Hallucináció, az álom- ébrenlét határán jelentkező hallucináció.
Extrakampin hallucináció
A beteg kóros észlelést az érzékszervi határain kívül helyezi (pl. háta mögött, a gyomrában)
Als ob hallucináció
A beteg elmondja, hogy “mintha hallana, mintha látna” valamit
Pszeudohallucináció
nem testi, nem objektív jellegű, nem a külső térben keletke-zik; fantáziajellegű érzékcsalódás
Olyan tárgy nélküli észlelés, amiben az élmény nem tartalmazza a valódiság minden élményét. Az élmény nem valós, de kivetül a valóságba, fantáziajellegű érzékcsalódás.
Hallucinációk
tárgy nélküli észlelés
Idő-lupe
idő lassulás - gyorsulás
Érzékelés tartalmi zavarai
Makro-, mikroszomatognózia
Olyan illuzórikus érzet, amely során a test, testrészek abnormális méretűek az észlelő szerint.
Pareidolia
Pl. felhőkben, foltokban alakot látni. Olyan torzult észleletek, amik a figyelem irányításával sem tűnnek el, jellemzően prehipnotikus, lázas, predeliriózus állapotban jelennek meg a tudati integráció csökkenésekor.
Illúzió
Érzékelés tartalmi zavarai
Illúzió
Létező tárgy torzult észlelése, általában megérthetők, másik ember is bele tudja élni magát az illúzióba
Érzékelés tartalmi zavarai
Érzékcsalódások
A percepciófolyamatban valami új keletkezik, amely az érzékelt világban nem található, a percepciófolyamat a tárgytól függetlenné válik, vagy attól teljesen elszakad, és öntörvényűen keletkezik benne sajátos perceptum
Fregoli-jelenség
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője vál-toztatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)
Alaptalan jelentőségtulajdonítás
Az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az orvos, akinek az asztalán a rózsaszál van, közölni a beteggel: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)
Capgras-tünet
Megkettőződési illúzió
A beteg felismeri számára ismerős személy (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy
Vonatkoztatás
A környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel.
Érzékelés zavarai
Személyfélreismerés
A tévely-észlelés sajátos formája, amikor a beteg mindenkit ismerősnek vél - a prozopagnózia szinte ellentéte
Tévely-észlelés
pl.: csokoládé-Mikulás „gyanakvóan néz”.
A perceptum különös, abnormális, kóros jellege nem a percipiálandó tárgy mivoltának félreismeréséből vagy jelentésének, jelentőségének sajátosságaiból, hanem magának az észrevevésnek a minőségéből adódik.
Ált. paranoid vonatkoztatás.
Tévpercepció
A percipiált tárgy objektív, általánosan észrevehető, felismerhető és észlelt jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalt és nem tapasztalható jellemzőkkel együttesen adódnak
Impercepció (agnózia)
A percepció tárgyának megfelelő, szokásos színvonalú érzékelés és/vagy felismerés és/vagy észlelés nem következik be, és ez a zavar sem az érzékszevek, sem a gondolkodás vagy egyéb személyes funkciók zavarával nem magyarázható.
Autotopagnózia
Saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való képtelenség (pl. ujj-agnózia = az ujjak felismerésé-nek, azonosításának, differenciálásának, megnevezésének, elkülönítésének, magmutatásának és irányzásának zavara mind a saját kézen, mind mások kezén)
Időélmény zavarai
Déja vu: új esemény megtörténtként él át
Jamais vu: egy biztosan ismert helyzet a személynek teljesen idegennek tűnik
Térélmény zavarai
Mikropszia: tárgyak kisebbednek
Makropszia: tárgyak nagyobbodnak
Diszmegalopszia: tárgyak eltorzulnak
Porropszia: tárgyak távolinak tűnnek
Érzékelés zavarai
Derealizáció
A külvilág észlelése károsodik, a reális válik irrealissá, a szubjektív kóros élmények irányítják a beteget
Érzékelés zavarai
Deperszonalizáció
A páciens saját személyét megváltozottnak, idegennek éli meg
Érzékelés zavarai
Cönesztézia
A beteg saját testében furcsa, bizarr testérzésről számol be (pl. agyában szögesdrótok)
Érzékelés zavarai
Fájdalmi aszimbólia
A beteg nem érez fájdalmat (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más mint az egyéb ingerek esetén).
Ezért nem tekinti a fájdalommal járó helyzeteket veszélyesnek (sérülésnek, öncsonkításnak van kitéve)
Érzékelés zavarai
Fantomfájdalom
Az amputált végtagban fellépő fájdalomérzet
Érzékelés zavarai
Szomatizációs tüneképződés
A normál testérzés kóros értelmezést nyer és a páciens betegségtünetként értelmezi
Érzékelés zavarai
Szkizo-esztézia
(észrevevés-hasadás): a synaesthesia ellentéte (összetartozó észleleti minőségek szétesnek: az ablak nem áll össze ablakká, hanem a keret és a kint látszó fa levele-inek színfoltjává esik szét, a „madárcsicsergés” szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik össze)
Synaesthesia
A modalitások keveredése (pl. sch: a fájdalomérzés rángásként jelentkezik a fejben, mintha a koponyatető csontállományának egy része szakadna le)
Hiperesztézia
(Túlérzékenység) az érzékelés erőssége az elviselhetetlenségig fokozódhat: ajtócsapás=ágyúdörgés, Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység, drog színmámor, stb
Hipoesztézia
Csökkent érzékenység (pl. katatoniás érzéketlenség, hisztériás vakság, süketség, depressziós nem érzi az étel ízét
Észlelés
Kapcsolatban van azzal, hogy tudatában vagyunk a tárgyaknak, eseményeknek
Ez a tudatosodás az észlelet
Percepció
Az érzékszervi információ felvétele és feldolgozása
A világban lévő tárgyak látása, hallása, ízelelése, szaglása, vagy érzése céljából (érzékelés, észrevevés)
Ekbom-szindróma
Egyrészt taktilis hallucináció, amikor a beteg úgy érzik, hogy a bőre alatt bogarak, férgek, tetvek vannak, másrészt megfertőzöttségi téveszme
Couvade-szindróma
Várandsó nő közeli hozzátartozójánál megjelennek a terhesség jelei (hányinger, hányás, puffadás)
Truman-szindróma
A beteg azt hiszi, hogy élete egy hatalmas valóságshow, amiben körülötte forog minden
Fregoli-jelenség
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét.
Capgras-szindróma
A beteg felismeri a számára ismerős személyt (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy.
Rendszerezetlen téveszmék
Felépítésük bizarr, skizofréniák esetén meghökkentő, furcsa elgondolások. Elbutulással járó kórképekben magukon viselik a szellemi hanyatlás jegyeit, logikátlanok, színtelenek.
Rendszerezett téveszmék
Felépítésük logikus, elsősorban paranoid állapotokra jellemző
Indukált téveszme
A beteggel szoros érzelmi kapcsolatban élő hozzátartozó átveszi a beteg téveszméit
Religiózus téveszme
A beteg úgy véli, szellemi lényekkel van közvetlen kapcsolatban, velük kommunikál és jeleket kap tőlük
Inventátoros téveszme
A beteg úgy érzi, hatalmas feltaláló, és emiatt hivatalokat bombáz, nagy felfedezői kitüntetéseket, jutalmat követel
Genealógiás téveszme
Származási téveszme, a beteg jelentős személyek leszármazottainak véli magát, és ennek megfelelően viselkedik
Politikai téveszme
A beteg önmagának jelentős politikai szerepet, befolyást tulajdonít
Féltékenységi téveszme
A beteg indokolatlan és túlzó féltékenységében a ruhaneműk foltjait, a kabáton talált szőrszálakat tanulmányozza
Erotomán téveszmék
A beteg meg van győződve arról, hogy a kiválasztott személlyel szerelmi szálak kötik össze, holott ennek semmi alapja nincs
Elszegényedési téveszme
Az elszegényedéstől félve pl. a párnájába rejti jelentős vagyonát
Megloptatásos téveszme
A beteg attól fél, hogy meglopják, megfosztják vagyonától, betörnek hozzá és a védekezés legkülönbözőbb módjaival él.
Cönesztopátiás téveszme
Altalában sch beteg bizarr szervi érzésekről számol be, melyek valamely betegség-elképzelésre utalnak
Hipochondriás téveszme
Az egyén arról van meggyőződve, hogy súlyos betegsége van, amit az orvosok nem ismertek fel
Nihilisztikus téveszme
A beteg szerint olyan súlyosak a bűnei, hogy miatta za egész emberiség veszélyben forog, akár meg is semmisülhet
Önvádlásos, bűnösségi téveszme
A beteg úgy érzi, hogy valamely bűnös cselekedete miatt nem csak önmagára, de egész családjára is szerencsétlenséget hozott
Querulátoros téveszme
Perlekedési téveszme, a betegek többnyire vélt igazukért harcolnak, a hatóságokat beadványokkal ostromolják, pereket kezdeményeznek.
Mérgeztetéses téveszme
A beteg meg van győződve arról, hogy ételébe, italába mérget kevertek
Befolyásoltatásos téveszme
Beteg úgy érzi, különféle eszközökkel és módokon idegen erők befolyásolják, irányítják, uralmuk alatt tartják.
Perszekutoros doxasmák
Doxazmák; üldöztetéses téveszmék, a beteg úgy érzi, hogy kigúnyolják, mérgezik, követik, figyelik stb.
Heterothym téveszme
A téveszme hangulata és tartalma nem felel meg egymásnak
Holotym téveszme
A téveszme tartalma és hangulati szintje megfelel egymásnak
Mikromániás doxasmák
Olyan téveszme, amiben az önkép valamely negatív mozzanata válik uralkodóvá, önkicsinyítő.
Megalomániás doxasmák
A betegre kedvező, előnyös én-kibővítéssel járó téveszmék, gyakran holothymek v. másodlagosan vezetnek emelkedett hangulathoz
Doxasma
Téveszme, kórosan meghamisított ítéletek: olyan, a valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese, melyek valódiságáról a személy szilárdan meg van győződve
Kórosan túlértékelt téveszmék
Az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Kényszercselekvések
Olyan cselekvéssor, ami ellen az egyén küzd, mégis végrehajt
Kényszerimpulzusok
Énidegen, de ellenállhatatlannak tűnő késztetések, amik az egyént valamilyen ártalmas vagy bűnös, tiltott dolog/cselekvés végrehajtására ösztönzik.
A beteg a kényszerimpulzust nem hajtja végre, de attól retteg, hogy megteszi.
Kényszeres szorongás
A jövőre irányuló aggodalom, ami minden új helyzetben fellép
Kényszeres tépelődés
Valamely, már megszületett döntést a beteg újra és újra megkérdőjelez, vagy még nyitott kérdésben nem tud dönteni
Kényszeres meggyőződés
Bár tudja az egyén, hogy elképzelése irracionális, nem tud tőle megszabadulni
Kényszerképzetek
A kényszerasszociációk élénk, vizuálisan is megjelenő képzet formájában bukkannak fel
Kényszerasszociációk
Értelmetlen, logikátlan tartalmak kapcsolódnak össze a beteg szándéka ellenére, és ezektől nem tud szabadulni (pl üzlet-lopni)
Kompulziók
Kényszercselekvések
Obszessziók
Rögeszmék, kényszeres gondolatok és impulzusok
Kényszer
Akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés, amivel a beteg sikertelenül próbál szembeszállni
Aikmofóbia
Irracionális félelem a hegyes tárgyaktól
Nozofóbia
Állandó félelem a megbetegedéstől.
Mizofofóbia
Irracionális félelem a beszennyeződéstől.
Asztrofóbia
Irracionális félelem az időjárási jelenségektől.
Zoofóbia
Irracionális félelem az állatoktól.
Specifikus fóbiák
Irracionális félelem a tárgyi világ valamely objektumától.
A másik nemmel való kapcsolat fóbiája
Olyan szociális fóbiák, amelyek a másik nemmel való kapcsolat köré fonódnak, megmutatkozhatnak a kapcsolatteremtés zavarában vagy a szexuális magatartás zavaraiban (pl. frigiditás, erekciós zavarok)
Antropofóbia
Irracionális félelem a nagyobb társaságtól.
Logofóbia
A nyilvános beszédtől való kórós félelem
Eritrofóbia
Elpirulástól való félelem.
Szociális fóbiak
A társas helyzetekkel kapcsolatos irracionális félelmek csoportja
Beszékelési, bevizelési fóbia
Az agorafóbiák formája, a beteg csak WC közelében mer tartózkodni, csak olyan útvonalon hajlandó utazni, ahol pontosan tudja, hogy a WC elérhető
Gefirofóbia
A beteg képtelen hidakon átkelni
Akrofóbia
A tériszony sajátos formája, a magasságtól való félelem
Közlekedési fóbia
A beteg nem száll fel tömegközlekedési eszközökre, különösen zárt, irányíthatatlan járműre (metró, vonat, villamos, busz)
Klausztrofóbia
A bezárt tértől való irracionális félelem (pl. lift)
Tériszony
Szűkebb értelemben vett agorafóbia, amikor az beteg nem mer nyílt terekre kimenni, enyhébb esetben házak fala mellett ját, de úttesten, nyílt téren már nem képes átkelni
Agorafóbia
Az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos irracionális félelmek együttese
Fóbia
Irreális félelemet keltő jelentéssel felruházott tartalom.
A szorongás irracionalitásával a beteg is tisztában van, megoldani azonban nem tudja, ezért legtöbbször elkerüli.
Kórosan túlértékelt eszmék
az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Gondolkodás zavara
Gondolatfelhangosodás
A beteg azt érzi, hogy a fejében a gondolatok hallhatóan hangosak, bár többnyire tudja, hogy ezt csak ő maga hallja
Gondolkodás zavara
Gondolatelvonás
A beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik)
Gondolkodás zavara
Gondolatátvitel
(sch-ra jellemző): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe.
Gondolkodás zavara
Körülményesség
A kusza gondolkodást jellemző modorosság, a szavak elvont, nem szemléletes és konkrét, képszerű értelmének sajátos összekeveredése, képtelen differenciálni lényeges és lényegtelen tartalom között
Gondolkodás zavara
Zavartság
A beteg képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki.
A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus és amentiformis (a gondolkodás felbomlása, az élmények zűrzavara, a tudatállapot kóros megváltozása).
Főként sch-ban, de psychogen állapotokban is előfordulhat.
Gondolkodás zavara
Inkoherencia
Gondolkodás zavara
a tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Gondolattolongás
Leállíthatatlan gondolkozás, változó vagy egyszerre jelen levő több gondolatról (nem kényszer!), főként sch-ban. (nem bizonyos tartalmak tolulnak fel önkéntelenül, hanem maga a gondolkodás folyamata ellenállhatatlan és öntörvényű)
Gondolkodás zavara
Zárlat
- gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leáll (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban)
- a tudat tiszta marad és a motoros működés is ép, a zavar a gondolkodásra korlátozódik.
- „Normálvariáns” az „affektív stupor” (pl. vizsga közben, főként hiszteroid személyeknél.
Gondolkodás zavara
Perszeveráció
Szavak, cselekedetek céltalan ismételgetése
Gondolkodás zavara
Mutacizmus
Teljes kommunikációs képtelenség
Gondolkodás zavara
Monoideizmus
A beteg gondolatai valamilyen tartalomnál megtapadnak, és ugyanazt a témát hangoztatja, ismételgeti.
Gondolkodás zavara
Gondolatrohanás
A gondolkodás annyira gyorsm hogy értékéből is veszít, a beszéd már inkább fecsegés, mint meggondolt közlés.
Gondolkodás zavara
Logorrhea
Gondolkodás zavara
Megnövekedett beszédkésztetés
Katatym mnesztikus transzformáció
Az emlékek torzulása érzelmi hatások alatt.
Kongrád amnézia
Az esemény (trauma) időtartamára vonatkozó emlékezetkiesés.
Anterográd amnézia
Az eseményt (traumát) követő időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés.
Retrográd amnézia
Az eseményt (traumát) megelőző időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés
Globális amnézia
Az emlékezeti funkciók mindegyikét érintő kiesés
Hypermnézia
Az emlékező képesség fokozódása
Amnézia
Az emlékezési funkciók hiánya.