Pszichopatológia Flashcards
Paratímia
olyan inadekvát hangulat, ami során az egyén által megélt érzések eltérnek a kiváltó eseménytől pl. szomorúságra indító történetet
vidáman, nevetgélve mesél el
Melankólia
kóros lehangoltság, régebben depresszív stupornak nevezték. Jellemző a negatív érzelmi reakciók gyakori kibontakozása, határozott
érzéktelenség a pozitív érzelmi ingerekkel szemben, miközben a figyelem és a gondolattartalom jelentősen beszűkül, meglassul a pszichés tempó.
Megjelennek a vitális depresszió tünetei: étvágytalanság, szexuális érdeklődés csökkenése, önmagának elhanyagolása.
Disztímia
negatív irányú hangulati eltolódottság, fáradtság, levertség, amikor az egyén a váratlan ingereket már nem adekvátan dolgozza fel,
érzékeny és türelmetlen, érzelmi reakciói mindig fokozottan negatív rezonanciát tükröznek. Képtelen egy adott közösségben feloldódni, másokra
odafigyelni, végeredményben az ép-kóros határon lévő depressziós hangulati állapot
Letargia
az érzelmi gátoltság legsúlyosabb formája, nagyfokú fásultság, közöny, cselekvésképtelenség és az érdeklődés teljes hiánya jellemzi.
Stupor
Tompaság, az érzelmi reakciók (és egyúttal a motivációk) teljes hiánya, beleértve a cselekvésképtelenséget is.
Elsivárosodás
Érzelmi megnyilvánulások elapadása
Beszűkülés
A beteget korábbi életére jellemző dolgok nem érdeklik többé
Apátia
Közöny- érzelmi igénybevehetőség csökkenése
Moria
Inadekvát hangulat, organikus károsodás esetén észlelt üres derű
Diszfória
A közérzet negatív irányú változása
Eufória
A közérzet pozitív irányú változása
Extázis
Elragadtatásszerű álllapot
Furor maniacus
Súlyosabb mániás eset, amikor a kórosan emelkedett hangulat agresszív megnyilvánulásokba megy át
Hipertímia
hangulati pozitív irányú kóros eltolódása. A hangulat emelkedettsége mellett általában az aktivitás is fokozódik, a gondolkodá felgyorsul, esetleg inkoherenssé válik (másodlagos inkoherencia). Súlyosabb állapotban a kritikai készség csökken, és a beteg tõle szokatlan, a szociális normákat áthágó megnyilvánulásokra ragadtatja magát.
Hipománia
enyhe mániás állapotban a beteg jókedvű, éntudata kibővül, az eseményeket többségében pozitívan éli át (még a kedvezőtleneket is).
A hangulati emelkedettséggel párhuzamosan az aktivitás is fokozódik.
Affektus augmentáció
egy csekély érzelmi reakció kiváltása után a beteg egyre hevesebb megnyilvánulásokra ragadtatja magát, mintegy
belelovallja magát a heves indulati állapotba
Kóros befolyásolhatóság
A fokozott igénybevehetőség sajátos formája, a személy kiszolgáltatottá válik a legkülönfélébb érzelmi hatásoknak
Kóros ingerlékenység
Kóros érzelmi igénybevehetőség, amikor is jelentéktelen ingerekre is heves érzelmi reakció a válasz
Explozív reakció
A reakciót sajátos belső feszültségi állapot vezeti be (aura), amelyet átmeneti gátoltság követ, majd hirtelen kirobban a cselekmény (explosio), amelyet követően többnyire megkönnyebbülés érzése lép fel (oldódás)
Raptus melancholicus
Szorongás különlegesen súlyos formája, az elviselhetetlen szorongás váratlanul céltalan, agresszív, rombolással, tombolással együttjáró cselekvéselre vezet. Nemegyszer ön- és közveszélyesnek minősíthető, öngyilkosság, vagy akár gyilkosság kockázatával járó rohamok lépnek fel
Pánikállapot
Intenzív félelemmel és szorongással együtt járó élmény heves szívdobogással, légzési zavarokkal, izzadással
Szorongás
Olyan félelmi reakció, amiben a kiváltó tényező nem állapítható meg, vagy olyan jelentéktelen, hogy nem magyarázza az önmagában sokszor jelentős intenzitású, értelmetlen, minden adekvát, célszerű megoldást mellőző cselekedet előidáző reakciót
Félelmi reakció
Az inger és reakció aránytalansága eredményeként kialakuló viselkedés gátolja a félelmet kiváltó inger elhárítását
Phoria
Közérzet- a testu állapotra vonatkoztatott hangulat, az érzelmi élet jellegzetes, a személyiség egyes funkcióit befolyásoló állapota, amely a vitális működéshez társul
Thymia
Hangulat- az egyidejű érzelmek összegződése során kialakuló tartós érzelmi állapot.
Affectus
Indulat, többnyire negatív színezetű, intenzív érzelem.
Passage á l’acte
Intenzív érzelem, ami a cselekvésben is megnyilvánul (tettbefordulás).
Sóvárgás
Craving
A szenvedélybeteg valamely szer iránti ellenállhatatlan vágyát fejezi ki és fiziológiai úton elérhető intenzitást messze meghaladja.
Szenvedély
Intenzív érzelem, és egyértelmű célra irányul.
Vágy
Valamely erősebb érzelmet határoz meg és egyben célra is utal.
Appetencia
Örömszerzésre irányuló kereső viselkedés
Averzió
Idegenkedő, rossz érzés. Egy tárggyal, személlyel kapcsolatos ösztönös visszahúzódás, negatív érzés, amely gyakran első pillantásra alakul ki, és nem tudatos tapasztalatokon alapszik. Általában az a vágy kíséri, hogy elkerüljük azt a tárgyat vagy személyt, ellenszenv.
Érzelmek
A szubjektumnak a valóságra egyes elemeire adott reakciója. Mindig egy adott szituációval egységben elemezzük (kontextus), érezlmi reakcióról beszélünk.
Parafília
Szexuális deviancia, perverzió
Pszichomotórium zavara
Tachifémia
Hadarás, felgyorsult beszédtempó
Pszichomotórium zavara
Bradifémia
Meglassult beszédtempó
Pszichomotórium zavara
Rumináció
A táplálék visszaöklendezése és újrarágása
Pszichomotórium zavara
Pica
Nem emberi fogyasztásra szánt termékek evése (föld, homok)
Pszichomotórium zavara
Polydipsia
Folyadékfelvétel fokozódása
Pszichomotórium zavara
Polyphangia
Étvágy- és táplálékfelvétel kóros fokozódása
Pszichomotórium zavara
Táplálkozási negativizmus
A táplálkozás teljes elutasítása
Pszichomotórium zavara
Kóros impulzus
Valamely irracionális, énidegen cselekvésre való késztetést értünk, függetlenl atttól, hogy az egyén az egyén azt ténylegesen végrehajta-e vagy sem
Pszichomotórium zavara
Tic
Akarattól független, villanásszerű gyorsasággal, esetleg sorozatban lezajló mozgás, amely nem valamely normál magatartás része
Pszichomotórium zavara
Harántimpulzus
Mind beszédben, mind a cselekvésben az aktuális folyamatot valamely betörő impulzus félbeszakítja.
Pszichomotórium zavara
Verbigeratio
A beszédben megnyilvánuló sztereotípia
Pszichomotórium zavara
Sztereotípia
Többnyira céltalan automatizmusként ismételgetett mozgássor
Pszichomotórium zavara
Echopraxia
A beteg a látott cselekvéseket leutánozza
Pszichomotórium zavara
Echolalia
A beteg a másoktól hallott szavakat ismételgeti
Pszichomotórium zavara
Parancs-automatizmus
A beteg minden felszólításnak automataként tesz eleget
Pszichomotórium zavara
Proskinesia
A beteg enyhe vállnyomásra tengelye kröül többször is megfordul
Pszichomotórium zavara
Cristallisatio
A legfurcsább testhelyzetet is felveszi, minden rökönyödés nélkül, és esetleg ezt a helyzetet meg is tartja
Pszichomotórium zavara
Flexibilitas cerea
Viaszhajlékonyság - a beteg mint a viaszbábu, minden külső impulzusnak enged
Pszichomotórium zavara
Passzív negativizmus
A beteg nem hajtja végre az utasításokat
Pszichomotórium zavara
Aktív negativizmus
A beteg ellenáll az irányításnak, felszólításnak
Pszichomotórium zavara
Parapantomimia
A beteg nem odaillő gesztusokat nyilvánít
Pszichomotórium zavara
Paramimia
A beteg indokolatlanul grimaszol
Pszichomotórium zavara
Jactatio
Mozgásvihar- a célirányos cselekvések alkotó elemeire esnek szét
Pszichomotórium zavara
Gráciátlanság
A cselekvés finom motoros árnyalatainak elvesztése
Pszichomotórium zavara
Logorhexis
A beszéd elakad
Pszichomotórium zavara
Ergorhexis
A cselekvés folyamatos árama váratlanul félbeszakad
Pszichomotórium zavara
Rhexis
Motoros gátlás formája
Pszichomotórium zavara
Fanteidoliák
Bonyolult, jelenetszerű (szcénikus) álomrészletekhez hasonló hallucinációk.
Összetett hallucináció
A beteg szavakat, mondatokat, párbeszédeket hall
Proteidoliák
Viszonylag elemi, erősen érzékletes, de nem szcénikus hallucinációk pl. fénylátás, zörejhallás
Hypnagog
Hallucináció, az álom- ébrenlét határán jelentkező hallucináció.
Extrakampin hallucináció
A beteg kóros észlelést az érzékszervi határain kívül helyezi (pl. háta mögött, a gyomrában)
Als ob hallucináció
A beteg elmondja, hogy “mintha hallana, mintha látna” valamit
Pszeudohallucináció
nem testi, nem objektív jellegű, nem a külső térben keletke-zik; fantáziajellegű érzékcsalódás
Olyan tárgy nélküli észlelés, amiben az élmény nem tartalmazza a valódiság minden élményét. Az élmény nem valós, de kivetül a valóságba, fantáziajellegű érzékcsalódás.
Hallucinációk
tárgy nélküli észlelés
Idő-lupe
idő lassulás - gyorsulás
Érzékelés tartalmi zavarai
Makro-, mikroszomatognózia
Olyan illuzórikus érzet, amely során a test, testrészek abnormális méretűek az észlelő szerint.
Pareidolia
Pl. felhőkben, foltokban alakot látni. Olyan torzult észleletek, amik a figyelem irányításával sem tűnnek el, jellemzően prehipnotikus, lázas, predeliriózus állapotban jelennek meg a tudati integráció csökkenésekor.
Illúzió
Érzékelés tartalmi zavarai
Illúzió
Létező tárgy torzult észlelése, általában megérthetők, másik ember is bele tudja élni magát az illúzióba
Érzékelés tartalmi zavarai
Érzékcsalódások
A percepciófolyamatban valami új keletkezik, amely az érzékelt világban nem található, a percepciófolyamat a tárgytól függetlenné válik, vagy attól teljesen elszakad, és öntörvényűen keletkezik benne sajátos perceptum
Fregoli-jelenség
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője vál-toztatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)
Alaptalan jelentőségtulajdonítás
Az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az orvos, akinek az asztalán a rózsaszál van, közölni a beteggel: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)
Capgras-tünet
Megkettőződési illúzió
A beteg felismeri számára ismerős személy (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy
Vonatkoztatás
A környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel.
Érzékelés zavarai
Személyfélreismerés
A tévely-észlelés sajátos formája, amikor a beteg mindenkit ismerősnek vél - a prozopagnózia szinte ellentéte
Tévely-észlelés
pl.: csokoládé-Mikulás „gyanakvóan néz”.
A perceptum különös, abnormális, kóros jellege nem a percipiálandó tárgy mivoltának félreismeréséből vagy jelentésének, jelentőségének sajátosságaiból, hanem magának az észrevevésnek a minőségéből adódik.
Ált. paranoid vonatkoztatás.
Tévpercepció
A percipiált tárgy objektív, általánosan észrevehető, felismerhető és észlelt jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalt és nem tapasztalható jellemzőkkel együttesen adódnak
Impercepció (agnózia)
A percepció tárgyának megfelelő, szokásos színvonalú érzékelés és/vagy felismerés és/vagy észlelés nem következik be, és ez a zavar sem az érzékszevek, sem a gondolkodás vagy egyéb személyes funkciók zavarával nem magyarázható.
Autotopagnózia
Saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való képtelenség (pl. ujj-agnózia = az ujjak felismerésé-nek, azonosításának, differenciálásának, megnevezésének, elkülönítésének, magmutatásának és irányzásának zavara mind a saját kézen, mind mások kezén)
Időélmény zavarai
Déja vu: új esemény megtörténtként él át
Jamais vu: egy biztosan ismert helyzet a személynek teljesen idegennek tűnik
Térélmény zavarai
Mikropszia: tárgyak kisebbednek
Makropszia: tárgyak nagyobbodnak
Diszmegalopszia: tárgyak eltorzulnak
Porropszia: tárgyak távolinak tűnnek
Érzékelés zavarai
Derealizáció
A külvilág észlelése károsodik, a reális válik irrealissá, a szubjektív kóros élmények irányítják a beteget
Érzékelés zavarai
Deperszonalizáció
A páciens saját személyét megváltozottnak, idegennek éli meg
Érzékelés zavarai
Cönesztézia
A beteg saját testében furcsa, bizarr testérzésről számol be (pl. agyában szögesdrótok)
Érzékelés zavarai
Fájdalmi aszimbólia
A beteg nem érez fájdalmat (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más mint az egyéb ingerek esetén).
Ezért nem tekinti a fájdalommal járó helyzeteket veszélyesnek (sérülésnek, öncsonkításnak van kitéve)
Érzékelés zavarai
Fantomfájdalom
Az amputált végtagban fellépő fájdalomérzet
Érzékelés zavarai
Szomatizációs tüneképződés
A normál testérzés kóros értelmezést nyer és a páciens betegségtünetként értelmezi
Érzékelés zavarai
Szkizo-esztézia
(észrevevés-hasadás): a synaesthesia ellentéte (összetartozó észleleti minőségek szétesnek: az ablak nem áll össze ablakká, hanem a keret és a kint látszó fa levele-inek színfoltjává esik szét, a „madárcsicsergés” szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik össze)
Synaesthesia
A modalitások keveredése (pl. sch: a fájdalomérzés rángásként jelentkezik a fejben, mintha a koponyatető csontállományának egy része szakadna le)
Hiperesztézia
(Túlérzékenység) az érzékelés erőssége az elviselhetetlenségig fokozódhat: ajtócsapás=ágyúdörgés, Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység, drog színmámor, stb
Hipoesztézia
Csökkent érzékenység (pl. katatoniás érzéketlenség, hisztériás vakság, süketség, depressziós nem érzi az étel ízét
Észlelés
Kapcsolatban van azzal, hogy tudatában vagyunk a tárgyaknak, eseményeknek
Ez a tudatosodás az észlelet
Percepció
Az érzékszervi információ felvétele és feldolgozása
A világban lévő tárgyak látása, hallása, ízelelése, szaglása, vagy érzése céljából (érzékelés, észrevevés)
Ekbom-szindróma
Egyrészt taktilis hallucináció, amikor a beteg úgy érzik, hogy a bőre alatt bogarak, férgek, tetvek vannak, másrészt megfertőzöttségi téveszme
Couvade-szindróma
Várandsó nő közeli hozzátartozójánál megjelennek a terhesség jelei (hányinger, hányás, puffadás)
Truman-szindróma
A beteg azt hiszi, hogy élete egy hatalmas valóságshow, amiben körülötte forog minden
Fregoli-jelenség
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét.
Capgras-szindróma
A beteg felismeri a számára ismerős személyt (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy.
Rendszerezetlen téveszmék
Felépítésük bizarr, skizofréniák esetén meghökkentő, furcsa elgondolások. Elbutulással járó kórképekben magukon viselik a szellemi hanyatlás jegyeit, logikátlanok, színtelenek.
Rendszerezett téveszmék
Felépítésük logikus, elsősorban paranoid állapotokra jellemző
Indukált téveszme
A beteggel szoros érzelmi kapcsolatban élő hozzátartozó átveszi a beteg téveszméit
Religiózus téveszme
A beteg úgy véli, szellemi lényekkel van közvetlen kapcsolatban, velük kommunikál és jeleket kap tőlük
Inventátoros téveszme
A beteg úgy érzi, hatalmas feltaláló, és emiatt hivatalokat bombáz, nagy felfedezői kitüntetéseket, jutalmat követel
Genealógiás téveszme
Származási téveszme, a beteg jelentős személyek leszármazottainak véli magát, és ennek megfelelően viselkedik
Politikai téveszme
A beteg önmagának jelentős politikai szerepet, befolyást tulajdonít
Féltékenységi téveszme
A beteg indokolatlan és túlzó féltékenységében a ruhaneműk foltjait, a kabáton talált szőrszálakat tanulmányozza
Erotomán téveszmék
A beteg meg van győződve arról, hogy a kiválasztott személlyel szerelmi szálak kötik össze, holott ennek semmi alapja nincs
Elszegényedési téveszme
Az elszegényedéstől félve pl. a párnájába rejti jelentős vagyonát
Megloptatásos téveszme
A beteg attól fél, hogy meglopják, megfosztják vagyonától, betörnek hozzá és a védekezés legkülönbözőbb módjaival él.
Cönesztopátiás téveszme
Altalában sch beteg bizarr szervi érzésekről számol be, melyek valamely betegség-elképzelésre utalnak
Hipochondriás téveszme
Az egyén arról van meggyőződve, hogy súlyos betegsége van, amit az orvosok nem ismertek fel
Nihilisztikus téveszme
A beteg szerint olyan súlyosak a bűnei, hogy miatta za egész emberiség veszélyben forog, akár meg is semmisülhet
Önvádlásos, bűnösségi téveszme
A beteg úgy érzi, hogy valamely bűnös cselekedete miatt nem csak önmagára, de egész családjára is szerencsétlenséget hozott
Querulátoros téveszme
Perlekedési téveszme, a betegek többnyire vélt igazukért harcolnak, a hatóságokat beadványokkal ostromolják, pereket kezdeményeznek.
Mérgeztetéses téveszme
A beteg meg van győződve arról, hogy ételébe, italába mérget kevertek
Befolyásoltatásos téveszme
Beteg úgy érzi, különféle eszközökkel és módokon idegen erők befolyásolják, irányítják, uralmuk alatt tartják.
Perszekutoros doxasmák
Doxazmák; üldöztetéses téveszmék, a beteg úgy érzi, hogy kigúnyolják, mérgezik, követik, figyelik stb.
Heterothym téveszme
A téveszme hangulata és tartalma nem felel meg egymásnak
Holotym téveszme
A téveszme tartalma és hangulati szintje megfelel egymásnak
Mikromániás doxasmák
Olyan téveszme, amiben az önkép valamely negatív mozzanata válik uralkodóvá, önkicsinyítő.
Megalomániás doxasmák
A betegre kedvező, előnyös én-kibővítéssel járó téveszmék, gyakran holothymek v. másodlagosan vezetnek emelkedett hangulathoz
Doxasma
Téveszme, kórosan meghamisított ítéletek: olyan, a valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese, melyek valódiságáról a személy szilárdan meg van győződve
Kórosan túlértékelt téveszmék
Az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Kényszercselekvések
Olyan cselekvéssor, ami ellen az egyén küzd, mégis végrehajt
Kényszerimpulzusok
Énidegen, de ellenállhatatlannak tűnő késztetések, amik az egyént valamilyen ártalmas vagy bűnös, tiltott dolog/cselekvés végrehajtására ösztönzik.
A beteg a kényszerimpulzust nem hajtja végre, de attól retteg, hogy megteszi.
Kényszeres szorongás
A jövőre irányuló aggodalom, ami minden új helyzetben fellép
Kényszeres tépelődés
Valamely, már megszületett döntést a beteg újra és újra megkérdőjelez, vagy még nyitott kérdésben nem tud dönteni
Kényszeres meggyőződés
Bár tudja az egyén, hogy elképzelése irracionális, nem tud tőle megszabadulni
Kényszerképzetek
A kényszerasszociációk élénk, vizuálisan is megjelenő képzet formájában bukkannak fel
Kényszerasszociációk
Értelmetlen, logikátlan tartalmak kapcsolódnak össze a beteg szándéka ellenére, és ezektől nem tud szabadulni (pl üzlet-lopni)
Kompulziók
Kényszercselekvések
Obszessziók
Rögeszmék, kényszeres gondolatok és impulzusok
Kényszer
Akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés, amivel a beteg sikertelenül próbál szembeszállni
Aikmofóbia
Irracionális félelem a hegyes tárgyaktól
Nozofóbia
Állandó félelem a megbetegedéstől.
Mizofofóbia
Irracionális félelem a beszennyeződéstől.
Asztrofóbia
Irracionális félelem az időjárási jelenségektől.
Zoofóbia
Irracionális félelem az állatoktól.
Specifikus fóbiák
Irracionális félelem a tárgyi világ valamely objektumától.
A másik nemmel való kapcsolat fóbiája
Olyan szociális fóbiák, amelyek a másik nemmel való kapcsolat köré fonódnak, megmutatkozhatnak a kapcsolatteremtés zavarában vagy a szexuális magatartás zavaraiban (pl. frigiditás, erekciós zavarok)
Antropofóbia
Irracionális félelem a nagyobb társaságtól.
Logofóbia
A nyilvános beszédtől való kórós félelem
Eritrofóbia
Elpirulástól való félelem.
Szociális fóbiak
A társas helyzetekkel kapcsolatos irracionális félelmek csoportja
Beszékelési, bevizelési fóbia
Az agorafóbiák formája, a beteg csak WC közelében mer tartózkodni, csak olyan útvonalon hajlandó utazni, ahol pontosan tudja, hogy a WC elérhető
Gefirofóbia
A beteg képtelen hidakon átkelni
Akrofóbia
A tériszony sajátos formája, a magasságtól való félelem
Közlekedési fóbia
A beteg nem száll fel tömegközlekedési eszközökre, különösen zárt, irányíthatatlan járműre (metró, vonat, villamos, busz)
Klausztrofóbia
A bezárt tértől való irracionális félelem (pl. lift)
Tériszony
Szűkebb értelemben vett agorafóbia, amikor az beteg nem mer nyílt terekre kimenni, enyhébb esetben házak fala mellett ját, de úttesten, nyílt téren már nem képes átkelni
Agorafóbia
Az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos irracionális félelmek együttese
Fóbia
Irreális félelemet keltő jelentéssel felruházott tartalom.
A szorongás irracionalitásával a beteg is tisztában van, megoldani azonban nem tudja, ezért legtöbbször elkerüli.
Kórosan túlértékelt eszmék
az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Gondolkodás zavara
Gondolatfelhangosodás
A beteg azt érzi, hogy a fejében a gondolatok hallhatóan hangosak, bár többnyire tudja, hogy ezt csak ő maga hallja
Gondolkodás zavara
Gondolatelvonás
A beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik)
Gondolkodás zavara
Gondolatátvitel
(sch-ra jellemző): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe.
Gondolkodás zavara
Körülményesség
A kusza gondolkodást jellemző modorosság, a szavak elvont, nem szemléletes és konkrét, képszerű értelmének sajátos összekeveredése, képtelen differenciálni lényeges és lényegtelen tartalom között
Gondolkodás zavara
Zavartság
A beteg képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki.
A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus és amentiformis (a gondolkodás felbomlása, az élmények zűrzavara, a tudatállapot kóros megváltozása).
Főként sch-ban, de psychogen állapotokban is előfordulhat.
Gondolkodás zavara
Inkoherencia
Gondolkodás zavara
a tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Gondolattolongás
Leállíthatatlan gondolkozás, változó vagy egyszerre jelen levő több gondolatról (nem kényszer!), főként sch-ban. (nem bizonyos tartalmak tolulnak fel önkéntelenül, hanem maga a gondolkodás folyamata ellenállhatatlan és öntörvényű)
Gondolkodás zavara
Zárlat
- gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leáll (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban)
- a tudat tiszta marad és a motoros működés is ép, a zavar a gondolkodásra korlátozódik.
- „Normálvariáns” az „affektív stupor” (pl. vizsga közben, főként hiszteroid személyeknél.
Gondolkodás zavara
Perszeveráció
Szavak, cselekedetek céltalan ismételgetése
Gondolkodás zavara
Mutacizmus
Teljes kommunikációs képtelenség
Gondolkodás zavara
Monoideizmus
A beteg gondolatai valamilyen tartalomnál megtapadnak, és ugyanazt a témát hangoztatja, ismételgeti.
Gondolkodás zavara
Gondolatrohanás
A gondolkodás annyira gyorsm hogy értékéből is veszít, a beszéd már inkább fecsegés, mint meggondolt közlés.
Gondolkodás zavara
Logorrhea
Gondolkodás zavara
Megnövekedett beszédkésztetés
Katatym mnesztikus transzformáció
Az emlékek torzulása érzelmi hatások alatt.
Kongrád amnézia
Az esemény (trauma) időtartamára vonatkozó emlékezetkiesés.
Anterográd amnézia
Az eseményt (traumát) követő időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés.
Retrográd amnézia
Az eseményt (traumát) megelőző időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés
Globális amnézia
Az emlékezeti funkciók mindegyikét érintő kiesés
Hypermnézia
Az emlékező képesség fokozódása
Amnézia
Az emlékezési funkciók hiánya.
Hypomnézia
Az emlékezési funkció gyengülése.
Duplikatív orientáció
A téveszmék által meghatározott állapot, amikor a beteg énje mintegy megkettőződik, a kóros és ép személyiségre vonatkozó adatok egymás mellett foldulnak elő.
Cotard-szindróma
A beteg valamely testrészét nemlétezőnek tekinti / a páciens úgy érzi, hogy valójában halott, egy vagy több létfontosságú szervét elvesztette.
Dezorientáció
Az önmagunkra vagy a külvilágra vonatkozó tájékozottság zavara.
Allopszichés orientáció
A külvilágra vonatkozó tájékozottság (térben, időben, más személyekre és szituációkra vonatkozik).
Szomatopszichés orientáció
Az autopszichés orientáció sajátos formája a saját testünkön való eligazodás, saját testen való tájékozódás
Autopszichés orientáció
Az egyén önmagára vonatkozó tájékozottsága (éntudat, élettörténet).
Hipertenacitás
A figyelem intenzitása fokozódik érdeklődés, a motivációk vonalába tartozó információkkal kapcsolatban.
Hipotenacitás
A figyelem intenzitásának csökkenése, a figyelem feszültsége elégtelen.
Hipovigilitás
A személy figyelme nehezen kelthető fel.
Hipervigilitás
A vigilitás fokozódása, a tudati éberség növekedésének függvénye.
A figyelem mezeje kiszélesedik, jelentéktelen ingerek is magura vonják az érdeklődést.
Orientáció zavarai
Autopszichés orientáció
Szomatopszichés orientáció
Allopszichés orientáció
Dezorientáció
Cotard-szindróma
Duplikatív orientáció
A figyelem zavarai
Hipervigilitás
Hipovigilitás
Hipotenacitás
Hipertenacitás
Cotard-szindróma
A beteg valameny testrészét nemlétezőnek tekinti
Derealizáció
A külvilág megváltozottságának idegenszerű élménye
Diszmorfiás zavar
A beteg valamely testrészét tornak, csúfnak éli meg
Deperszonalizáció
A személy önmagát idegenszerűen éli meg, nemegyszer mintegy kívülről szemléli önmagát.
Énidentitás zavarai
Deperszonalizáció
Derealizáció
Cotard - szindróma
Diszmorfiás zavar
Énstruktúra zavarai
Negatív vagy pozitív önkép
Pozitív önkép
Az önkép és az énideál egybeesik, a személy önmagát egyben mások számára mintának, követendő példának éli meg.
Negatív önkép
Az egyén önmagával kapcsolatos leértékelő nézetei.
Delírium
Vigilitás nagyfokú csökkenése mellett a beteg nem tud különbséget tenni testi érzetek és képzetek között, a tudatállapotot az érzékcsalódások uralják, a beteg szuggesztibilis, motorosan nyugtalan. Hátterében: alkohol, magas láz, egyes fertőző betegségek, anyagcsere-zavarok, cukorbetegség állhat.
Rendezetlen homályállapot
A betegnek a valósággal való adekvát kapcsolata elvész.
A tudatot érzékcsalódások, valóságként megélt fantáziaképek uralják.
Hevesi érzelmi kitörések kísérhetik, célirányos cselekvések már nincsenek.
Rendezett homályállapot
- a cselekedetek látszólag célirányosak és logikusak, azonban elemi indulatok vezérlik
- agresszív megnyilvánulások, bűncselekmények fordulhatnak elő
- a történtekre a beteg nem emlékszik
- A tudatzavar hirtelen lép fel és az oldódás is gyorsan következik be, időtartama percektől napokig terjedhet.
- Jell.: epilepszia, hisztériás (disszociácips) zavarok, kábítószerek hatása vagy megvonásos tünetcsoport.
Tenebrositas (homályállapotok)
A tudati vigilitás és integritás együttes zavara, lehet rendezett és rendezetlen
Oneroid (álomszerű) tudatállapot
Elmosódik a határ az érzékelés és a képzetek között, jellemző sch-ban, epilepsziában, organikus tudatzavarok bevezető formája, kábítószerek hatására.
A tudat vigilitásának és integritásának együttes zavarai
- oneroid
- tenebrositas
- rendezett homályállapot
- rendezetlen homályállapot
- delírium
Rövidzárlat
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- a tudatszűkülés súlyosabb formája,
- amiben a negatív indulat veszi át a magatartás vezérlését.
- a cselekmény többnyire hirtelen, ötletszerűen törik be
- az így kirobbanó akciókat explozív cselekményeknek nevezzük.
- a valóság átélése megváltozik, részlegessé válik.
Elfogultság
Tudati integráció zavarai ép vigilitás mellett.
A tudatszűkülés enyhébb formája.
Tudatszűkult állapot
Tudati integritás zavara ép vigilitás mellett.
A tudati integráció kóros fokozódása, amiben károsodik az egyénnek a valósággal való adekvát kapcsolata.
Amentia
Tudati integritás zavar ép vigilitás mellett.
- a tudati integráció súlyos szétesése
- a tudattartalmak áramlása logikai rendet nem követ, az asszociációk „random” követik egymást
- A mondatok struktúrája felbomlik, a beszéd érthetetlen szóhalmazzá esik szét
- A cselekedetek is kaotikusak.
Inkoherencia
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
A tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Tudati integráció zavarai
Ép vigilitás mellett
Szétesés
- kuszaság
- inkoherencia
- amentia
tudatszűkült állapot
- elfogultság
- rövidzárlat
- explozív cselekmények
Kuszaság
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- A tudattartalmak szétesésének legenyhébb változata
- sch kezdeti stádiumában jell.,
- a beteg elréved, de kontaktusba vonható
- az asszociációk helyét véletlenszerű, bizarr kapcsolatok foglalják el, a gondolatmenet szétszórt, a szöveg értelmetlen, de valamilyen „jelentése” van (inkább: lehet)
Tudati integráció
A tudattartalmak összerendezettségének színvonala
Kóma
A tudati vigilitás megszűnése, az egyén erőteljes ingerekre sem reagál
Szopor
Csak erősebb, gyakran fájdalomingerre adott reakció
Szomnolencia
Aluszékonyság
(magára hagyva szendereg, erősebb ingerekkel rövid ideig kontaktusba vonható)
Enyhe kábultság
Csökkent tudati vigilitás.
Az egyén nagy fokban szórakozott benyomást kelt, egyes ingerekre nem reagál, figyelme szóródott, csapongó, a helyzetet gyakran nem fogja fel teljes mértékben.
Csökkent vigilitás zavarai
- enyhe kábultság
- szomnolencia
- szopor
- kóma
Fokozott aktiváció
Tudati vigilitás
Legmagasabb szintje: izgatottság, extatikus állapot.
Csökkent vigilitás
Tudati vigilitás
Legalacsonyabb szint: alvás legmélyebb stádiuma.
Tudati vigilitás - aktiváció
Központi idegrendszer készenléte állapota
- környezet kihívásai
Tudati vigilitás
Éberség.
A tudatműködés energetikai összetevője, az aktiváció szintje lehet csökkent, optimális vagy fokozott.
Tudat
Tudatnak nevezzük a közvetlen átélést.
Működésének két aspektusa a tudati éberség (vigilitás) és a tudati integráció.
olyan inadekvát hangulat, ami során az egyén által megélt érzések eltérnek a kiváltó eseménytől pl. szomorúságra indító történetet
vidáman, nevetgélve mesél el
Paratímia
kóros lehangoltság, régebben depresszív stupornak nevezték. Jellemző a negatív érzelmi reakciók gyakori kibontakozása, határozott
érzéktelenség a pozitív érzelmi ingerekkel szemben, miközben a figyelem és a gondolattartalom jelentősen beszűkül, meglassul a pszichés tempó.
Megjelennek a vitális depresszió tünetei: étvágytalanság, szexuális érdeklődés csökkenése, önmagának elhanyagolása.
Melankólia
negatív irányú hangulati eltolódottság, fáradtság, levertség, amikor az egyén a váratlan ingereket már nem adekvátan dolgozza fel,
érzékeny és türelmetlen, érzelmi reakciói mindig fokozottan negatív rezonanciát tükröznek. Képtelen egy adott közösségben feloldódni, másokra
odafigyelni, végeredményben az ép-kóros határon lévő depressziós hangulati állapot
Disztímia
az érzelmi gátoltság legsúlyosabb formája, nagyfokú fásultság, közöny, cselekvésképtelenség és az érdeklődés teljes hiánya jellemzi.
Letargia
Tompaság, az érzelmi reakciók (és egyúttal a motivációk) teljes hiánya, beleértve a cselekvésképtelenséget is.
Stupor
Érzelmi megnyilvánulások elapadása
Elsivárosodás
A beteget korábbi életére jellemző dolgok nem érdeklik többé
Beszűkülés
Közöny- érzelmi igénybevehetőség csökkenése
Apátia
Inadekvát hangulat, organikus károsodás esetén észlelt üres derű
Moria
A közérzet negatív irányú változása
Diszfória
A közérzet pozitív irányú változása
Eufória
Elragadtatásszerű álllapot
Extázis
Súlyosabb mániás eset, amikor a kórosan emelkedett hangulat agresszív megnyilvánulásokba megy át
Furor maniacus
hangulati pozitív irányú kóros eltolódása. A hangulat emelkedettsége mellett általában az aktivitás is fokozódik, a gondolkodá felgyorsul, esetleg inkoherenssé válik (másodlagos inkoherencia). Súlyosabb állapotban a kritikai készség csökken, és a beteg tõle szokatlan, a szociális normákat áthágó megnyilvánulásokra ragadtatja magát.
Hipertímia
enyhe mániás állapotban a beteg jókedvű, éntudata kibővül, az eseményeket többségében pozitívan éli át (még a kedvezőtleneket is).
A hangulati emelkedettséggel párhuzamosan az aktivitás is fokozódik.
Hipománia
egy csekély érzelmi reakció kiváltása után a beteg egyre hevesebb megnyilvánulásokra ragadtatja magát, mintegy
belelovallja magát a heves indulati állapotba
Affektus augmentáció
A fokozott igénybevehetőség sajátos formája, a személy kiszolgáltatottá válik a legkülönfélébb érzelmi hatásoknak
Kóros befolyásolhatóság
Kóros érzelmi igénybevehetőség, amikor is jelentéktelen ingerekre is heves érzelmi reakció a válasz
Kóros ingerlékenység
A reakciót sajátos belső feszültségi állapot vezeti be (aura), amelyet átmeneti gátoltság követ, majd hirtelen kirobban a cselekmény (explosio), amelyet követően többnyire megkönnyebbülés érzése lép fel (oldódás)
Explozív reakció
Szorongás különlegesen súlyos formája, az elviselhetetlen szorongás váratlanul céltalan, agresszív, rombolással, tombolással együttjáró cselekvéselre vezet. Nemegyszer ön- és közveszélyesnek minősíthető, öngyilkosság, vagy akár gyilkosság kockázatával járó rohamok lépnek fel
Raptus melancholicus
Intenzív félelemmel és szorongással együtt járó élmény heves szívdobogással, légzési zavarokkal, izzadással
Pánikállapot
Olyan félelmi reakció, amiben a kiváltó tényező nem állapítható meg, vagy olyan jelentéktelen, hogy nem magyarázza az önmagában sokszor jelentős intenzitású, értelmetlen, minden adekvát, célszerű megoldást mellőző cselekedet előidáző reakciót
Szorongás
Az inger és reakció aránytalansága eredményeként kialakuló viselkedés gátolja a félelmet kiváltó inger elhárítását
Félelmi reakció
Közérzet- a testu állapotra vonatkoztatott hangulat, az érzelmi élet jellegzetes, a személyiség egyes funkcióit befolyásoló állapota, amely a vitális működéshez társul
Phoria
Hangulat- az egyidejű érzelmek összegződése során kialakuló tartós érzelmi állapot.
Thymia
Indulat, többnyire negatív színezetű, intenzív érzelem.
Affectus
Intenzív érzelem, ami a cselekvésben is megnyilvánul (tettbefordulás).
Passage á l’acte
Craving
A szenvedélybeteg valamely szer iránti ellenállhatatlan vágyát fejezi ki és fiziológiai úton elérhető intenzitást messze meghaladja.
Sóvárgás
Intenzív érzelem, és egyértelmű célra irányul.
Szenvedély
Valamely erősebb érzelmet határoz meg és egyben célra is utal.
Vágy
Örömszerzésre irányuló kereső viselkedés
Appetencia
Idegenkedő, rossz érzés. Egy tárggyal, személlyel kapcsolatos ösztönös visszahúzódás, negatív érzés, amely gyakran első pillantásra alakul ki, és nem tudatos tapasztalatokon alapszik. Általában az a vágy kíséri, hogy elkerüljük azt a tárgyat vagy személyt, ellenszenv.
Averzió
A szubjektumnak a valóságra egyes elemeire adott reakciója. Mindig egy adott szituációval egységben elemezzük (kontextus), érezlmi reakcióról beszélünk.
Érzelmek
Szexuális deviancia, perverzió
Pszichomotórium zavara
Parafília
Hadarás, felgyorsult beszédtempó
Pszichomotórium zavara
Tachifémia
Meglassult beszédtempó
Pszichomotórium zavara
Bradifémia
A táplálék visszaöklendezése és újrarágása
Pszichomotórium zavara
Rumináció
Nem emberi fogyasztásra szánt termékek evése (föld, homok)
Pszichomotórium zavara
Pica
Folyadékfelvétel fokozódása
Pszichomotórium zavara
Polydipsia
Étvágy- és táplálékfelvétel kóros fokozódása
Pszichomotórium zavara
Polyphangia
A táplálkozás teljes elutasítása
Pszichomotórium zavara
Táplálkozási negativizmus
Valamely irracionális, énidegen cselekvésre való késztetést értünk, függetlenl atttól, hogy az egyén az egyén azt ténylegesen végrehajta-e vagy sem
Pszichomotórium zavara
Kóros impulzus
Akarattól független, villanásszerű gyorsasággal, esetleg sorozatban lezajló mozgás, amely nem valamely normál magatartás része
Pszichomotórium zavara
Tic
Mind beszédben, mind a cselekvésben az aktuális folyamatot valamely betörő impulzus félbeszakítja.
Pszichomotórium zavara
Harántimpulzus
A beszédben megnyilvánuló sztereotípia
Pszichomotórium zavara
Verbigeratio
Többnyira céltalan automatizmusként ismételgetett mozgássor
Pszichomotórium zavara
Sztereotípia
A beteg a látott cselekvéseket leutánozza
Pszichomotórium zavara
Echopraxia
A beteg a másoktól hallott szavakat ismételgeti
Pszichomotórium zavara
Echolalia
A beteg minden felszólításnak automataként tesz eleget
Pszichomotórium zavara
Parancs-automatizmus
A beteg enyhe vállnyomásra tengelye kröül többször is megfordul
Pszichomotórium zavara
Proskinesia
A legfurcsább testhelyzetet is felveszi, minden rökönyödés nélkül, és esetleg ezt a helyzetet meg is tartja
Pszichomotórium zavara
Cristallisatio
Viaszhajlékonyság - a beteg mint a viaszbábu, minden külső impulzusnak enged
Pszichomotórium zavara
Flexibilitas cerea
A beteg nem hajtja végre az utasításokat
Pszichomotórium zavara
Passzív negativizmus
A beteg ellenáll az irányításnak, felszólításnak
Pszichomotórium zavara
Aktív negativizmus
A beteg nem odaillő gesztusokat nyilvánít
Pszichomotórium zavara
Parapantomimia
A beteg indokolatlanul grimaszol
Pszichomotórium zavara
Paramimia
Mozgásvihar- a célirányos cselekvések alkotó elemeire esnek szét
Pszichomotórium zavara
Jactatio
A cselekvés finom motoros árnyalatainak elvesztése
Pszichomotórium zavara
Gráciátlanság
A beszéd elakad
Pszichomotórium zavara
Logorhexis
A cselekvés folyamatos árama váratlanul félbeszakad
Pszichomotórium zavara
Ergorhexis
Motoros gátlás formája
Pszichomotórium zavara
Rhexis
Bonyolult, jelenetszerű (szcénikus) álomrészletekhez hasonló hallucinációk.
Fanteidoliák
A beteg szavakat, mondatokat, párbeszédeket hall
Összetett hallucináció
Viszonylag elemi, erősen érzékletes, de nem szcénikus hallucinációk pl. fénylátás, zörejhallás
Proteidoliák
Hallucináció, az álom- ébrenlét határán jelentkező hallucináció.
Hypnagog
A beteg kóros észlelést az érzékszervi határain kívül helyezi (pl. háta mögött, a gyomrában)
Extrakampin hallucináció
A beteg elmondja, hogy “mintha hallana, mintha látna” valamit
Als ob hallucináció
nem testi, nem objektív jellegű, nem a külső térben keletke-zik; fantáziajellegű érzékcsalódás
Olyan tárgy nélküli észlelés, amiben az élmény nem tartalmazza a valódiság minden élményét. Az élmény nem valós, de kivetül a valóságba, fantáziajellegű érzékcsalódás.
Pszeudohallucináció
tárgy nélküli észlelés
Hallucinációk
idő lassulás - gyorsulás
Érzékelés tartalmi zavarai
Idő-lupe
Olyan illuzórikus érzet, amely során a test, testrészek abnormális méretűek az észlelő szerint.
Makro-, mikroszomatognózia
Pl. felhőkben, foltokban alakot látni. Olyan torzult észleletek, amik a figyelem irányításával sem tűnnek el, jellemzően prehipnotikus, lázas, predeliriózus állapotban jelennek meg a tudati integráció csökkenésekor.
Illúzió
Érzékelés tartalmi zavarai
Pareidolia
Létező tárgy torzult észlelése, általában megérthetők, másik ember is bele tudja élni magát az illúzióba
Érzékelés tartalmi zavarai
Illúzió
A percepciófolyamatban valami új keletkezik, amely az érzékelt világban nem található, a percepciófolyamat a tárgytól függetlenné válik, vagy attól teljesen elszakad, és öntörvényűen keletkezik benne sajátos perceptum
Érzékcsalódások
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője vál-toztatni tudja a külsejét. (Nem illúzió!)
Fregoli-jelenség
Az észlelés maga hibátlan (pl. pontosan látja a szál pirosrózsát), de a belülről projiciált jelentésadás révén különös jelentést nyer (pl. azt akarja az orvos, akinek az asztalán a rózsaszál van, közölni a beteggel: tudom, ilyen piros volt annak a lánynak az arca, akkor…)
Alaptalan jelentőségtulajdonítás
Megkettőződési illúzió
A beteg felismeri számára ismerős személy (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy
Capgras-tünet
A környezet objektív (esetleg egymástól független) jelenségeit a beteg önmagára vonatkoztatott sajátos jelentéssel ruházza fel.
Érzékelés zavarai
Vonatkoztatás
A tévely-észlelés sajátos formája, amikor a beteg mindenkit ismerősnek vél - a prozopagnózia szinte ellentéte
Személyfélreismerés
pl.: csokoládé-Mikulás „gyanakvóan néz”.
A perceptum különös, abnormális, kóros jellege nem a percipiálandó tárgy mivoltának félreismeréséből vagy jelentésének, jelentőségének sajátosságaiból, hanem magának az észrevevésnek a minőségéből adódik.
Ált. paranoid vonatkoztatás.
Tévely-észlelés
A percipiált tárgy objektív, általánosan észrevehető, felismerhető és észlelt jellemzői szubjektív, egyéni, mások által nem tapasztalt és nem tapasztalható jellemzőkkel együttesen adódnak
Tévpercepció
A percepció tárgyának megfelelő, szokásos színvonalú érzékelés és/vagy felismerés és/vagy észlelés nem következik be, és ez a zavar sem az érzékszevek, sem a gondolkodás vagy egyéb személyes funkciók zavarával nem magyarázható.
Impercepció (agnózia)
Saját testrészek, testtájak észrevevésére, felismerésére való képtelenség (pl. ujj-agnózia = az ujjak felismerésé-nek, azonosításának, differenciálásának, megnevezésének, elkülönítésének, magmutatásának és irányzásának zavara mind a saját kézen, mind mások kezén)
Autotopagnózia
Déja vu: új esemény megtörténtként él át
Jamais vu: egy biztosan ismert helyzet a személynek teljesen idegennek tűnik
Időélmény zavarai
Mikropszia: tárgyak kisebbednek
Makropszia: tárgyak nagyobbodnak
Diszmegalopszia: tárgyak eltorzulnak
Porropszia: tárgyak távolinak tűnnek
Érzékelés zavarai
Térélmény zavarai
A külvilág észlelése károsodik, a reális válik irrealissá, a szubjektív kóros élmények irányítják a beteget
Érzékelés zavarai
Derealizáció
A páciens saját személyét megváltozottnak, idegennek éli meg
Érzékelés zavarai
Deperszonalizáció
A beteg saját testében furcsa, bizarr testérzésről számol be (pl. agyában szögesdrótok)
Érzékelés zavarai
Cönesztézia
A beteg nem érez fájdalmat (bár érez valamit, amiről tudja, hogy más mint az egyéb ingerek esetén).
Ezért nem tekinti a fájdalommal járó helyzeteket veszélyesnek (sérülésnek, öncsonkításnak van kitéve)
Érzékelés zavarai
Fájdalmi aszimbólia
Az amputált végtagban fellépő fájdalomérzet
Érzékelés zavarai
Fantomfájdalom
A normál testérzés kóros értelmezést nyer és a páciens betegségtünetként értelmezi
Érzékelés zavarai
Szomatizációs tüneképződés
(észrevevés-hasadás): a synaesthesia ellentéte (összetartozó észleleti minőségek szétesnek: az ablak nem áll össze ablakká, hanem a keret és a kint látszó fa levele-inek színfoltjává esik szét, a „madárcsicsergés” szó jelentését nem érti, mert a két szó nem tartozik össze)
Szkizo-esztézia
A modalitások keveredése (pl. sch: a fájdalomérzés rángásként jelentkezik a fejben, mintha a koponyatető csontállományának egy része szakadna le)
Synaesthesia
(Túlérzékenység) az érzékelés erőssége az elviselhetetlenségig fokozódhat: ajtócsapás=ágyúdörgés, Neuraszténiás fény-hang túlérzékenység, drog színmámor, stb
Hiperesztézia
Csökkent érzékenység (pl. katatoniás érzéketlenség, hisztériás vakság, süketség, depressziós nem érzi az étel ízét
Hipoesztézia
Kapcsolatban van azzal, hogy tudatában vagyunk a tárgyaknak, eseményeknek
Ez a tudatosodás az észlelet
Észlelés
Az érzékszervi információ felvétele és feldolgozása
A világban lévő tárgyak látása, hallása, ízelelése, szaglása, vagy érzése céljából (érzékelés, észrevevés)
Percepció
Egyrészt taktilis hallucináció, amikor a beteg úgy érzik, hogy a bőre alatt bogarak, férgek, tetvek vannak, másrészt megfertőzöttségi téveszme
Ekbom-szindróma
Várandsó nő közeli hozzátartozójánál megjelennek a terhesség jelei (hányinger, hányás, puffadás)
Couvade-szindróma
A beteg azt hiszi, hogy élete egy hatalmas valóságshow, amiben körülötte forog minden
Truman-szindróma
A beteg különböző személyekben véli felismerni üldözőjét (orvos, nővér, postás, rendőr, szellem, stb.) s ezt azzal magyarázza, hogy üldözője változtatni tudja a külsejét.
Fregoli-jelenség
A beteg felismeri a számára ismerős személyt (többnyire közeli hozzátartozót), de úgy látja és véli, hogy valójában nem ez az ismerős van előtte, hanem egy ahhoz erősen hasonlító másik személy.
Capgras-szindróma
Felépítésük bizarr, skizofréniák esetén meghökkentő, furcsa elgondolások. Elbutulással járó kórképekben magukon viselik a szellemi hanyatlás jegyeit, logikátlanok, színtelenek.
Rendszerezetlen téveszmék
Felépítésük logikus, elsősorban paranoid állapotokra jellemző
Rendszerezett téveszmék
A beteggel szoros érzelmi kapcsolatban élő hozzátartozó átveszi a beteg téveszméit
Indukált téveszme
A beteg úgy véli, szellemi lényekkel van közvetlen kapcsolatban, velük kommunikál és jeleket kap tőlük
Religiózus téveszme
A beteg úgy érzi, hatalmas feltaláló, és emiatt hivatalokat bombáz, nagy felfedezői kitüntetéseket, jutalmat követel
Inventátoros téveszme
Származási téveszme, a beteg jelentős személyek leszármazottainak véli magát, és ennek megfelelően viselkedik
Genealógiás téveszme
A beteg önmagának jelentős politikai szerepet, befolyást tulajdonít
Politikai téveszme
A beteg indokolatlan és túlzó féltékenységében a ruhaneműk foltjait, a kabáton talált szőrszálakat tanulmányozza
Féltékenységi téveszme
A beteg meg van győződve arról, hogy a kiválasztott személlyel szerelmi szálak kötik össze, holott ennek semmi alapja nincs
Erotomán téveszmék
Az elszegényedéstől félve pl. a párnájába rejti jelentős vagyonát
Elszegényedési téveszme
A beteg attól fél, hogy meglopják, megfosztják vagyonától, betörnek hozzá és a védekezés legkülönbözőbb módjaival él.
Megloptatásos téveszme
Altalában sch beteg bizarr szervi érzésekről számol be, melyek valamely betegség-elképzelésre utalnak
Cönesztopátiás téveszme
Az egyén arról van meggyőződve, hogy súlyos betegsége van, amit az orvosok nem ismertek fel
Hipochondriás téveszme
A beteg szerint olyan súlyosak a bűnei, hogy miatta za egész emberiség veszélyben forog, akár meg is semmisülhet
Nihilisztikus téveszme
A beteg úgy érzi, hogy valamely bűnös cselekedete miatt nem csak önmagára, de egész családjára is szerencsétlenséget hozott
Önvádlásos, bűnösségi téveszme
Perlekedési téveszme, a betegek többnyire vélt igazukért harcolnak, a hatóságokat beadványokkal ostromolják, pereket kezdeményeznek.
Querulátoros téveszme
A beteg meg van győződve arról, hogy ételébe, italába mérget kevertek
Mérgeztetéses téveszme
Beteg úgy érzi, különféle eszközökkel és módokon idegen erők befolyásolják, irányítják, uralmuk alatt tartják.
Befolyásoltatásos téveszme
Doxazmák; üldöztetéses téveszmék, a beteg úgy érzi, hogy kigúnyolják, mérgezik, követik, figyelik stb.
Perszekutoros doxasmák
A téveszme hangulata és tartalma nem felel meg egymásnak
Heterothym téveszme
A téveszme tartalma és hangulati szintje megfelel egymásnak
Holotym téveszme
Olyan téveszme, amiben az önkép valamely negatív mozzanata válik uralkodóvá, önkicsinyítő.
Mikromániás doxasmák
A betegre kedvező, előnyös én-kibővítéssel járó téveszmék, gyakran holothymek v. másodlagosan vezetnek emelkedett hangulathoz
Megalomániás doxasmák
Téveszme, kórosan meghamisított ítéletek: olyan, a valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese, melyek valódiságáról a személy szilárdan meg van győződve
Doxasma
Az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Kórosan túlértékelt téveszmék
Olyan cselekvéssor, ami ellen az egyén küzd, mégis végrehajt
Kényszercselekvések
Énidegen, de ellenállhatatlannak tűnő késztetések, amik az egyént valamilyen ártalmas vagy bűnös, tiltott dolog/cselekvés végrehajtására ösztönzik.
A beteg a kényszerimpulzust nem hajtja végre, de attól retteg, hogy megteszi.
Kényszerimpulzusok
A jövőre irányuló aggodalom, ami minden új helyzetben fellép
Kényszeres szorongás
Valamely, már megszületett döntést a beteg újra és újra megkérdőjelez, vagy még nyitott kérdésben nem tud dönteni
Kényszeres tépelődés
Bár tudja az egyén, hogy elképzelése irracionális, nem tud tőle megszabadulni
Kényszeres meggyőződés
A kényszerasszociációk élénk, vizuálisan is megjelenő képzet formájában bukkannak fel
Kényszerképzetek
Értelmetlen, logikátlan tartalmak kapcsolódnak össze a beteg szándéka ellenére, és ezektől nem tud szabadulni (pl üzlet-lopni)
Kényszerasszociációk
Kényszercselekvések
Kompulziók
Rögeszmék, kényszeres gondolatok és impulzusok
Obszessziók
Akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés, amivel a beteg sikertelenül próbál szembeszállni
Kényszer
Irracionális félelem a hegyes tárgyaktól
Aikmofóbia
Állandó félelem a megbetegedéstől.
Nozofóbia
Irracionális félelem a beszennyeződéstől.
Mizofofóbia
Irracionális félelem az időjárási jelenségektől.
Asztrofóbia
Irracionális félelem az állatoktól.
Zoofóbia
Irracionális félelem a tárgyi világ valamely objektumától.
Specifikus fóbiák
Olyan szociális fóbiák, amelyek a másik nemmel való kapcsolat köré fonódnak, megmutatkozhatnak a kapcsolatteremtés zavarában vagy a szexuális magatartás zavaraiban (pl. frigiditás, erekciós zavarok)
A másik nemmel való kapcsolat fóbiája
Irracionális félelem a nagyobb társaságtól.
Antropofóbia
A nyilvános beszédtől való kórós félelem
Logofóbia
Elpirulástól való félelem.
Eritrofóbia
A társas helyzetekkel kapcsolatos irracionális félelmek csoportja
Szociális fóbiak
Az agorafóbiák formája, a beteg csak WC közelében mer tartózkodni, csak olyan útvonalon hajlandó utazni, ahol pontosan tudja, hogy a WC elérhető
Beszékelési, bevizelési fóbia
A beteg képtelen hidakon átkelni
Gefirofóbia
A tériszony sajátos formája, a magasságtól való félelem
Akrofóbia
A beteg nem száll fel tömegközlekedési eszközökre, különösen zárt, irányíthatatlan járműre (metró, vonat, villamos, busz)
Közlekedési fóbia
A bezárt tértől való irracionális félelem (pl. lift)
Klausztrofóbia
Szűkebb értelemben vett agorafóbia, amikor az beteg nem mer nyílt terekre kimenni, enyhébb esetben házak fala mellett ját, de úttesten, nyílt téren már nem képes átkelni
Tériszony
Az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos irracionális félelmek együttese
Agorafóbia
Irreális félelemet keltő jelentéssel felruházott tartalom.
A szorongás irracionalitásával a beteg is tisztában van, megoldani azonban nem tudja, ezért legtöbbször elkerüli.
Fóbia
az egyén életvitelét jelentősen és hátrányosan befolyásoló elfogultságok, amik az egyén környezetét is megterhelik (pl.: valaki egy fantáziáló vallási szekta tagjává válik)
Gondolkodás zavara
Kórosan túlértékelt eszmék
A beteg azt érzi, hogy a fejében a gondolatok hallhatóan hangosak, bár többnyire tudja, hogy ezt csak ő maga hallja
Gondolkodás zavara
Gondolatfelhangosodás
A beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik)
Gondolkodás zavara
Gondolatelvonás
(sch-ra jellemző): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe.
Gondolkodás zavara
Gondolatátvitel
A kusza gondolkodást jellemző modorosság, a szavak elvont, nem szemléletes és konkrét, képszerű értelmének sajátos összekeveredése, képtelen differenciálni lényeges és lényegtelen tartalom között
Gondolkodás zavara
Körülményesség
A beteg képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki.
A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus és amentiformis (a gondolkodás felbomlása, az élmények zűrzavara, a tudatállapot kóros megváltozása).
Főként sch-ban, de psychogen állapotokban is előfordulhat.
Gondolkodás zavara
Zavartság
a tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Inkoherencia
Gondolkodás zavara
Leállíthatatlan gondolkozás, változó vagy egyszerre jelen levő több gondolatról (nem kényszer!), főként sch-ban. (nem bizonyos tartalmak tolulnak fel önkéntelenül, hanem maga a gondolkodás folyamata ellenállhatatlan és öntörvényű)
Gondolkodás zavara
Gondolattolongás
- gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leáll (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban)
- a tudat tiszta marad és a motoros működés is ép, a zavar a gondolkodásra korlátozódik.
- „Normálvariáns” az „affektív stupor” (pl. vizsga közben, főként hiszteroid személyeknél.
Gondolkodás zavara
Zárlat
Szavak, cselekedetek céltalan ismételgetése
Gondolkodás zavara
Perszeveráció
Teljes kommunikációs képtelenség
Gondolkodás zavara
Mutacizmus
A beteg gondolatai valamilyen tartalomnál megtapadnak, és ugyanazt a témát hangoztatja, ismételgeti.
Gondolkodás zavara
Monoideizmus
A gondolkodás annyira gyorsm hogy értékéből is veszít, a beszéd már inkább fecsegés, mint meggondolt közlés.
Gondolkodás zavara
Gondolatrohanás
Gondolkodás zavara
Megnövekedett beszédkésztetés
Logorrhea
Az emlékek torzulása érzelmi hatások alatt.
Katatym mnesztikus transzformáció
Az esemény (trauma) időtartamára vonatkozó emlékezetkiesés.
Kongrád amnézia
Az eseményt (traumát) követő időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés.
Anterográd amnézia
Az eseményt (traumát) megelőző időtartamra vonatkozó emlékezetkiesés
Retrográd amnézia
Az emlékezeti funkciók mindegyikét érintő kiesés
Globális amnézia
Az emlékező képesség fokozódása
Hypermnézia
Az emlékezési funkciók hiánya.
Amnézia
Az emlékezési funkció gyengülése.
Hypomnézia
A téveszmék által meghatározott állapot, amikor a beteg énje mintegy megkettőződik, a kóros és ép személyiségre vonatkozó adatok egymás mellett foldulnak elő.
Duplikatív orientáció
A beteg valamely testrészét nemlétezőnek tekinti / a páciens úgy érzi, hogy valójában halott, egy vagy több létfontosságú szervét elvesztette.
Cotard-szindróma
Az önmagunkra vagy a külvilágra vonatkozó tájékozottság zavara.
Dezorientáció
A külvilágra vonatkozó tájékozottság (térben, időben, más személyekre és szituációkra vonatkozik).
Allopszichés orientáció
Az autopszichés orientáció sajátos formája a saját testünkön való eligazodás, saját testen való tájékozódás
Szomatopszichés orientáció
Az egyén önmagára vonatkozó tájékozottsága (éntudat, élettörténet).
Autopszichés orientáció
A figyelem intenzitása fokozódik érdeklődés, a motivációk vonalába tartozó információkkal kapcsolatban.
Hipertenacitás
A figyelem intenzitásának csökkenése, a figyelem feszültsége elégtelen.
Hipotenacitás
A személy figyelme nehezen kelthető fel.
Hipovigilitás
A vigilitás fokozódása, a tudati éberség növekedésének függvénye.
A figyelem mezeje kiszélesedik, jelentéktelen ingerek is magura vonják az érdeklődést.
Hipervigilitás
Autopszichés orientáció
Szomatopszichés orientáció
Allopszichés orientáció
Dezorientáció
Cotard-szindróma
Duplikatív orientáció
Orientáció zavarai
Hipervigilitás
Hipovigilitás
Hipotenacitás
Hipertenacitás
A figyelem zavarai
A beteg valameny testrészét nemlétezőnek tekinti
Cotard-szindróma
A külvilág megváltozottságának idegenszerű élménye
Derealizáció
A beteg valamely testrészét tornak, csúfnak éli meg
Diszmorfiás zavar
A személy önmagát idegenszerűen éli meg, nemegyszer mintegy kívülről szemléli önmagát.
Deperszonalizáció
Deperszonalizáció
Derealizáció
Cotard - szindróma
Diszmorfiás zavar
Énidentitás zavarai
Negatív vagy pozitív önkép
Énstruktúra zavarai
Az önkép és az énideál egybeesik, a személy önmagát egyben mások számára mintának, követendő példának éli meg.
Pozitív önkép
Az egyén önmagával kapcsolatos leértékelő nézetei.
Negatív önkép
Vigilitás nagyfokú csökkenése mellett a beteg nem tud különbséget tenni testi érzetek és képzetek között, a tudatállapotot az érzékcsalódások uralják, a beteg szuggesztibilis, motorosan nyugtalan. Hátterében: alkohol, magas láz, egyes fertőző betegségek, anyagcsere-zavarok, cukorbetegség állhat.
Delírium
A betegnek a valósággal való adekvát kapcsolata elvész.
A tudatot érzékcsalódások, valóságként megélt fantáziaképek uralják.
Hevesi érzelmi kitörések kísérhetik, célirányos cselekvések már nincsenek.
Rendezetlen homályállapot
- a cselekedetek látszólag célirányosak és logikusak, azonban elemi indulatok vezérlik
- agresszív megnyilvánulások, bűncselekmények fordulhatnak elő
- a történtekre a beteg nem emlékszik
- A tudatzavar hirtelen lép fel és az oldódás is gyorsan következik be, időtartama percektől napokig terjedhet.
- Jell.: epilepszia, hisztériás (disszociácips) zavarok, kábítószerek hatása vagy megvonásos tünetcsoport.
Rendezett homályállapot
A tudati vigilitás és integritás együttes zavara, lehet rendezett és rendezetlen
Tenebrositas (homályállapotok)
Elmosódik a határ az érzékelés és a képzetek között, jellemző sch-ban, epilepsziában, organikus tudatzavarok bevezető formája, kábítószerek hatására.
Oneroid (álomszerű) tudatállapot
- oneroid
- tenebrositas
- rendezett homályállapot
- rendezetlen homályállapot
- delírium
A tudat vigilitásának és integritásának együttes zavarai
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- a tudatszűkülés súlyosabb formája,
- amiben a negatív indulat veszi át a magatartás vezérlését.
- a cselekmény többnyire hirtelen, ötletszerűen törik be
- az így kirobbanó akciókat explozív cselekményeknek nevezzük.
- a valóság átélése megváltozik, részlegessé válik.
Rövidzárlat
Tudati integráció zavarai ép vigilitás mellett.
A tudatszűkülés enyhébb formája.
Elfogultság
Tudati integritás zavara ép vigilitás mellett.
A tudati integráció kóros fokozódása, amiben károsodik az egyénnek a valósággal való adekvát kapcsolata.
Tudatszűkult állapot
Tudati integritás zavar ép vigilitás mellett.
- a tudati integráció súlyos szétesése
- a tudattartalmak áramlása logikai rendet nem követ, az asszociációk „random” követik egymást
- A mondatok struktúrája felbomlik, a beszéd érthetetlen szóhalmazzá esik szét
- A cselekedetek is kaotikusak.
Amentia
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
A tudattartalmak összerendezettsége felbomlik, ami megjelenik a témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között.
Inkoherencia
Szétesés
- kuszaság
- inkoherencia
- amentia
tudatszűkült állapot
- elfogultság
- rövidzárlat
- explozív cselekmények
Tudati integráció zavarai
Ép vigilitás mellett
Tudati integráció zavara ép vigilitás mellett.
- A tudattartalmak szétesésének legenyhébb változata
- sch kezdeti stádiumában jell.,
- a beteg elréved, de kontaktusba vonható
- az asszociációk helyét véletlenszerű, bizarr kapcsolatok foglalják el, a gondolatmenet szétszórt, a szöveg értelmetlen, de valamilyen „jelentése” van (inkább: lehet)
Kuszaság
A tudattartalmak összerendezettségének színvonala
Tudati integráció
A tudati vigilitás megszűnése, az egyén erőteljes ingerekre sem reagál
Kóma
Csak erősebb, gyakran fájdalomingerre adott reakció
Szopor
Aluszékonyság
(magára hagyva szendereg, erősebb ingerekkel rövid ideig kontaktusba vonható)
Szomnolencia
Csökkent tudati vigilitás.
Az egyén nagy fokban szórakozott benyomást kelt, egyes ingerekre nem reagál, figyelme szóródott, csapongó, a helyzetet gyakran nem fogja fel teljes mértékben.
Enyhe kábultság
- enyhe kábultság
- szomnolencia
- szopor
- kóma
Csökkent vigilitás zavarai
Legmagasabb szintje: izgatottság, extatikus állapot.
Fokozott aktiváció
Tudati vigilitás
Legalacsonyabb szint: alvás legmélyebb stádiuma.
Csökkent vigilitás
Tudati vigilitás
Központi idegrendszer készenléte állapota
- környezet kihívásai
Tudati vigilitás - aktiváció
Éberség.
A tudatműködés energetikai összetevője, az aktiváció szintje lehet csökkent, optimális vagy fokozott.
Tudati vigilitás
Tudatnak nevezzük a közvetlen átélést.
Működésének két aspektusa a tudati éberség (vigilitás) és a tudati integráció.
Tudat