Polgári jog Flashcards
1
Q
1:1. § [A törvény hatálya]
A
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
2
Q
Alapelvek és csoportosítása
A
Operatív: a Bírósági értelmezésnek az alapjai: - Jóhiszeműség és tisztesség - Elvárható magatartás - Joggal való visszaélés tilalma Deklaratív: a Ptk. szellemiségét fejezik ki: - értelmezési alapelv - hatály / tárgy
3
Q
Magánjog fogalma
A
A privát autonómia joga, amely biztosítja és védi a személyek önálló, más hatalomtól független, autonóm kapcsolatait, társadalmi szerveződéseit, a személyek vagyoni és személyi viszonyait.
4
Q
Polgári jog fogalma
A
A magánjog jogalanyok vagyoni és személyi viszonyait szabályozó jogág.
5
Q
Monista polgári jog fogalma
Mi az a monista polgári jog?
A
A magánjogon belül a kereskedelmi jog és a polgárjog nem különül el, hanem egy törvényben a Polgári Törvénykönyvben van szabályozva.
6
Q
A fogyasztó
A
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
7
Q
Vállalkozás
A
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
8
Q
Helyettesíthető dolog
A
Helyettesíthetőnek tekintjük azokat a dolgokat, amelyekből sok, egymással egyenértékű példány létezik, ezért a forgalomban nem az egyediségük, hanem minőségük és mennyiségük (szám, súly, mérték) szerint veszik figyelembe azokat.
9
Q
A Kötelem
A
A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
10
Q
A jognyilatkozat
A
A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
11
Q
1:2. § [Értelmezési alapelv]
A
(1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
12
Q
Értelmezési alapelv tartalma
A
Az értelmezési alapelv tipikus nyitott hipotézisű norma (generálklauzula), és mint ilyen a bírói jogértelmezés lehetőségét biztosítja.
13
Q
1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
A
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
14
Q
A jóhiszeműség és tisztesség elvének tartalma
A
Alapvetően felek egymás közötti jogviszonyaira irányadóan a forgalmi tisztesség objektív követelményét megfogalmazó elvárást jeleníti meg, elsősorban a kötelmi jogviszonyok tekintetében.
15
Q
A jóhiszeműség tartalma emberi tudatállapot tekintetében
A
A jóhiszemű személy nem tudta és nem is kellett tudnia magatartásának következményeit.
16
Q
A jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütköző magatartás következménye
A
Az alapelvbe ütköző magatartással tehát nem érhető el a célzott joghatás: nem keletkeznek belőle jogok, nem származnak belőle kötelezettségek, illetve - fordított esetben - bekövetkezik az elkerülni kívánt joghatás.
17
Q
Venire contra factum proprium
A
Ez azt jelenti, hogy jogilag tiltott, nem megengedett az olyan joggyakorlás, amely ütközik a jogosult korábbi magatartásával.
18
Q
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
A
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓ.
(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.
(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
19
Q
Az elvárható magatartás elve
A
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓ.
20
Q
„az adott helyzetben általában elvárható” formula tartalmi elemei
A
A fordulat első része („az adott helyzetben”) azt juttatja kifejezésre, hogy nem a logikai „általános” szintjén támasztott, de nem is a konkrét egyedre mért elvárásról van szó.
A fordulat második része („általában elvárható”) pedig az elvárás objektivizált voltát fejezi ki. Természetes személyeknél e követelmény pszichikai határát a vétőképesség jelenti, és a szakképzettség magasabb szintje rendszerint megnövelt követelmények elvárását vonhatja maga után.
21
Q
Az elvárható magatartás elvébe ütközés következménye
A
Az magatartással előnyt nem lehet elérni.
Felelősséget (rendszerint kártérítési felelősséget) - - ennek megsértése, vagyis a magatartás felróhatósága von maga után.
22
Q
Nemo suam turpitudinem allegans auditur
A
Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
23
Q
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
A
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
24
Q
A joggal való visszaélés határa
A
Csak a tételes jog elvárásaival és céljával nyilvánvalóan szembehelyezkedő joggyakorlás minősül joggal való visszaélésnek.
25
A joggal való visszaélés szankcionálása
A joggal való visszaélés következményei közül elsőként kell említenünk azt a szankciót, hogy a joggal való visszaélés meggátolja az adott alanyi jog adott módon történő érvényesülését.
26
A joggal való visszaélés fogalmi köréből kizárt esetek jognyilatkozatok
Ilyen jognyilatkozatok például a szerződéskötés vagy a szerződésmódosítás.
27
Bírói út igénybevétele alól kizárt esetei
Az ún. naturális kötelmek eseteiben lehetséges: Ptk. 6:121. § (Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés).
28
A jogforrás
A jogalkotói hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály.
29
A polgári jog forrásai
Magyarország Alaptörvénye,
Alapvető és általános Törvények - Ptk.,
Általános törvények - polgári jogi vonatkozású törvények (szerzői, tpvt., stb...),
Uniós rendeletek,
Szubszidiárius jogszabályok - - kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, helyi önkormányzati rendeletek
(nem jogforrás, de azzá válhatnak) - Bírói jog - PJE: Jogegységi Határozatok, PK: Kollégiumi Vélemények, EBH: Elvi Bírósági Határozatok, BDT: Bírósági Döntések Tára, ABH: Alkotmánybíróság határozatai
Jogügylet – konkrét, közvetett jogforrás: a felek között törvényi erővel bír
szokás: meta jurisztikus elemek – az a szabály, amelyet kötelezőnek és követésre méltónak érzünk az okból, mert jogtársaink, a társadalom tagjai követni szokták (társas élet szabályai hozták létre), erkölcs (öröklés jog-kitagadás), illem (hagyatéki tartozásánál az örökhagyónak az eltemetettetési költségei)
30
Tárgyi jog fogalma
Az írott jogi és szokásjogi normákat együttesen tárgyi jognak nevezzük.
31
Az alanyi jog fogalma
Egy konkrét személyt a tárgyi jog alapján megillető, gyakorolható jogosultság.
32
Alaptörvény I.cikk(3) - magánjog forrásairól
A magánjog forrásai, ha alapvető jogok és kötelezettségekre vonatkozik vagy alapjog közvetlen és jelentős korlátozására, csak törvény lehet.
33
Jogi helyzet
A magánjog szabályozási körébe vont élethelyzetek.
34
Jogi helyzet 2 fajtája
jogi lehetőségek (egyoldalú jogi helyzetek)
jogviszonyok (kétoldalú jogi helyzetek)
35
jogi lehetőségek (egyoldalú jogi helyzetek) 2 fajtája
jogi képességek (jogok&kötelezettségek alanya lehet)
személy jogilag jelentős státuszai (személyállapotok)
36
jogi képességek (jogok&kötelezettségek alanya lehet) 6 fajtája
jogképesség, szerzőképesség, cselekvőképesség, vétőképesség, belátási képesség, ítélőképesség
37
személy jogilag jelentős státuszai (személyállapotok) (pl.)
életkor, lakóhely, testi vagy szellemi, egészségi állapot, állampolgárság stb...
38
Jogintézmény
Egy-egy jogviszonyra vonatkozó jogszabályok összegsége.
39
Jogviszony
Jogilag szabályozott kapcsolat két vagy több személy között / jogilag szabályozott társadalmi viszony.
40
A polgári jogi jogviszonyok főbb jellemzői
a) mindig személyek közötti, illetve személyi szervezetek közötti jogilag szabályozott viszonyok;
b) mindig meghatározott tárgyra irányul
c) meghatározott alanyi jogokat és ezekkel korrelációban lévő kötelezettségeket hordoz
d) döntő mértékben vagyoni jellegű, de kis számban személyi természetű viszonyok;
e) a benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak;
f) az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek tipikusan szabad akaratukból kapcsolódnak össze;
g) a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik. – kölcsönösen terhelik őket jogok & kötelezettségek
41
A jogviszonyok tartalma szerint lehet:
a) Előkészítő jogviszonyok
b) Biztosító jogviszonyok
c) Komplex jogviszonyok
d) Csonka jogviszonyok
e) Szerkezetük alapján: Abszolút szerkezetű - Relatív szerkezetű jogviszonyok
42
Előkészítő jogviszony
Amelyikben egy másik (végleges) jogviszony létesítése a tárgya (pl. előszerződés)
43
Biztosító jogviszony
Egy másik jogviszony zavartalanágát biztosítja (pl. kezesség). Ez másodlagos, egy alapjogviszonyt feltételez és annak biztosításául szolgál.
44
Komplex jogviszonyok
A magánjogi és közjogi jogtételek egyes elemeit egyetlen jogviszonyon belül, akár az alanyok, akár a tárgy vagy a tartalom körében elegyítik. (hatósági szerződések)
45
Csonka jogviszonyok
A jogviszony valamelyik fogalmi eleme hiányzik (vagy a kötelezettség, vagy a bírói érvényesíthetőség hiányzik)
46
Abszolút szerkezetű jogviszonyok
Csak a jogosult személye ismert, név szerint meghatározott, vele szemben mindenki – mint kívülálló – kötelezett.
A kívülállók kötelezettsége alapvetően negatív tartalmú: elismerni, tűrni és tartózkodni.
Példák: személyhez fűződő jogok, tulajdonjog, idegen dologbeli jogok
47
Relatív szerkezetű jogviszonyok
Mindkét fél név szerint meghatározott és ezek egymással szemben – de kölcsönösen – jogosultak és kötelezettek. A relatív jogviszonyok tartalma tipikusan pozitív: tevőleges kötelezettséggel párosulnak.
Példák: kötelmi jogi jogviszonyok
48
Jogviszonyok Tárgyuk szerint lehet:
személyi és vagyoni
49
A személyi viszonyok tartalma
Abszolút szerkezetű jogviszonyok
A személy méltóságából, illetőleg jogi személy jogalanykénti elismeréséből fakad
50
A vagyoni viszonyok tartalma és a 3 jogviszony eleme
Lehetnek abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok is.
- dologi jogviszony
- kötelmi jogviszony
- öröklési jogviszony
51
Dologi jogviszony részei (5db)
- tulajdonjog
- birtok
- idegen dologbeli jogok (korlátolt dologi jogok)
- állagjog (haszonélvezet)
- értékjogok (zálogjog)
52
A polgári jogviszony alanyai:
azok a (természetes, jogi) személyek, akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. (jogképesek)
lehet: Dominusa (aktív oldala) Servusa (passzív oldala/szolgáló)
53
A polgári jogviszony tárgya:
Amire maga a jogviszony alanyainak a jogai és kötelezettségei vonatkoznak.
Az az érdek, aminek céljából és védelmére a jogviszony keletkezik vagy van,
vagy
aki a magatartást mondja a tárgyának
54
A polgári jogviszony tartalma:
A jogviszony tartalma alatt az alanyi jogokat és a velük szemben álló kötelezettségeket értjük.
Mint személyek közötti viszony, mindig meghatározott tárgyra irányul és meghatározott alanyi jogokat és ezekkel korrelációban lévő kötelezettségeket hordoz.
55
A jogalanyok érdekállása szerint lehet:
Kétpólusú jogviszonyok - (dualisztikus vagy dipólusos) a jogviszony, ha annak alanyai két különböző (szembenálló) érdekállásban helyezkednek el. Ez a helyzet jellemző a szerződésekre.
Többpólusú (pluralisztikus)
jogviszonyok - alanyai különböző érdekpozíciókat foglalnak el, ám nem határozható meg, hogy az a többi partnerrel ellentétes vagy éppen azonos.
56
Többpólusú (pluralisztikus)
| jogviszonyokban lehet:
Egyidejű többalanyúság - A jogviszony egyazon pólusán egy időben többen is szerepelhetnek akár jogosulti, akár kötelezetti helyzetben. Mind a jogosultság, mind a kötelezettség lehet osztott, együttes, vagy egyetemleges.
Egymást követő többalanyúság - a jogviszonyokban alanyváltozásról van szó, a korábbi jogalanyt jogelődnek, a helyébe lépő későbbi jogalanyt jogutódnak nevezzük. Főszabály szerint a jogutódnak ugyanazok a jogai és kötelezettségei, ugyanazon terjedelemben, melyek a jogelődé voltak.
57
Osztott jogosultság
minden egyes jogosult csak ráeső részt (hányadot) gyakorolhatja
pl. részvényes
58
Együttes jogosultság
az együttes jogosultságot valamennyi jogosult egyidejűleg, ám osztottan gyakorolhatja
(pl. közös tulajdon)
59
Egyetemleges jogosultság
Egyetemleges jogosultság esetén pedig bármelyik jogosult az egész jogosultságot gyakorolhatja.
60
Osztott kötelezettség
Osztott kötelezettségből minden kötelezett csak a ráeső részt tartozik teljesíteni
61
Együttes kötelezettség
az együttes kötelezettek valamennyien arányosan, ám egyszerre tartoznak helytállni
62
egyetemleges kötelezettség
egyetemleges kötelezettség esetén pedig bármelyik kötelezettől az egész kötelezettség teljesítése követelhető a jogosult részéről.
63
A jogutódlás 3 fajtája:
Egyetemes jogutódlás (successio universalis)
Különös jogutódlásról (successio singularis)
Ügyleti - engedményezés, tartozásátvállalás
64
Egyetemes jogutódlás (successio universalis)
az, amikor a jogelőd vagyona, mint egész száll át a jogutódra.
65
Különös jogutódlásról (successio singularis)
akkor van szó, ha a jogutód csak egyes, meghatározott jogok tekintetében lép a jogelőd helyébe.
66
A Jogviszony közvetlen tárgya
Azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. Szűkebb értelemben a közvetlen tárgy a kötelezett magatartása, vagyis az a szolgáltatás, amit a jogosult a kötelezettől követelhet, továbbá mindaz a védett érdekek és érték, amelyet maga a jogviszony szolgál, azaz amire maga az alanyi magánjog vagy a magánjogi kötlezettség vontakozik.
67
A Jogviszony közvetlen tárgyának 2 fajtája:
- Tevőleges magatartás
- dare (adásra irányuló szolgáltatás)
- facere (tevékenység kifejtésére irányuló szolgáltatás)
- praestare (helytállásra irányuló szolgáltatás)
- Nemleges magatartás
- non facere (tűrésre, tartózkodásra irányuló szolgáltatás)
68
Tevőleges magatartás
A kötelezettől valamilyen tevékenység kifejtését követeli meg
69
Tevőleges magatartás 3 fajtája
- dare
- facere
- praestare
70
Nemleges magatartás
A jogosulttal szemben mindenki tartózkodásra, tűrésre köteles.
71
A jogviszony közvetett tárgya
Minden esetben az a dolog, amelyre az alanyi jog és a kötelezettség irányul.
72
Dolog
Minden birtokba vehető testi tárgy
73
Vagyon
Valamely jogalany személyéhez kapcsolódó vagyoni érdekű jogainak és kötelezettségeinek az összegsége.
74
Aktív vagyon
a vagyonértékű jogokon felül más védett jogi helyzetek is (váromány)
75
Passzív vagyon
azok a kötelezettségek, amelyeket az aktív vagyonból kell kielégíteni.
76
Tiszta vagyon
aktív vagyonból levont passzív vagyonok.
77
Alanyi jog
A személy olyan cselekvései amelyekhez jogi hatások fűződnek.
78
Alanyi magánjog
A személy (természetes személy és szervezet) autonómiájának, szabadságának és cselekvésének végső soron bírósági jogvédelemben is részesíthető vonatkozása.
79
Alanyi jog 2 állapota
- igény állapot
| - igény nélküli állapot
80
Igény állapot
Az alanyi jog abban az állapotában, amelyben államilag biztosított kényszer útján érvényesíthető.
81
Igény nélküli állapot
A bírói úton nem érvényesíthető jogok, naturalis obligatio (természetes kötelem).
82
Az Alanyi jogok felosztása
1. Szerzése és jogutódlása szerint
- Eredeti: (originarius)
- Származékos: (derivatív)
A) egyetemes (universalis)
B) különös (singularis)
2. Tárgyuk szerint
- személyi jogok
- vagyoni jogok
3. Alanyában beálló változás szerint
- átruházható
- személyhez kötött
4. Tartalmuk szerint
- Tevőleges
- Nemleges
5. Szerkezetük szerint
- Abszolút
- Relatív
83
Az alakító jogok (hatalmasságok)
Az alakító jog az alanyi jog sajátos fajtája. A jogosultnak hatalmában áll, hogy egyoldalú cselekvésével jogváltozást idézzen elő saját magának vagy másnak jogában, vagy egyéb jogi helyzetében.
84
Az alakító jogok (hatalmasságok) tartalma alapján 3 fajtája:
- Jogalapító hatalmasságok
- Jogmódosító hatalmasságok
- Jogszüntető hatalmasságok
85
Jogalapító hatalmasságok
- tulajdonjog keletkezését eredményező hatalmasságok (occupatio, kisajátítás)
- kötelemalapító alakító jogok (vételi jog (opció), elővásárlási,-visszavásárlási jog)
86
Jogmódosító hatalmasságok
A jogváltozás a jogviszony módosításában realizálódik anélkül, hogy az alakító jognak kiszolgáltatott a jogváltozás beállását megakadályozhatná. (egyoldalú szerződés módosítás)
87
Jogszüntető hatalmasságok
A jogosult hatalmában áll, hogy egyoldalú magatartásával (nyilatkozatával) jogviszonyt vagy egyéb jogi köteléket, más jogi helyzetet szüntessen meg és ez ellen az alávetett, a hatalmasság kiszolgáltatottja semmit nem tehet.
(elállás, felmondás, megtámadás)
88
A magánjogi kifogások (ellenjogok)
A kötelezettet a vele szemben fennálló jog megszüntetésére, megdöntésére vagy igény érvényesítésének kizárására illetik meg. Ezeket a hatalmasságokat, magánjogi kifogásoknak nevezzük (exceptio) vagy nemleges jogoknak.
89
A magánjogi kifogások (ellenjogok) 2 fajtája
- Jogszüntető magánjogi kifogás
| - Igénykizáró kifogás
90
Jogszüntető magánjogi kifogás és 2 fajtája
Megszűnik ex nunc / ex tunc hatállyal a jogosultság.
- beszámítási kifogás: az ellenkövetelés beszámítása a jogosult követelésébe (ex nunc)
- szavatossági kifogás: megtámadás hatalmassága, a jog megdöntését célzó kifogás (tévedés,megtévesztés) ha megdől, akkor ex tunc hatállyal dől meg, mintha sosem állt volna fenn a jog.
91
Igénykizáró kifogás és 2 fajtája
A követelés teljesítését megtagadhatja a kötelezett.
- halasztó: csak ideiglenesen zárja ki pl. jogalap nélküli birtokos megtagadhatja a dolog kiadását
- végleges: igény érvényesítését véglegesen meggátolja pl. elévülés
92
szukcesszív tényállás
Ha a tényállás időbelileg különválhat és a tényállás csak fokozatosan válik teljessé, ezt nevezzük: szukcesszív tényállásnak.
(pl. a hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása kell)
93
Függő jogi helyzet
nem teljes hanem szukcesszív tényállás, amely kiegészítésre alkalmas, függő jogi helyzetet teremt.
94
Váromány
Az alanyi jog reális megszerezhetőségének jogi helyzete. Konkrét jogszerzés reménye ahhoz, hogy alanyi jogot eredményezzen, de a tényállás még kiegészítésére szorul.
95
Jogi kötelezettség
A jogi kötelezettség, amelynek értelmében a kötelezett meghatározott pozitív vagy negatív magatartást tanúsítani köteles.
96
Jogi kötelezettségek tipizálása
teljesítése tekintetében:
- helyettesítést nem tűrő (személyes) kötelezettség (megbízási szerződés, művész szolg)
- helyettesítést tűrő kötelezettség
tárgya tekintetében:
- tevőleges (pozitív): tevés, cselevésre vagy tevékenységre irányul
- nemleges (negatív): tevékenységtől való tartózkodás (abszolút alanyi jogokhoz mindig negatív kötelezettség társul)
vagyon tekintetében
- vagyoni köt.: vagyoni érdekű magatartás (vételár)
- nem vagyoni köt.: eszmei, erkölcsi értékű magatartás (szerző elismerése)
tartalma tekintetében
- főkötelezettség
- járulékos kötelezettség (kezesség)
szankciók tekintetében
- közvetlen anyagi szankció (a legtöbb ilyen)
- közvetett anyagi szankció
97
A kötelezettség
A kötelezettség általánosságban az a magatartás, amelyet a kötelezettnek a vele szemben álló jogosult alanyi joga alapján ki kell fejtenie.
98
A felelősség
helytállás valamely kötelezettségért, ill a kötelezettség megszegéséért.
99
A felelősség főbb fajtái (4db)
- Személyes felelősség (személyes helytállás)
- Vagyoni felelősség (vagyonnal áll helyt)
- Egyenes felelősség
- Járulékos felelősség
100
Személyes felelősség (személyes helytállás)
A személyiségével összefüggésben és annak cselekvőségével okozott felelősség. (személyhez füződő jogok megsértése)
101
Vagyoni felelősség
Korlátlan:
- (egész vagyonnal) ha tv. kivételt nem tesz ez a főszabály
Korlátolt: (meghatározott vagyontömeg vagy vagyonrész)
- Cum viribus: csak meghatározott dologra ill. meghatározott vagyontárgyakra terjed ki (meghatározott dologgal felel)
- Pro viribus: nem meghatározott vagyontárgyakra, hanem meghatározott vagyoni érték erejéig áll fenn
102
Egyenes felelősség
ugyanazt a személyt terheli, akit a kötelezettség terhel
103
Járulékos felelősség
közvetlen:
- az egyenes felelős (aki a kötelezettséggel tartozik) együtt felelős
az adóssal (egyetemlegesség)
közvetett (mögöttes):
- járulékos mivel csak arra az esetre terhel, ha a követelést az adós (egyenes felelős) vagyonából nem lehet behajtani.
104
A jogi tények fogalma
Azok a tények, élethelyzetek, történéseket, amelyek magánjogi joghatásokat jellegzetesen idéznek elő a magánjogban.
A jogi tények a magánjog szabályai és elvei alapján jogviszonyok keletkezését, módosulását vagy megszűnését váltják ki.
105
Magánjogi tények
A magánjogi jogviszony keletkezésére, változására vagy megszűnésére vonatkozó magánjogi jogszabályok tényállásbeli elemeit valósítják meg.
106
Tényálláselem
Elvont ismérvek a jogszabály tényelemei és ezek kapcsolatából áll elő a jogszabály tényállási része.
107
Joghatások milyensége szerinti jogi tények felosztása (3db)
A) keletkeztető jogi tények
- Eredeti jogszerzés
- származékos jogszerzés
B) módosító jogi tények
C) megszüntető jogi tények
- jövőre nézve (ex nunc)
- keletkezésre visszahatóan (ex tunc)
108
eredeti jogszerzés
eredeti jogszerzés esetén más jogától függetlenül, újonnan jön létre a jog, ill. a jogviszony (tipikus esete az uratlan dolog elsajátítása)
109
származékos jogszerzés
származékos jogszerzés esetén a jogot szerző személy a korábban jogot gyakorló személy jogait szerzi meg. Ebben az esetben megkülönböztetjük a jogelődöt és a jogutódot.
110
A származékos jogszerzés lehet:
- egyetemes (univerzális): a jogutód minden jogot és kötelezettséget megszerez, pl. örökös
- különös (szinguláris): csak bizonyos jogokat vagy kötelezettségeket szerez meg, pl. hagyományos
111
módosító jogi tények
módosító jogi tények fennállhatnak a jogviszony minden elemében (alanyban, tárgyban, tartalomban). Ebben az esetben a jogi tény hatására a jogviszony fennmarad, de bizonyos részében megváltozik (pl. örökhagyó halála esetén tartozásai fennmaradnak, de azokért az örökösök felelnek)
112
megszüntető jogi tények
megszüntető jogi tények esetén megszűnik a jogviszony (pl. a bérleti szerződés felmondása).
113
A jogi tények fajtái
emberi magatartások (jogilag jelentős emberi magatartások)
egyéb emberi körülmények, (emberi és társadalmi körülmények)
közhatalmi aktusok,
külső világ (emberektől független) történései.
114
Emberi magatartások 2 csoportja
Két nagy csoportja van: jogos, jogszerű magatartások (védett magatartások) és a jogellenes magatartások.
115
Jogos magatartások
Jogügyletek
Egyszerű jogcselekmények
Reálaktusok
Előírt magatartások
116
Jogügyletek fogalma
akarat-kijelentések, a magánjogi jogviszony keletkezésére, megszűntetésére, változtatására irányulnak. Pl.: szerződés
117
Egyszerű jogcselekmények
emberi magatartás, melyhez a jog anélkül fűz joghatást, hogy a magatartás kifejtőjének volt-e erre irányuló akarata Pl.: szerző megalkotja művét
Akaratkijelentések (pl. szomszéd tiltakozik a túlépítés ellen)
Tudatkijelentések (együttműködési köt.-ből fakadó tájékoztatás)
Érzésnyilatkozatok (pl. megbocsátás szerepe az öröklés jogban)
Egyszerű jogcselekmények közé tehát olyan akarat, érzés vagy tudomásnyilatkozatok (tudatnyilatkozatok) tartoznak, amelyek nem irányulnak kifejezetten a hozzájuk fűzött joghatásokra.
118
Reálaktusok fogalma
„magatartás eredmények” olyan jogcselekmények, amelyek nem jognyilatkozati formában jelennek meg. Pl: találás
119
előírt magatartások
A résztvevők a jogviszonyból rájuk háruló kötelezettséget teljesítik.
120
Jogellenes magatartások fogalma
Jogellenes magatartás a tárgyi jognak meg nem felelő cselekvések: delictumok, mulasztások stb. de magánjogi követekezménye akkor áll be, ha más személynek a jog által védett érdekállását sérti.
A magatartás jogellenes minősége, értékelése objektív, a magatartás tanúsítójának akaratától és tudatától függetlenül minősül a jogi norma alapján a magatartás jogellenesnek.
121
Jogellenes magatartások 4 csoportja:
abszolút jogellenes
relatíve jogellenes
objektíve jogellenes
szubjektíve jogellenes
122
abszolút jogellenes fogalma
bárkivel szemben tanúsítják, jogellenes; sajátos csoportjuk az ún. delictumok. A magánjogban a károkozás általános tilalma érvényesül.
A magatartás azért válik jogellenessé, mert negatív eredménye lett.
123
relatíve jogellenes fogalma
csak meghatározott személy irányában jogellenes pl. hibás teljesítés
124
objektíve jogellenes fogalma
független tanúsítójának szubjektív tudatától. a rendellenes eredmény objektíven keletkezteti
125
szubjektíve jogellenes fogalma
az objektív jogellenesség egy szubjektív tényezővel tetéződik (tudati és akarati állapot) és ez nem az objektív mínőséget hanem a magánjogi jogkövetkezménynek beálltát és jellegét befolyásolják. (jogellenes magatartásért való helytállással kapcsolatos)
126
Jogilag nem védett (csökkent védelmű) magatartások fogalma
A jogos és jogellenes magatartások között helyezkednek el, eredményüket tekintve rendellenesek, de a jog mégsem fűzi hozzájuk a rendellenesség következményeit, ugyanakkor nem is biztosítja azt a védelmet, mint ami a jogos magatartásokat megilleti.
127
Jogilag nem védett (csökkent védelmű) magatartások 3 esete:
Utaló magatartások
Önhiba
Naturalis obligatio
128
Utaló magatartások lényege
Ha valaki célzott magatartásával másban valamely tény valósága iránt hitet ébreszt, és a másik e hite alapján kárt szenved, ezért a magatartás tanúsítója helytállni tartozik. (kártalanítás – biztatási kár)
Biztatási kár és így kártalanítás (nem jogellenes) jár és NEM kártérítés.
129
Önhiba lényege
önmagával szemben senki sem követhet el jogellenes magatartást, jogilag nem védett.
Az önhiba objektív alapú mégis szubjektív feltételű, vagyis felróható, azaz jogilag befolyásolható.
Kártérítési felelősséggel kapcsolatban alakult ki, pl. nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a károsult önhibájából ered
130
Naturalis obligatio lényege
bírósági úton nem érvényesíthető követelések (az alanyi jog fenn áll, de az igény nélküli, mivel nem ismeri el a jog (kártyaadósság)
131
Emberi és Társadalmi körülmények felsorolása (2db)
- Objektív emberi körülmények
| - Szubjektív körülmények
132
Szubjektív emberi körülmények (3db)
- Tudatállapot
- Akaratállapot
- Érzelmi állapot
133
Tudatállapot jellemzői
A) hiszem
- jóhiszem: a látszat szerint fennálló jogi helyzettel ellenkező valóságról nem tud, és kellő körültekintéssel sem tudhat
- rosszhiszem: a látszattal ellenkező valóságos tényállást ismeri, vagy arról tudhatna
B) tévedés: valaminek a nem tudása vagy rosszul tudása, nem tudatos akarathiány. hamis tudattartalom
134
Akaratállapot jellemzői
A) felróhatóság: az adott helyzetben általában elvárható magatartással ellentétes magatartás (objektív jellegű)
B) vétkesség: a cselekvő személy olyan akarati fogyatékossága, amelynél fogva őt felelősség terheli. (szubjektív jellegű)
- szándékosság: a jogellenes eredmény bekövetkezésére irányuló akarat
- gondatlanság: az életben általában elvárható gondosság elmulasztása
135
Érzelmi állapot példái
megbocsátás (öröklés jog),
bizalomvesztés (megbízás),
érdemtelenség (öröklés)
136
Közhatalmi aktusok fogalma
Jogalkotási vagy jogalkalmazási megnyilvánulások, amelyek a jogviszonyokra alakítólag hatnak.
137
Közhatalmi aktusok 3 típusa és jellemzői
- Konstitutív bírósági és közigazgatási aktusok (jogviszonyt alakító): maga hozza a jogváltozást azaz hozza létre, módosítja vagy szűnteti meg a jogviszonyt.
Pl: cégnyilvántartás
- Deklaratív bírósági és közigazgatási aktusok (jogviszonyt megállapító): megállapítja a jogviszony fennállását vagy fenn nem állását
pl. haszonélvezeti jog ingatlanon
- Köztestületek megnyilvánulásai, hatósági személyek közreműködése (jogviszonyt megállapító)
pl. anyakönyvvezető házasságkötésnél
138
Embertől független külső körülmények
Az emberi magatartástól függetlenek, az adott konkrét magánjogi jogviszonyban jelentőssé válnak. Lehetnek a külvilágban beálló események, természeti jelenségek, és az idő folyása.
139
Az Embertől független külső körülmények - Az idő folyásának jelentősége
Kihat a jogviszonyok keletkezésére, módosulására és megszűnésére, a jogok érvényesítésére, a kötelezettségek teljesítésére.
Határidők és határnap:
- határidő: az időtartam, amely két határnap közé esik
- határnap: olyan időpont, amelyben valamely esemény beáll
Elévülés (és elbirtoklás)
140
Az elévülés fogalma
Igényszüntető kifogást alapít a kötelezett javára; nem szünteti meg magát az alanyi jogot, csak a jog bírói úton való érvényesíthetőségét korlátozza (igényszüntető kifogás). Az elévülés az alanyi jogot „legyengíti”, csonkává teszi, bíróság előtt nem érvényesíthető. (kard elveszik (igény), de a pajzs megmarad (kifogás)
141
6:21. § [Az időmúlás joghatása]
Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.
142
6:22. § [Elévülés]
6: 22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.
143
Mik nem évülnek el általában?
A tulajdoni igények és általában: az abszolút szerkezetű jogviszonyból eredő védelmi igények viszont nem évülnek el.
144
Elévülés határidő szerint
A Ptk. értelmező rendelkezései szerint az elévülési idő mint években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
145
Az elévülési idő kezdete
Az elévülés a Ptk. szerint is a követelés esedékessé válásakor veszi kezdetét. Ha a teljesítés idejét határnap megjelölésével határozták meg, a követelés ezen a napon válik esedékessé; ha határidő megjelölésével történt a teljesítési idő meghatározása, a határidő utolsó napja lesz az esedékesség időpontja.
Ha egy követelés a szerződés megszűnéséből származik, az elévülés a szerződés megszűnésekor kezdődik.
146
Az elévülés diszpozitiv jellege
A kötelmek közös szabályainak diszpozitív természetéből következik, hogy az adott jogviszony alanyai megállapodhatnak a törvényben meghatározottól eltérő elévülési határidőben.
A Ptk. szerint ezért a felek - írásban - akár rövidebb, akár hosszabb elévülési határidőben is megállapodhatnak. A felek autonómiája sem terjedhet azonban odáig, hogy teljesen kizárhassák az elévülést. A Ptk. ezért az elévülést kizáró megállapodást semmisnek nyilvánítja. Az elévülés kizárását jelenti adott esetben egy irreálisan hosszú (például 50 vagy 100 éves) elévülési határidő kikötése is.
147
Elévülési kifogás
Nem ütközik a törvénybe, ha a kötelezett nem eleve, hanem már a vitatott követelés kölcsönös egyeztetésének elhúzódó folyamata során - éppen a peren kívüli tisztázás érdekében, annak időt adva - lemond az elévülési kifogásáról. Ilyen lemondó nyilatkozat fordul elő például biztosítók közötti bonyolult igények esetében.
148
6:24. § [Az elévülés nyugvása] - főszabálya
(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
149
6:25. § [Az elévülés megszakítása] - esetei (taxatív)
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség (anyagi jogi);
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott (jogerős FMH, bírósági meghagyás, végzéssel jóváhagyott egyezség, bírói ítélet) vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
150
Általános törvényi elévülési időtől eltérő elévülési idők (példák)
- kellékszavatosság: 1év (2év fogyasztó)
- termékszavatosság, termékfelelősség, fuvarozás, szállítmányozás: 1év
- veszélyes üzemi felelősség/veszélyes állat tartása: 3év
- tulajdonjogi igény : nem évülnek el
151
1/2008. PJE határozat: wrongful life és a wrongful birth keresetek lényege
A genetikai, teratológiai (magzati ártalmak tudományága) ártalom következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem igényelhet kártérítést a polgári jog szabályai szerint az egészségügyi szolgáltatótól amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás orvosi tájékoztatás következtében anyja nem élhetett a terhesség-megszakítás jogszabály által biztosított jogával.
152
a nem kívánt gyermek születésével kapcsolatban a kártérítési igényeket 3 esetköre
wrongful conception/pregnancy: az egészséges, de nem kívánt gyermek fogantatásával vagy megszületésével kapcsolatos orvosi tévedés vagy mulasztás
wrongful birth: megfelelő diagnosztizálás, illetve tájékoztatás hiányában az anya nem élhetett a terhességmegszakítás jogával és fogyatékos gyermek született szülőknek a gyerek ellátásával, gondozásával, neveltetésével kapcsolatban vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett (wrongful birth)
wrongful life: fogyatékos gyermeknek a kárigénye, mert a hibás tájékoztatás következtében elmulasztott abortusz miatt megszületett és fogyatékosan kénytelen élni
153
A wrongful life kártérítési igényének kritikája
Maga az emberi élet nem tekinthető kárnak és a fogyatékos életet nem lehet összemérni az egészséges élettel mivel esélye sem volt az egészséges életre, és így nincs kompenzálható hátránya. A magzatnak nem lehet igénye arra, hogy elpusztítsák így vele szemben nem követhet el az orvos jogsértést.
Azért részesülne kártérítésben, mert megszületett és él, elmaradt haláláért kapna kártérítést. és az élet védelmével összeegyeztethetetlen. A gyereknek nincsen kára, hiszen az élet ennek nem tekinthető.
Hiányzik a magzat feltételes alanyi joga, ezért alanyi jog hiányában hiányzik az alperes részéről a cselekmény jogellenessége.
154
A wrongful life kérdésének megválaszolása a Ptk. alapján:
A károkozás feltételei:
1. jogellenes magatartás,
2. kár,
3. okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között,
4. felróhatóság (károkozónak kell bizonyítani)
Jogellenes magatartás: Nem tájékoztatta időben így megfosztotta a családtervezési joguk gyakorlásától, DE nem a magzattal szemben és a magzatnak nincsen alanyi joga sem, amit az orvos megtudna sérteni.
Kár: A korábbiakhoz képest hátrányosan megváltozott állapot, amelyet a jogellenes magatartás idézett elő. Fogyatékos gyereknek az állapota nem mérhető más állapothoz, mert esélye sem volt, hogy egészséges legyen max a nem léthez.
Okozati összefüggés: Orvosi mulasztás a gyerek fogyatékosságával nincsen okozati összefüggésben. A megszületendő gyermeknek már az orvosi beavatkozás előtt fennállt a fogyatékossága.
155
Pro life
Az élet a fogamzással kezdődik, tehát a magzat személy, jogalany, aki megillet a jogképesség és az élethez való jog. Az abortusz magzat- vagy emberölés. Csak az anya életveszélye esetén fogadják el az abortusz jogosságát.
156
Pro choice
Az élet csak a születés pillanatában kezdődik, a magzat az anyatest része, nem személy, tehát az anya önrendelkezési joga alapján a terhesség egész ideje alatt bármikor megvonhatja magzatától méhének használatát. A terhesség-megszakításhoz való jog alapvető emberi jog.
157
Indikációs rendszer
A terhesség megszakításához valamilyen ok fennállása szükséges, amit a kérelmezőnek indokolnia kell.
158
Határidő modell
A fogamzástól számított meghatározott ideig (ált. 12. hét) ok meghatározása nélkül szakítható meg a terhesség, ezután pontosan meghatározott szűk körű okok megjelölése szükségesek.
159
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - 5. § (1): terhesség megszakítás
5. § (1) A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.
(2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
160
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - tanácsadás
A tanácsadás kétszeri alkalommal történik, köre bővül (pl. tájékoztatni kell a magzat fejlődéséről, a terhesség-megszakítás veszélyeiről stb.).
161
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - terhesség megszakítás 12. hétig - feltételei
12.hétig a terhesség megszakítható
ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja
ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved
a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
162
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - terhesség megszakítás 18. hétig - feltételei
az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen
az állapotos nő terhességét nem ismeri fel korábban, neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg terhessége a 12 hetes időtartamot
163
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - terhesség megszakítás 20. hétig - feltételei
A 20. hétig szakítható meg a terhesség (diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig) ha a magzat genetikai, teratológiai (fejlődési rendellenességek) ártalmának a valószínűsége az 50%-ot eléri.
164
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - terhesség megszakítás korlátlanul - feltételei
A terhesség időhatártól függetlenül megszakítható:
az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.
165
A 1992. évi LXXIX. törvény, a Magzati élet védelméről - terhesség megszakítás további feltételei
Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett. Ez után a munkatárs tájékoztatja az anyát minden lehetséges opcióról, a magzat fejlődési szakaszáról és mindenről.
Tájékoztatás után 3. napon ismételten meg kell jelennie és ha továbbra is fenntartja a kérelmező akkor tájékoztatja a munkatárs, a jogszabályi feltételekről, körülményekről, egészségügyi intézményekről.
Utána írásban rögzítik a terhességmegszakítás iránti kérelmet, ezt ellenjegyzi a munkatárs és átadja a kérelmezőnek és 24 órán belül az egészségügyi intézménynek megküldik.
Ellenjegyzett lappal legkésőbb 8 napon belül jelentkezik a kiválasztott egészségügyi intézményben.
166
64/1991. (XII.17.) AB határozat - „Az első abortusz határozat” - lényege
Alkotmányellenes gyakorlatnak vége vetett, hogy addig rendeleti szinten szabályozták, amit törvényileg kellett volna (formális alkotmánysértés) mivel magzati élet felett rendelkeztek.
alapvető kérdés: hogy a magzat jogalany-e?
Ha igen, akkor az élet és emberi méltósághoz való jogát sérti az abortusz, mivel az élet és az emberi méltósághoz képest csak másodlagos akkor az anya önrendelkezés joga.
Ha nem, akkor meg az anya önrendelkezési kerül előtérbe viszont akkor állami védelem kell a magzati létnek, mivel az alkotmányos és objektív kötelezettsége az államnak.
AB felhívta a jogalkotót, hogy tisztázza az előkérdést, hogy a magzat jogalany-e, azaz ember vagy sem és biztosítsák a törvényi garanciákat. (mivel az Alkotmány értelmezésével ez nem dönthető el és nem ilyen kérdésekben kell dönteniük és értelmezniük az Alkotmányt). Az Országgyűlés döntötte el végül, hogy jogalany vagy sem és így lett a magzati élet védelméről szóló tv.
167
48/1998. (XI.23.) AB határozat
| „második abortusz-határozat” - lényege
nem döntöttek kifejezetten a jogalanyiságról, nem definiálta a jogalkotó
az anya önrendelkezési jogát helyzet előtérbe a magzatvédelmi tv.
AB megállapította a hatáskörének a hiányát, hogy a fogalmat (magzat jogalanyisága) tisztázza
kimondta, hogy nem alkotmányellenes az abortusz, azonban az anya önrendelkezési joga csak korlátozva, garanciákkal együtt kell fenn állnia
Kimondta az Alkotmánybíróság azt is, hogy a nő súlyos válsághelyzete esetén a terhesség megszakítása nem alkotmányellenes. Nem alkotmányos az abortusz teljes tiltása, de az anya önrendelkezési jogának korlátlansága sem.
Kiemelte olyan tanácsadás szükségességét, amely a magzat megtartásához segíti az anyát. Előírta, hogy a jogalkotó gondoskodjék a visszaélések, és a felelőtlen döntések megakadályozásáról is.
168
eutanázia (22/2003 ABh.) lényege
Eutanáziát csak orvos követhet el. Egyik sem lehet Magyarországon.
Az aktív eutanázia a büntetőjog tárgya, míg az ellátás visszautasítása polgári jogi kérdés.
az önrendelkezési jog összeütközésbe kerül az ember lelkiismeret szabadságával és az élethez való joggal, amely abszolút jog és általában is védelmezni kell, az állam objektív intézményes életvédelmi kötelezettségeinek keretein belül is
A kezelés vagy beavatkozás visszautasítása ettől teljesen eltérő fogalom, és csak akkor alkotmányos, ha tájékozott és bármely külső befolyástól mentes, szabad döntés alapján, halál közelében utasítja vissza a beteg a „túlgyógyítást”.
Méltó halálhoz való jog problematikája:
AB határozatával elutasította azzal, hogy kimondta: az aktív eutanázia, vagyis az orvos vagy harmadik személy közremûködése melletti halálba segítés tilos, mivel alkotmányellenes.
169
Aktív eutanázia és Passzív eutanázia
Aktív eutanázia az orvos aktív, szándékos magatartással megöli a beteget (pl. halált okozó injekció beadásával).
Passzív eutanázia az orvos szándékosan, saját akaratából elmulaszt egy beavatkozást, mellyel megrövidíti a beteg életét (pl. vérnyomáscsökkentő megvonása). A passzív eutanáziától határozottan megkülönböztetendő az ellátás visszautasítása, mint betegjog.
170
Az önkéntes eutanázia
az eutanáziát beszámítható tudatú, befolyásmentes akarat elhatározású személynél lehet végrehajtani. A formaságok, az alapelvek, garanciák betartása e körben alapkövetelmény. Magyarországon NINCS.
171
Lábady Tamás különvéleménye 64/1991-es AB határozat kapcsán
Lábady Tamás különvéleményében foglaltak szerint minden az ember-fogalom az Alkotmány értelmezésével megállapítható. Szerinte a fogantatástól kezdve a méhen belül növekvő „lény” a természettudományok szerint vitathatatlanul ember, genetikailag befejezett individuum. Fejlődésében a születés nem jelent olyan ugrást, olyan alapvető változást, ami indokolná azt, hogy ahhoz különböző joghatásokat fűzzünk.
172
eutanázia (22/2003 ABh.) a méltó halálhoz való jogról
Az indokolás szerint „a méltó halálhoz való jog nem az élettõl való megfosztás, hanem a saját élet elhatározásból való befejezésének összefüggésében merül fel, ezért ellentétben a halálbüntetéssel vagy a művi terhesség megszakítással az emberi méltósághoz való jog nem az élethez való joggal elválaszthatatlan egységben jelentkezik, hanem fordítva: az egyik érvényesülésével együtt járhat a másik háttérbe szorulása. Így az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban kifejtettek szerinti korlátozhatatlanságára hivatkozással nem állítható megalapozottan, hogy a gyógyíthatatlan beteg életének emberi méltóságával összeegyeztethető befejezésére vonatkozó önrendelkezési joga is korlátozhatatlan.
Nem alkotmányellenes a testület döntése értelmében a visszautasítási nyilatkozat feltételekhez kötése, mert az élethez való jog védelmének érdekét szolgálja. Azonban míg a terjedelmes határozat az aktív eutanáziát elfogadhatatlannak, azaz alkotmányellenesnek tartotta, a kezelés visszautasítása mibenlétének pontos meghatározását és elemzését mellõzte A határozathoz három párhuzamos indokolás és négy különvélemény kapcsolódott. A határozat indokolása szerint az önrendelkezési jog arra is kiterjed, hogy az egyén a saját életérõl rendelkezzék.
173
1997. CLIV. törvény – Eü. tv. Az ellátás visszautasítása
Az ellátás visszautasításának joga szorosan kapcsolódik ahhoz az elvhez, hogy a beteg a gyógyítás folyamatában mellérendelt, egyenjogú személy, aki a megfelelő tájékoztatás után, önrendelkezési joga alapján dönt, beleegyezik-e a kezelésbe, vagy visszautasítja azt.
Az orvos saját aktív vagy passzív magatartásával nem siettetheti a beteg halálát. A beteget nem lehet kezelés, ellátás nélkül sorsára hagyni. A nyilatkozat után is ápolni, gondozni kell, az állapotát figyelemmel kell kísérni. Az Eü. tv. így nem legalizálja a „passzív eutanáziát”.
A beteg az eljárásban nem az „életéről rendelkezik”, hanem a kezelést utasítja vissza.
A hozzátartozó, az orvos nem dönthet a kezelés megszüntetéséről, a beszámítási képesség hiánya esetén a feltételek fennállásakor a bíróság pótolhatja a beleegyezést.
174
997. CLIV. törvény – Eü. tv. - Az ellátás visszautasításának esetei
A beteg egy átlagos beavatkozást (pl. injekció beadása) bármikor, külön formaság nélkül visszautasíthat.
Jövőre nézve, egy egészséges, cselekvőképes személy későbbi betegsége és cselekvőképtelensége idejére bármilyen beavatkozást visszautasíthat közokiratban („living will”).
A gyógyíthatatlan, s a rövid időn belül halálhoz vezető betegségben szenvedő beteget is megilleti az ellátás visszautasításának joga. Ennek a jognak a gyakorlása csak meghatározott keretek között történhet:
- súlyos betegség esetén, amely rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
A beteget megvizsgálja egy háromtagú orvosi bizottság, hogy a nyilatkozattételnek fennállnak-e a feltételei, s a beteg a következmények tudatában hozta-e döntését.
A visszautasítás közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelenség esetén két tanú jelenlétében történhet.
A betegnek a 3. napon meg kell ismételnie nyilatkozatát.
Meg kell kísérelnie az orvosi bizottságnak, hogy a beteg döntését megváltoztassa.
A beteg döntését kötöttség nélkül bármikor visszavonhatja.
A beteg a visszautasítás után is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, s fájdalmainak csillapítására.
175
Az élethez és az emberi méltósághoz való jog az Alaptörvény alapján - Szabadság és felelősség 2.cikke
Szabadság és felelősség 2.cikke
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. (magzati védelem)
Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog anyajogi természetű alapjog.
Ebből erednek a személyiségi jogok is és a magzati védelem. Ezeket mindenkinek tiszteletben kell tartaniuk, ezek abszolút szerkezetűek és kizárólagosan szükséges és arányos mértékben korlátozhatóak, más alapjogokkal szemben.
176
2:1. § [A jogképesség]
2: 1. § [A jogképesség]
(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
177
Az ember jogképességének tartalma
A jogképesség általános, egyenlő és feltétlen.
Általános, mert minden egyes embert - bármilyen fajta személyi válogatás nélkül - emberi mivoltánál fogva megillet.
Egyenlő, mert a jogképesség mértéke, terjedelme tekintetében ember és ember között semmiféle különbség nem tehető.
Feltétlen, mert minden embert megillet a jogképesség, a jogképesség feltételhez nem köthető (ipso iure).
178
2:2. § [A jogképesség kezdete]
2: 2. § [A jogképesség kezdete]
(1) A jogképesség az embert, HA ÉLVE SZÜLETIK, fogamzásának időpontjától illeti meg.
(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
179
A jogképesség kezdetének tartalma
Az Alaptörvény II. cikke szerint: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.
Az ember élete tehát a fogantatás pillanatától védendő alkotmányos érték, ettől azonban elválik az ember jogképessége.
A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes: az élve születéstől mint a fogamzást követő későbbi bizonytalan eseménytől, feltételtől függ.
A magzatnak is lehet tehát például ajándékozni, és örökölhet is. A neki ajándékozott, illetve általa örökölt vagyon tekintetében a magzat dologi várományosnak tekintendő.
A fogamzás időpontja valószínűsíthető ugyan, de pontosan nehezen lehet meghatározni, ezért a törvény egy egyszerű (megdönthető) vélelmet állít fel, a fogamzás tényleges időpontjának bizonyítására lehetőség van akár a születendő gyermek érdekében, akár annak ellenére.
180
2:4. § [A jogképesség megszűnése]
2:4. § [A jogképesség megszűnése]
A jogképesség a halállal szűnik meg.
181
A jogképesség megszűnésének következménye
A halál tényével a jogképesség megszűnik: az embernek nem keletkezhetnek új jogai és kötelezettségei, vagyis nem válhat új jogviszonyok alanyává, a halál pillanatában fennálló jogok és kötelezettségek pedig - ha azokat a halál nem szüntette meg (Ptk. 6:3. §) - mint egész szállnak át öröklés útján a jogutódra.
182
A halál beálltának megállapítása
A halál beálltának megállapítása orvosi kérdés, mivel a halál egy folyamat eredménye. Halálról biológiai halál esetén beszélünk, amelyet hatósági orvosi bizonyítvány közokirati formában igazol.
183
A halál fogalma az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján
A klinikai halál, az agyhalál és a halál (illetve magzat esetében a perinatális halál) definícióját állapítja meg.
klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát.
agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése.
halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.
perinatális halál: a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri, illetve amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy tömegétől
184
A haláleset megállapítása (orvosi, bírósági)
A haláleset adatait (például a halál helyét és idejét) a halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza.
Ha a halál tényének igazolására orvosi bizonyítvány nem állítható ki, a haláleset tehát nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor.
Az eljárás célja az, hogy a bíróság végzése pótolja a hiányzó orvosi bizonyítványt, és határozat alapján sor kerülhessen a haláleset anyakönyvezésére, a hagyatéki eljárásra stb.
185
A halál tényének megállapítása és a holtnak nyilvánítás (Ptk. 2:5-2:7. §) közötti különbség:
A halál tényének megállapítása és a holtnak nyilvánítás (Ptk. 2:5-2:7. §) között anyagi jogilag az a legfontosabb különbség, hogy míg a halál tényének megállapítására akkor kerülhet sor, ha a halál ténye, helye és ideje maradéktalanul bizonyítható, de ezekről közokirat nem áll rendelkezésre, addig holtnak nyilvánítási eljárás lefolytatásának van helye, ha a felsorolt három körülmény bármelyike kétséges.
186
A jogképesség megszűnésének módozatai (3db)
Három módon szűnik meg a jogképessége:
halotti anyakönyvi kivonat (rendes halál),
holtnak nyilvánítás vagy
bíróság által a halál tényének megállapításával.
187
Holtnak nyilvánítás (vélelem)
Hosszabb ideje távollévő, eltűnt személy eseténél.
Kérelem, ha eltűnt a személy, és 5 év eltelt az eltűnésétől és ezalatt semmiféle életben létre utaló adat nem került nyilvánosságra.
Ez egy megdönthető vélelmet állít fel, bíróság határozattal is lehet bizonyítani, hogy életben van.
A holtnak nyilvánítás jogkövetkezménye, hogy az ellenkező bizonyításig a holtnak nyilvánított személyt halottnak kell tekinteni. A jogkövetkezmények közül a legfontosabb, hogy megnyílik a holtnak nyilvánított után az öröklés, illetve, hogy életben maradt házastársa újabb házasságot köthet.
188
Holtnak nyilvánítás (vélelem) Időpontja és jogkövetkezményei
Mérlegeléstől függ, ha nem vezet eredményre az eltűnést követő hónap 15. napja. Ha utóbb bizonyítást nyer, hogy a határozatnál korábban / később tűnt el a bíróság határozatát módosítja.
Ha később tűnt el és az 5 év még nem telt el a hatályon kívül helyezés, a beállott jogkövetkezmények semmisek.
Ha előkerül a halottnak nyilvánított a határozat ipso iure hatálytalanná válik (nem kell bírói eljárás) és a beállt/ kapcsolódó jogkövetkezmények semmisek.
Ha azonban már házasságot kötöttek, kivételt képez a családi jogi rendelkezések alól, és ez a házasság hatályban marad, kivéve, ha valamely fél tudott róla, hogy él.
189
Halál tényének bírói megállapítása
Halál ténye, ideje és helye pontosan meghatározható, de az anyakönyvezés valamilyen oknál fogva elmaradt. (pl. repülőgép szerencsétlenség, lavina, bányaomlás stb), amely nem teszi lehetővé holtestének előkerülését, így halottvizsgálatra és anyakönyvezésre nem kerülhet sor.
Ha bármely körülmény kétséges akkor csak holtnak nyilvánítási eljárás lefolytatásának van helye.
190
2:8. § [A cselekvőképesség]
2: 8. § [A cselekvőképesség]
(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
191
A cselekvőképesség mint jogi adottság jelentése
jognyilatkozati (jogügyleti) képességet jelent.
Más szóval a cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akaratelhatározásával, saját cselekményével jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
192
Aktív jognyilatkozati képesség
Ha az ember maga tesz (kezdeményez, címez máshoz) jognyilatkozatot, akkor aktív jognyilatkozati képességről beszélünk.
193
Passzív jognyilatkozati képesség
Ha az ember elfogad (hozzá címzett, más által tett) jognyilatkozatot, akkor passzív jognyilatkozati képességről beszélünk.
194
Az ember cselekvőképessége két fontos eltérése a jogképességtől:
Az egyik eltérés, hogy míg jogképessége minden személynek (tehát az embernek, a jogi személyeknek és az államnak is) van, addig cselekvőképessége kizárólag az embernek, mint természetes személynek lehet.
A másik eltérés, hogy míg minden ember jogképes, ezzel szemben nem minden ember cselekvőképes.
195
2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]
2: 9. § [A cselekvőképtelen állapot]
(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat - a végintézkedés kivételével - a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.
196
2:10. § [A kiskorúság]
2: 10. § [A kiskorúság]
(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik (< 18.) életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.
(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.
(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.
197
2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik (14.+) életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
198
2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]
2: 12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]
(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
199
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül megtehető jognyilatkozatai: (5db)
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
200
A jognyilatkozat:
A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
201
Joghatások milyensége szerinti jogi tények megkülönböztetése
Joghatások milyensége szerint megkülönböztetjük a jogi tényeket
aszerint, hogy milyen változást idéznek elő az addigi jogi helyzetben (jogviszonyban)
- keletkeztető jogi tények
- módosító jogi tények
- megszüntető jogi tények
202
2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]
2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
203
2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]
2: 14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]
| (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
204
A cselekvőképtelenség miatt nem semmis kiskorú által jognyilatkozatok
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
205
2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
206
2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása]
2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása]
Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel - a kiskorú vagyona terhére - ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is.
207
2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása]
(1) Cselekvőképességében RÉSZLEGESEN KORLÁTOZOTT az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.
(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.
(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.
(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.
208
2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] hatálya
Sem a cselekvőképességet részlegesen, sem az azt teljesen korlátozó gondnokság alá helyező jogerős ítéletnek visszaható hatálya nincs, azaz a cselekvőképesség korlátozása az ítélet jogerőre emelkedésével következik be, az ítélet ex nunc hatályú.
209
2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]
2: 20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.
210
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozatai a gondnoka hozzájárulása nélkül:
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
211
2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]
2: 21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]
(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt.
212
A cselekvőképesség teljes korlátozásának 4 konjunktív feltétele
az érintett mentális zavara,
ennek következtében az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség tartós és teljes körű hiánya,
a gondnokság alá helyezés indokoltsága,
és a teljes korlátozás indokoltsága a fokozatosság elvére tekintettel.
213
2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]
2: 22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
214
2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen.
215
5:14. § [A dolog]
5: 14. § [A dolog]
(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell
a pénzre és
az értékpapírokra, valamint
a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra
a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
216
A dolog fogalma
A dologi jogi szabályozás nem tesz különbséget testi és testetlen dolgok között, és a Ptk. nem is határozza meg a dolog fogalmát.
A dolog elsődleges fogalmi ismérve e rendelkezés szerint a birtokba vehetőség, ami fizikai tulajdonságot: térbeli körülhatároltságot, a személyek számára való elérhetőséget és a birtokba vétel absztrakt lehetőségét jelenti. Dolgoknak ezért a birtokba vehető testi tárgyak minősülhetnek. A birtokba vehetőség a dolog fizikai tulajdonsága, és nem jogi értelemben értendő.
217
A pénz, az értékpapír, a dolog módjára hasznosítható természeti erők és az állatok (nem) dolog ismérvei
A Ptk. a pénzt, az értékpapírt és a dolog módjára hasznosítható természeti erőket nem tekinti dolognak, csak arról rendelkezik, hogy ezekre a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
218
Bankszámlapénz dolog fogalma
Az, hogy a bankszámlapénz nem minősül dolognak, és így nem tárgya a tulajdonjognak, tudatos döntés eredménye. A készpénz átruházásával a bank tulajdont szerez azon, és ez a tulajdonjog a pénzen változatlanul fenn is marad. A bank és az átruházó között a kötelmi (szerződéses) jogviszonyuk alapján keletkezik kötelem.
219
Értékpapír dolog fogalma
Az értékpapírként való minősítésnek a következményei azt eredményezik, hogy az értékpapír a benne foglalt jogot testesíti meg azzal, hogy az értékpapírban rögzített jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése, továbbá a jog vagy követelés bizonyítása, illetve átruházása kizárólag az értékpapír által lehetséges [Ptk. 6:565. § (3) bekezdés]. Az értékpapírra - szemben a benne foglalt joggal vagy pénzköveteléssel - a dologra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ezért tulajdonjog tárgyát képezi.
220
Természeti erők dolog fogalma
A dolog módjára hasznosítható természeti erők dologi minősége a dolog fogalmából külön norma nélkül is levezethető lenne, a dolog módjára való hasznosíthatóság ugyanis feltételezi az emberi uralom alatt állást, ami akkor lehetséges, ha ezek az erők fizikai valóságukban is leírhatók. Ahhoz azonban, hogy az analógia alkalmazásának a szükségessége fel se merüljön, a szabályozás ezekre is kiterjesztette a tulajdonjog közvetett tárgyainak körét, és ezen a Ptk. sem változtatott. A természeti erők is csak annyiban lehetnek tulajdonjog közvetett tárgyai, ha emberi uralom alatt állnak.
221
Az alakító jogok (hatalmasságok) tartalma szerint
Jogalapító hatalmasságok
Jogmódosító hatalmasságok
Jogszüntető hatalmasságok
222
Állatok dolog fogalma
Az állatok, személyiség hiányában és a birtokba vehetőségük folytán, természetük szerint dolgoknak minősülnek.
A tulajdonjog egyik lényeges tartalmának tekintett szabadság, amely szerint a tulajdonos a dolgával azt tesz, amit akar, egyre több korlát alá esik, és ez különösen érinti az állatokkal való bánásmód szabadságát.
223
Emberi testrészek, szervek, szövetek és implantátumok dolog fogalma
A személy és a dolog közötti elhatárolásokból el lehet jutni arra a következtetésre, hogy az emberi testrész eltávolításával annak a személynek a tulajdonában lévő dologgá lesz, akiről (akiből) azt eltávolították. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez azonban, hogy az ily módon dologgá vált, és a beteg által az orvosnál hagyott testrészeknek (például fog, szövetek, vér) mi a jogi sorsa, további dologi jogi és személyiségi jogi aspektusok vizsgálata is szükséges, különösen, ha ezt speciális szabályozás nem rendezi. Dologi jogi szempontból ezek a dolgok uratlanná vált dolognak minősülnek, vagy pedig tulajdonátruházással szerezhet rajtuk a beavatkozást végső egészségügyi szolgáltató tulajdont.
Lehetségesnek kell ugyanakkor tartanunk a holttest feletti birtokot és birtokvédelmet. Ha a holttest a társadalmi értékelés szerint a személyhez kötöttséget már elvesztette, más megítélés alá esik (például egy ókori vagy középkori múmia), és vagyoni forgalom tárgyaként való kezelése elfogadott. A holttest maradványai (például az elhamvasztott holttest hamvai, a holttest után maradó testrészek és szervek) dolgok, így birtokolhatóak, és birtokba vehető dologként tulajdonjog tárgyát (így hagyaték tárgyát is) képezhetik, azonban a velük való bánásmód ugyancsak a kegyeleti jog által korlátozott.
224
Az információ és annak fizikai hordozója dolog fogalma
Az információt mint tudást elsősorban a személyiségi jogvédelem körében védi a jog. Az információ nem tulajdon, védelme elsősorban a magántitok (Ptk. 2:46. §) és az üzleti titok (Ptk. 2:47. §) védelme útján valósul meg.
Az információ átadható, ennyiben akár átruházhatónak is lehet tekinteni, az információ átadása (közlése) azonban dologi jogi értelemben nem minősül átruházásnak, mert az információ átengedése mások számára valójában annak többszörözését jelenti, és nem azt, hogy az átruházó hatalma megszűnik a jószág felett egy másik személy hatalmának a keletkezésével, hiszen az információ „átruházásával” az információt „átadó” személynél az információ továbbra is fennmarad.
225
Dologösszesség és vagyon dolog fogalma
Dologösszesség (universitas rerum) esetében alkotórészi vagy tartozéki viszonyban nem álló, de egymással funkcionális kapcsolatban lévő vagy közös térben körülhatároltan együtt tartott dolgokról van szó. Az alapvető kérdés az, hogy több dolog együtt képez-e egy dolgot (egy tulajdoni egységet), vagy e dolgok egymásmellettiségük, funkcionális összekapcsoltságuk ellenére egyenként maradnak tulajdonjog és dologi jogok tárgyai. Több dolog együtt képez egy egységes dolgot (egy tulajdoni egységet), ha egymással alkotórészi kapcsolatban vannak, alkotórészi kapcsolat hiányában azonban olyan dologösszességet képeznek, amelyben az egyes dolgok egyenként maradnak tulajdonjog és más dologi jogok tárgyai. Dologösszességet képeznek például a könyvtárban elhelyezett könyvek, a ménes, vagy akár egy termelővállalat telekkel, épülettel, gépekkel, berendezésekkel, árukészlettel, nyersanyagokkal, a működéshez szükséges további ingóságokkal és ingatlanokkal együtt.
A funkcionálisan összekapcsolódó dolgok közötti dologösszességi, illetőleg alkotórészi kapcsolat kérdése szorosan összefügg az egyediség elvével. Az egyediség elve azt jelenti, hogy a dologi jogok mindig csak egyes, individualizált dolgokon állnak fenn, a dologösszesség a Ptk. alapján nem minősül tulajdoni tárgynak.
226
A vagyon dolog fogalma
A magyar polgári jog a vagyont nem fogadja el tulajdonjog vagy idegen dologbeli jogok közvetett tárgyának. A vagyon önálló tulajdoni egységként való kezelésének alapvetően az egyediség elve állja útját: ha a vagyont önálló tulajdoni egységnek tekintjük, és a vagyon egyes elemei is megőrzik független dologi jogi minőségüket (azaz nem minősülnek a vagyon alkotórészeinek), fennáll annak a lehetősége, hogy a vagyonon és a vagyon egyes elemein eltérő tulajdonjog keletkezik.
227
5:15. § [Alkotórész]
5:15. § [Alkotórész]
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
228
5:15. § [Alkotórész]
5:15. § [Alkotórész]
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
229
5:16. § [Tartozék]
5:16. § [Tartozék]
A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.
230
Tartozék fogalma
Fődolog és tartozék esetében két különálló dologról van szó: a tartozék, szemben az alkotórésszel, nem veszti el az önálló dologi létét. A tartozék funkciója a fődolog használatának elősegítése. Fődolog és tartozék tulajdonjoga elválik egymástól, mert két külön tulajdoni tárgyon tételez a jog tulajdont, de kétség esetében a tartozékra kiterjed a fődolog tulajdonjoga.
231
5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
5: 17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légI térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.
(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
232
5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
5: 17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi (LÉGI nem lég) térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.
(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
233
A légi tér fogalma
A légi tér az ingatlannak az a vertikális kiterjedése, amelyre az ingatlan tulajdonosának az ingatlan használatához szüksége van.
234
A légtér és légi tér eltérése
A légi tér az ingatlannak az a vertikális kiterjedése, amelyre az ingatlan tulajdonosának az ingatlan használatához szüksége van. A légtér ezzel szemben már nem tartozik az ingatlan tulajdonához. A Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés szerint a nemzeti vagyon részét képezi, magánjogi jogviszonyoknak nem tárgya, és külön szabályozás alá esik.
235
Az ingatlanon fennálló tulajdonjog Hasznosítás terjedelme
Azt, hogy mi tartozik a hasznosítási lehetőségek körébe, nem a tulajdonos lehetőségeihez, hanem az ingatlan adottságaihoz képest és az adott behatás jellegére figyelemmel kell megítélni. Így az esetleges jövőbeni használat, illetve hasznosítás lehetőségeinek mérlegelése is szükséges, ha a behatás olyan természetű, hogy a jövőbeni használati és hasznosítási lehetőségeket is érintheti. A hasznosítási lehetőségek mérlegelése során fizikai (például talajszerkezeti) és műszaki-technikai szempontokat ugyanúgy vizsgálni kell, mint az esetleges jogi korlátokat.
236
5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]
5: 18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]
(1) Az épület tulajdonjoga - ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.
237
5:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]
5: 19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]
(1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.
(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását követelheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát terhelő kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a szerződésben rögzített célját nem veszélyezteti.
238
5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]
5:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.
239
5:21. § [A birtoklás joga]
5:21. § [A birtoklás joga]
A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
