ókor Flashcards
Az Ókori Kelet fő jellemzői:
Területileg távol és közel keletre oszlik, a Tigris-Eufrátesztől a Nílusig tart. Palesztína, Mezopotámia, Fönícia, és Egyiptom. Az élelmiszertermelés bölcsője miatt hívják termékeny félholdnak.
Milyen növények teremnek meg itt: vadbúza, vadárpa, állatok pedig kecske és juh többnyire.
Államai: Perzsa Birodalom, Babiloni Birodalom, Sumér városállamok, Egyiptom.
Gazdaságilag mindet templomgazdaság jellemzi.
Az ókori keleti államok feladata:
A gazdaság megszervezése, irányítás, amit a papság végzett, ellenőrzés, rendfentartás, és adóztatás. (Az adók alapja a többlettermelés volt)
A Egyiptom (vallási és gazdasági) jellemzői:
Főistenük Ré, politeista vallás jellemzi, a fáraókat Ré fiaként tisztelik, hisznek a túlvilági életben. Fáraóik testét megőrzik, piramisokba majd késöbb a királyok völgyébe temetik kincseikkel és szolgálóikkal.
Szent állataik a macska, és szkarabeusz.
Gazdaságilag templomgazdaság, öntözéses földművelés.
A Brahmanizmus jellemzői:
Brahma főisten. Plusz Síba és Visnu. Hisznek a reinkarnációban.
A Hindusztáni félszigeten alakul ki miután az Ária nép meghódította a Dravidákat.
Kasztrendszer alakul ki amik közt nincs átjárás.
Papság=brahmanák
Harcosok=Krastiják
Közrendűek=Vaisják
Szolgák=Súdrák
Késöbb ez fejlődik majd Buddhizmussá. Gazdaságilag árasztásos földművelés.
A Buddhizmus:
A Brahmanizmus fejlődik majd tovább, vágyaikról való lemondást részesítik előnyben, így juthatnak el a Nirvanába. (Gautama herceg)
Sumérok és Mezopotámia:
Kr.e. 3 század továbbra is sokistenhit, helyi törzsek helyi isteneiben hittek. Az állam egyesülésekor lesz belőle politeizmus. Többnyire negatív istenek, a Perzsáknál majd késöbb ezért lesz pozitív és negatív világkép a vallási dualizmusban. Gazdaságilag öntözéses földművelés jellemzi a területet.
Kínai vallások:
A konfucionizmus az erkölcsi nevelést hirdeti, a taoizmus pedig az emberu élet és természet összhangjára koncentrál. Filozófiai nézet is.
Gazdaságilag fejlett, új tudományok jelennek meg. Puskapor, iránytű, öntözéses földművelés.
A monoteizmus jellemzői:
területileg a mai Palesztína és a Földközi tenger partján (Korábban a Philiszteusok álltal lakott területeken) alakul ki majd az első monoteista vallás a zsidó. Természeti adottságai miatt ezt a területet Kánaánnak nevezték. Folyója a Jordán folyó. Egyetlen fő istenük van, Jahve, szerintük ő a világ teremtője.
A zsidó vallás jellemzői:
Nem ismernek el más istent csak Jahvét.
Két jelképe a hatágú Dávid csillag és a hétkarú gyertyatartó.
Kezdetben a kultusz színhelye a szent sátor volt, késöbb a Jeruzsálemi szentély, ami Salamon idején épült. Itt mutattak be állatáldozatokat és szertartásokat.
Alapja a tíz parancsolat. Illetve Mózes öt könyve a Tóra.
Héber Biblia.
Vallást a zsinagógákban gyakorolják, ez az istentisztelet helyszíne.
Zsidó ünnep volt a szombat és a húsvét időszaka, az egyiptomi kivonulás tiszteletére.
A zsidó vallás kialakulása:
Kr.e. 11. században Saul szilárdítja meg a hatalmat a birodalomban, fia Dávid már nem istenkiráy, uralkodása alatt (10. század) válik egységessé az állam és a vallás is. Dávid király fia Salamon uralkodása alatt esik szét a birodalom Júdeára és Izraelre, az Asszírok leigázzák és elhurcolják az ott élőket. A babiloni fogdág (Kr.e. 587) alakul ki a monoteista vallás, ekkor íródik az Ótestamentum is.
Az Athéni demokrácia:
Helyileg az Attikai félszigeten alakul ki a Kr.e. 6. században a görög gyarmatosítás eredményeként.
Kezdetben arisztokratikus köztársaságról beszélünk, élén az arkhónok állnak ők vezetik az államot, csak arisztokrata lehetett arkhón. Ezt elégeli meg a Démosz (nép)
Drakón arkhón (Kr.e. 621)
Írásba foglalja a törvényeket, ami igazságosabb szabályrendszert eredményez, illetve változás alakul ki a hadviselésben is. Drakón intézkedései gátat szabnak az önkényes intézkedéseknek és döntéshozataloknak.
Szolón Arkhón (Kr.e. 594)
Szólón ad előszőr politikai jogokat a démosznak, és vagyonilag 4 csoportba osztja a népet, késöbb ez lesz a katonáskodás és az adózás alapja. Eltörli az adósrabszolgaságot és kiterjeszti a politikai jogokat, így többen katonáskodhatnak, és politizálhatnak. Ezzel csak az a gond, hogy az arisztokrácia elveszti egyedi jogait, de a démosz kevesli amit kapott. Ezáltal eggyes politikusok egyeduralomra a.k.a. türanniszra törnek.
Peiszisztratosz (Kr.e. 560-527)
Zsarnokságra tört politikus, akit támogatott a nép. Méginkább háttérbe szorul ezáltal az arisztokrácia, a démosz veszi át a jogokat. Óriási építkezésekbe kezd, templomokat, vízvezetékeket, és kikötőket építtet. Kiszálló bíróságok a vidéken és éves adók. Fiai ellen merénylet, 510ben a nép elüldözi őket. Intézkedései nem tudatosan, de támogatták a démoszt.
Kleiszthenész (Kr.e. 510)
Területi alapon osztja fel athén lakosságát, ez biztosítja a démosz vezető szerepét. 10db kerületet azaz phülét hoz létre, ami területileg más és más (tengerparti,belső rész, külső rész) Elkülönítette a törvényhozást, végrehajtást és bíráskodást. Politikai egység jött létre a démosz vezetésével. A területi felosztásnak köszönhetően a szegényebbek is részt vehettek a népgyűlésen/Agórán.
Bevezeti a cserépszavazást a zsarnokság visszajövetele ellen. Ezt Közvetlen Demokráciának nevezzük.
A Római Birodalom államformái:
Királyság kr.e. 753-510 (Superbust elüldözik)
Köztársaság kr.e. 510-27
(Polgárháború vége)
Császárság kr.e. 27- kr.u. 476
(Birodalom bukásáig)
A Római Birodalom társadalmi berendezkedése:
Patríciusok (Arisztokraták) közülük választották a tisztségviselőket azaz magistratusokat.
Kliensek az elszegényedett patríciusok.
Plebejusok a köznép.
Római tisztségek a köztársaság korában:
Consul: Hadvezér, az állam és hivatalnokok vezetése a dolga. Két consul volt. (Collegialitás: egy tisztséget ketten töltenek be)
Dictator: rendkívüli helyzetben hatalma korlátlan de csak időszakosan gyakorolhat hatalmat. (Annuitás: hivatalok meghatározott ideig való betöltése)
Questor: Pénzügyekkel, vagyonbecsléssel foglalkoztak.
Néptribunus: Ő képsivelte a plebejusokat, személye szent és sérthetetlen, a plebszből választották. Vétó joga van. (Kr.e. 494)
