NPV Flashcards
1
Q
Milyen modellt dolgozott ki a realizmus?
A
ontológiai keret: aktorok- államok a főszereplők (multik, ngok nem számítanak) - a szereplők magatartása alakítja ki a rendszer törvényszerűségeit ! (nem a rendszer törvényszerűségei vannak rákényszerítve a szereplőkre)
episztemológiai keret: interpretatív, tradicionális módszerek
2
Q
Milyen idős a realizmus?
A
A nemzetközi kapcsolatok legrégebbi elmélete, a 20.sz.-ban egyik legdominánsabb ága.
1919 tudomány intézményesülése
1948: újjászületése a tudománynak innentől lesznek modern realisták
képviselői: Morgenthau, Carr, Geogre F. Kennan, Raymond Aron, Henry Kissinger
de: klasszikus realizmus képviselői már jóval a 20. sz. előtt is jelentkeztek: Thuküdidész, Hobbes
3
Q
Alapelvek melyek egyesítik a különböző realista iskolákat?
A
1,antropológiai pesszimizmus: az embert elsődlegesen saját érdekei mozgatják, így a nemzetközi politika is egy nagy hatalmi játszma
2,ahistorikus (=történelemellenes) világnézet: a történelem során nincs fejlődés ( a közösségi érdek nem lesz sose prioritás; ) az önérdek mozgatja az államokat, a konfliktusok mindig lesznek és mindig voltak;
történelem= hatalomért folytatott harc
3, anarchia: (nem jelent káoszt), csak nincs globális főhatalom mely felügyelné a nemzetközi jog betartását) mivel nincs világkormány így az államokra nem vonatkoznak egyetemes szabályok —ez (is) vezet az állandósult erőszakhoz az államok közötti kapcsolatban
anarchia legfontosabb tulajdonsága= konfrontáció
ha megakarom érteni a nemzetközi pol világát, azt a konfrontáció irányából kell megfejteni
4, államközpontúság
4
Q
Mi az antropológiai pesszimizmus? Milyen következményei vannak?
A
az ember eredendően önző mint poli lény, elsődlegesen saját érdekei mozgatják ez kijelöli a hatalom logikáját. A nemzetközi politika is egy nagy hatalmi játszma- mivel a hatalomvágy (animus dominandi) egy állandó jellemzője az embereknek
az állandó természeti jellemzők állandó világpolitikai törvényeket teremtenek!!!
5
Q
Mutassa be az államközpontúság elvét, Miért játszanak az államok központi szerepet a realizmusban?
A
államközpontúság- a nemzetközi jelenségek értelmezésénél a legfontosabb szereplő az állam
miért? mert minden más aktornak a cselekvőképessége korlátozottabb
fő ok: a nem-állami szereplők súlya nem éri el azt a kritikus határt mely a nemzetközi rendszer magyarázó tényezőivé tenné őket
6
Q
Racionalizmus alapelve?
A
Az államok racionálisan döntenek, kalkulálnak döntéseik előtt a lehetséges veszélyekkel és nyereségekkel.
7
Q
Racionális egoizmus alapelve?
A
Egy döntés akkor racionális ha az állam saját érdekét szolgálja. Legfőbb érdek: a biztonság garantálása- high politics területe.
8
Q
Unitárius szereplő alapelve?
A
-vizsgálat szempontjából funkcionálisan egyformák az államok- nem számít, hogy liberális demokrácia vagy autokrácia pl mao
-a belpol nem határozza meg a külpolitikai viselkedést
9
Q
Legfontosabb államérdek a realista irányzatok szerint? miért?
A
az állam biztonságának illetve az állam túlélésének a garantálása
10
Q
Anarchia realista értelmezése?
A
mivel nincs világkormány így az államokra nem vonatkoznak egyetemes szabályok
a rendszer hiányának bizonytalanságát fokozza hogy nem tudni az államok érdekeit -ez tovabbi bizalomvesztest generalhat es konfliktusokat
Anarachia- önsegély világa, az államok magukra szamíthatnak elsődlegesen
11
Q
Mit jelent a háborús állapot? 2 féle módon értelmezhető a kérdés!!!
A
Thomas Hobbes-hoz kötjük a fogalmat;Hobbes szerint az államok formálódása előtti időszakban folyamatos “háborús állapot” állt be –
jelentése: minden ember minden ember ellen volt- az erőforrások miatti küzdelemben az emberek egymást ölték, nem volt egy intézmény mely garantálta volna egy nagyobb embercsoport biztonságát
„state of war” az az állapot, mikor potenciálisan kitörhet konfliktus
lehetősége mindig fennáll ennek, óvatosnak kell lenni
=nem ismerem a másik állam szándékát (ezért)
12
Q
Mutassa be a biztonsági dilemma fogalmát! Mi a fogalom jelentősége a nemzetközi poli viszonyok szempontjából?
A
Ha egy állam növeli a katonai kapacitásait akkor egy másik állam is növelni fogja.
Így az eredetileg védekező lépés, mely esetlegesen nélkülözött támadójelleget ahelyett hogy növelné az állam biztonságát veszélyeztetni fogja azt. (a reakciója miatt a másik államnak)
fogalom jelentősége: fegyverkezési versenyeket írhatunk le az fenti jelenséggel
13
Q
Mit jelent az ön-segély fogalma? Hogyan működik? Milyen következményei vannak a nemzetközi rendre nézve?
A
elsődlegesen az államoknak maguknak kell saját biztonságukat garantálniuk, mert másra nem számíthatnak biztosan az anarchikus nemzetközi rendszerben. Waltz szerint az ön-segély az korlátozza az államok közötti együttműködést.
az ön-segély jelenségét felerősíti az anarchia jellege- nem tudni hogy a másik államnak milyen szándékai vannak, biztosabb ha saját magam képviselem és nem másra/másokra bízom magam
14
Q
Hogyan működik a hatalmi egyensúly?
A
nem kell kerekasztalhoz ülni ahhoz hogy ez működjön, a 1, bizt dilemma és 2, az anarchia természete miatt működik és ez az ami stabilitást tud teremteni
miért? van egy állam aki túlhatalomra tör, kényelmetlenül elkezdi növelni saját biztonságát, ellensúlyozás lesz, vmit teszünk az állam túlhatalmának visszaszorítása érdekében
két dolgot lehet tenni: belső ellensúlyozás-amikor saját katonai kapacitásaim növelem
második: külső ellensúlyozás, hasonlóan aggódó államokhoz fordulok, szövetségkötés, államok a másik állam kapacitásaira is támaszkodhatnak
eredmény? realizmus logikájában ez a sok önérdekkövető lépés nemzetközi békéhez vezethet pedig csak a saját nyugalmát, biztonságát őrizte az állam
15
Q
Miért nem látják a realisták a történelemben a progresszív változást? Ön mit gondol erről?
A
a hatalom különböző manifesztációi (technológia, állam vezetője, lakosság mérete) az országok között nem egyforma erőviszonyokhoz járulnak hozzá az államok között (legtöbbször) Egyes aktorok erősebbek másoknál. Ha ezt vegyítjük a realisták emberi természetről alkotott elképzeléseivel az magába foglalja azt, hogy a történelem bármely fázisában a konfliktusok elkerülhetetlenek.
(És mivel az államok közötti erőviszonyok folyamatos változásban vannak, ez lehetőséget teremt az addig fennálló rend, szabályok megszegésére további konfliktusokat generálva. )
(Thuküdidész szerint: az az imbalance of power inevitable és természetes)
(ön mit gondol rész kimaradt szándékosan)
16
Q
Nagy szakaszai a realizmusnak?
A
- vh előtt: klasszikus realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Hobbes, Rousseau
2 vhtól 1979-ig: modern realizmus: Morgenthau, Kissinger, Kennan
1979-től hidegháb vége: neorealizmus—–hidegháb után két ága: defenzív, offenzív
17
Q
Klasszikus realizmus? fontossága, mikor létezett, általános jellemzők
A
általános jellemzők:
- antrop pesszimizmus-emberi természet okozza a háborút -szereplők hatnak a rendszerre (mindkettő más neorealizmusban)
- political wisdom/ knowledge segíthet
- DE végleges mindig beváló megoldás nincs a konfliktusos politikai helyzetekre
-vannak status quo és revizionista államok (neorealizmusban NINCSENEK)
-nem lehet állandó béke a nemzetek között
a két vh háború között nagyon népszerű a 60-as 70es évektől a struktrális realizmus miatt népszerűsége fokozatosan csökken
(ok: struk real: konfliktusok oka inkább anarchia, mint emberi természet)
18
Q
Thuküdidész művének címe, amely a legrégibb szövegévé vált a realizmusnak? Mely részekben fejtette ki a realizmus alapelveit?
A
A peloponnészoszi háború, az ötödik könyvben van kifejtve a méloszi párbeszéd, és a harmadik könyvben a Mytilene vita
19
Q
Bemutatni két Thuküdidész által leírt alapelvet! - melyik alapelv hol és hogyan jelent meg
A
méloszi párbeszéd: igazságosság a nemzetközi politikában az erőviszonyok realitása fényében értékelendő; az erőviszonyok egyensúlytalanságához alkalmazkodni kell
(természetes hogy nem mindenki ugyanazt a bánásmódot kapja)
The strong do what they can and the weak suffer what they must…
+ kalkulálás fontossága: mélosziakat a reményeik vezérlik nem az óvatos racionalitás (szigetük sorsa ugyanaz lesz mindegy hogy meghalnak-e vagy sem)
20
Q
háb oka Thuküdidész szerint ?
A
A peloponnészoszi háb oka szerinte hogy Athén egyre erősödött, félelmet ébresztve szomszédjaiban.
(Spárta volt aki háborút kezdeményezett!)
21
Q
Miről szól a méloszi párbeszéd?
A
(mélosz szigete stratégiailag fontos helyen
A peloponnészoszi háború során a kisebb államok egy idő után rákényszerültek, hogy Spárta és Athén között válasszanak. Függetlenek nem maradhattak a mélosziak pedig a semlegességet akarják megőrizni. (Alan Ryan szerint a háb kezdete óta spártával voltak). A párbeszéd egy erődemonstráció az athéniak részéről, a mélosziak pedig próbálják megőrizni szuverenitásukat.
Mélosziak sorsa: nők rabszolgák, férfiak kivégezve.
22
Q
méloszi párbeszédben leírt racionális magatartás milyen?
A
-az athénaik szerint nincs semmi szégyenletes abban hogy megadják magukat- ez egy logikus választás az erőviszonyokat nézve , és így a sziget se lenne leigázva
-az óvatos racionalitás mentén a mélosziaknak rá kellene jönniük, hogy spárta nem fog segíteni, egyedül maradtak (túlerőben athén)
(a vita főbb pontjaiban a mélosziak érvei jövőbeli reményeken alapozottak)
23
Q
Macchiavelli- miért mondhatjuk hogy ő fektette le a modern politikai stratégia alapjait?
A
azért mert ő volt az első gondolkodó aki a politikát elkülönítette az erkölcstől és a vallástól
megalapította hogy az állam érdeke a legfontosabb morális érték, és hogy az állam viselkedésének külön etikája van
24
Q
Milyen célok eléréséhez megengedhető minden eszköz használata Macchiavelli szerint?
A
Minden ami a “ragione di stato” -t szolgálja: az emberek
1, biztonságát
2, szabadságát
3, vagyonát
25
kettős erkölcs fogalma?
Az egyén erkölcsei és a politikus erkölcsei más mércével mérendőek össze szerinte! Az állam érdeke a legfontosabb morális érték.
Az állam viselkedésének külön etikája van.
Macchiavelli egyenesen azt is állította, hogy a politikai felelőtlenség csúcsa ha a keresztény erkölcsök mentén kormányoz valaki.
26
Hobbes legfontosabb gondolatai mint realista gondolkodás előfutára?
ha közösségben élek akkor elfogadom a közösségi játékszabályokat
nem csinálhatok meg xy dolgokat, törvények vannak
alapkérdés: miért tesszük ezt?
(mikor nem élünk poli közösségben akkor teljes szabadságunk van
szabadság korlátos fogalommá vált
miért adjuk ezt fel? )
biztonság biztosítása miatt: Hobbes szerint
meggyilkolhátjak egymást az állampolgárok egyébként
27
Hogyan jöhet létre világállam Hobbes alapján?
vannak akik szerint ugyanúgy ahogy az emberek közötti erőszakot megszüntette az állam, hasonlóképp egy világállam is megszüntetné az államok közötti erőszakot
hobbes maga kifejezte ugyan, hogy az államok közötti törékeny/bizonytalan állapot nem feltétlenül vezet az állampolgárok szintjén erőszakhoz
(kieg: One can argue that if Hobbes were fully consistent, he would agree with the notion that, to escape this condition, states should also enter into a contract and submit themselves to a world sovereign. Although the idea of a world state would find support among some of today’s realists, this is not a position taken by Hobbes himself. He does not propose that a social contract among nations be implemented to bring international anarchy to an end. This is because the condition of insecurity in which states are placed does not necessarily lead to insecurity for their citizens. As long as an armed conflict or other type of hostility between states does not actually break out, individuals within a state can feel relatively secure.)-stanford encylopedia
28
Hogyan jöhet létre világállam Hobbes alapján?
vannak akik szerint ugyanúgy ahogy az emberek közötti erőszakot megszüntette az állam, hasonlóképp egy világállam is megszüntetné az államok közötti erőszakot
hobbes maga kifejezte ugyan, hogy az államok közötti törékeny/bizonytalan állapot nem feltétlenül vezet az állampolgárok szintjén erőszakhoz
29
Mettől meddig tartott a modern realizmus nagy korszaka? Kik a főbb képviselői?
1948tól 1979-ig
főbb képviselők: E.H Carr,Raymond Aron, Morgenthau, George F Kennan, Henry Kissinger
30
Ki a modern realizmus atyja? Hogy szól a politikai realizmus hat alapelve? (fel kell ismerni, hogy melyik hányadik alapelv, illetve el kell tudni mondani mit jelentenek az egyes alapelvek)
Hans Morgenthau
1. A politikát olyan objektív törvények szabályozzák, amelyek az emberi természetben gyökereznek. (önzés, hatalomvágy----konfliktusok)
2. Az államok a hatalom tükrében meghatározott államérdek (biztonság, fennmaradás) et követik.
3. A hatalom objektíven meghatározható, univerzális fogalom.
4. A politikai lépéseknek van erkölcsi vonatkozása. (legfőbb erény: óvatosság)
5. A politikai morál univerzális, nem egyetlen állam érdekeit tükrözi.
(jelentés: az államokat az érdekérvényesítési képességeik tükrében ítélhetjük meg), univerzális erkölcs nem létezik, egyetlen államnak sincs erkölcsi fölénye a másik felett
6. A nemzetközi politika autonóm tudományterület.
31
Miért mondhatjuk, hogy a modern realizmus szereplő szintű elemzési keretet állít fel? Indokolja!
a szereplőszint hat a nemzetközi rendszer törvényszerűségeire
32
Mit jelent a vesztfáliai típusú modern állam fogalma?
1,egy adott területen egy adott szervé az erőszak monopóliuma.
2, az államok más belügyeibe nem avatkoznak bele semmilyen okból. (lényeg ez)
3, az államok közötti kapcsolatteremtés eszköze a diplomácia.
4, szerződéskötések révén tartatnak be ígéreteket.
5, ADOTT TERÜLET FELETT FŐHATALOM
33
Mit ért a modern realizmus cselekvőképesség alatt? Milyen fajtái vannak? Mit jelentenek?
belső cselekvőképesség: az hogy milyen minőségű külpolt tudok csinálni az attól függ hogy mennyire vagyok független a társadalomtól
pl: demokrácia: fél szemmel figyelni kell mit reagálnak mire az állampolgárok
külső cselekevőképesség= más államokkal szemben mekkora cselekvőképem van, minnél jobbak a kapacitásaim annál inkább
34
Hogyan hozza létre az államok cselekvőképessége a nemzetközi politikai rendszert?
a nemzetközi rendszerben beállt változások oka: az állam belső cselekvőképességében beállt változás
sok demokrácia=nemzetközi cselekvőképesség szűk
sok monarchia= nemzetközi cselekvőképesség tág
35
Melyek a hatalom legfőbb forrásai?
a stabil elemek: 1. földrajzi elhelyezkedés, 2. természeti erőforrások, 3. ipari kapacitás, 4. katonai készültség,
az instabil elemek: 5. lakosság, 6. nemzeti karakter, 7. nemzeti morál, 8. a diplomácia minősége (9. kormányzás minősége)
36
Milyen külpolitikai magatartásformák léteznek? Milyen cselekvést írnak le?
imperialista külpoli magatartásforma: hatalommegoszláson változtatni akar vki
status quo magatartásforma: fenntartani a helyzetet
presztízs magatartásforma: erő/hatalom demonstrálása
37
Milyen feladata van a diplomáciának? Fejtse ki röviden!
1. valós erő fényében kell meghatározni célokat
2. látni kell más államok céljait és hogy azokat ténylegesen eltudják-e érni
3. a diplomáciának tudatában kell lennie, hogy saját és más államok céljai mennyire kompatibilisek
4.legmegfelelőbb eszközök kiválasztása a célhoz
diplom feladata: = saját államérdekét és a béke fenntartását szolgálni
38
Mit jelent a hatalmi egyensúlyi RENDSZER?
hatalmi egyensúly= autonómia+normák+állam cselekvőképesség
lehet a nagyhatalmaknak kb egyforma ereje vagy teljesen más, hegemón helyzete
balancing formái:
-oszd meg és uralkodj elve
-területszerzés/osztás
-fegyverkezés/demilitarizáció
-szövetkezés
39
Hogyan működött az arisztokratikus nemzetközi rendszer?
-nem lesz számon kérve
klasszikus hatalmi egyensúlyi rendszer: alkomon és monok kora
döntéshozót nem befolyásolja a tömeg
tág belső cselekvőképesség, tág nemzetközi cselekvőképesség
40
Hogyan működik a nemzeti univerzalizmus?
-nem lesz számon kérve
olyan államok jönnek létre, melyeknek szűkebb a belső cselekvőképességük és a külső cselekvőképességük -demokráciák
41
Melyik világrendszer a stabilabb? Miért? (Morgenthau véleménye csak, neorealisták már máshogy gondolkoznak erről)
a multipoláris rendszer stabilabb: szövetségeken és kisebb háborúkon át küzdhetnek a nagyhatalmak a több hatalomért (anélkül hogy más nagyhatalmakkal konfrontálódnának) - M szerint ez nem lehetséges bipoláris rendszerben
bipoláris rendszer: instabilabb
42
Mettől meddig tartott a neorealizmus korszaka? Ki az alapító és a legfőbb képviselője?
1979-től hidegháb vége
Kenneth N. Waltz
43
Hogyan magyarázza Waltz, hogy strukturális elemzési keretet hoz létre?
a rendszer törvényszerűségei korlátozzák a szereplők mozgásterét és nem fordítva
44
Mi a nemzetközi politikai struktúra Waltz szerint?
a nemzetközi politika egyetlen meghatározó tényezőjét.
Magába foglalja: a két szervezőelv közül az anarchia , és a kapacitások megoszlása.
( a szereplők jellege csak belpol terén számít)
45
**Mi a nemzetközi politikai struktúra szervező elve? Miben különbözik a belpolitika struktúrájának szervező elvétől?**
nemzetközi poli szervezőelv: anarchia
belpoli szervezőelv: hierarchia
**anarchia: a belpoli szervezőelvvel szemben a szereplők nem lépnek munkamegosztásra egymással, félnek szorosabb együttműködésre lépni, és nincs központi hatalom mely garantálná a biztonságot.**
46
Milyen párhuzamot vont Waltz Thomas Hobbes társadalmi szerződés elméletével?
Hobbes szerint a "háborús állapot" állandó a központi hatalom nélkül erőforrásokért versengő embereket között. Mindenki mindenki ellensége.
Ahogy az emberek állam nélkül, úgy az államok világkormány/ világállam nélkül szintén egy erőszakos állapotban találják magukat, melyet Waltz anarchiának nevez.
(és szerinte ez az anarchia az ami konfliktusokat generál; **az anarchia nem az emberi természet eredménye, hanem a *hatalommaximalizáló szereplők összjátékának eredménye*)**
47
**Mit mondott Waltz a szereplők jellegéről?** Magyarázza meg!
nemzetközi poli színtéren-anarchia szervezőelve működésénél aktorok:
**„fekete dobozként” veszi az államot: belső tulajdonságok csak abban érdekesek kapacitások hogyan alakulnak**
hierarchia: vannak különbségek (belpolt illetően)
48
**Mit mondott Waltz a kapacitások megoszlásáról?**
minden államnál teljesen különböző kapacitásokról beszélhetünk
kettő nagyobb alapcsoport létezik:
1, akiké a hatalom, és irányítják a nemzetközi polt
2, akik passzívan elszenvedik az előbbi folyamatot
49
**Milyen alkalmazkodási stratégiákat ismer? (Waltz nemzetközi politikai rend-- kapacitások)** Hogyan zajlik az alkalmazkodás az egyik, hogyan a másik esetben?
1, **utánzással történő alkalmazkodás**: ha látok én mint kisállam vagy közepes állam egy hatékony külpoli technikát azonnal leutánzom (pl porosz technológiai forr)
2, **ellensúlyozás**sal történő alkalmazkodás: szövetségek kötése (ez nem jelent valódi együttműköt az államok között)
50
Melyek a legfontosabb különbségek az offenzív és a defenzív neorealizmus között?
def: saját biztonság garantálása érdekében cselekednek az államok, megelégednek RELATÍV hatalmi helyzetükkel de azt meg is akarják őrizni
off: saját biztonság+ expanzív pol, dominálni akarás, hegemóniára törekvés
def: az agresszorokat bünteti a nemzetközi rendszer
off: a hegemóniára törekvés kívánatos !
def: katonai stratégiák terén a védelem erősítése a cél off: támadó katonai stratégiák, fegyverek előnyben részesítése
def: a bizalom az államok között egy elérhető jelenség, lehet küzdeni felé, vannak rá módszerek
(pl: közös leszerelési megegyezések, egymás ellenőrzésével )
off: bizalmatlanság konstans
51
Nevezze meg az offenzív neorealizmus öt alapvetését! Részletesen magyarázza mindegyiket!
1. az államok a nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői (a biztonság szűkös, küzdeni kell- zéró összegű játszma)
2. minden állam rendelkezik offenzív katonai kapacitásokkal (ezt egyszerű mérni)
3. az államok nem ismerhetik biztosan más államok szándékait (korlátozott kapacitása van minden államnak, hogy felmérje a másik valódi szándékát
-bizalmatlanság egymás között-legrosszabb szándék feltételezése)
4. a fennmaradás az államok legfőbb célja
(területi integritás, poli mozgástér megőrzése)
5. az államok racionális szereplők
(túlélésük érdekében átgondolt stratégiát követnek)
52
Magyarázza el milyen következménye van az offenzív neorealizmusban az államok viselkedésére az 5 alapvetésnek:
1, államok legfőbb végső célja: a régiójukban hegemónná válni és ne legyen más regionális hegemón körülöttük
2, mindenki befolyást akar növelni: nincs ezenkívül eső állam
3, biztonságukat növelni csak más államok kárára tudják- zéró összegű játszma
53
Milyen akadálya van az offenzív neorealizmusban a globális hegemónia megvalósításának? Magyarázza meg!
Egyrészt vannak olyan nem fizikai akadályok mint: nacionalizmus, vagy vallási okok(- pl könnyű belátni amerika jólétét mindenki irigyli de egy muszlim társadalom nem biztos hogy örülne az amerikai hatalomnak )
(USA sem globális hegemón M szerint)
Másrészt: földrajzi akadályok- óriási költségekkel járna globális hegemónná válni, és megtartani ezt a pozíciót
+még a 21 században is túl nagy akadályt képeznek az óceánok
54
Mutassa be részletesen a regionális hegemón stratégiáit az offenzív neorealizmusban!
UTÁNA LEHET MENNI ALAPOSABBAN
a regionális hegemónoknak célja hogy más régiókban ne jöjjenek létre regionális hegemónok- biztonságuk így garantálva legyen
(pl: Monroe elv)
1, feltartóztatás- gazdi versenybe sodorni a másik felet pl
2, gyengébb regionális nagyhatalmak támogatása- offshore balancing
cél: legalább két nagyhatalom legyen a régióban
pl: India támogatása a Kína elleni versenyben
55
Hogyan működik az offenzív neorealizmusban az offshore ellensúlyozás? Mutassa be kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan multipoláris rendszerekben!
kiegyensúlyozott multipoláris rendszer: van több nagyobb szereplő de egyiksem erősebb a másiknál
ilyenkor lehetőség: külső, offshore ellensúlyozás; buck-passing; bandawagoning
2 alapvető stratégiája egy nagyhatalomnak: vagy hegemóniára akar törni és a geopoli dominanciára VAGY megelégszik a jelenlegi balance of powerrel és offshore ellensúlyozással megőrzi azt
kiegyensúlyozatlan multipoláris rendszer: van több nagyobb szereplő ahol vmelyik potenciális hegemón
ilyenkor lehetőség: az offshore ellensúlyozás mentén a potenciális hegemón körüli nagyhatalmakat kell támogatni
a földrajzi tényezők mentén betudjuk kategorizálni mely hatalmak jelentenek a hegemónra komolyabb veszélyt, azok mögé kell beállni
(stoppin power of water! -lehetőleg ne egy óceán válassza el a hegemónt és kihívóját, hiszen az óceán az egyik legjobb védőbástya)
56
Melyik a legstabilabb / leginstabilabb hatalommegoszlás az offenzív neorealizmusban? Miért?
(lehet elég 2 ok csak) (könyv alapján válasz)
a legstabilabb hatalommegoszlás a bipoláris rendszeré.
okok:
1, kevesebb nagyhatalom = kevesebb nagyhatalmi háború; több nagyhatalom= több nagyhatalmi háború mint "lehetőség '"
2, az elrettentés politikája egyszerűbb- csak egy hatalmat kell rajtunk kívül kordában tartani
3, a félreértések, és félrekalkulálások melyek az anarchia miatti félelem és bizalmatlanság velejárói kisebb számban merülhetnek fel akadályként
57
Mit ért az offenzív neorealizmus bandwagoning-on?
Van hogy a szembehelyezkedés költségei nagyobbak mint a nyereségek melyek fakadhatnak egy nagyobb revizionista hatalommal való összefogásból. (a szembenállás helyett) (ellentéte a balancingnek mikor egy agresszort vagy felemelkedő revizionista hatalmat visszafognának)
mikor hozzák meg ezt a döntést tipikusan az államok?
-ha a balancing érdekében nincs koalíció
-ha a földrajzi elhelyezkedésük rákényszeríti őket az összefogásra
58
Mit ért az offenzív neorealizmus ellensúlyozáson?
Gyakorlatban: ha nincs potenciális hegemón a más kontinenseken akkor az USÁ-nak nem kell hadsereget állomásoztatni rengeteg helyen. Ez egy kényelmes módja biztonsága garantálásának.
És mivel egy hegemón felemelkedése mindig időigényes folyamat- lenne ideje az USA-nak is válaszreakcióra.
ellensúlyozás lehet bármilyen módja a potenciális regionális hegemón gyengítésének
59
Mit ért az offenzív neorealizmus jackal bandwagoning-on? UTÁNA LEHET MENNI ALAPOSABBAN
amikor egy regionális hegemón és egy felemelkedőben lévő esetleges regionális hegemón a status quo-t felforgatására törekszik
(a nemzetközi rendszer stabilitása várhatóan csökkenni fog)
60
Mit ért az offenzív neorealizmus buck-passing -en?
ha egy új hatalom a felszínre törne, más hatalom vagy hatalmak kontroll alatt akarják tudni
a buck passing pl az amit hitlerrel tett fro, szu és uk
-mind a másikra vártak, hogy elfojtsa és kontroll alatt tartsa az adott állam hatalmi törekvéseit
61
Milyen következményei vannak az anarchiának a defenzív neorealizmusban?
1,anarchia miatt az államok óvatosabb politikát folytatnak , nem ész nélkül maximalizálják a hasznot
2, anarchia: pont mert veszélyes, nem kifizetődő agresszornak lenni -veszélyes mert ellensúlyozást válthat ki
3, terjeszkedés ritkán kifizetődő: területi terjeszkedés és annak költségeit nézve elfoglalni egy államot és megtartani egy államot mai nemzetközi rendszerben általában drágább mint az elnyerhető haszon
(Oroszo mit remél: Fekete-tengerhez való hozzáférés de veszteségek ennél drágábbak lesznek ezen iskolák gondolkodása szerint )
4, olcsóbb: poli, gazdi befolyás
5, kapcsolatrendszerünk felborulhat (ukrajna miatt kiközösített oroszok)
(ami ésszerű: relatív pozíciót megvédeni: pl államok elfogadják azt hogy 15. hatalom usa után és ezt igyekeznek megőrizni
62
Kik a defenzív neorealizmus főbb képviselői?
Kenneth Waltz, Robert Jervis, Stephen Van Evera, Stephen Walt;
63
Milyen veszélyeket jelent a defenzív neorealizmus szerint az agresszió? Miért?
1, anarchia: pont mert veszélyes, nem kifizetődő agresszornak lenni -veszélyes mert ellensúlyozást válthat ki
2, terjeszkedés ritkán kifizetődő: területi terjeszkedés és annak költségeit nézve elfoglalni egy államot és megtartani egy államot mai nemzetközi rendszerben általában drágább mint az elnyerhető haszon
(Oroszo mit remél: Fekete-tengerhez való hozzáférés de veszteségek ennél drágábbak lesznek ezen iskolák gondolkodása szerint )
3, olcsóbb: poli befolyás
4, kapcsolatrendszerünk felborulhat (ukrajna miatt kiközösített oroszok)
5, államok viszonylagos biztonságban vannak-ezért sincs szükség agresszív viselkedésre
64
Hogyan működik a defenzív neorealizmus modelljében a biztonsági dilemma?
1, vki növeli katonai kapacitásait azért mert védekezni akar egy másik állammal szemben
2, másik állam ezt támadó szándékúnak minősíti
3, másik állam is fegyverkezik
4, a kezdeti állam félelme látszólag beigazolódott (pedig a valós védekező szándékú állam B volt a viszontreakcióval, aki eredetileg nem is akart offenzívan fellépni)
önkéntelen ellenségesség spirál jön létre !!!!
ezen körülményeken javíthatnak vagy rosszabbíthatnak a strukturális módosítók
(de ez a defenzív neorealizmus szerint nem törvényszerű hogy rossz dolgokhoz vezessen-a spirál )
65
Milyen akadályai vannak a defenzív neorealizmus modelljében az együttműködésnek?
1, függőségtől való félelem
2, sebezhetőség
3, csalás
66
Mit jelent a defenzív neorealizmus „biztonság kereső államok” koncepciója?
a defenzív neorealizmus értelmezésében az államok a biztonságukat akarják növelni amikor a katonai kapacitásaikat esetlegesen növelik
ez azzal összefügg hogy az államok fő célja a defenzív neorealizmus szerint a relatív pozíciójuk megőrzése, és nem a hegemóniára törekvés !
67
Milyen strukturális módosítókról beszél a defenzív neorealizmus?
1,földrajz
2,technológia
3, katonai doktrína
4, országos társi struktúra
5, diplomáciai egyezmények
6, az aggregált képességek eloszlása
7, TÖRTÉNELEMBŐL LEVONT TANULSÁG
68
Hogyan működik a technológia, mint strukturális módosító a defenzív neorealizmusban?
technológia megkönnyítheti a terjeszkedést- államok együttműk hajlandósága csökken---agresszorként léphetnek fel a status quo államok
technológia megnehezítheti a terjeszkedést----könnyen együttműködnek a status quo államok---diplomáciai tárgyalások
69
Hogyan működik a földrajz, mint strukturális módosító a defenzív neorealizmusban?
ahol a földrajzi körülmények kedvezőek egy terület megvédésére- óceán, hegyek stb. -ott kevésbé fog egy állam a katonai kapacitásaira fókuszálni
erős szomszédokkal és kevésbé jól védhető határokkal "megáldott" államok preferálják a hadsereg fejlesztését
70
Hogyan működik a történelemből levont tanulság, mint strukturális módosító a defenzív neorealizmusban?
a defenzív neorealisták szerint az államoknak meg kellene tanulni a történelemből, hogy az agresszió többet árt nekik mint használ, és hogy a hegemóniára törekvés nem szokott válaszreakció nélkül megtűrve maradni;
a defenzív neorealisták szerint vannak akik még nem tanulták meg ezt a leckét de ha a balancing azaz az ellensúlyozás folyamatosan jelen van, idővel feltűnik majd a fenti tanulság mindenkinek
71
Hogyan hatnak a strukturális módosítók az ellensúlyozásra és a szövetségkötésre a defenzív neorealizmusban?
logikusan
1, ha jól védhető állam--- több buck-passing, nem érzi rögtön szükségletét a balacingnek, az ellensúlyozásnak
2, ha kevésbé jól védhető állam rögtön ellensúlyozni akar majd, katonai szövetségeket kötni stb
72
Magyarázza meg a nem rendszerszintű, belpolitikai tényezők szerepét a defenzív neorealizmusban!
(bullshit kérdésre bullshit válasz, de ez volt a könyvekben meg anitánál)
-sok példa van a történelemből arra , hogy rosszul mérik fel erejüket a belpolitikai szereplők
-ez az ellensúlyozási kísérletek elégtelenségéhez is vezethet ha egy állam felülbecsüli képességeit
-külső fenyegetettség esetén könnyebben mobilizálnak erőforrásokat a belpoli aktorok
-ennek sikeressége vagy sikertelensége meghatározza később a külpoli döntéshozatalt
73
Mutassa be az agresszió működését a defenzív neorealizmusban!
az agresszió a defenzív neorealizmusban egy kényszer; kényszer amiért a bizalom felépítése irányába tett lépések elmaradtak vagy kudarcot vallottak és egy alapvetően elkerülhető jelenség lett volna;
(ez elég optimista az off neorealizmussal szemben)
strukturális módosító tényezők növelhetik az agresszió kitörésének valószínűségét vagy csökkenthetik azt
74
Milyen tanácsokat ad a defenzív neorealizmus az Egyesült Államoknak?
-szelektív elköteleződés előtérbe helyezése a világ csendőre szerep helyett
-nem kell az usának hegemón államnak lennie, és kötelességet vállalni a világbékéért
-úgy avatkozzanak be hogy a szereplőket mozgassák meg a háttérből- nem kell állomásoztatni mindenhol katonákat (Európa meg tudja védeni magát stb)
az offshore ellensúlyozás egyik kritikája az, hogy a kevésbé elkötelezett USA "hagyja, hogy a világ veszélyesebbé és szegényebbé váljon”
75
mi számít természeti állapotnak hobbesnál? (csak röviden)
politikai hatalom nélküli állapot
76
offshore balancing bővebben?
pl: USA 2 vh elején -hitelezés, fegyverek küldése
-szigetországok, és elszigetelt nagyhatalmak stratégiája szokott ez lenni általában
-cél:más regionális nagyhatalmak előretörésének megakadályozása ---
1,katonai támaszpontok létesítése több helyen, nagyszámú állomásoztatás nélkül- buckpassingre épülve -csak akkor beavatkozni ha nagyon felborulna a hatalmi egyensúly a térségben
2. stratégiai helyekre fokozott figyelem; -pl Perzsa öböl;
3,gazdi befolyás, kulturális befolyás más kontinenseken való kiterjesztése
77
Milyen liberális irányzatokat ismer? Mutassa be őket röviden! (mikor, fő képviselő, főbb állítás)
Klasszikus liberalizmus:
képviselők- Immanuel Kant, John Locke, Adam Smith
időszak: az 1 vh előtt
főbb állítások: kormány feladata az állampolgárainak olyan jogok biztosítása mint: tulajdon, egészség, szabadság ; (katonaság szerepe korlátozott;) Kant: háború népszerűtlen és a politikusok nem lennének újraválasztva háborúzás után így elkerülik azt a demokráciák
Utópikus idealizmus:
két vh közötti időszak
Joseph Schumpeter, Woodrow Wilson, Normann AngeLL
fő állítások: a kereskedelem leállása miatt a háború a nyertesnek is egy vesztes ügy (Angell); interdependencia és a demokrácia terjedése segít majd elkerülni háborút;
az államok racionálisak, a közvélemény konstruktív erő !!!
hidegháború alatt vagy hidegháb után létrejövő irányzatok:
NEOiberális institucionalizmus
Robert O. Keohane, Mitrany, Ernst Haas
főbb állítások:
léteznek nemzetközi intézmények melyek korlátokat szabnak az államok önérdekkövetése és érvényesítése előtt
Társadalmi liberalizmus:
James N. Rosenau, John Burton, Karl W. Deutsch
nemcsak az állam-állam kapcsolatokat kell vizsgálni, hangsúly a transznacionális kapcsolatokon-civil szervezetek, emberek kapcsolatai a határokon túl; az emberek közötti kapcsolatok mindig békésebbek és kooperatívabbak mint az államok közöttiek
Kereskedelmi liberalizmus:
Richard Rosecrance: államok jobban függenek egymástól mint valaha, kereskedelmi befolyás növelése az új területfoglalás; az új "háb" eszközei: képzett munkaerő, tőke; interdependencia csökkenti a háb valószínűségét
Liberális republikanizmus
Michael Doyle-Kant alapján továbbvezetik a demokratikus béke koncepcióját- legtöbb republikánus liberális magabiztos abban hogy a demokratikus poli rendszerek elfognak terjedni, és abban is hogy a háborúk száma csökkenni fog
78
Milyen alapelvek kötik össze a liberális iskola képviselőit?
1, antropológiai optimizmus
2, racionalizmus mint külkapcsolatok szervezőelve (józan ész)-hosszútávú haszonmaxim
3, társi szerződés révén- állam képviseleti intézmény-
4, háború elkerülhető
5, az emberek önérdekkövetőek ugyanakkor sok közös érdekük van ami együttműködésre ösztönzi őket
79
Mit jelent az antropológiai optimizmus? Mi teszi a liberális elméletekben az együttműködést racionálissá?
a liberálisok elismerik hogy állandóan felbukkannak konfliktusok a nemzetközi pol világában
ugyanakkor az együttműködésre való hajlam, a béke keresése szintén egy újra és újra felbukkanó mintát mutat
van együttműködési hajlandóság az emberekben
80
Mi a pókháló modell? Kihez kötjük a koncepciót?
John W Burton-höz kötjük a koncepciót, a Világtársadalom című művéhez ezenbelül
Burton
-nem-állami szereplők elismerése mint világpolt formáló tényezők
Ha az állami és nem állami szereplők (együttse) interkacioinak és üzleti tevékenységeinek a mintáját figyeljük:
pontosabb képet kapunk a körülöttünk lévő világról
(Hiszen ez a tenyleges emberi viselekedes mintajat mutatna meg nekunk, es nem vagyunk behatarolva az allamok mesterseges hatarai altal.
-teljes ellentétben áll a realizmus (Wolfers) biliárd golyó modelljével ahol csak az államok világpolt formáló tényezők
81
Mi a világtársadalom? Kihez kötjük a koncepciót?
John W Burtonhöz:
-a globalizációra is alapozva szakít az államközpontúság gondolatával
-transznacionális hálózatok a kormányközi kapcsolatok mellett szintén alakítói a nemzetközi
politikának
-nem-állami szereplők elszaporodása
-a hatalom elveszti korábbi jelentőségét és
helyette a kommunikáció válik a nemzetközi folyamatok fő szervező erejévé
-államok nem tűnnek el, de az államhatárok elmosódnak, vesztenek korábbi jelentőségükből
82
Mi a biztonsági közösség? Kihez kötjük a koncepciót?
Karl Deutsch-hoz kötjük;
biztonsági közösség= államok csoportja, melyek biztosítják egymást arról hogy vitáikat békés úton fogják rendezni; ( nincs háborúzás egymással)
két fajta: 1, az államok lemondanak szuverenitásukról és formálisan egyesülnek
2, államok nem mondanak le szuverenitásukról
fejlett iparosodott államok, érett demokráciák- biztonsági kapcsolataik megváltoznak
pl:NATO létrejön
83
Hogyan definiálja Max Weber a nemzet fogalmát?
közös politikai élet-halál harcuk(kell akkor életemet adom a közösségért-katonaság) – emléke kapcsolja össze a közösségeket, és ez a kapocs gyakran erősebb, mint a kultúra, a nyelv vagy a leszármazás köteléke.
84
Hogyan jött létre a társadalmi liberalizmus? (mikor, miért, kik?)
arra válaszul jött létre hogy túl államcentrikusak az eddig megszületett elméletek;
Rosenau, Burton, Deutsch;
70-es 80as évektől teljesedik ki
85
Hogyan definiálja Karl Deutsch a nemzet fogalmát?
nemzet alapja: (nem feltétlenül közös nyelv-svájci példa)
közös:
-emlék
-szokás
-preferencia
-történelmi esemény
-személyes asszociáció
-földbirtoklási minta
marx pont azt mondta hogy a nyelv, kultúra kevésbé számít mint az élet-halál harc az államért mely nagyobb összekötő erő
Deutsch is kiemeli a történelmi események súlyát de a többi elemnek is kiemeli fontosságát -szokás, preferencia stb
"A svájciak négy különböző nyelvet beszélnek mégis egy nemzetként cselekszenek. "
86
Mit jelent a komplex intedependencia fogalma? Milyen jellemzői vannak? Kihez kötjük?
70es évekhez kötjük szintén és Robert Keohane-hez
jelentése:
1. A társadalmak között sokrétű, nemzeteken átívelő kapcsolatok
2. A politikaterületek között nincs hierarchia, mivel a szereplők közötti kapcsolatok kontextustól függően más-más politikaterületet értékelnek fel.
3. A nemzetközi érdekérvényesítésben csökken az erőszak alkalmazásának a szerepe.
(interdependencia sebezhetőség és érzékenység fogalmai)
87
Hogyan változott a társadalmi liberalizmus irányzatának elnevezése?
pluralizmussal, transznacionalizmussal azonosítják.
pluralizmus= különböző életsítlusú, kultúrájú, felfogású emberek egymást mellett tudnak élni békében (demokrácia alapköve)
88
Milyen értelmezései vannak a globális kormányzásnak? Ki a modell legfőbb képviselője?
UTÁNA LEHET NÉZNI ALAPOSABBAN
James N. Rosenau fő képviselője
legfőbb jellemzője ennek az elméletnek (anita szerint) :kommunikáció robbanásszerű elterjedésével a hatalom átalakul
A territoriális, az erőszak-monopóliumon alapuló hatalom egyre kevésbé tudja a globális
problémákat megoldani, fokozatosan átalakul.
A régi szereplők, az államok egyre
kevésbé tudják a transznacionális folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani
89
Mi a különbség a globális kormányzás és a rezsim között?
ENSZ: poli programként használja ezt a fogalmat- ENSZ szerint globális menedzsertípusú szereplő ő; állami nem állami szinten ő fog menedzselni hogy a probléma megoldásra kerüljön: Globális kormányzás letéteményesítője- szervezőképesség
rezsim= mindig egy szakpolhoz kötődik pl: szabadkeri rezsim-soha nem belpoli kormányzati forma
glob kormányzás= rezsimek összessége
90
Hogyan definiálta Rosenau a globális kormányzást?
az emberi tevékenység minden szintjén – a családtól a nemzetközi szervezetekig – megjelenő olyan szabályozási rendszerek együttese, amelyek működésének transznacionális hatásai vannak
91
Mit vizsgál a globális kormányzás modellje?
1, állami és nem állami szereplőket
2, helyi, országos, regionális és globális szinteken valamint ezek közötti összefüggéseket
3, elemzés tárgya: eltérő történelmi kontextusban, célrendszerben létrejött szabályozási rendszerek összessége
4,államok mellett megjelennek irányító hatóságok - információs forr indítja ezt el;
92
Magyarázza el az irányító hatóságok működését és szerepét a világpolitikában!
bizonyos területeken állam irányítási képessége gyengébb lehet
működésük alapja nem a hatalom hanem a közösség eredményessége
nem állami szereplők cselekvőképessége hozza létre az irányító hatóságokat
(irányítást kikényszeríteni nem lehet; más kell hogy legyen; ez általában a legitimitás-mert működik az a dolog- táncegyenletbe azért csatlakozok mert tényleg hagyományt őrzünk stb
nem a klasszikus hatalom hanem a funckionalitás adja az irányítás képességét )
93
Mi a fragmegráció?
világ egyszerre integrálódik és fragmentálódik pl:EU, de nemzetállamok alatti szereplők megjelenése- multik
Rosenhautól ered a fogalom
94
Mutassa be az összetett alkalmazkodó rendszerek működését!
mi ez?
A kérdés többé nem az, hogy létrejöhet-e egy világállam.
(A globális kormányzás modelljének)
szabályozási rendszerei alulról hoznak létre összetett alkalmazkodó rendszereket ,
amelyek a nemzetközi rendet hálózatok alulról szabályozott rendszerévé teszik
működése:
egymással kapcsolatban álló, de egymástól jól elkülöníthető részekből áll
minden résznek önálló cselekvőképessége van
a szereplők képesek közösen szembenézni az új kihívásokkal – ettől lesz a rendszer alkalmazkodó
Az összetettség= képesség (miatt) amivel új viselkedésmintákat alakítanak ki.
ezen rendszerek segítségével még pontosabban modellezhető a globális kormányzás
95
Ki a republikánus liberalizmus legfőbb képviselője?
Michael W Doyle
96
Mutassa be a demokratikus béke koncepció klasszikus alapjait!
3 kiindulópontja:
1. a demokráciában élő állampolgárok nem akarnak háborút
2. "pacific union" van egy morális közössége a demokráciáknak mely elősegíti a békét
3. gazdi közösség, kereskedelmi kapcsolatok és a az interdependencia a demokráciák között tovább csökkenti a háború lehetőségét
97
Hogyan definiáljuk a demokráciát?
Mutassa be a Dahl-féle demokrácia definíciót! Miért kritizálják? Hogyan használták?
UTÁNAMENNI: Hogyan használták kérdést nem értem.
társi és poli folyamat; nincs egységes definíció
Dahli meghatározás: (4 főbb pont)
1. választott képviselők ellenőrzik a kormány polját
2. az állampolgárok nem csak a kormány vagy más csoport kezében lévő információforrásból tájékozódnak
3. az állampolgárok szabadon gyakorolhatják a szólásszabot
4. joguk van társaságok létrehozásához és tagjai lehetnek azoknak
8 feltétel eredetileg-akik mind a 8on jól teljesítenek : poliarchiának nevezhetőek
krirtikák:
a poliarchiában nem minden társi réteg akarata tudna érvényesülni ---társadalmi igazságosság szellemével ellentétes a poliarchia
98
Miért fontosak az univerzális értékek a demokrácia terjesztésében?
ne várjuk azt hogy más civ-ek átvesznek bizonyos értékeket
van egy elmélet miszerint minden civnek vannak alapértékei melyek nagyon hasonlítanak egymásra
van 8 civ: ez a hat tök erős mindenhol pl: bátorság, igazság, empátia, mértéktartás, bölcsesség, transzcendencia
demokráciaexportot a fentiek előre vihetik
99
Mi mozgatja a demokrácia exportot?
univerzális értékek előrevihetik a demexportot
ezenkívül:
demokráciaexport soha nem jelent meg altruisztikus módon
gazdi, vagy biztonságpoli érdekek mentén valósult meg mindig !
miért állítok fel egy ilyen rendszert? mert azt gondolom stabilizálhatja a kapcsolatokat-kant miatt
100
Hasonlítsa össze az érdek liberális és realista felfogását!
a realizmusban mivel biliárd golyó szerű nemzetközi kapcsolati rendszerről beszélünk csak az én saját érdekemet ami a, biztonság b, fennmaradás, túlélés követem és nem gondolok arra hogy másokat hogyan érintenek a lépéseim
liberalizmus: preferenciák vannak melyeket más államok preferenciáinak a korlátai mellett tud követni egy állam
101
Mi ösztönzi a liberális elméletekben a status quo orientált politikákat?
Az hogy
1, az egyének racionálisak
2, és hosszútávú haszonmaximalizálást folytatnak
102
Mit jelent az, hogy a liberális modellek „bottom up” modellek?
jelentése: a hatalom nem kizárólagosan a kormányé, a társadalom szereplői között megoszlik
103
Milyen szereplőket modellez a liberalizmus?
államokat modellez a liberalizmus
104
Mi magyarázza a szereplők magatartását a liberális modellekben?
a közakarat gyakran változik, ehhez alkalmazkodik az állam; ---állam csak képviseleti intézmény a társi szerződés alapján
nem beszél állami érdekről; vannak preferenciák- melyek állandóan változásban vannak
LÉNYEG:
+magyarázza továbbá magatartásukat hogy...racionális egoisták, hosszú távú érdekeket követnek
105
Mit jelent a pozitív összegű játék a liberális modellekben?
(A liberálisok szerint hosszútávon az együttműködések száma meg fogja haladni a konfliktusokét. )
Szerintük az együttműködés által senki rovására nem történik az államok fejlődése. nem egymás kárára fejlődnek az államok hanem mindenki jól jár.
(Ok: modernizáció növeli az együttműködés szükségét)
106
Miben más a liberális modell államfelfogása, mint a realista modellé?
Az állam képviseli a társadalmát és annak preferenciáit
különbségek:
1 preferencia
2 az állami képviseleti intézmény
3 tárgyalásokon keresztül érvényesülő önérdekkövetés
107
Mit ért a liberalizmus preferenciák alatt?
A társadalom
ötletei
intézményei
érdekei
formálják az állam érdekérvényesítését.( Ami nem a realisták érdekével azonos fogalom inkább preferenciákat jelent . )
(realizmus ezzel szemben: megteszek mindent ami az erőm/hatalmam megenged)
108
Milyen forrásai vannak a stabilitásnak a liberális modellben?
1, gazdasági interdependenciák
2, demokratikus értékközösség (+norma, és szabályrendszerek)
109
Mi a nemzetközi stabilitás belpolitikai forrása a liberális elméleteknél?
stabilitás forrásai: legitim erőszakmonopólium+ az állampolgárok viselik a háború és az újjáépítés költségét
köztársasági alkotmány -> hatás a külpolitikára:
a lakosságnak joga van beleszólni, ők viselik a háború és az újjáépítés költségét, ők mennek háborúba, de meg kell őket győzni, nem automatikus
110
Hogyan stabilizálja a nemzetközi jog a nemzetközi liberális rendet?
trükkös kérdés!!!
stabilitás forrása: nemzetközi jogban együttműködő kapcsolatok
minek köszönhető ez az együttműködés?
=békeszövetség a demokráciák között
ez nem egy hivatalos formális szövetség, csak értékközösséget jelent a demokráciák között
(értékközösség egyik alapja: tárgyalásos úton enyhíteni a feszültséget erkölcsileg felsőrendűbb viselkedés mint háborúzni)
111
Mi a világpolgárjog és milyen szerepet játszik a nemzetközi liberális rend fenntartásában?
Kantig vezethető vissza
lényeg: nem vendégjog, DE tilos megakadályozni a kapcsolatfelvételt – pl. migrációs jognál
szerepe: a nemzetközi liberális rend stabilizálása
stabilitás forrása: hospitalitás
112
Ki a neoliberális institucionalizmus legfőbb képviselője?
Robert O Keohane
113
Milyen feltételeket vett „kölcsön” a realizmustól Keohane? Miért? Miért van a kölcsön idézőjelben?
kölcsönvett feltételek: államok racionális szereplők, az anarchia konfliktust teremt, az államok főszereplők
idézőjel oka: a neoliberális institucionalizmus az összesre kvázi rácáfol
államok nem racionálisak- sokszor a haszonmaximalizálásról lemondanak mert félnek együttműködni
anarchia nem törvényszerű hogy konfliktust teremtsen (intézmények)
államok főszereplők - nem csak
114
Mely három feltétel írja le a liberális rezsimelméletet?
(1) A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától, de csak részben függetlenek az államoktól.
(2) Az együttműködés az államok hosszútávú haszonmaximalizálásának kerete.
(3) Az anarchia oka az információ aszimmetrikus megoszlása.
115
Magyarázza az alábbi kijelentést: „A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától, de csak részben függetlenek az államoktól”
A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától:
nem a rezsimeket létrehozó hegemón szerepe a lényeges mivel___ a nemzetközi rezsimek működéséből minden ország hasznot húzhat (túlélheti a hegemónt a rezsim mintahogy USA hegemónia megszűnésénél láthattuk)
részben függetlenek az államoktól:
előfordulhat hogy érdekellentétek miatt nem következik be az együttműködés (közösségi cselekvési probléma a neve!)
116
Magyarázza az alábbi kijelentést: „Az együttműködés az államok hosszútávú haszonmaximalizálásának kerete.”
az államok nem azért fogadnak el nemzetközi rezsimeket mert jótékonykodnak, vagy mert morális értékeket tartanak maguk előtt fontosabbaknak az érdekeiknél
együttműködés a hosszútávú haszonmaximalizálás eszköze
117
Magyarázza az alábbi kijelentést: „Az anarchia oka az információ aszimmetrikus megoszlása.”
ha az információáramlást elősegítjük az országok között akkor az anarchia által generált konfliktusok számát csökkenthetjük (ezen elmélet szerint)
rezsim = drasztikusan csökkentheti az információs és tranzakciós költségeket, egyszerűen azáltal, hogy
például monitoring funkcióval rendelkezik, információt nyújtva más államok együttműködési készségéről
118
Mi a közösségi cselekvési probléma? Miért fontos?
előfordulhat hogy érdekellentétek miatt nem következik be az együttműködés (közösségi cselekvési probléma a neve!)
119
Miért magyarázta az 1980-as években jobban a neoliberális institucionalizmus a világpolitikát?
a 80as években fellendültek az integrációk, melyeknek kialakulását és fennmaradását az eddigi elméletek nem magyarázták olyan jól
120
Mi teremti meg és hogyan az államok együttműködésének feltételeit a neoliberális institucionalizmus szerint? - itt NEM ideologiara kell gondolni meg ertekekre
rezsim = drasztikusan csökkentheti az információs és tranzakciós költségeket, egyszerűen azáltal, hogy
például monitoring funkcióval rendelkezik, információt nyújtva más államok együttműködési készségéről
a rezsimekben nem ad hoc megállapodásokról van szó,
hanem hosszú távú együtt működési szándékról: ha egy szereplő egyszer csalt, egy következő szituációban lehetőség van „megbüntetni”
másik magyarázat: !!! -interdependencia miatt tartós !együttműködés szükséges! ---ok: országoknak vissza kell szerezni a kontrollt a transznacionális események irányítása felett
121
Mi az együttműködés a neoliberális institucionalizmus modellje szerint?
a hatalommaximalizáló egoista államok hosszú távú érdekeinek racionális érvényesítése
122
Hogyan segítik a rezsimek az együttműködést a neoliberális institucionalizmus elméletében?
a rezsimek akadályozzák meg a csalást és az együttműködés felrúgását
123
Milyen szerepet játszik a büntetés és jutalmazás a neoliberális institucionalizmus modelljében?
fogolydilemma- bár mindkét fél magára nézve látszólag racionálisan dönt, a végső kimenetele a szituációnak irracionális (ez nevezhető "büntetés"nek) (Fogolydilemma megoldása: rezsim)----rezsimek létrehozására ösztönzi a szereplőket a "büntetés-szerepe ez
a nemzetközi kapcsolatok világában pl a fegyverkezést írhatjuk le hasonló módon
ez az irracionális eredmény az ami ösztönözheti az államokat az együttműködésre ( és "jutalmazza" meg őket cserébe a nemzetközi rend-jobb szó híján)
124
Milyen szerepet játszik a issue-linkage a neoliberális institucionalizmus modelljében?
az issue-linkage a hatékonyabb együttműködést teszi lehetővé az államok között
pl: ha a levegőszennyezése egy államnak eléri a nagyon nem szívesen látott mennyiséget akkor vámot emel annak az országnak bizonyos termékeire a többi ország
(azaz van egy következménye a viselkedésnek)
az olyan államok akik több területen szorosabb kapcsolatot ápolnak egymással hajlandóbbak együttműködni
125
Milyen szerepet játszik a jó hírnév a neoliberális institucionalizmus modelljében?
a preszítzsét teszi kockára egy állam ha a nemzetközi rezsim szabályaival, lefektetett intézkedéseivel mindenki szeme láttára szembemegy és nem tartja be a megállapodásokat
126
Mi az anarchia oka a neoliberális institucionalizmusban?
anarchia oka: nincs világkormány + az információ aszimmetrikus megoszlása!!!!!---információramlás elősegítése megoldás az anarchiára
az anarchia létezését ugyanúgy elismerik
viszont: az anarchia destabilizáló hatását szerintük nagyban tudják csökkenteni az intézmények
az intézmények így kompenzálják az államok közötti bizalmatlanságot
127
Mit jelent az, hogy az anarchia a „lehetőségek világa”?
a NEOliberális INSTITUCIONALISTÁK is egyetértenek azzal hogy az anarchia egy létező dolog, de náluk nem törvényszerű hogy rossz dolgokhoz vezessen
az anarchiában is lehetséges intézményeket létrehozni melyek növelik a bizalmat a felek között és létrehoznak olyan együttműködési formákat melyek jobban szolgálják az állam érdekét mintha nem működnének együtt egyáltalán másokkal
128
Miért és hogyan lett a marxizmus népszerű az ezredfordulón?
közgazdaságtani aktualitások, piaci viszonyok
a gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenségek növekedése, a középosztály zsugorodása
OK: MINDENKI AZT VÁRTA HOGY A GLOBALIZÁCIÓVAL CSÖKKENNI FOGNAK A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK
NEM ÍGY TÖRTÉNT
129
Hány marxista irányzatot ismer a nemzetközi kapcsolatokban? Melyek ezek? Mutassa be röviden!
1. Klasszikus marxizmus mellett....(azon belül)
70es évektől jelen:
2, világrendszer-szemlélet: a világ centrumra és perifériára osztható, a centrum kizsákmányolja a perifériát, mert fejlett iparosodott társadalmának termékei ára nagyobb mértékben nő mint a nyersanyagok melyeket a perifériából importál; Immanuel Wallersteinhez kötjük!
3, neogramscianus iskola : (az állami szuverenitás itt egy globális gazdasági rendszernek alávetett fogalom. A transznacionális pénzügyi rendszer szereplői (multik, nemzetközi pénzügyi szervezetek) : Valutaalap stb transznacionális történelmi tömbként !!! globális hegemóniát gyakorolnak. )
Antonio Gramsci olasz politológus: nagy szerep a normáknak, eszméknek, kultúrának
4, ortodox neomarxizmus: célja hogy az állam helyzetét revideálja ( kritika: marx elméletét nem lehet használni a nemzetközi kapcsolatok értelemzésére, redukcionista, az államnak nincs cselekvési autonómiája)
5, egyéb kritikai elméletek
130
Mi a különbség a látszat és a materiális valóság között Marx elméletében? Mi a jelentősége? Mi a fetisizmus?
Létezik a látszatok világa(ide tartoznak az ideák!!!) és a valóság. A látszatok világa a mindennapok, de ez csak a felszín. A valóságban zajlanak az igaz, mély folyamatok – ezért a rendszeralkotó logikát ezenbelül
kell megkeresni. (a valóság a gazdaságon belül van)
Jelentősége: Marx szerint ha vki a a látszat világával foglalkozik akkor nem értheti meg a rendszer logikáját és könnyen a fetisizmus bűnébe eshet.
utóbbi: (kap társ-okban) az árut funkciója, a végtermék értékével azonosítjuk; nem a mögötte levő munkát értékeljük.
Látszat= jogrend,kultúra, poli intézmények, eszmék
Materiális valóság= gazdi folyamatok
131
Hogyan magyarázzák az alapvető szükségletek a társadalmi viszonyok alakulását Marxnál?
A materális valóság megértéséhez az alapvető emberi szükségletekből kell kiindulni melyek gazdi szükségletek.
Ha a gazdaságot akarom megérteni akkor a szabadversenyes kapitalizmust kell megértenem, melynek megértéséhez szükséges a tőkét természetét vizsgálni.
132
Mutassa be az alap-felépítmény modellt!
társi életet két részre lehet bontani: alap-felépítmény
termelési viszonyok összessége= társ gazdi szerkezete=alap
erre épül: felépítmény-minden ami nem közvetlenül kapcsolódik a termeléshez -kultúra, művészetek, család, oktatás, vallás, filozófia, törvény, politika, média, tudomány
a gazdi alap megváltoztatása megváltoztatja az egész államot (egész hatalmas építményt) (idézet alapján a fenti)
könyv alapján:
az államnak nincsen függetlensége, hogy önmaga cselekedjen –az állam csak felépítmény. Az alap a gazdaság, az állam így a gazdasági folyamatok materializációja; az államnak nincsen erős szerepe – az osztály a főszereplő. Az állam a gazdi elit érdekeit képviseli.
133
Mutassa be a termelési mód fogalmát!
Hogyan alakulnak át az egyes termelési módok?---UTÁNA NÉZNI!!!!
gazdasági összefüggés
-termelési mód= termelési eszközök + termelési
viszonyok.
A termelési viszonyokon belül uralkodó és alárendelt osztályt különböztetünk meg (burzsoázia és proletariátus). Az uralkodó osztály kezében van a tőke
és a termelő eszközök; az alárendelt osztályok a munkaerejüket adják el.
Burzsoázia a munkaerő kizsákmányolásából szerez profitot.
134
Hasonlítsa össze a dialektikus idealizmust a dialektikus materializmussal!
Hegel: értelem az ami irányítja a történelmet
tudat primátusa az "anyag" felett (Marx pont fordítva gondolta)
dialektikus materializmus: Hegel dialektikájára épül; kritizálja, és egyben átveszi a dialektika szerkezetét (tézis – antitézis : szintézis: magasabb fejlettségi fok!!!!!! – az ideák világa). Feuerbach (Hegel tanítványa): az ember és Isten viszonya (humanista) – ő elfordul az ideák világától : materializmus.
Hegel dialektikája adja a formai részt; a materializmus adja a tartalmi részt: az ideák másodrangúak; a látszatok világára tartoznak..
Marx: a tézis a burzsoázia; az antitézis a proletárok osztálya – szintézis: ezek konfliktusa
forradalomhoz vezet, és kialakul egy új osztály nélküli társadalom
135
Mutassa be Marx munkaérték-elméletét!
az áru értéke szerint a munkaerő a munkájának csak egy részéért kap
ellenszolgáltatást. A profit tehát a kapitalista viszonyok egyik nagy ellentmondásához
vezet.
ezzel szemben:
termék ára= belefektetett munka (klasszikus kapitalista munkaérték elmélet)
136
Mi a kapitalizmus különös ellentmondása? Magyarázza meg!
A tőke szerves összetétele: állandó rész (termelőeszközök) + változó rész (munkaerő –
szerves rész). A profitráta hosszútávon csökken, a burzsoázia a munkaerőben tesz
költséglefaragást. A munkaerő csökkentése azonban aláássa a profitot hosszútávon.
137
Mutassa be Marx államelméletét!
Az államról mit mond Marx: van olyan hely, ahol felruházza cselekvőképességgel:
Bonapartista állam – francia forradalom: a burzsoázia nem volt felkészülve arra,
hogy a parasztság felkel. Ezért átadja hatalmát Bonaparténak, hogy ő szervezze meg
az államot. A hatalmat tehát szabadon át lehet ruházni. A parasztság konfrontálódhat
a burzsoáziával – ez mind az állam viszonylagos függetlenségét igazolja.
+a modern állam egyetlen privilegizált csoport érdekeit képviseli- derivatív egységként !!!
138
Mi a világrendszer? Mutassa be a világrendszerek típusait!
Világrendszer: több társadalmat összekötő hálózat melyben a mindennapokhoz szükséges termékek árucseréje történik. Kezdetben ezen termékek alatt W élelmet és nyersanyagot értett.
két típusú világrendszer:
1, világbirodalom: polilag egyközpontú rendszer
2, világgazdaság : több hatalmi központ versenyez egymással ez erőforrásokért
(forrás: 854. oldal https://www.jstor.org/stable/2580122?seq=4)
139
Mi az elemzés szintje a világrendszer szemléletben? Miért?
elemzés fókuszában: strukturális rendszerszintű elemzés Wallersteinné-világgazdi folyamatok állnak a középpontban
– szereplői az elemzésnek-aktorok centrum és periféria szerinti csoportosítása
140
Milyen régiókat különböztet meg Wallerstein? Mutassa be őket!
centrum: magas hozzáadott értékű termékeket gyárt
jól szervezett (drága), szakképzett munkaerő
periféria: nyerstermék termelő, alacsony hozzáadott értékű késztermék termelése
olcsó, szakképzetlen munkaerő, gyenge szakszervezet
centrumállamok felvevőpiaca
félperiféria: nélkülözi még a centrumországok hatalmát és gazdasági dominanciáját + szétnyílt a társadalmi olló; centrum és periféria között félúton
szakképzett, olcsó munkaerő
alacsonyabb hozzáadott értékű ipari termékeket termel
141
Magyarázza meg az egyenlőtlen csere mechanizmusának szerepét Wallersteinnél!
jövedelemáramlás- állandósítja az egyenlőtlenségeket; a magasabb hozzáadott értékű termékek azaz a centrum termékei kis idő alatt jobban emelkednek árban mint a centrum termékei melyek alacsonyabb hozzáadott értékűek
termékek árán át a centrum kizsákmányolja a perifériát
142
Mutassa be Wallerstein államelméletét! Mi a transznacionális kapitalista osztály?
állam-poli felépítmény, gátolja a világbirodalom megalakulását ezzel fenntartja a jelenlegi világgazdi rendszert (vagy világrendszert)
transznacionális kapitalista osztály: a kapitalista világrendszer elitje, akik a termelés eszközeit birtokolják, a legnagyobb multinacionális cégek irányítói és a világkereskedelmi szervezeteket (WTO) befolyásoló aktorok.
143
Mutassa be a világrendszer-szemlélet marxista kritikáit!
ortodox marxisták szerint az ortodox marxizmus elveitől túl elrugaszkodott munka wallersteinné,
megszokták említeni hogy az osztályelmélet nem fajsúlyos a műben;
nem helyez hangsúlyt a különböző társadalmi viszonyokra
Latin-Amerika a 2vh utánig feudális jellegű --- világgazd egésze nem volt kapitalista
144
Mutassa be a gazdasági hosszúciklusokat és a hegemónia ciklusokat a világrendszer szemléletben!
A világgazdaságban két eltérő ciklus megy egymás mellett:
Gazdasági ciklusok: Kondratyev-ciklusok (A és B)
A hegemón hatalom életciklusa.
Ez a két ciklus nem fedi le teljesen egymást: van, amikor nincs hegemón hatalom
A Kondratyev-hullámok négy szakaszból állnak: az első, fellendülés (prosperity) szakaszt az összeomlás (recession) követi, ami után hanyatlás (depression) következik, majd lassú kilábalás (improvement).
a ciklus jellemzően 50 évig vagy még hosszabb ideig is eltarthat (45-60)
145
Mutassa be az amerikai hegemóniát és a hozzá tartozó Kondratyev ciklust!
fellendülés: vh utáni állapot, jalta, új világrend ,megteremtése, ENSZ, Bretton-woodsi rendszer stb
összeomlás: (1968-73) aranystandard vége, Vietnám, költségvetési hiány; OPEC olajválság ---A szakasz
B szakasz:
hanyatlás: adósságválság, Reagen fegyverkezési programja, Afghanisztán, bóvli kötvények elszaporodása
lassú kilábalás
146
Mutassa be a világrendszer szemlélet évszázados trendjeit!
a bérszínvonal nő, a termelési rendszer Ny-Euból indul, jóléti államok létrejövetele, magas bérek, jól szervezett munkásosztállyal-----kiszervezik a munkát a perifériára hogy új technológiákkal új termékeken dolgozhasson a centrum
régi termelési folyamatok az olcsó munkásosztállyal lesznek elvégeztetve -rosszabb bérek garantálva
környezetvédelmi költségeket az állam ráterheli a fogyasztókra
fejlettebb államnak több adóra van szüksége, nyugat-európai államok nem tudják visszaosztani a pénzt a társadalomhoz, hatékonyabb működéshez kevesebb jóleti szolgáltatásra lenne szükség----ellentmondás az érdekek között
rendszerszintű változás kéne
147
Kik a világrendszer-szemlélet új generációja? Mutassa be őket röviden!
André Gunder Frank(Kre 4 ezertől beszélhetünk világrendszerről, nincs értelme több világrendszerről beszélni csak 1 van)
Samir Amin (a legfejletlenebb országokat a világrendszerben nem független entitásokként kell kezelni) (hiszen annyira ki vannak szolgáltatva)
konszenzussal létrehozott politikai szervek igazgassák a piacot
Giovanni Arrighi: 4 akkumulációs ciklus volt a glob kap történelme során
egyéb képviselők: Christopher Chase-Dunn, Barry K Gills
148
Mi a különbség a problémamegoldó és a kritikai elméletek között?
problémamegoldó: nem normatív jellegű, analitikus elemzések középpontjában. Az uralkodó társi és gazdi rendet nem kérdőjelezi meg, azt alapul véve elmélkedik.
Kritikai elméletek: holisztikus jelleg, megkérdőjelezi a domináló társi és gazdi rendet
149
Mit jelent a hegemonikus társadalom (Gramsci) ? Hogyan jön létre a hegemónia?
hegemonikus társ: a gazdasági elit irányítását, hatalmát legitimnek tekinti a társadalom
Hogyan jön létre hegemónia a társadalomban?
1, jóléti intézkedések
2, a család, egyház, az oktatási rendszer, a sajtó, stb. szocializálja és integrálja a társadalmat a kapitalista rendszerbe
150
Hogyan alakulnak ki az eltérő társadalmak?
vannak politikai társadalmak és polgári társadalmak
Állam= politikai társadalom + polgári társadalom
(polgári társ= konszenzus)
mozgóháború: avagy miért lehetett sikeres a bolsevik puccs? fejletlen polgári társadalom, nem hatékony államszervezet
állóháború: nyugaton erre kell készülni- hosszabb kultúrharcra
miért? fejlett polgári társadalom, és hatékony államszervezet
lehet egy társon belül: forradalom vagy passzív forradalom
passzív forr két fajtája:
trasformismo: stratégia a munkásosztály szerveződésének megakadályozására, egy koalíció keretein belül semlegesítik az ellenfelet - nincs szükség emberek mobilizálására a forrhoz
cezárizmus: (két fajta progresszív, reakciós) konfliktusban lévő erők kölcsönösen elpusztítják egymást ( jöhet felszínre egy 3. poli ellenfél gondtalanul)
151
Mi a történelmi tömb? Hogyan jön létre? Hogyan működik?
történelmi tömb= társi konszenzus a társi rend mögött;
ami a domináns osztály hegemóniáját biztosítja
a közvélemény irányításán keresztül
pl- ötletek, intézmények, ideológiák népszerűsítése
az új hegemóniáért folytatott küzdelem= új történelmi tömbért folytatott küzdelem
152
Hogyan jön létre nemzetközi történelmi tömb?
a hegemón állam saját elitjének globális hatalmát a nemzetközi rezsimeken keresztül erősíti meg
ezek egy természetes rend benyomását keltik
-hegemón államapparátus létrejötte
= nemzetközi intézmények létrehozása melyek a hegemón normáinak terjesztéséért felelősek
hegemón állam globális elitje a társadalmán belül is egy elfogadottabb pozíciónak örvend ezután
(elit érdekeinek megjelenik egy transznacionális szövetsége)
„transzatlanti uralkodó osztály”
153
Hogyan működnek a hegemonikus normák a világrend fenntartásában?
globális hegemonikus normák dominálásán keresztül
1,beáll egyfajta nemzetközi monetáris és kereskedelmi rend
2,a befolyás informális rendszeren keresztül érvényesül- hegemónia terméke
3,legitimálják a világrend normáit
4, Kooptálják a periféria elitjét
-segítenek xd a modernizáció elemeit átültetni a perifériára
5, ellen-hegemonikus eszméket felszívják
154
Hogyan ér véget a hegemonikus világrend?
Robert Cox alapján úgy,hogy...
-recesszió- mely munkanélküliséghez, válsághoz vezet
-a hegemónia nemzetközi egyenlőtlenségeket teremt
-uralkodó osztály elveszti legitimitását
155
Milyen hegemonikus és nem hegemonikus világrendek működtek a történelem folyamán? Mire és hogyan épült a történelmi tömbjük?
1840es évek - 1870-es évek - brit hegemónia
70es évek közepétől- 1940es évekig: versengő világrend, brit hegemónia vége
amcsi hegemónia: 1945-1965
amcsi hegemónia vége: 1965től napjainkig
brit történelmi tömb építőkövei: brit polgárság, liberális állam
amcsi történelmi tömb építőkövei: amerikai tőke, Keynesiánus jóléti állam
156
Hogyan jöhet létre új történelmi tömb?
Gramsci szerint az osztályharcnál fontosabb a kultúrharc, a forradalmak a szellemben kezdődnek és egy idő után szükségszerűen vezetnek el poli változásokhoz.
Ok: az állam függ osztályok (papság, értelmiség) konszenzusteremtő képességétől
A régi hegemóniát le kell rombolni és újat építeni helyébe.
(mozgóháb és állóhábot itt is ki lehet fejteni)
157
Kikhez kötődik a konstruktivizmus nemzetközi politikaelméleti irányzatának megteremtése?
90-es évekhez kötődik,
Alexander Wendtet szokták az alapítóatyjának hívni, másik képviselője az elejétől fogva: Nicholas Onuf
158
Sorolja fel azokat az okokat, amelyek a konstruktivizmus iskolájának létrejöttében segédkeztek!
1. új diskurzus jelent meg a tudományfilozófiában és a társadalomtudományokban
-minidiskurzusok nagy narratívák helyett
-pozitivista gondolkodás vége= felvilágosodás gondolkodásmódjának vége
2. komplexebbé válik a világ- hidegháb utáni változások -vállalati szereplők szinte ugyanúgy tudják formálni a külpolt: szükség alternatív magyarázó keretre
nemzetközi rend változóban van- egyik eddig elmélet sem jelezte ezt
mitől lesz tudományos egy elmélet? előrejelez- látni kellett volna előre hogy ilyen baromi nagy változás fog bekövetkezni
3. fiatal kutatók új generációja
4. a mainstream kutatók lelkes támogatása
159
Sorolja fel a konstruktivizmus racionális irányzatokat érintő kritikáit!
1. szereplő-struktúra párbeszéd helyett: új fókusz -normák és identitásoknak nincs akkora súlya mint kéne legyen az értelmezésekben
2. a társadalmi világ tényei konstruált tények -"natural world is made by God, but the historical world is made by Man" -Giambattista Vico
3. a szabályozó és konstitutív normák közötti különbség
160
Mit értünk az alatt, hogy a társadalmi világ tényei konstruált tények?
társadalomtudományokban nincsenek objektív tények
közmegegyezéssel alakulnak a tények- mi vagyunk a külpoli fogalmak létrehozói
a nemzetközi rendszer emberek által faragott, létrehozott valami, így ennek megfelelően kell értékelni -nem olyan mint a naprendszer amit feltérképezhetünk és objektíven létezik
+fontos: nem tudom mi az érdekem, csak akkor tudom meg mi a saját érdekem amikor látom hogy a körülöttem lévő államok milyen opciók közül választanak pl eus energiapolitika terén
-az érdek realizálása a folyamat során történik
161
Hogyan kezeli a konstruktivizmus a cselekvőképesség-struktúra vitát?
: nem kell állást foglalni- szereplő vagy rendszerszintű az elemzés- az érdekel hogy a kettő közötti dinamika hogyan alakul
162
Magyarázza az érdek, norma, a politika és identitás viszonyát a konstruktivizmusban!
társi normatív struktúrák alakítják a szereplők viselkedését
elég olvasni:
(nincs ilyen hogy egy szereplő maga tudja mi az érdeke mielőtt belépne valahova; ugy lépek be az eu energiapolitika vitába -hogy mi a végső érdekem- csak azután tudom kiválasztani, eldönteni hogy látom mik az opciók-más államok xy-t akarnak akkor én rájövök hogy nekem z kell- érdek realizálása a folyamat során történik)
az érdek és a normák össze is függenek sokszor a konstruktivitsák szerint, olyan döntéseket hoz xy politikus amtől civilizált államnak tűnik a nemzetközi társ előtt pl
a politika és identitás összefügg pl abban az értelemben, hogy a történelmi események két ország között ellenségesebb hangulatot (viszonyt, gazdi együttműködések kis számát )indokolttá tudják tenni akkor is hamár eltelt azóta pár évtized
identitás meghatározza a politikánkat
163
Miben különbözik a konstruktivista normafelfogás a többi irányzat normafelfogásától?
a racionalista irányzatok nem tulajdonítanak a normáknak politikaformáló, magyarázó szerepet
a konstruktivisták szerint a normák az államérdeken át minden aspektusát átszövik a poli döntéshozásnak
164
Hogyan különböztettük meg a különböző konstruktivista irányzatokat?
nemzetközi társadalom központú konstruktivizmus
-a normák keletkezésének helye a nemzetközi társadalom
radikális konstruktivizmus:
-ellentétpárokból táplálkozó normák: „mi” és „ők” megkülönböztetése
állam-központú konstruktivizmus
-a normák keletkezése a társadalomban történik
165
Ki a nemzetközi társadalom központú konstruktivizmus képviselője? Mit vizsgál?
Martha Finnemore
globalizáció hogyan hat a normák elterjedésére -állítja: ma az egész globális világ egy nagy társadalmat alkot- international society-hordoz magában egy normatív struktúrát
166
Hogyan értelmezi a nemzetközi normatív struktúrát Finnemore?
1. szocializációs alapelvek: a helyes / civilizált viselkedést előíró társadalmi normák
- bürokratikus normák: a jó kormányzásról-szerinte ez kiemelten fontos : mit várunk el az államtól, hogyan viselkedjen
- piaci normák: az elosztásról és a termelésről-mit várunk el a vállalatoktól (nem várjuk el hogy a jótékonykodás mintaképei legyenek, de pl Meki nem maradhatott Oroszoban)
- társadalmi egyenlőség: társadalomszervező alapelvek
2. nemzetközi szervezetek és/vagy nem állami szereplők: proaktív normahordozók
-szocializációs alapelvek közvetítése, tanítják az államokat hogyan határozzák meg érdekeiket
167
Mit mond Finnemore a szereplők cselekvőképességéről és a nemzetközi rend meg-/ újra teremtéséről?
az államok cselekvőképessége: az államok saját érdekeiket a nemzetközi környezet függvényében határozzák meg
- e révén: együttműködő nemzetközi rendszert hoznak létre
ez fogalmam sincs mi akar lenni de a dián volt:
az államok igazodnak a nemzetközi normákhoz ezzel újrateremtik a nemzetközi rendszert
168
Mit jelent a proaktív normahordozó fogalma?
-a nemzetközi társadalom szereplői közvetítik a szocializációs alapelveket nemzetközi normák formájában
-tanítják az államokat, hogy hogyan határozzák meg saját érdekeiket
-relatív autonómia-az alapelvektől, saját belső felépítésüknek megfelelően irányítják a normákat
169
Hogyan alakította a nemzetközi rendet és az államérdeket az UNESCO?
-nem túl fontos kérdés
tudománypolitikai közigazgatás
ensz azon szakosított intézménye aki foglalkozik ezzel -miért fogadják el az államok az UNESCO ajánlásait?
1, nem azért ! mert érdekeltek benne az államok -normák szerepe2, és a hazai tudományos közösségek szívesen látták volna a változásokat
1955 után 1-2 év alatt implementálják az államok a tanácsolt változtatásokat
170
Hogyan alakította a nemzetközi rendet és az államérdeket a Vöröskereszt?
szuverenitás közvetlen korlátozása: hadijog
háborúban hogy lehet és nem lehet viselkedni
genfi egyezmények belső jogba való beillesztése- Finnemore azt mondja hogy az hogy van ilyen hogy nincs konkrét ok amit megtudunk nevezni ami matt az államok elfogadják saját maguk korlátozását ezen területen azt mutatja,hogy ….
van egy szocializációs környezet- mely természetessé teszi hogy az államok korlátozzák saját magukat (civilizált államnak akarunk tűnni a nemzetközi porondon)
171
Hogyan alakította a nemzetközi rendet és az államérdeket a Világbank?
a Harmadik Világ államai korlátozták a gazdasági szuverenitásukat
1968 előtt: a termelés maximalizálását fontosabbnak tartották, mint a redisztribúciót
1968 után: : a termelés helyett a jóléti redisztribúció került előtérbe
nem nagyon van olyan keresleti oldalon érv miért tegyék meg ezt az államok? 70es években az államok elfogadják- ez a civilizált viselkedés része
van egy szocializációs logika- érdekem ugy határozom meg ahogy az államközi rendszer nemzetközi normái tanítják azt nekik
szegénység- nem ugy győzhető le hogy minnél többet termelünk, meg kell tudni mondani hogyan osztunk vissza a társadalomnak
Robert McNamara alapgondolata
172
Milyen kapcsolat van a posztmodern és a radikális konstruktivizmus között?
két irányt többnyire egyenlővé teszi a nemzetközi politikai elméletben
173
Melyek a posztmodern főbb vizsgálati területei általában, melyek az IR-nál?
posztmodern főbb vizsgálati területei:
1. szubjektum és szubjektivitás
2. nyelv- nyelvi struktúrák meghatározzák a gondolkodásmódot- pl: német identitás nevelés kérdése-nyelvvel lehet nevelni- vki véleménye
3. szöveg és képviselet
4. dekonstrukció
5. hatalom
IR-nál:
1. állam és szuverenitás
2. erőszak és háború
3. érték és fejlődés
4. új tudományos nyelv
174
Milyen ismeretelméleti forradalom járult hozzá a posztmodern megszületéséhez?
a posztpozitivista ismeretelméleti forradalom járult hozzá a posztmodern megszületéséhez
hogyan?
-nincsenek értékmentes tények
-nincs tisztán empirikus észlelés
-a tudomány nem teljesen racionális
175
Hogyan működik a normatív államhatalom? Mi a képviselet logikája?
az államhatalom egységes és harmonikus belpolitikai közösség (nemzet) narratíváját teremti meg
= ELKÉPZELT KÖZÖSSÉG melyet mi köt össze ?
(nem a tapasztalat)
hanem: mi-ők meghatározás
törésvonalak keltése-társon belül és kívül
ez az amit leegyszerűsítve ellenségkép kreálásnak nevezünk
mi= béke és rend birodalma
ők= fenyegetés, erőszak birodalma
állam normatív politikája: Az állam a saját társadalma irányába közvetít normákat annak érdekében, hogy a saját külpolitikai mozgásterét növelje.
176
Milyen megnevezései vannak a nemzetközi politikai viszonyoknak? Mit jelölnek a különböző megnevezések?
international relations: állami és nem állami szereplők kapcsolatrendszere, globális politikai tendenciák; része a külpolitika (2 vagy több állam kapcsolata), a nemzetközi politika (állami és nem állami szereplők, de az állam a domináns) és a világpolitika (az állam egyenrangú, nincs kiemelt szerepe)
International Relations: tudományterület, tükörfordításban nemzetközi kapcsolatok, Bíró Gáspár szerint nemzetközi politikai viszonyok; része a belpolitika (erőszak monopóliummal rendelkező állam, belső hierarchia) és a nemzetközi politika (anarchia, nincs világállam, szuverén államok)
177
Mi az anarchia / hierarchia a nemzetközi kapcsolatokban?
-nem létezik egy világállam, ami kötelező érvényű jogszabályokat hozhat és tartathat be, az államok a nemzetközi kapcsolatok szuverén szereplői, nincs köztük hierarchia
-az állam a belpolitikában az erőszak monopóliummal rendelkező főhatalom, törvényeket hoz és tartat be, az államon belül hierarchia van
178
Ki volt az a kutató, aki kidolgozta az anarchia fogalmát?
Kenneth N Waltz
179
Mit tud az elemzés első / második / harmadik szintjéről?
első szint (emberi természet): a politikai közösségek, viszonyok antropomorfok, mert emberek alkotják őket
második szint (szereplő/egység/állam): az állam a hatalmi szervekből áll, a legfőbb államérdek a fennmaradás-pl realisták szerint
harmadik szint (rendszer-szintű): nemzetközi szinten anarchia van, nincs világkormány, az államok csak az önsegélyre számíthatnak, átmeneti szövetségeket kötnek
180
Mit tud a nemzetközi kapcsolatok szereplőiről?
állam: Bentham (modern ultilitarianizmus) szerint a 19. századi diplomáciát az állam-állam viszony határozta meg, ez a klasszikus nemzetállamok (=adott nemzeti csoporthoz tartozó emberekből álló, független állam) kora
nemzetközi szervezet: az 1920-as évek óta vannak jelen, elterjed a multilaterális diplomácia, a II. vh után az angolszász megközelítés a jellemző (tárgyalás hódítás helyett), a problémák megoldására jönnek létre (DE államok ülnek benne), bizonyos terület felett őrködik, intézményesítéssel teremt stabilitást
két forma: államközi és kormányközi
NGO: profitorientált (transznacionális nagyvállalat, politikai szerepük is van, érdekük a stabilitás, nemzetközi szervezetek tagjai lehetnek) vagy nem profitorientált (az 1970-es évek óta nagy civil aktivitás, általában környezetvédelem)
181
Mi a vesztfáliai állam?
1648-ra tesszük a kialakulását, de valójában államfejlődés eredménye, ugyanakkor ekkor jelenik meg a szuverenitás (egymás belpolitikájába nem szólnak bele), a territorialitás (a világ területe felosztott politikai közösségekből áll), az egalitás elve (egyik államnak sincs elsőbbsége a többi felett)
Max Weber szerint az állam az az intézményesített poli üzem, ami az erőszak monopóliumot legitim módon gyakorlja.
182
Mit jelent az ontológia / episztemológia fogalma?
ontológia: megadja a vizsgálat tárgyát
episztemológia: megadja, hogy hogyan vizsgáljuk a vizsgálandó dolgot
183
Mi a viták jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban?
A különböző iskolák érvelnek saját létjogosultságuk mellett, ezzel fejlődnek és egymást is fejlesztik. Nincsen egyetlen jó elmélet, a vitákkal kialakulhatnak olyan köztes megoldások, amik ötvözik a vitában álló elméleteket.
184
Mit tud az első vitáról? (elnevezés, mikor tört ki, kik voltak a vitázó felek, stb.)
első: liberalizmus (1919) vs. realizmus (1939/48) - ontológiai vita
liberalizmus: kooperáció, kompromisszum, együttműködés, a nemzetközi szervezetek tartsák kordában az államokat
realizmus (Carr, Morgenthau): a háború okát vizsgálja, nem azt, hogy hogyan kerülhető el, Carr szerint a liberalizmus utópia -POLITIKAI REALISTÁKNAK HÍVTÁK MAGUKAT MÁSIK TÁBORT: UTÓPIKUS IDEALISTÁKNAK-idea=józan ész, idealizmus: azt mutatja, hogy egy idea köré szerveződik a tudomány, ezt nem szabad az utópiával összekeverni
de utópik idealizmusként sok kutatónak rögzül, hogy a liberalizmus az egy felhőkben járó cucc (Baranyi)
tudományt úgy nem lehet csinálni (brit történész) hogy arról kezdünk el beszélni, hogy „hogy kéne hogy legyen (alkímia is ezt tette a kémia megszületése előtt)
liberális válasz erre: morális alapja az lesz hogy - cél nélkül nincs értelme a vizsgálatnak, az elemzésnek
185
Mit tud a harmadik vitáról? (elnevezés, mikor tört ki, kik voltak a vitázó felek, stb.)
harmadik: neoliberalizmus vs. neorealizmus vs. neomarxizmus - ontológiai vita, interparadigma vita és neo-neo szintézis
1970-es évek
neoliberalizmus (Keohane): nemzetközi szervezetek, civil szervezetek, társadalmak, terrorszervezetek bűnszervezetek bevonása a vizsgálatba
lényeg: interdependencia -világgazd fontos, nem állami szereplők fontosak
neorealizmus (Waltz): mikro és makro elmékletekre osztja a nemzetközi politikát, a makro a fontosabb, strukturális elemzés, az államok biztonságért és hatalomért folytatott küzdelme, nem az együttműködés a legfontosabb
lényeg: politika =hatalomért folytatott harc
nem érdekes hogy megjelennek nem állami szereplők,
nem érdekes hogy a világgazdaságnak egyre nagyobb súlya van
szándékosan szűk modellt ad az elmélet
neomarxizmus (Cox, Wallerstein): kritikai elmélet, a globális észak a centrum, a globális dél a periféria, köztük függőség és alárendeltségi viszony van
186
Negyedik vita?
negyedik: racionális irányzatok vs. konstruktivizmus - episztemológiai vita, posztpozitivista vita
1990-es évek
a pozitivizmus nem jelezte előre a hidegháború utáni változásokat -> fellazulnak a racionális elméleti keretek
konstruktivizmus (Onuf, Wendt): poszt pozitivista, vannak objektív és közmegegyezésen alapuló tények, az államérdek nem öröktől való, a normák hozzák létre, Onuf szerint a világ szabályrendszerekből áll, Wendt alapítja meg a nemzetközi politika társadalom elméletét
187
Második nagy vita?
második: behaviorizmus vs. tradicionalizmus(megjegyezni: Internacionalé baloldali szocialista himnuszról) - episztemológiai vita
tradicionalista módszerek: interpretatív, tradicionális módszerek--szövegelemzés, logikai elemzés, hermeneutika
behaviorizmus (Wright): az 1950-es években pozitivista fordulatra -Wright kvantifikálja a háborúkat; statisztikai módszerek használata, feltételezi egy objektív, mérhető valóság létezését
nem elég a logika ,valóságon alapuló tények kellenek
188
monetaristák?
gazdasági unió létrehozásának elsĘ lépése a monetáris unió megteremtése kell hogy legyen,
amely feltételezi az árfolyamok teljes és visszavonhatatlan rögzítését és ehhez egy erős
intézményi hátteret
(franciák)
189
ökonomisták?
németek:
a monetáris integráció felé csak az egyes
nemzeti gazdaságpolitikák koordinációján, valamint a tagállamok gazdasági teljesítményeinek
összehangolásán keresztül vezet az út.
