Nemzetközi adózás Flashcards
Mi a kettős adóztatás?
Kettős adóztatásról akkor beszélhetünk, ha ugyanazon adóalany, ugyanazon jövedelmére, ugyanazon időpontban vagy időszakban kettő vagy több állam azonos vagy hasonló adót vet ki.
Mi a jogi értelemben vett kettős adóztatás?
- adóalany azonos
- adótárgy azonos
- adóztatási időszak azonos
- adók azonosak vagy hasonlóak
Mi a gazdasági értelemben vett kettős adóztatás?
- adóalanyok különbözőek
- jövedelem vagy vagyon azonos
- időszak ugyanaz
pl.: vállalati eredmény adóztatása nyereségadóval és osztalékadóval is.
Mik a nemzetközi adóegyezmények céljai?
Kettős adóztatás elkerülése
Adókorlátozásoktól mentes nemzetközi kereskedelem elősegítése
Nemzetközi adóelkerülés megakadályozása
Mik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények jellemzői?
Formájukat, tartalmukat tekintve hasonló bilaterális az OECD által kidolgozott Modell egyezmény ajánlásait követik
Azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult.
Modell egyezmény személyi hatálya
Azokra a személyekre terjed ki, akik egyik vagy mindkét szerződő államban belföldi illetőséggel rendelkeznek.
Modell egyezmény tárgyi hatálya
Azok az adók, amelyekre az egyezméneket alkalmazni kell, ezek általában a jövedelem és vagyon adók
Illetőség eldöntésének kritériuma (OECD)
- Állandó lakhely: ahol a magánszemély tartós ott lakásra rendezkedett be
- Létérdekek központja: amelyhez az adott személyt a legszorosabb gazdasági kapcsolatok fűzik
- Szokásos tartózkodási hely: ha az adott naptári évben legalább 183 napot belföldön töltött
- Állampolgárság
Milyen kettős adóztatás elkerülését szolgáló módszerek vannak?
Mentesítés
Teljes mentesítés
Részleges mentesítés
Beszámítás
Teljes beszámítás
Részleges beszámítás
A mentesítésnek milyen fajtái vannak?
Teljes mentesítés: a másik államban szerzett jövedelmet a személy illetősége szerinti álllam egyáltalán nem veszi figyelembe az adókötelezettség bevallása, kiszámítása, vagy teljesítése során.
Részleges mentesítés: az illetőség szerinti államban a jövedelem terhelő adót az összes jövedelem után számítják ki, de lehetővé teszik a másik álllamban adóztatható jövedelem után megfizetett adó levonását.
A beszámításnak milyen fajtái vannak?
Teljes beszámítás: a másik államban adóztatható jövedelem után megfizetett adó teljes egészben leonható.
Részleges beszámítás: a személy illetősége szerinti állam csak akkora összegű adó levonását teszi lehetővé, amely a számított adóból ennek az államnak az adókulcsa szerint számolva a másik államban szerzett adóztatható jövedelemre jut.
Ha a magánszemély magyar illetőségű, az Egyezmények előírásai alapján milyen esetek vázolhatóak fel a jövedelmek adóztatását tekintve?
- Vannak olyan jövedelmek, amelyeknél az adóztatás jogát az Egyezmény kizárólag az illetőség szerinti államnak, azaz Magyarországnak biztosítja.
- Mindkét állam jogosult a jövedelem adóztatására, de a külföldi álllam ezzel a jogával csak az Egyezményben meghatározott mértékig élhet (pl.: osztalék)
- Bizonyos jövedelemtípus, például az ingatlanértékesítés kizárólag a jövedelem forrása, vagyis az ingatlan fekvése szerinti államban adóztatható.
Nem önálló munkából származó jövedelem adózása
Nem önálló munkából származó jövedelem: munkabér, cafeteria, megbízási szerződés
Főszabály: abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik
Kivétel: a rövid távú kiküldetés
Ha ugyanis a magyar magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de
- a külföldi államban tartózkodás hossza nem haladja meg a 183 napot ÉS,
- a munkáltató nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti országban ÉS,
- a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli
akkor a jövedelem Magyarországon adóztatható.
Ha az itt felsoroltt tételek bármelyike nem teljesül, akkor a jövedelem a külföldi államban adózik.
Vállalkozási nyereség adózása
Főszabály: vállalkozás illetősége szerinti államban adóztatható
Kivétel: ha a személynek a tevékenység kifejtéséhez a másik szerződő államban telephelye (állandó berendezése van)
Osztalék adózása
A magánszemélynek általában mindkét államban van adófizetési kötelezettsége.
Főszabály: magyar illetőségű magánszemélynek kifizetett osztalék Magyarországon adóztatható, ugyanakkor az osztalék, az osztalék forrása szerinti államban is adóztatható. A külföldön megfizetett adót a Magyarországon fizetendő adóból a magánszemély levonhatja.
Kamat, jogdíj
A magyar illetőségű magánszemélynek fizetett kamat vagy jogdíj (szerzői jogdíj, találmány) felhasználásáért fizetett ellenérték az Egyezmények többsége szerint Magyarországon adóztatható.
Bérbeadásból származó jövedelem adózása
Ingatlan fekvése szerinti államban adóztatható
Elidegenítésből származó jövedelem
Ingatlan eladása –> ingatlan fekvése szerinti államban
Ingóság vagy ÉP (árfolyamnyereség) –> a magánszemély illetősége szerinti államban
Nem egyezményes államból származó jövedelem
Jövedelem adóztatására mindkét államnak joga van –> ezt a helyzetet a magyar belső szabályok orvosolják
- Ha a nem egyezményes államból származó jövedelemből a külföldi államban is vonnak SZJA-t, akkor a magyarországon fizetendő SZJA öösszegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15%) megállapított adó.
- Ha nincs egyezmény, a magánszemély illetőségét kizárólag a magyar szabályok alapján kell megállapítani
Szuveneritás elve
Minden államnak a szuveneritásánál fogva joga van a felségterületén az adóhatalmat gyakorolni.
