min kérdések Flashcards
A hatáskör átruházás elve
A hatáskör-átruházás elvének értelmében az EU kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül járhat el a Szerződéses célkitűzések megvalósítása során. Azon területek, amelyről a tagállamok nem mondtak le valamely Szerződésben, és ezáltal nem utaltak uniós hatáskörbe, tagállami kézben maradnak.
. Az Európai Unió hatáskör-típusai (felsorolás)
kizárólagos uniós hatáskörök
megosztott hatáskörök
támogató,összehangoló vagy kiegészító hatáskörök
(védelmipolitikai hatáskör)
Milyen hatáskörbe tartozik a belső piac?
a belső piac működéshez szükséges versenyszabályok - kizárólagos uniós
belső piac- támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör
arányosság
cél:kijelöli az uniós intézkedések jogszerű határait
– az Unió sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Kijelöli a jogszerű uniós intézkedés határait
Anita Groener ügy
példa: hogyan érvényesül az arányosság elve a belső piaci joggyakorlatban
Anita Groener holland állampolgár rajztanárként dolgozott egy dublini főiskolán, ahol két év után megpályázott egy határozatlan idejű tanári állást. A feltételek között szerepelt az ír állam mindkét hivatalos nyelvének, így az angol és a gael nyelvnek az ismerete annak ellenére, hogy az oktatás angolul folyt.
EB: A Bíróság elismerte a tagállamok jogát a nemzeti nyelv védelmét elősegítő politika érvényesítésére, 8492/2011-es rendelet) ha ezt a követelményt az arányosság elvére figyelemmel alkalmazzák. Összhangban áll az uniós joggal , mely értelmében a nyelvtudás megkövetelése önmagában nem ellentétes vele, ha a betölthető állás természete ezt megkívánja. Márpedig a tanár és a diák kapcsolata speciális kapcsolat.
közvetlen hatály feltételei
a rendelkezés kellően pontos
a rendelkezés negatív kötelezettséget ír elő (Lütticke óta nem)
a rendelkezés feltétel nélküli volta (nincs lehetőség tagállami mérlegelésre)
a rendelkezés alkalmazása nem függjön további uniós vagy tagállami intézkedéstől
közvetlen hatály kikényszeríthetőségének feltételeit melyik ügy kapcsán mondták ki?
Van gend en Loos ügy
A közvetlen hatály fogalma és feltételei.
Az uniós jog (korábban közösségi jog) közvetlen hatályának elve is az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenységének eredményeként alakult ki.
Az uniós jog egyértelmű és feltétel nélküli rendelkezéseinek a magánszemélyekre vonatozóan jogkeletkeztető hatásuk van (alkalmasak arra, hogy a magánszemélyek ezekre közvetlenül jogot alapítsanak). A magánszemélyek az uniós normákra közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróságok előtt és kérhetik, hogy a tagállami bíróság ítéletét az uniós jogra alapítsa.
- A közrend fogalma.
közrend
A fórum jogalkalmazójának a külföldi jog alkalmazásakor minden esetben mérlegelnie kell azt, hogy adott esetben nincsenek-e olyan belföldi hatásai, amelyek nem egyeztethetők össze a fórum jogrendszerének alapvető értékrendjével, alkotmányos elveivel. A nemzetközi magánjognak az a jogintézménye, amelyik arra hivatott, hogy a fórum jogrendszerének ezt a sérthetetlen kemény magját védelemben részesítse, és ennek érdekében a kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt külföldi jog érvényesülését megakadályozza
Van Duyn ügy:
A közrend kivétele kapcsán merült fel, ahol egy holland nő a brit szcientológiai egyháznak akart dolgozni, de nem kapott beutazási engedélyt, mert az egyház nem elismert, társadalomra veszélyes státuszú. De nem tiltotta be, és brit állampolgárok alkalmazását sem tiltotta. A brit kormány a közrend, közbiztonság és közegészségügy kapcsán akarta felmenteni magát, de azzal csak az érintett személy személyes magatartásával összefüggésében lehetett hivatkozni, de a Bíróság végül megállapította, hogy a szervezethez való tartozás is személyes magatartás, mivel az annak a céljaival azonosulást jelenti, de mivel az állam nem tiltotta be a szervezetet csak társadalomra veszélyesnek minősítette, ezért nem volt jelentős a közrendre veszélyesség. Tehát előtte jogellenesnek kéne minősíteni, hogy megálljon az indoklás.
- Az uniós munkavállalókat megillető jogosultságok.
- A foglalkoztatáshoz való jog: egy uniós polgár munkavállalóként egy másik tagállam területén a fogadó ország polgáraival azonos feltételek mellett munkát vállalhasson
- A foglalkoztatás során biztosított egyenlő bánásmód joga: a hazai munkavállalókkal egyenlő bánásmódot biztosít bizonyos területeken pl. javadalmazás, munkaviszony megszüntetése,
- Foglalkoztatási és munkafeltételek
- Szociális előnyök
- Adóelőnyök
- Lakhatás
- Szakiskolai képzés, átképzés
- Szakszervezeti jogok
munkavállaló fogalma
A munkaviszony lényege, hogy egy személy meghatározott ideig: egy másik személy számára és annak irányítása alapján díjazás ellenében tevékenységet fejtsen ki.
A Lawrie-Blum ügy
angol állampolgár, aki Németországban a freiburgi egyetem tanár szakán végzett. Tanárként való elhelyezkedésének feltétele a sikeres szakvizsga, ehhez minden tanárjelöltnek szakvizsga előkészítőn kellett részt venni, mely gyakorlati képzésből is állt, és amelynek ideje alatt közalkalmazotti jogállásba kerültek. Az oktatási hivatal nem engedte a felkészítőn való részvételt, mert nem volt német állampolgár. A bíróság szerint munkavállalónak minősül, és nem pedig közszolgálatban állónak (nem vonatkozik rájuk a személyi hatály!), így nem lehet diszkriminálni, valamint megállapította a munkavállalói jogviszony fennállásának kritériumait.
A Bíróság a fenti ügyben a munkavállalói jogviszony fennállásának három feltételét világosan összefoglalta: valóságos és tényleges tevékenység; más irányítása alatt végzi; és díjazás ellenében. Ugyanakkor vannak olyan jogviszonyok, melyek határesetet képezhetnek, és kérdésesnek tűnik, hogy munkaviszonynak minősülhetnek-e.
Cassis de Dijon ügy:
A németek megtiltották a Cassis de Dijon névre hallgató francia fekete ribizli likőr árusítását országukban annak alacsony alkohol tartalma miatt, ugyanis náluk a likőr a nemzeti szabályozásuk értelmében legalább 25%-os, míg ez csak 15%-os alk. tartalommal bírt. Németország közegészségügyi (könnyű rászokni) és fogyasztóvédelmi okokra hivatkozott. Döntés: A Bíróság ítéletében a Dassonville formulát szűkítette, mivel kimondta, hogy egy intézkedés a behozott és a hazai termékek közötti megkülönböztetés nélkül is azonos hatásúnak tekinthető. Az importáló állam által a más tagállamokból származó termékekre alkalmazott műszaki szabályok különösen azonos hatású intézkedésnek tekinthetők, amennyiben nem indokoltak, mivel a behozott termékeket szankcionálják azzal, hogy ezekre költségkiigazítást kell alkalmazniuk. E magatartás indoklására nem hozható fel a közösségi harmonizáció hiánya, ha az ténylegesen akadályozza a szabad mozgást. A Bíróság ezért megállapította azt az elvet, amelynek értelmében a tagállamokban az adott ország méltányos és hagyományos szabályaival és gyártási eljárásaival összhangban, jogszerűen gyártott és forgalomba hozott bármely termékeket minden más tagállam piacán engedélyezni kell.
kölcsönös elismerés elve
a kölcsönös elismerés elve: a tagállamokban az adott ország méltányos és hagyományos szabályaival és gyártási eljárásaival összhangban, jogszerűen gyártott és forgalomba hozott bármely termékeket minden más tagállam piacán engedélyezni kell
- Milyen tagállami korlátozások lehetségesek a tőke szabad mozgásával összefüggésben?
Kiindulópont: az EuBíróság azokat a jogszabályokat tekinti korlátozásra alkalmasnak, amelyek alkalmasak arra, hogy eltántorítsák a külföldieket attól, hogy valamely tagállamban beruházásokat hajtsanak végre, illetve az említett tagállam lakosait attól, hogy más tagállamokban hajtsanak végre beruházásokat.
DE: Speciális esetben nem diszkriminatív a jogszabály, ha:
- közérdekű célra irányul
- nem hátrányosan megkülönböztető módon alkalmazzák
- megfelel az arányosság elvének
- a nemzeti jog megsértésének megakadályozására irányulóan hozták
- a tőkemozgások igazgatási vagy statisztikai célú bejelentésére vonatkozik
- a közrend vagy a közbiztonság által indokolt
- A tőke szabad áramlásának korlátozása: A Svensson és Gustavson ügy.
EUMSZ 26. cikk (2) „a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása”
Tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra és fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.
Svensson és Gustavsson:
a Luxemburgban élő házaspár bankkölcsönt vett fel belga banktól, hogy a gyerekeiknek lakást építsenek, kamatterheiket enyhítendő pedig támogatásért fordultak a Lakásügyi Minisztériumhoz, amely ezt elutasította, mert a kölcsönt nem Luxemburgban letelepedett banktól vették fel. Ez az EuB döntése szerit ellentétes a vonatkozó irányelvvel, mert eltántoríthatja az ügyfeleket, hogy más tagállamban honos banktól vegyenek fel építési kölcsönt, tehát a tőke szabad mozgása és a pénzügyi szolgáltatások szabadságát is sérti.
Dassonville formula érvényesülése a szolgáltatások szabadságával összefüggésben
Tiltott minden olyan tagállami intézkedés, mely közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza a tagállamok közti kereskedelmet.
Dassonville formula „A tagállamok minden olyan kereskedelmi szabályozását, amely közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet, mennyiség korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni.” - vagyis tilos
Az ügy: Itt olyan kereskedők ellen indított büntetőeljárás keretében merült fel a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalmának kérdése, akik rendszeresen vásároltak Franciaországban szabad forgalomban lévő Scotch whisky tételeket, és ezeket anélkül importálták Belgiumba, hogy rendelkeztek volna a brit vámhivatal származási bizonyítványával, megsértve ezáltal a belga szabályokat.
EB: Az előzetes döntéshozatali eljárás során a Bíróság megállapította, hogy az a kereskedő, aki Franciaországból, ott már szabad forgalomban lévő whiskyt kíván Belgiumba importálni, a terméket közvetlenül az előállító országból behozó importőrtől eltérően csak komoly nehézségek árán juthat egy ilyen bizonyítványhoz. Ezért az ilyen eljárást a Bíróság mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősítette.
Säger ügy
a szolgáltatások szabadságára vonatkozó szabály elsőbbséget élvez egy tagállam azon rendelkezéseivel szemben, amelyek megtiltják, hogy egy másik tagállamban székhellyel bíró társaság a szabadalomtulajdonosoknak olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek lényege a szabadalmak figyelése és a megújításukra való figyelmeztetés
elv: nemcsak a szolgáltatást nyújtó személlyel szembeni, minden, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés eltörlése szükséges, hanem bármely olyan korlátozás eltörlése is, amely alkalmas meggátolni, akadályozni egy szolgáltató tevékenységét, aki egy másik tagállamban telepedett le, és ahol ő jogszerűen nyújt hasonló szolgáltatást.
. Indiszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben. A Bosman ügy.
Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogát, valamint az uniós polgárok egy másik tagállamban történő munkavégzéshez, és az adott tagállam állampolgáraiéval azonos bánásmódhoz való jogát foglalja magában.
milyen kimentési lehetőségeket ismer a szolgáltatás szabadságának tagállami korlátozásával összefüggésben?A Van Binsbergen ügy.
EU Bíróság feltételei a korlátozás elfogadhatóságának megállapításához:
- elfogadható közérdek kell, hogy alapul szolgáljon, ami nem ellentétes az EU célkitűzéseivel
- nem lehet az alkalmazás diszkriminatív
- arányosnak kell lennie a korlátozásnak
- a korlátozó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat
A Van Binsbergen ügy.
a Van Binsbergen eset.
A tényállás szerint Van Binsbergen úr egy Hollandiában élő holland állampolgárt bízott meg ügyének képviseletével egy fellebbviteli bíróság előtt. Később viszont a holland fellebbviteli bíróság értesítette jogi képviselőt, hogy az nem jogosult a továbbiakban tevékenysége ellátására, mert időközben Belgiumban telepedett le. A holland jog szerint pedig csak Hollandiában élő személyek lehettek jogi képviselők, illetőleg tanácsadók. Van Binsbergen a Közösségen belül a szolgáltatásokat érintő korlátozások eltörlésének követelményére hivatkozott, amely ellentétes a holland szabállyal.
A Bíróság általánosságban – mintegy főszabályként – megállapította, hogy az eltörlendő korlátozások magukban foglalják azon előírásokat is, amelyek követelményeket támasztanak a szolgáltatást nyújtó állampolgársága, szokásos tartózkodási helye vonatkozásában, s amelyek megakadályozhatják vagy korlátozhatják a szolgáltatást nyújtó személy tevékenységét. Ennek alapján nem alapos a holland érv, hogy a szolgáltatást nyújtó személy szokásos tartózkodási helyének abban az államban kell lennie, ahol a szolgáltatást teljesítik.
A Bíróság azonban egy fontos, de mára már elavult kivételt is megállapított : az, hogy az igazságszolgáltatásban közreműködő személynek – szakmai okokból – bizonyos bíróság illetékességi területén kell állandó lakhellyel bírnia, nem tekinthető a fenti elv megsértésének, feltéve hogy az előírás célja valóban az igazságszolgáltatással kapcsolatos szakmai és etikai szabályok tiszteletben tartás
Jean-Marc Bosman
A lejárt szerződésű belga focista szeretett volna átszerződni egy francia klubhoz. Az UEFA szabályai szerint megállapított kvóták erősen limitálták a külföldi játékosok számát. A Bíróság kimondta, hogy a tagállami állampolgárok számbeli korlátozás nélkül szerepelhetnek a más tagállamok klubcsapataiban (közvetlen diszkrimináció tilalma) A belga focista francia klubhoz való átigazolásának a nemzeti labdarúgó szövetségek azon szabályai is gátját szabták, melyek szerint a hivatásos játékosok csak egy nagyobb összegű, a kinevelő klubok részére történő képzési díj kifizetése után szerződhettek le egy másik tagállami csapathoz.
EB: A Bíróság deklarálta, hogy a szerződés lejártát követően fizetendő megváltási díj pusztán annál fogva jogsértő, hogy akadályozza a munkaerő szabad áramlását, megakadályozzák vagy visszatartják valamely tagállam állampolgárait, hogy elhagyják származás szerinti országukat és egy másik tagállamban vállaljanak munkát.
Az uniós polgárság, mint járulékos jogállás: A Rottmann ügy
Az uniós polgárság kiegészíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság a tagállami állampolgárságból fakadó jogok és kötelezettségek mellett további jogokat és kötelezettségeket ír elő.
Rottmann ügy
Janko Rottman, Grazban (Ausztria) született, és eredetileg – születése réven – az Osztrák Köztársaság állampolgára volt. Foglalkozás körében elkövetett súlyos csalás – általa tagadott – gyanúja miatt megindított nyomozás keretében a Landesgericht für Strafsachen Graz (grazi büntetőbíróság) általi kihallgatását követően, 1995ben lakóhelyét Münchenbe (Németország) helyezte át.1997 februárjában a Landesgericht für Strafsachen Graz nemzeti elfogatóparancsot adott ki az alapügy felperese ellen. Janko Rottman úr 1998 februárjában német állampolgárságért folyamodott. A honosítási eljárás során elmulasztott említést tenni az ellene Ausztriában indított büntetőeljárásról. Az 1999. január 25én kelt honosítási okiratot 1999. február 5én kézbesítették számára. Németországi honosítása – az osztrák jognak megfelelően – osztrák állampolgárságának elveszítését vonta maga után. 1999 augusztusában a grazi önkormányzat tájékoztatta München tartományi fővárost arról, hogy Janko Rottman úr ellen elfogatóparancsot adtak ki és, hogy a Landesgericht für Strafsachen Graz az alapügy felperesét már 1995 júliusában vádlottként hallgatta ki. E körülményekre tekintettel Bajorország Janko Rottman úr meghallgatását követően úgy határozott, hogy a honosítást 2000. július 4i határozatával visszamenőleges hatállyal visszavonja, mivel az alapügy felperese az osztrák nyomozást elhallgatta.
Határozat: Nem ellentétes az uniós joggal, ha valamely tagállam visszavonja az uniós polgártól e tagállam honosítás útján megszerzett állampolgárságát, amennyiben azt csalárd módon szerezték meg, feltéve hogy a visszavonásra irányuló határozat tiszteletben tartja az arányosság elvét.
Az uniós polgárság, mint alapvető jogállás: a Grzelczyk ügy
Az uniós polgárság fogalmát az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés vezette be. Eszerint a tagállamok minden állampolgára egyben az Unió polgára is. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.
Az Unió valamely polgára, aki jogszerűen tartózkodik a fogadó tagállam területén, akár tanulmányok folytatása céljából is, a közösségi jog alkalmazási körébe eső minden helyzetben hivatkozhat az állampolgárságon való megkülönböztetés tilalmára.
Rudy Grzelczyk ügy
A francia állampolgárságú R. Grzelczyk egyetemi tanulmányokat folytatott Belgiumban. Az első három évben saját maga állta megélhetési, lakhatási és tanulmányi költségeit. Tanulmányai negyedik és egyben utolsó évének megkezdésekor minimális létfenntartási támogatás, ún. minimex iránti kérelmet nyújtott az illetékes hatósághoz. A támogatást először megítélték neki, majd megszüntették annak folyósítását arra hivatkozással, hogy „az érdekelt diákként beiratkozott EGK polgár”. A Bíróság rendelkezésére álló adatok szerint az azonos körülményekkel rendelkező, de belga állampolgárságú diák jogosult lett volna a támogatásra, tehát a támogatás nyújtásának egyetlen akadálya az a tény volt, hogy Grzelczyk nem belga állampolgár.
EB: A Bíróság ismét kimondta, hogy az Unió valamely polgára, aki jogszerűen tartózkodik a fogadó tagállam területén, akár tanulmányok folytatása céljából is, a közösségi jog alkalmazási körébe eső minden helyzetben hivatkozhat a Szerződés 6. cikkére, vagyis az állampolgárságon való megkülönböztetés tilalmára. A diákok szabad mozgására és tartózkodására vonatkozó irányelv kimondta, hogy a tartózkodási jog kedvezményezettjei nem válhatnak indokolatlan teherré a fogadó tagállam költségvetése számára, ennek érdekében a szabályozás a tartózkodási jog feltételeként a diákoktól megkívánta, hogy nyilatkozattal, vagy más, azzal egyenértékű igazolják, hogy kielégítő anyagi fedezettel rendelkeznek (konkrét összeget ugyanakkor nem határozott meg).
gazdasági szabadságok és az alapjogok viszonya: A Schmidberger ügy
Alapjogok
- az emberi méltóság tiszteletben tartása,
- a szabadság,
- a demokrácia,
- az egyenlőség,
- a jogállamiság és
- az emberi jogok, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
Négy gazdasági szabadságelv
- Az áruk szabad áramlása
“Importra bármiféle mennyiségi korlátozást vagy ezzel egyenértékű hatással járó intézkedést kiróni … a tagországok között tilos.” A tagországok vállalatai számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy egyenlő értékesítési feltételekkel induljanak a többi tagország piacán, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a tagországoknak jogukban áll biztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy etikai megfontolásból valamely termékeket nem beengedi a piacára, vagy éppen adót róhat ki rá. - A tőke szabad áramlása
Az Európai Unión belül minden természetes és jogi személy tőkemozgásának korlátozása tilos. A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. - A szolgáltatások szabadsága
Az EU GDP-jának 60%-a szolgáltatásokból ered, ami az összes gazdasági ágat érinti. Éppen ezért, az EU-n belüli szolgáltató bármelyik tagállamban, megkülönböztetés nélkül, a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell hogy részesüljön. - A személyek szabad mozgása
Minden EU-állampolgár szabadon lépheti át az országhatárokat, és bárhol letelepedhet, akár tartósan is. Jogosult az adott ország szociális rendszer szolgáltatásaira, és szabadon vállalhat munkát is.
Egy tagállam alapjogra történő hivatkozással időlegesen korlátozhatja a a szerződésből eredő kötelezettségét a gazdasági alapszabadságok biztosítására vonatkozóan.
Eugen Schmidberger
A schmidberger egy német nemzetközi szállítási vállalat ami NO-ból Olaszo-ba fát, és onnan NO-ba acélt szállított az ausztriai Brenner-autópálya igénybevételével. Egy környezetvédelmi demonstráció miatt 30 órára lezárták az autópályát, ami egy csütörtöki munkaszüneti napot követő pénteken volt megtartva. Ausztriábán hétvégén és munkaszüneti napokon a teherforgalom nem veheti igénybe a pályákat. A vállalat érvelése szerint az osztrák állam a demonstráció engedélyezésével megsértette az áruk szabad mozgásával kapcsolatos kötelezettségét és kártérítést kért. Az osztrák kormány arra hivatkozott, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának biztosítása érdekében volt szükséges a demonstrációs lehetőség biztosítása.
EB: elfogadta a kormány érvelését, elismerve annak a lehetőségét, hogy a tagállam alapjogra történő hivatkozással időlegesen korlátozza a szerződésből eredő kötelezettségét a gazdasági alapszabadságok biztosítására vonatkozóan.
A szolgáltatásnyújtás korlátozása: Az Omega Spielhallen ügy.
EMUSZ felhatalmazása alapján:
- valamely tagállamban a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek kapcsán nem a korlátozást kell indokolni, hanem annak a bizonyítása a feladat, hogy az adott tevékenység, amelyről szó van, közhatalmi tevékenységnek minősül
- közrend, közbiztonság, vagy közegészségügy okán.
EU Bíróság feltételei a korlátozás elfogadhatóságának megállapításához:
- elfogadható közérdek kell, hogy alapul szolgáljon, ami nem ellentétes az EU célkitűzéseivel
- nem lehet az alkalmazás diszkriminatív
- arányosnak kell lennie a korlátozásnak
- a korlátozó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat
