magyar felvilágosodás ¡! Flashcards
Mikor kezdődött a magyar felvilágosodás?
- A XVIII. sz. második felében kezdődött
- Kezdetét az 1772-es “Ágis tragédiája”-tól számítjuk
Mik voltak a felvilágosodás eszméinek ösztönzői?
- Az angol és francia felvilágosodás iróinak művei (Enciklopédia)
- A testőr írók
- A nemesi-nemzeti ellenállási mozgalom
- A francia forradalom hatásai (1789)
- A magyar jakobinus mozgalom
Kikből állt a testőr írók csoportja?
- A bécsi testőrség volt tagjaiból
- Mária Terézia alapította 1760-ban
Mit tudunk a magyar jakobinus mozgalomról?
- Vezetője Martinovics Ignác volt
- 1755 - Pest — 1795 - Buda
- Martinovics tanár és fizikus szerzetes volt
Kik voltak a felvilágosodás korának írócsoportjai?
- Főúri írók, költők, politikusok
- Testőr írók
- A korszak írói
- A magyar jakobinus írók
Kik voltak példák főúri írókra?
- Teleki József (kapcs. Russo)
- Fekete János (kapcs. Voltaire)
- Orczi Lőrinc (magyar versek)
pl. A bugaci csárdának tiszteletére
Kik voltak példák testőr-írókra?
- Báróczy Sándor (prózai fordítások)
- Bancsay Ábrahám (“A kávéra”, epigramma rabszolgaság ellen)
- Bessenyei György (1746? - 1811)
Mit tudunk Bessenyei Györgyről?
- A felvilágosodás kora közművelődésének programadója, költő, drámaíró, regényíró
- Különös jelentőséggel bírnak értekezőprózái
Mik voltak Bessenyei értekezőprózái?
- “Hol-mi?
- “Magyarság”
- “Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék”
Miről szól Bessenyei “Hol-mi?” műve?
- A tennivalókat összegzi benne
Miről szól Bessenyei “Magyarság” műve?
- 1778-ban keletkezett
- Az anyanyelv művelésének szükségessége
- “Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
Miről szól Bessenyei “Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék” c. műve?
- Tervezett egy tudós társaság létrehozására
- Egy tudományos akadémia szükségessége a közművelődés irányítására
- Alapítás éve: MTA, 1825, nov. 3
Mi voltak Bessenyei főbb művei?
- “Ágis tragédiája” - 1772 (a magyar felv. kezdete)
- “A filozófus” - 1777
- “A Tiszának reggeli gyönyörűsége”
- “Bessenyei György magához”
- “Tariménes utazása” - 1804, államregény
Kik tartoztak a korszak íróihoz?
- Jozefinisták, nemesi-nemzeti ellenállás irói
Kik voltak a példák a korszak íróira?
- Dayka Gábor
- Ányos Pál
- Gvadányi József
- Kazinczy Ferenc
Kik voltak a példák magyar jakobinus írókra?
- Batsányi János
- Verseghi Ferenc
- Szentjóbi Szabó László
- Kazinczy Ferenc
Mik Batsányi János művei?
- “A franciaországi változásokra” - 1789
- “A látó” - 1791
Miről szól Batsányi “A franciaországi változásokra” c. műve?
- Batsányi forradalmi verse bíztat és fenyeget
- Minden senyvedő nemzetet megszólít, hogy kövesse az élen járó példát, hogy legyőzze a rabságot és elnyomást
- Figyelmeztető szavai az elnyomó zsarnokok ellen is szólnak, kiket a jobbágyok hóhérainak nevez
Milyen Batsányi “A franciaországi változásokra” c. művének szerkezete?
- A csúcspont az utolsó sorban van, sürgeti a Párizsban történtek követését
- A vers 8 soros, egyetlen körmondatra épül, műfaja epigramma, csattanóval végződik
- “Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”
Mit tudunk Kazinczy Ferencről?
- 1759-1831 között élt
- Észak-Keleten van szülőhelye (Érsemlye, birtoka Széphalom)
- A magyar klasszicizmus legrangosabb alakja, az irodalmi élet szervezője és irányítója, és a nyelvújító mozgalom elindítója
- 1811-ben elkészült “Tövisek és virágok” c. epigramma gyűjteménye
- 2387 napot volt börtönben
Kazinczy “Tövisek és virágok” c. gyűjteményéből egy idézet
” Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.”
Milyen prózái voltak még Kazinczynak?
- 1817-ből “Pályám emlékezete”
- 1820-28 “Fogságom naplója”
Mit tudunk Csokonai Vitéz Mihályról?
- A felvilágosodás összegzője
- Debrecenben született, itt is halt meg 1805-ben
- Szerényebb polgári családból származott
- Debreceni Református Kollégium növendéke
- Korai versei a zsengék
Milyen volt Csokonai?
- Éles felfogása, széles látóköre, kitűnő verselőkészsége és nyelvtudása volt
- Tudott görögül, latinul, héberül, olaszul, franciául és németül
Milyenek Csokonai zsengéi?
- Iskolai versgyakorlatok
- Jellemezte őket a klasszicista szemlélet, a sokoldalú érdeklődés, téma- és formagazdagság
Mi volt Csokonai beceneve?
- Cimballom, mivel ez egy sokhúrú hangszer és ő is soktudású volt
Mik voltak Csokonai műfajai?
- Szentencia, ami egy oktatú célú költemény
- Pictura, ami tájak, évszakok, embertípusok leírása
Mi volt jellemző Csokonai verseire és kikkel volt jóban?
- Verseit mindig letisztította, tökéletesítette
- Közeli barátságot ápolt Földi Jánossal és Kazinczy Ferenccel
Milyen Csokonai érett költészete?
- A diákirodalom folytatása, polgárpukkasztó művek, humoros történetek, közeledés a népiesség felé
- vígeposza “Békaegérharc”
- dramája “A méla Tempefői, avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” - 1793 (5 felvonás)
Milyenek Csokonai Anakreóni dalai?
- Az élet hétköznapi tevékenységeiről írt Anakreón
- A daloknak sokféle változata van
- A pillanat boldogságáról, az élet élvezéséről szóltak
- Többnyire jambikus formában íródtak
- Csokonai 21 verset írt Anakreón modorában
Milyen fajta Anakreóni dalokat írt Csokonai?
- Népdal
- Műdal
- Bordal
- Szerelmi dal
Melyek Csokonai Anakreóni dalai?
- “A boldogság”
- “Tartózkodó kérelem”
Miről szól Csokonai “A boldogság” c. műve?
- 1797-ben írta
- A pillanat végtelenítő boldogságáról szól
- A költőt átöleli az öröm (és Lilla)
Miről szól Csokonai “Tartózkodó kérelem” c. műve?
- 1803-ban írta
- Lillát virág motívum mögé rejti
- Leírja magát a nőt, aki felébreszti benne a vágyat
- Utolsó versszakban vágyainak teljesítésének fejében az örökké valóság csókjaival árasztaná el Lillát
Milyen Csokonai “Tartózkodó kérelem” c. művének szerkezete?
- A versben szimultán verselés érvényesül, mert összekapcsolja az ütemhangsúlyos és időmértékes metrumot
- Felező nyolcas ütemhangsúlyos szótagból áll
- Megfelel a régi időmértékes verselésnek (UU––) (ionicus a minore)
Mi jellemző Csokonai gondolati költeményeire?
- A pictura alkalmazásával indul, majd ezt tovább fejleszti és elmélkedéssel, érvelő eszemfuttatással egészülnek ki versei
- A pictura a szentenciává hajlik át
Mik voltak Csokonai gondolati költeményei?
- “Az estve” - 1794
- “Konstantinápoly” - 1794
Miről szól Csokonai “Az estve” c. műve?
- Természeti képpel indít, valójában egy keretbe iktatott társadalomkritika, ami elutasítja a feudális és egyéb osztálytársadalmakat
- Bírálja a magántulajdont és annak következményeit, a születési kiváltságot, a kizsákmányolást, az igazságtalan törvényeket, a háborút, a rossz erkölcsöket, és a jobbágyság sanyarú helyzetét (Rousseau hatása - 1794)
Miről szól Csokonai “Konstantinápoly” c. műve?
- A mű a vak buzgóságot és az egyházat kritizálja
- A babona, a tudatlanság elítélése, a papi kapzsiság kritikája
Mi okozta Csokonai hanyatlott életútját?
- 1795-ben kicsapták a kollégiumból
- Egy ideig Pozsonyban volt, ahol egy folyóiratkisérletet készít
- Komáromban 1797-ben megismerkedik Vajda Juliannával (Lillával)
Mit tudunk Csokonai Pozsonyban írt folyóiratkísérletéről?
- Csak néhány szám jelent meg belőle
- “Diétai Magyar Múzsa” című volt
Mi volt a következménye Csokonai és Lilla megismerkedésének?
- Lilla-szerelem egy egész versciklus létrejöttét adja
- A ciklus versei a boldog szerelmi élményről (“Az esküvés” c. műve) és a boldogtalanságról szóltak (“Még egyszer Lillához” c. verse)
Mi volt Csokonai vándorévei alatt?
- Először Csurgóba érkezik
- Itt iskoladrámákat írt, “Az özvegy Karnyóné”
- Komikus eposza: “Dorottya, avagy a dámák diadalma a fársángon”
Miről szól Csokonai “Dorottya, avagy a dámák diadalma a fársángon” c. műve?
- A szegény vándorló poéta és a vidám farsangoló úri társaság szembeállítása
Mik voltak Csokonai elégikus versei?
- “A Magánossághoz” - 1798
- “A tihanyi Ekhóhoz” - 1803
Mit jelent Csokonai “A Magánossághoz” c. művének címe?
- A cím szokatlan helyesírásával a magány megszemélyesítésére vállalkozik
Miről szól Csokonai “A Magánossághoz” c. műve?
- Ha már Lilla oly távol van tőle, társa csak a magány
- Kedves istennőként képzeli maga mellé, hisz egyébként nincs mellette senki
Mi Csokonai “A Magánossághoz” c. művének témája, műfaja és helyszíne?
- Témája valójában egy szomorú élmény és szükségből vállalt magányát most is erényként tünteti fel
- Ez egy elégiko-óda, a helyszín Kisasszon
Mit jelent Csokonai “A tihanyi Ekhóhoz” c. művének címe?
- Ekho a görög mitológiában egy nimfa személy, akinek hangját elvette Héra és csak mások hangját tudta ismételni
Mi Csokonai “A tihanyi Ekhóhoz” c. művének műfaja és helyszíne?
- A műfaj itt is elégico-óda
- A helyszín a tihanyi part, azzal szemben leülve sóhajtja el végtelen magányát
Miről szól Csokonai “A tihanyi Ekhóhoz” c. műve?
- Természeti képhez köti a pillanatnyi szomorúságát
- A parton ülve panaszait visszahallja, így csak önmagával tud beszélni
- Körülöleli az est csendje, így egyedülléte tovább mélyül, nincs mellette senki, a sorok panaszáradatok lesznek
- A természet azonban társa marad a sírig
Miért ez a címe Csokonai “A tihanyi Ekhóhoz” c. művének?
- Az Echo visszhangot jelent
- A visszhang költői találékonysága úgy jelenik meg, hogy az utolsó sorokat mindig megismétli
Mivel zárja Csokonai a Lilla-verseket?
- “A Reményhez” c. művével zárja, ami 1803-ban íródott
Mi a szerkezete és cím jelentése Csokonai “A Reményhez” c. művében?
- A címe megszemélyesítésre utal, mint egy korábbi művében
- A 4 versszak váltakozó értékekkel vannak megtöltve
Miről szól Csokonai “A Reményhez” c. művének 2. versszaka?
- Már nem tud hinni és a felütés csalódottsága mögül leginkább eltávolodni szeretne, de előbb visszaidézi a boldog pillanatokat
Hogy használja Csokonai a természetet “A Reményhez” c. művében?
- Érzéseit természeti képek mögé rejti és a tavaszt jeleníti meg, mert ez emlékezteti Lillára
- “Kertem nárciszokkal végigülteté”
- A virág szimbolikával sokszor Lillára utal
Miről szól Csokonai “A Reményhez” c. művének 3. versszaka?
- A mélyről feltörő sóhaját ellentétes kötőszóval folytatja
- A Lillával való boldogsága elszállt, a tavaszból pedig tél lett
- Szíve megtelt bánattal
Miről szól Csokonai “A Reményhez” c. művének 4. versszaka?
- Már elkeseredett, halált idéző a hangulat
- Nincs vigasz, mert nincs társa, aki pótolhatná őt, ezért mindenről lemond, hisz nélküle nincs lét
- “Fáradt lelkem égbe, a testem földbe vágy”
