Közszolgálati munkajog

Question 1

Munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusai.

Answer 1

• magánszféra
• közszféra
  - közszolgálati tisztviselői jogviszony
  - kormányzati igazgatási jv.
  - különleges jogáll. szervek által fogl. jv.
  - szolgálati jv.-ok
• egyéb jogviszonyok
  - polgári jv. (megbíz. és vállalk. szerz.)
  - speciális foglalkoztatási jv.

Question 2

A Kttv. szervi és személyi hatálya.

Answer 2

1. A szervi és személyi hatály ugyanazon a rendelkezésen belül kerül rögzítésre. Szabályozza a helyi önkormányzat Képviselő-testületének a polgármesteri hivatala, a közterületfelügyelete, a közös önkormányzati hivatalának a közszolgálati tisztviselője, közszolgálati ügykezelő jogviszonyára terjed ki. A tisztviselő az a személy, aki valóban elvégzi a feladatot.
2. Hatálya alá tartozik a polgármester és alpolgármester, amennyiben főállásban látja el.
3. A kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv kormányzati tisztviselője és ügykezelője (tankerületek)

Question 3

A Kit. tekintetében, kik minősülnek szakmai felsővezetőnek, szakmai vezetőnek, stb..

Answer 3

Személyi hatály:
1. politikai szolgálati jogviszony
politikai felsővezető
 miniszterelnök
 miniszterek
 miniszterelnök politikai igazgatója – az általános politikai koordinációért felel, az általános jellegű segítője
 minelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
 államtitkár (a miniszterek helyettesei)
politikai vezető
 főispánok
tanácsadói jv.
 politikai tan.
 politikai főtan.
 kabinetfőnök
2. biztosi jv.
miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok
3. kormányzati szolg. jv.
szakmai felsővezetők
 közigazgatási államtitkár
 minisztériumok, kabinetiroda helyettes államtitkárai
 kormányzati főhiv. vezetői és helyettesei
 központi hivatalok vezetői és helyettesei
 Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóság főigazgatója
 belső ellen. igazgatója
 fővárosi és kormánymegyei hivatalok főigazgatója
szakmai vezetők
 fővárosi és vármegyei kormányhivatal igazgatója
 járási hiv. vezetője és helyettese
 a nemzeti fejl. központon belül működő igazgatóság ig.-ja
 a főosztályvezető
 osztályvezető
korm. tisztviselői
területi korm. ig. szervek

Question 4

Létszámgazdálkodás: mely szerv és milyen szabályok szerint dönt az álláshely besorolásáról?
Milyen jogviszonyok jöhetnek létre?

Answer 4

Felülvizsgálhatják az alaplétszámot – ágazati miniszter – a kormány határozatával dönthet erről.
Munkáltató: a Kttv. esetében az Állam
a Kit. esetében a Kormány.
Jogviszonyok:
- kormányzati szolgálati jv.
- biztosi jv.
- politikai szolgálati jv.
- munkaviszony

Question 5

Mkk. mi az a kormánytisztviselői kar és hogyan működik?

Answer 5

A Magyar Kormánytisztviselői Kar a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete. Az MKK kötelező tagsági jogviszony alapján működik, azaz kinevezésével a kormánytisztviselő automatikusan az MKK tagjává válik. Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben működő területi szervezetei útján látja el.

Question 6

Munkáltatói jogkör gyakorlása. Ki a munkáltató?

Answer 6

Kttv esetében: A kormányzati szolgálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony.
Kit. esetében: A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány mint munkáltató és a kormánytisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre.

Question 7

Közszolgálati jogviszony létesítése (minek kell megfelelni?)

Answer 7

• büntetlen előélet
• cselekvőképesség
• legalább középfokú végzettség
• magyar állampolgár
• eskütétel

Question 8

Hogyan jön létre a jogviszony?

Answer 8

Kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a jogviszony + eskü (szóban elmondani és aláírni az esküokmányt)
A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni és módosítani, megszüntetni szintén kizárólagosan írásban lehet.

Question 9

Mely részekből tevődik össze a Kit. szerinti kinevezési okmány?

Answer 9

• a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból
• a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból

Question 10

Kinevezés időtartama?

Answer 10

Határozott és határozatlan időtartamra is létrejöhet. A határozatlan a főszabály, de határozottra a következő esetben kerülhet sor:
- tartósan távollévő közszolgálati tisztviselő helyettesítésére
- esetekként szükségessé váló feladatok elvégzésére

Question 11

Próbaidő? (5 elem)

Answer 11

• legalább 3, legfeljebb 6 hónapra lehet kikötni
• nem lehet meghosszabbítani
• 3 hónaptól rövidebb jv. esetén - a határozott idő fele lehet
• max. 12 hónap - a szolgálati jogviszony esetén arányosan kell megállapítani
• azonnali hatállyal, indoklás nélkül, mindkét fél

Question 12

A Kttv. alapján mikor van helye az egyoldalú módosításnak?

Answer 12

• fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény törvény szerinti megállapításához
• előmenetelhez előírt vizsgakötelezettség tv. szerinti megállapítása
• a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor
• ha a munkakör megváltoztatása indokolja
• tv.-ben meghatározott esetekben

Question 13

Mikor kérheti a tisztviselő a Kttv. szerint a felmentést?

Answer 13

• ha a kinevezés módosítás után az illetménye nem éri el a korábbi illetménye összegének 80%-át
• ha vezetői munkakörből kerülne nem vezetői munkakörbe

Question 14

Közös szabályok – kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében.

Answer 14

• nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra nézve
• csak akkor rendelhető el másik munkakörbe tartozó feladat ellátása, ha az a tisztviselő végzettségének megfelel
• legkésőbb 10 munkanappal, kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén 3 munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni
• csak ideiglenes lehet, határozatlan nem
• (Kttv.) egyes kinevezéstől eltérő eltérő foglalkoztatási formák külön-külön nem haladhatják meg a 44 munkanapot
• nem kötelezhető más helyiségben történő munkavégzésre (ha …26. oldal könyv)

Question 15

Áthelyezés intézménye (milyen formái vannak, mi ez stb.)

Answer 15

2 fő típusa van: határozott idejű áthelyezés és végleges áthelyezés
A határozott idejű áthelyezés annyiban különbözik a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatástól, hogy itt 3 fél megegyezéséről és nem munkáltatói egyoldalú utasításról van szó. (egy másik közig. szervhez kerül, közös megegyezéssel módosítani kell addig a kinevezést, az idő leteltével vissza kell helyezni a helyére)
Végleges áthelyezés a Kttv. szerinti jogviszony megszüntetésének egyik esete. Ilyenkor a korábbi munkáltató megszünteti a közszolgálati tisztviselői jogviszonyt, hiszen a másik helyen új kinevezést kap és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni.

Question 16

Általános magatartási követelmények (4 nevesített) – felsorolás szintjén kell tudni

Answer 16

• jóhiszeműség és tisztességesség elve
• együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
• a joggal való visszaélés tilalma
• személyiségi jogok védelmi
  +1 egyenlőbánásmód (nem nevesített)

Question 17

Utasítás teljesítésének megtagadása.

Answer 17

Köteles megtagadni:
- bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg
- más személy életét, testi épségét vagy egészségét, környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné
Megtagadhatja:
- életét, egészségét, testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné
- jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne
Eltérhet:
- ha a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód

Question 18

Megszűnési és megszüntetési esetek (4-5 db)

Answer 18

Megszűnési esetek:
- a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával
- 70. életév betöltésével
- az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével
- hivatalvesztés fegyelmi büntetésével
- kormánytisztviselő halálával
Megszüntetési esetek:
- felek közös megegyezésével
- lemondással
- végleges áthelyezéssel
- felmentéssel
- azonnali hatállyal próbaidő alatt

Question 19

Mit tudunk a lemondásról?

Answer 19

A köztisztviselő bármikor lemondhat, ezt kifejezetten írásban teheti meg a vezetője felé és főszabály szerint 2 hónap letöltendő munkavégzésre kötelezett.

Question 20

Kötelező felmentési okok (előfordul) – opcionális felmentési okok (3-4 db)

Answer 20

Opcionális:
- létszámcsökkentés esetén
- megszűnt az államig. szerv azon tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták
- átszervezés következtében munkaköre megszűnik
- a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül
Kötelező:
- a kormánytisztviselő a hivatalára méltatlan
- a munkavégzése nem megfelelő
- egészségügyi okokból feladata ellátására alkalmatlan
- vezetőjének bizalmát elveszti

Question 21

Felmentési idő tartama.

Answer 21

A felmentési idő 2 hónap. A felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

Question 22

Végkielégítés szabályai – mikor illeti meg, mi az az emelt összegű végkiel., mikor nem jogosult (felsorolás)

Answer 22

A kormánytisztviselőt végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy a foglalkoztató szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik (emelt összegű végkielégítés), ha az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
Nem jogosult rá:
- gyakornoki idő alatt
- nyugdíjasnak minősül
- ha a felmentésre nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor
- jogviszonyváltás következtében alakul át
- méltatlanság vagy bizalomvesztési felmentés esetén

Question 23

Munka és pihenőidő. (félkövérrel szedett rész!)

Answer 23

A teljes napi munkaidő napi 8 óra. A heti munkaidő heti 40 óra, hétfőtől csütörtökig 8:00-16:30 óráig, pénteken 8:00-14:00 óráig tart. Munkaidőkeretben is meghatározhatja: tartama mindkét esetben legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet.
A két munkanap között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. (napi)
Hetenként 2 egymást követő pihenőnap illeti meg, ezek közül egyik vasárnapra kell esnie. (heti)

Question 24

Munkaközi szünet szabályai.

Answer 24

Ha a napi munkaidő meghaladja a 6 órát, a munkaidőn belül, napi 30 perc, további 3 óra esetén plusz 20 perc munkaközi szünet jár.

Question 25

Rendkívüli munkaidő.

Answer 25

Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni.
- munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő
- munkaidőkereten felüli munkaidő
- ügyelet tartama
- készenlét alatt elrendelt munkavégzés
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 200 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Question 26

Ügyelet és készenlét tartamát tudjuk elkülöníteni.

Answer 26

A beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni. Ha meghatározzák a rendelkezésre állás helyét, akkor ügyeletről beszélünk, ha egyébként a tartózkodási helyét a kormánytisztviselő maga határozza meg, oly módon hogyha szükséges haladéktalanul rendelkezésre álljon, ez a készenlét.
Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a 24 órát, a készenlét havi időtartama nem haladhatja meg a 168 órát.

Question 27

Szabadság: alapszab. mértékét mindegyik esetében kell tudni (mennyivel rendelkezhet maga)

Answer 27

Kttv. esetén 25 munkanap
Kit. esetén 20 munkanap
Az alapszabadság 2/5-ét a kormánytisztviselő által kért időpontban kell kiadni.

Question 28

Betegszabadság mértéke.

Answer 28

Naptári évenként 15 munkanap.
Nem jár: üzemi baleset, foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára

Question 29

Szülői szabadság és szülési szabadság.

Answer 29

Szülői szabadság: gyermeke 3 éves koráig, összesen 44 munkanap szülői szabadság illeti meg (Kit. kieg. - a kérésének megfelelően kell kiadni)
Szülési szabadság: egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, ebből 2 hetet köteles igénybe venni, és alapvetően úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen

Question 30

Előmenetel
(egyes besorolási fokozatok felsorolása)

Answer 30

Felsőfokú végzettség esetén:
- 1 év gyakornokság után fogalmazó (sikeres közig. alapvizsga)
- 3 év után tanácsos (sikeres közig. szakvizsga)
- 8 év után vezető-tanácsos
- 16 év után főtanácsos
- 25 év után vezető-főtanácsos
Középfokú végzettség esetén:
- 2 év gyakornokság után előadó (sikeres közig. alapvizsga)
- 12 év után főelőadó
- 31 év után főmunkatárs

Question 31

Illetménytábla – miből tevődik össze, mennyi az illetményalap

Answer 31

A közszférában a munkabér elnevezése. Az alapilletményt az által kapjuk meg, hogy a szorzószámmal megszorozzuk az illetményalapot. 38.650 forint az illetményalap. A Kit. estében a besorolási fokozatnak van minimum és maximum összege, amit a munkáltató maga határozhat meg.
Alapill. + illetménykieg. + illetménypótlék

Question 32

Levonás szabályai, kifizetés.

Answer 32

Az illetményt forintban kell kifizetni. Átutalással kell, készpénzfizetéssel, csak akkor lehet ezt, ha nincs számlája a köztisztviselőnek. Nem lehet más formában ezt megfizetni, mindig pénzben kell azt teljesíteni. Havonta, utólag, 1 alkalommal kell az 5. naptári napig kell megfizetni. A munkajogban 10-ig. A bérfizetés napján azzal már rendelkezni tudjon a tisztviselő. Ha az munkaszüneti napra esne, akkor a megelőző utolsó munkanapon kell. Az illetményből való levonás szabályrendszere a Kit.-nél a cafetéria juttatással bővül.
Levonás:
Az illetményből való levonásnak a levonásmentes illetményrészig jogszabály, végrehajtandó határozat alapján van helye. A munkáltató a követelését, a kormánytisztviselő hozzájárulása alapján, illetve ha az előlegnyújtásból ered a levonásmentes illetményrészig az illetményből levonhatja.

Question 33

Fegyelmi felelősség szabályrendszere!!!

Answer 33

Hivatalvesztés, mint fegyelmi büntetés. Fegyelmi jellegű intézmények: bizalomvesztés, méltatlanság, etikai vétség
Papíron a többi!

Question 34

Közszolgálati jogvita szabályai.

Answer 34

Elévülési idő: mint a munkajogban a főszabály szerinti idő 3 év – hogy valamilyen követelésnek megpróbáljunk bíróság előtt érvényt szerezni – nem követelhető az igény teljesítése hatósági úton
jogvesztő határidő: maga a jogosítványt veszítjük el, amire alapoznánk
elévülési idő: nem veszítjük el a jogot, csak hatósági úton nem tudjuk érvényesíteni
Maga a munkáltató és annak gyakorlója, ha igénye van a tisztviselővel szemben, automatikusan mehet bíróságra. Ha a tisztviselőnek van a munkáltatóval szemben igénye, akkor a közszolgálati döntő bizottságot beiktatja, ami a közszférának egy saját jogvita rendező fóruma. Ha a közszolgálati döntőbizottság nyitva álló határidő 60 nap alatt nem hoz döntés a bizottság, abban az esetben mehet bíróságra a tisztviselő. Fellebbezéssel élhet a bíróságon másodfokon.