Közszolgálati munkajog Flashcards
Munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusai.
- magánszféra
- közszféra
- közszolgálati tisztviselői jogviszony
- kormányzati igazgatási jv.
- különleges jogáll. szervek által fogl. jv.
- szolgálati jv.-ok - egyéb jogviszonyok
- polgári jv. (megbíz. és vállalk. szerz.)
- speciális foglalkoztatási jv.
A Kttv. szervi és személyi hatálya.
- A szervi és személyi hatály ugyanazon a rendelkezésen belül kerül rögzítésre. Szabályozza a helyi önkormányzat Képviselő-testületének a polgármesteri hivatala, a közterületfelügyelete, a közös önkormányzati hivatalának a közszolgálati tisztviselője, közszolgálati ügykezelő jogviszonyára terjed ki. A tisztviselő az a személy, aki valóban elvégzi a feladatot.
- Hatálya alá tartozik a polgármester és alpolgármester, amennyiben főállásban látja el.
- A kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv kormányzati tisztviselője és ügykezelője (tankerületek)
A Kit. tekintetében, kik minősülnek szakmai felsővezetőnek, szakmai vezetőnek, stb..
Személyi hatály:
1. politikai szolgálati jogviszony
politikai felsővezető
miniszterelnök
miniszterek
miniszterelnök politikai igazgatója – az általános politikai koordinációért felel, az általános jellegű segítője
minelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
államtitkár (a miniszterek helyettesei)
politikai vezető
főispánok
tanácsadói jv.
politikai tan.
politikai főtan.
kabinetfőnök
2. biztosi jv.
miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok
3. kormányzati szolg. jv.
szakmai felsővezetők
közigazgatási államtitkár
minisztériumok, kabinetiroda helyettes államtitkárai
kormányzati főhiv. vezetői és helyettesei
központi hivatalok vezetői és helyettesei
Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóság főigazgatója
belső ellen. igazgatója
fővárosi és kormánymegyei hivatalok főigazgatója
szakmai vezetők
fővárosi és vármegyei kormányhivatal igazgatója
járási hiv. vezetője és helyettese
a nemzeti fejl. központon belül működő igazgatóság ig.-ja
a főosztályvezető
osztályvezető
korm. tisztviselői
területi korm. ig. szervek
Létszámgazdálkodás: mely szerv és milyen szabályok szerint dönt az álláshely besorolásáról?
Milyen jogviszonyok jöhetnek létre?
Felülvizsgálhatják az alaplétszámot – ágazati miniszter – a kormány határozatával dönthet erről.
Munkáltató: a Kttv. esetében az Állam
a Kit. esetében a Kormány.
Jogviszonyok:
- kormányzati szolgálati jv.
- biztosi jv.
- politikai szolgálati jv.
- munkaviszony
Mkk. mi az a kormánytisztviselői kar és hogyan működik?
A Magyar Kormánytisztviselői Kar a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete. Az MKK kötelező tagsági jogviszony alapján működik, azaz kinevezésével a kormánytisztviselő automatikusan az MKK tagjává válik. Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben működő területi szervezetei útján látja el.
Munkáltatói jogkör gyakorlása. Ki a munkáltató?
Kttv esetében: A kormányzati szolgálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony.
Kit. esetében: A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány mint munkáltató és a kormánytisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre.
Közszolgálati jogviszony létesítése (minek kell megfelelni?)
- büntetlen előélet
- cselekvőképesség
- legalább középfokú végzettség
- magyar állampolgár
- eskütétel
Hogyan jön létre a jogviszony?
Kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a jogviszony + eskü (szóban elmondani és aláírni az esküokmányt)
A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni és módosítani, megszüntetni szintén kizárólagosan írásban lehet.
Mely részekből tevődik össze a Kit. szerinti kinevezési okmány?
- a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból
- a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból
Kinevezés időtartama?
Határozott és határozatlan időtartamra is létrejöhet. A határozatlan a főszabály, de határozottra a következő esetben kerülhet sor:
- tartósan távollévő közszolgálati tisztviselő helyettesítésére
- esetekként szükségessé váló feladatok elvégzésére
Próbaidő? (5 elem)
- legalább 3, legfeljebb 6 hónapra lehet kikötni
- nem lehet meghosszabbítani
- 3 hónaptól rövidebb jv. esetén - a határozott idő fele lehet
- max. 12 hónap - a szolgálati jogviszony esetén arányosan kell megállapítani
- azonnali hatállyal, indoklás nélkül, mindkét fél
A Kttv. alapján mikor van helye az egyoldalú módosításnak?
- fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény törvény szerinti megállapításához
- előmenetelhez előírt vizsgakötelezettség tv. szerinti megállapítása
- a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor
- ha a munkakör megváltoztatása indokolja
- tv.-ben meghatározott esetekben
Mikor kérheti a tisztviselő a Kttv. szerint a felmentést?
- ha a kinevezés módosítás után az illetménye nem éri el a korábbi illetménye összegének 80%-át
- ha vezetői munkakörből kerülne nem vezetői munkakörbe
Közös szabályok – kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében.
- nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra nézve
- csak akkor rendelhető el másik munkakörbe tartozó feladat ellátása, ha az a tisztviselő végzettségének megfelel
- legkésőbb 10 munkanappal, kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén 3 munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni
- csak ideiglenes lehet, határozatlan nem
- (Kttv.) egyes kinevezéstől eltérő eltérő foglalkoztatási formák külön-külön nem haladhatják meg a 44 munkanapot
- nem kötelezhető más helyiségben történő munkavégzésre (ha …26. oldal könyv)
Áthelyezés intézménye (milyen formái vannak, mi ez stb.)
2 fő típusa van: határozott idejű áthelyezés és végleges áthelyezés
A határozott idejű áthelyezés annyiban különbözik a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatástól, hogy itt 3 fél megegyezéséről és nem munkáltatói egyoldalú utasításról van szó. (egy másik közig. szervhez kerül, közös megegyezéssel módosítani kell addig a kinevezést, az idő leteltével vissza kell helyezni a helyére)
Végleges áthelyezés a Kttv. szerinti jogviszony megszüntetésének egyik esete. Ilyenkor a korábbi munkáltató megszünteti a közszolgálati tisztviselői jogviszonyt, hiszen a másik helyen új kinevezést kap és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni.
Általános magatartási követelmények (4 nevesített) – felsorolás szintjén kell tudni
- jóhiszeműség és tisztességesség elve
- együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
- a joggal való visszaélés tilalma
- személyiségi jogok védelmi
+1 egyenlőbánásmód (nem nevesített)
Utasítás teljesítésének megtagadása.
Köteles megtagadni:
- bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg
- más személy életét, testi épségét vagy egészségét, környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné
Megtagadhatja:
- életét, egészségét, testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné
- jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne
Eltérhet:
- ha a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód
Megszűnési és megszüntetési esetek (4-5 db)
Megszűnési esetek:
- a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával
- 70. életév betöltésével
- az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével
- hivatalvesztés fegyelmi büntetésével
- kormánytisztviselő halálával
Megszüntetési esetek:
- felek közös megegyezésével
- lemondással
- végleges áthelyezéssel
- felmentéssel
- azonnali hatállyal próbaidő alatt
Mit tudunk a lemondásról?
A köztisztviselő bármikor lemondhat, ezt kifejezetten írásban teheti meg a vezetője felé és főszabály szerint 2 hónap letöltendő munkavégzésre kötelezett.
Kötelező felmentési okok (előfordul) – opcionális felmentési okok (3-4 db)
Opcionális:
- létszámcsökkentés esetén
- megszűnt az államig. szerv azon tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták
- átszervezés következtében munkaköre megszűnik
- a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül
Kötelező:
- a kormánytisztviselő a hivatalára méltatlan
- a munkavégzése nem megfelelő
- egészségügyi okokból feladata ellátására alkalmatlan
- vezetőjének bizalmát elveszti
Felmentési idő tartama.
A felmentési idő 2 hónap. A felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
Végkielégítés szabályai – mikor illeti meg, mi az az emelt összegű végkiel., mikor nem jogosult (felsorolás)
A kormánytisztviselőt végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy a foglalkoztató szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik (emelt összegű végkielégítés), ha az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
Nem jogosult rá:
- gyakornoki idő alatt
- nyugdíjasnak minősül
- ha a felmentésre nem megfelelő munkavégzés miatt kerül sor
- jogviszonyváltás következtében alakul át
- méltatlanság vagy bizalomvesztési felmentés esetén
Munka és pihenőidő. (félkövérrel szedett rész!)
A teljes napi munkaidő napi 8 óra. A heti munkaidő heti 40 óra, hétfőtől csütörtökig 8:00-16:30 óráig, pénteken 8:00-14:00 óráig tart. Munkaidőkeretben is meghatározhatja: tartama mindkét esetben legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet.
A két munkanap között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. (napi)
Hetenként 2 egymást követő pihenőnap illeti meg, ezek közül egyik vasárnapra kell esnie. (heti)
Munkaközi szünet szabályai.
Ha a napi munkaidő meghaladja a 6 órát, a munkaidőn belül, napi 30 perc, további 3 óra esetén plusz 20 perc munkaközi szünet jár.
Rendkívüli munkaidő.
Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni.
- munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő
- munkaidőkereten felüli munkaidő
- ügyelet tartama
- készenlét alatt elrendelt munkavégzés
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 200 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
Ügyelet és készenlét tartamát tudjuk elkülöníteni.
A beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni. Ha meghatározzák a rendelkezésre állás helyét, akkor ügyeletről beszélünk, ha egyébként a tartózkodási helyét a kormánytisztviselő maga határozza meg, oly módon hogyha szükséges haladéktalanul rendelkezésre álljon, ez a készenlét.
Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a 24 órát, a készenlét havi időtartama nem haladhatja meg a 168 órát.
Szabadság: alapszab. mértékét mindegyik esetében kell tudni (mennyivel rendelkezhet maga)
Kttv. esetén 25 munkanap
Kit. esetén 20 munkanap
Az alapszabadság 2/5-ét a kormánytisztviselő által kért időpontban kell kiadni.
Betegszabadság mértéke.
Naptári évenként 15 munkanap.
Nem jár: üzemi baleset, foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára
Szülői szabadság és szülési szabadság.
Szülői szabadság: gyermeke 3 éves koráig, összesen 44 munkanap szülői szabadság illeti meg (Kit. kieg. - a kérésének megfelelően kell kiadni)
Szülési szabadság: egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, ebből 2 hetet köteles igénybe venni, és alapvetően úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen
Előmenetel
(egyes besorolási fokozatok felsorolása)
Felsőfokú végzettség esetén:
- 1 év gyakornokság után fogalmazó (sikeres közig. alapvizsga)
- 3 év után tanácsos (sikeres közig. szakvizsga)
- 8 év után vezető-tanácsos
- 16 év után főtanácsos
- 25 év után vezető-főtanácsos
Középfokú végzettség esetén:
- 2 év gyakornokság után előadó (sikeres közig. alapvizsga)
- 12 év után főelőadó
- 31 év után főmunkatárs
Illetménytábla – miből tevődik össze, mennyi az illetményalap
A közszférában a munkabér elnevezése. Az alapilletményt az által kapjuk meg, hogy a szorzószámmal megszorozzuk az illetményalapot. 38.650 forint az illetményalap. A Kit. estében a besorolási fokozatnak van minimum és maximum összege, amit a munkáltató maga határozhat meg.
Alapill. + illetménykieg. + illetménypótlék
Levonás szabályai, kifizetés.
Az illetményt forintban kell kifizetni. Átutalással kell, készpénzfizetéssel, csak akkor lehet ezt, ha nincs számlája a köztisztviselőnek. Nem lehet más formában ezt megfizetni, mindig pénzben kell azt teljesíteni. Havonta, utólag, 1 alkalommal kell az 5. naptári napig kell megfizetni. A munkajogban 10-ig. A bérfizetés napján azzal már rendelkezni tudjon a tisztviselő. Ha az munkaszüneti napra esne, akkor a megelőző utolsó munkanapon kell. Az illetményből való levonás szabályrendszere a Kit.-nél a cafetéria juttatással bővül.
Levonás:
Az illetményből való levonásnak a levonásmentes illetményrészig jogszabály, végrehajtandó határozat alapján van helye. A munkáltató a követelését, a kormánytisztviselő hozzájárulása alapján, illetve ha az előlegnyújtásból ered a levonásmentes illetményrészig az illetményből levonhatja.
Fegyelmi felelősség szabályrendszere!!!
Hivatalvesztés, mint fegyelmi büntetés. Fegyelmi jellegű intézmények: bizalomvesztés, méltatlanság, etikai vétség
Papíron a többi!
Közszolgálati jogvita szabályai.
Elévülési idő: mint a munkajogban a főszabály szerinti idő 3 év – hogy valamilyen követelésnek megpróbáljunk bíróság előtt érvényt szerezni – nem követelhető az igény teljesítése hatósági úton
jogvesztő határidő: maga a jogosítványt veszítjük el, amire alapoznánk
elévülési idő: nem veszítjük el a jogot, csak hatósági úton nem tudjuk érvényesíteni
Maga a munkáltató és annak gyakorlója, ha igénye van a tisztviselővel szemben, automatikusan mehet bíróságra. Ha a tisztviselőnek van a munkáltatóval szemben igénye, akkor a közszolgálati döntő bizottságot beiktatja, ami a közszférának egy saját jogvita rendező fóruma. Ha a közszolgálati döntőbizottság nyitva álló határidő 60 nap alatt nem hoz döntés a bizottság, abban az esetben mehet bíróságra a tisztviselő. Fellebbezéssel élhet a bíróságon másodfokon.
