Körülöttem A Történelem Flashcards
Tk.6.o
Ugyanez vonatkozik a mai időkre is. Szüleitek,nagyszüleitek mindennapi élete, annak vidám és szomorú történései nektek, akik akkor még nem éltetek,történelem.
Érdemes körülnézni otthon! Biztosan találtok olyan tárgyakat,bútorokat,könyveket,használati eszközöket, vagy régi fényképeket,naplókat, amelyek sok évtiueddel ezelőtt készültek és egy eltűnt világra emlékeztetnek.
Nézzetek körül lakóhelyeteken,keressetek régi épületeket,szobrokat,emlékműveket,olvassátok el az emléktáblákat! Gyűjsétek össze azoknak a történelmi személyeknek a nevét,akik valamikor a környéken éltek!
Ezek voltak a krónikák
Tk.7.
Az egyik leghíresebb történeti elbeszélés a Gesta Hungarorum,a Magyarok története,amelyet több mint 800 évvel ezelőtt,III.Béla király ismeretlen nevű jegyzője (Anonymus) írt a magyar honfoglalásról és a X. Század harcairól. Krónikáink közül a leghíresebb a Nagy Lajos király idején írodott Képes Krónika,mely az 1330-as évekig beszéli el őseink történetét.Képes krónikának azért nevezzük,mert a szöveget több színes,kisméretű kép (miniatúra) díszíti.A kézzel írott régi könyvek szövegét pergamenre,állati bőrből készült a lapokra írták,ezt bőrrel bevont fatáblák közé szorították,ezt hívták kódexeknek.
Tk.9.
Történelmi forrásnak nevezzük mindazt,ami segíti a múlt megismerését.1. A tárgyi emlékek.
2. Az írott és képi források
3. Ősi eredetű szokások,hagyományok,régi mesék,dalok.
A régészet tudománya ősi tárgyakkal,épületostromokkal vagy akár emberi csontok vizsgálatával foglalkozik.Összedőlt vagy lerombolt házak,várak és sokszor egész városok romjait homokkal és porral temette be a szél.Máskor elődeink szándékosan ásták el a dolgokat.Sok ezer éve föld alá temetik halottaikat az emberek
Tk.10.
A föld alól kiszabadított leleteket (pl. csontokat vagy cserépedényeket) általában rengeteg apró darabkából kell összeállítani. Az ember legrégebbi történetéről csak régészeti leletek adnak ismereteket. A régészek (általában) ásatásokat végeznek,és leleteikből következtetnek arra,hogyan éltek,mivel táplálkoztak,milyen építményekben laktak,miben hittek régen az emberek.
Tk.11.
A nemesek,főurak keresztnevéhez hozzátették annak a családnak,nemzetségnek a nevét,amelyből származtak.Ezeknek a családoknak a képes jelképe volt a címer.Ismerünk ún. beszélő címereket,amelyeken olyan növényeket vagy álkatokat ábrázoltak,ami a családra vagy településre utal.Máskor a címert használó tevékenységére utaló ábrázolást láthatunk.A címerképek katonai hőstettet is megjeleníthetnek,főleg a törökellenes harcok idején,amikor vitézségre jutalmául a király nemességet és címert adományozott egy-egy bátor katonának.
Tk.12.
A zászló a középkorban a királyok,főurak jelképe volt,de csatákban is nagy jelentőséggel bírt.Egy vár elfoglalását az jelentette,hogy az ostromlók kitűzték zászlójukat a vár falára.
A régi krónikák híradása szerint a honfoglalás előtt a magyar fejedelmek címerállata a sólyomhoz hasonlítható ragadozó madár,a turul volt,amelyet a hadi lobogóinkon is feltüntettek. A mai magyar címer elemei,a piros-fehér sávozás,a kettős kereszt az Árpád-házi királyok korában jelentek meg,ők használták először pecsétjeinken és pénzeinken.
Tk.13.
A mai nemzeti színek,a piros-fehér-zöld a magyar zászlón először a XVI. században fordultak elő.
Az így keletkező dokumentumot,iratot a kiadó személy,testület,hivatal a pecsétjével látta el,ezzel hitelesítette. Az egyik legszebb középkoru királyi pecsét a II. András király által 1222-ben kiadott oklevélhez,az Aranybullához függesztve maradt fenn.
Tk.14.
Az őskori ember nem mérte az idő múlását,mert nem volt rá szüksége. Azt tudta,hogy a nappalok és éjszakák,a tél és a nyár szabályosan váltják egymást,de azt már nem,hogy hány napból áll egy év,vagy hány év telt el születése óta. Az ókorban már feljegyezték a fontos esemyények időpontját.
