Kiegyezéshez vezető út Flashcards
Világosi fegyverletétel
1849 augusztus 13
Először az oroszok, majd néhány nappal később az osztrákok előtt is.
Mi követi a világosi fegyverletételt?
A megtorlás időszaka, közel egy éven át Julius von Haynau rémuralma.
Aradi vértanuk
1849 október 6.
13 vértanú kivégzése+ Pesten gróf Batthyányi Lajos, az első felelős magyar miniszter.
Milyen szankciókkal járt a megtorlás?
-kivégzések ( mindenki lázadó, aki együttműködött a forradalmi kormánnyal)
-kényszersorozással: magyar katonák távol az anyaországtól, közel 50 ezer fő
-nyilvános botozás (ezt már II József megtiltotta, de visszatérnek ehhez az eszközhöz, mert a megtörésünk a cél)
Miért és mikor ért véget Haynau rémuralma?
1850-ben, részben a külföldi tiltakozások miatt, részben mert Ferenc Józsefnek is kellemetlen volt a rémuralom, visszahívja Haynaut.
Kinek az irányítása alá rendeli az uralkodó a magyar területeket?
A birodalmi belügyminiszter, Alexander Bach felügyelete alá.
Mettől meddig tartott a Bach-korszak?
1850-1859
Bach-korszak jellemzői:
-nem volt magyar hivatalnoki kar, hanem Ausztriából érkeztek a hivatalnokok, akiket Bach-huszárnak, lakhelyüket csótányháznak csúfolták.
-centralizált abszolutizmus, a centralizmusra épülő rendszer a birodalom akaratát érvényesíti.
-germanizáció, elnémetesítés zajlott az egész birodalomban
-Bécsből irányították az országot, nem volt helyi kormány
-a vármegyei autonómiát felszámolták, helyettük kerületek voltak, melyek élén az uralkodó által kinevezett személyek voltak
-besúgóhálózat derített fel mindent, a hivatalnokok 25%-a beépített ember volt ( álló hadsereg, ülő hivatalnokok, térdeplő papság, csúszómászó titkos rendőrség)
-közéleti szerepet szinte egy magyar nemes sem vállalt
Mi volt a három fő politikai csoport a Bach korszak idején?
-udvari nemesség
-aktív ellenállás
-passzív ellenállás
Udvari nemesség a Bach korszak alatt:
Vezetőjük gróf Apponyi György, az ókonzervatív nemesség vezetője.
49-ben Bécsben volt a főnemesi ellenforradalmárok vezetőjeként
-1847-es rendi alkotmány visszaállítására törekedtek
Nyílt ellenállás a Bach-korszak alatt:
akik nem adták fel a fegyveres harcra való törekvést.
Pl: Noszlopy Gáspár, Makk József, Rózsa Sándor
Ki és mikor próbált merényletet elkövetni az uralkodó ellen?
1853-ban Libényi János szabómester megpróbált a Magyarországra érkező Ferenc József ellen merényletet elkövetni, kése megcsúszott az uralkodó gallérján, elfogták és kivégezték.
Passzív ellenállás a Bach-korszak alatt:
Vezetőjük Deák Ferenc
A 48-as áprilisi törvények visszaállítására törekedtek.
Elzárkóztak a közügyektől, nem vállaltak hivatalnoki részt, kijátszották a rendeleteket, bojkottáltak rendezvényeket, elkerülték az adózást.
A passzív ellenállás emigráló politikusai:
-Kossuth Lajos
-Teleki László
-Szemere Bertalan
-Andrássy Gyula
-Pulszky Ferenc
-Klapka György
-Vukovics Sebő
Kossuth Lajos szervezkedése emigrálás után:
Londonban és Washingtonban felszólalt a magyar ügyek mellett.
Az egyetlen magyar politikus, aki emléktáblát kapott a Capitolium hegyen, az amerikai törvényhozás épületén
Teleki László, Szemere Bertalan és Andrássy Gyula emigrálás után:
Párizsban III. Napóleont próbálták rávenni, hogy támogassa Magyarországot egy fegyveres felkelés esetén.
Szemere Bertalan elásta a szent koronát Orsovánál, királyi besúgóval találták meg az osztrákok
Pulszky Ferenc, Klapka György, Vukovics Sebő az emigrációjuk után
Londonban az angol kormányt, minisztert próbálták rávenni, hogy nyomást gyakoroljon Ferenc Józsefre a függetlenség ügyében, a 49-es Függetlenségi nyilatkozat alapján.
Bach-korszak gazdasági jellemzői:
-jobbágyfelszabadítás: a földesurak kárpótlása elhúzódik, sorsolással döntik el, hogy melyik kapja meg a kárpótlást
-felszámolták a kettős vámrendszert
-támogatták a vasútépítést: nem gazdasági érdekből, csupán hogy egy esetleges szabadságharc esetén gyorsabban mozgósítható legyen a sereg
-bevezették az országban az osztrák adórendszert, Bécs döntött az adózásról, a közteherviselést használták volna ki.
-oktatási reformok: érettségi bevezetése: Entwurf
Bach-korszak közélet:
-Széchenyi 48 őszétől a döblingi elmegyógyintézetben volt. Névtelen gúnyos művel(Ein Blick) illette a Bach-rendszert, művét kicsempészték és sokszorosítani akarták a Habsburgok lejáratása végett. A bécsi titkosrendőrség Széchenyit megfigyelte, házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le. Széchenyi tartott egy felségárulási pertől, és hogy állami elmegyógyintézetbe szállítják, így 1860-ban öngyilkos lett.
-Deák Ferenc a passzív ellenállás szimbóluma lett. Eladta birtokait és Pest Budára költözött. Hivatalos eseményeken a szabadságharc után nem vett részt, magánbeszélgetésekben fejtette ki véleményét. Nem sürgette a forradalmi utat, de ragaszkodott a 48-as törvényekhez.