JOG. JOGRENDSZER. JOGSZABALY ES JOGI NORMA. JOGAG Flashcards
MI A JOG?
Állam által elfogadott jogi normák összessége
Jogokat és kötelezettségeket állapít meg
Célja a társadalmi rend és béke megvédése és érvényre juttatása
A jog lényegében társadalmi realitásként is felfogható (Ubi societas, ibi jus – ahol
társadalom van, ott van jog is)
Társadalmi viszonyokat szabályoz, ily módon csak a társadalomban
értelmezhető
MI A JOGRENDSZER?
A hatályos jogszabályok, jogi normák és egyéb jogi előírások (pl. jogelvek)
összessége.
MI A JOGSZABALY?
A jogszabály összetett társadalmi viszonyokat szabályoz,
MI A JOGI NORMA?
a jogi norma konkrét
személyre, adott esetben vonatkozó magatartásforma. A jogi normák betartása kötelező és az állam kényszerítő ereje által biztosított
HOGY VAN A JOGI NORMA SZERKEZETE?
Jogi normák szerkezete: hipotézis + diszpozíció + jogkövetkezmény
MI A JOGAG?
a társadalmi élet egy bizonyos területét szabályozó jogi normák
összessége
MI A JOGINTEZMENY?
kettős értelem
- Emberek szervezett csoportja (pl. egyetem, minisztérium)
- Azonos tárgyú és funkciójú jogi normák összessége (pl. állampolgárság
intézménye, házasság, tulajdon)
MI A KOZJOG?
a közhatalom kiépítésére, az államszervezet felépítésére és
működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, illetve az állam és
egyén közötti kapcsolatrendszerét meghatározó előírásokat. (pl.
alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog)
MI A MAGANJOG?
magánszemélyek egymás közötti viszonyait szabályozza.
(pl. polgári jog, kereskedelmi jog)
A KOZ- ES MAGANJOG ELHATAROLASAI
FUNKCIO SZERINT, HIERARCHIA SZERINT, EGYENLOSEG SZERINT, AUTONOMIA SZERINT, ERDEK SZERINT, KENYSZER SZERINT, FORMA SZERINT
MIKOR JELENT MEG AZ ELSO IROTT ALKOTMANY?
1787, USA
AZ ALKOTMANYJOG MEGHATAROZASA
Materiálisan, tartalom szerint: az alkotmányjog azon szabályok összessége, amelyek
meghatározzák a hatalom megszerzésének, megőrzésének és gyakorlásának módját; az
állam formáját; a közhatalmak korlátozását; illetve annak emberi jogokkal és
alapszabadságokkal való kapcsolatát.
Formálisan: sajátos eljárásban (alkotmányozás során) létrejött olyan jogi normák, amelyek
felsőbbséggel bírnak az összes többi jogszabállyal szemben.
Tehát az alkotmányjog egyidőben a hatalmat szabályozó elvek összessége és a jogrendszer
alapja.
MI AZ ALKOTMANYJOG CELJA?
AZ INTEZMENYEK KOZOTTI KAPCSOLATOK SZABALYOZASA, AZ EMBERI JOGOK VEDELME, A JOGALKOTAS MEGHATAROZASA
MIT TUDSZ AZ ALKOTMANYJOGI NORMAROL?
Jellemzően általános szabályozás, imperatív
Megtalálható benne mind a hipotézis, mind a rendelkezés (diszpozíció), mind a
szankció (joghatás)
Ugyanakkor, sajátos szankciókkal rendelkezik, illetve számos előírás nem tartalmaz konkrét
szankciót, ily módon a norma szankciója egy általános alkotmányjogi szankció
AZ ALKOTMANYJOGI NORMA LEHET KOZVETLEN ES KOZVETETT. EZ MIT JELENT?
Közvetlen: direkt módon alkalmazandó, olyan formában, ahogyan az
Alkotmányban szerepel
Pl. jogegyenlőség, igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés
Közvetett: alapelveket tartalmaz, amelyek konkrét gyakorlatba ültetése
érdekében szükség van – általában más jogág körébe tartozó – más jogszabályok
elfogadására is
Pl. házasságra vonatkozó előírások esetén az Alkotmány csak alapelveket tartalmaz, a
részletes szabályozást a ptk. adja meg, vagy az előzetes letartóztatás kapcsán az Alkotmány
szintén csak alapelvi szinten szabályoz, amely alapelvek mentén aztán a betk. szabályoz
AZ ALKOTMANYJOG TARGYAT MIK KEPEZIK?
Az alkotmányjog tárgyát képező normákat két fő csoportra oszthatjuk:
I. Az állam hatalmának létrejöttére és működésére, a hatalmi ágakra vonatkoznak.
II. Az egyéni jogokat és alapszabadságokat, illetve azok gyakorlását határozzák meg.
Az alkotmányjog tárgyát mindazon jogviszonyok képezik, amelyek az állami
hatalom megszerzésével, megőrzésével és gyakorlásával kapcsolatban
alakulnak ki.
AZ ALKOTMANYJOGI JOGVISZO NY KET CSOPORTJA
I. Kizárólag alkotmányjogi normák által szabályozott viszonyok. Tiszta alkotmányjogi
jogviszonyoknak nevezzük. A hatalom és a hatalom megszervezésének alapjaira
vonatkozó viszonyok.
II. Olyan viszonyok, amelyek mind az alkotmányjog, mind más jogág normái
egyidőben szabályoznak (pl. tulajdonjog kapcsán felmerülő jogviszony). Ezeket
vegyes alkotmányjogi jogviszonyoknak nevezzük. Az alkotmányjog e viszonyok
alapjait, elveit írja elő.
AZ ALKOTMANYJOGI JOGVISZONY ELEMEI
ALANY, TARGY, TARTALOM.
AZ ALKOTMANYJOGI JOGVISZONY ALANYAI
A nép: Alkotmány 2. cikk (1): „A nemzeti szuverenitás a román népé”
(képviseleti és közvetlen úton is gyakorolhatja).
Az állam: közvetett formában (a hatalmat gyakorló állami hatóságon
keresztül), illetve közvetlen formában (két esetben: állampolgárság, illetve
föderális államok esetén tagállamok közötti, illetve azok és föderális állam
közötti viszonyokban).
Állami szervek, hatóságok.
Politikai pártok és szervezetek: sajátos szereplőként a parlamenti frakciók.
Az állampolgárok: egyrészt, választott vagy kinevezett közméltóságokként
(ily módon csak bizonyos állampolgárok, pl. képviselők), másrészt, mint
választói névjegyzékben szereplők.
Idegen állampolgárok és állampolgárság nélküliek: amikor állampolgárságért
folyamodnak, vagy (EU csatlakozás következtében) bizonyos választásokon
vehetnek részt
AZ ALKOTMANYJOGI JOGVISZONY TARTALMA
az alkotmányjog által előírt
jogok és kötelezettségek
AZ ALKOTMANYJOGI JOGVISZONY TARGYA
az állami hatalom megszerzése,
megőrzése, gyakorlása; alapvető emberi jogok és alapszabadságok
érvényre juttatása
AZ ALKOTMANYJOG MODSZEREI
Az alkotmányjog átfogóan, elsődlegesen és alapjaiban szabályoz.
Pozitivista módszer: a norma nyelvtani értelmezésé keresztül, értéktartalom
nélkül vizsgálják azt.
Normativista módszer: kritikai vizsgálat, a norma értéktartalmán keresztül
(mélyebb tartalom elemzése).
