Időjárás Flashcards
Ciklon, Anticiklon közös tulajdonságai
-Alapvetően mindkét képződményt a légnyomás határozza meg
-Izobár vonalakkal ábrázoljuk őket a térképen
Ciklon
ÁBRA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-A jel: Az ábrán középpontja ahol a légnyomás legalacsonyabb
-Meteorológiai térképen ‘A’ betű jelöli
-1. Olyan légörvény, amelyben a légnyomás a kp.-ában a legkisebb és kifelé növekszik
-2.Hideg és meleg levegő találkozásakor jön létre
-3. Egy-egy ciklon 2000-4000 km átmérőjű, több négyzetkm kiterjedésű légörvény
-4. Alacsony légnyomású központban a levegő az északi félteken óramutató járásával ellentétes irányban felfelé áramlik
-5. A feláramló levegő lehűl és felhő majd csapadék képződés indul meg
-6. A ciklon általában felhősebb, csapadékosabb időjárás hordozója
-Coriolis erő befolyásolja
-Nagy része Izland térségében keletkezik
-Ezt a meteorológiában izlandi minimumnak nevezik (Legalacsonyabb légnyomású ciklon miatt)
-Európát befolyásolja
Anticiklon
ÁBRA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
M jel: Anticiklon középpontja, ahol a légnyomás legmagasabb
-A meteorológiai térképen ‘M’ betű jelőli
-magasnyomású légköri képződmények
-A levegő az északi félteken az óramutató járásával megegyező irányban lefelé szétáramlik
-Coriolis erő befolyásolja
-Hideg anticiklon: Szibéria
-Szibériai maximum: csak télen, hideget okoz
-legmagasabb légnyomás
-Ázsia, Európát befolyásolja
-Meleg anticiklon: Azori-szigetek
-nyáron alakul ki
-rohadt meleget hoz
Mérsékelt övezeti ciklonok
-m.ö. ciklonok két eltérő hőmérsékletű és sűrűségű légtömeg határán alakulnak ki
-Leggyakrabban a sarkkörök szomszédságában, 60-70 fokos szélességek felett alakulnak (A hideg sarkvidék és meleg mérsékeltövezet légtömegek találkoznak egymással)
-Ciklonok a nyugatias szelek miatt nyugatról kelet felé haladnak
-több 10 ezer négyzetkm kiterjeszkedésű. átmérőjük pár 100km
Trópusi ciklonok
-egységesen meleg egyenlítői légtömegekben keletkeznek
-keletkezéshez 2 tényező kell:
-1. Nagy páratartalmú, meleg levegő
-2. Meleg (26-27°) vízfelület
-A 10. és 20. fok szélességében keletkeznek
-indiai-óceánban és Ausztrália körül orkánnak nevezik
-Csendes-óceán nyugati térségén: tájfun
-Karibtemger térségében és a Csendes-óceán keleti térségében hurrikánnak hívják
Tornádók
-1. A zivatar erős szelet bocsát ki
-2. az erős szél egy forgó szelet alkot
-3. Az erős szél egy forgó levegőoszlopot alkot
-4. A forgó levegőoszlop találkozik a felfelé mozgó meleg levegővel és lefelé irányuló hideg levegővel
-tölcsér jön létre
-5. A porból, levegőből és törmelékből álló tölcsér eléri a talajt és tornádó keletkezik
Hideg front
ÁBRA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-hideg levegő érkezik a melegebb légtömeg helyére
-hideg levegő mindig gyorsabban mozog a meleg levegőnél
-zivatarfelhők képződnek és heves záporok alakulnak ki
-hirtelen felemelkedés miatt a levegő gyorsan eléri a harmat pontját
-Harmatpont:
-Az a hőmérsékleti érték amelyen az adott levegő már nem képes tőbb vízgőzt befogadni
Harmatpont:
-Az a hőmérsékleti érték amelyen az adott levegő már nem képes több vízgőzt befogadni
-A telített levegőnél kezdődik meg a vízgőz kicsapódása
-A gáznemű anyag cseppfolyós halmazá.-úvá alakul át
Meleg front
ÁBRA!!!!!!!!!!!!!!!
-kialakulás: meleg levegő érkezik a hideg levegő területére
-Az érkező melegebb levegő lassan felsiklik a terület hidegebb levegője felé
-A felsiklott melegebb levegő lassan lehűl, eléri harmatpontját, felhőképződés alakul ki
-1. A 400-500 km-es csapadékzónában több napig tartó csendesezősés alakul ki mert van utánpótlás
-2. Folyamatosan érkeznek a meleg, vízgőzben gazdag légtömegek
Okkludált front
ÁBRA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-Az okklúziós front két front összezáródásával jön létre, amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot. A frontok cikloncentrumhoz közelebbi felén alakul ki és legtöbbször jelentõs csapadékot okoz. Mögötte általában hidegfrontszerû hidegbeáramlás kezdõdik.
Vízgőz
-gáz halmazá. víz
-erősen változó légköri gáz
-gáznemű vízgőz -> folyékony, cseppfolyós víz
-halmazáll. változás neve: kicsapódás
Tényleges vízgőz tartalom
-légköri vízmennyiséget g/köbméterben fejezzük ki
-minnél magasabb a hőm. annál több vízgőzt fogadhat be
Meleg-hideg levegő
-meleg-levegő mindig felemelkedik
-emelkedés közben tágul, könnyebbé válik, sűrűsége csökken
-hideg levegő mindig nehezebb, lefelé áramlik és az alsó rétegben helyezkedik el
-a természetben a Nap sugarai a földfelszínt melegítik ezzel felmelegíti a levegőt is
-meleg levegő felszáll, mert könnyebb, helyére hidegebb, nehéz levegő száll
Kicsapódástól a felhőképződésig
-a meleg levegő környezeténél ritkább, könnyebbé válik és emiatt felemelkedik
-A magasba emelkedés közben viszont a levegő lehűl
-A hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, megkezdődik a vízgőz kicsapódása (100 méter/ -0,5°)
-Ahhoz, hogy a kicsapódott vízgőz vízcseppekké sűrűsödjön kell valamilyen szilárd felület
-A levegőben mindig vannak porszemek, ‘kicsapódási magok’
Felhő def.
Vízgőzből kialakult, a légkörben lebegő apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza, amelyből csapadék, eső, vagy jégeső keletkezhet
Felhők csoportja magasság szerint
Magas szintű felhők (7-13km magasságban)
közepes szintű felhők (2-7km magasságban)
alacsony szintű felhők (0-2 km magasságban)
Felhők fajtái
-Pehelyfelhő (magas)
-Bárányfelhő (magas)
-Fátyolfelhő (magas)
-Párnafelhők (közepes)
-lepelfelhő (közép)
-gomolyos rétegfelhő (alacsony)
-réteges esőfelhő (sok szintet átfog)
-zivatarfelhő (több szintet átfog)
Köd
-Ha a levegő nem emelkedik fel, hanem a talaj közelében hűl le a harmatpont alá, akkor nem felhő hanem köd lesz
-Köd: a felszín közelében formált felhő
A harmat és dér
-A kicsapódás a talajfelszín fölött a szabadban lévő tárgyak, növények felületén is végbemehet
-Ha 0 fok fölött: harmat
-ha alatt: dér
-A dér keletkezésekor derült, szélcsendes idő jellemző. Ilyenkor vékony rétegben keletkeznek jégkristályok a felületeken
-Zúzmara esetén a szél által hordozott vízgőz a különböző felületek szél felőli oldalán csapódik ki
-Ködös, párás, fagyos időjárásra van szükség, amelyet légmozgás kísér
-A dérrel ellentétben többször is rárakódhat a felületekre
Csapadékképződés
-Mnnél magasabbra tornyosulnak a felhők, annál hidegebb légtérbe érnek
-Itt már vízcseppek mellett már fokozatosan hízó jégszemcsék is képződnek
-A jégszemcsékre egyre több víz fagy rá majd ellenálva a feláramlásnak hullani kezdenek
Eső
Ha a hőmérséklet a felszín közelében 0°C fölött van, a jégszemcsék elolvadva eső formában érnek talajt
Hó
Ha a hőmérséklet a felszín közelében fagypont van, a jégszemcsék elolvadva hó formában érnek talajt
Jégeső
a nyári jégesők a hirtelen erős feláramláshoz kötödnek jégszemcsék óriásira növekedhetnek, melyek lefelé esve se olvadnak el
Ónoseső
akkor keletkezik ha szilárd csapadékként indul, majd megolvad és földre érve a hideg talajon újra megfagy
