Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Szervetlen kémia > Halogénelemek > Flashcards

Halogénelemek Flashcards

1
Q

VII főcsoport elemei: (5)

A

A halogénelemek:
Fluor(F)
Klór(Cl)
Bróm(Br)
Jód(I)
Asztácium(At)
Tenesszium(Ts)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Halogének vegyértékhéjának elektronkonfigurációja:

A

Vegyértékhéjuk ns^2np^5 konfigurációjú, tehát a legkülső elektronhéjon 7 elektron van.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Halogének elektronegativitás érteke egy perióduson belül:

A

Egy perióduson belül a halogénelemek rendelkeznek a legnagyobb elektronegativitás értékekkel és ez az érték a rendszámuk növekedésével csökken.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Halogénelemek elektronaffinitása:

A

Elektronaffinitásuk az összes elem között a legnagyobb, energiafelszabadulás közben egy elektront kötnek meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

A halogénelemek reakcióik során hány elektron felvételére és hány elektron megosztására képesek?

A

Reakcióik során 1 elektron felvételére és 7 elektron megosztására képesek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Milyen értékek között változik a halogénelemek oxidációs száma?

A

A halogénelemek oxidációs száma -1 és +7 között változik, kivéve a fluor, mert a fluor oxidációs száma mindig -1.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Halogénelemek oxidációs számuk alapján lehetnek:

A

-Halogenidek: negatív oxidációs számúak (-1)
-Halogenátok: pozitív oxidációs számúak (+1, +3, +5, +7)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Hány atomosak a halogénelemek halmazai?

A

Halmazaik kétatomos molekulákat tartalmaznak, az atomokat egyszeres kovalens kötés tartja össze.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

A halogénelemek molekuláinak polarizálhatósága:

A

Apoláris molekuláik aránylag könnyen polarizálhatók és ez a polarizálhatóság a rendszám növekedésével együtt nő, a molekulamérettel együtt nő.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mi magyarázza a halogénelemeknél a szín és halmazállapotbeli különbséget?

A

A molekulamérettel párhuzamosan a molekulák közt működő másodrendű kötőerők (diszperziós kötés) erőssége nő, ez magyarázza a szín és halmazállapot periodikus változását a főcsoporton belül lefelé haladva.
Mivel az egyre nagyobb molekulák közt egyre erősebbek a másodrendű kötőerők a fluortól a jódig, így fokozatos, periodikus halmazállapotváltozás figyelhető meg. A színváltozásokat az elektronátmenetek energiaszintjeinek csökkenése okozza, ami befolyásolja, hogy milyen hullámhosszú fényt nyel el és bocsát ki a halogén. A molekulaméret növekedésével csökkennek az energiaszintek közti különbségek, ami hosszabb hullámhosszú fény elnyeléséhez vezet.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Halogénelemek fizikai tulajdonságai:

A

A fluor halvány sárgászöld, a klór zöldessárga, levegőnél nagyobb sűrűségű gázok, a bróm vörösbarna folyadék, a jód acélszürke, az asztácium szürke, kristályos anyagok.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Fizikai tulajdonságaik molekulatömeg miatti…

A

párhuzamos változása a halogénelemeknél a legszemléletesebb.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

A halogénelemek szilárd állapotban…

A

Molekularácsot alkotnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

A halogénelemek reakciókészsége, standardpotenciálja
Fémes, nemfémes elemek

A

A halogénelemek az elemek legreakcióképesebb, legpozitívabb standardpotenciálú csoportja. Reakciókészségük a klórtól a jód irányába csökken.
Fémes és nemfémes elemekkel egyaránt vegyületet alkotnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Molekuláik disszociációs energiája:

A

Kétatomos molekuláik disszociációs energiája kicsi, a reakciókészségük a klórtól a jód irányába csökken.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Reakciójuk hidrogénnel:

A

A fluor, a klór, és a bróm esetén hidrogénnel láncmechanizmus szerint reagálnak, a startreakció a halogénmolekula disszociációja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Mivel hasonlíthatjuk össze a halogének oxidáló hatásának mértékét?

A

Erősen oxidáló anyagok, ezt a választott halogenid és egy másik halogén ionvegyületének reakciójával hasonlíthatjuk össze.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

A nagyobb elektronegativitású halogén a kisebb elektronegativitású halogént képes…

A

ionvegyületéből elemi állapotúvá oxidálni, azaz ionjait képes elektronjától megfosztani.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Halogén triád:

A

A halogének csoportján belül a klór, a bróm és a jód triádot alkot, mert tulajdonságaik atomtömegükkel párhuzamos, fokozatos változást mutatnak.
Vízben jól, lúgoldatban jobban oldódnak, mert a lúgoldatban csökken az oxóniumionkoncentráció.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Halogénelemek előfordulása:

A

Nagy reakciókészségük miatt természetben legtöbbször csak vegyületeikben fordulnak elő, a klórvegyületek a leggyakoribbak.
Cl>F>Br>I>At csökkenő sorrendben a gyakoriságuk.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Halogénelemek előállítása (2):

A

-a halogenidsók olvadékainak elektrolízisével
-hidrogén-halogenidek kémiai oxidációjával

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Hidrogén-halogenidek kötésének kialakulása:

A

A hidrogén-halogenidek molekulájában a kötés úgy alakul ki, hogy az egy pár nélküli elektronnal rendelkező halogénatom, kovalens kötést létesít a hidrogénatom elektronjával.
A nagy elektronegativitás különbség miatt a kötés poláris.
A hidrogén-halogenidek molekulavegyületek, szilárd állapotban molekularácsot alkotnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Hidrogén-halogenidek fizikai tulajdonságai:

A

Szobahőmérsékleten és 0,1 MPa nyomáson színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező, maró hatású gázok.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Hidrogén-halogenidek vízben oldása:

A

Vízben hevesen, nagy mértékben oldódnak, H3O+ ionok és halogenidionok keletkeznek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

A hidrogén-halogenid savak erőssége fordítottan arányos…

A

az eredeti halogénelem elektronegativitásával. Tehát minél gyengébb a halogénelem és a hidrogén kötése, annál erősebb a sav.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

A hidrogén-halogenidek oxigénnel szembeni stabilitása, a halogénelem elektronegativitásának csökkenésével…

A

csökken. Pl a hidrogén-fluorid nem oxidálható, mert elektronegativitása nagyobb, mint az oxigéné.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

A vízmentes hidrogén-halogenidek a fémeket általában…

A

nem támadják meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Haloidsavak:

A

A hidrogén-halogenidek vizes oldata, a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés és haloidsókeletkezés közben oldja.
A pozitív standardpotenciálú fémeket oxidálószer jelenlétében megtámadja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

A fluor elektronegativitása:

A

EN az elemek közt a legnagyobb. En=3,98 (4,0)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

A fluor oxidációs száma:

A

Vegyületeiben mindig -1-es oxidációs számmal szerepel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

A fluor izotópjai:

A

Egyetlen izotópja van, a 19-es tömegszámú.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

A fluor molekulái:

A

Kétatomosak, és igen stabilisak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

A fluor fizikai tulajdonságai:

A

A fluor halvány sárgászöld, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

A fluor olvadás és forráspontja:

A

Alacsony.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

A fluor reakciókészsége:

A

A fluor reakciókészsége az elemek közt a legnagyobb.
A kis atomtömegű nemesgázok, az oxigén és nitrogén, valamint a nemesfémek kivételével minden elemet és néhány vegyületet is megtámad.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

A fluor reakciója hidrogénnel:

A

A fluor hidrogénnel sötétben, még abszolút 0 fok közelében is robbanásszerűen reagál, hidrogén-fluorid keletkezik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

A fluor nemfémekkel:

A

Nemfémekkel az oxigént és nitrogént leszámítva molekulavegyületeket alkot.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

A fluor fémekkel:

A

A legtöbb fémmel tűztünemény közben reagál, fém fluoridokká alakul.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

Fém-fluorid réteg:

A

Néhány fémnél a kialakuló fém-fluorid réteg megvédi a fém belsejét a további átalakulástól.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
40
Q

Fluor reakciója vízzel:

A

Vízzel ózontartalmú oxigén keletkezése közben reagál

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
41
Q

Fluor reakciója vízzel:

A

Vízzel ózontartalmú oxigén keletkezése közben reagál

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
42
Q

Fluor reakciója haloidsókkal és haloidsavakkal:

A

Haloidsókból és haloidsavakból a többi halogénelemet oxidáció közben kiűzi.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
43
Q

Erélyes oxidálószer…
Víznyom jelenlétében…

A

Erélyes oxidálószer, a hidrogént vegyületeiből elvonja.
Víznyom jelenlétében még a kvarcot és az üveget is megtámadja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
44
Q

A fluor előfordulása elemi állapotban, talajban, élő szervezetekben, vulkáni gázokban:

A

A fluor természetben elemi állapotban nem fordul elő.
A talaj kb 0,1 tömeg%-ban tartalmaz fluorvegyületeket.
Élő szervezetekben a kalcium-fluorid(CaF2) a fogzománc és a csontok fontos összetevője.
Vulkáni gázok hidrogén-fluoridot tartalmaznak, ezekből különféle fluoridtartalmú ásványok keletkeznek: pl: fluorit, folypát.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
45
Q

Mire használható a kohászatban a vulkáni gőzök hidrogén-fluoridjából keletkezett fluorit, vagy folypát?

A

A fluorit, vagy folypát (CaF2) egyes meddő ásványok olvadáspontjának csökkentésére használható.
Aluminiumkohászatban jelentős ásvány a kriolit(Na3AlF6)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
46
Q

Fluor előállítása:

A

Vízmentes hidrogén-fluorid elektrolízisével, amit kálium-fluoriddal tesznek vezetővé. Fluornak ellenálló edényben kell végezni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
47
Q

Fluor felhasználása:

A

Laborban fluorvegyületek előállítására:pl hidrogén fluorid előállítására
Vaskohászatban használják.
Urándúsításra használnak éves szinten kb 7000 tonna fluorgázt.
Az iparban fluortartalmú szénvegyületek pl: freon, és polimerizációs műanyagok előállítására használják. Pl: teflon
Gyógyászatban radioaktív nyomjelző, és néhány gyógyszer tartalmaz fluort.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
48
Q

A klór izotópjai:

A

A klór két izotóp, a 35-ös és a 37-es tömegszámú izotópok keveréke.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
49
Q

A klór elektronegativitása:

A

A fluorénál kisebb, EN=3,16 (3,0), molekulái kétatomosak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
50
Q

A klór oxidációs száma:

A

A klór oxidációs száma, fémekkel alkotott vegyületeiben mindig -1, ezeket kloridoknak hívják.
Nemfémekkel +1, +3, +5, és +7 lehet, ők a klorátok. ( +1-esek a hipokloritok, +3-masok a kloritok, +5-ösök a klorátok és +7-esek a perklorátok)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
51
Q

A klór reakciókészsége:

A

A fluor után a legreakcióképesebb elem, kötései már kék fény hatására is felbomlanak.
Cl-Cl —> Cl+Cl

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
52
Q

A klór fizikai tulajdonságai:

A

A klór zöldessárga, szúrós szagú, köhögésre ingerlő, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
53
Q

A klór cseppfolyósítása:

A

0,6MPa nyomáson már szobahőmérsékleten cseppfolyósítható.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
54
Q

A klór reakciója égő hidrogénnel:

A

A klór égő hidrogénnel hevesen reagál, hidrogén-klorid keletkezik.
H2+Cl2=2HCl

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
55
Q

Klór durranógáz:

A

A hidrogén és a klór 1:1 térfogatarányú elegye, amely már kék fény hatására láncmechanizmus szerint robbanásszerűen reagál, a startreakció a klórmolekula bomlása.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
56
Q

A klór reakciója nátriummal, magnéziummal, rézzel és vassal:

A

Erélyes oxidálószer. A legtöbb fémmel, félfémmel tűztünemény közben reagál.
A reakciójában a fématomok oxidálódnak, a klóratomok redukálódnak.
Például:
Felolvasztott nátriummal:
2Na+Cl2=2NaCl
Felhevített magnéziumszalaggal:
Mg+Cl2=MgCl2
Rézzel:
Cu+Cl2=CuCl2
Vassal:
2Fe+3Cl2=2FeCl3

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
57
Q

A klór reakciója vörösfoszforral szobahőmérsékleten:

A

Egyes nemfémes elemekkel szobahőmérsékleten is reagál, például vörösforszforral foszfor-trikloriddá egyesül:
2P+3Cl2=2PCl3

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
58
Q

A klór kölcsönhatása vízzel:

A

A klór kölcsönhatása vízzel klórosvizet eredményez. A reakció egyensúlyra vezet, hidrogén-klorid és hipoklórossav keletkezik:
H2O+Cl2<——>HCl+HOCl

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
59
Q

A HOCl bomlása fény hatására:

A

A HOCl fény hatására könnyen bomlik:
HOCl=HCl+O

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
60
Q

Nátrium-hipoklorit keletkezése:

A

A klór nátrium-hidroxiddal nátrium-hipokloritot képez.
Gyakorlatban klórgázt vezetnek nátrium-hidroxid oldatba.
Cl2+2NaOH<——>NaCl+NaOCl+H2O

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
61
Q

Miért hozható a száraz klór cseppfolyósítva acélpalackokban forgalomba?

A

Mert a száraz klór a vasat nem támadja meg, ezért a cseppfolyós klór acélpalackokban forgalomba hozható.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
62
Q

Milyen állapotban oldja a klór az aranyat és a platinát?

A

Atomi állapotban, a naszcens klór az aranyat és a platinát kémiailag oldja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
63
Q

A klór előfordulása:
-elemi állapotban
-vegyületek formájában:

A

A klór elemi állapotban nagy reakciókészsége miatt csak extrém körülmények közt fordul elő: pl vulkáni gázok.
Vegyületei a kloridok nagy mennyiségben fordulnak elő pl a tengerek vízében oldott állapotban, és a kősótelepeken.

64
Q

A klór előállítása laborban:

A

Laborban a sósav oxidációjával állítják elő.
4HCl+O2=2H2O+2Cl2
Oxidálószer lehet:
-Mangán-dioxid:
4HCl+MnO2=MnCl2+2H2O+Cl2
-Kálium-permanganát:
16HCl+2KMnO4=2KCl+2MnCl2+8H2O+5Cl2

65
Q

Klór előállítása iparban:

A

Iparban a nátrium-klorid vizes oldatának elektrolízisével állítják elő:
2NaCl+2H2O+2e-=2NaOH+H2+Cl2

66
Q

A klór felhasználása:

A

-Fertőtlenítésre baktericid hatása miatt(1874 Semmelweis Ignác)
-műanyagipar PVC előállítására
-sósav és hipó előállítása
-a festékeket elroncsolja, így színtelenítésre alkalmas
-NaCl az élő szervezet számára nélkülözhetetlen
-Harci gázként

67
Q

Mikor alkalmazott elsőként Semmelweis Ignác klórtartalmú vegyületet a gyermekágyi láz megelőzésére?

A

1874-ben alkalmazott először klórtartalmú vegyületet klórmész formájában, az anyák megmentőjének is hívták, mert sikeresen alkalmazta a klórvegyületes kézmosást a gyermekágyi láz megelőzésére.

68
Q

Klór előállítása mangán-dioxid oxidálószerrel:

A

4HCl+MnO2=MnCl2+2H2O+Cl2

69
Q

Klór előállítása kálium-permanganát oxidálószerrel:

A

16HCl+2KMnO4=2KCl+2MnCl2+8H2O+5Cl2

70
Q

A bróm elektronegativitása:

A

A bróm elektronegativitása 2,96 (EN=2,8)
Kétatomos molekulákat alkot, az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze.

71
Q

Bróm reakciókészsége, stabilitása:

A

A bróm reakciókészsége igen nagy, de a klórénál kisebb. Stabilitása is kisebb a klórénál.

72
Q

A bróm oxidációs száma:

A

A bróm oxidációs száma, fémekkel alkotott vegyületeiben mindig -1, ezeket bromidoknak hívják.
Nemfémekkel szemben +1, +3, +5, +7 oxidációs száma lehet, ők a bromátok.

73
Q

A bróm fizikai tulajdonságai:

A

A bróm vörösbarna, kellemetlen szagú, nagy sűrűségű, mérgező folyadék, bőrre kerülve súlyos sérülést okoz, erősen párolog, gőzei belégzése halálos.
Az egyetlen nemfémes elem, amely szobahőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotú.

74
Q

A bróm kémiai tulajdonsága
(reakciókészség és oxidáció)

A

A bróm kémiai tulajdonságai a klóréhoz hasonlóak, csak kevésbé reakcióképes és kevésbé erélyes oxidálószer.
A legreakcióképesebb elemek közé tartozik.
Reakcióiban a bróm oxidálószer, tehát redukálódik.

75
Q

A bróm reakciója hidrogénnél

A

A bróm hidrogénnel csak magasabb hőmérsékleten egyesül és a reakció nem olyan heves, mint a klór, vagy a fluor esetében. Egyensúlyi állapot alakul ki:
H2+Br2<——>2HBr

76
Q

A bróm reakciója fémekkel:

A

A bróm a fémek minőségétől függően hevesen fém-bromidokká alakul.
2Al+3Br2=2AlBr3

77
Q

A brómos víz reakciója magnéziumpor hatására

A

A brómos víz magnéziumpor hatására elszíntelenedik, magnézium-bromid keletkezik:
Mg+Br2=MgBr2

78
Q

A bróm reakciója félfémekkel és nemfémekkel:
-antimon-bromid
-foszfor-bromid

A

A félfémek és nemfémek nagy részével reagál:
-az antimonpor a brómgőzök hatására sárgásfehér antimon-bromid füstté alakul: 2Sb+5Br2=2SbBr5
-fehérfoszforral tűztünemény közben egyesül: 2P+5Br2=2PBr5

79
Q

A bróm reakciója vízzel:

A

A klór reakciójával analóg módon reagál: brómosvíz (hidrogén-bromid és hipobrómossav) keletkezik:
Br2+H2O=HBr+HOBr

80
Q

Brómos víz víz jelenlétében?
Mire használják a brómos vizet?

A

A hipobrómossav könnyen bomlik, így a brómos víz víz jelenlétében erélyes oxidálószer.
A brómos víz fontos laboratóriumi reagens.

81
Q

A bróm a kevésbé pozitív redoxipotenciálú elemek hidrogén vegyületéből a hidrogént…

A

elvonja. Például a brómos víz és a kén-hidrogénes víz reakciójában elemi kén válik ki. A brómos víz elszíntelenedik. A reakcióban a bróm oxidálja a szulfidiont, miközben maga bromidionná redukálódik.

82
Q

A bróm oldódása:

A

Szerves oldószerekben jól oldódik, ilyen pl a benzin.

83
Q

A bróm előfordulása:

A

Természetben csak vegyületeiben fordul elő.
Főként kloridok kísérőjeként tengervízben és kősótelepeken.

84
Q

A bróm előállítása:

A

A klór előállításával analóg módon brómvegyületekből. Mivel a bromidok gyakran kísérői a kloridoknak a tengervizekben és kősótelepeken, így a tengervizekből nyert nátrium-bromidot klórral oxidálva brómgázt nyerhetünk.

85
Q

A bróm felhasználása laborban, gyógyszeriparban, fényképészetben:

A

Laborban oxidálószerként
Gyógyszeriparban gyógyszerek előállításához
Fényképészet/filmgyártás használ nagy mennyiségű brómvegyületet, például a fényképészet a fényérzékeny ezüst-bromidot.
Kálium-bromidot nyugtatóként használták.

86
Q

A jód molekulái gáz és szilárd állapotban:

A

A jód molekulái gáz és szilárd állapotban is kétatomosak, szilárd állapotban molekularácsot alkotnak.

87
Q

A jód elektronegativitása:

A

A jód elektronegativitása 2,66 (EN=2,5)

88
Q

A jód oxidációs száma:

A

A jód oxidációs száma -1-től +7 lehet.

89
Q

A jód fizikai tulajdonságai:

A

A jód acélszürke lemezes kristályokat alkot. Szobahőmérsékleten is erősen párolog, jellegzetes szúrós szaga van. Lassan hevítve szublimál, gőzei lila színűek. Gyorsan hevítve fekete színű olvadék keletkezik.

90
Q

Minek köszönhető a jód alacsony olvadás és forráspontja?

A

A jód alacsony olvadás és forráspontja a molekulák polarizálhatóságának következménye.

91
Q

A jód oldódása:

A

A jód apoláris molekulái miatt vízben csak kismértékben oldódik, szerves oldószerekben, pl benzinben, alkoholban jól oldódik.

92
Q

Milyen színnel oldódik a jód alkoholban, illetve benzinben?

A

Alkoholban barna, benzinben ibolyaszínű.

93
Q

Mi az oka annak, hogy a jód különböző színekkel oldódik?

A

Az oka, hogy a jódmolekulákat az oldószermolekulák eltérő módon és mértékben veszik körül. Ez a jelenség a szolvatáció és mértéke a barna színű oldatokban a legnagyobb.

94
Q

Lugol oldat:

A

Lugol oldat: kálium-jodidot és jódot vízben oldanak.
A jód jól oldódik kálium-jodid vizes oldatában, a KI segíti a jód oldódását vízben, mert komplexeket képez vele. (I3-)

95
Q

A jód és a keményítő reakciója egymással:

A

A jód és a keményítő egymással kék elszíneződést ad, mivel a keményítőszemcsék adszorbeálják a jódmolekulákat.

96
Q

A jód kémiai tulajdonságai
(aktivitása)

A

A jód kémiai tulajdonságai a többi halogénhez hasonlóak, ám aktivitása az asztáciumot leszámítva a legkisebb.

97
Q

A jód reakciója hidrogénnel:

A

A jód hidrogénnel csak magasabb hőmérsékleten egyesül, a reakció a hidrogén-jodid bomlása miatt egyensúlyra vezet:
H2+I2=2HI

98
Q

A jód reakciója fémekkel:
Pl aluminium-jodid

A

A jód fémekkel jodidokat alkot:
Pl aluminiummal:
2Al+3I2=2AlI3

99
Q

A jód reakciója nemfémes elemekkel:

A

A jód nemfémes elemekkel is könnyen egyesül, például kénnel, foszforral:
2P+I3=2PI3

100
Q

A jód előfordulása:
-elemi állapotban, vegyületeiben, tengervízben, talaj-ivóvízben, emlősökben:

A

A jód természetben elemi állapotban ritkán fordul elő, a jodidok azonban igen elterjedtek.
Csekély mennyiségben a tengervíz is tartalmaz jodidokat, egyes tengeri növények megkötik a szervezetükben a jódot a tengervízből.
Kis mennyiségben a talaj és az ivóvíz is tartalmaz jodidokat.
Az emlősök fehérjéhez kötött állapotban tartalmaznak jódot, a jódhiány pajzsmirigy működési zavarokat okoz.

101
Q

A jód előállítása:

A

A jodidokból klórral történő oxidációval.
A jodátokból redukcióval.

102
Q

A jód felhasználása:
-laborban, iparban, gyógyászatban,eső

A

Laborban vegyszerként, iparban festékgyártáshoz, gyógyászatban a jód alkoholos oldatát-a jódtinktúrát fertőtlenítésre.
Ezüst-jodidot porlasztanak a felhőkbe, hogy megindítsák az esőt.

103
Q

Mi eredményez molekulaasszociációt a hidrogén-fluorid esetében, és mik a következményei ennek, a molekulák összetételét tekintve?

A

A hidrogén-fluorid molekula jelentős polaritása miatt a molekulái közt hidrogénkötések alakulnak ki, amelyek molekulaasszociációt eredményeznek. Ennek következménye, hogy a folyékony hidrogén-fluorid halmazai H6F6 és H4F4 összetételűek.

104
Q

Hidrogén-fluorid fizikai tulajdonságai:

A

Színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, 20 C fok alatt folyadék (fp: 19,5 C fok)
A HF roncsoló, nehezen gyógyuló sebet okoz, belégzése és bőrön át felszívódása halálos.

105
Q

Összefüggő fluorid réteg kialakulása HF miatt:

A

Néhány fémnél, pl ólomnál, vagy réznél a HF hatására összefüggő fluorid réteg alakul ki a fém felszínén, ami megvédi a fém belsejét a további átalakulástól.

106
Q

A hidrogén-fluorid vizes oldatának reakciója fémekkel

A

A HF vizes oldata a fémeket, a platina kivételével megtámadja.

107
Q

A hidrogén-fluorid reakciója szilikátokkal és üveggel:

A

A HF a szilikátokat és az üveget is feloldja.

108
Q

Hidrogén-fluorid reakciója szilícium-dioxiddal:

A

A HF a szilícium-dioxidot gáz halmazállapotú szilícium-tetrafluorid keletkezése közben kémiailag oldja:
SiO2+4HF=SiF4+2H2O

109
Q

A hidrogén-fluorid előállítása:

A

Laborban fluoritból(CaF2) kénsavval melegítve állítják elő:
CaF2+H2SO4=2HF+CaSO4

110
Q

Hidrogén-fluorid felhasználása:
(4)

A

-szilikátok mennyiségi analízise
-235-ös uránizotóp előállítására
-üvegmaratásra
-szerves vegyületek, pl teflon, freon előállítására

111
Q

Hidrogén-klorid képződése elemeiből
(Termokémia, kötéspolaritás)

A

A HCl képződése elemeiből exoterm folyamat, a klóratom és a hidrogénatom közötti kötés poláris kovalens kötés.

112
Q

Hidrogén-klorid fizikai tulajdonságai:

A

A HCl színtelen, szúrós szagú, savanyú ízű, levegőnél nagyobb sűrűségű mérgező gáz.

113
Q

A hidrogén-klorid cseppfolyósítása:

A

A HCl nyomással már szobahőmérsékleten is cseppfolyósítható.
Fp=-83 C fok

114
Q

A hidrogén-klorid vízben való oldása:

A

A HCl vízben hevesen, nagy mértékben oldódik, oldódása exoterm reakció. Vizes oldata a sósav.

115
Q

Tömény sósav tömegszázalékos összetétele:

A

A tömény sósav 42 tömeg%-os, forgalomba 38 tömeg%-os kiszerelésben hozzák.

116
Q

Miért nevezik a tömény sósavat “füstölgő sósavnak”?

A

Mert a tömény sósavból eltávozó HCl a levegő vízpárájával ködöt képez.

117
Q

Miért erős sav a hidrogén-klorid?

A

Mert vizes oldatban teljesen disszociált állapotban van.

118
Q

Hidrogén-klorid reakciója a hidrogénnél negatívabb standardpotenciálú fémekkel:

A

A HCl a hidrogénnél negatívabb standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben oldja.
Pl: Al, Zn

119
Q

Hidrogén-klorid reakciója a hidrogénnél pozitívabb standardpotenciálú fémekkel:

A

HCl a hidrogénnél pozitívabb standardpotenciálú fémet oxigén, vagy oxidálószer jelenlétében oldja. Pl:
Cu+2HCl+H2O2=CuCl2+2H2O

120
Q

Királyvíz:

A

A királyvíz a sósav és a salétromsav 3:1 térfogatarányú elegye, amely még az aranyat és a platinát is oldja.

121
Q

Miért oldja hatékonyan a királyvíz a fémeket?

A

Mert a királyvízben lévő atomos állapotú klór reagál a fémekkel:
3HCl+HNO3=2H2O+2Cl+NOCl
NOCl=nitrozil-klorid
Ebben az atomos klór reagál az arannyal:
Au+2Cl+NOCl=AuCl3+NO

122
Q

Fémek mely vegyületeivel reagál a sósav?

A

A sósav a fémek oxidjaival, hidroxidjaival, karbonátjaival és egyes szulfidokkal is reagál fém-kloridok képződése közben.
CaOH2+HCl=CaCl2+2H2O

123
Q

Hidrogén-klorid és ammónia reakciója:

A

A HCl reakciója ammóniával sűrű, fehér füstöt eredményez, ammónium-klorid keletkezik:
HCl+NH3=NH4Cl

124
Q

Hidrogén-klorid és a levegő oxigénje/oxidálószerek:

A

A HCl-ra a levegő oxigénje nem hat, de oxidálószerekkel könnyen oxidálható.

125
Q

A hidrogén-klorid előfordulása:

A

Természetben vulkáni gőzökben és az emlősök gyomornedvében fordul elő.

126
Q

A hidrogén-klorid előállítása:
Laborban
Iparban

A

Laborban konyhasóból kénsavval állítják elő:
NaCl+H2SO4=NaHSO4+HCl
Ebből hevítésre további HCl nyerhető:
NaCl+NaHSO4=Na2SO4+HCl
Iparban régen elemeiből szintetizálták, ma a szerves vegyipar melléktermékeként fedezi a sósavszükségletet.

127
Q

A hidrogén-klorid felhasználása:
-fémiparban, vegyiparban, otthon:

A

A fémipar fémek maratására és tisztítására
A vegyipar kloridok előállítására
Otthon a háztartási vízkőoldók alapanyaga

128
Q

Hidrogén-bromid stabilitása:

A

A HBr stabilitása lényegesen kisebb, mint a HCl-é

129
Q

Hidrogén-bromid fizikai tulajdonságai:

A

Színtelen, szúrós szagú, levegőn ködöt képező, mérgező gáz.

130
Q

Hidrogén-bromid oldódása vízben:
Miért barnul meg a hidrogén-bromid vizes oldata?

A

A HBr vízben kitűnően oldódik
Vizes oldata megbarnul állás közben, mert a levegő oxigénje, fény hatására oxidálja a HBr-ot.

131
Q

Hidrogén-bromid vizes oldata savas
Sói:
A fémek mely vegyületeivel reagál?

A

A HBr vizes oldata erős sav, sói a bromidok.
A fémek oxidjaival, hidroxidjaival, karbonátjaival a HCl-hoz hasonlóan reagál.

132
Q

Hidrogén-bromid előállítása:

A

Fém-bromidokból tömény foszforsavval érdemes előállítani.

133
Q

A hidrogén-bromid felhasználása:

A

Laborban katalizátorként használják.

134
Q

Hidrogén-jodid stabilitása:

A

A HI stabilitása kicsi, már fény hatására szobahőmérsékleten bomlik.

135
Q

Hidrogén-jodid fizikai tulajdonságai:

A

Színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, levegőn ködöt képző mérgező gáz.

136
Q

A hidrogén-jodid oldása vízben:
Vizes oldata
Sói:

A

A HI vízben nagymértékben oldódik, vizes oldata erős sav, mivel vízben nagymértékben disszociál.
1liter víz kb 400 liter hidrogén-jodidot old.
Sói a jodidok

137
Q

Miért válik ki jód a HI vizes oldatából?

A

Mert a HI vizes oldatát a levegő oxigénje oxidálja, így jód válik ki.

138
Q

Hidrogén-jodid előfordulása:

A

Vulkáni gőzökben és jodidok formájában a tengervízben.

139
Q

Hidrogén-jodid előállítása:

A

Foszfor-trijodidból vízzel állítják elő:
PI3+3H2O=H3PO3+3HI

140
Q

Hidrogén-jodid felhasználása:

A

Gyógyszerek, fertőtlenítőszerek előállítására és reagensként használják.

141
Q

s-mező halogenidek íze, vízoldhatósága, elektromos vezetése, olvadásponja, rácsa, rács felépítése:

A

Az s-mező halogenidjei általában sós, vagy keserű ízűek, vízben jól oldódnak, vizes oldatuk elektromos vezető. Olvadáspontjuk magas, rácsuk ionrács.
Ionrácsában ellentétes töltésű ionjaikat 6-6 másik ion veszi körül.

142
Q

nátrium-klorid fizikai tulajdonsága:
(színe, szaga, halmazállapota, oldódása, rácstípusa szilárd állapotban, kristályának hasadása, alkoholban oldása)

A

A NaCl színtelen, szagtalan, ionkristályos vegyület, vízben jól oldódik. Szilárd állapotban lapon középpontos kockarácsot alkot, kristályai jól hasadnak a kocka lapjai mentén. Alkoholban oldhatatlan.

143
Q

Nátrium-klorid stabilitása:

A

A NaCl stabil vegyület.

144
Q

Milyen színűre festi a lángot a nátrium-klorid?

A

A lángot sárga színűre festi.

145
Q

Milyen színűre színezi a kősótelepeket az agyag, a hematit és a bitumen?

A

Az agyag szürkére, a hematit vörösre, a bitumen feketére színezi.

146
Q

Nátrium-klorid előfordulása:

A

Nagy mennyiségben fordul elő tengervizekben és kősótelepeken.

147
Q

Nátrium-klorid előállítása:

A

A kibányászott kősó tisztításával, vagy a tengervizek bepárlásával állítható elő.

148
Q

Nátrium-klorid felhasználása:

A

Fontos kémiai alapanyag: fémnátrium és nátrium-hidroxid előállításához használják.
Élelmiszer tartósításra és ízesítésre használják
Kohászatban
Fiziológiás sóoldatként

149
Q

Alacsonyabb és magasabb oxidációs számú d-mező halogenidek rácstípusa:

A

Az alacsonyabb oxidációs számú d-mező halogenidek ionvegyületek, a magasabb oxidációs számúak a molekularácsos típus felé haljanak el.

150
Q

Általánosságban miért színesek a változó oxidációs számú d-mező halogenidek ionjai?
Milyen redoxireakcióra hajlamosak?

A

Mert a változó oxidációs számú ionok le nem zárt elektronhéjakat tartalmaznak.
Az alacsonyabb oxidációs számúak oxidációra, a magasabbak redukcióra képesek.

151
Q

Ezüst-halogenidek kialakulása:

A

A halogenidionok ezüst-nitráttal más-más színű csapadékot képeznek.
Pl: AgNO3+NaCl=AgCl+NaNO3
(fehér színű csapadék)
AgNO3+NaBr=AgBr+NaNO3
(halványsárga)
AgNO3+NaI=AgI+NaNO3
(sárga)

152
Q

Ezüst ionok polarizáló hatása az anionokra:
Mi jelzi ennek a polarizációnak a növekedését?

A

Az ezüst ionok erősen polarizálják a hozzájuk kötődő anionok elektronfelhőjét és ez a polarizáló hatás annál nagyobb, minél lazább elektronrendszerű az anion.
A polarizáció mértékének növekedését a vegyület színváltozása jelzi.

153
Q

Az ezüst-halogenidek fénnyel való reakciója:

A

Az ezüst-halogenidek fényérzékeny vegyületek, fény hatására elemeikre bomlanak.

154
Q

Az ezüst-halogenidek bomlásának mértéke arányos…

A

a megvilágító fény erősségével, és a megvilágítás időtartamával.

155
Q

Hol használják az ezüst-bromid bomlását?

A

A fekete-fehér fényképészetben.

Szervetlen kémia (3 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions