Gyakori kérdések

Question 1

Határolja el az alapvető jogokat, alkotmányos jogokat és az államcélokat!

Answer 1

• az alapvető jogok: a tételes jog részéve tett emberi jogok
• az alkotmányos jogok: az alkotmányban, esetünkben az Alaptörvényben rögzített jogosultságok, nem csak emberi jogok lehetnek, pl. az OGY-i képviselők jogai
• államcélok: olyan alkotmányjogi kategória, amelyből konkrét szabályozási kötelezettség vagy más közhatalmi aktus eszközlésének a kötelezettsége nem keletkezik, nem kérheti számon az államon, de a hosszú távú tervezési irányt kijelöli az államnak, pl. szociális jogokkal kapcsolatban, a fogyasztók jogainak védelme

Question 2

Mi az az objektív intézményvédelem?

Answer 2

Az államnak itt az alapjogok érvényre juttatása érdekében nem passzív, valamitől tartózkodó magatartást kell folytatnia, hanem aktívan kell fellépnie és intézményvédelmet kell biztosítania.

Question 3

Alapvető jogok és jelentőségük, hol találhatók az Alaptörvényben, jelentőségük nemzetközi szinten?

Answer 3

Alapvető jogok a tételes jog részévé tett emberi jogok, jelentőségük az, hogy az embert megillető legfőbb jogosultságokat jelentik. Az Alaptörvényben az I. cikk a kiindulópont, és itt találhatóak az alapvető jogok a Szabadság és felelősség részben.

I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

Question 4

Kit illetnek meg az alapvető jogok, jogi személynek milyen alapvető joga lehet?

Answer 4

• a természetes személyeket, illetve a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak

Question 5

Melyek az alapvető jogok korlátozására vonatkozó szabályok?

Answer 5

Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Formai követelmény:
- törvényi szabályozás
Tartalmi követelmény:
- van-e legitim cél?
- az alapjogkorlátozás a legitim cél elérésére alkalmas-e, illetve szükséges-e?
- az elérni kívánt cél fontossága és a cél elérése érdekében okozott sérelem arányos-e?

Question 6

Mit jelent az alapvető jog lényeges tartalma?

Answer 6

• az Ab-ra hárul ez a feladat, hogy ezt megállapítsa, esetről esetre kell vizsgálni

Question 7

Milyen alapvető jogokat nem lehet korlátozni?

Answer 7

• az élethez és az emberi méltósághoz való jogot –> az ember életének, érinthetetlen lényegének bármilyen korlátozása alkotmányellenes
• abszolút jogok a büntetőjog emberi jogi garanciái: pl. ártatlanság vélelme
• tisztességes tárgyaláshoz való jogot

Question 8

Mikor lehetséges a terhesség megszakítása?

Answer 8

• csak veszélyeztetettség, illetve az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén szakítható meg
• súlyos válsághelyzet az, amely testi és lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz
• a 12. hetéig szakítható meg, ha
  a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
  b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
  c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
  d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén
• ezekben az esetekben a 18. hetéig kerülhet sor a terhesség megszakítására, ha az állapotos nő
  a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
  b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12. hetet
• a 20. hetéig – a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig – szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri
• az időtartamától függetlenül szakítható meg
  a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
  b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén

Question 9

Mit tud az élethez és az emberi méltósághoz való jogról?

Answer 9

• ekként oszthatatlanok, illetve az alapjogok hierarchiájának a legmagasabb fokán állnak
• emberi méltósághoz való jog: ún. általános személyiségi jog, akkor hívható fel, ha konkrét nevesített alapjog nem áll rendelkezésre; kettős funkciója van (emberi lényeg biztosítása, illetve egyenlőség biztosítása); ABH volt az Eütv. azon rendelkezéséhez, hogy a cselekvőképes személy későbbi cselekvőképtelensége esetére csak akkor utasíthat vissza beavatkozásokat, ha pszichiáter szakorvos azt mondja szakvéleményében, hogy a következményekkel tisztában van –> ez ugyanis a cselekvőképesség bizonyítását jelentené, holott a magyar jogban a cselekvőképesség hiányát lehet csak bizonyítani; egyes részjogosítványai azonban korlátozhatók
• élethez való jog: objektív életvédelmi kötelezettség, szubjektív oldal, hogy állami intézmények és közhatalmat gyakorló szervek nem foszthatnak meg senkit az életétől; nem korlátozhatatlan, vö. jogos védelem, honvédelem és fegyverhasználat joga

Question 10

Mit tud az eutanáziára vonatkozó szabályokról?

Answer 10

• van az aktív eutanázia, amely tevőleges magatartást jelent, ez alkotmányellenes
• van a passzív eutanázia, amikor nincs szükség tevőleges cselekményre, van az orvos döntése általi (ez tiltott), van a beteg döntése szerinti (ez törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolható) –> ezen belül életmentő, életfenntartó kezelések visszautasítása, illetve olyan ellátás visszautasítása, amely elmaradása esetén valószínűsíthetően súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következik be
• ellátás visszautasítása: cselekvőképes személy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban teheti meg, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében, háromfős orvosi bizottság egészségügyi szempontból jóváhagyja, majd –> 3. napon két tanú jelenlétében meg kell erősíteni, de bármikor visszavonható alaki kötöttség nélkül!!
• fontos korlát, hogy állapotos nő nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előreláthatólag képes a kihordásra

Question 11

Mit tud a halálbüntetésről?

Answer 11

• a 23/1990. ABH-ban az AB kimondta, hogy alkotmányellenes, illetve nemzetközi jogi szerződésben vállalt kötelezettségbe is ütközne, ha lehetséges lenne –> így népszavazást nem lehet tartani róla
• az élethez és az emberi méltósághoz való joggal van kapcsolata, (Alaptörvény II. cikk)

Question 12

Hogyan kapcsolódik az élethez való jog ahhoz, hogy a tűzoltók és a katonák kockáztatják az életüket a hivatásuk során?

Answer 12

• ebben az esetben az önként választott élethivatás során merül fel az élet kockáztatása, az állam feladat, hogy biztosítson olyan feltételeket, amelyek a rendőri feladatellátás szakszerűségét biztosítják és minimalizálják a kockázatot, de ha bekövetkezik haláleset, maga a haláleset nem kérhető számon az államon
• ide kapcsolódik, hogy ha tűzoltó meghal a tűzben, emiatt nem perelhető az állam, ez önként választott élethivatás gyakorlása során következett be

Question 13

Mit tud a tulajdonhoz való jogról?

Answer 13

• Az Alaptörvény alapján mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez.
• A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
• korlátozására a szükségességi-arányossági tesztnél enyhébb közérdekűségi tesztet kell alkalmazni
• az AB gyakorlata alapján az alkotmányos tulajdonfogalom nem egyenlő a polgári jogi tulajdonfogalommal, ami a birtoklás, használat és rendelkezés összességét jelenti

Question 14

Kisajátítás szabályai

Answer 14

• a kisajátítás ingatlan tulajdonának állam általi elvonása
• csak kivételesen
• közérdekből
• törvényben meghatározott esetekben és módon
• teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet

Question 15

Mi a különbség a bevett egyház és a nem bevett egyház között?

Answer 15

• a bevett egyház olyan vallási közösség, amely együttműködik az állammal a közösségi célok elérése érdekében
• az együttműködésről a vallási közösség kérelmére az OGY dönt
• a bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít
• a jelenlegi szabályozás már nem ütközik At.-be, az AB megállapítása szerint az egyházi státusz parlamenti adományozása volt önkényes, jelenleg azonban a törvényhozók helyett a bíróság hatáskörébe tartozik

Question 16

Mit tud a lelkiismereti- és vallásszabadságról?

Answer 16

• a kiindulópontunk az At. VII. cikke, amely alapján mindenkinek oga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa
• magában foglalja:
• hit (más meggyőződés) szabadságát
• vallásgyakorlás szabadságát (negatív vallásszabadságot is - ha valaki úgy dönt, hogy nem kívánja kinyilvánítani)
• vallási egyesülési és gyülekezési jogot
• fontos az állam és az egyház elválasztása, a vallási közösségek autonómiája, néhány AB döntés említhető, pl. vasárnapi munkanap, fegyver nélküli szolgálatteljesítés, kötelező védőoltás

Question 17

Mit tud az egyesület tevékenységére vonatkozó szabályokról?

Answer 17

• a Ptk alapján egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos ellátására alapítható
• nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, azonban jogosult az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére

Question 18

Melyek a Civiltv. szerinti civil szervezetek? Ki veszi nyilvántartásba azokat?

Answer 18

• a civil társaság
• a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet, illetve a kölcsönös biztosító egyesület kivételével
• az alapítvány - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével
• a civil szervezeteket a törvényszék veszi nyilvántartásba

Question 19

Kik hozhatnak létre egyesületet?

Answer 19

• az egyesülési jog kiterjed a természetes személyekre, a jogi személyekre, illetve a jogi személyiség nélküli szervezetekre
• az egyesület létrehozásához az alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább 10 (természetes vagy jogi) személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges
• az egyesület azonban a bírósági nyilvántartásba vétel konstitutív hatályával jön létre

Question 20

Milyen kapcsolata van az ügyésznek és a civil szervezeteknek?

Answer 20

• az ügyész a Civiltv. alapján törvényességi ellenőrzést gyakorol a civil szervezetek felett
• a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha tevékenysége vagy működése a Civiltv. rendelkezéseibe ütközik

Question 21

Pártok és az ügyész kapcsolata?

Answer 21

• az ügyész törvényességi ellenőrzést gyakorol a pártok felett, keresetet nyújthat be e hatáskörének gyakorlása során

Question 22

Mi az antiszemitizmus definíciója?

Answer 22

A zsidók olyan megítélése, amely a velük szembeni gyűlölet kifejezéseként nyilvánulhat meg. Az antiszemitizmus fizikai és verbális megnyilvánulásai zsidó és nem zsidó személyekre és/vagy e személyek vagyonára, a zsidó közösségi intézményekre és vallási létesítményekre irányulhat.

Question 23

Beszéljen a véleménynyilvánítás szabadságáról!

Answer 23

• kiindulópont az At. IX. cikke, amely alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához
• kommunikációs alapjogok anyajoga
• az alapjogok hierarchiájában az abszolút élethez és emberi méltósághoz való jog alatt foglal helyet
• AB fontos megállapításai: különbség van a tényállítás és az értékítéletek között:
• értékítélet személyes vélemény, az attól függetlenül védendő, hogy igaz-hamis, értékes-értéktelen, érzelmeken vagy észérveken alapul
• tényállítás nem feltétlenül védendő, ha becsület csorbítására alkalmas tény, amelyről tudta vagy foglalkozása, hivatása miatti gondossága okán elvárhatóan tudnia kellett volna, hogy valótlan
• AB: vizsgálta a közösség elleni uszítást: BCS-ként gyűlöletre uszítás alkotmányos, lealacsonyító kifejezés használata nem alkotmányos
• AB: nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztje alapján egy közlés a hatása miatt eshet korlátozás alá
• nemzeti jelkép megsértésére nem terjed ki
• szólás- és sajtószabadság is idetartozik: elhatárolás a vélemény kinyilvánításának szervezettsége alapján, szólásszabadságnál hiányoznak a szervezett keretek
• politikai reklám kérdésköre: kizárólag ellenérték nélkül, esélyegyenlőséget biztosító sarkalatos törvény szerint

Question 24

Mi a gyűlés fogalma?

Answer 24

• legalább két személy részvételével
• közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott
• nyilvános összejövetel
  –> akkor nyilvános, ha ahhoz bárki csatlakozhat

Question 25

,A gyűlés szervezője vonatkozó szabályok?

Answer 25

• az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti (a továbbiakban együtt: felhívás), továbbá a gyűlést megszervezi, és azt vezeti
• a felhívásban a szervező nevét fel kell tüntetni
• szervező lehet:
  a) magyar állampolgár,
  b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
  c)a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik, és huzamos tartózkodási jogosultsággal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
  d) olyan magyarországi jogi személy vagy egyéb szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel az a)–c) pontokban meghatározott feltételeknek.

Question 26

A gyűlés bejelentésének szabályai, a jogorvoslatra vonatkozó szabályok

Answer 26

• aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak – (gyülekezési hatóság)
• írásban vagy személyesen lehet bejelenteni (utóbbi esetben jegyzőkönyvbe foglalják)
• a bejelentésben meg kell jelölni:
  a) a szervező, több szervező esetén a vezető nevét, lakcímét, szervező szervezet esetén a képviseletre jogosult lakcímét, valamint azt az elérhetőségét, amelyen a rendőrséggel kapcsolatot tart,
  b) a gyűlés
  ba) helyszínét (útvonalát),
  bb) kezdésének és befejezésének időpontját,
  bc) célját,
  bd) rendezőinek létszámát,
  be) résztvevőinek várható létszámát,
  bf) azt, ha a résztvevők a gyűlés napirendjével, illetve céljával összefüggésben a 9. § (2) bekezdésében meghatározott módon kívánnak megjelenni;
  c) azt, ha a szervező vagy a vezető indokoltnak tartja, hogy a rendőri szerv képviselője a gyűlés helyszínén jelen legyen
• bejelentés alapján szükség esetén egyeztetési eljárás és ha megtiltás: erről határozatot hoz, amely ellen a közléstől (kétség esetén a közzétételtől számított 3 napon belül jogorvoslatnak van helye, közigazgatási per indítható, 3 napon belül felterjesztés, majd 3 napon belül döntés

Question 27

Ismertesse a gyűlés feloszlatásának szabályait!

Answer 27

• vezető feloszlatja, ha gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti és a rend másként nem állítható helyre
• rendőrség feloszlatja, ha
  a) megtiltó határozat ellenére megtartják
  b) vezető a feloszlatási kötelezettségének nem tesz eleget
  c) a tudomásul vett bejelentéstől eltérő helyszínen, útvonalon, időpontban vagy időtartamban úgy tartják meg, hogy megtiltásnak lett volna helye
  d) megtiltásnak lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg
• résztvevő feloszlatástól számított 15 napon belül közigazgatási pert indíthat a feloszlatás jogellenességének a megállapítására

Question 28

Hogyan jelenik meg a család az Alaptörvényben?

Answer 28

• az L) cikk rögzíti, hogy Magyarország védi a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját
• rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony
• kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi
• leszögezi, hogy Magyarország támogatja a gyermekvállalást
• a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza (ez a családok védelméről szóló törvény)

Question 29

Hogyan jelenik meg a házasság intézménye az Alaptörvényben?

Answer 29

• az L) cikk rögzíti, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget; a családi kapcsolat alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony

Question 30

Milyen jogai vannak az egynemű pároknak, mi a bejegyzett élettársi kapcsolat?

Answer 30

• Az Alaptörvény kizárja az egyneműek közötti házasság elismerését, mert azt rögzíti, hogy a házasság egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség
• bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni
• alapvetően a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, DE! a közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, apasági vélelmet nem keletkeztet, névviselési szabályok nem alkalmazhatók, emberi reprodukcióra irányuló, külön tv. szerinti szabályok nem alkalmazhatók

Question 31

Beszéljen az egészséges környezethez való jogról!

Answer 31

• harmadik generációs alapjog, jellemzői:
  –> globális szintű, nem egyének vagy egyének csoportjai jogainak védelmét szolgálja, hanem az emberi faj, az emberi élet fennmaradását
  –> egyetlen állam erőfeszítése nem elegendő
  –> megsértése nem közvetlenül, azonnal, hanem hosszútávon érzékelhető
  –> megsértése nem vált ki azonnali orvoslási kényszert
• At.-ben való megjelenés:
• XXI. cikk:
  1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
  (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. –> szennyező fizet elve
  (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
• XX. cikk alapján a testi és lelki egészséghez való jogot Magyarország a környezet védelmének biztosításával is elősegíti, ez eltér az Alkotmánytól, ahol még VÁLLALTA az egészséges környezethez való jog biztosítását

Question 32

Mit jelent az esélyegyenlőség? Mondjon rá gyakorlati példát!

Answer 32

• az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévőket esélyegyenlőségi intézkedésekkel olyan szintre hozzuk, hogy a többséggel azonos szintről indulhassanak
• példaként hozható a nők helyzete, ahol az AB az ún. “esélyegyenlőségi egyenjogúság” elvét követi és olyan intézkedéseket fogadnak el, hogy pl. a munkaerőpiacon kiküszöböljék azokat a hátrányokat, amelyeket a nőket érik, nem érheti hátrány az érintett személyt az anyasága, terhessége miatt a munkahelyen, pl. emiatt nem kaphat kevesebb fizetést, nem bocsáthatják el stb.

Question 33

Melyek a diszkriminációtilalom egyes területei?

Answer 33

• faji megkülönböztetés tilalma
• nemek közötti megkülönböztetés tilalma
• szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma
• Az At. által megnevezett hátrányos helyzetben lévő csoportok még: családok, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők

Question 34

Melyek az egyenlő bánásmód megsértésének formái?

Answer 34

• közvetlen hátrányos megkülönböztetés
• közvetett hátrányos megkülönböztetés
• zaklatás
• jogellenes elkülönítés
• megtorlás
• ezekre adott utasítás

Question 35

Ismertesse a közpénzekre vonatkozó rendelkezéseket!

Answer 35

• Alaptörvény N) cikk, illetve 36-44. cikkek
• közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése

Question 36

Mit tud az adatvédelemről?

Answer 36

• az adatvédelem szabályrendszere a harmadik generációs jogok körébe tartozik, fő szabályai először egy 1980-as OECD ajánlásban jelentek meg
• az AB már korai döntésében érintette és kimondta, hogy azt nem csak hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem azt annak aktív, intézményvédelmi oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként kezeli

Question 37

Melyek az adatkezelés jogalapjai?

Answer 37

A GDPR alapján adatot kezelni csak akkor lehet:
- ha az érintett hozzájárulását adta
- olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett fél vagy a szerződés megkötését megelőző, fél által kért lépések megtételéhez szükséges
- adatkezelő jogi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges
- érintett, illetve másik természetes személy létfontosságú érdekei miatt szükséges
- közérdekű vagy közhatalmi feladat végrehajtásához szükséges
- az adatkezelő, illetve harmadik személy jogos érdekei miatt szükséges, kivéve, ha az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai a személyes adatok védelmét teszik szükségessé

Question 38

GDPR?

Answer 38

• általános adatvédelmi rendelet, 2018. május 25. napjától hatályos
• rendelet, ezért közvetlenül alkalmazandó
• meghatározza az adatkezelés alapelveit, alapfogalmakat

Question 39

Információs önrendelkezési jog tartalma?

Answer 39

• tájékoztatáshoz való jog
• kérheti az érintett a személyes adatainak, a kezelésükre vonatkozó információk megosztását - hozzáféréshez való jog
• helyesbítéshez való jog
• kezelés korlátozásának kéréséhez való jog
• törléshez való jog - kötelező adatkezelés kivételével
• tiltakozáshoz való jog

Question 40

Közérdekű és közérdekből nyilvános adatok?

Answer 40

• közérdekű adat:
• az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő
• és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett
• a személyes adat fogalma alá nem eső
• bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől,
• így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat
• közérdekből nyilvános adat:
• a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat
• amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli

Question 41

Minősített adatok fajtái, mennyire évre lehet titkosítani?

Answer 41

• szigorúan titkos!
• titkos!
• bizalmas!
• korlátozott terjesztésű!
• 10 évtől legfeljebb 30 évre lehet titkosítani

Question 42

Mit tud a titokfelügyeleti hatósági eljárásról?

Answer 42

• NAIH hatáskörébe tartozik
• ha a izsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése vagy a minősítési jelölésének megismétlése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat
• kizárólag hivatalból indítható
• az ügyintézési határidő kilencven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő

Question 43

A magyar állampolgárság keletkezése

Answer 43

• vérségi elv: Alaptörvény alapján a magyar állampolgár gyermeke születésével magyar állampolgár
• területi elv: az állampolgársági törvény alapján az ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Mo.-n lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Mo.-n született gyermekét, illetve az ismeretlen szülőktől származó, Mo.-n talált gyermeket

Question 44

A magyar állampolgárság megszerzése

Answer 44

• honosítás
• visszahonosítás
• nyilatkozattétel

Question 45

Ki dönt az állampolgárság megszerzésének egyes eseteiben?

Answer 45

• a honosítási és a visszahonosítási kérelemről a miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök dönt, megszerzés esetén honosítási, illetve visszahonosítási okiratot állít ki
• a nyilatkozattétel az egyoldalú jognyilatkozat, a feltételek fennállása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését; ha hiányos a nyilatkozat, erről határozatot hoz, amellyel kapcsolatos közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes

Question 46

A honosításról minden

Answer 46

• a magyar állampolgárság megszerzésének egyik esete
• alapeset: Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
  a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
  b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
  c)megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
  d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
  e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül és magyar nyelvtudását igazolja.
• kedvezményesen honosítható:
• az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha
  a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
  b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
  c)magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,
  d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy
  e) hontalan.
• az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem előterjesztését megelőző öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha
  a) az ország területén született;
  b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet
• Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe
• Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja
• az a nem magyar állampolgár, aki
  a) legalább
  aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
  ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
  b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és
  c) magyar nyelvtudását igazolja
  ++
  Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik

Question 47

Mikor kötelező a népszavazás? Milyen témakörökben nem lehet népszavazás?

Answer 47

• a népszavazás legalább 200.000 választópolgár kezdeményezése esetén kötelező
• a tiltott tárgyköröket az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza, nem lehet országos népszavazást tartani
  a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
  b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
  c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
  d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
  e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
  f) az Országgyűlés feloszlásáról;
  g) képviselő-testület feloszlatásáról;
  h)* háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;
  i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
  j) közkegyelem gyakorlásáról.

Question 48

Mit tud az európai uniós polgári kezdeményezésről?

Answer 48

• lényege, hogy legalább 7 tagállam minimum 1 millió választópolgári kérheti, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslattal éljen a kezdeményezésnek megfelelően, vagyis kezdeményezze az uniós jogalkotási eljárást
• szervező és aláíró az olyan uniós polgár lehet, aki elérte az EP képviselők választásához való részvételhez szükséges életkort
• polgári bizottság kell létrehozni, ki kell jelölni a kapcsolattartókat
• Bizottság nyilvántartásba veszi
• ezután 12 hónapig aláírásgyűjtés papír alapon és online
• tagállamok kijelölt hatóságai a benyújtástól számított 3 hónapon belül igazolást adnak az aláírások számáról
• az igazolások alapján az Euórpai Bizottság 3 hónapon belül közleményben ismerteti a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai álláspontját

Question 49

Köztársasági elnök feladat-és hatásköre felsorolás jelleggel

Answer 49

• ellenjegyzés nélküli:
  a) képviseli Magyarországot;
  b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
  c) törvényt kezdeményezhet;
  d) országos népszavazást kezdeményezhet;
  e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
  f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
  g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
  h) feloszlathatja az Országgyűlést;
  i)az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
  j)javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
  k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
  l)megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
  m) kialakítja hivatala szervezetét
• ellenjegyzéses (Kormány tagja által):
  a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
  b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
  c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
  d) megbízza az egyetemek rektorait;
  e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
  f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
  g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
  h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
  i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
  j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal

Question 50

Köztársasági elnök politikai felelőssége

Answer 50

• nincs politikai felelőssége, ellenjegyzéssel ezt veszi át, illetve viseli a Kormány tagja

Question 51

Köztársasági elnök választása

Answer 51

• 5 évre választható, egyszer újraválasztható
• eljárás:
• a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja;
  A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.;
  Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.;
  Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

Question 52

NAIH jogállása, milyen területeken jár el, ki fordulhat oda?

Answer 52

• a NAIH autonóm államigazgatási szerv
• a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jogok érvényesülését biztosítja
• eljárásai: vizsgálat, adatvédelmi hatósági eljárás, titokfelügyeleti eljárás, tanúsítási eljárás
• bárki bejelentést tehet, bárki fordulhat hozzá

Question 53

Ismertesse a Kormány megalakulására vonatkozó szabályokat!

Answer 53

• első lépés a miniszterelnök megválasztása
• köztársasági elnök javaslatára az OGY választja meg a az OGY-i képviselők több, mint a felének a szavazatával; a miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép
• a miniszterelnök tesz javaslatot a miniszterek személyére, akiket a köztársasági elnök nevez ki, ők a kinevezésben megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezéssel egyidejűleg lép hivatalba
• az OGY előtt esküt tesznek
• a Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg

Question 54

Mi a Kormány feladata?

Answer 54

• a végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amelyet az Alaptörvény vagy jogszabály nem utal kifejezetten más szerv hatáskörébe
• a közigazgatás legfőbb szerve, államigazgatási szerveket hozhat létre
• konkrét feladat például: EU intézményeiben álláspontot kialakít, képviseli Mo.-t, törvények végrehajtását szervezi, előkészítő feladatot lát el, stratégiai kérdésekben dönt stb.

Question 55

Hogyan hozza meg a Kormány a döntéseit?

Answer 55

• feladat-és hatásköreit a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja, rendszeresen ülésezik
• a Kormány ülése nem nyilvános, arról összefoglaló készül, amely közérdekű adatigénylés keretében ismerhető meg
• akkor határozatképes a kormányülés, ha a tagok több mint fele jelen van és szavazattöbbséggel hozza a döntéseit, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök dönt