Fordításelmélet Flashcards
hermeneutika
a (Hermész, az istenek követe) -értelmezés és fordítás
A hermeneutika az értelmezés tudománya vagy elmélete. Foglalkozik a szövegek, szavak, vagy akár művek értelmezésével, megértésével, és magyarázatával. Az alapja az, hogy a szavaknak vagy szövegeknek mélyebb, többrétegű jelentésük lehet, amit megfejtésre vagy magyarázatra szorulnak.
érosz
testi szerelem
philiá
baráti szeretet
agapé
feltétel nélküli, önfeláldozó szeretet
translatio
latin: átvitel eredetileg
metafora
görög: átvitel, de főleg hasonlóságon alapuló kapcsolat, szóval valamennyire ellentétes a fordítással
1526-Érdy kódex
először jelent meg a “fordít” kifejezés
különbség a literatúra és irodalom között
Literatúra: minden, ami írva van, nem csak irodalom
műfordítás kifejezés
akkor jön létre, amikor az irodalom elkülönül a literatúrától 19. sz.), értékítéleti jelentése is van
par excellence fordítás
Ez az az ideális, tökéletes fordítás, amely minden szempontból követi az eredeti szöveg vagy mű legfontosabb jellemzőit, stílusát és értelmét.
Orbis terrare concordia
a földi világ összhangjának helyreállítása
Identitás, azonosságtudat novelése, mivel az egynelvű emberek csoportokat hoztak létre, amely
előny, mert jobban tudtak körvonalazódni
A szétszórás előtt volt egy egységes (Ádámi?) nyelv, talán újra létre lehet hozni?
Ez a kifejezés azt sugallja, hogy a világon különböző nyelveken, kultúrákban és nemzetekben élő embereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy békében, együttműködésben és harmóniában éljenek egymással, függetlenül attól, hogy különböző nyelveket beszélnek vagy más kultúrákhoz tartoznak.
Livius Andrnicus
egyik első fordító, Odyssea latinra, (imitatio-emulatio)
Cicero fordítása
szónoki fordítás, leméri a szavakat, nem odaszámlálja őket, valamennyire parafrázisnak is tekinthető (parafrázisnál lehet elvenni és hozzáadni)
Mi az objektivista nyelvszemlélet?
úgy nevezzük el a dolgokat, ahogy látjuk őket (nekem ez kínai/görög/olyan mint egy spanyol város/mint egy szent könyv)
nyelvi megelőzöttség teóriája
másképpen látunk dolgokat a nyelv miatt, addig nem létezik valami, ameddig a nyelv meg nem nevezte (mankind, hombre, emberség)
nyelvi relativizmus
a nyelvészet illetve a pszichológia egy elmélete, mely kimondja, hogy az anyanyelv nem csupán a gondolataink formába öntésére szolgáló eszköz, hanem azt is alapvetően meghatározza, hogy milyenné válik a gondolkodásunk. (pl. mediterrán nyelvekben nincs sok kifejezés a hóra)
Origenész milyen három jelentésréteggel ruházta fel a Bibliát?
Testi, literális, történeti értelmek: szó szerinti értelmét
Lelki-morális értelem: erkölcsi tanításokat
Szellemi, allegorikus értelem: mélyebb és rejtettebb jelentésekre utal. Ezek az értelmek a hitbeli és teológiai tanításokra vonatkoznak, és átvitt értelemben értelmezik a Biblia szövegeit.
o 3 részből álló jelentésréteg
o Ember: test, lélek és szellem
o Test a betű
o Szellem a neuma
o Pszüché a lélek
1. Testi, literális, történeti értelmek
2. Lelki-morális értelem
3. Szellemi, allegorikus értelem
prozódia
hozzámondás, hozzáénekelés → mindaz, amit az írott betűhöz a kimondásban vagy éneklésben még hozzáteszünk (pl.: hangsúly, a szótagok hosszúsága és rövidsége)
(nyelvészet) a beszéd ritmusa, hangsúlyozása, hanglejtése, folyamatossága, dallama
(irodalom 1) a verselés ritmikai szabályainak összessége
(zene) a szöveg és a zene helyes illeszkedésének tana → a zene ritmusának és hangsúlyainak helyes alkalmazkodása a szöveg lejtéséhez és hangsúlyozásához
(irodalom 2) az irodalmi művek hangzásbeli formáját vizsgáló tudomány