Fogalmak Flashcards
Tézisregény
Egy eszméket, filozófiai nézeteket bemutató regény, amelyben a cselekmény a tézis bemutatásának van alárendelve. Pl: Voltaire: Candide
Alteregó
Az író “másik énje”, egy olyan szereplő, aki a szerző bizonyos vonásait testesíti meg.
Kétszintes dráma
Két eltérő világ között zajló dráma. Pl: Csongor és Tünde
Szinesztézia
Különböző érzékek párosítása, például hangok szagokhoz kötése.
Utaztató regény
Egy olyan műfaj, ahol a történet középpontjában az utazás és a különböző helyszínek felfedezése áll. Pl: Odüsszeia
Eldorádó-motívum
Egy képzeletbeli földi paradicsom. Pl: Voltaire: Candide
Robinzonád
Egy olyan történet, amelyben a főhősnek civilizációtól távol, magányos körülmények között kell túlélnie. Pl: Daniel Defoe: Robinson Crusoe
Utópia
Egy általában jövőbeli, tökéletes társadalom.
Disztópia
Egy általában jövőbeli, negatív, elnyomó világ
Szatíra
Ironikus, gúnyos műfaj, ami különböző társadalmi vagy emberi hibákra mutat rá
Kerttoposz
Az irodalomban a kert a harmónia és a nyugalom szimbóluma.
Felvilágosodás eszméi
Az ésszerűség, a haladás, a szabadság és a tudomány mint központi elemek
Epilógus
A mű végén található rész, amely összegzi vagy lezárja a cselekményt.
Rezonőr
Olyan drámai szereplő, aki a szerző nézeteit közvetíti.
Emberiségköltemény
Olyan költői műfaj, ami az egész emberiséget érintő problémákat állít a középpontba.
Drámai költemény
Olyan költői mű, ami rendelkezik egy dráma bizonyos jegyeivel, és az emberiség nagy kérdéseivel, problémáival foglalkozik.
Allegorikus alakok
Szereplők, akik egy eszmét testesítenek meg.
Impresszionizmus
A 19. század végi művészeti irányzat, amely a pillanatnyi benyomások és érzetek megragadására törekszik.
Expresszionizmus
A belső érzelmek, indulatok kifejezésére törekvő művészeti irányzat.
Futurizmus
A technológiai haladást és a modernitást középpontba állító művészeti irányzat. Gyakori benne a mozgás és a sebesség motívuma.
Szecesszió
A 19-20. Század irányzata. Gyakoriak a díszes képek, virágok és indák. Költészetben ötvözi a halált a szerelemmel.
Szimbolizmus
A 19. század vége feli irodalmi és művészeti irányzat. Érzések kifejezésére használja a szimbólumokat, gyakran rejtett jelentésekkel. Pl: Ady Endre: Héja-nász az avaron.
Dadaizmus
A 20. század elején kialakult irányzat. Az értelmet és a hagyományos művészi formákat elutasítja a spontaneitást, az abszurditást és a provokációt helyezi előtérbe. “Polgárpukkasztó”.
Hexameter
Az időmértékes verselés egyik legfontosabb verssora, amely hat verslábból áll, és gyakran alkalmazzák az eposzokban.
Pentameter
Az időmértékes verselés egyik legfontosabb verssora, amely öt verslábból áll.
Disztichon
Az időmértékes verselésben a hexameter és a pentameter összekapcsolásával létrejövő sorpár.
Időmértékes verselés
A verselés azon módja, aminek ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja. Az antik görög és latin költészetben volt jellemző.
Jambikus lüktetés
Az időmértékes verselésben a jambus verslábak sorozata, ahol egy rövid szótagot egy hosszú követ. Ez adja a vers emelkedő ritmusát.
Alliteráció
Az egymást követő szavak első hangjainak egyezése.
Eposz
Nagyepikai műfaj, ami nagy jelentőségű eseményeket, hősöket mutat be. Jellemzői a hexameteres verselés, az invokáció, a propozíció, az enumeráció, a deus ex machina és az in medias res kezdés. Pl: Homérosz: Odüsszeia
Deus ex machina
Isteni beavatkozás
Enumeráció
Eposzi kellék. Felsorolás, seregszemle amelyben a szerző részletesen bemutatja a szereplőket.
In medias res
Az eposzi kellékek egyike. A történet a közepébe vágva kezdődik. Pl: Homérosz: Iliász
Retardáció
Az eposzi művekben használt késleltetés, amelynek célja a feszültség fokozása és az olvasó figyelmének fenntartása. Pl: Homérosz: Iliász (Achilleus pajzsa)
Anticipáció
Előreutalás, a cselekmény későbbi eseményeinek sejtetése, hogy ezzel is növeljék a feszültséget.
Epitheton ornans
Állandó jelző. Gyakran használják az eposzokban a hősök vagy helyszínek leírására. Ezek a jelzők ismétlődőek. Pl: leleményes Odüsszeusz.
Bergson időelmélete
Henri Bergson francia filozófus elmélete. Bergson szerint az idő kétféle módon létezik: a belső idő (szubjektív idő) az egyén által érzékelt idő, míg a külső idő (objektív idő) az óra által mért idő.
Szubjektív és objektív idő
A belső idő (szubjektív idő) az egyén által érzékelt idő, míg a külső idő (objektív idő) az óra által mért idő.
Felütés
Az irodalmi mű nyitó része, ami hangulatot teremt és bevezeti a témát.
Berekesztő zárlat
A mű záró része, amely nem zárja le a cselekményt.
Betetőző zárlat
A mű záró része, amely lezárja a cselekményt.
Intertextualitás
Az irodalmi művek közötti kapcsolat, ami során a mű más művekre utal vagy azokból merít.
Irodalmi karikatúra
Egy másik szerző, és annak egyik művének paródiája
Ithakai út
Odüsszeusz útja. Motívumként az életutazásra utal.
Homéroszi kérdés
Írhatta-e Homérosz mind az Iliász, mind az Odüsszeiát?
Novella
Rövid epikai műfaj, amelynek egyetlen szálon fut a cselekménye.
Novellafüzér
Olyan novellagyűjtemény, amelynek darabjai önállóak, de lazán összekapcsolódnak.
Líra
A három műnem egyike, amelyben az érzelmek kifejezése áll a középpontban, általában verses formában.
Epika
A három műnem egyike, amely elbeszélő jellegű. Az epika műfajai közé tartoznak például a regények és novellák.
Dráma
A három műnem egyike, amely párbeszédes formában jeleníti meg a cselekményt. Általában a színpadra szánt művek tartoznak ide.
Műnem
Az irodalmi művek három nagy csoportja.
Műfaj
A műnemeken belüli alkategória, amely a művek tartalmi és formai jellemzői szerint csoportosítja az irodalmi műveket.
Oximoron
Egymást kizáró, ellentmondásos fogalmak összekapcsolása.
Ars poetica
Költői hitvallás, amelyben a szerző saját művészi elveit, céljait fogalmazza meg.
Lélektani regény
Olyan regény, amelyben a szereplők belső világának részletes bemutatása a fókusz. Pl: Kafka: Az átváltozás (?)
Fejlődésregény
A főszereplő személyiség fejlődését bemutató regény.
Hajótoposz
A hajó az irodalomban a kaland, a szabadság, vagy az életút szimbóluma.
Aurea mediocritas
Az arany középút elnevezése Horatius után.
Asszociáció
A gondolatok, érzelmek vagy képek szabad kapcsolódása.
Hiperbola
Költői túlzás, amely a mondanivaló nyomatékosítását szolgálja.
Ellipszis
Az irodalomban a mondatokból vagy kifejezésekből szándékosan kihagyott részek, amelyek az olvasó kiegészítésére támaszkodnak.
Epigramma
Rövid, tömör, csattanós zárású költemény.
Deizmus
A felvilágosodás korának filozófiai irányzata, amely elismeri Isten létezését, de tagadja a világba való aktív beavatkozását. Pl: Voltaire: Candide
Nyugat
A 20. század elején alapított, meghatározó irodalmi folyóirat, amely a modern magyar irodalom közvetítője volt.
Nyugatos
A Nyugat folyóirat köré szerveződő irányzat képviselője.
Centrál
A Centrál Kávéház ahol a Nyugat folyóirat írói rendszeresen találkoztak.
Lírai én
A lírai művek beszélője, aki nem azonos a szerzővel.
Narrátor
A művek elbeszélője, aki közvetíti a történetet az olvasónak.
Szindbád-kaland
Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban a főhős kalandozásai, amelyek a múlt iránti nosztalgiát és az idő múlásának érzését ábrázolják.
Csavargó toposz
Az irodalomban a szabadságot, kivülállást és az úton levést szimbolizáló alak vagy motívum.
Wertherianizmus
Az érzelmi túlzások és a szenvedélyes, boldogtalan szerelem motívuma. Pl: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
Beszélő név
Olyan név, amely utal a karakter jellemére vagy sorsára.
Karrierregény
Olyan epikai műfaj, amelyben a főhős szakmai vagy társadalmi felemelkedésének, illetve kudarcának története áll a középpontban. Pl: Balzac: Goriot apó
Amerikai álom
Az az eszme, amely szerint mindenki, társadalmi helyzetétől függetlenül, kitartó munkával és szorgalommal elérheti a sikert és boldogságot. Pl: Fitzgerald: A nagy Gatsby
Adaptáció
Egy irodalmi mű átdolgozása más formára, például filmre, színházra vagy operára.
Egérfogó jelenet
Egy jelenet, amiben egy karakter titkait leleplezik és esetleg el is kapják.
Hamleti jellem
A töprengő, kételkedő és filozofikus hős, akit belső konfliktusok gyötörnek.
Avantgárd
A 20. század eleji művészeti mozgalmak összefoglaló neve, amelynek célja a hagyományos formák megtörése és az új kifejezésmódok keresése.
Szürrealizmus
A valóság és az álom, a tudatalatti és a képzelet összekapcsolását hangsúlyozó irányzat.
Szonett
Rögzített formájú lírai műfaj, amely 14 sorból áll. 4 + 4 + 3 + 3 vagy Shakespeare-i: 12 + 2
Királydráma
A középkor és a reneszánsz történeti drámája, amely uralkodók életét és politikai konfliktusait ábrázolja.
Carpe diem
Latin kifejezés, jelentése: Ragadd meg a napot.
Színmű
A drámai művek egyik fajtája, ami nem feltétlenül tragikus vagy komikus, hanem a kettő között helyezkedik el.
Elégia
Melankolikus lírai műfaj, amely az elmúlás, a fájdalom vagy a veszteség érzéséről szól.
Horatiusi alapelvek
Horatius római költő Ars poetica című művében megfogalmazott esztétikai elvek, amelyek az irodalom örökérvényű szabályait foglalják össze.
Hármas egység elve
Az antik drámákból származó szabály, amely szerint a cselekménynek egy helyszínen, egyetlen napon és egyetlen központi esemény körül kell játszódnia.
Hármas színpad
A Globe színház három lépcsős színpada, a cselekmény különböző szálainak és helyszíneinek, kül és beltérnek.
Humanizmus
A reneszánsz kori mozgalom, amely az embert állította a középponba.
Klasszicizmus
A 17-18. századi irányzat, amely az antikvitást állította mintaként.
Rokokó
A barokk késői, könnyedebb, díszítettebb változata, amely elsősorban a szépséget, játékosságot és eleganciát hangsúlyozza.
Imitáció
A múlt művészetének és irodalmának követése, utánzása.
Keretes szerkezet
A mű eleje és vége összecseng.
Lektűr
Olyan irodalmi mű, amely könnyedebb, szórakoztató célú olvasmányként szolgál, gyakran kevésbé mély mondanivalóval.
Kultuszkönyv
Olyan irodalmi mű, ami egy csoport számára meghatározóvá válik.
Mitológia
Egy adott kultúra mítoszainak összessége, isteneikről, hőseikről és különböző természeti jelenségek általuk elfogadott magyarázatairól.
Mítosz
Olyan történet, amely a világ, az ember vagy egy nép eredetét, valamint a természetfeletti lények és emberek közötti kapcsolatot magyarázza.
Komplementer
Két, egymást kiegészítő elem vagy jelenség.
Archetípus
Az irodalomban gyakran ismétlődő, sztereotipikus karakter típusok.
Enjambement
Amikor a mondat vagy gondolat nem ér véget egy verssor végén, hanem a következő sorban folytatódik.
Anafora
Korábbi szövegrészre való visszautalás a szövegben. Ugyanazon szónak az ismétlése egymást követő sorok elején.
Epifora
Ugyanazon szónak az ismétlése egymást követő sorok végén.
Ambivalens érzés
Egymásnak ellentmondó érzelmek egyidejű jelenléte.
Anekdota
Rövid, szórakoztató történet, amely gyakran tanulságos vagy humoros.
Antikvitás
Az ókori görög és római kultúra időszaka.
Farce
Olyan vígjáték, amely a helyzetkomikumra, a túlzó jellemábrázolásra és a groteszk elemekre épít.
Commedia dell’arte
A 16. században Itáliában kialakult színházi forma, amely improvizációra és állandó karaktertípusokra épít.
Énekvers
Olyan lírai mű, amely eredetileg zenei kísérettel lett megírva.
Szövegvers
Az irodalomban kizárólag szöveges formában létező vers, amely nem kapcsolódik zenei előadáshoz.
Ekloga
Pásztori idillt megjelenítő, rendszerint hexameterben írt lírai műfaj.
Spleen
A melankóliát, kedvetlenséget és életuntságot jelentő szó.
Csinovnyik
Gogol által bevezetett kifejezés az orosz irodalomban, ami a kishivatalnokra, egy, a bürokratikus rendszer által elnyomott emberre utal, aki nem tesz semmit azért, hogy kitörjön ebből.
Abszurd
Képtelen, lehetetlen helyzet.
Groteszk
A valóság elemeinek torz, bizarr, gyakran humoros ábrázolása.
Razglednica
Radnóti Miklós utolsó, rövid versei. Az elnevezés a szerb képeslap szóból ered.
Szentimentalizmus
A 18. század végének irodalmi irányzata, amely az érzelmek állítja a középpontba.
Romantika
A 18-19. század fordulóján kialakult irodalmi és művészeti irányzat, amely az érzelmeket és a szabadságvágyat helyezi a középpontba.
Realizmus
A 19. század irodalmi irányzata, amely a valóság pontos és hiteles ábrázolására törekedett. Jellemzője a részletező leírás és a társadalomkritika.
Vátesz
Költő, aki nemcsak alkotó, hanem a nemzet vezetője.
Figura etymologica
Retorikai alakzat, amelyben azonos tövű szavak ismétlődnek egy mondatban, gyakran nyomatékosító céllal.
Hangulatlíra
Olyan lírai műfaj, amelyben a költő érzelmeinek és pillanatnyi hangulatának megjelenítése áll a középpontban.
Hermetikusan zárt tér
A külvilágtól teljesen elzárt tér. A krimi egyik jegye.
Tercina
Háromsoros versforma. ABA BCB CDC
Balassi-strófa
Balassi Bálint által kitalált, háromsoros egységekből álló versforma, jellegzetessége a sorokon belüli rímek. AAB CCB DDB.
Eposzi kellékek
Az eposzokra jellemző stilisztikai elemek.
