Fogalmak Flashcards
Perjogi alapelv fogalom
A perjogi alapelvek olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik célja megvalósításának alapvető módszereit. Az alapelvek meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát.
Pp. I. fejezetében található vezérelvek:
a) rendelkezési elv [1. § (2) bek.; 2. §]
b) tárgyalási elv [4. § (2) bek.]
c) a felek igazmondási kötelezettsége [4. § (3)-(4) bek.]
d) jóhiszemű pervitel elve (5. §)
e) perkoncentráció elve (3. §)
f) a felek eljárástámogatási kötelezettsége [4. § (1) bek.]
g) a bíróság közrehatási tevékenysége (6. §)
Rendelkezési elv fogalma
A rendelkezési elv a fél joga az eljárás megindítására, valamint a már megindított eljárásban az eljárás tárgyának és személyi keretének, valamint részben a menetének és végének a meghatározására.
Keresetindítási monopólium jelentése:
Polgári per csak a felperes kérelmére indulhat
Hogyan indulhat meg az eljárás? (3)
- Keresetlevél
- Polgári jogi igény
- Keresetet tartalmazó irat
Túlterjeszkedés tilalmának kettős korlátja:
- Mennyiségi: A kértnél többet nem ítélhet meg
- Minőségi: A kérthez képest mást nem ítélhet meg
Mi a különbség a kérelem és az indítvány között:
Az indítványhoz a bíróság nincs kötve [pl. a bíróság nincs kötve a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, ld. 276. § (3) bek.]
Az eljárás befejeződése az felperes rendelkezése alapján
- elállás: a felperes úgy nyilatkozik, hogy az adott eljárásban igényét nem kívánja
tovább érvényesíteni, az erre vonatkozó kérelmét visszavonja - joglemondás: a felperes egyoldalú nyilatkozatával az addig fennállt követelését
megszünteti (ti. elismeri, hogy nem áll fenn a követelése)
Az eljárás befejeződése az alperes rendelkezése alapján
Az elismerés az alperes azon egyoldalú nyilatkozata, amellyel a felperes követelését valónak fogadja el.
Egyezség fogalma
Egyezség: a felek olyan szerződése, amelyben a vitás jogviszonyukat úgy rendezik, hogy valamiben kölcsönösen engednek egymásnak.
Hivatalbóliság elve (ex officio)
A bíróság dönt a per megindulásáról, a már megindult per személyi és tárgyi kereteinek, valamint menetének és végének meghatározásáról.
Pervezetés fajtái? (2)
- alaki pervezetés (233-236. §§): az eljárás menetének, az eljárási cselekmények
sorrendjének meghatározása, szabályszerűségük biztosítása – a felek rendelkezési jogától függetlenül - anyagi pervezetés (237. §): a bíróság tevékenységével az előterjesztett peranyag
érdemére gyakorol ráhatást – korlátja a felek kérelmei
Bíróság kérelem nélküli döntésének esetkörei:
- a Ptk. biztosítja a felek rendelkezési jogát, de mellette lehetővé teszi a hivatalbóli
döntést is [pl. Ptk. 4:167. § (1) bek.; 4:181. § (1) bek.] – jellemzően családjogi jogviták (közérdek!!!) - amiről a felek polgári jog szabályai szerint nem rendelkezhetnek, afelett eljárásjogi rendelkezés sem lehetséges, ide tartozik pl.:
* perköltség [82. § (1) bek.]
* előzetes végrehajthatóság [362. § (1) bek.]
Mi a a kétirányú felmentés a bíróság, a kérelemhez való kötöttsége alól?
- eljárásjogi alapú kivétel: igénykimerítési kötelezettség áttörése
- anyagi jogi alapú kivétel: túlterjeszkedés tilalmának áttörése
Tárgyalási elv jelentése
A felek szolgáltatják a peranyagot.
Nyomozati elv jelentése
A bíróság az előtte nem ismert, de a perben jelentőséggel
bíró tényeket és bizonyítékokat feltárja – nem zárja el a feleket attól, hogy ők is ezt tegyék.
Igazmondási kötelezettség törvényi tényállása:
A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a
valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
Igazmondási kötelezettség megszegésének konjunktív feltételei:
a) önhibájából
b) perben jelentős tény vonatkozásában olyan nyilatkozatot tesz, amelyről
c) bebizonyosodik, hogy valótlan
Ügyfélnyilvánosság
- amikor a bíróság zárt tárgyalást rendel el meghatározott esetekben [231. § (2) bek.]
- a felek és az eljárásban résztvevő más személyek jelen lehetnek az eljárási
cselekmények elvégzése során
Titkosság
- kivételesen érvényesül
- még a felek sem szerezhetnek tudomást az adott bírósági eljárási cselekményről
pl.: bíróság visszavonul tanácskozásra az ítélethozatal előtt
Közvetlenség elve:
A közvetlenség elve azt jelenti, hogy csak az szolgálhat a perben hozandó döntés alapjául, amelyet a perbíróság maga (azaz közvetlenül) észlel a per során.