Fogalmak Flashcards
Perjogi alapelv fogalom
A perjogi alapelvek olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik célja megvalósításának alapvető módszereit. Az alapelvek meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát.
Pp. I. fejezetében található vezérelvek:
a) rendelkezési elv [1. § (2) bek.; 2. §]
b) tárgyalási elv [4. § (2) bek.]
c) a felek igazmondási kötelezettsége [4. § (3)-(4) bek.]
d) jóhiszemű pervitel elve (5. §)
e) perkoncentráció elve (3. §)
f) a felek eljárástámogatási kötelezettsége [4. § (1) bek.]
g) a bíróság közrehatási tevékenysége (6. §)
Rendelkezési elv fogalma
A rendelkezési elv a fél joga az eljárás megindítására, valamint a már megindított eljárásban az eljárás tárgyának és személyi keretének, valamint részben a menetének és végének a meghatározására.
Keresetindítási monopólium jelentése:
Polgári per csak a felperes kérelmére indulhat
Hogyan indulhat meg az eljárás? (3)
- Keresetlevél
- Polgári jogi igény
- Keresetet tartalmazó irat
Túlterjeszkedés tilalmának kettős korlátja:
- Mennyiségi: A kértnél többet nem ítélhet meg
- Minőségi: A kérthez képest mást nem ítélhet meg
Mi a különbség a kérelem és az indítvány között:
Az indítványhoz a bíróság nincs kötve [pl. a bíróság nincs kötve a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, ld. 276. § (3) bek.]
Az eljárás befejeződése az felperes rendelkezése alapján
- elállás: a felperes úgy nyilatkozik, hogy az adott eljárásban igényét nem kívánja
tovább érvényesíteni, az erre vonatkozó kérelmét visszavonja - joglemondás: a felperes egyoldalú nyilatkozatával az addig fennállt követelését
megszünteti (ti. elismeri, hogy nem áll fenn a követelése)
Az eljárás befejeződése az alperes rendelkezése alapján
Az elismerés az alperes azon egyoldalú nyilatkozata, amellyel a felperes követelését valónak fogadja el.
Egyezség fogalma
Egyezség: a felek olyan szerződése, amelyben a vitás jogviszonyukat úgy rendezik, hogy valamiben kölcsönösen engednek egymásnak.
Hivatalbóliság elve (ex officio)
A bíróság dönt a per megindulásáról, a már megindult per személyi és tárgyi kereteinek, valamint menetének és végének meghatározásáról.
Pervezetés fajtái? (2)
- alaki pervezetés (233-236. §§): az eljárás menetének, az eljárási cselekmények
sorrendjének meghatározása, szabályszerűségük biztosítása – a felek rendelkezési jogától függetlenül - anyagi pervezetés (237. §): a bíróság tevékenységével az előterjesztett peranyag
érdemére gyakorol ráhatást – korlátja a felek kérelmei
Bíróság kérelem nélküli döntésének esetkörei:
- a Ptk. biztosítja a felek rendelkezési jogát, de mellette lehetővé teszi a hivatalbóli
döntést is [pl. Ptk. 4:167. § (1) bek.; 4:181. § (1) bek.] – jellemzően családjogi jogviták (közérdek!!!) - amiről a felek polgári jog szabályai szerint nem rendelkezhetnek, afelett eljárásjogi rendelkezés sem lehetséges, ide tartozik pl.:
* perköltség [82. § (1) bek.]
* előzetes végrehajthatóság [362. § (1) bek.]
Mi a a kétirányú felmentés a bíróság, a kérelemhez való kötöttsége alól?
- eljárásjogi alapú kivétel: igénykimerítési kötelezettség áttörése
- anyagi jogi alapú kivétel: túlterjeszkedés tilalmának áttörése
Tárgyalási elv jelentése
A felek szolgáltatják a peranyagot.
Nyomozati elv jelentése
A bíróság az előtte nem ismert, de a perben jelentőséggel
bíró tényeket és bizonyítékokat feltárja – nem zárja el a feleket attól, hogy ők is ezt tegyék.
Igazmondási kötelezettség törvényi tényállása:
A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a
valóságnak megfelelően kötelesek előadni.
Igazmondási kötelezettség megszegésének konjunktív feltételei:
a) önhibájából
b) perben jelentős tény vonatkozásában olyan nyilatkozatot tesz, amelyről
c) bebizonyosodik, hogy valótlan
Ügyfélnyilvánosság
- amikor a bíróság zárt tárgyalást rendel el meghatározott esetekben [231. § (2) bek.]
- a felek és az eljárásban résztvevő más személyek jelen lehetnek az eljárási
cselekmények elvégzése során
Titkosság
- kivételesen érvényesül
- még a felek sem szerezhetnek tudomást az adott bírósági eljárási cselekményről
pl.: bíróság visszavonul tanácskozásra az ítélethozatal előtt
Közvetlenség elve:
A közvetlenség elve azt jelenti, hogy csak az szolgálhat a perben hozandó döntés alapjául, amelyet a perbíróság maga (azaz közvetlenül) észlel a per során.
Mik a közvetlenség vetületei? (3)
- bizonyítás közvetlensége
- személyi közvetlenség
- időbeli közvetlenség
Bizonyítás kötelezettsége:
A bizonyítás közvetlensége azt jelenti, hogy a bizonyítási eljárást a perbíróságnak kell lefolytatnia.
Személyi közvetlenség:
A személyi közvetlenség azt jelenti, hogy a jogvitát annak a bírónak vagy bírói tanácsnak kell eldöntenie, aki vagy amely az eljárást lefolytatta.
Időbeli közvetlenségének célja:
a) A peranyag összegyűjtésének folytonossága (pl. ne teljen el hosszú idő a bizonyítás során két cselekmény között)
b) A bíró észlelései az idő elteltével elhalványulhatnak, ami befolyásolhatja a döntést
Jóhiszemű pervitel elve:
A jóhiszemű eljárás követelménye magában foglalja mindazon magatartásoktól való tartózkodást, amelyek a per elhúzódását eredményezik, felesleges költségeket okoznak vagy az eljárást egyéb módon megnehezítik, illetve az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlását valósítják meg.
Perkoncentráció elve:
A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.
Mi alapján csoportosíthatjuk a polgári per alanyait?
- Az alany részvétele szükséges vagy eshetőleges a per lefolytatásához.
- Az alany rendelkezik a fél jogállásával vagy sem. (Főszemély, mellékszemély)
Igazságszolgáltatási funkciók:
- Igazságszolgáltatás polgári ügyekben
- Igazságszolgáltatási monopólium
Mit jelent az igazságszolgáltatás egységének elve?
A jogegyenlőség általános követelménye a bírói igazságszolgáltatásban. Tartalmazza a bírósági szervezet egységes felépítésének elvét.
Mit jelent a bírósági szervezet egységes elve?
- A bíróságok szervezése azonos elveken alapul.
- A bírósági szervezet általános rendező elve a közigazgatási általános területi beosztás.
- Bírósági szervezet egységei általános hatáskörrel rendelkeznek.
- A bíróságok belső tagolása is azonos (kollégiumok), formáit törvény határozza meg.
Rendes bíróság jelentése:
Olyan bírói fórum, amely általában elbírálhat mindenféle ügyet, amely a törvény alapján bírósági útra van utalva
Vegyesfolyamodású bíróság jelentése:
Amikor egy bíróság több bírósági szinthez tartozó ügyben jogosult eljárni (elsőfokú és fellebbviteli)
Rendes bíróságok felsorolása: (4)
- járásbíróság (csak elsőfok)
- törvényszék (vegyesfolyamodású)
- ítélőtábla (fellebbviteli)
- Kúria (fellebbviteli)
Mi az a különbíróság?
A rendes bírósági szervezet mellett az ügyek meghatározott csoportjainak elbírására szerveznek egy vagy több bíróságot.
Személyi állományában, eljárási rendjében különbözik a rendes bíróságoktól. Magyarországon nem működik ilyen.
Mi az a rendkívüli bíróság?
Olyan különös bíróság, amelyet
ideiglenes jelleggel, meghatározott ügyek elbírálására vagy speciális személyi körrel szembeni eljárás lefolytatására hoznak létre. Jogállamokban nem működik rendkívüli bíróság.
Elsőfokú társasbíráskodás lehetőségei:
- PP alapján:
* munkaügyi perek, 1 bíró - 2 ülnök (kötelező)
* kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos per, tanács (törvényszék, jelentős, bonyolult) (lehetőség) - Külön törvény alapján:
* szabadalmi perek (három hivatásos bíró)
Objektív kizárási ok jelentése, felsorolása:
Objektív kizárási ok feltételezi az ügynek a bíróval való valamilyen összefüggését. Bíró kizárása kötelező.
1. A közvetlen érdekeltség
2. A képviselői érdekeltség
3. A hozzátartozói érdekeltség
4. Az eljárási érdekeltség
5. A közvetítői érdekeltség
A közvetlen érdekeltség fogalma:
Senki sem lehet saját ügyének a bírája. Nem lehet bíró a felperes, az alperes, de peres fél sem.
A képviselői érdekeltség fogalma:
A felperes, az alperes, a peres fél képviselője vagy volt képviselője (ha a perbeli ügyben eljárt) nem lehet bíró.
A hozzátartozói érdekeltség fogalma:
A felperes, az alperes, a peres fél hozzátartozója nem lehet a perbeli ügy bírája.
Az eljárási érdekeltség fogalma:
A bíró az ügyben való egyéb részvétele miatt kizárt: tanúként, szakértőként, szakvéleményt adott. Saját magát a bíró nem ellenőrizheti.
A közvetítői érdekeltség fogalma:
Ki van zárva a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy.
Az elintézés fogalma:
Gyűjtőfogalom. Minden eljárási cselekményt magába foglal.
Tárgyi jog fogalma
Gyűjtőfogalom: mindenkire vonatkozó, mindenki által alkalmazandó absztrakt írott jogi és szokásjogi normák együttes elnevezése. (dare, facere, preastare, non facere)
Alanyi jog fogalma:
A tárgyi jog ír elő valamely személy javára egy másik személy által tanúsítandó valamely magatartást.
Igény fogalma:
Az alanyi jog megsértése esetén főszabály szerint átalakul igénnyé, amely bírósági úton érvényesíthető.
Magánjogi igényérvényesítés és fajtái
A jogosult közvetlenül maga érvényesíti igényét a kötelezettel szemben (törvényes zálogjog, kötbér)
Fajtáti: önvédelem és önsegély
Önvédelem fogalma:
A sértett a vele szemben jogtalan, közvetlen és másként el nem hárítható támadás visszaverése a sértett által.
Önsegély fogalma:
A már bekövetkezett sérelem önhatalmú helyreállítása.
Közjogi igényérvényesítés:
Állam által létrehozott szerveken keresztül történik az igényérvényesítés: bírói út, végrehajtás. (Tilos az önhatalom)
Polgári per fogalma
A polgári per a polgári ügyben igazságszolgáltatás megvalósulására irányuló, meghatározott törvényi rendben végbement tevékenység, a bíróság, a felek és az eljárás más alanyinak cselekvő közreműködése mellett.
Polgári per jellemzői:
- Kérelemre induló eljárás
- Jogvitarendező eljárás
- Bírósági eljárás
- Kétoldalú meghallgatás elve
- Jogérvényesítés vagy jogvédelem
Polgári per szakaszai:
- Elsőfokú eljárás (szükségképpeni):
* a) perfelvételi szak
* b) érdemi térgyalás (biznoyítási szakasz) - Másodfokú eljárás (nem szükségképpeni)
- Felülvizsgálati eljárás (nem szükségképpeni)
- Végrehjtási eljárás (nem szükségképpeni)
