Fogalmak

Question 1

Perjogi alapelv fogalom

Answer 1

A perjogi alapelvek olyan általános tételek, amelyek megszabják az eljárás egész felépítését, áthatják valamennyi szabályát és intézményét, kijelölik célja megvalósításának alapvető módszereit. Az alapelvek meghatározzák a polgári eljárás alanyai tevékenységének természetét és tartalmát.

Question 2

Pp. I. fejezetében található vezérelvek:

Answer 2

a) rendelkezési elv [1. § (2) bek.; 2. §]
b) tárgyalási elv [4. § (2) bek.]
c) a felek igazmondási kötelezettsége [4. § (3)-(4) bek.]
d) jóhiszemű pervitel elve (5. §)
e) perkoncentráció elve (3. §)
f) a felek eljárástámogatási kötelezettsége [4. § (1) bek.]
g) a bíróság közrehatási tevékenysége (6. §)

Question 3

Rendelkezési elv fogalma

Answer 3

A rendelkezési elv a fél joga az eljárás megindítására, valamint a már megindított eljárásban az eljárás tárgyának és személyi keretének, valamint részben a menetének és végének a meghatározására.

Question 4

Keresetindítási monopólium jelentése:

Answer 4

Polgári per csak a felperes kérelmére indulhat

Question 5

Hogyan indulhat meg az eljárás? (3)

Answer 5

1. Keresetlevél
2. Polgári jogi igény
3. Keresetet tartalmazó irat

Question 6

Túlterjeszkedés tilalmának kettős korlátja:

Answer 6

1. Mennyiségi: A kértnél többet nem ítélhet meg
2. Minőségi: A kérthez képest mást nem ítélhet meg

Question 7

Mi a különbség a kérelem és az indítvány között:

Answer 7

Az indítványhoz a bíróság nincs kötve [pl. a bíróság nincs kötve a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, ld. 276. § (3) bek.]

Question 8

Az eljárás befejeződése az felperes rendelkezése alapján

Answer 8

1. elállás: a felperes úgy nyilatkozik, hogy az adott eljárásban igényét nem kívánja
   tovább érvényesíteni, az erre vonatkozó kérelmét visszavonja
2. joglemondás: a felperes egyoldalú nyilatkozatával az addig fennállt követelését
   megszünteti (ti. elismeri, hogy nem áll fenn a követelése)

Question 9

Az eljárás befejeződése az alperes rendelkezése alapján

Answer 9

Az elismerés az alperes azon egyoldalú nyilatkozata, amellyel a felperes követelését valónak fogadja el.

Question 10

Egyezség fogalma

Answer 10

Egyezség: a felek olyan szerződése, amelyben a vitás jogviszonyukat úgy rendezik, hogy valamiben kölcsönösen engednek egymásnak.

Question 11

Hivatalbóliság elve (ex officio)

Answer 11

A bíróság dönt a per megindulásáról, a már megindult per személyi és tárgyi kereteinek, valamint menetének és végének meghatározásáról.

Question 12

Pervezetés fajtái? (2)

Answer 12

1. alaki pervezetés (233-236. §§): az eljárás menetének, az eljárási cselekmények
   sorrendjének meghatározása, szabályszerűségük biztosítása – a felek rendelkezési jogától függetlenül
2. anyagi pervezetés (237. §): a bíróság tevékenységével az előterjesztett peranyag
   érdemére gyakorol ráhatást – korlátja a felek kérelmei

Question 13

Bíróság kérelem nélküli döntésének esetkörei:

Answer 13

1. a Ptk. biztosítja a felek rendelkezési jogát, de mellette lehetővé teszi a hivatalbóli
   döntést is [pl. Ptk. 4:167. § (1) bek.; 4:181. § (1) bek.] – jellemzően családjogi jogviták (közérdek!!!)
2. amiről a felek polgári jog szabályai szerint nem rendelkezhetnek, afelett eljárásjogi rendelkezés sem lehetséges, ide tartozik pl.:
   * perköltség [82. § (1) bek.]
   * előzetes végrehajthatóság [362. § (1) bek.]

Question 14

Mi a a kétirányú felmentés a bíróság, a kérelemhez való kötöttsége alól?

Answer 14

1. eljárásjogi alapú kivétel: igénykimerítési kötelezettség áttörése
2. anyagi jogi alapú kivétel: túlterjeszkedés tilalmának áttörése

Question 15

Tárgyalási elv jelentése

Answer 15

A felek szolgáltatják a peranyagot.

Question 16

Nyomozati elv jelentése

Answer 16

A bíróság az előtte nem ismert, de a perben jelentőséggel
bíró tényeket és bizonyítékokat feltárja – nem zárja el a feleket attól, hogy ők is ezt tegyék.

Question 17

Igazmondási kötelezettség törvényi tényállása:

Answer 17

A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a
valóságnak megfelelően kötelesek előadni.

Question 18

Igazmondási kötelezettség megszegésének konjunktív feltételei:

Answer 18

a) önhibájából
b) perben jelentős tény vonatkozásában olyan nyilatkozatot tesz, amelyről
c) bebizonyosodik, hogy valótlan

Question 19

Ügyfélnyilvánosság

Answer 19

• amikor a bíróság zárt tárgyalást rendel el meghatározott esetekben [231. § (2) bek.]
• a felek és az eljárásban résztvevő más személyek jelen lehetnek az eljárási
  cselekmények elvégzése során

Question 20

Titkosság

Answer 20

• kivételesen érvényesül
• még a felek sem szerezhetnek tudomást az adott bírósági eljárási cselekményről
  pl.: bíróság visszavonul tanácskozásra az ítélethozatal előtt

Question 21

Közvetlenség elve:

Answer 21

A közvetlenség elve azt jelenti, hogy csak az szolgálhat a perben hozandó döntés alapjául, amelyet a perbíróság maga (azaz közvetlenül) észlel a per során.

Question 22

Mik a közvetlenség vetületei? (3)

Answer 22

1. bizonyítás közvetlensége
2. személyi közvetlenség
3. időbeli közvetlenség

Question 23

Bizonyítás kötelezettsége:

Answer 23

A bizonyítás közvetlensége azt jelenti, hogy a bizonyítási eljárást a perbíróságnak kell lefolytatnia.

Question 24

Személyi közvetlenség:

Answer 24

A személyi közvetlenség azt jelenti, hogy a jogvitát annak a bírónak vagy bírói tanácsnak kell eldöntenie, aki vagy amely az eljárást lefolytatta.

Question 25

Időbeli közvetlenségének célja:

Answer 25

a) A peranyag összegyűjtésének folytonossága (pl. ne teljen el hosszú idő a bizonyítás során két cselekmény között) b) A bíró észlelései az idő elteltével elhalványulhatnak, ami befolyásolhatja a döntést

Question 26

Jóhiszemű pervitel elve:

Answer 26

A jóhiszemű eljárás követelménye magában foglalja mindazon magatartásoktól való tartózkodást, amelyek a per elhúzódását eredményezik, felesleges költségeket okoznak vagy az eljárást egyéb módon megnehezítik, illetve az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlását valósítják meg.

Question 27

Perkoncentráció elve:

Answer 27

A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.

Question 28

Mi alapján csoportosíthatjuk a polgári per alanyait?

Answer 28

1. Az alany részvétele szükséges vagy eshetőleges a per lefolytatásához. 2. Az alany rendelkezik a fél jogállásával vagy sem. (Főszemély, mellékszemély)

Question 29

Igazságszolgáltatási funkciók:

Answer 29

1. Igazságszolgáltatás polgári ügyekben 2. Igazságszolgáltatási monopólium

Question 30

Mit jelent az igazságszolgáltatás egységének elve?

Answer 30

A jogegyenlőség általános követelménye a bírói igazságszolgáltatásban. Tartalmazza a bírósági szervezet egységes felépítésének elvét.

Question 31

Mit jelent a bírósági szervezet egységes elve?

Answer 31

1. A bíróságok szervezése azonos elveken alapul. 2. A bírósági szervezet általános rendező elve a közigazgatási általános területi beosztás. 3. Bírósági szervezet egységei általános hatáskörrel rendelkeznek. 4. A bíróságok belső tagolása is azonos (kollégiumok), formáit törvény határozza meg.

Question 32

Rendes bíróság jelentése:

Answer 32

Olyan bírói fórum, amely általában elbírálhat mindenféle ügyet, amely a törvény alapján bírósági útra van utalva

Question 33

Vegyesfolyamodású bíróság jelentése:

Answer 33

Amikor egy bíróság több bírósági szinthez tartozó ügyben jogosult eljárni (elsőfokú és fellebbviteli)

Question 34

Rendes bíróságok felsorolása: (4)

Answer 34

1. járásbíróság (csak elsőfok) 2. törvényszék (vegyesfolyamodású) 3. ítélőtábla (fellebbviteli) 4. Kúria (fellebbviteli)

Question 35

Mi az a különbíróság?

Answer 35

A rendes bírósági szervezet mellett az ügyek meghatározott csoportjainak elbírására szerveznek egy vagy több bíróságot. Személyi állományában, eljárási rendjében különbözik a rendes bíróságoktól. Magyarországon nem működik ilyen.

Question 36

Mi az a rendkívüli bíróság?

Answer 36

Olyan különös bíróság, amelyet ideiglenes jelleggel, meghatározott ügyek elbírálására vagy speciális személyi körrel szembeni eljárás lefolytatására hoznak létre. Jogállamokban nem működik rendkívüli bíróság.

Question 37

Elsőfokú társasbíráskodás lehetőségei:

Answer 37

1. PP alapján: * munkaügyi perek, 1 bíró - 2 ülnök (kötelező) * kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos per, tanács (törvényszék, jelentős, bonyolult) (lehetőség) 2. Külön törvény alapján: * szabadalmi perek (három hivatásos bíró)

Question 38

Objektív kizárási ok jelentése, felsorolása:

Answer 38

Objektív kizárási ok feltételezi az ügynek a bíróval való valamilyen összefüggését. Bíró kizárása kötelező. 1. A közvetlen érdekeltség 2. A képviselői érdekeltség 3. A hozzátartozói érdekeltség 4. Az eljárási érdekeltség 5. A közvetítői érdekeltség

Question 39

A közvetlen érdekeltség fogalma:

Answer 39

Senki sem lehet saját ügyének a bírája. Nem lehet bíró a felperes, az alperes, de peres fél sem.

Question 40

A képviselői érdekeltség fogalma:

Answer 40

A felperes, az alperes, a peres fél képviselője vagy volt képviselője (ha a perbeli ügyben eljárt) nem lehet bíró.

Question 41

A hozzátartozói érdekeltség fogalma:

Answer 41

A felperes, az alperes, a peres fél hozzátartozója nem lehet a perbeli ügy bírája.

Question 42

Az eljárási érdekeltség fogalma:

Answer 42

A bíró az ügyben való egyéb részvétele miatt kizárt: tanúként, szakértőként, szakvéleményt adott. Saját magát a bíró nem ellenőrizheti.

Question 43

A közvetítői érdekeltség fogalma:

Answer 43

Ki van zárva a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy.

Question 44

Az elintézés fogalma:

Answer 44

Gyűjtőfogalom. Minden eljárási cselekményt magába foglal.

Question 45

Tárgyi jog fogalma

Answer 45

Gyűjtőfogalom: mindenkire vonatkozó, mindenki által alkalmazandó absztrakt írott jogi és szokásjogi normák együttes elnevezése. (dare, facere, preastare, non facere)

Question 46

Alanyi jog fogalma:

Answer 46

A tárgyi jog ír elő valamely személy javára egy másik személy által tanúsítandó valamely magatartást.

Question 47

Igény fogalma:

Answer 47

Az alanyi jog megsértése esetén főszabály szerint átalakul igénnyé, amely bírósági úton érvényesíthető.

Question 48

Magánjogi igényérvényesítés és fajtái

Answer 48

A jogosult közvetlenül maga érvényesíti igényét a kötelezettel szemben (törvényes zálogjog, kötbér) Fajtáti: önvédelem és önsegély

Question 49

Önvédelem fogalma:

Answer 49

A sértett a vele szemben jogtalan, közvetlen és másként el nem hárítható támadás visszaverése a sértett által.

Question 50

Önsegély fogalma:

Answer 50

A már bekövetkezett sérelem önhatalmú helyreállítása.

Question 51

Közjogi igényérvényesítés:

Answer 51

Állam által létrehozott szerveken keresztül történik az igényérvényesítés: bírói út, végrehajtás. (Tilos az önhatalom)

Question 52

Polgári per fogalma

Answer 52

A polgári per a polgári ügyben igazságszolgáltatás megvalósulására irányuló, meghatározott törvényi rendben végbement tevékenység, a bíróság, a felek és az eljárás más alanyinak cselekvő közreműködése mellett.

Question 53

Polgári per jellemzői:

Answer 53

1. Kérelemre induló eljárás 2. Jogvitarendező eljárás 3. Bírósági eljárás 4. Kétoldalú meghallgatás elve 5. Jogérvényesítés vagy jogvédelem

Question 54

Polgári per szakaszai:

Answer 54

1. Elsőfokú eljárás (szükségképpeni): * a) perfelvételi szak * b) érdemi térgyalás (biznoyítási szakasz) 2. Másodfokú eljárás (nem szükségképpeni) 3. Felülvizsgálati eljárás (nem szükségképpeni) 4. Végrehjtási eljárás (nem szükségképpeni)