Előző évek vizsga kérdései

Question 1

Mit jelent a nyílt számozási rendszer?

Answer 1

Nem kell mindig a belföldi rendeltetési számot tárcsázni, így rövidebb a hívott szám, de így nem
egyértelmű (ezért ki kell pótolni pl. 00 vagy 06-tal, hogy egyértelmű legyen).
Belföldi rendeltetési számoknak hívjuk ezeket:
- Körzetszám: Esztergom és környéke (33)
- Hálózatkijelölő szám: Telenor(20), Vodafone (70) stb…
- Szolgáltatáskijelölő szám: emeltdíjas (90)

Question 2

Mit jelent a zárt számozási rendszer?

Answer 2

Mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni, emiatt a szám egyértelmű is lesz. Mivel
egyértelmű a szám, ezért nincs szükség a belföldi előtét számokra (pl. 00 vagy 06).

Question 3

Melyiknek mi az előnye? (nyílt/zárt számozási rendszer)

Answer 3

Nyílt: rövidebb a szám, könyebb megjegyezni, gyorsabb tárcsázni
Zárt: egyértelmű szám, több szám kiosztható így

Question 4

Magyarországon melyiket használják vezetékes telefonhálózatokban?

Answer 4

Nyílt

Question 5

Magyarországon melyiket használják mobiltelefon-hálózatokban?

Answer 5

Zárt

Question 6

Mi az az IMSI? (Rövidítés feloldása kevés, magyarázza is el pár szóval!)

Answer 6

International Mobile Subscriber Identity (nemzetközi mobil előfizetői azonosító).
Ez azonosítja a GSM hálózatokban az előfizetőt, minden SIM kártyához egy egyedi azonosító van
rendelve.

Question 7

Mi az az IMEI? (Rövidítés feloldása kevés, magyarázza is el pár szóval!)

Answer 7

International Mobile Equipment Identity (nemzetközi mobilkészülék-azonosító)
Minden telefonban van egy (a világon egyedi) azonosító, általában az akkumulátor alá van írva. Ha
a tárcsázóba beírod a *#06# kódot, akkor az is megadja az IMEI számot. Ha az aksi alatt levő szám
és a kód által kiadott szám nem egyezik, akkor a telefon valószínűleg lopott.

Question 8

Egy-két mondatban ismertesse a GPRS szolgáltatás lényegét!

Answer 8

GPRS: General Packet Radio Service (általános csomag alapú rádiós szolgáltatás).
Csomagkapcsoláson alapul, nem pedig áramkörkapcsoláson.
A felhasználónak csak a ténylegesen forgalmazott adatmennyiség után kell fizetnie, ellentétben a
korábbi idő alapú számlázással.

Question 9

Mi az EDGE működésének lényege? Hogyan változott segítségével az egyetlen csatornában (egy vivő egy időre)
átvihető bitek száma?

Answer 9

EDGE: Enhanced Data Rate for GSM Evolution
Javított modulációs eljárást alkalmaz:
A GMS-hez képest (eredetileg) 1bit/szimbólum átvitelről 3bit/szimbólum átvitelre nőtt
(3x sebesség)
GSM adatsebessége 60-80 kb/s volt, EDGE adatsebessége: 150-180 kb/s

Question 10

Mit jelent a duplexitáskezelés (duplexing)? (Azaz, milyen feladatot oldanak meg általa?)

Answer 10

A duplexitáskezelés: kétirányú adatforgalom egy csatornán keresztül.
A duplexitáskezelés feladata a fel- és lefele irányuló adatok elkülönítése.

Question 11

UMTS-ben milyen lehetséges módokon oldják meg a duplexitáskezelés feladatát? Mindegyik módon egy-egy
mondattal ismertesse!

Answer 11

Két lehetőség van duplexitáskezelés szempontjából: időben vagy frekvenciában.
Időben(TDD - Time Division Duplexing): A fel és letöltés időben váltakozik, de mindkettő
ugyanazt a frekvenciasávot használja.

Frekvenciában: FDD(Frequency Division Duplexing): A Fel és letöltés külön frekvenciasávokat használ +
kell fenntartani üres frekvenciasávokat (védősávokat),
hogy DL és UL ne zavarja egymást,

Question 12

A keverő kódolás során csak kvázi ortogonális kódokat használnak UMTS-be. Miért nem használnak teljesen
ortogonálisat?

Answer 12

Ahhoz, hogy teljesen ortogonális kódokat kapjunk, a jeleket szinkronizálni kell, ami sok erőforrást
igényel, ezért inkább nem szinkronizálunk. A minőségi különbség nem annyira érezhető, hogy
megérje a szinkronizálással bajlódni.

Question 13

Mi kvázi ortogonális kódok alkalmazásának hátránya?

Answer 13

Mivel nincs szinkronizáció, ezért a jelek zajosak lesznek, ezért kell figyelni a teljesítményszintet,
hogy ne legyen domináns a zaj.

Question 14

Puha hívásátadásban két Node-B-vel tart kapcsolatot a végberendezés. Az egyik a teljesítmény növelésére, a
másik a szinten tartására szólítja fel a mobilt. Mit tesz ekkor a mobil és miért?

Answer 14

Puha átadáskor van egy általános szabályrendszer:
1. Ha bárki csökkentésre utasítja a végberendeztést, akkor csökkent
2. Amúgy, ha bárki szinten tartásra utasítja, akkor szinten tart
3. Amúgy növel
A szabály alapján: Senki sem mondta neki, hogy csökkentse a teljesítményt (1. szabály), de az
egyik Node-B szinten tartásra utasította (2. szabály), így az lesz érvényben.
Logikus magyarázat:
2 Node-B vel tart kapcsolatot éppen, ha növelné a teljesítményét, akkor az egyik Node-B-vel
jobb lenne a kapcsolata, de akkor a másik cellát tönkretenné, hiszen a növekedő
teljesítménnyel elnyomná az összes többi (alacsonyabb teljesítménnyel adó) eszközt. Ezért,
mivel az egyik Node-B-nek elég az is, ha szinten tart az eszköz, akkor elég lesz csak szinten
tartani.

Question 15

Nem régen vezették be a mobilszolgáltatók a “HD hang” fantázianevű, AMR-WB-t használó beszédátviteli
szolgáltatást. Miért jobb e kodekkel a hangminőség és jelenleg mik a szolgáltatás igénybevételének korlátai?

Answer 15

Az AMR-WB egy adaptív többsebességű, szélessávú kódoló.
Kizárólag 3G hálózaton lehet használni.
Mivel szélesebb spektrummal rendelkezik, (16kHz mintavételezés), illetve a korábbi kódolókhoz
képest javításokat végeztek rajta, így nagyobb adatsebességre és jobb minőségre képes.
Adaptív bitrátával rendelkezik (6-24 kbit)

Question 16

Maxmimum mekkora egyirányú “szájtól fülig tartó” késleltetést talál a felhasználók többsége nagyon jónak (az
ITU G.114 ajánlás szerint)? Mértékegységet is írjon, anélkül 0p!

Answer 16

0-200 ms

Question 17

Mekkora egyirányú “szájtól fülig tartó” késleltetés felett lesz elégedetlen majdnem az összes felhasználó (az
ITU G.114 ajánlás szerint)? Mértékegységet is írjon, anélkül 0p!

Answer 17

550 ms fölött

Question 18

Egy mondatban ismertesse, mit jelent beszédkodekek esetén az adaptivitás képessége!

Answer 18

Ha valamelyik alrendszerben pl (hálózat) nagy terhelés lép fel, akkor a kodek jelsebessége ehhez
igazodik (pl. csökken).

Question 19

Egy mondatban ismertesse, mit jelent beszédkodekek esetén az átlátszóság!

Answer 19

Azt, hogy a kodekek főleg beszédhangra lettek tervezve, így tudjuk hogy a beszédhang (300-3400
Hz között) átvihető, de vajon nem beszédhang átvihető-e rajtuk?

Question 20

Rajzolja le az IPTV fejállomás (headend) vázlatos felépítését! Minden építőelemről írja le egy-egy mondatban,
hogy mire szolgál!

Answer 20

Content aggregation: műsorfolyamok összegyűjtése különböző forrásokból, mivel a
tartalom szolgáltatója (jellemzően a TV társaság) többféle technológiával is eljuttathatja a műsort
az IPTV szolgáltatónak pl.: - DVB-T (földfelszíni digitális TV ) vagy DVB-S (műholdas digitális TV )
Media transcoding: a médiafolyam (kép és hang) újrakódolása az IPTV rendszer
követelményeinek megfelelően pl.:
- sávszélesség-igény
- videókeretek gyakorisága
- felbontás
IP Scrambler: Az újrakódolt médiafolyamból IP hálózaton továbbítható adatcsomagok
készítése: IP/UDP/RTP/MPEG-2 TS/ES beágyazás
CAS/DRM: (Conditional Access System/Digital Rights Management):
hozzáférés-szabályozást (adott előfizető melyik csatornához, illetve on demand tartalomhoz férhet
hozzá), valamint a digitális tartalmak jogi és technikai védelmét megvalósító alrendszerek

Question 21

Mire jó az IGMP protokoll?

Answer 21

IGMP: Internet Group Management Protocol (multicast csomópontok menedzsmentje a hálózaton)
Az IGMP protokollal az IP végpontok és útválasztók menedzselni tudják a csoporttagságokat.
pl.: IGMPv2 protokoll segítségével, ha egy router kap LeaveGroup üzenetet, akkor rövid időn belül
leállítja az adott csoport felé irányuló forgalmat (abban az esetben, ha már nincs senki a
csoportban)

Question 22

Mire jó az PIM protokollcsalád?

Answer 22

PIM: Protocol Independent Multicast
A PIM egy multicast útválasztási protokollcsalád. A multicast fákat általában IGMP üzenetek
segítségével építi fel (akár implicit, akár explicit módon).

Question 23

Mi az előnye és mi a hátránya a de-jitter puffer használatának?

Answer 23

Alap probléma:
A pufferbe változó időközökkel érkeznek a csomagok, de fix rátával kerülnek kiolvasásra. A
késleltetés ingadozását hívjuk jitternek. A de-jitter putter arra használatos, hogy kiküszöbölje az
ingadozás által okozott problémákat.
Hátránya: Megnöveli a késleltetést, real-time rendszerek esetén ezt jobb lenne minél
alacsonyabban tartani.
Előnye: A csomagok fix rátával kerülhetnek kiolvasásra, mivel azok előre rendelkezésre állnak a
pufferben. Így nem fordul elő olyan, hogy olyan keretet szeretnénk kiolvasni, ami még nem
érkezett meg.

Question 24

GSM hálózatokban miért fontos, hogy a mobil végberendezés tudja szabályozni a sugárzási teljesítményt?

Answer 24

A sugárzási teljesítmény adaptív, ez kíméli a telepet, minimalizálja az élettani kockázatokat, és az adaptív teljesítmény nem zavarja a többi cellát (mivel azok más teljesítménnyel működnek).

Question 25

GSM hálózatokban a mobil végberendezés milyen gyakran szabályozza a sugárzási teljesítményt?

Answer 25

2/sec gyakorisággal

Question 26

UMTS hálózatokban miért fontos, hogy a mobil végberendezés tudja szabályozni a sugárzási teljesítményt?

Answer 26

A teljesítményszabályozásnak köszönhetően minden mobil jele nagyjából egyforma teljesítménnyel érkezik be a Node B-hez (ha nem így lenne, akkor egy erősebb jel elnyomná az összes többi gyengébbet a cellán belül és tönkretenné az egész cella kommunikációját).

Question 27

UMTS hálózatokban a mobil végberendezés milyen gyakran szabályozza a sugárzási teljesítményt?

Answer 27

1500/sec gyakorisággal

Question 28

GSM hálózatokban mekkora lehet egy cella átmérője (min-max)?

Answer 28

0,5-35 km

Question 29

mik az előnyei a kisebb celláknak?

Answer 29

• a kis cellaméretnek köszönhetően több cellát tudunk létrehozni, így több ember tudja azokat egyidejűleg használni (→ami nagyobb forgalmat generál) - kisebb adóteljesítmény elég (→kisebb élettani kockázat, kisebb fogyasztás)

Question 30

mik az előnyei a nagyobb celláknak?

Answer 30

• kevesebb bázisállomás szükséges (→kisebb élettani kockázat / →olcsóbb) - a kevés bázisállomás nem rondítja el a tájképet :P - ritkán lakott területekre ez is elég

Question 31

Írja le az 1,2,4 jegyű ortogonális számokat.

Answer 31

1 számjegy: 1 2 számjegy : (1,1 ) (1,-1) 4 számjegy : (1,1,1,1) , (1,1,-1,-1),(1,-1,1,-1),
(-1,1,1,-1)

Question 32

Egy VoIP/PSTN átjárónak(gateaway) mi a 3 fő feladata? Mindegyiket ismertesse 1-2 mondatban, és adjon példát is a működés közben alkalmazott protokollokra! (A nevük megemlítése elég)

Answer 32

1. Beszédkódolás és dekódolás Feladata a hang kódolása és dekódolása (általában A/D és D/A átalakítók). Ilyen kodekek például: PCM ←→ G.729 (VoIP kodek)
2. Beszédcsomagok szállítása Tipikusan egy UDP csomagba ágyazott RTP csomagban szállítja a kodekek által kódolt információt. További szállítási protokollok SDH ←→IP/UDP/RTP
3. Jelzési feladatok Legfontosabb feladata a kapcsolat felépítése és bontása. Egy ilyen páros pl: SS7 ←→H.323

Question 33

Mit mérünk a MOS-sal (Mean Opinion Score)?

Answer 33

A kodekeket által előállított beszédhangminőséget lehet MOS-sal jellemezni (szubjektív vélemény által).

Question 34

Mik a MOS lehetséges értékei, melyik érték kb mit jelent?

Answer 34

A MOS által használt skála (4 fölött már nagyon jónak számít): 1: elfogadhatatlan 2: gyenge 3: közepes 4: jó 5:tökéletes

Question 35

Hogyan mérjük a MOS-t?

Answer 35

15-40 ember pontoz több mintát és a pontoknak veszik az átlagát, ezzel mérve a hang minőségét.

Question 36

Soroljon fel legalább 6 beszédkódolót, írja mellé, hol használják (milyen hálózatokban), és körülbelül mennyi az adatsebessége! Írja le a mértékegységeket is, és ha rövidítést használ a kodek nevénél, azt oldja is fel!

Answer 36

Rövidítés Teljes név Hol használják Adatsebesség
PCM: Pulse Code Modulation Vezetékes távbeszélő hálózat 64 kb/s (GSM) FR GSM Full Rate (teljes sebességű) GSM 13 kb/s (GSM) HR GSM Half Rate (félsebességű) GSM 5,6 kb/s (GSM) EFR GSM Enhanced Full Rate
(javított teljes sebességű)
GSM 13 kb/s
AMR Adaptive Multirate
(adaptív, többsebességű)
3G mobil távb. hálózat 4,75-12,2 kb/s
AMR-WB Adaptive Multirate Wideband
(-||- +szélessávú)
3G mobil távb. hálózat 6,6-23,85 kb/s

Question 37

Mi a trönk(vonal)?

Answer 37

Központok között futó átviteli útak, ami egy vagy néhány átviteli csatornát fog össze.

Question 38

Mi az előfizetői hurok (helyi hurok, local loop, subscriber loop)?

Answer 38

Az előfizetőtől az első központig tartó átviteli út.

Question 39

A Next Generation Networks hálózatokban milyen protokoll a „közös nevező”, amellyel minden adatot
átvisznek a hálózaton belül?

Answer 39

A gerinchálózatokon IP protokoll a közös nevező.

Question 40

Adjon példákat NGN-ben használt hozzáférési hálózatokra!

Answer 40

ADSL, kábelTV, 4G mobil, dedikált optikai szál

Question 41

Adjon példákat NGN-ben használható végberendezésekre!

Answer 41

TV, tablet, mobiltelefon, laptop, vezetékes telefon

Question 42

Adjon példákat NGN szolgáltatásokra!

Answer 42

telefonszolgáltatás, TV szolgáltatás, Internet szolgáltatás //(VOIP, HDTV stb..)