Diplomáciatörtenet Hellén Világ És A Római Birodalom Flashcards
Hellén diplomácia, a proxénia intézménye! Jellemzők, alapelvek, feladatai
A proxénia a proxenisz szóbol szarmazik, jelentese “a koz vendege”
A xenox amugy azt jelenti, idegen -> tehat aki ismeretlen, az vendeg.
A hellen vilagban mindenki ismeretlennek szamitott, a vendegek befogadasa erkolcsi kotelessegnek szamitott. Bar a proxenis kulonleges statuszt elvezett, ez annak volt betudhato, hogy megis valamilyen modon kotodott az allamhoz, igy kivetelt kepzett a gyanakvas alol.
2 alapelve:
- : elol jaro, elolallo -> ez szavatolja a proxenisz allampolgarsaga szerinti allam baratsagat. Sajat allampolgara vedelmeben barmikor fellephet. Tevekenyseke a lakohelyehez tehat idegen foldhoz kotodott, de teljes jogu tagja maradt anyaallamanak.
- : az elsobol kovetkezik: a proxeniszt befogado allamok elismerik a kozos ugyek intietesere jogosultnak -> vagyis a mindket allamot erinto ugyek intezesere
Feldatuk nem egyseges: kereskedovarosokban kereskedelmi kozvetitok voltak, szakralis varosokban szakralis feladatokat lattak el.
Kr.e. VII. Szazadban intezmenyesult a proxenia
Proiszthasztai fogalma. Ki lehet proxenosz? Milyen jogai vannak? Proxenosz hanyatlasa
Proiszthasztai: eloljarossag. A proxenosz a varosban elo betelepultrk kvazi vezetoje, aki helyettuk jogosult eljarni a varosi hatosagoknal.
Proxenosz statuszt maganszemely igenyelhette. A testulet valasztotta meg, es a cim elethosszig tartott es orokolheto volt. Alapja a szerzodeses jogviszony, alanyat jogok es kotelessegek illettek.
Voltakmaltalanos jogai: nep altal biztositott vedelem, allami tamogatas a proxenosz lanyanak hozomanyahoz.
Kulonleges jogai: a koz jotevoje, nyilvanos megtiszteltetes, korona viselesenek joga, teljes adomentesseg, varosi ingatlan birtoklasa, javak birtoklasa varoson belul es kivul is, halal eseten allami penzen torteno temetes.
A proxenia hanyatlasa, athen hanyatlasaval, a varosallamok onallosaganak elvesztesevel egyidoben tortent. A latin hoditas utan a rang gyorsan eltunt, caesar idejen mar nem is szerepelt a cimek kozott. Jelentesvaltozason ment keresztul: patronatus, majd patronus valt belole.
Romai diplomacia kialakulasa, jellemzoi, elteres a gorog diplomaciatol.
Mar a romai kiralysag idejeben (kr.e 753-509) kialakult egy szokas, hogy a rex vagyis a kiralynak jogaban allt kuldotteket fogadni. Kulonbseg a gorog diplomaciatol, hogy itt a kuldott az uralkodo vendege volt nem kozvendeg.
A romai diplomacia a legatus- kovet intezmenyen nyugodott. Az elnevezes a lex, legis, azaz jog szobol ered,theat “akinek joga van”.
A legatus eredetileg a roma altal mas allamokba kuldott majd kesobb az onnet fogadott szemeny, megbecsult ember.
A romai legatio fogalma, meghatarozasa. Kik lehettek legatiok?
A romai koztarsasag ideje a szenatus valasztotta ki tagjai kozul azt a szemelyt, akit ehinseg vagy hadi allapot idejen roma erdekeinek kepviseletevel biztak meg. Alapja a ius fetiale, azaz olyan szemely akik az istenek megbizasabol kozvetitok lehettek - tehat fetiales: papok. A tiszteletet szamukra az biztositotta, hogy spiritualis vedelem alatt alltak.
A romai legatio feladatai, a romaban elo kovetek, ellenseges orszagok kovetei.
Feladatuk minden esetben meg voltak hatarozva. Ha tobb fobol allt, akkor rangban a legmagasabb a princeps legationis vezette. Ha nem uzenetatadas volt a feladatuk, roma erdekeben kellett eljarniuk.
A lex tullia (marcus tulkius cicero nevebol alkotott torveny) korlatozta a megbizasi idot. Extra feladatta valt az uzenetek visszahozasa. Feladatuk ellatasahoz ellatmanyt kaptak, belatasuk szerint hasznalhattak.
A romaban elo kovetek ajandekokat kaptak, diszhelyet a jatekokon es ingyenes orvosi ellatast. A barati allamok kovetei voltak - quaestori ellatasban reszesultek (alacsonyabb rangu magisztratus).
Ellenseges orszag kovetei a legati romani statuszt kaptak (romaban elo kovet), a mars mezon levo villa publicaba internaltak oket (ez a terulet diplomaciai mentesseget elvezett katonai orizettel)
Feladatuk teljesitese soran a latint vagy sajat anyanyelvuket hasznaltak, ilyenkor azonban szukseg volt interpres-re azaz tolmacsra.
Frank birodalom kialakulasa, frank kiralysag. Bizanc diplomaciai szerepe
Nyugat romai birodalom megbukik 476-ban es europai nyugati reszen megszunnek az allamkozi kapcsolatok. Kelet romai birodalom valt meghatarozova. A mediterraneum megszunt sulypont lenni, a foldkozi-tenger egeszet integralni kepes politikai ero.
Frank kiralysa 481-bennalakult meg Klodvig altal, o ad hoc jellegu kapcsolatokat tartott fent a kulvilaggal.
A nyugat romai birodalom romjan a kelet romai birodalom (bizanc) jogutodkent 1453-ignfennmaradt, es onallo diplomaciai tenyezonek szamitott.
Az elso allando kulkepviseletet pl bizanc nyitotta meg velenceben 584-ben. A bizanci flotta biztositotta a kereskedelmet a Mare Nonstrumon VIII. Szazad kozepeig. Sikeresen tartotta tavol a nepvandorlas hullamait is, a terseg nmezetkozi kapcsolatok iranyitojava valt.
Megvasarolta a keleti beket es a fuggetlenseget, fizetett abkeleti allamoknak es barbaroknak hogy ne tamadjak meg.
Dinasztikus logika: karoling hatalomatvetel, hatalmanak jellemzoi. Karoling csaszarsag
Frank birodalmat 751-brn a katolingok vettek at allamcsinnyel. Ezt szent bonifac reven az egyhaz is tamogatta -> ezert halabol a karolingok nemzetkozi hatslmi tenyezokent ismertek el az Apostoli Szentszeket.
A frank birodalom a karoling vezetes alatt terjeszkedo nagyhatalom bolt, eloszor katonai majd kesobb diplomaciai erdekervenyesitest is alkalmazott. Kulfoldre ad hoc legatiokat kuldtek, belfoldon pedig missi dominici-kent (kiraly kuldott) tevekenykedhettek a kovetek.
Katolign csaszarsag alapjai, csaszari cim jellemzoi
A akroling csaszarsag alapjait kis pippin fektette le, legyozte a longobardokat, es szent peter orokosei, azaz a papa javatara lemondatta oket ravennarol -> a papa igy valt szuveren uralkodova (donatio constantiniana)
A papa halabol a romaiak vedelmezoje cimmel tuntette ki kis pippint es utodait.
Nagy karolyt 800-ban csaszarra koronaztak, tobb uralkodotol is megkapta a diplomaciai elismerest.
Csaszari cim jellemzoi:
- a bizanci csaszar legitimitasa nem kerdojelezheto meg
- nagy karoly valojaban nem volt tisztaban a cim jelentosegevel, s utodai is mint titulus honorificust viseltek
- ezert I. Miklos papanak nem volt elismertetnie hatalma elsobbseget a karoling kiralyokkal szemben
- VIII. Janos papa kinyilvanitotta, hogy a csaszarok kinevezese a papak kizarolagos joga
Diplomaciai es maganszfera jelemzoi
German eredetu szokas
Nagy theoderik italia egyseget hazassagi szerzodesekkel akarta elerni az otosik szazadban
567-ben a vizigot kiraly lanyait a szomszedos fejdelmekhez adta
800-ban I. Nagy karoly (ny roma) es I. Etréné (k roma) hazassagaval probaltak ujraegyesitenina regi birodalmat
Orokbefogadasok a hatalomert
Kozepkori diplomaciai technika jellemzoi
Nyugaton altalanos volt az irasbeliseg hanyatlasa de a szobeli kommunikacio megerosodott
Kozvetlen targyalas technikat alkalmaztak es egymas kozott szuverenek voltak
Csucstalalkozokra is sor kerult bar szoktalan viszonyok kozott pl:
-811-ben nagy karoly es hemming dan kiraly talalkozott az Eider hatarfolyo jegen 12-12fos kuldottseggel ( bar ez regen kesobb elterjedte valt a hataron valo talalkozas)
-harmadik szemelyt is bevontak a targyalasokba
Kelet es az irasbeliseg
- A kelet romai birodalom ezer even at torteno fennmaradasa azert volt lehetseges mert haboruk helyett jo diplomaciat folytatott.
- Elsosorban irasbeli diplomaciat folytatott
- postaugyi miniszter latta el a diplomaciai ugyeket
- a hazatero diplomatak irasban adtak jelentest, nem pedig szoban mint a sotet nyugaton
- a diplomaciai funkciok valodi spekulacioja ekoor meg nem alakult ki
A kovetjaras es problemai
- a kovet szemelye serthetetlen volt
- a kovetseg fogadasakor a cel az elkapraztatas volt
- ajandekokat adtak at a level utan
Problemak:
- a kovet feltartoztathato es fogva tarthato volt, volt olyan kovetseg amelyet fel evig is feltartoztattak
- megtagadhattak az athaladast, pl mikor a csaszari delegacio bizancba keszult magyarorszagon keresztul, szent istvan megtagadta az athaladast
A szekularis (egyhazi) diplomacia, a papai diplomacia
- a nyugat romai birodalom bukasaval a papa megszabadult a vilagi ellenorzestol es szuveren udalkodo lett
- a koveteknek ket fajtaja volt ekkor: a belso, egyhazi ugyek intezesere, es a vilagi hatalmakkal valo ugyek intezesere.
- a kovetek kuldese a papa kizarolagos joga volt az egyhazban
- az elso vilagi hatosaghoz kuldott legatust I. Leo papa kuldte bizancba
- ekkor a kovetek a a papai kovetei voltak es allando kepviselok voltk bizancban
- kesobb a kovetek mar meghatarozott feladatkorokkel rendelkeztek mely a vilagi dolgokhoz kotodott
A szentszeki diplomacia regen es ma
- 1000 korul roma puspoke, II. Szilveszter epitette ki bizanccal a szentszeki diplomaciat
- celja a kozos imfomacio rendszer es ertekeles, valamint a kepviseletek munkajanak osszehangolasa
- a szsz erdekeinek ervenyesitese erdekeben nuntiosokat nevezett ki a vilagi hatalmak melle, melyeknek feladata hogy jogokat, mentessegeket es adomanyokat szerezzenek az egyhaznak
- kesobb beloluk alakultak ki a javak gyujtesen tul a politikaimerdekeket is kepviselo nunciusok intezmenye
- elso nunciusok Francisco de Prats aki VI sandor papa nunciusa volt spanyolorszagban
- angelo leonini velenceben volt nuncius
- XVI elott a reformacio elott nunciaturak voltak parizsban becsben madridban lisszabonban es napolyban is
- a papai diplomacia 1648 utan a vesztfaliai beke utan indult hanyatlasnak
A szsz diplomacia ma:
- szsz 1920.ota (laterani szerzodes) folytathat ujra nemzetkozileg elismert diplomaciai tevekenyseget
- 1969-ben VInpal papa definialta ujra a szsz-i diplomacia jelenteset es funkcioit
- a hivatalos szentszeki diplomatakat az evente megjeleno Papi Evkonyv tartja nyilvan
Diplomácia szó eredete, diplomáciatörténet fogalma, diplomata meghatározása
Diplomácia: görög di plomos szóból ered, azaz kétszer hajtott, hajlított.
Diolomata: olyan személy akinek papírja van, azaz meghatalmazott.
Diplomáciatörténet: hivatalos államközi érintkezések dokumentált története
