Büntetőjog - Bűncselekmény fogalma

Question 1

Hogy definiálja a Btk. a bűncselekményt? (szó szerint)

Answer 1

Bűncselekmény az a szándékosan - vagy ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

Question 2

Mit jelent a tényállásszerűség?

Answer 2

A tényállásszerűség a Btk. Különös Részében meghatározott egy-egy cselekménytípus ismérveinek az összessége.

Question 3

Hogyan határozza meg a Btk. a társadalomra veszélyesség fogalmát? (szó szerint)

Answer 3

Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

Question 4

Megállapíthatja-e egy diszpozíciószerű cselekmény esetén a bíróság a társadalomra veszélyesség hiányát, és hozhat-e felmentő ítéletet?

Answer 4

Igen, mert a bíróságnak a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességét kell vizsgálnia. Ha a bíróság az értékelés eredményeképpen arra a megállapításra jut, hogy az elbírált cselekmény a társadalomra nem veszélyes, a bűncselekmény egyik fogalmi eleme hiányzik

Question 5

Mit jelent a célzat?

Mit jelent a motívum?

Answer 5

Célzat az az eredményképzet, amelynek megvalósítására törekszik valaki.

Motívum az, amely valakit a cél eléréséhez alkalmazott cselekvésre készteti.

Question 6

Mondjon példát arra, hogy hol van jelentősége az Általános részben annak, hogy a bűncselekmény bűntett vagy vétség?

Answer 6

Példák:

• szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál
• próbára bocsátás elrendelésénél
• büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli törvényi mentesítésnél

Question 7

Mikor büntetendő az előkészület?

Answer 7

Az előkészület nem büntethető általános érvénnyel (csak ha a törvény azt kifejezetten büntetni rendeli).

Question 8

Mikor válik befejezetté a bűncselekmény?

Answer 8

Ha az elkövető a tényállás valamennyi elemét megvalósította (azaz a tényállást kimerítette), akkor a bűncselekmény befejezetté válik.

Question 9

Mi az a magatartás és milyen megvalósulási formái vannak?

Answer 9

A magatartás testi és pszichikai mozgások egysége, amely két fázisból áll:
- első fázisa az egyén pszichikumában játszódik le (motívumok harca) és egy elhatározással zárul
- második fázisa ennek az elhatározásnak a külvilági megvalósítása
A megvalósítás kétféleképpen történhet:
- aktív magatartással (tevőlegesen)
- passzív magatartással (testmozgás nélkül)

Question 10

Melyek a bűncselekmény fogalmi elemei?

Answer 10

1. magatartás (cselekmény)
2. tényállásszerűség (diszpozíciószerűség)
3. bűnösség
4. társadalomra veszélyesség

Question 11

Mit jelent az, hogy minősítő vagy privilegizáló törvényi tényállás?

Answer 11

Minősítő törvényi tényállásban a jogalkotó olyan többletkörülményeket értékel, amelyek a cselekmény társadalomra veszélyességét fokozzák, ezáltal súlyosabb megítélését és egyben magasabb büntetési tétel megállapítását eredményezik.

A privilegizáló törvényi tényállásban értékelt körülmények a cselekmény társadalomra veszélyességét csökkentik, melynek következményeként a törvényhozó enyhébb büntetési tétellel rendeli büntetni azt.

Question 12

Mondjon egy-egy példát magatartási (immateriális), eredmény (materiális) és vegyes törvényi tényállásra!

Answer 12

Magatartási tényállás: pl. szexuális kényszerítés
Eredmény tényállás: pl. emberölés
Vegyes tényállás: pl. zsarolás

Question 13

Mi az a tiszta mulasztási bűncselekmény?

Answer 13

A törvényhozó szintén egy aktív magatartást ír körül, de emellett megjelöl egy időpontot vagy helyzetet is, amelyben vagy ameddig ezt a magatartást tanúsítani kellene és ha a kötelezett ezt elmulasztja, a bűncselekmény megvalósul.

Question 14

Mit jelent a bűnösség?

Answer 14

A bűnösség az elkövető és cselekménye közötti pszichikai viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk (a pszichikai kapcsolat alapja a tények ismerete: az elkövető tisztában van a cselekményével, tisztában van - vagy tisztában lehetne - a cselekményével összefüggő körülményekkel, elsősorban annak következményeivel)

Question 15

Mit jelent a beszámítási képesség, milyen összetevői vannak és mi a jelentősége?

Answer 15

A beszámítási képesség az embernek azon testi-pszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni s ezen értékelésnek megfelelően cselekedni.
Két összetevőből áll:
- felismerési képességből (képes a cselekménye következményeinek az előrelátására, és annak a társadalom által elvárt módon történő értékelésére)
- akarati képességből (szabadon alakítja ki az akaratát).
Jelentősége: bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki beszámítási képességgel rendelkezik.

Question 16

Milyen két alakzata van a bűnösség és hogyan definiálja a Btk. (szó szerint)?

Answer 16

SZÁNDÉKOSSÁG: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

GONDATLANSÁG: Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Question 17

Mi a közös és mi a különbség az egyenes szándék (dolus directus) és az eshetőleges szándék (dolus eventualis) között?

Answer 17

Mindkettő esetében az elkövető előre látja a cselekményének következményeit, de egyenes szándék esetén azokat kívánja, eshetőleges szándék esetén nem kívánja, hanem belenyugszik azokba (közömbös irántuk). Az akarati tényező mindkettőnél jelen van (az elhatározásának megfelelően hajtja végre a magatartást)

Question 18

Mit jelent a limitált szándék? Mondjon rá példát!

Answer 18

Limitált szándék esetén a szándék a sérelem okozására nem, hanem csak annak veszélyére terjedhet ki.
Pl. életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándék kiterjedhet az életveszélyre, ám a veszély sérelembe fordulására (a halálra) már nem

Question 19

Milyen alakzatai vannak a gondatlanságnak? Mi az, ami a tudatos gondatlanságot az eshetőleges szándéktól elhatárolja?

Answer 19

Két alakzata van a gondatlanságnak: tudatos gondatlanság (luxuria) és hanyagság (negligencia).
Tudatos gondatlanság esetén az elkövető bár előre látja magatartásának következményeit, azokat se nem kívánja, se nem belenyugszik, hanem könnyelműen bízik azok elmaradásában.

Question 20

Hanyagság esetén mi a felróhatóság oka?

Answer 20

Hanyagság esetén a szemrehányás alapja a lelki háttér hiányában jelölhető meg: ha ugyanis az elkövető a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést tanúsította volna, akkor előre láthatta volna cselekménye következményeit és ha előre láthatta volna az eredményképzet érzelmi színeződés is megtörténhetett volna.

Question 21

Az eredményhez, mint minősítő körülményhez fűződő súlyosabb jogkövetkezmények mikor alkalmazhatók?

Answer 21

Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Question 22

Mit jelent az, hogy a vegyes bűnösség? Jellemezze pár mondatban!

Answer 22

Vegyes bűnösség mellett a bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha az alapesetre az elkövető szándékossága, a minősítő eredményre azonban csak a gondatlansága terjedt ki.
Két formája van:
- amikor a szándék fogalmilag kiterjedhet a minősítő körülményre is, de az adott esetben azt csak a gondatlanság fogja át
- praeterintencionális bűncselekmy: amelyeknél a törvény a minősítő eredményre kiterjedő szándékot kifejezetten kizárja
Ezek a bűncselekmények minősítés szempontjából (pl. stádiumok) gondatlan bűncselekménynek, jogkövetkezmények (pl. végrehajtási fokozat) szempontjából szándékos bűncselekménynek minősülnek.

Question 23

Mit jelent az, hogy praeterintencionális bűncselekmény? Mondjon példát rá!

Answer 23

Azok a bűncselekmények, amelyek alapesetére szándékosság terjed ki, de amelyeknél a törvény a minősítő eredményre kiterjedő szándékot kifejezetten kizárja (a minősítő eredményt csak gondatlanság foghatja át).
Példa: halált okozó testi sértés

Question 24

Mely bűncselekmények minősülnek bűntettnek és melyek vétségnek? (szó szerint)

Answer 24

A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Btk. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Question 25

Van-e olyan gondatlan bűncselekmény, amely bűntett?

Answer 25

Nincs, a gondatlan bűncselekmények mind vétségek.

Question 26

Sorolja fel a szándékos bűncselekmények megvalósulási stádiumait!

Answer 26

1. előkészület (ekkor még egyetlen tényállási elem sem valósul meg)
2. kísérlet (a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése)
3. befejezett bűncselekmény (a törvényi tényállás valamennyi eleme maradéktalanul megvalósul)
4. bevégzettség (a jogi tárgy elleni támadás végleges megszűnése)

Question 27

Kit lehet előkészület miatt büntetni? (szó szerint)

Answer 27

Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Question 28

Milyen megoldások vannak a Btk-ban az előkészület büntethetőségére? Mondjon példát is mindegyikre!

Answer 28

Három megoldás van rá:

1. egyes bűncselekmények esetén minden előkészületi magatartást büntetni rendel (pl. szándékos emberölés)
2. az előkészületi magatartások közül kiemel egyet, és csak azt rendeli büntetni (pl. kerítésnél az üzletszerű kerítésben való megállapodás)
3. sui generis befejezett előkészületi cselekmény: a törvény előkészületi jellegű magatartásokat határoz meg elkövetési magatartásként (pl. hamis tanúzásra felhívás)

Question 29

Hogyan csoportosíthatók az előkészületi magatartások?

Answer 29

1. tettekben megnyilvánuló (materiális) elkövetési magatartások: ide tartoznak a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy azt megkönnyítő feltételeket biztosító előkészületi magatartások (pl. eszközök beszerzése, a helyszín felderítése, a sértett megfigyelése)
2. gondolatközlésben kifejeződő (verbális) magatartás: felhívás (eredménytelen felbujtás), ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben való megállapodás

Question 30

Sorolja fel előkészület esetén a büntethetőséget megszüntető okokat! (szó szerint)

Answer 30

Nem büntethető előkészület esetén,

• akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény
• aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad
• aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti

Question 31

Mit jelent az önkéntesség az előkészület / kísérlet büntethetőségének megszűnése esetén?

Answer 31

Önkéntesség akkor valósul meg, ha az elkövető saját elhatározásából, külső kényszer, közvetlen fenyegetés hiányában lép vissza (pl. mert megszánta a sértettet vagy megijedt a következményektől).

Question 32

Akinek az önkéntes elállása folytán elmarad a bűncselekmény megkezdése, az egyáltalán nem büntethető?

Answer 32

DE! Az ún. maradék-bűncselekményért - ha más bűncselekményt megvalósít a magatartása - az elkövető felelőssége megállapítható.

Question 33

Ki büntethető kísérlet miatt? (szó szerint)

Answer 33

Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

Question 34

Sorolja fel a kísérlet fogalmi elemeit!

Answer 34

1. alanyi oldalon a szándék
2. tárgyi oldalon az elkövetési magatartás
3. az elkövetés megkezdése, de be nem fejezése

Question 35

Mondjon legalább 3 példát olyan bűncselekményre, amelynek nincs kísérlete!

Answer 35

1. szóbeli közlésben megnyilvánuló bűncselekmények: szavak kimondásával befejezetté válik (pl. hamis vád)
2. tiszta mulasztási bűncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása)
3. hamis, hamisított, más nevére szóló közokirat felhasználása

Question 36

Hogyan rendeli büntetni a kísérletet a Btk.?

Answer 36

A kísérletre is a befejezett bűncselekmény büntetési tétele az irányadó, de a törvényhozó kétfokú leszállást is lehetővé tesz (jelezve, hogy a kísérlet tárgyi súlya kisebb, mint a befejezett bűncselekményé)

Question 37

Mi az alkalmatlan kísérlet jogkövetkezménye?

Answer 37

A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el

Question 38

Milyen típusai vannak az alkalmatlan kísérletnek és mondjon egy-egy példát rájuk!

Answer 38

1. alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet (pl. az elkövető ölési szándékkal a mélyvízbe dobta az alvónak hitt hullát)
2. alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet (pl. kés nyelével történő szúrás)
3. alkalmatlan módon elkövetett kísérlet (pl. olyan kis mennyiségű mérget tett a teába, ami nem halálos)

Question 39

Mi a különbség a befejezett és a befejezetlen kísérlet között? Mondjon példát rájuk!

Answer 39

Befejezetlen a kísérlet, ha az elkövető még nem tett meg mindent a maga részéről a befejezés érdekében (pl. ha a tettes az elkövetőt fojtogatja, amelynek következében a sértett eszméletét veszti, majd a tettes távozik a helyszínről abban a tudatban, hogy a sértettet megölte, de az magához tér)

Befejezett a kísérlet, ha a tettes az elkövetési magatartást a maga teljességében kifejtette, de mégsem jött létre az eredmény (pl. odakészítette a sértett ágyához a mérgezett teát, de a sértett azt nem itta meg)

Question 40

Melyek a büntethetőséget megszüntető okok kísérlet esetén? (szó szerint)

Answer 40

Nem büntethető kísérlet miatt:

• akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése
• aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja

Question 41

Büntetlenséget eredményez-e az elkövető számára, ha az általa megölni szándékozott sértettet kórházba viszi, miután leszúrta?

Answer 41

Emberölés miatt igen, mert a büntethetőség megszűnéséhez nincs arra szükség, hogy kizárólag az elkövető hárítsa el az eredmény bekövetkezését.
De! az ún. maradék-bűncselekményért - ha más bűncselekményt viszont megvalósít a magatartása - az elkövető felelőssége megállapítható (ez viszont nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény)

Question 42

Mikor válik befejezetté az állapotbűncselekmény? Mondjon példát rá!

Answer 42

A jogellenes helyzet vagy állapot kialakításával a bűncselekmény a befejezettség stádiumába jut (pl. lőszer, fegyver engedély nélkül történő tartása)

Question 43

Mikor válik befejezetté a tiszta mulasztási bűncselekmény?

Answer 43

Ha az elkövető a helyzet vagy időpont bekövetkeztéig nem tett eleget a jogszabályban megszabott kötelezettségének, a bűncselekmény a helyzet vagy időpont bekövetkeztével befejezetté válik.

Question 44

Ki minősül elkövetőnek? (szó szerint)

Answer 44

Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).

Question 45

Mi a különbség a tettesek és részesek között?

Answer 45

A tettesek törvényi tényállási elem megvalósításával vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében, míg a részesek bár cselekményükkel közreműködnek a bűncselekmény létrejöttében, de nem valósítanak meg tényállási elemet.

Question 46

Ismertesse a tettes fogalmát! (szó szerint)

Answer 46

Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

Question 47

Ismertesse a közvetett tettes fogalmát! (szó szerint)

Answer 47

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

Question 48

Kik a társtettesek? (szó szerint)

Answer 48

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Question 49

Ki lehet a bűncselekmény önálló tettese?

Answer 49

A bűncselekményt általában bárki elkövetheti. Kivétel: delicta propria és extraneusi (kívülállói) tettesség.

Question 50

Mit jelent az, hogy delicta propria? Mondjon példát rá!

Answer 50

Azok bűncselekmények, amelyek tettese a törvény által előírt többlettulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen a bűncselekmény elkövetésekor (pl. hivatali bűncselekményt csak a hivatalos személy)

Question 51

Mit jelent az extraneusi tettesség? Mondjon példát rá!

Answer 51

Az adott bűncselekmény tettese látszólag bárki lehet, ám a törvényhely értelmezése révén kiderül, hogy a tettesek köréből kimarad egy-egy személy (pl. kívülálló lehet a tettese a magzatelhajtásnak)

Question 52

Közvetett tettesség esetén büntetőjogi felelősségre vonható-e az a személy, akit felhasználva valósították meg a bűncselekményt?

Answer 52

Igen kivételesen. Ha a felhasznált személy felelőssége is megállapítható, ha a közvetlen tettes a bűncselekmény elkövetése során konstitutív erejű tények tekintetében tévedésben van, ám tévedése felróható, és az adott bűncselekmény gondatlan alakzata büntetni rendelt.

Question 53

Lehet-e olyan személy közvetett tettes, aki egyébként az adott bűncselekmény közvetlen tettese nem lehetne?

Answer 53

Igen.

Question 54

Melyek a társtettesség fogalmi elemei?

Answer 54

1. a törvényi tényállás közös megvalósítása

2. egymás tevékenységének kölcsönös tudata (szándékegységet feltételez)

Question 55

Megvalósulhat-e úgy a társtettesség, hogy az elkövetők csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg?

Answer 55

Igen, a társtettesség 2 féle módon mehet végbe:

• valamennyi társtettes a saját cselekményével teljes egészében megvalósítja a törvényi tényállás minden elemét
• a társtettesek csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg, és azok együttesen eredményezik a törvényi tényállás egészének megvalósulását

Question 56

Mit jelent a szándékegység társtettesség esetén?

Answer 56

Az azonos bűncselekmény törvényi tényállása alá eső cselekményt egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítja meg és valamennyi elkövetőt ugyanazon törvényi tényállás megvalósítására irányuló szándék vezesse (tisztában kell lenniük azzal, hogy olyan cselekményt követnek el közös elhatározással, akarategységben, amely a társadalom rosszallását váltja ki)

Question 57

Létrejön-e a társtettesség akkor is, ha az elkövetők megállapodnak ugyan a közös elkövetésben, de utána (időben) külön-külön valósítják meg a bűncselekményt?

Answer 57

Nem.

Question 58

Mit jelent a túllépés társtettesség esetén és milyen típusai vannak? Felel-e a társtettes a túllépésért is?

Answer 58

Túllépés (excessus) az, ha valamelyik társtettes többet tesz, illetve mást tesz, mint amire a szándékegység kiterjedt. Két esete van:
1. mennyiségi túllépés: a társtettes olyan súlyosabb bűncselekményt követ el, amely magába foglalja a szándékegység által áfogott deliktumot is (pl. alapeset helyett minősített eset)
2. minőségi túllépés: a társtettes a szándékegységen túlmenően egy másik bűncselekményt is elkövet
A túllépésért a másik elkövető már nem felel.

Question 59

Mi az a többes tettesség? Mondjon példát rá!

Answer 59

Amikor ugyanannak a bűncselekménynek több önálló tettese van, akik nem társtettesek. (pl. önálló tettesei a szexuális erőszak bűntette minősített esetének azok, akik ugyanazzal a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva közösülnek)

Question 60

Mikor beszélünk szükségszerű többes tettességről? Milyen két típusa van (mondjon egy-egy példát is rá!)

Answer 60

Szükségszerű többes tettesség akkor jön létre, ha az adott tényállás létrejöttének törvényi feltétele két vagy több tettes, együttesen és egyidejű ténykedése (konvergens bűncselekmények).
2 típusa:
- amikor a bűncselekmény jellegéből következik: egyetlen személy nem is képes kimeríteni a törvényi tényállást (pl. vérfertőzés)
- amikor a törvényhozó kriminálpolitikai megfontolásból rendeli büntetni a több tettes együttes és egyidejű ténykedését (pl. fogolyzendülés)

Question 61

Mi az a kiegészült tettesség?

Answer 61

Többes tettesség egy formája, melynek lényege, hogy felbomlik a társtettesség, ha az egyik tettes tevékenységével túllépi a szándékegység kereteit, a túllépésért a másik tettes nem felel.

Question 62

Mi az a redukált tettesség?

Answer 62

Többes tettesség egy formája, melynek lényege, hogy felbomlik a társtettesség akkor is, ha az egyik tettes a bűncselekmény eredményét önként elhárítja

Question 63

Mi az az egymás melletti tettesség?

Answer 63

Többes tettesség egy formája, melynek lényege, hogy a tettesek ugyanazt a bűncselekményt követik el, de nincs közöttük szándékegység.

Question 64

Mit jelent az, hogy a részesi cselekmény járulékos?

Answer 64

Feltételez egy olyan tettesi bűncselekményt, amelyhez a részesi tevékenység hozzájárult (de! a részes tényállási elemet nem valósít meg).
A részes felelőssége a tettesi alapcselekményhez igazodik: a részes általában azonos bűncselekményért, ritkábban (pl. felbujtásnál a túllépés esetén) enyhébb bűncselekményért felel, mint a tettes

Question 65

Mit jelent az, hogy a részesi cselekmény kétszeresen is szándékos?

Answer 65

A szándékosság két vonatkozásában is fennáll: egyrészt a tettesi cselekménynek szándékosnak kell lennie, másrészt a részesi magatartásnak is szándékosnak kell lennie.

Question 66

Milyen büntetés alkalmazandó a részesekre?

Answer 66

A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tétel az irányadó, de a bűnsegéd tevékenysége általában kisebb mértékben veszélyes a társadalomra, ezért a bírói gyakorlat enyhítő körülményként értékeli és kétszeres leszállásra van lehetőség. (parifikáció elve)

Question 67

Ki a felbujtó? (szó szerint)

Answer 67

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

Question 68

Ki a bűnsegéd? (szó szerint)

Answer 68

Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

Question 69

Feltétel-e a felbujtásnak, hogy a felbujtott a bűncselekmény elkövesse?

Answer 69

Nem, elegendő, ha megkísérli azt. De ha meg sem kísérli, akkor nem állapítható meg a felbujtás.

Question 70

Mi az alapvető különbség a felbujtás és pszichikai bűnsegély között?

Answer 70

Felbujtásról akkor beszélünk, ha a felbujtó alakítja ki valamely szándékos bűncselekmény elkövetésének döntő motívumát a tettesben: azaz ennek hatására a határozza magát a bűncselekményre.
Nem felbujtás azonban, ha a tettes már a felbujtó tevékenysége előtt elhatározta a bűncselekmény elkövetését (cselekménye ilyenkor csak bátorító, ösztönző, szándékerősítő hatású lehet, amely bűnsegély megállapításának alapjául szolgálhat).

Question 71

Hogyan alakul a felbujtó felelőssége, ha
- a tettes súlyosabb bűncselekményt követ el,
- a tettes enyhébb bűncselekményt követ el,
mint amire a felbujtó rábírta?

Answer 71

Ha a tettes súlyosabb bűncselekményt követ el: a felbujtó ezért nem büntethető.
Ha a tettes enyhébb bűncselekményt követ el: a felbujtót is csak a megvalósított enyhébb bűncselekményért lehet felelősségre vonni.

Question 72

Hogyan hat a felbujtó büntethetőségére az, ha a tettessel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn?

Answer 72

• ha gyermekkorút, kóros elmeállapotban szenvedő személyt, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben lévő személyt bír rá szándékosan bűncselekmény elkövetésére: a felbujtó, mint közvetett tettes felel
• azonnali jogos védelem és végszükség esetén: a büntetlenség a felbujtóra is vonatkozik
• megelőző védelmi eszközök alkalmazása esetén, ha a Btk. keretein belül marad a védekezés: a büntetlenség a felbujtóra is kihat (de! ha pl. élet kioltására alkalmas védelmi eszköz telepítésére bírja rá a védekezőt, akkor az általa elkövetett bűncselekmény felbujtójaként felel)

Question 73

Ha a tettesi alapbűncselekmény elévült, akkor büntethető-e a felbujtó cselekménye?

Answer 73

Nem, ha a tettesi alapbűncselekmény elévült, akkor az időmúlás miatt a felbujtó sem büntethető.

Question 74

A tevékeny megbánás alkalmazása hogyan hat a felbujtó felelősségére?

Answer 74

Ilyenkor eltérhet a tettes és a felbujtó felelőssége, ha az egyik teljesíti a feltételeket, a másik nem.

Question 75

Milyen 2 típusa van a bűnsegédnek? Mondjon példát is!

Answer 75

1. fizikai bűnsegéd: a bűncselekmény megvalósulásának külső feltételeit biztosítja, az elkövetéshez szükséges, illetve azt könnyítő feltételeket biztosítja (pl. eszközök beszerzése, az elkövetőnek a helyszínre szállítása)
2. pszichikai bűnsegéd: a tettesben már kialakult szándékot erősíti (pl. bátorítással, buzdítással)

Question 76

Időben - a tettesi cselekményhez képest - mikor követhető el a fizikai, illetve a pszichikai bűnsegély?

Answer 76

Mind a fizikai, mind a pszichikai bűnsegély akár a tettesi cselekmény végrehajtása előtt, akár pedig a végrehajtása alatt kifejthető. DE! az elkövetés után már nem.

Question 77

Mondjon példát passzív fizikai és passzív pszichikai bűnsegédre!

Answer 77

1. passzív fizikai bűnsegéd: valamilyen jogilag elismert kötelességét a tettesi cselekmény sikerét kívánva vagy abba belenyugodva akaratlagosan megszegi, és ezáltal a tettes számára bűncselekmény elkövetését lehetővé teszi vagy megkönnyíti (pl. az éjjeliőr, aki a raktárajtót szándékosan nyitva hagyja, hogy a tettes lopási cselekményét előmozdítsa)
2. passzív pszichikai bűnsegéd: a bűncselekmény elkövetésének helyszínén jelen van, de a tettesnek fizikai értelemben nem segít, ugyanakkor jelenlétével a tettesre bátorító, a sértettre bénító hatást gyakorol

Question 78

Mit jelent a csoportos elkövetés? (szó szerint)

Answer 78

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

Question 79

Számít-e a csoportos elkövetés megállapítása szempontjából az alábbiaknak?

1. mindegyik elkövető ismert legyen
2. olyan személy is a csoportba tartozik, akivel szemben büntethetőségi akadály áll fenn
3. ha a csoport egyes tagjai tettesi, más tagjai részesi magatartást fejtenek ki.

Answer 79

1. Nem: nem feltétel az, hogy valamennyi elkövető ismert legyen vagy vádat emeljenek mindegyik ellen.
2. Nem: kóros elmeállapotú vagy gyermekkorú elkövető is a csoportba beleszámít
3. Nem: lényegtelen, hogy tettesként vagy részesként vesz részt az elkövetésben, DE! a helyszínen kell kifejtenie a magatartást

Question 80

A csoport tagjai között kell-e lennie megállapodásnak a bűncselekmény elkövetésére?

Answer 80

A csoport létrehozásának nem feltétele az előzetes megállapodás vagy más szervezettségre utaló jel (bár nem kizárt). Viszont a csoport tagjai között a bűncselekmény végrehajtására irányuló szándék - ha eltérő intenzitásban is - de értékelhető legyen.

Question 81

Megállapítható-e egyszerre a csoportos elkövetés és a bűnszövetség?

Answer 81

Igen, ezek elemei egymástól eltérnek, ezért együttes megállapításuk nem kizárt.

Question 82

Ismertesse a bűnszövetség törvényi fogalmát! (szó szerint)

Answer 82

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Question 83

Hány személyt feltételez a bűnszövetség?

Answer 83

Legalább két (vagy ennél több) személyt: közülük legalább az egyik tettes kell, hogy legyen.

Question 84

Feltétele-e a bűnszövetség akár egy bűncselekmény megkezdése vagy elegendő az előzetes megállapodás bűncselekmények szervezett elkövetésére?

Answer 84

A bűnszövetségnek feltétele, hogy az elkövetők a tervezett bűncselekmények közül legalább egynek a megvalósításáig, illetve kísérletéig eljussanak.

Question 85

Ismertesse a bűnszervezet Btk. szerinti fogalmát! (szó szerint)

Answer 85

Bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Question 86

Feltétel-e a bűnszövetségnek, hogy akár egy bűncselekményt elkövessenek az elkövetők vagy elegendő a cél elhatározása?

Answer 86

Nem feltétele a bűncselekmény elkövetése: a bűnszervezet léte megállapítható akkor is, ha - hosszabb időre szervezett és összehangoltan működő - legalább 3 főből álló csoport még egyetlen bűncselekményt sem követett el, de több, a törvényben meghatározott súlyú bűncselekmény elkövetése a célja.

Question 87

Megállapítható-e a bűnszervezetben való elkövetés azzal szemben, aki csak egyetlen bűncselekmény elkövetésében vesz részt?

Answer 87

Igen, megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - akár csak egyetlen bűncselekményt tettesként vagy részesként valósít meg, feltéve, hogy az elkövető tudata a bűncselekmény elkövetésekor átfogta a bűnszervezet tárgyi ismérveit.

Question 88

Megvalósulhat-e egyszerre a bűnszövetségben és a bűnszervezetben való elkövetés?

Answer 88

Nem, a bűnszervezetben történő bűncselekmény-elkövetés kizárja a bűncselekmény bűnszövetségben elkövetettkénti minősítését, ugyanakkor nem zárja ki a társas bűnelkövetés egyéb formáinak (így a csoportos elkövetésnek) a megállapíthatóságát.

Question 89

Mondjon példákat a bűnszervezetben való elkövetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények közül! (legalább 3 példa)

Answer 89

• nincs helye tevékeny megbánásnak
• a szabadságvesztés-büntetés leghosszabb tartama 25 év is lehet
• a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel
• nem bocsátható feltételes szabadságra
• nem bocsátható próbára, nem írható elő vele szemben jóvátételi munka
• az elkobzás még rendkívüli okból sem mellőzhető, illetve megfordul a bizonyítási teher a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon tekintetében
• kitiltás is elrendelhető

Question 90

Mikor beszélünk bűncselekményegységről?

Answer 90

Bűncselekményegység, ha egyetlen bűncselekmény valósul meg.

Question 91

Mit jelent az, hogy természetes egység? Mondjon példákat rá!

Answer 91

Természetes egység az, ha a dolog természetéből következik az egységi minősítés.

1. egyszerű bűncselekmény (pl. egy késszúrással öl)
2. állapot-bűncselekmény (pl. kábítószer birtoklása)
3. ismétlődő jellegű cselekmény (pl. tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez)
4. folyamatos elkövetési magatartás (pl. kitartottság)
5. mulasztással elkövetett bűncselekmény (pl. tartás elmulasztása)
6. azok a részcselekmények, amelyek azonos alkalommal ugyanannak a törvényi tényállásnak a különböző alakzatait (pl. közokirat-hamisítás, ha ugyanarra az okiratra követik el)

Question 92

Mit jelent a törvényi egység és milyen fajtái vannak?

Answer 92

A törvényi egység jellemzője, hogy a jogalkotó egységet hoz létre olyan cselekményekből, amelyeket a törvényi rendelkezés hiányában halmazatként kellene értékelni.
Fajtái:
1. összetett bűncselekmény (delictum cpompositum)
2. összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum)
3. folytatólagos bűncselekmény (delictum continuatum)
4. érték-egybefoglalás

Question 93

Mi az az összetett bűncselekmény? Mondjon rá példát!

Answer 93

A törvényhozó külön-külön már szabályozott törvényi tényállásokból alkot egy új törvényi tényállást, amelynek indoka az alkotórészek közötti cél-eszköz viszony (pl. lopásból és testi sértésből a rablás).

Question 94

Mi az az összefoglalt bűncselekmény? Mondjon rá példát!

Answer 94

A törvényhozó súlyosabb büntetés kilátásba helyezését tartja szükségesnek, mint amit a halmazati értékelés lehetővé tenne. (pl. több emberen elkövetett emberölés)

Question 95

Mi az a folytatólagos bűncselekmény? (szó szerint)

Answer 95

Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.

Question 96

A folytatólagos egység szempontjából mit jelent az, hogy egységes elhatározás?

Answer 96

Nem jelenti azt, hogy az elkövetőnek első cselekménye előtt valamennyi cselekményét meg is kell terveznie. Fennáll akkor is, ha az elkövetőt ugyanaz a vágy, elképzelés, indíték vagy cél készteti a további cselekmények elkövetésére, mint ami az első elkövetésre ösztönözte.

Question 97

Megállapítható-e a folytatólagosság, ha az elkövető több különböző városban ugyanazon áruházlánc több különböző áruházából lop?

Answer 97

Igen, jogi személy esetén a gazdálkodó szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező egységei nem tekinthetők önálló sértettnek.

Question 98

Megállapítható-e orgazdaság esetén a folytatólagosság, ha több különböző személyektől más-más vagyon elleni bűncselekményből származó dolgokat rövid időn belül folyamatosan szerez meg?

Answer 98

Igen.

Question 99

Mi az érték-egybefoglalás lényege?

Answer 99

Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon eljárás alá vont személy által legfeljebb 1 éven belül megvalósított és együttesen elbírált több - szándékosan elkövetett - tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, illetőleg az okozott kár vagy a vagyoni hátrány meghaladja főszabály szerint az 50.000,-Ft-ot (bizonyos esetekben - pl. iparjogvédelmi jogok megsértése, szerzői jogok megsértése esetén - a 100.000,-Ft)

Question 100

Érték-egybefoglalásra milyen cselekmények esetén kerülhet sor?

Answer 100

A szabálysértések érték-egybefoglalása csak jogszabályban meghatározott cselekményekre vonatkozik (ezek: lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, család, rongálás, hűtlen kezelés), illetve csak az ugyanolyan szabálysértések érték-egybefoglalására kerülhet sor (pl. nem lehet lopást a sikkasztással).

Question 101

Mi a helyzet, ha a vádemelés után is elkövet olyan bűncselekményt, amely a Btk. rendelkezése alapján a vádemelés előtt elkövetett bűncselekménnyel bűncselekményegységet alkotna?

Answer 101

Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Btk. rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el.

Question 102

Ismertesse a bűnhalmazat fogalmát! (szó szerint)

Answer 102

Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

Question 103

Milyen típusai vannak a bűnhalmazatnak? Mondjon példát is rájuk!

Answer 103

1. Homogén alaki halmazat
2. Heterogén alaki halmazat
3. Homogén anyagi halmazat
4. Heterogén anyagi halmazat

Question 104

Mit jelent az alaki halmazat és milyen fajtái vannak? Mondjon példát is rá!

Answer 104

Az alaki halmazat azt jelenti, hogy az elkövető egy magatartással több bűncselekményt valósít meg.

1. Homogén alaki halmazat: egy magatartással ugyanazt a törvényi tényállást egyidejűleg többször meríti ki (pl. egyetlen tényállítással több személy sérelmére követ el rágalmazást)
2. Heterogén alaki halmazat: egy magatartással egyidejűleg több különböző törvényi tényállást merít ki, amelyek nem zárják ki egymást (pl. A rálő B-re, és elvéti a lövést, közben megsebezve C-t: halmazatban megvalósul egy szándékos emberölés kísérlete és egy gondatlan súlyos testi sértés)

Question 105

Mit jelent az anyagi halmazat és milyen fajtái vannak? Mondjon példát is rá!

Answer 105

Az anyagi halmazat azt jelenti, hogy az elkövető több cselekménye valósít meg több bűncselekményt.

3. Homogén anyagi halmazat: többször, több cselekménnyel ugyanazon bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki (pl. egy éjszaka több személy sérelmére követ el lakásbetörést, lopási cselekményt)
4. Heterogén anyagi halmazat: több cselekménnyel különböző bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki (pl. aaz egyik sértett sérelmére rablást, a másik sértett sérelmére pedig emberölést valósít meg)

Question 106

Mit jelent az, hogy a halmazat csak látszólagos?

Answer 106

Látszólagos halmazat esetén a halmazat azért csak látszólagos, mert valójában egyetlen bűncselekmény valósul meg, a fogalmi elemek közül csak a tényállásszerűség az, ami többször valósul meg.

Question 107

Mikor beszélünk látszólagos alaki halmazatról?

Answer 107

Amikor az elkövető cselekménye egyidejűleg több különböző törvényi tényállást valósít meg, de az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja.

Question 108

Látszólagos alaki halmazat esetén milyen elvek alapján választhatjuk ki az alkalmazandó tényállást? Mondjon példát is ezekre!

Answer 108

1. SPECIALITÁS ELVE: a különös /több ismérvet tartalmazó/ rendelkezés megelőzi az általános szabályt (pl. erős felindulásban elkövetett emberölés és emberölés)
2. KONSZUMPCIÓ ELVE: a súlyosabb cselekmény elnyeli az enyhébb jogtárgysértést tartalmazó tényállást, feltéve, hogy a tényállások találkozása szükségképpeni vagy legalább rendszerinti (pl. rablás mellett nem állapítható meg könnyű testi sértés)
3. SZUBSZIDIARITÁS ELVE: a kisegítő tényállás alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az elsődlegesen alkalmazandó tényállás valamelyik ismérve hiányzik (pl. cserbenhagyás)

Question 109

Mikor beszélünk látszólagos anyagi halmazatról?

Answer 109

Amikor az elkövető több cselekménye több törvényi tényállást valósít meg, de az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja.

Question 110

Látszólagos anyagi halmazat esetén mikor marad büntetlenül az előcselekmény? Mondjon példát is rá!

Answer 110

Az előcselekmény marad büntetlenül:

1. ha az előcselekmény kisebb mértékben sérti ugyanazt az életviszonyt, mint az utócselekmény (pl. ha valaki először megkísérli, majd egy későbbi időpontban tanúsított magatartásával be is fejezi ugyanazt a bűncselekményt
2. büntetlen eszközcselekmény esetén, azaz ha a két cselekmény között szükségszerű összefüggés van, a két tényállás általában nem valósul meg egymás nélkül (pl. kettős házasság nem valósulhat meg ún. intellektuális közokirat-hamisítás nélkül)

Question 111

Látszólagos anyagi halmazat esetén mikor marad büntetlenül az utócselekmény? Mondjon példát is rá!

Answer 111

Az utócselekmény marad büntetlenül:

1. amikor az utócselekmény már nem növeli, hanem csak fenntartja azt a sérelmet, amelyet az előcselekmény okozott (pl. nem követi el a rongálást is az elkövető, ha az általa eltulajdonított tárgyat utóbb megrongálja, megsemmisíti)
2. ha az elkövető az utócselekményre azért kényszerül, mert a jogszerű magatartás az önfeljelentést eredményezné (pl. az elkövető átvesz 20 millió Ft vesztegetésből származó pénzt, és azt a következő évben nem szerepelteti az adóbevallásában, ami költségvetési csalás lenne, ha viszont beírná, eljárás indulna ellene)

Question 112

Ismertesse az üzletszerűség fogalmát! (szó szerint)

Answer 112

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Question 113

Melyek a hasonló bűncselekmények a BK. 39. számú véleménye szerint?

Answer 113

A BK. 39. számú véleménye négy bűncselekmény-kategóriát jelöl meg:

1. pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények (pl. pénzhamisítás elősegítése, költségvetési csalás, pénzmosás)
2. vagyoni viszonyokat sértő bűncselekmények (pl. rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, csalás, sikkasztás)
3. prostitúcióhoz kötődő bűncselekmények (pl. szexuális visszaélés, kerítés, kitartottság, gyermekpornográfia)
4. közélet tisztaságát érintő bűncselekmények (pl. vesztegetés, vesztegetés elfogadása, befolyás vásárlása)

Question 114

Megállapítható-e az üzletszerűség egyetlen bűncselekmény elkövetésekor?

Answer 114

Igen. Bár az üzletszerűség megállapításának alapjául rendszerint több bűncselekmény szolgál, de megállapítható akkor is, ha az elkövető egyetlen bűncselekményt valósított meg, de az ismétlődő és rendszeres haszonszerzésre törekvő akaratelhatározás egyértelműen felismerhető.

Question 115

Megállapítható-e az üzletszerűség akkor, ha az elkövető ténylegesen nem jutott hozzá a vagyoni haszonhoz?

Answer 115

Igen.

Question 116

Melyik bűncselekmény alapeseténél tényállási elem az üzletszerűség?

Answer 116

Zugírászat

Question 117

Mikor nincs helye bűnhalmazat megállapításának üzletszerű elkövetés esetén a BK. 37. vélemény szerint?

Answer 117

Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha

• a cselekmények folytatólagos egységbe tartoznak
• az üzletszerűség az alaptényállás eleme (zugírászat)
• az elkövetési magatartás folyamatos jellegű

Question 118

Mikor kell bűnhalmazatot megállapítani üzletszerű elkövetés esetén a BK. 37. vélemény szerint?

Answer 118

Bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.

Question 119

Mikor tartozik felelősséggel a felbujtó üzletszerű elkövetésért?

Answer 119

Ha a felbujtó rendszeres haszonszerzésére törekedve több tettest bír rá ugyanolyan vagy hasonló egy-egy olyan bűncselekmény elkövetésére, amelynek az üzletszerű elkövetés a minősítő körülménye, e minősített esetért felelősséggel csak akkor tartozik, ha az üzletszerűség a tettesi bűncselekmény tekintetében is megállapítható.

Question 120

Mit jelent a nullum crimen sine lege elv?

Answer 120

Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.

Question 121

Mit jelent a nulla poena sine lege elv?

Answer 121

Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amely¬ről törvény az elkövetés - vagy meghatározott esetekben az elbírálás - idején nem rendelkezett.

Question 122

Melyek a büntetőjog legalitásának alkotmányos elvei?

Answer 122

1. törvény, és ne alacsonyabb szintű jogforrás határozza meg a büntetendő cselekményeket és azok büntetését
2. • a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie
3. a bűnössé nyilvánítást (elítélést) csak bíróság végezheti
4. csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet elítélni és megbüntetni az elkövetőt, a bíróság az elkövetéskor hatályos törvény szerint bírálja el a bűncselekményt, a büntetést is eszerint szabja ki (van kivétel!!!)
5. a büntetőjogi felelősségre vonásnak, az elítélésnek és megbüntetésnek törvényesnek és törvényes alapulónak kell lennie

Question 123

Mit jelent a jogbiztonság követelménye a (büntető)jogban?

Answer 123

Azt jelenti, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatók.

Question 124

Mikor lépett hatályba az új Btk.?

Answer 124

Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 2013. július 1-jén lépett hatályba

Question 125

Mit mond a Btk. a törvény időbeli hatályáról?

Answer 125

A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni
Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő

Question 126

Mi a bűncselekmény elbírálásának ideje?

Answer 126

A bűncselekmény elbírálásának ideje a jogerős határozat meghozatalának időpontja.

Question 127

Ha az elkövetés és az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvény között hatályban volt egy harmadik törvény is, és az biztosítja a legkedvezőbb elbírálást, akkor melyik büntető törvényt kell alkalmazni?

Answer 127

Az elkövetéskori és az elbíráláskori közül, amelyek a kedvezőbb elbírálást biztosítja, ugyanis mindig csak két jogszabály jöhet szóba.

Question 128

A keretdiszpozíciók változása esetén alkalmazható-e az elbírálás idején hatályban lévő új büntető törvény szerinti enyhébb elbírálás?

Answer 128

Igen, ha a keretet kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti: e változás úgy értékelendő, mint ami a szóban forgó cselekmény bűncselekményi jellegét szünteti meg.

Question 129

Lehet-e az elbíráláskori új büntető törvény Különös részében meghatározott büntetési tételt a korábbi (elkövetéskori) büntető törvény Általános része szerint enyhíteni?

Answer 129

Nem, nem lehetséges a két jogszabály együttes, illetve kombinatív alkalmazása. Azt, hogy melyik büntető jogszabály az enyhébb, mindig a maga teljességében, összhatásában kell megítélni (Általános részt és Különös részt együtt).

Question 130

Mit mond a Btk. a területi és személyi hatályáról?

Answer 130

A magyar büntető törvényt kell alkalmazni:
a) belföldön elkövetett bűncselekményre
b) Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni:
a) a nem magyar állampolgár által elkövetett cselekményre is, ha az
- a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvényes szerint is büntetendő
- állam elleni bűncselekmény – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen -, tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvényes szerint büntetendő-e
- emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő
b) b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő

Question 131

Mit jelent a joghatóság? Sorolja fel a joghatósági elveket!

Answer 131

A joghatóság az ügyek megosztása az egyes államok között.
Joghatósági elvek:
1. Területi elv és quasi területi elv
2. Állampolgársági (személyi) elv
3. Állami önvédelmi elv
4. Feltétlen büntetőhatalom elve

Question 132

Milyen 3 nagy csoportba oszthatók a büntethetőség akadályai? Jellemezze ezeket!

Answer 132

1. Büntethetőséget kizáró okok: nem jön létre bűncselekmény, mert a bűncselekmény valamely fogalmi eleme hiányzik
2. Büntethetőséget megszüntető okok: létrejön a bűncselekmény, de annak elkövetése és a jogerős elbírálás között következik be egy olyan körülmény, amely megszünteti az eredetileg fennálló büntethetőséget
3. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai (a bűncselekmény megvalósul, de a felelősségre vonásnak eljárásjogi akadályai vannak)

Question 133

Melyek a büntethetőséget kizáró okok és a bűncselekmény melyik elemét zárják ki?

Answer 133

Társadalomra veszélyességet kizáró okok:
•	jogos védelem
•	végszükség
Tényállásszerűséget kizáró okok:
•	alanyt zárja ki: gyermekkor, kóros elmeállapot 
•	magatartást zárja ki: kényszer
Bűnösséget kizáró okok:
•	fenyegetés
•	tévedés

Question 134

Melyek a büntethetőséget megszüntető okok?

Answer 134

• az elkövető halála
• elévülés
• kegyelem
• tevékeny megbánás
• törvényben meghatározott egyéb ok

Question 135

Melyek a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai?

Answer 135

• magánindítvány hiánya

* feljelentés hiánya

Question 136

Ismertesse a gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok lényegét! (szó szerint)

Answer 136

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve
a) az emberölés,
b) az erős felindulásban elkövetett emberölés,
c) a testi sértés,
d) a hivatalos személy elleni erőszak,
e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak,
g) a terrorcselekmény,
h) a rablás, és
i) a kifosztás
elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással

Question 137

Van-e különbség beszámítási és belátási képesség között? Mi a jelentősége a büntetőjogban a belátási képességnek?

Answer 137

A beszámítási és a belátási képesség nem azonos.
- a beszámítási képesség két részből tevődik össze: felismerési és akarati képességből (azaz, hogy az egyén képes a tetteinek következményét felmérni és e felismerésnek megfelelően cselekedni)
- a belátási képesség azt jelenti, hogy a 12-14 év közti elkövető szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg kellően érett-e arra, hogy belássa cselekménye jogellenes, társadalomra veszélyes voltát és azt, hogy e belátásnak / felismerésnek megfelelően cselekedjék
Akinek a beszámítási képessége kizárt, ott a belátási képesség további vizsgálata szükségtelen. DE! akinek a beszámítási képessége korlátozott, ez önmagában nem zárja ki a belátási képességet, így szakértői vizsgálat szükséges.

Question 138

Büntetőjogilag felelősségre vonatható-e az elkövető, ha a 14. születésnapján követi el a bűncselekményt?

Answer 138

A gyermekkor felső határa anyagi jellegű határidő: az elkövető a 14. születésnapján még gyermekkorúnak minősül.

Question 139

Gyermekkorúval szemben milyen intézkedések alkalmazhatók?

Answer 139

A Btk. intézkedései közül alkalmazhatók: elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
Emellett gyermekvédelmi intézkedések alkalmazható:
- pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások,
- a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (pl. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, megelőző pártfogás elrendelése)

Question 140

Büntethető-e a kóros elmeállapotú elkövető? (szó szerint)

Answer 140

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Question 141

Önmagában a biológiai okok (pl. elmebetegség) kizárja-e az elkövető büntethetőségét?

Answer 141

A biológiai okok megléte önmagában nem értékelhető a beszámítási képességet kizáró okként, hanem csak abban az esetben, ha ezen okoknak meghatározott pszichikai hatásuk van (nevezetesen, hogy az elkövetőt képtelenné tették cselekménye következményeinek felismerésére vagy arra, hogy ennek a felismerésnek megfelelően cselekedjék)
A kóros elmeállapotnak a beszámítási képességhez való viszonya 3 féle lehet:
1. egyáltalán nem érinti a bűncselekmény elkövetésekor az aktuális beszámítási képességet
2. kizárja a beszámítási képességet (nem büntethető)
3. korlátozza a beszámítási képességet (a büntetés korlátlanul enyhíthető)

Question 142

Melyek a kóros elmeállapot főbb típusai?

Answer 142

1. elmebetegség
   
   • epilepszia
   • skizofrénia (hasadásos elmezavar)
   • paranoia (téveszmék)
   • mániás-depressziós zavar
2. gyengeelméjűség (az elme tevékenységének megrekedt vagy tökéletlen fejlődési állapota)
3. szellemi leépülés (a már kifejlődött értelmi teljesítőképesség hanyatlása)
4. tudatzavar (általában időleges, múló jellegű)
5. személyiségzavar (komplex magatartászavar)

Question 143

Milyen két formája van az ittasságnak?

Answer 143

SZOKVÁNYOS RÉSZEGSÉG: az egészséges szervezet meg¬szokott reakciója az alkohol bódító-mérgező hatására

KÓROS (patológiás) ITTASSÁG: minőségileg különböznek a szokványos részegségtől és átmeneti pszichotikus (elmebetegségi) állapotnak tekinthetők
- feltétele az alkoholt fogyasztó személy tűrőképességének minőségi megváltozása (qualitatív intolerancia), a quantitatív intolerancia nem szükségszerű feltétel, de többnyire észlelhető, hogy a tűrőképesség mennyiségileg is megváltozik

Question 144

Mi a kóros (patológiás) ittasság hatása a büntethetőségre?

Answer 144

A kóros ittasság megállapítása általában a beszámíthatóságot kizárja. DE! abortív (csökevényes) kóros ittasság véleményezésének van helye, ha a kórós ittasság tünetei közül csak egyesek észlelhetők, vagy a tünetek mind megtalálhatók, de nem fejlődtek ki teljesen: ilyenkor a beszámíthatóság korlátozott, többnyire súlyos fokban

Question 145

Hogyan értékeli a Btk. az egyes ittassági formákat?

Answer 145

A kóros elmeállapot miatti kizáró ok és korlátlan enyhítés szabályai nem alkalmazhatók arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el: azaz az önhibából ittas állapotba kerülő és bűncselekmény tényállását megvalósító cselekményt elkövető személyt olyannak kell tekinteni, mintha annak beszámítási képessége lenne.
De az ún. pathológiás (kóros) ittasság különböző formái minőségileg különböznek a közönséges ittasságtól és a heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekinthetők. A kóros részegség megítéléséhez szakértői véleményt kell beszerezni.
Léteznek átmeneti alakzatok is a teljesen kifejlődött pathológiás részegség alakzata és a típusos részegség között (az abortív pathológiás részegség): ilyenkor a büntetés korlátlan enyhítése nem kötelező, csupán lehetőség.

Question 146

Hogyan értékeli a Btk. a bódult állapotban történő elkövetést?

Answer 146

A különféle kábítószerek és kábító hatású anyagok tudatzavart okoznak, de nem tekinthetők a kóros részegséghez hasonló kivételes állapotnak, hanem – jellegüknél fogva – a szokványos részegséggel azonos elbírálás alá esnek (azaz nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét).
DE! vannak kivételek: pl. az ún. megvonási tünetek elérhetik az elmebetegség szintjét

Question 147

Mikor kell kényszergyógykezelés elrendelni?

Answer 147

Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni

Question 148

Mennyi időre kell a kényszergyógykezelést elrendelni, amennyiben annak feltételei fennállnak?

Answer 148

A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú jogkövetkezmény: addig tart, ameddig szükségessége fennáll.
A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn

Question 149

Lehet-e kényszergyógykezelés alkalmazni, ha az elkövető beszámítási képessége korlátozott volt az elkövetéskor?

Answer 149

Nem, csak akkor alkalmazható a kényszergyógykezelés, ha a beszámítási képesség teljesen hiányzik.

Question 150

Lehet-e kényszergyógykezelés alkalmazni gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén?

Answer 150

Nem, csak személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése esetén alkalmazható a kényszergyógykezelés, amennyiben fennáll a hasonló cselekmény elkövetésének veszélye.

Question 151

Mikor zárja ki a kényszer és a fenyegetés az elkövető büntethetőségét és mikor teszi lehetővé a korlátlan enyhítést?
(szó szerint)

Answer 151

Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

Question 152

Mi a kényszer?

Answer 152

A kényszer erőszak, fizikai ráhatás, amely magatartást kizáró ok, hiszen a kényszerített végez ugyan testmozgást, de ez nem minősíthető magatartásnak, mert nem az ő akaratelhatározása idézi elő.

Question 153

Mi az erőszak és milyen formái vannak?

Answer 153

Az erőszak a személyre közvetlenül ható, olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Két típusa van:

a) vis absoluta = akaratot megtörő erőszak: a vis absoluta alatt álló személy képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, bénítólag hat rá az erőszak (nem büntethető)
b) vis compulsiva = akaratot hajlító erőszak: a vis compulsiva alatt álló személy ellenállhatna, mégsem az akaratának megfelelő magatartást választja (a büntetés korlátlanul enyhíthető)

Question 154

Mondjon legalább 5 példát személy elleni erőszakos bűncselekményre a Btk-ban!

Answer 154

1. emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés
2. testi sértés
3. szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak
4. emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka
5. személyi szabadság megsértése, a kényszerítés
6. alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
7. hivatalos személy / közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
8. terrorcselekmény
9. rablás, zsarolás, önbíráskodás
10. kényszervallatás, a jogellenes fogvatartás

Question 155

Mit jelent a fenyegetés?

Answer 155

A fenyegetés pszichikai ráhatás: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
A fenyegetés bűnösséget kizáró ok: a fenyegetett tanúsít magatartást, mivel testmozgását saját akarata határozza meg, de ezt az akaratot mások ráhatása hozta létre (nem tehető az elkövetőnek szemrehányás, hiszen az emberi természetből fakad a hátrányos helyzetek elkerülése)

Question 156

Mi a különbség a fenyegetés és a kényszer között?

Answer 156

Fenyegetés esetén:

• a hatás nem a testre, hanem a pszichikumra irányul
• a hatás nem lenyűgöző, nem meghatározó, determináló, hanem csak motiváló, befolyásoló erejű

Question 157

Mit jelent az ún. kvalifikált fenyegetésfogalom?

Answer 157

Szűkebb a fenyegetésnél: egyrészt a fenyegetésnek az élet és a testi épség ellen kell irányulnia, másrészt közvetlennek kell lennie (közvetlen akkor, ha a sértett a kilátásba helyezett hátrány közeli bekövetkezésével számolhat)

Question 158

Mit jelent a tévedés és milyen hatással van az elkövető büntethetőségére?

Answer 158

Tévedés az, ha valakinek a képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de ő képzeteit valósághűnek tartja.
Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

Question 159

Milyen fajái vannak a tévedésnek és mi a hatásuk a büntethetőségre?

Answer 159

1. TÉNYBELI TÉVEDÉS: a büntethetőség megszűnését csak a lényeges - konstitutív erejű tényekben való - tévedés alapozza meg (pl. ilyen lehet a sértett életkora szexuális visszaélés esetén)
2. TÉVEDÉS A CSELEKMÉNY TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGÉBEN: ilyenkor az elkövető az értékelés alapját képező tényeket helyesen ismeri, de azok összhatását helytelenül értékeli (helytelen következtetést von le). Ez akkor zárja ki a büntethetőséget, ha az elkövetőnek „alapos oka” van annak feltételezésére, hogy a cselekménye a társadalomra nem veszélyes.
   Két gyakori esete:
   - tévesen feltételez valamilyen társadalomra veszélyességet kizáró okot (pl. azt hiszi, hogy jogos védelmi helyzetben van)
   - b) téved egy keretdiszpozíciót kitöltő igazgatási normával kapcsolatban (pl. mi számít védett állatnak)

Question 160

Melyek a ténybeli tévedés leggyakrabban előforduló esetei?

Answer 160

1. személyben vagy tárgyban való tévedés: ha az elkövető tévedésben van a bűncselekménye által megtámadott személy, illetőleg tárgy vonatkozásában (pl. „A” meg akarja ölni „B”-t, de a sötétben „C”-t nézi „B”-nek és őt öli meg ) - ez lényegtelen tévedés
2. okozati folyamatban való tévedés: amikor az elkövető a szándékolt eredményt nem azzal a magatartással idézi elő, amellyel előidézni véli (pl. azt hiszi, hogy az ütlegeléssel ölte meg az áldozatát, holott az valójában a vízbe dobás folytán fulladásos halált halt) - az ilyen tévedés lényegtelen
3. c) indokban való tévedés: amikor az elkövető olyan indok hatására határozza el magát bűncselekmény elkövetésére, amelyről utóbb kiderül, hogy az nem felel meg a valóságnak - ha az indok (motívum) nem tényállási elem, akkor lényegtelen tévedés

Question 161

Határolja el egymástól a személyben való tévedést és a céltévesztést!

Answer 161

Személyben való tévedés: pl. „A” meg akarja ölni „B”-t, de a sötétben „C”-t nézi „B”-nek és őt öli meg

Céltévesztés: amikor az elkövető támadása a célba vett személy ellen irányul, de gondatlansága folytán az elkövetési magatartás az eredetileg megtámadni nem szándékozott személyt éri (ilyen¬kor a célba vett személyt illetően szándékos bűncselekmény kísérletét, a céltévesztés folytán sértett sze-méllyel kapcsolatban pedig gondatlanságból elkövetett bűncselekményt kell halmazatban megállapítani)

Question 162

Mi a jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok?

szó szerint

Answer 162

Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

Question 163

Mi jellemzi azt a támadást, amely, illetve amelynek közvetlen veszélye megalapozhatja a jogos védelmet?

Answer 163

1. jogtalan: ha a támadó cselekmény megfelel vagy megfelelhet valamely bűncselekmény törvényi tényállásának (de! nem jelenti azt, hogy a támadásnak egyszersmind büntetőjogilag büntetendőnek is kell lennie)
2. aktív emberi magatartással megvalósuló (a mulasztás jogos védelmi helyzetet nem keletkeztet)
3. közvetlen: ha a támadó és a megtámadni szándékolt térbeli helyzetére, közelségére tekintettel viszonylag rövid időn belül a támadás megindításával lehet számolni
4. befejezetlen: a támadás még folyamatban van, vagy felújításának veszélye fennáll

Question 164

Fennállhat-e a jogos védelem kóros elmeállapotú vagy gyermekkorú személyt támadásával szemben is?

Answer 164

Igen, a támadásnak ugyan jogtalannak kell lennie, de nem kell egyszersmind büntetőjogilag büntetendőnek is lennie.

Question 165

Fennáll-e a jogos védelmi helyzet annak a részére, aki az egymás iránt kölcsönösen támadást indító személyek közül az egyik érdekében lép közbe?

Answer 165

Nem.
Jogos védelmi helyzet nem állapítható meg azok javára, akik kölcsönösen indítanak támadást egymás ellen, és annak javára sem, aki az egyik fél érdekében közbelép.

Question 166

Mit jelent az, hogy a jogos védelem egyetlen mércéje a szükségesség?

Answer 166

Azt jelenti, hogy a védelmi tevékenység akkor jogos és megengedett, ha a támadás elhárításához szükséges (akkor szükséges, ha a támadás nem hárítható el másként, csak olyan tevékenységgel, amely kimeríti a Btk. Különös Részében meghatározott valamely bűncselekmény tényállási elemeit).
A megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége: a védekezés szükségessége elismert

Question 167

Mi történik, ha a védekező ijedtségből túllépi a védekezés szükséges mértékét és aránytalanul súlyosabb sérülést okoz a támadónak, mint amelyet a jogtalan támadás idézett volna elő?

Answer 167

Ha a védekező az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl: vele szemben ugyancsak megállapítható a büntethetőséget kizáró ok.
A hatályos Btk. nem tesz különbséget aközött, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta vagy csupán korlátozta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét (önmagában az ijedtség vagy menthető felindulás – a felismerési képesség érintésétől függetlenül – túllépés esetén megalapozza a büntetlenséget)

Question 168

Mi az az ún. szituatív jogos védelem és mi a jelentősége?

Answer 168

Vannak esetek, amikor a jogtalan támadás olyan módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult (taxatív felsorolás): ilyenkor a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését.
A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen követik el: éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan
b) az a lakásba történő jogtalan behatolás: éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

Question 169

Mit jelent a megelőző jogos védelem?

Answer 169

Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Question 170

Fennáll-e a büntethetőséget kizáró ok, ha a védelmi eszköz nem a jogtalan támadónak, hanem másnak okoz sérelmet?

Answer 170

Nem. A megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie és kizárólag jogtalan támadás tényleges bekövetkezése esetén nem büntethető, ha a jogtalan támadónak okoz sérelmet.

Question 171

Telepíthető-e élet kioltására alkalmas védelmi eszköz?

Answer 171

Nem. Ha a telepített védelmi eszköz az élet kioltásával jár, akkor a védekező emberölés miatt lesz felelősségre vonható.

Question 172

Mit jelent a végszükség, mint büntethetőséget kizáró ok?

szó szerint

Answer 172

Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

Question 173

Miben hasonlít a jogos védelemhez a végszükség?

Answer 173

1. ez is társadalomra veszélyességet kizáró ok: itt is egy érdekveszélyeztetést hárít el a cselekvő úgy, hogy másnak sérelmet okoz
2. a veszélyhelyzetnek is közvetlennek kell lennie
3. a mentő tevékenység is sok hasonlóságot mutat a jogos védelemnél az elhárító tevékenységgel:
   - feltétel itt is a cselekmény szükségessége
   - arányosság követelménye: az elkövető a cselekménnyel csak kisebb sérelmet okozhat, mint amelynek az elhárítására törekedett, DE! nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát

Question 174

Miben különbözik a végszükség a jogos védelemtől?

Answer 174

1. előidézheti a veszélyt olyan emberi magatartás, amely nem értékelhető jogtalan támadásként
2. jogtalan támadás is előidézheti a veszélyt, ha a „támadó” nincs már a helyszínen (pl. felgyújtott egy házat)
3. végszükségletet keletkeztethet a jogtalan mulasztás is
4. veszélyhelyzetet előidézhetik természeti események vagy állatok is

Question 175

Milyen két fajtája van annak, hogy jogszabály engedélye miatt nem büntethető az elkövető?

Answer 175

Az a cselekmény, amelynek elkövetését jogszabály engedi, vagy amelyet jogszabály büntetlennek nyilvánít, nem veszélyes a társadalomra és nem bűncselekmény.

1. absztrakt jogszabályi engedély: az engedély közvetlenül magából a jogszabályból fakad (pl. a Be.-ben szereplő előzetes letartóztatás, a személyi szabadság elvonásával jár, ám ezen kényszerintézkedések alkalmazását maga a Be. engedélyezi)
2. konkrét jogszabályi engedély: a büntetlenséghez a jogszabályi felhatalmazáson túl valamely szerv vagy hatóság közbenső aktusa is szükséges (pl. magzatelhajtás büntetendő, a magzatvédelmi törvény bizonyos feltételekkel mégis lehetővé teszi az abortuszt)

Question 176

Katona esetében milyen speciális büntethetőséget kizáró ok van?

Answer 176

Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.

Question 177

Parancsra elkövetett bűncselekmény esetén büntethető-e a katona?

Answer 177

Főszabály szerint nem nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el

• ha nem tudta, hogy bűncselekmény követ el: az elöljáró közvetett tettesként felel, a katona pedig nem büntetendő
• ha tudta, hogy bűncselekményt követ el: mindketten tettesként felelnek
• ha gondatlansága miatt nem győződött meg arról, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el – bár erre lehetősége lett volna: a gondatlan bűncselekmény megvalósításáért felel (ha a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti)

Question 178

Mit jelent az elévülés a büntethetőség szempontjából?

Answer 178

A büntethetőség elévülése az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatását jelenti.

Question 179

Mikor évül el a bűncselekmény büntethetősége a Btk. szerint?

Answer 179

FŐSZABÁLY: a büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével
KIVÉTEL:
- korrupciós bűncselekmények büntethetősége 12 év elteltével évül el
- nem évül el a büntethetősége:
1. emberiesség elleni és háborús bűncselekmények
2. életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények
3. az 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények , ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be

Question 180

Hogyan alakul az elévülés kezdő időpontja az alábbi esetekben?

• befejezett bűncselekmény
• kísérlet és előkészület
• tiszta mulasztásos bűncselekmény
• állapot-bűncselekmény

Answer 180

Az elévülés kezdő napja:

• befejezett bűncselekmény: az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult
• kísérlet és előkészület: az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér
• tiszta mulasztásos bűncselekmény: az a nap, amikor az elkövető még a törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének
• állapot-bűncselekmény: az a nap, amikor ez az állapot megszűnik

Question 181

Mit jelent az elévülés félbeszakadása és milyen jogkövetkezménnyel jár?

Answer 181

Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, vagy az ügyésznek, vagy a nyomozó hatóságnak, avagy – kizárólag a nemzetközi vonatkozású ügyekben – az igazságügyért felelős miniszternek vagy külföldi hatóságnak az elkövető ellen az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekménye miatt foganatosított eljárási cselekménye.
Joghatása, hogy az elévülési idő addig eltelt részét figyelmen kívül kell hagyni, és az elévülési idő újrakezdődik (a félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik).

Question 182

Mikor nyugszik az büntethetőség elévülése?

Answer 182

1. a büntetőeljárás felfüggesztése alatt
2. • a magánindítványra büntetendő bűncselekmények kivételével - a közjogi tisztség betöltésén alapuló eljárás-felfüggesztés esetén (amikor a mentelmi jogot nem függesztik fel és ezért nem folytatható le az eljárás)
3. próbára bocsátás próbaidejének és a jóvátételi munkának a tartama alatt
4. • sajátos esete: bizonyos bűncselekménynek (pl. emberrablás) a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére való elkövetése (ilyenkor a törvény a nagykorúság eléréséhez köti az elévülés kezdő időpontjának megnyíltát)

Question 183

Melyek a tevékeny megbánás feltételei?

Answer 183

Nem büntethető, aki

• az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni
• vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
• elkövetését a vádemelésig beismerte, és
• közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva -
• a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

A 3 évnél súlyosabb, de 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén: amennyiben a tevékeny megbánás feltételei teljesülnek, a büntetőeljárás megszüntetésének ugyan nincs helye, azonban a törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére

Question 184

Mikor kizárt a tevékeny megbánás?

Answer 184

a) többszörös vagy különös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) a bűncselekménye halált okozott,
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,
e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt és ennek eredményeként vele szemben a büntetőeljárást megszüntették, vagy a büntetést korlátlanul enyhítették, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 2 év még nem telt el

Question 185

Mondjon példát magánindítványra büntetendő bűncselekményekre! (legalább 5-öt)

Answer 185

• a könnyű testi sértés alapesete,
• szexuális kényszerítés alapesete / szexuális erőszak alapesete • szeméremsértés alapesete / kapcsolati erőszak alapesete
• egészségügyi önrendelkezési jog megsértése
• magánlaksértés
• zaklatás
• magántitok megsértése / levéltitok megsértése
• kiszolgáltatott személy megalázása
• rágalmazás / becsületsértés
• lopás / rongálás / sikkasztás / csalás / információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás / hűtlen kezelés / jogtalan elsajátítás / orgazdaság / jármű önkényes elvétele (ha a sértett az elkövető hozzátartozója)

Question 186

Milyen négy kategóriája van a magánindítványra büntetendő cselekményeknek? Mondjon példát is mindegyikre!

Answer 186

1. / olyan kisebb jelentőségű, a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekmények, amelyek miatt csak akkor célszerű a büntetőeljárást megindítani, ha a sértett ezt kívánja (pl. könnyű testi sértés)
2. / a kívülálló személy nem is tudja eldönteni, hogy bűncselekmény valósult-e meg, vagy sem, mivel e vonatkozásában a sértett szubjektív megítélésének van döntő jelentősége (pl. magántitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés)
3. / olyan bűncselekmények, amelyeknek üldözése a sértettre nagyobb hátrányt jelentene, mint amilyet a társadalom szempontjából a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradása jelent (pl. nemi erkölcs elleni bűncselekmények)
4. / az elkövető és a sértett közötti hozzátartozói viszony (de csak törvényben meg¬határozott vagyon elleni bűncselekmények esetében)

Question 187

Mi az a magánindítvány és milyen két fő tulajdonsággal rendelkezik?

Answer 187

Az előterjesztésre jogosultnak minden olyan nyilatkozata, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
A magánindítvány 2 fő tulajdonsága:
a) oszthatatlan: bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos
b) visszavonhatatlan: nincs lehetőség arra, hogy a jogosult a már előterjesztett magánindítványt később visszavonja

Question 188

Ki jogosult a magánindítvány előterjesztésére?

Answer 188

Főszabály: előterjesztésre jogosult a sértett

Kivétel:

1. a sértett törvényes képviselője
   - ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú: önállóan is előterjesztheti és erre törvényes képviselője is jogosult
   - a ha a sértett cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú: előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges
   - ha a sértett cselekvőképtelen: helyett a törvényes képviselő jogosult az előterjesztésére
2. gyámhatóság: a törvényes képviselő előterjesztési joga mindkét esetben megilleti a gyámhatóságot is
3. sértett hozzátartozója: ha a sértett az indítvány előterjesztésére megszabott határidő eltelte előtt meghal, anélkül, hogy magánindítványt terjesztett volna elő

Question 189

Mikor terjeszthető elő a magánindítvány:

Answer 189

Főszabály: A magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

Kivétel: A 30 napos határidőn túl egy esetben terjeszthető elő a magánindítvány - a kölcsönösen elkövetett testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az őt feljelentő személlyel szemben

Question 190

Mondjon példát olyan bűncselekményre, ahol a bűncselekmény csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető!

Answer 190

• minősített adattal visszaélés,
• hamis vád
• hamis tanúzás