Büntetőjog - Bűncselekmény fogalma Flashcards
Hogy definiálja a Btk. a bűncselekményt? (szó szerint)
Bűncselekmény az a szándékosan - vagy ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
Mit jelent a tényállásszerűség?
A tényállásszerűség a Btk. Különös Részében meghatározott egy-egy cselekménytípus ismérveinek az összessége.
Hogyan határozza meg a Btk. a társadalomra veszélyesség fogalmát? (szó szerint)
Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
Megállapíthatja-e egy diszpozíciószerű cselekmény esetén a bíróság a társadalomra veszélyesség hiányát, és hozhat-e felmentő ítéletet?
Igen, mert a bíróságnak a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességét kell vizsgálnia. Ha a bíróság az értékelés eredményeképpen arra a megállapításra jut, hogy az elbírált cselekmény a társadalomra nem veszélyes, a bűncselekmény egyik fogalmi eleme hiányzik
Mit jelent a célzat?
Mit jelent a motívum?
Célzat az az eredményképzet, amelynek megvalósítására törekszik valaki.
Motívum az, amely valakit a cél eléréséhez alkalmazott cselekvésre készteti.
Mondjon példát arra, hogy hol van jelentősége az Általános részben annak, hogy a bűncselekmény bűntett vagy vétség?
Példák:
- szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál
- próbára bocsátás elrendelésénél
- büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli törvényi mentesítésnél
Mikor büntetendő az előkészület?
Az előkészület nem büntethető általános érvénnyel (csak ha a törvény azt kifejezetten büntetni rendeli).
Mikor válik befejezetté a bűncselekmény?
Ha az elkövető a tényállás valamennyi elemét megvalósította (azaz a tényállást kimerítette), akkor a bűncselekmény befejezetté válik.
Mi az a magatartás és milyen megvalósulási formái vannak?
A magatartás testi és pszichikai mozgások egysége, amely két fázisból áll:
- első fázisa az egyén pszichikumában játszódik le (motívumok harca) és egy elhatározással zárul
- második fázisa ennek az elhatározásnak a külvilági megvalósítása
A megvalósítás kétféleképpen történhet:
- aktív magatartással (tevőlegesen)
- passzív magatartással (testmozgás nélkül)
Melyek a bűncselekmény fogalmi elemei?
- magatartás (cselekmény)
- tényállásszerűség (diszpozíciószerűség)
- bűnösség
- társadalomra veszélyesség
Mit jelent az, hogy minősítő vagy privilegizáló törvényi tényállás?
Minősítő törvényi tényállásban a jogalkotó olyan többletkörülményeket értékel, amelyek a cselekmény társadalomra veszélyességét fokozzák, ezáltal súlyosabb megítélését és egyben magasabb büntetési tétel megállapítását eredményezik.
A privilegizáló törvényi tényállásban értékelt körülmények a cselekmény társadalomra veszélyességét csökkentik, melynek következményeként a törvényhozó enyhébb büntetési tétellel rendeli büntetni azt.
Mondjon egy-egy példát magatartási (immateriális), eredmény (materiális) és vegyes törvényi tényállásra!
Magatartási tényállás: pl. szexuális kényszerítés
Eredmény tényállás: pl. emberölés
Vegyes tényállás: pl. zsarolás
Mi az a tiszta mulasztási bűncselekmény?
A törvényhozó szintén egy aktív magatartást ír körül, de emellett megjelöl egy időpontot vagy helyzetet is, amelyben vagy ameddig ezt a magatartást tanúsítani kellene és ha a kötelezett ezt elmulasztja, a bűncselekmény megvalósul.
Mit jelent a bűnösség?
A bűnösség az elkövető és cselekménye közötti pszichikai viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk (a pszichikai kapcsolat alapja a tények ismerete: az elkövető tisztában van a cselekményével, tisztában van - vagy tisztában lehetne - a cselekményével összefüggő körülményekkel, elsősorban annak következményeivel)
Mit jelent a beszámítási képesség, milyen összetevői vannak és mi a jelentősége?
A beszámítási képesség az embernek azon testi-pszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni s ezen értékelésnek megfelelően cselekedni.
Két összetevőből áll:
- felismerési képességből (képes a cselekménye következményeinek az előrelátására, és annak a társadalom által elvárt módon történő értékelésére)
- akarati képességből (szabadon alakítja ki az akaratát).
Jelentősége: bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki beszámítási képességgel rendelkezik.
Milyen két alakzata van a bűnösség és hogyan definiálja a Btk. (szó szerint)?
SZÁNDÉKOSSÁG: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
GONDATLANSÁG: Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Mi a közös és mi a különbség az egyenes szándék (dolus directus) és az eshetőleges szándék (dolus eventualis) között?
Mindkettő esetében az elkövető előre látja a cselekményének következményeit, de egyenes szándék esetén azokat kívánja, eshetőleges szándék esetén nem kívánja, hanem belenyugszik azokba (közömbös irántuk). Az akarati tényező mindkettőnél jelen van (az elhatározásának megfelelően hajtja végre a magatartást)
Mit jelent a limitált szándék? Mondjon rá példát!
Limitált szándék esetén a szándék a sérelem okozására nem, hanem csak annak veszélyére terjedhet ki.
Pl. életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándék kiterjedhet az életveszélyre, ám a veszély sérelembe fordulására (a halálra) már nem
Milyen alakzatai vannak a gondatlanságnak? Mi az, ami a tudatos gondatlanságot az eshetőleges szándéktól elhatárolja?
Két alakzata van a gondatlanságnak: tudatos gondatlanság (luxuria) és hanyagság (negligencia).
Tudatos gondatlanság esetén az elkövető bár előre látja magatartásának következményeit, azokat se nem kívánja, se nem belenyugszik, hanem könnyelműen bízik azok elmaradásában.
Hanyagság esetén mi a felróhatóság oka?
Hanyagság esetén a szemrehányás alapja a lelki háttér hiányában jelölhető meg: ha ugyanis az elkövető a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést tanúsította volna, akkor előre láthatta volna cselekménye következményeit és ha előre láthatta volna az eredményképzet érzelmi színeződés is megtörténhetett volna.
Az eredményhez, mint minősítő körülményhez fűződő súlyosabb jogkövetkezmények mikor alkalmazhatók?
Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
Mit jelent az, hogy a vegyes bűnösség? Jellemezze pár mondatban!
Vegyes bűnösség mellett a bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha az alapesetre az elkövető szándékossága, a minősítő eredményre azonban csak a gondatlansága terjedt ki.
Két formája van:
- amikor a szándék fogalmilag kiterjedhet a minősítő körülményre is, de az adott esetben azt csak a gondatlanság fogja át
- praeterintencionális bűncselekmy: amelyeknél a törvény a minősítő eredményre kiterjedő szándékot kifejezetten kizárja
Ezek a bűncselekmények minősítés szempontjából (pl. stádiumok) gondatlan bűncselekménynek, jogkövetkezmények (pl. végrehajtási fokozat) szempontjából szándékos bűncselekménynek minősülnek.
Mit jelent az, hogy praeterintencionális bűncselekmény? Mondjon példát rá!
Azok a bűncselekmények, amelyek alapesetére szándékosság terjed ki, de amelyeknél a törvény a minősítő eredményre kiterjedő szándékot kifejezetten kizárja (a minősítő eredményt csak gondatlanság foghatja át).
Példa: halált okozó testi sértés
Mely bűncselekmények minősülnek bűntettnek és melyek vétségnek? (szó szerint)
A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Btk. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Van-e olyan gondatlan bűncselekmény, amely bűntett?
Nincs, a gondatlan bűncselekmények mind vétségek.
Sorolja fel a szándékos bűncselekmények megvalósulási stádiumait!
- előkészület (ekkor még egyetlen tényállási elem sem valósul meg)
- kísérlet (a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése)
- befejezett bűncselekmény (a törvényi tényállás valamennyi eleme maradéktalanul megvalósul)
- bevégzettség (a jogi tárgy elleni támadás végleges megszűnése)
Kit lehet előkészület miatt büntetni? (szó szerint)
Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Milyen megoldások vannak a Btk-ban az előkészület büntethetőségére? Mondjon példát is mindegyikre!
Három megoldás van rá:
- egyes bűncselekmények esetén minden előkészületi magatartást büntetni rendel (pl. szándékos emberölés)
- az előkészületi magatartások közül kiemel egyet, és csak azt rendeli büntetni (pl. kerítésnél az üzletszerű kerítésben való megállapodás)
- sui generis befejezett előkészületi cselekmény: a törvény előkészületi jellegű magatartásokat határoz meg elkövetési magatartásként (pl. hamis tanúzásra felhívás)
Hogyan csoportosíthatók az előkészületi magatartások?
- tettekben megnyilvánuló (materiális) elkövetési magatartások: ide tartoznak a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő vagy azt megkönnyítő feltételeket biztosító előkészületi magatartások (pl. eszközök beszerzése, a helyszín felderítése, a sértett megfigyelése)
- gondolatközlésben kifejeződő (verbális) magatartás: felhívás (eredménytelen felbujtás), ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben való megállapodás
Sorolja fel előkészület esetén a büntethetőséget megszüntető okokat! (szó szerint)
Nem büntethető előkészület esetén,
- akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény
- aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad
- aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti
Mit jelent az önkéntesség az előkészület / kísérlet büntethetőségének megszűnése esetén?
Önkéntesség akkor valósul meg, ha az elkövető saját elhatározásából, külső kényszer, közvetlen fenyegetés hiányában lép vissza (pl. mert megszánta a sértettet vagy megijedt a következményektől).
Akinek az önkéntes elállása folytán elmarad a bűncselekmény megkezdése, az egyáltalán nem büntethető?
DE! Az ún. maradék-bűncselekményért - ha más bűncselekményt megvalósít a magatartása - az elkövető felelőssége megállapítható.
Ki büntethető kísérlet miatt? (szó szerint)
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
Sorolja fel a kísérlet fogalmi elemeit!
- alanyi oldalon a szándék
- tárgyi oldalon az elkövetési magatartás
- az elkövetés megkezdése, de be nem fejezése
Mondjon legalább 3 példát olyan bűncselekményre, amelynek nincs kísérlete!
- szóbeli közlésben megnyilvánuló bűncselekmények: szavak kimondásával befejezetté válik (pl. hamis vád)
- tiszta mulasztási bűncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása)
- hamis, hamisított, más nevére szóló közokirat felhasználása
Hogyan rendeli büntetni a kísérletet a Btk.?
A kísérletre is a befejezett bűncselekmény büntetési tétele az irányadó, de a törvényhozó kétfokú leszállást is lehetővé tesz (jelezve, hogy a kísérlet tárgyi súlya kisebb, mint a befejezett bűncselekményé)
Mi az alkalmatlan kísérlet jogkövetkezménye?
A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el
Milyen típusai vannak az alkalmatlan kísérletnek és mondjon egy-egy példát rájuk!
- alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet (pl. az elkövető ölési szándékkal a mélyvízbe dobta az alvónak hitt hullát)
- alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet (pl. kés nyelével történő szúrás)
- alkalmatlan módon elkövetett kísérlet (pl. olyan kis mennyiségű mérget tett a teába, ami nem halálos)
Mi a különbség a befejezett és a befejezetlen kísérlet között? Mondjon példát rájuk!
Befejezetlen a kísérlet, ha az elkövető még nem tett meg mindent a maga részéről a befejezés érdekében (pl. ha a tettes az elkövetőt fojtogatja, amelynek következében a sértett eszméletét veszti, majd a tettes távozik a helyszínről abban a tudatban, hogy a sértettet megölte, de az magához tér)
Befejezett a kísérlet, ha a tettes az elkövetési magatartást a maga teljességében kifejtette, de mégsem jött létre az eredmény (pl. odakészítette a sértett ágyához a mérgezett teát, de a sértett azt nem itta meg)
Melyek a büntethetőséget megszüntető okok kísérlet esetén? (szó szerint)
Nem büntethető kísérlet miatt:
- akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése
- aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja
Büntetlenséget eredményez-e az elkövető számára, ha az általa megölni szándékozott sértettet kórházba viszi, miután leszúrta?
Emberölés miatt igen, mert a büntethetőség megszűnéséhez nincs arra szükség, hogy kizárólag az elkövető hárítsa el az eredmény bekövetkezését.
De! az ún. maradék-bűncselekményért - ha más bűncselekményt viszont megvalósít a magatartása - az elkövető felelőssége megállapítható (ez viszont nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény)
Mikor válik befejezetté az állapotbűncselekmény? Mondjon példát rá!
A jogellenes helyzet vagy állapot kialakításával a bűncselekmény a befejezettség stádiumába jut (pl. lőszer, fegyver engedély nélkül történő tartása)
Mikor válik befejezetté a tiszta mulasztási bűncselekmény?
Ha az elkövető a helyzet vagy időpont bekövetkeztéig nem tett eleget a jogszabályban megszabott kötelezettségének, a bűncselekmény a helyzet vagy időpont bekövetkeztével befejezetté válik.
Ki minősül elkövetőnek? (szó szerint)
Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
Mi a különbség a tettesek és részesek között?
A tettesek törvényi tényállási elem megvalósításával vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében, míg a részesek bár cselekményükkel közreműködnek a bűncselekmény létrejöttében, de nem valósítanak meg tényállási elemet.
Ismertesse a tettes fogalmát! (szó szerint)
Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
Ismertesse a közvetett tettes fogalmát! (szó szerint)
Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
Kik a társtettesek? (szó szerint)
Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
Ki lehet a bűncselekmény önálló tettese?
A bűncselekményt általában bárki elkövetheti. Kivétel: delicta propria és extraneusi (kívülállói) tettesség.
Mit jelent az, hogy delicta propria? Mondjon példát rá!
Azok bűncselekmények, amelyek tettese a törvény által előírt többlettulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen a bűncselekmény elkövetésekor (pl. hivatali bűncselekményt csak a hivatalos személy)
Mit jelent az extraneusi tettesség? Mondjon példát rá!
Az adott bűncselekmény tettese látszólag bárki lehet, ám a törvényhely értelmezése révén kiderül, hogy a tettesek köréből kimarad egy-egy személy (pl. kívülálló lehet a tettese a magzatelhajtásnak)
Közvetett tettesség esetén büntetőjogi felelősségre vonható-e az a személy, akit felhasználva valósították meg a bűncselekményt?
Igen kivételesen. Ha a felhasznált személy felelőssége is megállapítható, ha a közvetlen tettes a bűncselekmény elkövetése során konstitutív erejű tények tekintetében tévedésben van, ám tévedése felróható, és az adott bűncselekmény gondatlan alakzata büntetni rendelt.
Lehet-e olyan személy közvetett tettes, aki egyébként az adott bűncselekmény közvetlen tettese nem lehetne?
Igen.
Melyek a társtettesség fogalmi elemei?
- a törvényi tényállás közös megvalósítása
2. egymás tevékenységének kölcsönös tudata (szándékegységet feltételez)
Megvalósulhat-e úgy a társtettesség, hogy az elkövetők csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg?
Igen, a társtettesség 2 féle módon mehet végbe:
- valamennyi társtettes a saját cselekményével teljes egészében megvalósítja a törvényi tényállás minden elemét
- a társtettesek csak egy-egy tényállási elemet valósítanak meg, és azok együttesen eredményezik a törvényi tényállás egészének megvalósulását
Mit jelent a szándékegység társtettesség esetén?
Az azonos bűncselekmény törvényi tényállása alá eső cselekményt egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítja meg és valamennyi elkövetőt ugyanazon törvényi tényállás megvalósítására irányuló szándék vezesse (tisztában kell lenniük azzal, hogy olyan cselekményt követnek el közös elhatározással, akarategységben, amely a társadalom rosszallását váltja ki)
Létrejön-e a társtettesség akkor is, ha az elkövetők megállapodnak ugyan a közös elkövetésben, de utána (időben) külön-külön valósítják meg a bűncselekményt?
Nem.
Mit jelent a túllépés társtettesség esetén és milyen típusai vannak? Felel-e a társtettes a túllépésért is?
Túllépés (excessus) az, ha valamelyik társtettes többet tesz, illetve mást tesz, mint amire a szándékegység kiterjedt. Két esete van:
1. mennyiségi túllépés: a társtettes olyan súlyosabb bűncselekményt követ el, amely magába foglalja a szándékegység által áfogott deliktumot is (pl. alapeset helyett minősített eset)
2. minőségi túllépés: a társtettes a szándékegységen túlmenően egy másik bűncselekményt is elkövet
A túllépésért a másik elkövető már nem felel.
Mi az a többes tettesség? Mondjon példát rá!
Amikor ugyanannak a bűncselekménynek több önálló tettese van, akik nem társtettesek. (pl. önálló tettesei a szexuális erőszak bűntette minősített esetének azok, akik ugyanazzal a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva közösülnek)
Mikor beszélünk szükségszerű többes tettességről? Milyen két típusa van (mondjon egy-egy példát is rá!)
Szükségszerű többes tettesség akkor jön létre, ha az adott tényállás létrejöttének törvényi feltétele két vagy több tettes, együttesen és egyidejű ténykedése (konvergens bűncselekmények).
2 típusa:
- amikor a bűncselekmény jellegéből következik: egyetlen személy nem is képes kimeríteni a törvényi tényállást (pl. vérfertőzés)
- amikor a törvényhozó kriminálpolitikai megfontolásból rendeli büntetni a több tettes együttes és egyidejű ténykedését (pl. fogolyzendülés)
Mi az a kiegészült tettesség?
Többes tettesség egy formája, melynek lényege, hogy felbomlik a társtettesség, ha az egyik tettes tevékenységével túllépi a szándékegység kereteit, a túllépésért a másik tettes nem felel.
Mi az a redukált tettesség?
Többes tettesség egy formája, melynek lényege, hogy felbomlik a társtettesség akkor is, ha az egyik tettes a bűncselekmény eredményét önként elhárítja
Mi az az egymás melletti tettesség?
Többes tettesség egy formája, melynek lényege, hogy a tettesek ugyanazt a bűncselekményt követik el, de nincs közöttük szándékegység.
Mit jelent az, hogy a részesi cselekmény járulékos?
Feltételez egy olyan tettesi bűncselekményt, amelyhez a részesi tevékenység hozzájárult (de! a részes tényállási elemet nem valósít meg).
A részes felelőssége a tettesi alapcselekményhez igazodik: a részes általában azonos bűncselekményért, ritkábban (pl. felbujtásnál a túllépés esetén) enyhébb bűncselekményért felel, mint a tettes
Mit jelent az, hogy a részesi cselekmény kétszeresen is szándékos?
A szándékosság két vonatkozásában is fennáll: egyrészt a tettesi cselekménynek szándékosnak kell lennie, másrészt a részesi magatartásnak is szándékosnak kell lennie.
Milyen büntetés alkalmazandó a részesekre?
A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tétel az irányadó, de a bűnsegéd tevékenysége általában kisebb mértékben veszélyes a társadalomra, ezért a bírói gyakorlat enyhítő körülményként értékeli és kétszeres leszállásra van lehetőség. (parifikáció elve)
Ki a felbujtó? (szó szerint)
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
Ki a bűnsegéd? (szó szerint)
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
Feltétel-e a felbujtásnak, hogy a felbujtott a bűncselekmény elkövesse?
Nem, elegendő, ha megkísérli azt. De ha meg sem kísérli, akkor nem állapítható meg a felbujtás.
Mi az alapvető különbség a felbujtás és pszichikai bűnsegély között?
Felbujtásról akkor beszélünk, ha a felbujtó alakítja ki valamely szándékos bűncselekmény elkövetésének döntő motívumát a tettesben: azaz ennek hatására a határozza magát a bűncselekményre.
Nem felbujtás azonban, ha a tettes már a felbujtó tevékenysége előtt elhatározta a bűncselekmény elkövetését (cselekménye ilyenkor csak bátorító, ösztönző, szándékerősítő hatású lehet, amely bűnsegély megállapításának alapjául szolgálhat).
Hogyan alakul a felbujtó felelőssége, ha
- a tettes súlyosabb bűncselekményt követ el,
- a tettes enyhébb bűncselekményt követ el,
mint amire a felbujtó rábírta?
Ha a tettes súlyosabb bűncselekményt követ el: a felbujtó ezért nem büntethető.
Ha a tettes enyhébb bűncselekményt követ el: a felbujtót is csak a megvalósított enyhébb bűncselekményért lehet felelősségre vonni.
Hogyan hat a felbujtó büntethetőségére az, ha a tettessel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn?
- ha gyermekkorút, kóros elmeállapotban szenvedő személyt, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben lévő személyt bír rá szándékosan bűncselekmény elkövetésére: a felbujtó, mint közvetett tettes felel
- azonnali jogos védelem és végszükség esetén: a büntetlenség a felbujtóra is vonatkozik
- megelőző védelmi eszközök alkalmazása esetén, ha a Btk. keretein belül marad a védekezés: a büntetlenség a felbujtóra is kihat (de! ha pl. élet kioltására alkalmas védelmi eszköz telepítésére bírja rá a védekezőt, akkor az általa elkövetett bűncselekmény felbujtójaként felel)
Ha a tettesi alapbűncselekmény elévült, akkor büntethető-e a felbujtó cselekménye?
Nem, ha a tettesi alapbűncselekmény elévült, akkor az időmúlás miatt a felbujtó sem büntethető.
A tevékeny megbánás alkalmazása hogyan hat a felbujtó felelősségére?
Ilyenkor eltérhet a tettes és a felbujtó felelőssége, ha az egyik teljesíti a feltételeket, a másik nem.
Milyen 2 típusa van a bűnsegédnek? Mondjon példát is!
- fizikai bűnsegéd: a bűncselekmény megvalósulásának külső feltételeit biztosítja, az elkövetéshez szükséges, illetve azt könnyítő feltételeket biztosítja (pl. eszközök beszerzése, az elkövetőnek a helyszínre szállítása)
- pszichikai bűnsegéd: a tettesben már kialakult szándékot erősíti (pl. bátorítással, buzdítással)
Időben - a tettesi cselekményhez képest - mikor követhető el a fizikai, illetve a pszichikai bűnsegély?
Mind a fizikai, mind a pszichikai bűnsegély akár a tettesi cselekmény végrehajtása előtt, akár pedig a végrehajtása alatt kifejthető. DE! az elkövetés után már nem.
Mondjon példát passzív fizikai és passzív pszichikai bűnsegédre!
- passzív fizikai bűnsegéd: valamilyen jogilag elismert kötelességét a tettesi cselekmény sikerét kívánva vagy abba belenyugodva akaratlagosan megszegi, és ezáltal a tettes számára bűncselekmény elkövetését lehetővé teszi vagy megkönnyíti (pl. az éjjeliőr, aki a raktárajtót szándékosan nyitva hagyja, hogy a tettes lopási cselekményét előmozdítsa)
- passzív pszichikai bűnsegéd: a bűncselekmény elkövetésének helyszínén jelen van, de a tettesnek fizikai értelemben nem segít, ugyanakkor jelenlétével a tettesre bátorító, a sértettre bénító hatást gyakorol
Mit jelent a csoportos elkövetés? (szó szerint)
Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.
Számít-e a csoportos elkövetés megállapítása szempontjából az alábbiaknak?
- mindegyik elkövető ismert legyen
- olyan személy is a csoportba tartozik, akivel szemben büntethetőségi akadály áll fenn
- ha a csoport egyes tagjai tettesi, más tagjai részesi magatartást fejtenek ki.
- Nem: nem feltétel az, hogy valamennyi elkövető ismert legyen vagy vádat emeljenek mindegyik ellen.
- Nem: kóros elmeállapotú vagy gyermekkorú elkövető is a csoportba beleszámít
- Nem: lényegtelen, hogy tettesként vagy részesként vesz részt az elkövetésben, DE! a helyszínen kell kifejtenie a magatartást
A csoport tagjai között kell-e lennie megállapodásnak a bűncselekmény elkövetésére?
A csoport létrehozásának nem feltétele az előzetes megállapodás vagy más szervezettségre utaló jel (bár nem kizárt). Viszont a csoport tagjai között a bűncselekmény végrehajtására irányuló szándék - ha eltérő intenzitásban is - de értékelhető legyen.
Megállapítható-e egyszerre a csoportos elkövetés és a bűnszövetség?
Igen, ezek elemei egymástól eltérnek, ezért együttes megállapításuk nem kizárt.
Ismertesse a bűnszövetség törvényi fogalmát! (szó szerint)
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
Hány személyt feltételez a bűnszövetség?
Legalább két (vagy ennél több) személyt: közülük legalább az egyik tettes kell, hogy legyen.
Feltétele-e a bűnszövetség akár egy bűncselekmény megkezdése vagy elegendő az előzetes megállapodás bűncselekmények szervezett elkövetésére?
A bűnszövetségnek feltétele, hogy az elkövetők a tervezett bűncselekmények közül legalább egynek a megvalósításáig, illetve kísérletéig eljussanak.
Ismertesse a bűnszervezet Btk. szerinti fogalmát! (szó szerint)
Bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
Feltétel-e a bűnszövetségnek, hogy akár egy bűncselekményt elkövessenek az elkövetők vagy elegendő a cél elhatározása?
Nem feltétele a bűncselekmény elkövetése: a bűnszervezet léte megállapítható akkor is, ha - hosszabb időre szervezett és összehangoltan működő - legalább 3 főből álló csoport még egyetlen bűncselekményt sem követett el, de több, a törvényben meghatározott súlyú bűncselekmény elkövetése a célja.
Megállapítható-e a bűnszervezetben való elkövetés azzal szemben, aki csak egyetlen bűncselekmény elkövetésében vesz részt?
Igen, megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - akár csak egyetlen bűncselekményt tettesként vagy részesként valósít meg, feltéve, hogy az elkövető tudata a bűncselekmény elkövetésekor átfogta a bűnszervezet tárgyi ismérveit.
Megvalósulhat-e egyszerre a bűnszövetségben és a bűnszervezetben való elkövetés?
Nem, a bűnszervezetben történő bűncselekmény-elkövetés kizárja a bűncselekmény bűnszövetségben elkövetettkénti minősítését, ugyanakkor nem zárja ki a társas bűnelkövetés egyéb formáinak (így a csoportos elkövetésnek) a megállapíthatóságát.
Mondjon példákat a bűnszervezetben való elkövetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények közül! (legalább 3 példa)
- nincs helye tevékeny megbánásnak
- a szabadságvesztés-büntetés leghosszabb tartama 25 év is lehet
- a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel
- nem bocsátható feltételes szabadságra
- nem bocsátható próbára, nem írható elő vele szemben jóvátételi munka
- az elkobzás még rendkívüli okból sem mellőzhető, illetve megfordul a bizonyítási teher a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon tekintetében
- kitiltás is elrendelhető
Mikor beszélünk bűncselekményegységről?
Bűncselekményegység, ha egyetlen bűncselekmény valósul meg.
Mit jelent az, hogy természetes egység? Mondjon példákat rá!
Természetes egység az, ha a dolog természetéből következik az egységi minősítés.
- egyszerű bűncselekmény (pl. egy késszúrással öl)
- állapot-bűncselekmény (pl. kábítószer birtoklása)
- ismétlődő jellegű cselekmény (pl. tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez)
- folyamatos elkövetési magatartás (pl. kitartottság)
- mulasztással elkövetett bűncselekmény (pl. tartás elmulasztása)
- azok a részcselekmények, amelyek azonos alkalommal ugyanannak a törvényi tényállásnak a különböző alakzatait (pl. közokirat-hamisítás, ha ugyanarra az okiratra követik el)
Mit jelent a törvényi egység és milyen fajtái vannak?
A törvényi egység jellemzője, hogy a jogalkotó egységet hoz létre olyan cselekményekből, amelyeket a törvényi rendelkezés hiányában halmazatként kellene értékelni.
Fajtái:
1. összetett bűncselekmény (delictum cpompositum)
2. összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum)
3. folytatólagos bűncselekmény (delictum continuatum)
4. érték-egybefoglalás
Mi az az összetett bűncselekmény? Mondjon rá példát!
A törvényhozó külön-külön már szabályozott törvényi tényállásokból alkot egy új törvényi tényállást, amelynek indoka az alkotórészek közötti cél-eszköz viszony (pl. lopásból és testi sértésből a rablás).
Mi az az összefoglalt bűncselekmény? Mondjon rá példát!
A törvényhozó súlyosabb büntetés kilátásba helyezését tartja szükségesnek, mint amit a halmazati értékelés lehetővé tenne. (pl. több emberen elkövetett emberölés)
Mi az a folytatólagos bűncselekmény? (szó szerint)
Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.
A folytatólagos egység szempontjából mit jelent az, hogy egységes elhatározás?
Nem jelenti azt, hogy az elkövetőnek első cselekménye előtt valamennyi cselekményét meg is kell terveznie. Fennáll akkor is, ha az elkövetőt ugyanaz a vágy, elképzelés, indíték vagy cél készteti a további cselekmények elkövetésére, mint ami az első elkövetésre ösztönözte.
Megállapítható-e a folytatólagosság, ha az elkövető több különböző városban ugyanazon áruházlánc több különböző áruházából lop?
Igen, jogi személy esetén a gazdálkodó szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező egységei nem tekinthetők önálló sértettnek.
Megállapítható-e orgazdaság esetén a folytatólagosság, ha több különböző személyektől más-más vagyon elleni bűncselekményből származó dolgokat rövid időn belül folyamatosan szerez meg?
Igen.
Mi az érték-egybefoglalás lényege?
Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon eljárás alá vont személy által legfeljebb 1 éven belül megvalósított és együttesen elbírált több - szándékosan elkövetett - tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, illetőleg az okozott kár vagy a vagyoni hátrány meghaladja főszabály szerint az 50.000,-Ft-ot (bizonyos esetekben - pl. iparjogvédelmi jogok megsértése, szerzői jogok megsértése esetén - a 100.000,-Ft)
Érték-egybefoglalásra milyen cselekmények esetén kerülhet sor?
A szabálysértések érték-egybefoglalása csak jogszabályban meghatározott cselekményekre vonatkozik (ezek: lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, család, rongálás, hűtlen kezelés), illetve csak az ugyanolyan szabálysértések érték-egybefoglalására kerülhet sor (pl. nem lehet lopást a sikkasztással).
Mi a helyzet, ha a vádemelés után is elkövet olyan bűncselekményt, amely a Btk. rendelkezése alapján a vádemelés előtt elkövetett bűncselekménnyel bűncselekményegységet alkotna?
Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Btk. rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el.
Ismertesse a bűnhalmazat fogalmát! (szó szerint)
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
Milyen típusai vannak a bűnhalmazatnak? Mondjon példát is rájuk!
- Homogén alaki halmazat
- Heterogén alaki halmazat
- Homogén anyagi halmazat
- Heterogén anyagi halmazat
Mit jelent az alaki halmazat és milyen fajtái vannak? Mondjon példát is rá!
Az alaki halmazat azt jelenti, hogy az elkövető egy magatartással több bűncselekményt valósít meg.
- Homogén alaki halmazat: egy magatartással ugyanazt a törvényi tényállást egyidejűleg többször meríti ki (pl. egyetlen tényállítással több személy sérelmére követ el rágalmazást)
- Heterogén alaki halmazat: egy magatartással egyidejűleg több különböző törvényi tényállást merít ki, amelyek nem zárják ki egymást (pl. A rálő B-re, és elvéti a lövést, közben megsebezve C-t: halmazatban megvalósul egy szándékos emberölés kísérlete és egy gondatlan súlyos testi sértés)
Mit jelent az anyagi halmazat és milyen fajtái vannak? Mondjon példát is rá!
Az anyagi halmazat azt jelenti, hogy az elkövető több cselekménye valósít meg több bűncselekményt.
- Homogén anyagi halmazat: többször, több cselekménnyel ugyanazon bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki (pl. egy éjszaka több személy sérelmére követ el lakásbetörést, lopási cselekményt)
- Heterogén anyagi halmazat: több cselekménnyel különböző bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki (pl. aaz egyik sértett sérelmére rablást, a másik sértett sérelmére pedig emberölést valósít meg)
Mit jelent az, hogy a halmazat csak látszólagos?
Látszólagos halmazat esetén a halmazat azért csak látszólagos, mert valójában egyetlen bűncselekmény valósul meg, a fogalmi elemek közül csak a tényállásszerűség az, ami többször valósul meg.
Mikor beszélünk látszólagos alaki halmazatról?
Amikor az elkövető cselekménye egyidejűleg több különböző törvényi tényállást valósít meg, de az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja.
Látszólagos alaki halmazat esetén milyen elvek alapján választhatjuk ki az alkalmazandó tényállást? Mondjon példát is ezekre!
- SPECIALITÁS ELVE: a különös /több ismérvet tartalmazó/ rendelkezés megelőzi az általános szabályt (pl. erős felindulásban elkövetett emberölés és emberölés)
- KONSZUMPCIÓ ELVE: a súlyosabb cselekmény elnyeli az enyhébb jogtárgysértést tartalmazó tényállást, feltéve, hogy a tényállások találkozása szükségképpeni vagy legalább rendszerinti (pl. rablás mellett nem állapítható meg könnyű testi sértés)
- SZUBSZIDIARITÁS ELVE: a kisegítő tényállás alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az elsődlegesen alkalmazandó tényállás valamelyik ismérve hiányzik (pl. cserbenhagyás)
Mikor beszélünk látszólagos anyagi halmazatról?
Amikor az elkövető több cselekménye több törvényi tényállást valósít meg, de az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja.
Látszólagos anyagi halmazat esetén mikor marad büntetlenül az előcselekmény? Mondjon példát is rá!
Az előcselekmény marad büntetlenül:
- ha az előcselekmény kisebb mértékben sérti ugyanazt az életviszonyt, mint az utócselekmény (pl. ha valaki először megkísérli, majd egy későbbi időpontban tanúsított magatartásával be is fejezi ugyanazt a bűncselekményt
- büntetlen eszközcselekmény esetén, azaz ha a két cselekmény között szükségszerű összefüggés van, a két tényállás általában nem valósul meg egymás nélkül (pl. kettős házasság nem valósulhat meg ún. intellektuális közokirat-hamisítás nélkül)
Látszólagos anyagi halmazat esetén mikor marad büntetlenül az utócselekmény? Mondjon példát is rá!
Az utócselekmény marad büntetlenül:
- amikor az utócselekmény már nem növeli, hanem csak fenntartja azt a sérelmet, amelyet az előcselekmény okozott (pl. nem követi el a rongálást is az elkövető, ha az általa eltulajdonított tárgyat utóbb megrongálja, megsemmisíti)
- ha az elkövető az utócselekményre azért kényszerül, mert a jogszerű magatartás az önfeljelentést eredményezné (pl. az elkövető átvesz 20 millió Ft vesztegetésből származó pénzt, és azt a következő évben nem szerepelteti az adóbevallásában, ami költségvetési csalás lenne, ha viszont beírná, eljárás indulna ellene)
Ismertesse az üzletszerűség fogalmát! (szó szerint)
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
Melyek a hasonló bűncselekmények a BK. 39. számú véleménye szerint?
A BK. 39. számú véleménye négy bűncselekmény-kategóriát jelöl meg:
- pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények (pl. pénzhamisítás elősegítése, költségvetési csalás, pénzmosás)
- vagyoni viszonyokat sértő bűncselekmények (pl. rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, csalás, sikkasztás)
- prostitúcióhoz kötődő bűncselekmények (pl. szexuális visszaélés, kerítés, kitartottság, gyermekpornográfia)
- közélet tisztaságát érintő bűncselekmények (pl. vesztegetés, vesztegetés elfogadása, befolyás vásárlása)
Megállapítható-e az üzletszerűség egyetlen bűncselekmény elkövetésekor?
Igen. Bár az üzletszerűség megállapításának alapjául rendszerint több bűncselekmény szolgál, de megállapítható akkor is, ha az elkövető egyetlen bűncselekményt valósított meg, de az ismétlődő és rendszeres haszonszerzésre törekvő akaratelhatározás egyértelműen felismerhető.
Megállapítható-e az üzletszerűség akkor, ha az elkövető ténylegesen nem jutott hozzá a vagyoni haszonhoz?
Igen.
Melyik bűncselekmény alapeseténél tényállási elem az üzletszerűség?
Zugírászat
Mikor nincs helye bűnhalmazat megállapításának üzletszerű elkövetés esetén a BK. 37. vélemény szerint?
Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha
- a cselekmények folytatólagos egységbe tartoznak
- az üzletszerűség az alaptényállás eleme (zugírászat)
- az elkövetési magatartás folyamatos jellegű
Mikor kell bűnhalmazatot megállapítani üzletszerű elkövetés esetén a BK. 37. vélemény szerint?
Bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.
Mikor tartozik felelősséggel a felbujtó üzletszerű elkövetésért?
Ha a felbujtó rendszeres haszonszerzésére törekedve több tettest bír rá ugyanolyan vagy hasonló egy-egy olyan bűncselekmény elkövetésére, amelynek az üzletszerű elkövetés a minősítő körülménye, e minősített esetért felelősséggel csak akkor tartozik, ha az üzletszerűség a tettesi bűncselekmény tekintetében is megállapítható.
Mit jelent a nullum crimen sine lege elv?
Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
Mit jelent a nulla poena sine lege elv?
Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amely¬ről törvény az elkövetés - vagy meghatározott esetekben az elbírálás - idején nem rendelkezett.
Melyek a büntetőjog legalitásának alkotmányos elvei?
- törvény, és ne alacsonyabb szintű jogforrás határozza meg a büntetendő cselekményeket és azok büntetését
- • a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie
- a bűnössé nyilvánítást (elítélést) csak bíróság végezheti
- csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet elítélni és megbüntetni az elkövetőt, a bíróság az elkövetéskor hatályos törvény szerint bírálja el a bűncselekményt, a büntetést is eszerint szabja ki (van kivétel!!!)
- a büntetőjogi felelősségre vonásnak, az elítélésnek és megbüntetésnek törvényesnek és törvényes alapulónak kell lennie
Mit jelent a jogbiztonság követelménye a (büntető)jogban?
Azt jelenti, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatók.
Mikor lépett hatályba az új Btk.?
Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 2013. július 1-jén lépett hatályba
Mit mond a Btk. a törvény időbeli hatályáról?
A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni
Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő
Mi a bűncselekmény elbírálásának ideje?
A bűncselekmény elbírálásának ideje a jogerős határozat meghozatalának időpontja.
Ha az elkövetés és az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvény között hatályban volt egy harmadik törvény is, és az biztosítja a legkedvezőbb elbírálást, akkor melyik büntető törvényt kell alkalmazni?
Az elkövetéskori és az elbíráláskori közül, amelyek a kedvezőbb elbírálást biztosítja, ugyanis mindig csak két jogszabály jöhet szóba.
A keretdiszpozíciók változása esetén alkalmazható-e az elbírálás idején hatályban lévő új büntető törvény szerinti enyhébb elbírálás?
Igen, ha a keretet kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti: e változás úgy értékelendő, mint ami a szóban forgó cselekmény bűncselekményi jellegét szünteti meg.
Lehet-e az elbíráláskori új büntető törvény Különös részében meghatározott büntetési tételt a korábbi (elkövetéskori) büntető törvény Általános része szerint enyhíteni?
Nem, nem lehetséges a két jogszabály együttes, illetve kombinatív alkalmazása. Azt, hogy melyik büntető jogszabály az enyhébb, mindig a maga teljességében, összhatásában kell megítélni (Általános részt és Különös részt együtt).
Mit mond a Btk. a területi és személyi hatályáról?
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni:
a) belföldön elkövetett bűncselekményre
b) Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni:
a) a nem magyar állampolgár által elkövetett cselekményre is, ha az
- a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvényes szerint is büntetendő
- állam elleni bűncselekmény – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen -, tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvényes szerint büntetendő-e
- emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő
b) b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő
Mit jelent a joghatóság? Sorolja fel a joghatósági elveket!
A joghatóság az ügyek megosztása az egyes államok között. Joghatósági elvek: 1. Területi elv és quasi területi elv 2. Állampolgársági (személyi) elv 3. Állami önvédelmi elv 4. Feltétlen büntetőhatalom elve
Milyen 3 nagy csoportba oszthatók a büntethetőség akadályai? Jellemezze ezeket!
- Büntethetőséget kizáró okok: nem jön létre bűncselekmény, mert a bűncselekmény valamely fogalmi eleme hiányzik
- Büntethetőséget megszüntető okok: létrejön a bűncselekmény, de annak elkövetése és a jogerős elbírálás között következik be egy olyan körülmény, amely megszünteti az eredetileg fennálló büntethetőséget
- A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai (a bűncselekmény megvalósul, de a felelősségre vonásnak eljárásjogi akadályai vannak)
Melyek a büntethetőséget kizáró okok és a bűncselekmény melyik elemét zárják ki?
Társadalomra veszélyességet kizáró okok: • jogos védelem • végszükség Tényállásszerűséget kizáró okok: • alanyt zárja ki: gyermekkor, kóros elmeállapot • magatartást zárja ki: kényszer Bűnösséget kizáró okok: • fenyegetés • tévedés
Melyek a büntethetőséget megszüntető okok?
- az elkövető halála
- elévülés
- kegyelem
- tevékeny megbánás
- törvényben meghatározott egyéb ok
Melyek a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai?
- magánindítvány hiánya
* feljelentés hiánya
Ismertesse a gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok lényegét! (szó szerint)
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve
a) az emberölés,
b) az erős felindulásban elkövetett emberölés,
c) a testi sértés,
d) a hivatalos személy elleni erőszak,
e) a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
f) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak,
g) a terrorcselekmény,
h) a rablás, és
i) a kifosztás
elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással
Van-e különbség beszámítási és belátási képesség között? Mi a jelentősége a büntetőjogban a belátási képességnek?
A beszámítási és a belátási képesség nem azonos.
- a beszámítási képesség két részből tevődik össze: felismerési és akarati képességből (azaz, hogy az egyén képes a tetteinek következményét felmérni és e felismerésnek megfelelően cselekedni)
- a belátási képesség azt jelenti, hogy a 12-14 év közti elkövető szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg kellően érett-e arra, hogy belássa cselekménye jogellenes, társadalomra veszélyes voltát és azt, hogy e belátásnak / felismerésnek megfelelően cselekedjék
Akinek a beszámítási képessége kizárt, ott a belátási képesség további vizsgálata szükségtelen. DE! akinek a beszámítási képessége korlátozott, ez önmagában nem zárja ki a belátási képességet, így szakértői vizsgálat szükséges.
Büntetőjogilag felelősségre vonatható-e az elkövető, ha a 14. születésnapján követi el a bűncselekményt?
A gyermekkor felső határa anyagi jellegű határidő: az elkövető a 14. születésnapján még gyermekkorúnak minősül.
Gyermekkorúval szemben milyen intézkedések alkalmazhatók?
A Btk. intézkedései közül alkalmazhatók: elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
Emellett gyermekvédelmi intézkedések alkalmazható:
- pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások,
- a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (pl. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, megelőző pártfogás elrendelése)
Büntethető-e a kóros elmeállapotú elkövető? (szó szerint)
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
Önmagában a biológiai okok (pl. elmebetegség) kizárja-e az elkövető büntethetőségét?
A biológiai okok megléte önmagában nem értékelhető a beszámítási képességet kizáró okként, hanem csak abban az esetben, ha ezen okoknak meghatározott pszichikai hatásuk van (nevezetesen, hogy az elkövetőt képtelenné tették cselekménye következményeinek felismerésére vagy arra, hogy ennek a felismerésnek megfelelően cselekedjék)
A kóros elmeállapotnak a beszámítási képességhez való viszonya 3 féle lehet:
1. egyáltalán nem érinti a bűncselekmény elkövetésekor az aktuális beszámítási képességet
2. kizárja a beszámítási képességet (nem büntethető)
3. korlátozza a beszámítási képességet (a büntetés korlátlanul enyhíthető)
Melyek a kóros elmeállapot főbb típusai?
- elmebetegség
- epilepszia
- skizofrénia (hasadásos elmezavar)
- paranoia (téveszmék)
- mániás-depressziós zavar
- gyengeelméjűség (az elme tevékenységének megrekedt vagy tökéletlen fejlődési állapota)
- szellemi leépülés (a már kifejlődött értelmi teljesítőképesség hanyatlása)
- tudatzavar (általában időleges, múló jellegű)
- személyiségzavar (komplex magatartászavar)
Milyen két formája van az ittasságnak?
SZOKVÁNYOS RÉSZEGSÉG: az egészséges szervezet meg¬szokott reakciója az alkohol bódító-mérgező hatására
KÓROS (patológiás) ITTASSÁG: minőségileg különböznek a szokványos részegségtől és átmeneti pszichotikus (elmebetegségi) állapotnak tekinthetők
- feltétele az alkoholt fogyasztó személy tűrőképességének minőségi megváltozása (qualitatív intolerancia), a quantitatív intolerancia nem szükségszerű feltétel, de többnyire észlelhető, hogy a tűrőképesség mennyiségileg is megváltozik
Mi a kóros (patológiás) ittasság hatása a büntethetőségre?
A kóros ittasság megállapítása általában a beszámíthatóságot kizárja. DE! abortív (csökevényes) kóros ittasság véleményezésének van helye, ha a kórós ittasság tünetei közül csak egyesek észlelhetők, vagy a tünetek mind megtalálhatók, de nem fejlődtek ki teljesen: ilyenkor a beszámíthatóság korlátozott, többnyire súlyos fokban
Hogyan értékeli a Btk. az egyes ittassági formákat?
A kóros elmeállapot miatti kizáró ok és korlátlan enyhítés szabályai nem alkalmazhatók arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el: azaz az önhibából ittas állapotba kerülő és bűncselekmény tényállását megvalósító cselekményt elkövető személyt olyannak kell tekinteni, mintha annak beszámítási képessége lenne.
De az ún. pathológiás (kóros) ittasság különböző formái minőségileg különböznek a közönséges ittasságtól és a heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekinthetők. A kóros részegség megítéléséhez szakértői véleményt kell beszerezni.
Léteznek átmeneti alakzatok is a teljesen kifejlődött pathológiás részegség alakzata és a típusos részegség között (az abortív pathológiás részegség): ilyenkor a büntetés korlátlan enyhítése nem kötelező, csupán lehetőség.
Hogyan értékeli a Btk. a bódult állapotban történő elkövetést?
A különféle kábítószerek és kábító hatású anyagok tudatzavart okoznak, de nem tekinthetők a kóros részegséghez hasonló kivételes állapotnak, hanem – jellegüknél fogva – a szokványos részegséggel azonos elbírálás alá esnek (azaz nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét).
DE! vannak kivételek: pl. az ún. megvonási tünetek elérhetik az elmebetegség szintjét
Mikor kell kényszergyógykezelés elrendelni?
Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni
Mennyi időre kell a kényszergyógykezelést elrendelni, amennyiben annak feltételei fennállnak?
A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú jogkövetkezmény: addig tart, ameddig szükségessége fennáll.
A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn
Lehet-e kényszergyógykezelés alkalmazni, ha az elkövető beszámítási képessége korlátozott volt az elkövetéskor?
Nem, csak akkor alkalmazható a kényszergyógykezelés, ha a beszámítási képesség teljesen hiányzik.
Lehet-e kényszergyógykezelés alkalmazni gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén?
Nem, csak személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése esetén alkalmazható a kényszergyógykezelés, amennyiben fennáll a hasonló cselekmény elkövetésének veszélye.
Mikor zárja ki a kényszer és a fenyegetés az elkövető büntethetőségét és mikor teszi lehetővé a korlátlan enyhítést?
(szó szerint)
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
Mi a kényszer?
A kényszer erőszak, fizikai ráhatás, amely magatartást kizáró ok, hiszen a kényszerített végez ugyan testmozgást, de ez nem minősíthető magatartásnak, mert nem az ő akaratelhatározása idézi elő.
Mi az erőszak és milyen formái vannak?
Az erőszak a személyre közvetlenül ható, olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Két típusa van:
a) vis absoluta = akaratot megtörő erőszak: a vis absoluta alatt álló személy képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, bénítólag hat rá az erőszak (nem büntethető)
b) vis compulsiva = akaratot hajlító erőszak: a vis compulsiva alatt álló személy ellenállhatna, mégsem az akaratának megfelelő magatartást választja (a büntetés korlátlanul enyhíthető)
Mondjon legalább 5 példát személy elleni erőszakos bűncselekményre a Btk-ban!
- emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés
- testi sértés
- szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak
- emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka
- személyi szabadság megsértése, a kényszerítés
- alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
- hivatalos személy / közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
- terrorcselekmény
- rablás, zsarolás, önbíráskodás
- kényszervallatás, a jogellenes fogvatartás
Mit jelent a fenyegetés?
A fenyegetés pszichikai ráhatás: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
A fenyegetés bűnösséget kizáró ok: a fenyegetett tanúsít magatartást, mivel testmozgását saját akarata határozza meg, de ezt az akaratot mások ráhatása hozta létre (nem tehető az elkövetőnek szemrehányás, hiszen az emberi természetből fakad a hátrányos helyzetek elkerülése)
Mi a különbség a fenyegetés és a kényszer között?
Fenyegetés esetén:
- a hatás nem a testre, hanem a pszichikumra irányul
- a hatás nem lenyűgöző, nem meghatározó, determináló, hanem csak motiváló, befolyásoló erejű
Mit jelent az ún. kvalifikált fenyegetésfogalom?
Szűkebb a fenyegetésnél: egyrészt a fenyegetésnek az élet és a testi épség ellen kell irányulnia, másrészt közvetlennek kell lennie (közvetlen akkor, ha a sértett a kilátásba helyezett hátrány közeli bekövetkezésével számolhat)
Mit jelent a tévedés és milyen hatással van az elkövető büntethetőségére?
Tévedés az, ha valakinek a képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de ő képzeteit valósághűnek tartja.
Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
Milyen fajái vannak a tévedésnek és mi a hatásuk a büntethetőségre?
- TÉNYBELI TÉVEDÉS: a büntethetőség megszűnését csak a lényeges - konstitutív erejű tényekben való - tévedés alapozza meg (pl. ilyen lehet a sértett életkora szexuális visszaélés esetén)
- TÉVEDÉS A CSELEKMÉNY TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGÉBEN: ilyenkor az elkövető az értékelés alapját képező tényeket helyesen ismeri, de azok összhatását helytelenül értékeli (helytelen következtetést von le). Ez akkor zárja ki a büntethetőséget, ha az elkövetőnek „alapos oka” van annak feltételezésére, hogy a cselekménye a társadalomra nem veszélyes.
Két gyakori esete:
- tévesen feltételez valamilyen társadalomra veszélyességet kizáró okot (pl. azt hiszi, hogy jogos védelmi helyzetben van)
- b) téved egy keretdiszpozíciót kitöltő igazgatási normával kapcsolatban (pl. mi számít védett állatnak)
Melyek a ténybeli tévedés leggyakrabban előforduló esetei?
- személyben vagy tárgyban való tévedés: ha az elkövető tévedésben van a bűncselekménye által megtámadott személy, illetőleg tárgy vonatkozásában (pl. „A” meg akarja ölni „B”-t, de a sötétben „C”-t nézi „B”-nek és őt öli meg ) - ez lényegtelen tévedés
- okozati folyamatban való tévedés: amikor az elkövető a szándékolt eredményt nem azzal a magatartással idézi elő, amellyel előidézni véli (pl. azt hiszi, hogy az ütlegeléssel ölte meg az áldozatát, holott az valójában a vízbe dobás folytán fulladásos halált halt) - az ilyen tévedés lényegtelen
- c) indokban való tévedés: amikor az elkövető olyan indok hatására határozza el magát bűncselekmény elkövetésére, amelyről utóbb kiderül, hogy az nem felel meg a valóságnak - ha az indok (motívum) nem tényállási elem, akkor lényegtelen tévedés
Határolja el egymástól a személyben való tévedést és a céltévesztést!
Személyben való tévedés: pl. „A” meg akarja ölni „B”-t, de a sötétben „C”-t nézi „B”-nek és őt öli meg
Céltévesztés: amikor az elkövető támadása a célba vett személy ellen irányul, de gondatlansága folytán az elkövetési magatartás az eredetileg megtámadni nem szándékozott személyt éri (ilyen¬kor a célba vett személyt illetően szándékos bűncselekmény kísérletét, a céltévesztés folytán sértett sze-méllyel kapcsolatban pedig gondatlanságból elkövetett bűncselekményt kell halmazatban megállapítani)
Mi a jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok?
szó szerint
Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
Mi jellemzi azt a támadást, amely, illetve amelynek közvetlen veszélye megalapozhatja a jogos védelmet?
- jogtalan: ha a támadó cselekmény megfelel vagy megfelelhet valamely bűncselekmény törvényi tényállásának (de! nem jelenti azt, hogy a támadásnak egyszersmind büntetőjogilag büntetendőnek is kell lennie)
- aktív emberi magatartással megvalósuló (a mulasztás jogos védelmi helyzetet nem keletkeztet)
- közvetlen: ha a támadó és a megtámadni szándékolt térbeli helyzetére, közelségére tekintettel viszonylag rövid időn belül a támadás megindításával lehet számolni
- befejezetlen: a támadás még folyamatban van, vagy felújításának veszélye fennáll
Fennállhat-e a jogos védelem kóros elmeállapotú vagy gyermekkorú személyt támadásával szemben is?
Igen, a támadásnak ugyan jogtalannak kell lennie, de nem kell egyszersmind büntetőjogilag büntetendőnek is lennie.
Fennáll-e a jogos védelmi helyzet annak a részére, aki az egymás iránt kölcsönösen támadást indító személyek közül az egyik érdekében lép közbe?
Nem.
Jogos védelmi helyzet nem állapítható meg azok javára, akik kölcsönösen indítanak támadást egymás ellen, és annak javára sem, aki az egyik fél érdekében közbelép.
Mit jelent az, hogy a jogos védelem egyetlen mércéje a szükségesség?
Azt jelenti, hogy a védelmi tevékenység akkor jogos és megengedett, ha a támadás elhárításához szükséges (akkor szükséges, ha a támadás nem hárítható el másként, csak olyan tevékenységgel, amely kimeríti a Btk. Különös Részében meghatározott valamely bűncselekmény tényállási elemeit).
A megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége: a védekezés szükségessége elismert
Mi történik, ha a védekező ijedtségből túllépi a védekezés szükséges mértékét és aránytalanul súlyosabb sérülést okoz a támadónak, mint amelyet a jogtalan támadás idézett volna elő?
Ha a védekező az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl: vele szemben ugyancsak megállapítható a büntethetőséget kizáró ok.
A hatályos Btk. nem tesz különbséget aközött, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta vagy csupán korlátozta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét (önmagában az ijedtség vagy menthető felindulás – a felismerési képesség érintésétől függetlenül – túllépés esetén megalapozza a büntetlenséget)
Mi az az ún. szituatív jogos védelem és mi a jelentősége?
Vannak esetek, amikor a jogtalan támadás olyan módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult (taxatív felsorolás): ilyenkor a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését.
A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen követik el: éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan
b) az a lakásba történő jogtalan behatolás: éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
Mit jelent a megelőző jogos védelem?
Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
Fennáll-e a büntethetőséget kizáró ok, ha a védelmi eszköz nem a jogtalan támadónak, hanem másnak okoz sérelmet?
Nem. A megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie és kizárólag jogtalan támadás tényleges bekövetkezése esetén nem büntethető, ha a jogtalan támadónak okoz sérelmet.
Telepíthető-e élet kioltására alkalmas védelmi eszköz?
Nem. Ha a telepített védelmi eszköz az élet kioltásával jár, akkor a védekező emberölés miatt lesz felelősségre vonható.
Mit jelent a végszükség, mint büntethetőséget kizáró ok?
szó szerint
Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
Miben hasonlít a jogos védelemhez a végszükség?
- ez is társadalomra veszélyességet kizáró ok: itt is egy érdekveszélyeztetést hárít el a cselekvő úgy, hogy másnak sérelmet okoz
- a veszélyhelyzetnek is közvetlennek kell lennie
- a mentő tevékenység is sok hasonlóságot mutat a jogos védelemnél az elhárító tevékenységgel:
- feltétel itt is a cselekmény szükségessége
- arányosság követelménye: az elkövető a cselekménnyel csak kisebb sérelmet okozhat, mint amelynek az elhárítására törekedett, DE! nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát
Miben különbözik a végszükség a jogos védelemtől?
- előidézheti a veszélyt olyan emberi magatartás, amely nem értékelhető jogtalan támadásként
- jogtalan támadás is előidézheti a veszélyt, ha a „támadó” nincs már a helyszínen (pl. felgyújtott egy házat)
- végszükségletet keletkeztethet a jogtalan mulasztás is
- veszélyhelyzetet előidézhetik természeti események vagy állatok is
Milyen két fajtája van annak, hogy jogszabály engedélye miatt nem büntethető az elkövető?
Az a cselekmény, amelynek elkövetését jogszabály engedi, vagy amelyet jogszabály büntetlennek nyilvánít, nem veszélyes a társadalomra és nem bűncselekmény.
- absztrakt jogszabályi engedély: az engedély közvetlenül magából a jogszabályból fakad (pl. a Be.-ben szereplő előzetes letartóztatás, a személyi szabadság elvonásával jár, ám ezen kényszerintézkedések alkalmazását maga a Be. engedélyezi)
- konkrét jogszabályi engedély: a büntetlenséghez a jogszabályi felhatalmazáson túl valamely szerv vagy hatóság közbenső aktusa is szükséges (pl. magzatelhajtás büntetendő, a magzatvédelmi törvény bizonyos feltételekkel mégis lehetővé teszi az abortuszt)
Katona esetében milyen speciális büntethetőséget kizáró ok van?
Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el.
Parancsra elkövetett bűncselekmény esetén büntethető-e a katona?
Főszabály szerint nem nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el
- ha nem tudta, hogy bűncselekmény követ el: az elöljáró közvetett tettesként felel, a katona pedig nem büntetendő
- ha tudta, hogy bűncselekményt követ el: mindketten tettesként felelnek
- ha gondatlansága miatt nem győződött meg arról, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el – bár erre lehetősége lett volna: a gondatlan bűncselekmény megvalósításáért felel (ha a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti)
Mit jelent az elévülés a büntethetőség szempontjából?
A büntethetőség elévülése az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatását jelenti.
Mikor évül el a bűncselekmény büntethetősége a Btk. szerint?
FŐSZABÁLY: a büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év elteltével
KIVÉTEL:
- korrupciós bűncselekmények büntethetősége 12 év elteltével évül el
- nem évül el a büntethetősége:
1. emberiesség elleni és háborús bűncselekmények
2. életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények
3. az 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények , ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be
Hogyan alakul az elévülés kezdő időpontja az alábbi esetekben?
- befejezett bűncselekmény
- kísérlet és előkészület
- tiszta mulasztásos bűncselekmény
- állapot-bűncselekmény
Az elévülés kezdő napja:
- befejezett bűncselekmény: az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósult
- kísérlet és előkészület: az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér
- tiszta mulasztásos bűncselekmény: az a nap, amikor az elkövető még a törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének
- állapot-bűncselekmény: az a nap, amikor ez az állapot megszűnik
Mit jelent az elévülés félbeszakadása és milyen jogkövetkezménnyel jár?
Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, vagy az ügyésznek, vagy a nyomozó hatóságnak, avagy – kizárólag a nemzetközi vonatkozású ügyekben – az igazságügyért felelős miniszternek vagy külföldi hatóságnak az elkövető ellen az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekménye miatt foganatosított eljárási cselekménye.
Joghatása, hogy az elévülési idő addig eltelt részét figyelmen kívül kell hagyni, és az elévülési idő újrakezdődik (a félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik).
Mikor nyugszik az büntethetőség elévülése?
- a büntetőeljárás felfüggesztése alatt
- a magánindítványra büntetendő bűncselekmények kivételével - a közjogi tisztség betöltésén alapuló eljárás-felfüggesztés esetén (amikor a mentelmi jogot nem függesztik fel és ezért nem folytatható le az eljárás)
- próbára bocsátás próbaidejének és a jóvátételi munkának a tartama alatt
- sajátos esete: bizonyos bűncselekménynek (pl. emberrablás) a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére való elkövetése (ilyenkor a törvény a nagykorúság eléréséhez köti az elévülés kezdő időpontjának megnyíltát)
Melyek a tevékeny megbánás feltételei?
Nem büntethető, aki
- az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni
- vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
- elkövetését a vádemelésig beismerte, és
- közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva -
- a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
A 3 évnél súlyosabb, de 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén: amennyiben a tevékeny megbánás feltételei teljesülnek, a büntetőeljárás megszüntetésének ugyan nincs helye, azonban a törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére
Mikor kizárt a tevékeny megbánás?
a) többszörös vagy különös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) a bűncselekménye halált okozott,
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,
e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt és ennek eredményeként vele szemben a büntetőeljárást megszüntették, vagy a büntetést korlátlanul enyhítették, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 2 év még nem telt el
Mondjon példát magánindítványra büntetendő bűncselekményekre! (legalább 5-öt)
- a könnyű testi sértés alapesete,
- szexuális kényszerítés alapesete / szexuális erőszak alapesete • szeméremsértés alapesete / kapcsolati erőszak alapesete
- egészségügyi önrendelkezési jog megsértése
- magánlaksértés
- zaklatás
- magántitok megsértése / levéltitok megsértése
- kiszolgáltatott személy megalázása
- rágalmazás / becsületsértés
- lopás / rongálás / sikkasztás / csalás / információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás / hűtlen kezelés / jogtalan elsajátítás / orgazdaság / jármű önkényes elvétele (ha a sértett az elkövető hozzátartozója)
Milyen négy kategóriája van a magánindítványra büntetendő cselekményeknek? Mondjon példát is mindegyikre!
- / olyan kisebb jelentőségű, a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekmények, amelyek miatt csak akkor célszerű a büntetőeljárást megindítani, ha a sértett ezt kívánja (pl. könnyű testi sértés)
- / a kívülálló személy nem is tudja eldönteni, hogy bűncselekmény valósult-e meg, vagy sem, mivel e vonatkozásában a sértett szubjektív megítélésének van döntő jelentősége (pl. magántitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés)
- / olyan bűncselekmények, amelyeknek üldözése a sértettre nagyobb hátrányt jelentene, mint amilyet a társadalom szempontjából a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradása jelent (pl. nemi erkölcs elleni bűncselekmények)
- / az elkövető és a sértett közötti hozzátartozói viszony (de csak törvényben meg¬határozott vagyon elleni bűncselekmények esetében)
Mi az a magánindítvány és milyen két fő tulajdonsággal rendelkezik?
Az előterjesztésre jogosultnak minden olyan nyilatkozata, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
A magánindítvány 2 fő tulajdonsága:
a) oszthatatlan: bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos
b) visszavonhatatlan: nincs lehetőség arra, hogy a jogosult a már előterjesztett magánindítványt később visszavonja
Ki jogosult a magánindítvány előterjesztésére?
Főszabály: előterjesztésre jogosult a sértett
Kivétel:
- a sértett törvényes képviselője
- ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú: önállóan is előterjesztheti és erre törvényes képviselője is jogosult
- a ha a sértett cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú: előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges
- ha a sértett cselekvőképtelen: helyett a törvényes képviselő jogosult az előterjesztésére - gyámhatóság: a törvényes képviselő előterjesztési joga mindkét esetben megilleti a gyámhatóságot is
- sértett hozzátartozója: ha a sértett az indítvány előterjesztésére megszabott határidő eltelte előtt meghal, anélkül, hogy magánindítványt terjesztett volna elő
Mikor terjeszthető elő a magánindítvány:
Főszabály: A magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
Kivétel: A 30 napos határidőn túl egy esetben terjeszthető elő a magánindítvány - a kölcsönösen elkövetett testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az őt feljelentő személlyel szemben
Mondjon példát olyan bűncselekményre, ahol a bűncselekmény csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető!
- minősített adattal visszaélés,
- hamis vád
- hamis tanúzás
