bizonylatok

Question 1

bizonylatok

Answer 1

A bizonylat olyan írásos dokumentum, amely egy adott gazdasági esemény megtörténtét igazolja könyvelésben

Question 2

számla

Answer 2

Az eladó által kiállított dokumentum, amely tartalmazza az eladott termék vagy szolgáltatás részleteit és árát.
-tartalmaznia kell az ÁFA összegét
- A számlán szerepel a kiállító neve, címe, adószáma, a vevő adatai, a termék vagy szolgáltatás leírása, mennyisége, egységára és az összesített ár.

Question 3

nyugta

Answer 3

A nyugta egy egyszerűbb bizonylat, amely igazolja, hogy a vásárló kifizette a megvásárolt terméket vagy szolgáltatást. A nyugta jellemzően a tranzakció pillanatában készül el, és a vásárlás igazolására szolgál.
-kevesebb információ
-kisebb termékek megvásárlásakor használják (pl. kisbolt)
- A nyugta általában tartalmazza a kereskedő nevét, a vásárlás időpontját, a termék vagy szolgáltatás nevét, árát, valamint az összes kifizetett összeget.

Question 4

bizonylati elv

Answer 4

az az elv, miszerint mindne gazdasági eseményről ami befolyásolja a vállalkozás pénzét szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, és ezeket a bizonylatokat kötelezően rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásban.

Question 5

tartalmi követelmények

Answer 5

Minden bizonylatnak tartalmaznia kell a következő adatokat:
- bizonylat neve,
- bizonylat sorszáma,
- bizonylat kiállításának dátuma,
- bizonylatot kiállító szervezet neve, címe, azonosítói,
- bizonylatot kiállító személy aláírása,
- partnervállalkozás neve, azonosítói, címe,
- a gazdasági esemény minőségi, mennyiségi, értékbeli adatai,
- könyveléssel kapcsolatos azonosítók,
- teljesítés időpontja,
- bizonylat kiállításának kelte,
- pecsét,
- bizonylatot ellenőrző személy aláírása.

Question 6

bizonylatok csoportosítása

Answer 6

Kiállítás időpontja szerint:

Elsődleges, alap (primer) bizonylatok: Ezek a bizonylatok a gazdasági esemény megtörténtével egyidőben készülnek el. Például egy vásárláskor kiállított számla vagy nyugta.
Másodlagos, összesítő (szekunder) bizonylatok: Ezek a bizonylatok az elsődleges bizonylatok összesítése után készülnek el. Például havi pénzügyi kimutatások vagy jelentések.
Kezelésük módja szerint:

Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok: Ezek olyan bizonylatok, amelyeket szigorú számadás alá vontak, például számlák és nyugták, amelyek nyomon követése kötelező. 5 ÉVIG KELL MEGTARTANI
Szigorú számadás alá nem vont bizonylatok: Ezek a bizonylatok nem esnek szigorú számadási kötelezettség alá, így általában kevésbé formálisak.
Keletkezési helyük szerint:

Belső bizonylatok: Ezek a cégen belül keletkeznek, például belső pénzügyi jelentések vagy munkavállalói elszámolások.
Külső bizonylatok: Ezek a cégen kívülről érkező bizonylatok, mint például szállítói számlák vagy ügyfélszámlák.

Question 7

Szigorú számadású bizonylat

Answer 7

-kötelezően nyilván kell tartani
-5 évig meg kell őrizni