Beugró kérdések

Question 1

Kik a nemzetközi jog alanyai? Milyen jogalanyisággal bírnak?

Answer 1

=akik nemzetközi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezhetnek

→ CSAK AZ ÁLLAMOK JOGKÉPESSÉGE EREDETI ÉS TELJES/KORLÁTLAN, AZ ÖSSZES TÖBBI JOGALANY JOGKÉPESSÉGE SZÁRMAZÉKOS ÉS KORLÁTOZOTT

1. államok- premier alanyok
   eredeti, korlátlan jogalanyiság
2. nemzetközi szervezetek
   =azok a kormányközi szervezetek amelyeket az államok nemzetközi szerződésekkel hoztak létre, olyan funkciók ellátására, amelyekre az államok önállóan nem képesek vagy nem kívánnak gyakorolni

• származékos, korlátozott
• államok ruházzák fel őket
• csak azokban a kérdésekben pl szerződések kötése, amelyek hatáskörébe tartoznak–> államok határozzák meg–> nem lehetnek minden olyan jognak és kötelezettségnek a hordozói mint az államok
• aktív jogalanyiság
• mert meghat keretek között jogot is alkothat
• objektív jogalanyiság van-e?
  -ENSZ, EU
• mindenkit kötelez, vagy csak a tagállamait?
  –> van-e 3. állam tekintetében jogalanyiság: bármely jogalannyal szemben jogai és kötelezettségei lehetnek
• a saját tagállamokal és 3.állammal is bármilyen jogviszony

Bernadotte ügy
- államoknak jogában állt egy ilyen nemzetközi szervezetet létrehozni

• szubjektív
• nincs 3. állammal jogviszony

3. természetes személyek
   * származékos: állam által megkötött szerződések: emberi jogi egyezmények
   * korlátozott: csak amilyen jogaik keletkeznek a szerződésekből

• beruházásvédelmi nemzetközi megállapodások
• nemzetközi bcs-ek elkövetői–> közvetlen kapcsolódás az nj vel
  –> kötelezettségek: szokásjog
• emberi jogok
• egyéni érdekérvényesítés jogsérelem esetén: pedig én nem is írtam alá az emberi jogi egyezményt–> állam írta alá, hogy garantálni fogja a polgárainak–> az én vagyok
• kivel szemben: államok–> ha megsértik
  perelhetem őket–> Strassbourg
• védett személyek
• sebesültek, hajótöröttek, hadifoglyok, polgári lakosok
• ha jogaik sérelmet szenvednek: jogalanyokká→ ezekre a jogokra az érintettek közvetlenül hivatkozhatnak

4. jogi személyek
   * származékos és korlátozott
   * lehetnek valamilyen emberi jogai: EJEE
   * beruházásvédelem: beruházásvédelmi jogviták: állam és annak területén beruházó jogi személy közti viták

• nj szankciók

5. Szentszék
   * konkordátumok
6. Máltai Lovagrend és Vöröskereszt
   * vk: nem nemzetközi szervezet–> svájci belső jog alapján van jogalanyisága
7. Népek és felszabadító mozgalmak
   * eredeti jogalanyiság de csak átmeneti: jogalanyiságuk csak az önrendelkezési jog gyakorlásáig tart

• idegen uralom alatt álló népek- megkülönböztető elnyomás, akik még nem éltek az önrendelkezési jogukkal
  pl kurdok
• lehetnek különleges esetben az nj jogalanyai
• gyarmati népek önrendelkezési jogáért küzdő mozgalmak
  nj jogalanyként kell elismerni
  kizárólag a gyarmati kontextusban fogadta el ezeknek
  pl: Palesztin Hatóság

SZEPARATISTA MOZGALMAK NEM

Question 2

Hogyan keletkezik és hogyan szűnik meg a nemzetközi jogi jogalanyiság?

Answer 2

Alapvetően ha objektív feltételek megvannak: létrejön egy állam és el is ismerik
–> nincs közvetlen hatással az államiság meglétére
- a konstitutív szerint van: de az manapság nem oké
* deklaratív értelmezés: Montevideói egyezmény
objektív kritériumok: terület, lakosság, kormány, nemzetközi kapcsolatok vitelére való képesség

• az elsimerésnek akkor lehet kulcsszerepe, ha megvannak az objektív feltételek, de valami nem stimmel. pl erőszak stb–> ekkor hiába teljesülnek a feltételek, nem lesz állam az állam
• vagy nem szűnik meg az állam: pl erőszakos lerohanással nem szűnik meg az nj közösség számára
• baltikum sem új államokként volt kezelve a felszabadulás után

1. Államok
   * Ha az állam megszűnik vagy felszámolódik.
   * Ha egy új állam jön létre, de a nemzetközi közösség nem ismeri el jogalanyként.- erőszak- akkor nem lesz állam
   pl: nj: az állam az elismert állammal való kapcsolataiban ua. a normákat köteles alkalmazni, mint más államokkal való viszonyában

DE
deklaratív értelmezés: Montevideói egyezmény
objektív kritériumok: terület, lakosság, kormány, nemzetközi kapcsolatok vitelére való képesség
–> tehát ha ezek megvannak már jogalany

2. Nemzetközi szervezetek esetében:

Ha egy nemzetközi szervezet megszűnik vagy felszámolódik.
Ha egy nemzetközi szervezet megsérti a jogokat vagy kötelességeket oly módon, ami a jogalanyiságát veszélyezteti.

3. Egyéb jogalanyok esetében:

Egyéb nemzetközi jogalanyok, mint például nemzetközi jogi személyek, korlátozott jogkörrel rendelkezhetnek, és jogalanyiságuk bizonyos feltételek vagy időszakok függvényében szünetelhet vagy megszűnhet.

Question 3

Az államiság feltételei

Answer 3

1. meghatározott terület
2. állandó lakosság
   - de lehet, hogy vándorolnak
3. önálló kormány
   * nem feltétlen kell az effektivitás elve
   - van hogy nincs tényleges hatalom de állam
   - van hogy van hatalom de nem állam: erőszakkal jött létre

• állami főhatalom gyakorlásának tényleges képessége→ feltételezi: legalább a legalapabb intézmények meglétét, közrend fenntartását
  → monopolizálni kell az erőszak gyakorlásának jogát
  → képesnek kell lenni külföldi segítség nélkül a közrend fenntartására

4. nemzetközi kapcsolatok vitelére való képesség

• Badinter bizottság: az állam olyan szervezett politikai hatalomnak alávetett területből és lakosságból áll, amelyet a szuverenitás jellemez
  → mindegy a politikai szervezetek formája és az alkotmányos rendelkezések csak puszta tények

Question 4

Az államutódlás fajtái, hatása a szerződésekre, állampolgárságra, állami vagyonra

Answer 4

1. Államutódlás fajtái
   a, másik államhoz csatlakozás
   b, más módon megszűnés

• utódlás a terület egy részének vonatkozásában
• változó szerződési határok elve
• függetlenedés
• tiszta lap: igazságosság elve, csak itt
• államok egyesülése
• folyamatosság elve
• Tanganyika+ Zanzibár= Tanzánia
• beolvadás
• folyamatosság elve- jogbiztonság
• NDK–> NSZK
• államok szétválása
• folyamatosság elve- jogbiztonság
• Csehszlovákia
• Jugoszlávia
• kiválás
• folyamatosság elve- jogbiztonság
• SZu: mert Oroszo megőrizte sok helyen a SZu jogalanyiságát

b, szerződésekre hatás
* az utódállam dönthet:
- katonai szövetség, kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség→ mert nagyon szuverenitáshoz közel álló kérdés
emberi jogi szerződések: utódlást automatikusnak, mert erga omnes kötelezettségek→ de nem lehet de lege lata megállapítani

• területhez kapcsolódó kötelezettségek megállapító szerződések:
• arra az utódállamra legyen kötelező, amelynek a területére vonatkozik: Bős-Nagymaros ügy
  → mert területi rezsimről van szó
• határmegállapító szerződések: jogbiztonság: uti possidetis elve alapján, maradnak—> korábbi közig határok államhatárok
• utódlási szerződések: eltérhetnek az államok az nj diszpozitív szabályozásaitól
  referendum is lehet

c, állami vagyonban és adósságban történő utódlás
* főszabály: érintett felek megállapodása

d, állampolgárságban utódlás
* az adott területen élők az új állam áp-ját ÁLTALÁBAN megkapják, ha hozzá kerül a terület
DE
* szokásjog: nem automatikus az új áp az utódlással
→ jogot ad az utódállamnak az áp átruházására, ha jogszerű volt a területszerzés
* igazak az általános elvek, amelyeket az nj az ép megszerzésénél ír elő

• optálás: egy éven át települjenek vissza Mo-ra akik nem akarják az elcsatolt területet kapó állam áp-ját→ trianon
  –>
• opciós jog nem a szokásjog része= joga van e az áp nak a másik állam áp jára

e, nemzetközi szervetek tagsága
fennmaradhat
* ha ENSZ nyújtott segítséget az elszakadáshoz: ENSZ tagja lesz

• ha nagy állam sok kicsire bomlik: lehet az a döntés, hogy csak az egyik marad tagja: Szu→ Oroszo lett a jogutód
• ha elődállam ellenzi az utódállam létrejöttét/ szerinte államazonosság de nj közösség szerint nem
  → NEM AZ ÁLLAM SAJÁT DÖNTÉSÉN MÚLIK AZ UTÓDLÁS

Question 5

Az államelismerés fajtái, formái, joghatásai

Answer 5

1. fajtái/formái
   a, de jure- kifezett elismerés
   =hivatalos okiratba foglalt elismerő nyilatkozattal történő elismerés
   - nem lehet visszavonni

b, de facto
= államok gyakorlatából állapítható meg az elismerés ténye
- kialakított okmányok elfogadása
- közös határőrizet szervezése
- másik féllel való tárgyalás
- másik o áp ját közjogi kötelékként elfogadás→ külföldi áp ra vonatkozó szabályok alkalmazása rájuk
DE
* kapcsolattartás nem minden esetben államelismerés

c, joghatások
* nincs közvetlen hatással az államiság meglétére
- a konstitutív szerint van: de az manapság nem oké

–> deklaratív értelmezés: Montevideói egyezmény
- objektív kritériumok: terület, lakosság, kormány, nemzetközi kapcsolatok vitelére való képesség

• nemzetközi jogi jogkövetkezmény:
• elismert állammal szemben kötelező végrehajtani az nj minden államközi kapcsolatokra vonatkozó általános normáját
  diplomaták mentességének bizt., akkor is ha nincsenek diplomáciai kapcsolatok
  terület, szuverenitás tiszteletben tartása
• belső jogi jogkövetkezmény:
• köteles lesz államként kezelni az elsimert államot: belső jogrend
• nincs joghatósága az elismert állam szervei felett
• nem szólhat bele a jogi aktusokba, nincs felülbírálás
  → nem sértheti meg a szuverenitását
  res iudicata
• jogi tényként elfogad: áp viszony

Question 6

A kormányelismerés fajtái, elvei

Answer 6

• állami szuverenitás körébe tartozó kérdés
  –> igazából nem függ tőle semmi

a, Tobar elv
* nem alkotmányos úton hatalomra jutó kormány addig nem ismerhető el, amíg hatalmát alkotmányos úton nem erősítette meg (választás útján)
DE
–> hatalom gyakorlásának ténylegessége előtérbe

• Tinoco ügy
  illegitim kormányzat cselekedeteit is szuverén aktusként kell felfogni
• Estrada elv
  tartózkodni kell más állam elismerésétől: sérti a szuverenitást

Összefüggések
- gyakran keveredés
- államelismerés megtagadása kormány elismerésének megtagadása is
- de kormányelismerés megtagadása nem államelismerés megtagadása: csak nem lesz diplomáciai kapcsolat: nem hajlandó vele leülni tárgyalni→ államelismerés de facto formája
Kína: Peking vagy Tajvan (egy ideig tajvani kormányzattal ültek csak asztalhoz)

Question 7

Melyek a nemzetközi jog forrásai, és megállapításának segédeszközei a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint?

Answer 7

a, jogforrás
* általános vagy különös nemzetközi egyezmények, amelyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg (mert egy egyezményben akár sok száz norma-Kende)

• nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát
• művelt nemzetek által elismert jogelvek

b, segédeszköz
* tudós szerzők művei
* bírói döntések

Question 8

Melyek a nemzetközi jog egyéb forrásai?

Answer 8

• egyes nemzetközi szervezetek határozatai
• de! sok határozatot rengeteg állam elfogad & betart
  => ~ állami gyakorlat
  => ~ jogforrás
  => ha az onpinio iuris bizonyítható, akkor kötelező
  => magától nem az, de magában hordozza a lehetőséget
• egyoldalú aktusok
• megszorítóan kell értelmezni
• cselekmény / attól való tartózkodás
• állam egyoldalú megnyilvánulása (pl. kötelezettségvállalás, joglemondás) hitelességéhez kell:
  -> nyilvános & közismert kell h legyen
  -> kötelezettség vállalás szándéka kell
• jogi (pl. nyilatkozat) <-> reál (pl. járőrözés)
• formailag kötött (pl. fenntartás) <-> kötetlen (pl. lemondás)
• cselekvés (pl. lemondás) <-> cselekvéstől való tartózkodás (pl. állam nem lép fel v.mi védelmében)
• egyoldalú nyilatkozatokról elfogadott irányelvek
• írásban vagy szóban
• kormányfő és államfő, külügyminiszter: általános hatáskörben
• egyéb állami szervek, miniszterek: szűkebb körben–> oktatási miniszter nem tehet a gazdaságról
• csak akkor joghatást ha tárgyuk világos és megfogalmazásuk pontos: kötelezettséget kell pl vállalni–> nem elég egy vicc a vacsoraasztalnál
• jus cogenssel ellentétes ilyen aktus semmi

Question 9

Az ENSZ Bt-határozatok milyen esetekben kötelezőek?

Answer 9

A Biztonsági Tanács határozatai lehetnek kötelező erejűek vagy ajánlás jellegűek.

a, egy ajánlás-jellegű határozat államok többsége általi ismétlődő alkalmazása szokásjogot eredményezhet

b, Az Alapokmány VII. fejezete szerint hozott határozatok kötelezhetik a tagállamokat, ha a határozat szövege ezt expressis verbis kimondja
- Kötelező, azonban nem jogforrás jellegű határozatok, mivel a Biztonsági Tanács határozatai egyediek, egy államra vagy államok szűk csoportjára vonatkoznak, és a kérdéses ügy vonatkozásban kívánják rendezni a viszonyokat

• hatályát tekintve a BT határozat kötelező ereje kiterjed azon államokra is, amelyek nemmel szavaztak annak elfogadásakor és azokra az államokra is, amelyek nem tagjai a Biztonsági Tanácsnak.

–> fegyveres erőszak esetén pl
- szankciót rendelhet el

• Biztonsági Tanács által hozott határozatok kötelező jellege nem korlátozódik a nemzetközi béke és biztonság területén hozott határozatokra, hanem kiterjed minden, az Alapokmánnyal összhangban hozott határozatra

Question 10

Az ENSZ közgyűlési határozatok milyen esetekben kötelezőek?

Answer 10

• nagyjuk nem kötelező jogilag
  -> csak ajánlás
• de! sok határozatot rengeteg állam elfogad & betart
  => ~ állami gyakorlat: a határozatok ezek bizonyítékai
  => ~ jogforrás
  => ha az onpinio iuris bizonyítható, akkor kötelező
  => magától nem az, de magában hordozza a lehetőséget

–>
* nyilatkozat megtétele/elfogadása= állami gyakorlat
* ha van opinio iuris is
–> szokásjogi, kötelező norma

Question 11

Az egyoldalú aktusokból milyen feltételek esetén keletkezhet jogi kötelezettség?

Answer 11

• egyoldalú aktusok
• megszorítóan kell értelmezni
• cselekmény / attól való tartózkodás
• állam egyoldalú megnyilvánulása (pl. kötelezettségvállalás, joglemondás) hitelességéhez kell:
  -> nyilvános & közismert kell h legyen
  -> kötelezettség vállalás szándéka kell
• jogi (pl. nyilatkozat) <-> reál (pl. járőrözés)
• formailag kötött (pl. fenntartás) <-> kötetlen (pl. lemondás)
• cselekvés (pl. lemondás) <-> cselekvéstől való tartózkodás (pl. állam nem lép fel v.mi védelmében)
• egyoldalú nyilatkozatokról elfogadott irányelvek
• írásban vagy szóban
• kormányfő és államfő, külügyminiszter: általános hatáskörben
• egyéb állami szervek, miniszterek: szűkebb körben–> oktatási miniszter nem tehet a gazdaságról
• csak akkor joghatást ha tárgyuk világos és megfogalmazásuk pontos: kötelezettséget kell pl vállalni–> nem elég egy vicc a vacsoraasztalnál
• jus cogenssel ellentétes ilyen aktus semmi

Question 12

Van-e jogforrási hierarchia vagy normahierarchia a nemzetközi jog szabályai között?

Answer 12

1. jus cogens vs minden más= ius dispositivum
   de
2. ius dispositivumon belül is
   - ENSZ Alapokmányából fakadó szabály
   - szerződés, szokásjog, nemzetközi szerv határozata, egyoldalú aktus
   - általános jogelvek: joghézag kitöltésére vannak amúgy is, ha nincs semelyik a fentiek közül

• egyenrangúság & hierarchia is jellemző
• nincs olyan egyértelmű hierarchia, mint a belső jogban
• hierarchia alapja: kógens & diszpozitív
  -> ha diszpozitív jogszabály már létező kógens szabályba ütközik, semmis
  -> ha új kógens jogszabály már létező diszpozitívba ütközik, ugyanúgy a diszpozitív lesz semmis

Question 13

Mi az, hogy kógens nemzetközi jogi norma? MI a kogencia joghatása?

Answer 13

feltétel nélküli alkalmazást igénylő norma
- a nemzetközi közösség mindenek felett álló értékeit tükröző szabályait öleli fel

MIK
- erőszak tilalma
- népirtás tilalma
- rabszolgakereskedelem tilalma
- kalózkodás tilalma

• nem elkülönult jogforrás: bármilyen jogforrás lehet ilyen tulajdonságú

KIALAKíTÁS MÓDOSÍTÁS
* létrejötte: nemzetközi közösség egyetértése–> újat is csak így lehet
- 2 LÉPCSŐ
a, általános nemzetközi jogi szabálykéntm eghatározás
b, jus cogens normaként elismerés: csak szokásjogi vagy szerződési jogból eredhet

• nem lehet hatályon kívül helyezni: csak egy új jus cogens norma írja felül

1969. évi szerződések jogáról szóló egyezmény
      * ab initio semmis a jus cogensbe ütköző norma
      * jus cogensbe ütköző fenntartások jogellenesek

Question 14

Mi az, hogy erga omnes nemzetközi jogi norma?

Answer 14

az erga omnes kötelezettségek minden államot érintenek, mert minden államról megállapítható, hogy jogi érdekük fűzúdik a védelmükhöz

• ezáltal védett értékek azonosak a jus cogens által védettekkel
  -> erga omnes: az értékek leírása, mint - kötelezettség a nk.-i közösség iránt-mindenkinek
  -> cogens: a nk.-i jog szabályai felé helyzei az értékeket védő szabályokat

Question 15

Létezik-e regionális szokásjog vagy csak globális szokásjogi normák vannak?

Answer 15

van
- államok kisebb csoportjára vonatkozik
- egyedi helyzetek/kulturális vonások miatt
pl Indiai területen történő áthaladás jogával kapcsolatos ügyben
- kb ilyen nemzetközi szolgalom
- ha egy gyakorlatot a felek jogként fogadták el, akkor a gyakorlat jogot teremthet
- aki erre hivatkozik, annak kell bizonyítani, hogy kialakult a szokásjog–> másikra nézve kötelező lesz

• itt kifezetten a másik állam egyetértése kell–> globálisnál elég, ha nem vagy presistent objector

Question 16

Mindenkire kiterjed a szokásjog?

Answer 16

nem
ha presistent objector vagy akkor nem
–>
- ha folyamatosan
- a gyakorlat kezdetétől fogva
Angol Norvéf halászati ügy
- Norvégia kezdettől fogva tiltakozott a szabály ellen–> szabály vele szemben nem alkalmazható

• ÉRINTETT ÁLLAM hozzájárulása kell
• ennek hiányában nincs általános gyakorlat

Question 17

Mi az opinio iuris?

Answer 17

az a meggyőződés, hogy az állam a bizonyos magatartást azért tanusította, mert az jog szerinti kötelezettsége volt

=> állami gyakorlat magában nem elég
* meggyőződés, hogy a gyakorlatot jogi kötelezettség alapján követik
* feltételezés, hogy a nemzetközi jog szabályai kötelezettséget határoznak meg
→ a kérdéses államok a magatartásukat abban a tudatban tanúsítják, hogy a nemzetközi jog szabályai megengedik

Question 18

Mi és hogy működik és mit csinál a Nemzetközi Jogi Bizottság?

Answer 18

Az Egyesült Nemzetek hozta létre a Nemzetközi Jogi Bizottságot is. Ennek feladata, hogy elősegítse a nemzetközi jog és kodifikációja folyamatos fejlődését. Ebből a célból tanulmányokat és felméréseket tesz közzé, precedenseket gyűjt és új szerződésekre vonatkozó javaslatokat dolgoz ki.

Közgyűlés- Nemzetközi Jogi Bizottság: 17 nagyobb egyezmény→ nj kodifikálásának támogatása

• 1948- 34 tag

Question 19

Hogyan szabályozza a magyar jog a nemzetközi szerződések megkötését?

Answer 19

Alaptörvény Q-cikk
mérsékelt dualista felfogás

Question 20

Hogyan szabályozza a magyar jog a nemzetközi szerződések belső joggá válását?

Answer 20

• jogszabályban kihirdetéssel lesz a magyar jog része
  -> speciális transzformáció
• szerz. megkötése =/= belső jogban megjelenik
• a szerz. megkötésére felhatalmazást adó jogszabály (miniszternek/ke.-nek)
  -> egyszerre ki is hirdeti azt
• hatálybalépés napját a Közlönyben kiírják
• OGY feladat/hatáskörébe tart. szerz.
  -> törvényben kell kihirdetni
• többi szerz.
  -> kormányrendeletben kell kihirdetni

Question 21

Hol helyezkednek el a nemzetközi jog szabályai a belső jogforrási rendben?

Answer 21

• nk.-i ius cogens
• Alaptörvény & Emberi Jogok Európai Egyezménye
• nk.-i szokásjog & általános jogelvek & kihirdetett nk.-i szerződés
• törvény
• kormányrendelet/MNB elnök rendelet
• miniszteri rendelet
• önálló szab. szerv rendelet
• önkorm. rendelet

Question 22

Mit jelent a pacta sunt servanda?

Answer 22

• Az 1969. évi bécsi egyezmény 26. cikke tartalmazza a pacta sunt servanda elvét, amely kimondja, hogy „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok”.
• Az Állandó Választott Bíróság a Határok a Timor-szigeten ügyben hangsúlyozta, hogy a - nemzetközi szerződéseket minden állam köteles jóhiszeműen, teljes mértékben végrehajtani,
• és a végrehajtás során köteles a felek szándékát szem előtt tartani.
• Ennek az elvnek részét képezi, hogy egy állam sem hivatkozhat a belső jogára annak érdekében,
• hogy mentesüljön nemzetközi jogi kötelezettségei alól,
• valamint a helyi jog nem élvezhet elsőbbséget a nemzetközi joggal szemben.
• A pacta sunt servanda elvből az is következik, hogy a nemzetközi szerződéseket nem lehet egyoldalúan módosítani, sőt, például McNair szerint még egyoldalúan felmondani sem, ha maga a szerződés nem tartalmaz erre nézve egyértelmű rendelkezést.

Összefoglalva a pacta sunt servanda elv a következő elveket foglalja magában: 1. Jóhiszeműség követelménye. 2. Egy állam sem hivatkozhat a belső jogára annak érdekében, hogy mentesüljön nemzetközi jogi kötelezettségei alól. 3. A nemzetközi szerződések sorsának rendezéséhez szükséges a részes felek egyetértése, egyoldalúan nem cselekedhetnek. (Eltekintve bizonyos kivételektől, így például egyes megszűnési esetektől.) 4. Egyik szerződő fél sem veszélyeztetheti a szerződés céljának és tárgyának megvalósulását. A szerződést úgy kell értelmezni, alkalmazni, hogy az a benne foglalt elvek, célok, rendelkezések teljesülését, valóra válását segítse elő. 5. A jogellenes szerződésszegésből joga nem származhat az államnak.[84]

Question 23

Melyek a nemzetközi szerződésekre vonatkozó legfontosabb nemzetközi szerződések?

Answer 23

• 1969- 1980: Bécsi egyezmény
• csak írásbeli és államok által kötött szerződésekre
• nincs szó az államutódlásról
• nincs szó nemzetközi szervezetekről
• 1982- 1986: nemzetközi szervezetek kérdésének rendezése
• ua mint 1969 csak vonatkozhat nsz ekre is
• NJB csinálta
• 1978-1996 szerződésekben való államutódlás
• MO nem írta alá
• 2011: fegyveres konfliktusok hatása a szerződésekre
• tervezetből nem lett szerződés
• fenntartások témaköre: guidelines

Question 24

Milyen a nemzetközi szerződések megkötésének folyamata az 1969. évi Bécsi egyezmény alapján?

Answer 24

1. Előzetes tárgyalás
   - belső hazai jog, politikai porond–> belpolitikai döntés
   - nem kötelező
   KIK
   - állami szereplők kezdeményezése
   - állam egyoldalú lépése váltja ki a szerződés előkészítő folyamatot: nyilatkozat
   - lobbiszervezetek

KI
- NJB szövegezi, de nincs kodifikációs monopóliuma

2. Meghatalmazás, jogosultság
   - csak megfelelő meghatalmazással rendelkező személy: csak akkor keletkeztet kötelezettséget
   - áf, me, külügymin: általános
   - diplomáciai képviseletek vezetői, nemzetközi szervezetekhez akkreditált- konferenciára küldött képviselők→ csak szöveg megfogalmazásában és elfogadásában részvétel meghatalmazás nélkül
   - egyéb személyek: meghatalmazás mindenhez
3. Tárgyalás
4. Parafálás
   - nem szükséges

Nemzetközi hatálybalépés
5. Aláírás
6. Kötelezettként elismerés- ratifikáció
- elfogadás: alacsonyabb kormányszintű hozzájárulás
- ratifikáció: szuverenitást kifejező és hordozó személy vagy szerv gesztusa
- van amikor aláírás is lehet egyszerre ez is, de általában kell ez is
- innentől hatályos egy államra nézve egy szerződés

7. csatlakozás

Question 25

Melyek a nemzetközi szerződések érvénytelenségének esetei?

Answer 25

1. Semmisség
   a, kényszer
   * állam elleni erőszak: békeszerződés NEM
   * személy elleni kényszer: pl aki aláírná az állam nevében, azt

b, jus cogensbe ütközés

2. Megtámadhatóság
   * tévedés
   - létezőnek feltételezett, lényeges alapként szolgáló dologban
   - felróhatóságra nem lehet hivatkozni: itt csak gondos, jóhiszemű

• megtévesztés
• megvesztegetés
• meghatalmazás túllépése
• csak akkor lehet erre hivatkozni az államnak, ha a meghatalmazásban rejlő korlátot közölte a többi részes féllel
• belső eljárási norma megsértése: pl nem köthette volna meg az adott állam a belső joga szerint ilyen módon a szerződést

Question 26

Melyek a nemzetközi szerződések megszűnésének esetei?

Answer 26

1. Felek akaratától függő jogcímek
   * idő eltelte, esemény bekövetkezte
   * egyetértés és desuetudo (régi szokást lerontó új szokás)
   *felmondás
   - felmondás- denunciation: felek közös akarata→ többoldalúnál kilépés: itt nincs jogsértés
   - felbontás- withdrawal: egyoldalú kilépése az egyik félnek a másik fél jogsértése alapján

• ha nem rendelkezik a szerződés a felmondás kérdéséről
  határozott időre kötötteket NEM LEHET felmondani
  határozatlan időre kötötteket igen
  szervezetből való kilépés
• szervezetek alapító okiratából való kilépés
• új szerződés
• az összes részes fé köthet egy újat–> korábbit megszűntnek

2. Teljesítés
3. Felek akaratától független jogcímek
   * felek számának lecsökkenése
   *lehetetlenülés
   - jogi: jus cogensbe ütközés
   - fizikai: teljesítés utólagos lehetetlenülése

• lényeges szerződésszegés
  a, nem megengedett felbontás
  b, szerződés céljának és tárgyának megsértése
• körülmények lényeges megváltozása: clausula rebus sic stantibus
• utólag bekövetkezett változás, de szerződéskötéskor fennállott körülményekben

l- ényeges: enélkül lehet nem is jött volna létre a szerződés
előre nem látott

• gyökeres helyzetváltozás: sokkal több teherrel szembesülés
• nincs saját felróható magatartásra hivatkozás előnyök szerzése végett- estoppel
• diplom.k megvált, háború, államutódlás
• diplom: nincs, kivéve ha fennállása elengedhetetlen a szerződés alkalmazásához
• államutódlás: nem vezet a szerződések megszűnéséhez→ lsd államutódlás
• háború: vélelem fennmarad

Question 27

A területszerzés jogcímei a nemzetközi jogban

Answer 27

0. saját terület: uti possidetis
   Más állam területe
1. terület növekedése
2. átruházás
   -pl vásárlással
3. illegitim: hódítás
   - ENSZ Alapokmánya tiltja
4. foglalás- 1946 óta
   - területi folytatólagosság elve
5. elbirtoklás
   - Echrehos ügy
6. történeti jogcímekre hivatkozás

Question 28

Az államhatár (szárazföldön, tengeren, szárazföldön, levegőben)

Answer 28

1. szf: alapvonal: általában apályvonal
2. tenger: parti tenger legkülső vonalával esik egybe–> alapvonal meghatározásától függ
3. levegő:
   - parti tenger feletti államterület
   - légtér: kármán vonal
4. természetes államhatárok: valamely földrajzi képződményhez kötődik
   Preah Vihar templom ügye

• csillagászati határok
  tárgyalóasztal mellett döntik el
  pl délkör mentén húzódik a határ
• tavi határok
  nincs általános szabály

Question 29

Az államterület fajtái, államterületnek nem minősülő területek

Answer 29

ÁLLAMTERÜLET
1. államterület
* szárazföld
* belvizek
* ezek és a parti tenger feletti légtér: Kármán vonal
→ Itt az állam főhatalma teljes és kizárólagos

2. kvázi államterület
   * parti tenger
   * szigetközi tenger
   * nemzetközi tengerszorosoknak a parti tenger szélességét meg nem haladó sávja
   *nem általánosan elismert entitások

NEM ÁLLAMTERÜLET
- mindenféle rendészeti, kiaknázási és kutatási jogok

• tengerjogi csatlakozó övezetek: ez az alapvonaltól 24 ™→ parti tenger +12TM
• biztonsági övezetek
  –> területen kívül rendészeti jogosultságok gyakorlása
• KGÖ: kizárólagos gazdasági övezet, kontinentális talapzat területén
• Alapvonaltól 200 tm re
  –> meghatározott gazdasági jogosultságok
• res communis: mindenki közös dolga
  nem lehet kisajátítani elfoglalni, katonai célokra használni
  minden állam egyenlő mértékben, közösen használhatja
  1982. évi tengerjogi egyezmény: nyílt tengert ennek
  1967. évi világűregyezmény: Földön kívül a világűrt
• emberiség közös öröksége
  mélytengerfenék
  nem lehet szabadon kiaknázni→ ésszerű felhasználásra jogi rezsimet kell
  Holdegyezmény: Naprendszer égitestei ls hozzájuk vezető pályák
  1982. évi tengerjogi egyezmény: mélytenger fenék
• terra nullius
  nincs ilyen ma már

Question 30

Az alapvonal meghatározása
apályvonal
egyenes alapvonalak
félkör elve
szigetközi alapvonal

Answer 30

0. kijelöli a világtenger, belvizek és szárazföldek határát
   ettől számítják: parti tenger, csatlakozó övezet, KGÖ, kontinentális talapzat
1. főszabály szerint: apályvonal
   ameddig a tenger apálykor visszahúzódik

=> 4 kivétel van ez alól
a) a partvonal erősen szaggatott- pl Norvégia
=> egyenes alapvonalak rendszere
b) partot szigetsor szegélyezi
=> egyenes alapvonalak rendszere

c, öblök
–> félkör elve
+: ha a bejárati pontok apályvonala közötti távolság max 24 tengeri mérföld→ záróvonal→ egyenes alapvonal elve→ nem pedig a part menti apályvonaltól kell mérni a parti tenger alapvonalát
belső rész belvíz

• történeti öböl
  akkor is öböl, ha nem felelne amúgy meg a kritériumoknak
  alapvonal: öböl szájánál
  öböl egésze belvíz

d, szigetközi tengerek
–> szigetközi alapvonal
- alapvonal a legkülső szigetek legkülső pontjainak összekötésével
- szigetközi alapvonalon belüli terület belvíz DE
- 3. államok hajói behajózhatnak→ nem békés áthaladás, hanem tranzit

Question 31

A tengerjogi övezetek határai és az egyes övezetekben gyakorolható jogosultságok

Answer 31

1. Belvíz: alapvonalig
   - kizárólagos szuverenitás
2. Parti tenger: Alapvonaltól 12 TM
   - korlátozott szuverenitás
   - tengeri határ
   - mert békés áthaladás joga 3. államoknak
3. csatlakozó övezet: Alapvonaltól 24 TM: parti tenger után 12 TM
   * rendészeti jogok
   - ellenőrizhet hajókat
   - ellenőrizhet személyeket
4. KGÖ
   - vízfelszín & vízoszlop & altalaj is
   - nyílt tengeri szabadságokból 3 kizárólagosan a parti államé→ hajózás, átrepülés, csővezetés és kábelfektetés érvényesülhet a KGÖ-ben in general→ 2 lesz itt teljesen kizárólagos

• kizárólagos jog
• halászat
• erőforrások kiaknázás- tengerfenék
  gazdálkodás
• fúrótorony/egyéb létesítmény elhelyezése
• csővezeték lefektetése
• kutatás & kiaknázás

3. államok jogai, mint kb nyílt tengeren kivéve
   * parti állam GAZDASÁGI KIAKNÁZÁSI JOGA KIZÁRÓLAGOS
   → jogosultak áthajózni, átrepülni
   → kábelt fektetni csővezeték
   DE: nem jogosultak halászni vagy olajat kitermelni
4. Kontinentális talapzat
   - alapvonaltól max. 350 tengeri mérföldre: 200 megegyezik a KGÖ-vel: UTÁNA 150 a kiterjesztett kontinentális talapzat a lényeg
   VAGY
   2500 izobáttól (2500 méteres mélységű pontokat összekötő vonal számított 100 ™

• parti állam kizárólagos szuverenitása alatt

6. Nyílt tenger
   a, a nyílt tenger szabadságai
   - hajózás
   - átrepülés
   - kábelek & csővezetékek fektetése
   - mesterséges szigetek & létesítmények építése
   - halászat
   - tudományos kutatás

• szabad halászat
  elvben 100% szabad
• de! egyes édesvízi & tengeri fajok halászata korlátozott: lazac, tonhal, cápa, marlin, bonito, kardhal
  + ENSZ egyezmények
• hajó átvizsgálási jog
  hadihajók jogosultak ellenőrizni a nyílt tengeren lévő kereskedelmi hajókat hajókat
  → békében is (rabszolgák, kalózkodás)
• minden államnak joga van fellépni a kalózok ellen
  Jemenben baj
• illegális műsorszórás elleni fellépés
  hajó lobó szti állama
  a létesítmény bejegyzésének állama
  az elkövető áp szti állam
  más állam amelyben az adás fogható
• idegen, jogszegő hajót üldözni lehet a nyílt tengeren tovább
  -> HA üldözés kezdetekor az üldözött belvizeken volt
  -> és az üldözést nem szakították félbe
• amíg másik állam parti tengerébe be nem lép
• ha csatlakozó övezetben kezdődik: csak akkor lehet ha azokat a jogokat sértették meg, amire az övezetet létrehozták

Question 32

A kontinentális talapzatra vonatkozó igények

Answer 32

• kontinens tenger alatti folytatása
  szf.-i kőzetlemez tenger alá benyúló része
• a vége a mélytengerfenék
• olajban & földgázban nagyon gazdag
• 1982. évi tengerjogi egyezmény
• alapvonaltól max. 350 tengeri mérföldre: 200 megegyezik a KGÖ-vel
  VAGY
• 2500 izobáttól (2500 méteres mélységű pontokat összekötő vonaltól számított 100 ™
  → parti állam kizárólagos szuverenitása alatt
• ha 2/több parti állam kont. talapzata összeér
  megegyezés: ha nincs→
  egyenlő távolság elve
• kontinentális talapzat & kizárólagos övezet fedheti egymást: 200 ™
  → jelentősége csak az ezen túlnyúló részének van: 150 ™ = kiterjesztett kontinentális talapzat
• sima automatikusan az övé: egyoldalúan jelölnek ki csatlakozó övezeteket és KGÖ-t
  de a kiterjesztettet igényelni kell
  → ENSZ Kontinentális Talapzat Elhatárolási Bizottságnál
• kell a támogtó ajánlása
• efelett: nyílt tengeri szabadságok érvényesülése DE→ illeték fizetése a Tengerfenék Hatóságnak

Question 33

Nyílt tengeri szabadságok

Answer 33

• hajózás
• átrepülés
• kábelek & csővezetékek fektetése
• mesterséges szigetek & létesítmények építése
• halászat
• tudományos kutatás
• szabad halászat
  elvben 100% szabad
• de! egyes édesvízi & tengeri fajok halászata korlátozott: lazac, tonhal, cápa, marlin, bonito, kardhal
  + ENSZ egyezmények
• hajó átvizsgálási jog
  hadihajók jogosultak ellenőrizni a nyílt tengeren lévő kereskedelmi hajókat hajókat
  → békében is (rabszolgák, kalózkodás)
• minden államnak joga van fellépni a kalózok ellen
  Jemenben baj
• illegális műsorszórás elleni fellépés
  hajó lobó szti állama
  a létesítmény bejegyzésének állama
  az elkövető áp szti állam
  más állam amelyben az adás fogható
• idegen, jogszegő hajót üldözni lehet a nyílt tengeren tovább
  -> HA üldözés kezdetekor az üldözött belvizeken volt
  -> és az üldözést nem szakították félbe
• amíg másik állam parti tengerébe be nem lép
• ha csatlakozó övezetben kezdődik: csak akkor lehet ha azokat a jogokat sértették meg, amire az övezetet létrehozták

(1) hajózás, az (2) átrepülés, a (3) tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetésének, (4) a mesterséges szigetek és más létesítmények építésének, a (5) halászatnak és a (6) tudományos kutatásnak a szabadsága.
Elfogadott ezen felül a haditengerészeti gyakorlatok tartásának joga is, bár a nyílt tengert egy másik rendelkezés szerint békés célokra kell használni.
Általános szabály az is, hogy a szabadságokat a nyílt tenger szabadságainak más államok általi gyakorlása iránti figyelemmel kell gyakorolni.

Question 34

A nemzetközi vízfolyások használatára milyen fontosabb regionális és globális megállapodások vonatkoznak?

Answer 34

• 1815. évi Bécsi Kongresszus
• 1921 - Barcelona: nemzetközi érdekű hajózható vízi utakra vonatkozó statútum egyezmény
• keresk. szabadsága érdekében: hajózható nk.-i vízi utakat meg kell nyitni nk.-i hajózásnak
• 1. vh.-t lezáró szerz.-ek ezt megerősítik
     DE: nem alakult ki ilyen tartalmú szokásjog→ egyedi rezsimek

DUNA
* 1948 belgrádi Duna-egyezmény
- Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió írta alá. Ausztria 1960-ban, Horvátország, Moldova és Németország 1997-ben csatlakozott.

• hajók csoportosítása: kereskedelmi-hadi, parti államé vagy nem
  –> ezekre szabályok
• pl kereskedelmi hajózás szabad, 2 kikötő között egy államban nem, más államok hadihajói nem jöhetnek be, parti állam hadihajója engedéllyel
• 1953: Duna Bizottság
• 1994 Szófiai egyezmény a Duna védelméről
• környezetvédelemmel is foglalkozik: vízgyűjtő megközelítés
• Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottság
  -> Bécsben

Question 35

A légtérre vonatkozó jogi szabályozás jellege, milyen egyezmények vonatkoznak a légtérhasználatra
1944. évi Chicagói

Nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló megállapodás

Nemzetközi légifuvarozásról szóló egyezmény: 5 szabadságjog megállapodás

Answer 35

1.jelleg
a) nemzeti légtér
→ szf, belvíz, parti tenger, szigetközi tenger, tengerszoros feletti légtér

állam kizárólagos szuverenitása alatt áll
teljes és kizárólagos szuverenitás
- más ország repülője csak engedéllyel repülhet be
- parti tenger felett nincs békés áthaladási jog: hajóknak van

de! szigetközi tenger & nk.-i tengerszoros felett szabad áthaladás

b) nemzetközi légtér
→ csatlakozó övezet, kizárólagos gazdasági övezet, nyílt tenger, Antarktisz feletti légtér

• minden légi jármű szabadon átmehet- Chicagói egyezmény szerint
• légvédelmi azonosítási övezet: ADIZ (Air Defence Identification Zone)
• parti állam jelöli ki
• tenger & szf. felett is
  l- égi járművek belépés előtt kötelesek azonosítani magukat→ különben lelövik

2. 1944-es Chicagoi egyezmény
   * csak polgári légi közlekedésre
   - nem lehet állami

• Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet- ICAO megalakulása: ENSZ szakosított intézménye

nem menetrendszerű repülés: magánrepcsi
* nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló megáll (2 szabadságjogos)

• egymás területére berepülni
• fölötte leszállás nélkül átrepülni
• területén nem kereskedelmi célból leszállni
  → 1. és 2. tranzitjogok
• NEM KELL előzetes engedély
• parti állam követelheti a leszállást→ átkutatás
• útvonal megtartásának követése
• illeték szedése
  → mivel nincs más szabályozás a NEM MENETRENDSZERŰ repülésről
  engedély nélkül szabadon lehet
  de az egyezményt be kell tartani

menetrendszerű repülés: amivel megy az ember külföldre
Chicagói egyezmény +
* nemzetközi legifuvarozásról szóló egyezmény: 5 szabadságjog megállapodás

• tagállamok nagyja nem csatlakozott az 5 szabadságjogot szabályozó megállapodáshoz
  → államok egymás között akarták ezt rendezni: bilaterális megállapodások pl a kereskedelmi repülések esetén → repülés kereskedelmi jogainak elosztása

polgári repülők ellen fegyvert bevetni tilos→ ezt ENSZ Alapokmány is megköveteli

3. a kétoldalú megállapodások rendszere
   - egyes államok között kötött 2/több oldalú légügyi megállapodások
   - minta: USA és Nbr közti légiforgalmi megállapodások: Bermuda 1 & 2 megállapodások

menetrendszerű járatok repülését világszerte- amivel utazik az ember
-> bilaterális megállapodások hálózata szabályozza

• EU és USA közötti 2005-ös Nyitott égbolt megállapodás
• mert azelőtt külön az EU tagállamok és USA bilat egyezmények

Question 36

A világűrre vonatkozó jogi szabályozás jellege, milyen egyezmények vonatkoznak a világúr használatára, kiaknázására

Answer 36

A világűrjog intézményei & alapszerződések
szabályozási keret:
- instant szokásjogként
- világűr és légtér megkülönböztetése
- államok egymás engedélye nélkül tevékenykedhetnek
- res communis

hidegháború alatt az ENSZ
-> 2 szembenálló fél párbeszéd fóruma
- cél: világűr kizárása a fegyverkezési versenyből
→
* 1959 Világűr Békés Felhasználásának Bizottsága
2 albizottság:
→ Tudományos és Műszaki Albizottság
- űrkutatás tudományos technikai elemei
→ Jogi Albizottság
- következő szerződések & soft law dokumentumok kidolgozásának színtere

• ezeket segíti a Világűriroda
  felbocsátott űrobjektumok nyilvántartása
• Nemzetközi Távközlési Unió
  soft law dokumentumok
  helyeket ennek keretein belül osztják el: azon a nyomorék csatornán műholdak
  + részleges atomcsend-egyezmény

2. Szerződések
   -> 1967 Világűrszerződés
   - elvek a világűr kutatása és felhasználása terén
   Bogotai nyilatkozat
   - res communis
   - a geostacionárius pálya korlátozott természeti erőforrás→ alatta fekvő állam joghatósága alá tartozik: nem fogadják el, ezt csak pár állam kezdeményezte

–> 1967: békés felhasználás

-> 1968 Mentési megállapodás - űrhajósok mentése, hazaküldésükről

-> 1972 Felelősségi egyezmény - űrobjektumok által okozott károk

-> 1974 Regisztrációs egyezmény - űrobjektumok nyilvántartásba vétele

-> 1979 Hold-megállapodás: Naprendszer szerveiről - államok tevékenysége a Holdon és más égitesteken

Question 37

A környezethasználatra vonatkozó legfontosabb elvek

Answer 37

1. elővigyázatossági elv
   → nem fordítja meg a bizonyítési terhet- Pulp Mills ítélet
2. szennyező fizet elv
3. közös, de megkülönböztetett felelősség
   → fejlettebb államok nagyobb felelőssége mint a fejlődőeké
   → pl GEF: Globális Környezetvédelmi Alap
4. környezeti információhoz való hozzáférés elve: 3 kívánalom
   érintetteknek hozzáférést kell adni az információkhoz a környezetet érintő döntésekben
   nyilvánosság
   jogorvoslat lehetősége: érintettek számára
   aarhusi egyezmény: bővebb kifejtés
   eljárási jellegű jogosultságok
   Jogkövetési bizottság: egyezmény betartása felett őrködik
   → cél: nem az egyedi jogsérelem utólagos orvoslása→ érintett állam jogalkotásának vagy joggyakorlatának az egyezmény rendelkezéseivel összhangba hozatala

→ eljárás kezdeményezése: magánszemély vagy tsi szervezet

5. fenntartható fejlődés
   Brundtland bizottság
   szokásjog dinamikusan fejlődik
   -> hatással van a korábban megkötött szerz.-ekre
   -> Bős-Nagymaros ügy: a környezetvédelem egyenrangú az energiatermeléssel→ egyenrangú célok

Question 38

A környezethasználatra vonatkozó legfontosabb nemzetközi szerződések?

Answer 38

• 1972 Stockholmban ENSZ-világkonferencia
  Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának létrehozása- UNEP- szervezet
  alapvető jogelvek megfogalmazása
• Közös jövőnk jelentés- 1987: Környezet és Fejlődés Világbizottság
  fenntartható fejlődési modell felvázolása
  gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet
  fenntartható fejlődés 3 pillére összefügg
  → környezet
  → gazdaság
  → társadalom
• Agenda 21
  → feladatok a 21. sz.-ra
  → fenntartható fejlődés átható programja
• Riói nyilatkozat
  fenntarthatóság elveit tartalmazza
  aláírásra:
• Biológiai sokféleségről szóló egyezmény
• Éghajlatváltozási keretegyezmény
  ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága→ riói egyezmények végrehajtásának követése a feladata
• 2012 Rio + 20 Fenntartható Fejlődési konferencia
• • 1959. évi Antarktisz-egyezmény
• 1946.: Nk.-i bálnavadászati egyezmény
• 1979.-es Vándorló fajok védelméről szóló egyezmény= bonni egyezmény
• 1987 Montreál: Ózonréteget lebontó anyagokról szóló jegyzőkönyv→ Montreali jegyzőkönyv
• 1973.: washingtoni Egyezmény= : CITES egyezmény
• 1992: Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény- UNFCC
• 1989: Bázeli egyezmény
• cél: veszélyes hulladékot ott ártalmatlanítsák, ahol létrehozták
  -> tiltja a hulladékok exportját
• 1997: kiotói jegyzőkönyv
• 2015: Párizsi globális éghajlatváltozási megállapodás

Question 39

A joghatóság fogalma, alapjai, fajtái

Answer 39

1. Fogalom
   → állam képessége, h
   létrehozzon
   megváltoztasson
   megszüntessen jogviszonyokat
2. alapjai
   Lotus elv
   államok joghatóságát csak a nj kifejezett tiltása korlátozhatja
   de nj keretein belül kell maradni
3. fajtái
   * jogalkotási
   * jogalkalmazási
   * végrehajtási

• jogalkotási és jogalkalmazási joghatóság: az országhatáron belül minden esetre alkalmazható→ államhatárokon belüli és kívüli jogviszonyokra egyaránt vonatkozhat
• végrehajtási joghatóság: csak azokra az esetekre, amelyekben a gyanúsított az adott állam területén tartózkodik/ magyar sértett terhére követte el
  → de általánosságban az államterülethez fűződik
  de kivételek: büntető, polgári és közig tényállások
  és van hogy saját területen végrehajtott cselekményekre sem terjednek ki: immunitás

*büntetőjogi, közigazgatási, polgári jogi

Question 40

Az immunitás természete, fajtái

Answer 40

1. fogalom
   immunitás: nj alanyának a területi állam joghatósága alóli mentességét biztosító intézmény
   eljárásjogi természetű
   -> nem teszi meg nem történtté az eseményt
   -> nem veszi el az állam joghatóságát
   -> csak az eljárást gátolja meg
   magánjogi bcs ben akár lehet, hogy nem is hat ki rá→ pl konzuli felelősségnél enyhébb
2. alapjai
   * területenkívüliség elmélete: külképviselet ki van véve az állam területe alól
   • nem alkalmazhatók az állam jogi normái- Grotius
   • mert nem „ott” van, hanem küldő állam területén

• képviseleti elmélet: képviselő a szuverént testesíti meg
  → speciális státusz a képviselt jellegéből ered
• funkcionalitási elmélet: mentesség a feladatból következik→ különböző funkciókhoz különböző mentességi szintek
• mára a képviseleti & funkcionalitási elv irányadó
  „követek biztonsága fontosabb, mint a büntetésből eredő haszon”
• relatív immunitás
  különbség a szuverén & nem szuverén cselekmény között→ pl amikor egy diplomata magánszemélyként jár el

3. fajtái
   –> államimmunitás
   –> állam/kormányfők, külügyminiszterek immunitása
   –> diplomáciai & konzuli mentesség
   –> speciális missziók tagjainak mentessége
   –> nk.-i szervezetek, képviselőik

Question 41

A diplomáciai és a konzuli mentességek különbségei (személyes, épület, gépjármű)

Answer 41

1. diplomácia
   * személy:
   - diplomaták személye sérthetetlen
   → nem lehet letartóztatni / őrizetbe venni
   - magánlakás sérthetetlensége
   - nem köteles tanúvallomást tenni
   - nem lehet ellene végrehajtási intézk.-t tenni
   - ha állomáshelyre utazván 3. állam területén halad át
   köteles a 3. állam sérthetetlenséget biztosítani

• képviselő a polgári & államigazg.-i joghatóság alól is mentes, kivéve
  → magántulajdonra vonatkozó dologi jogi per
  → hagyatéki eljárás
  → tevékenysége körén kívüli teszi.
  mentes minden adó & illeték alól
  → kivéve: közvetett adók
• személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól
• háztartásban élő családtagokra ugyanezek a szabályok
• igazg.-i & műszaki személyzetének tagjaira is
• kisegítő személyzete mentességet kap: hivatali tevék.-re
  háztartási alkalmazottjai adó & illetékmentesség
• adó&illetékmentes
• fogadó köteles megkönnyíteni a képviselethez kellő helység megszerzését
• helyiség: képviselet helyiségei & erre használt épületek & épületrészek & földterület
  sérthetetlen
  fogadó állam hatósági nem léphetnek be
  nem lehet diplom. feladatokkal összeférhetetlen módon használni
• • fogadó köteles megkönnyíteni a képviselethez kellő helység megszerzését

2. konzul
   * személyi
   - őrizetbe csak súlyos bűncselekmény elkövetése esetén lehet: jogeset
   –> és csak úgy, ha minél kisebb mértékben akadályozza a konzuli feladatok végzését→ diplomáciánál nem
   - hatóság kérheti h tanúvallomást tegyen: diplomáciánál nem

• helyiség
• helyiség megszerzésében segítenie kell
  joga van: kitűzze a küldő lobogóját & címerét
• hatóságok nem léphetnek be a konzuli helyiségbe
  kivéve ha a vezető hozzájárul!!!- különbség
• helyiségek & berendezés & vagyontárgyak & közlekedési eszközök
  mentesek a honvédelmi / közérdekű igénybevétel alól
  mentesek adó/illeték alól
• kivéve a tényleges szolgáltatások díját

Question 42

Mi a szuverenitás tartalma?

Answer 42

a, politikai értelemben
= az emberi ts által létrehozott intézmények hierarchiájában az államok helyezkednek el a legmagasabb szinten
csak az államok rendelkeznek a legitim erőszak monopóliumával: főhatalom

b, államon belüli értelemben- jogi értelem?
= a főhatalmat megtestesítő államhatalmi és államigazgatási szervek a legmagasabb helyet foglalják el az intézményi hierarchiában

c, nemzetközi kapcsolatokban
hatalmi szervezetek önállóak
nemzetközi közösség és adott állam között sajátos viszony megléte
mellérendeltségi viszony (nem mint pl állami)

JOGOK
politikai, társadalmi, gazdasági rendszer megválasztásának szabad joga, külső beavatkozás és erőszak nélkül, törvények más normák is
egyenlő félként külkapcsolatok
nsz hez csatlakozás, alapítás
szerződések joga
más államok törvényeinek és bírósági ítéleteinek saját területén való alkalmazásának elutasítása

KÖTELEZETTSÉGEK
más állam területi integritásának, politikai függetlenésgének és jogi egyenlőségének tiszteletben tartása
nincs más államoknak belügyeibe beavatkozás: belső szuverenitást sértené
erőszak nincs
békés konfliktuskezelés

SZUVERENITÁS= EGY ÁLLAM ÖNÁLLÓAN LÉP E FEL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN
ha igen, mindegy ha politikai függőségben van: pl szovjet magyarország
JOGI ÉRTELEMBEN ALÁVETETTSÉGI HELYZETBEN LÉVŐ ÁLLAM NEM SZUVERÉN- fikció: abból indulunk ki
politikai függőség alatt kötött nsz ek hatályban maradnak a politikai függetlenség visszaszerzése után is

Question 43

A szuverén egyenlőség fogalma és megjelenési formái

Answer 43

• kezdetben államok egyenlőtlensége intézményesített
  világpolitika meghatározója az erős állam
  európai koncert: Fro, Anglia, Oroszo, Ausztria, Poroszo
  Szent szövetség: Oroszo, Ausztria, Porosz
  Nemzetek Szövetsége (népszöv): NBR, Fro, Olasz, Japán, No, SZu
  ENSZ BT: NBR, Fro, Olasz, Japán, No, SZu, Fro, Kína
  G7: EU és Kanada, No, Olaszo, Japán
  G8: G7+ Oroszo→ 2014 Krím óta nincs
• demokratizálódott jogalkotás
  1933: MOntevideói konferencia: először
  ENSZ Alapokmánya–> objektív kritériumok az államisághoz
• egy szavazat egy állam
  el lehet térni. EU, Nemzetköti Valutaalap (IMF) Világbank (IBRD)
  → súlyozott többség
• nem léphetnek be egymás területére
• egyenlő nj jogalanyok

az államok jogilag egyenlők,
minden állam rendelkezik a szuverenitásból eredő jogok teljességével,
minden állam köteles tiszteletben tartani más államok jogalanyiságát,
az állam területi épsége és politikai függetlensége sérthetetlen,
minden állam joga, hogy szabadon válassza meg és fejlessze politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerét,
minden állam köteles jóhiszeműen és teljesen eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek (→nemzetközi kötelezettségek és szerződések) és békében élni más államokkal.

Question 44

A területi sérthetetlenség elve

Question 45

Az uti possidetis elve

Answer 45

hol húzódjanak a függetlenné vált, új állam határai?
uti possidetis= ahogyan birtokoltátok
- volt közig/belső határok–> új államhatárok

Question 46

Az önrendelkezési jog külső és belső aspektusa

Answer 46

= egy népnek, nemzetnek, vagy más ember csoportnak az önálló, független állam megalapítására való jog- 20.sz

• belső
  Az egyenlő jogok és a népek önrendelkezésének ENSZ Alapokmányban foglalt elve alapján minden népnek joga van ahhoz, hogy szabadon, külső befolyástól mentesen határozza meg politikai státuszát, és hogy gazdasági, szociális és kulturális fejlődését előmozdítsa, és minden állam köteles ezt a jogot az Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően tiszteletben tartani.
• külső

Question 47

Az önrendelkezési jog alanya, érvényesítésének szabályai

Answer 47

nép
* amelyik idegen elnyomásban él: nem képviseli a kormánya

→ a mai nemzetközi jog NEM ISMERI EL
a, nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát→ és ami ebből következik
b, kiválás jogát sem
→ itt állami szuverenitás elsőbbsége
mindegy, hogy az etnikai vagy vallási kisebbség miként került idegen igazgatás alá

• kiválsához kell az érintett terület beleegyezése is általában
  KELL
  a, békés út: állami szervek egyetértése és döntése
  b, többségi állami egyetértés
  c, súlyos diszkrimináció esetén→ kisebbség önrendelkezési jogának feléledése
  faji vagy más jellegű

Question 48

A beavatkozás tilalma (ENSZ Ao. 2(7) és a be nem avatkozás elve

Answer 48

Semelyik tagállam sem avatkozik be egy másik tagállam belügyeibe, és semmiféle módon nem szabadja fel ezt az elvet olyan kötelességtől, amely a nemzetközi békét és biztonságot fenyegetné, és az ENSZ területi integritását, politikai függetlenségét vagy bármely más módon sértene meg.”

belső szuverenitás