Az elsőfokú eljárás

Question 1

Eljárás megindítása

Answer 1

• A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indulhat.
• HIVATALBÓL
o kötelező:
 1. jogszabály előírja
 2. hatóságot erre felügyeleti szerve utasította, vagy a bíróság kötelezte
 3. hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást
o Ha a hatóság hivatalból indít eljárást, a hivatalból indított eljárás szabályai irányadók!
• KÉRELEMRE
o kérelem: Írásban vagy szóban előterjesztett akaratnyilatkozat, melyben az ügyfél a hatósági eljárás lefolytatását és az érdemi döntés meghozatalát kezdeményezheti.
 itt említjük a 2004. évi XXIX. tv. alapján a panasz fogalmát: Olyan kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
o benyújtás szabályai:
 minden ügyfél által benyújtható szóban vagy írásban
• Szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni, kivéve ha azonnali teljesítés történik.
 törvényi szintű szabály előírhat személyes előterjesztést, ha ennek hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény / infó / adat nem szerezhető meg
 életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben lehet telefonon
 jogszabály előírhatja, hogy formanyomtatványon, vagy elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy szoftver használatával elektronikus űrlapon
• ezen esetekben a hatóság kötelessége elektronikus formában a szükséges nyomtatványokat közzé tenni.
o A kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél kell benyújtani.
 A természetes személy ügyfél ezen felül az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét előterjesztheti
• a) meghatározott ügyekben az ún. kormányablakoknál (közreműködő hatóság)
• b) ha jogszabály nem zárja ki, a lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál  ennek hiányában 
• c) lakcím / munkahely szerinti illetékes jegyzőnél
 Ezekben az esetekben az adott szerv továbbítja a kérelmet a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező hatósághoz.
o A kérelem visszavonható a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, DE ha az eljárás hivatalból is lefolytatható és a hatóság szükségesnek látja, akkor hivatalból folytatja tovább!
o A kérelmet minden esetben tartalma szerint kell elbírálni. Amennyiben ez alapján nem világos, hogy a kérelem mire irányul, az ügyfelet meg kell hallgatni.
 kógens tartalmi elemek:
• 1. ügyfél, képviselő neve, lakcíme, székhelye
o névtelen beadvány esetén a hatóság megvizsgálja, hogy eljárhat-e hivatalból, ha igen, eljárás indul, ha nem, nem foglalkozik vele.
• 2. ügyfélnek a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelmét
• 3. jogszabály megkövetelheti más törvény alapján kezelhető azonosító feltüntetését is pl. adóazonosító jel, TAJ stb.
• 4. csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket
o NEM kérhető az ügyféltől:
 szakhatósági állásfoglalás
 azonosításhoz szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, melyet valamely hatóság, bíróság vagy a MOKK jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. (hatóság keresi meg az adattal rendelkező szervet)  ez nem mentesíti az ügyfelet az adatszolgáltatásért megfizetendő díj alól! (pl. hiteles tulajdoni lap másolat díja)
 A kérelem érdemi vizsgálata mindig joghatóság vizsgálatával kezdődik, majd jön az alaki kellékek vizsgálata.
• ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a beérkezéstől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel. Erre megfelelő határidőt kell biztosítani, és fel kell hívni az ügyfél figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire.
o Ket. 2008-as novella  egyablakos ügyintézés: az ügyfél meghatározott esetekben valamennyi jog megszerzésére irányuló eljárásban egy kijelölt hatósággal áll kapcsolatban, ez a közvetítő hatóság (pl. kormányablak)
 ide adja be az összes kérelmet, ez a hatóság 10 napon belül továbbítja azokat a megfelelő szervekhez
 jogosult hiánypótlás kibocsátásra, valamennyi illeték és díj beszedésére, bizonyos esetekben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, eljárás megszüntetésére

29. § (1)165 A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg.
    (1a)166 A hivatalból folytatott eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadók.
    (1b)167 A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha
    a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,
    b) nincs ellenérdekű ügyfél és
    c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
    (1c)168 Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 71/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőben az ott meghatározott valamely döntést hoz.
    (2) A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha
    a) ezt jogszabály előírja,
    b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte,
    c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.
    (3)169 Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról
    a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
    b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől
    számított nyolc napon belül értesíteni kell.
    (3a)170 A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező 71/A. § szerinti függő hatályú döntés meghozatalának van helye.
    (4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha
    a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
    b)171 az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,
    c)172
    d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
    (5) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
    a)173 az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
    b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
    c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét,
    d)174
    (6)175 Ha jogszabály további értesítési formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket és a 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.
    (7)176 A hirdetmény és közhírré tétel útján közölt értesítés tartalmazza:
    a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
    b) a vélelmezett hatásterület kiterjedését,
    c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
    (8)177 A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről.
    (9)178 Ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a hatóság értesíti
    a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
    b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
    c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
    d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
    (10)179 A 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezetek kormányrendeletben meghatározott adatbázis alapján történő értesítése az (5) és a (7) bekezdés szerinti adatokat együttesen tartalmazza.
    (11)180 A hatóság külön kérelem nélkül is az ügyfél anyanyelvére lefordított értesítést küld az eljárás megindításáról annak a magyar nyelvet nem beszélő ügyfélnek, akivel szemben az eljárást folytatja. Az értesítés az (5) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a nyelvhasználati és az ezzel járó költségviselési szabályokról szóló tájékoztatást.
    (12)181 A 28/D. §-ban meghatározott esetben az eljárás megindításáról szóló értesítésre a (3)-(5) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az (5) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza
    a) az arra való felhívást, hogy a hatóság a továbbiakban hirdetményi úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel,
    b) annak megjelölését, hogy az ügyfél a hirdetményeket hol tekintheti meg, és a hirdetményi úton történő kapcsolattartás egyéb szabályait, valamint
    c) a 28/D. § (2) bekezdésében és a 78/A. § b) pontjában foglalt lehetőségről való tájékoztatást.

Question 2

• Az értesítés

Answer 2

o célja, hogy az ügyfél tudomást szerezzen az eljárás megindításáról  értesíteni KELL az ismert ügyfelet:
 hivatalból indult eljárásban az első eljárási cselekmény elvégzésétől
 kérelemre indult eljárásban a kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül, KIVÉVE a kérelmet benyújtó ügyfelet, mivel ő tud az eljárásról (őt is kell értesíteni, csak nincs 8 napos korlát)
o Az értesítés kivételesen MELLŐZHETŐ, ha
 a. az veszélyeztetné az eljárás eredményességét (pl. NAV számlaadási kötelezettség vizsgálata)
 b. az eljárás megindítása után a hatóság 8 napon belül érdemben dönt / a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja / az eljárást megszünteti
 c. azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
o OPCIONÁLIS lehetőség: ha törvény nem ír elő értesítési formát, a hatásterületen élő ügyfelek és az ügyfélnek minősülő szervezetek tekintetében hirdetményi úton is teljesíthető az értesítési kötelezettség. (közhírré tehető a helyben szokásos módon, helyi lapban stb.)
o Az értesítés kötelező tartalmi elemeit a törvény pontosan meghatározza:
 1. ügy tárgya
 2. iktatási szám
 3. eljárás megindításának a napja
 4. adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő, ügyintézési határidőbe nem számítható időtartamok
 5. ügyintéző neve, hivatali elérhetősége
 6. iratbetekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről való tájékoztatás
 7. hivatalból indult eljárás esetén ennek ténye, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél neve
Mivel a kérelmet benyújtó ügyfél az eljárás megindulásáról tud, kívánságára őt csak a kapcsolattartás lehetőségének részleteiről (iktatási szám, ügyintéző és elérhetősége stb.) kell tájékoztatni.

Question 3

Ideiglenes biztosítási intézkedés

Answer 3

• akkor rendelhető el, ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van.
o  célja, hogy az ügyfél minden esetben teljesítsen
• az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított 5 napon belül rendelhető el végzés formájában
• 2 féle lehet: a) pénzkövetelés biztosítása, vagy b) meghatározott dolog zárlata
• A hatóság visszavonja, ha elrendelésének oka megszűnt, vagy ha a pénzösszeget a hatóságnál letétbe helyezték.
• hatályát veszti a határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével.

29/A. §183 (1)184 Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti.

(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy ha az ideiglenes biztosítási intézkedést meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a hatóságnál letétbe helyezték.
(3) Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével.

Question 4

Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

Answer 4

• A hatóság 8 napon belül kérelmet elutasító végzéssel tehet ilyet, HA
o 1. az eljárásra a magyar hatóságnak nincs joghatósága
o 2. nincs hatásköre, illetékessége és a kérelem áttételének nincs helye
o 3. a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul
o 4. jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett
o 5. a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, a tényállás és a jogi szabályozás változatlan, és ugyanazon jog érvényesítésére irányul a kérelem, feltéve, hogy újrafelvételnek nincs helye, és jogszabály nem zárja ki a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását
o 6. a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik
o 7. a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy
• E végzés önállóan fellebbezhető.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

30. §185 A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha
    a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
    b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
    c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
    d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,
    e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki,
    f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
    g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

Question 5

Eljárás megszüntetése

Answer 5

• Ennek vannak kötelező és mérlegeléstől függő esetei 
• A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti - kötelező:
o 1. a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, de az elutasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására
o 2. az eljárás okafogyottá vált az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisülése vagy jelentős károsodása, illetőleg az ügyfél halála vagy megszűnése esetén (jogutódlás hiányában)
o 3. jogszabályváltozás folytán az ügy elbírálása a továbbiakban nem hatósági hatáskörbe tartozik
o 4. az eljárás kérelemre indult, és az ügyfél a kérelmet visszavonta – kivéve:
 hivatalból is indítható, és a hatóság folytatás mellett dönt
 több kérelmezőről van szó, és nem mindegyik vonta vissza
o 5. az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn
o 6. az ügyfél kérelmére indult eljárásban visszautasítják a képviselőt, és az ügyfél a hatóság felhívására sem gondoskodik megfelelő képviseletről vagy nem jár el személyesen – kivéve:
 hivatalból is indítható, és a hatóság folytatás mellett dönt
 több kérelmezőről van szó, és a többiek személyesen nyomják, vagy megfelelő képviseletük van
o 7. hatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének a hatósági felhívásban megjelölt határidő alatt az ügyfél nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül
o 8. a hivatalból indult eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény
o 9. a hivatalból indult eljárás jogsértést nem tárt fel
• Mérlegelési joga van a hatóságnak (végzéssel megszüntetheti az eljárást), ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, nem kérte a határidő meghosszabbítását sem, illetve nyilatkozattételének elmaradása miatt a tényállás nem tisztázható.

Az eljárás megszüntetése

31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha186
    a) a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
    b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,
    c) 187 az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
    d) 188 az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
    e) 189 az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,
    f) 190 az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
    g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik,
    h) 191 a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség előlegezésére kötelezi, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,
    i) 192 hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,
    j) 193 a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel,
    k) 194 hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatására már az eljárás megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre, és áttételnek nincs helye,
    l) 195 az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére.
    (2) 196 A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
    (3) 197 Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1) bekezdés c) pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja.

Question 6

Eljárás felfüggesztése

Answer 6

• Akkor kell, mikor a hatóság átmeneti akadály miatt nem tudja a tényállást tisztázni, vagyis nem tudja folytatni az eljárást.
• Jogkövetkezmény:
o minden határidő megszakad (felfüggesztés megszüntetésével újra pörög), KIVÉVE az ügyintézési határidő (az csak nyugszik  ennek akkor van jelentősége, ha az eljárást folytatják)
o felfüggesztés alatt realizált eljárási cselekmények hatálytalannak minősülnek
• kötelező felfüggesztés esetei:
o 1. ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el
o 2. közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő
o 3. a kérelmező ügyfél kiesése esetén vitás a jogutód kiléte
• egy alkalommal az ügyfél kérelmére is fel lehet függeszteni
o ennek konjunktív feltételei:
 1.  kötelező felfüggesztés esetei első eleme nem áll fenn, ÉS
 2. jogszabály nem zárja ki, ÉS
 3. nincs ellenérdekű ügyfél / az ellenérdekű ügyfél a felfüggesztéshez hozzájárul / ellenérdekű ügyfél érdekét a felfüggesztés nem érinti
o Külön jogszabály az ügyfél kérelmére történő felfüggesztést további feltételekhez kötheti.
o Az ügyfél az eljárás folytatását 6 hónapon belül kérheti, ennek hiányában, ha csak kérelemre folytatható eljárásról van szó, a hatóság azt megszünteti.
• Hatóság mérlegelésétől függően felfüggesztheti az eljárást:
o a) jogutód személye miatti vita okán, ha nem a kérelmező ügyfél esett ki
o b) hatósági közvetítő kirendelésére kerül sor, és az ügyfelek száma + a közvetítés várható időtartama indokolja
,

Az eljárás felfüggesztése

32. § (1)199 Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti.
    (2) -(4)200
    (5) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.
    (6) -(7)201
    (8) 202 Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
    (9) A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

Question 7

Ügyintézési határidő

Answer 7

• Az általános ügyintézési határidő 21nap.  ennél rövidebbet bármely jogszabály, hosszabbat csak törvény vagy korm. rend. állapíthat meg.
• kezdete:
o kérelem megérkezését követő nap
o hivatalból történő eljárás  az első eljárási cselekmény elvégzésének napja
o fellebbezés, megismételt eljárás  az adott hatósághoz az ügy összes iratának megérkezését követő nap
• Soron kívüli ügyintézés esetei:
o a) kiskorú ügyfél érdekei veszélyben vannak
o b) életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja
 életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet: Egy vagy több embert az élet elvesztésével, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsításával, továbbá a természeti vagy az épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodásával közvetlenül fenyegető rendkívüli helyzet, állapot vagy esemény, amelynek megelőzése vagy káros hatásainak elhárítása hatósági intézkedést igényel.
o c) hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el
o d) közbiztonság érdekében egyébként szükséges
• Testületi szerv, ha a 21 napot nem sikerül betartania, annak letelte utáni első ülésen, de legkésőbb 2 hónapon belül kell, hogy határozzon.
• Szakhatóság eljárására 15 nap
• Ha a Ket. adott eljárási cselekmény határidejéről külön nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik annak teljesítéséről / végzés meghozataláról
• A határidőbe nem számít bele az a tartam, amíg az ügy érdemi rendezése nem lehetséges  pl. hatásköri / illetékességi vita egyeztetése, szakhatósági eljárás, eljárás felfüggesztése, hiánypótlás időtartama,jogsegély eljárás ideje,szakértői vélemény elkészítésének ideje
• Az eljáró hatóság vezetője – ha jogszabály nem zárja ki – indokolt döntésében a határidő letelte előtt,egyszer azt 21 (soron kívüli eljárás esetén 15) nappal meghosszabbíthatja.
o A 15 napos meghosszabbítás joga a szakhatóság vezetőjét is megilleti.
• ügyintézési határidő elmulasztása:
o hatóságnak illeték és díj visszafizetési kötelezettsége van, amennyiben a késedelem az ügyfélnek / eljárás egyéb résztvevőjének nem róható fel.
 ha az ügyintézés a határidő 2x-esét is meghaladja a visszafizetés is 2x-es
  ugyanez a jogkövetkezmény, ha fellebbezés elbírálására jogosult hatóság / felügyeleti szerv megállapítja, hogy indokolatlanul lett meghosszabbítva a határidő (sima visszafizetés) vagy a hatóság visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget (2x-es visszafizetés).
 1990. évi XCIII. tv. – az illetékekről szóló törvény határozza meg az illetékeket
o Ha az ügyfél részben vagy egészben költségmentességet élvez, a hatóság a fizetési kötelezettségét a központi költségvetés irányába teljesíti.
• A hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő összefüggő tárgyú eljárások egyesítését, döntéseit egybefoglalhatja. Ha egyesít, a határidő a legkorábban indult ügy ügyintézési határideje.

Ügyintézési határidő
33. §203 (1)204 A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza.
(1a)205 A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről.
(2)206 Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni.
(3) Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:207
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i)208 a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
l)209 hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.
(4)210 Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.
(5)211 Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.
(6)212 A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.
(7)213
(8)214 A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.
(9)215
33/A. §216 (1)217 Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.
(2)218 A hatóság (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg. Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek.
(3)219 Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek.
(4)220
33/B. §221 (1) A hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. A hatóság a döntéseit egybefoglalhatja.
(2)222
(3)223 Az eljárások egyesítése esetén a hatóság a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.

Question 8

Határidők számítása

Answer 8

( ez a törvényben hátrébb van, de témáját tekintve ide kapcsolódik)
• határidő: Az eljárási cselekmény végzésére biztosított időtartam.
• A napokban, vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele:
o a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének,
o a közlésnek,
o a kézbesítésnek,
o a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.
• A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak
o ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
• HA a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
• postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja
• elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, DE az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.
• határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.
• A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
• A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza.
(1a)205 A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről.
(2)206 Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni.
(3) Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:207
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i)208 a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
l)209 hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.
(4)210 Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.
(5)211 Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.
(6)212 A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.
(7)213
(8)214 A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.
(9)215
33/A. §216 (1)217 Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.
(2)218 A hatóság (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg. Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek.
(3)219 Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek.
(4)220
33/B. §221 (1) A hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. A hatóság a döntéseit egybefoglalhatja.
(2)222
(3)223 Az eljárások egyesítése esetén a hatóság a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.

Question 9

Igazolási kérelem

Answer 9

• Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, a határnaptól / határidő utolsó napjától számított 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő.
o a 8 napos határidő szubjektív  a mulasztás az érintettnek való tudomására jutásától, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik.
o objektív (jogvesztő) határidő: 6 hónap az elmulasztott határnap,határidő utolsó napjától számított
• A kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
• A kérelmet az a hatóság bírálja el, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
o KIVÉVE:
 fellebbezési határidő elmulasztása  elsőfokú hatóság
 határozat bírósági felülvizsgálatára nyitva álló keresetindítási határidő elmulasztása közigazgatási ügyekben eljáró bíróság
• Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, a kérelem benyújtóját eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem is mulasztott volna  hatóság döntését visszavonja, módosítja, eljárást folytatja, eljárási cselekményeket megismétel ennek érdekében.

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.

(2) 392 Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el.
(3) 393 Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is.
(4) 394 Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(5) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
67. § (1)395 Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások.

Question 10

Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés

Answer 10

• jegyzőkönyv: Hatósági eljárás történéseinek, és a lefolytatott eljárási cselekményeknek a hiteles rekonstruálására szolgáló irat.
o készíteni kell:
 1. tárgyalás, közmeghallgatás
 2. lefoglalás
 3. szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz
 4. biztosítási intézkedésről, ha -||-
 5. más jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről
 6. ha az ügyfél, vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság szükségesnek tartja, akkor a szóbeli kérelemről, ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról, szemle lefolytatásáról (hatósági tanú nélkül), más bizonyítási cselekményekről
o 3 fő részből áll:
 fejléc:
• eljáró hatóság megnevezése, ügyintéző neve, ügy tárgya, ügyiratszám
• eljárási cselekményben érintett neve, lakcíme, eljárásjogi helyzete, esetlegesen egyéb elérhetősége
• alkalmazott hatósági tanú neve
• annak ténye, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy jogaira és kötelezettségeire való figyelmeztetés megtörtént
 érdemi rész:
• ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatok, megállapítások  csak a releváns tényeket kell rögzíteni, azokat sem feltétlenül szó szerint (Mari néni nyomdafestéket nem tűrő nyilatkozatának töltelék-elemeire a döntésre jogosult nem kíváncsi)
• egyes eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények, megállapítások
 befejező rész:
• készítés helye, ideje
• a következő személyek oldalankénti aláírása:
o érintett, vagy ha eljárási képességgel nem rendelkezik, képviselője
o hatósági tanú
o eljáró ügyintéző
o jegyzőkönyvvezető
o jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók a kép- és hangfelvételekre is.
o a hatóság a költségtakarékosság, hatékonyság szempontjainak megfelelően választja ki a jegyzőkönyv formáját
 ügyfél, eljárás egyéb résztvevője megjelölhet jegyzőkönyv-vezetési formát, ha fizeti az ezzel járó költségeket.
• egyszerűsített jegyzőkönyv: olyan eljárási cselekmények rögzítésére, melyekről nem készül jegyzőkönyv. tartalma:
o felvétel helye, ideje
o ügy tárgya, száma
o jogokra, kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténte
o eljárási cselekmény megnevezése, RÖVID összefoglalása
o eljáró ügyintéző neve, aláírása
o eljárási cselekményben érintett személy aláírása
• hivatalos feljegyzés / quasi rövidített jegyzőkönyv: bármely, az ügy megítélése szempontjából fontos, vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden eljárási cselekményről felvehető. tartalma:
o eljárási cselekmény rövid összefoglalása
o készítés dátuma
o készítő neve, aláírása
 ilyet csinálnak pl. ügyfél általi e-mailen történő megkeresésről, ami nem minősül írásbeli kapcsolattartásnak.

Question 11

Zárt adatkezelés, elveszett, megsemmisült iratok pótlása

Answer 11

• Zárt adatkezeléshez az kell, hogy a kérelmező valószínűsítse, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.
o kérelmezhet:
 tanú
 tolmács
 szemletárgy birtokosa
 hivatalbóli eljárást kezdeményező személy
azonosító adatai és lakcíme tekintetében
 a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme tekintetében
o Az ügy iratai közt ezek a zárt adatok elkülönítve lesznek, azokat csak jogszabályban meghatározott személyek ismerhetik meg (ügyintéző, jegyzőkönyvvezető, leíró stb.).  iratbetekintési joggal való élés esetén egy zárt adatokat nem tartalmazó kivonatot kaphat csak a jogosult.
• elveszett, megsemmisült iratok pótlása a hatóság feladata
o eljárásban részt vett személyeket meghallgatja, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be
o iratpótlás mellőzhető, ha az elveszett / megsemmisült irat alapján hozott döntés jogerős és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.

39/A. §259 (1)260 Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, a támogató és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.

(1a) 261 A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél, tanú, illetve a szemletárgy birtokosa védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről. A végzést a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselőjével is közölni kell.
(2) A szakértő az (1) bekezdésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.
(3) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
(4) A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a hatóság vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.
(5) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság - a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő - kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.