Az athéni államszervezet Flashcards
Ki egyesítette az Attika településeit és mikre osztotta azokat?
Thészeusz
, a lakosságot 3 foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlása):
- - arisztokraták (eupatridák);
■ földművesek (georgoszok);
■ mesteremberek (demiurgoszok).
Mikor szűnt meg a királyság , kik álltak az élen, kik kerültek ki közülük , tisztségek miképpen zajlott ?
• A Kr. e. VIII. században megszűnt a királyság. A várost ezután az arisz- tokrácia vezette. Közülük kerültek ki az arkhónok:
■ kezdetben 1, később 3, végül 9 arkhón volt;
⚫ kezdetben életük végéig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban.
A volt arkhónokból mi jött létre?
• A volt arkhónokból jött létre az arisztokratikus vének tanácsa, az Arei- oszpagosz.
Miért csökkent az arisztokrácia súlya a politikában és a gazdaságban és ezzel párhuzamosan hogyan erősödött a köznép ?
• A Kr. e. VIII. századtól kezdődő görög gyarmatosítás (új poliszok alapítása a Földközi-tenger medencéjében), illetve az ezáltal fellendült hajózás és kereskedelem több szempontból is komoly hatást gyakorolt Athén társadalmi életére:
⚫ a gyarmatokról behozott olcsó gabona csökkentette az arisztokrá cia súlyát a város gabonaellátásában, ezáltal csökkent gazdasági, politikai erejük;
■ felemelkedett és meggazdagodott egy széles ipari, kereskedő, hajó tulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségéért szállt síkra;
■ az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult
A hadseregben mi vált meghatározóvá es h hívjuk ?
meghatározóvá vált a nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták) és a tengeri flotta.
A megerősödött démosz céljai mik voltak?
⚫ adósrabszolgaság megszüntetése;
⚫ jogi egyenlőség, a törvények írásba foglalása
⚫ a polgárság területi alapon történő besorolása.
Ki foglalta írásba a törvényeket, mikor és mi jellemezte uralkodását ?
• Drakón arkhón Kr. e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket:
⚫ rendkívül szigorúak voltak a törvények („drákói szigor”);
⚫ bár az arisztokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes jogértelmezésnek és a vérbosszúnak.
Mik voltak Szolón reformtevékenységei, mikor volt arkhón?
Kr. e. 594-ben arkhón volt, ekkori intézkedései:
→ a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia lerázása); a terhek
→ az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok álla- mi pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása.
• Későbbi, törvényhozói munkája kapcsán megteremtette a demok- rácia (népuralom) alapjait:
- Évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát. Ebben a timokratikus alkotmányban (timosz = vagyon) 4 vagyoni osztály volt, mindenki részt vehetett a népgyűlésen, a politikában:
1. ötszáz mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták);
2. lovagok vagy háromszáz mérősök;
3. ökörfogatosok vagy kétszáz mérősök;
4. napszámosok.
- Létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napi- rendjét készítette elő, és az első három vagyoni osztályból lehettek tagjai.
→ Megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia), amelynek min- den athéni polgár tagja lehetett.
→ Gazdasági jellegű törvényei közül fontos az, hogy az olivao- laj kivételével megtiltotta mindennemű agrártermék kivitelét, illetve elősegítette idegen iparosok betelepülését.
→ Családjogi intézkedéseiben engedélyezte a szabad végren- delkezést, igyekezett megakadályozni az érdekházasságot és a családok felbomlását.
Mikor volt a türannisz kora, mit jelent, ki volt az első türannosz, mettől meddig uralkodott, és mi jellemezte uralkodását, mi történt halála után ?
• A türannisz kora (Kr. e. 560-510)
• Türannisz=zsarnokság; türannosz=zsarnok.
• Athén első türannosza Peiszisztratosz volt (Kr. e. 560-527), aki a démosz szegényebb rétegeire támaszkodva szerezte meg a hatalmat:
→ az ellenálló arisztokraták földjeit elvette és kiosztotta a föld- nélkülieknek;
→ évi adót vezetett be, amelyből zsoldossereget tartott fenn;
→nagyszabású építkezéseket folytatott (Athéné-templom az Akropoliszon, Zeusz-templom Olümpiában);
→ vidékre kiszálló bíróságokat hozott létre;
- előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött más poliszokkal, megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengereken;
- elterjedt a Dionüszosz-kultusz, bevezették a drámajátékokat.
• Peiszisztratoszt halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték, de uralmukat már nemcsak az arisztokrácia, hanem a démosz sem nézte jó szemmel. Hipparkhoszt meggyilkolták egy felvonuláson, Hippiaszt pedig Kr. e. 510-ben elüldözték.
Mik voltak Kleiszthenész reformjai és mikor volt?
• Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508)
■ A politikai berendezkedést territoriális (területi) alapra helyezte, Attika területét három részre osztotta:
→ Athén és környéke;
→ Attika középső (sík) vidéke;
→ tengerpart.
■ Mindhárom területen 10-10 harmadot jelölt ki. A 30 harmadból ezu- tán 10 phülét (kerületet) alakított ki úgy, hogy mindegyik terület 1-1 harmaddal képviseltette magát. A phülékben így az arisztokráciával (síkvidék) szemben többségben volt a démosz (város+tengerpart). A phüle-rendszerre épült a katonai szervezet és a politikai élet.
• A türannisz rendszerének és a türannoszoknak a visszatérését meg- akadályozandó vezette be Kleiszthenész a cserépszavazás (osztrakizmosz) intézményét.
Mi a cserépszavazás más néven?
Osztrakizmosz
Hogy hívjuk szakkifejezéssel a területi alapot ?
Territoriális alap
Hogy hívjuk szakkifejezéssel a vagyonon alapuló alkotmányt ?
Timokratikus alkotmány
Hogy hívjuk szakkifejezéssel, idegen szóval a polgárok adósságainak eltörlését ?
Terhek lezárása/ szeiszaktheia
• A demokrácia kiteljesedése kinek az uralkodása alatt volt?
Periklész
Mik voltak Periklész reformjai, mettől meddig volt sztratéhosz ?
■ Periklész - aki Kleiszthenész unokaöccse, és Kr. e. 444-429 kö- zött 15 évig sztratégosz volt - reformjai:
→ az ötszázak tanácsának és az esküdtszékeknek a tagjai napi- díjat kaptak;
→ napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok is;
→ a gazdagokra különféle kötelezettségeket rótt (színházi előa- dások, tornaversenyek rendezése, hadihajók felszerelése).
Mit tudsz a népgyűlésről?
Népgyűlés (ekklészia):
⚫ tagja minden 20. életévét betöltött athéni polgár;
■felépítése: Kleíszthenész Kr. e. 508-as reformja alapján (a 10 db 3 részből álló phülé szavazatai döntöttek);
■ évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott;
⚫ hatásköre: háború és béke kérdése, szövetségkötés, adók kivetése, törvényhozói intézkedések szentesítése, polgárok száműzetésbe küldése osztrakizmosszal (cserépszavazás).
Mit tudsz a tanácsról ?
• Tanács (bulé):
⚫ tagjait évente sorsolták a 30. életévüket betöltött polgárok közül (10 phülé egyenként 50 tagot delegált → ötszázak tanácsa);
⚫ ellenőrizte a tisztségviselők munkáját, irányította az állam pénz- ügyeit, elővéleményezte a népgyűlés elé kerülő javaslatokat.
Mit tudsz a bíróságokról?
• Bíróság(ok):
• Areioszpagosz (vének tanácsa): Kr. e. 462-ig az Árész hadisten dombján gyűlésező vének tanácsa gyakorolta a főbírói funkciókat. Tagjai általában a legtekintélyesebb, hivatalviselt arisztokratákból (arkhónok) kerültek ki.
• Heliaia (esküdtbíróság): Kr. e. 462-től vette át a bírói szerepkört az athéni polgárok közül phülénként sorsolt 6000 tagú esküdtbíróság, amely tanácsokra bontva ülésezett. Az egyes ügyekben meghallga- tás után azonnal, szavazással döntöttek.
Ki a sztratégosz ?
• Sztratégosz: a phülé élén álló katonai parancsnok. A 10 sztratégoszt szavazással választották. Az első sztratégosz irányította Athént.
Ki a tamiasz ?
■ Tamiasz: pénzügyekért felelős tisztségviselő, 10 tagból álló testü- letet alkottak.
Teljes jogú polgárok kb hányan voltak, miből éltek, milyen kötelezettségeik voltak, ki lehetett athéni polgár?
• Teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő):
■ többségük saját munkájából élt, Periklész idején már napidíjat kap- tak az esküdtszékek tagjai;
⚫ szerepet vállaltak a politikában, működtették a demokráciát;
■ 18-60 éves kora között katonáskodott
■ Kr. e. 451-től csak az lehetett athéni polgár, akinek mindkét szülője az volt
Mi a falanx?
a nehézfegyverzetű gyalogos katonák, a hopliták alkotta zárt alakzat volt a falanx)
Kik a metoikoszok, milyen kötelezettségeik voltak, mi volt tilos nekik?
• Metoikoszok (kb. 75 ezer fő):
⚫ személyükben szabadok, de polgárjoggal nem rendelkező beván- dorlók, „idegenek” voltak;
⚫ nem vehettek részt a politikában, nem vásárolhattak földbirtokot, ezért iparral és kereskedelemmel foglalkoztak;
⚫ adót fizettek, nagyobb háborúkban katonáskodtak.
