Az angol beszédhangok Flashcards
[iː]
Magánhangzó, megfelel a magyar í hangnak. Pl. He [hiː] ő, she [ʃiː] ő.
[ɪ]
Magánhangzó, a magyar i-hez hasonló, de annál nyíltabb és rövidebb hang. Pl. it [ɪt] az, his [hɪz] övé.
[e]
Magánhangzó, a magyar e-hez hasonló hang; zártan ejtjük, ezért közel áll a magyar é-hez. Mindig rövid: pen [pen] toll; yes [jes] igen.
[æ]
Magánhangzó, a magyar “hely” szóban ejtett nyílt e-hez hasonló, széles szájnyílással képzett hang: man [mæn] férfi, that [ðæt] az.
[ɑː]
Magánhangzó, a magyar á hanghoz hasonló hang, de kiejtéskor a nyelv hátraszorul: ask [ɑːsk] kérdezni, far [fɑː] messze.
[ɒ/ɔ]
Magánhangzó, a magyar a és o közötti hang, valamivel közelebb az a-hoz: not [nɔt] nem, from [frɔm] -tól, -ból.
[ɔː]
Magánhangzó, közel áll a magyar ó-hoz, de színezete inkább az a felé módosul: all [ɔːl] minden, warm [wɔːm] meleg.
[ʊ]
Magánhangzó, a magyar u-hoz hasonló hang, gyenge ü színezettel, de annál nyíltabb: put [pʊt] tenni, good [gʊd] jó.
[uː]
Magánhangzó, megfelel a magyar ú-nak: two [tuː] kettő, you [juː] te, ti.
[ʌ]
Magánhangzó, kiejtése hasonlít a magyar á-hoz, de igen röviden, erőteljesen ejtjük: but [bʌt] de, son [sʌn] fia valakinek.
[ə]
Magánhangzó, röviden, elmosódottan, színezetlenül ejtett hang, az ö és e között. Csak hangsúlytalan szótagban fordul elő: second [‘sekənd] második, under [‘ʌndə*] alatt, alá.
[ɜː/əː]
Magánhangzó, a magyar ő-höz hasonló hang, de széles szájtartással képezzük, ajakcsücsörítés nélkül. Mindig hangsúlyos: girl [gəːl] leány, learn [ləːn] tanulni.
[eɪ]
Kettős magánhangzó, a magyar é hangból kiinduló és i-ben végződő kettőshangzó, amelynek a második tagja közel áll a j-hez: table [teɪbl] asztal, they [ðeɪ] ők.
[aɪ]
Kettős magánhangzó, rövid, hangsúlyos á hangból indul ki, amely i-be megy át; az utóbbi ejtése megközelíti a j-ét: I [aɪ] én, my [maɪ] az én …-m.
[aʊ]
Kettős magánhangzó, rövid, hangsúlyos á-ból kiinduló, és u-ban végződő kettőshangzó: now [naʊ] most, brown [braʊn] barna.
[ɔɪ]
Kettős magánhangzó, rövid [ɔ] hang, amely rövid i hangba megy át; az utóbbi ejtése megközelíti a j-ét: boy [bɔɪ] fiú, noise [nɔɪz] zaj.
[oʊ/əʊ]
Kettős magánhangzó, gyengén ö színezetű hosszú ó hang, amely rövid u-ba megy át: no [noʊ] nem, go [goʊ] menni.
[ɪə]
Kettős magánhangzó, rövid i-ből kiinduló és [ə]-ben végződő kettőshangzó: here [hɪə] itt, ide; dear [dɪə] kedves, drága.
[eə]
Kettős magánhangzó, a magyar nyílt e hangból kiinduló és [ə]-ben végződő kettős magánhangzó: there [ðeə] ott, chair [tʃeə] szék.
[ʊə]
Kettős magánhangzó, rövid u hang, amely [ə]-be megy át: poor [pʊə] szegény, sure [ʃʊə] biztos.
[k]
Mássalhangzó, a magyar k hanghoz hasonló, de hangsúlyos szótag elején, magánhangzó előtt gyengén hallható h hanggal ejtjük: come [kʌm] jönni, cold [koʊld] hideg. Hasonlóan “hehezett” a kiejtés a p és t mássalhangzóknál.
[l]
Mássalhangzó, az l hangnak kétféle ejtése van: a “világos l” és a “sötét l”. Előbbi megegyezik a magyar l hanggal, az utóbbit u-s színezettel ejtjük.
[ŋ]
Mássalhangzó, olyan, mint az n kiejtése a magyar ng hangkapcsolatban, pl. A korong szóban; de az angolban a g nem hangzik: sing [sɪŋ] énekelni, long [lɔŋ] hosszú.
[p]
Mássalhangzó, olyan, mint a magyar p hang, de hangsúlyos szótag elején gyengén hallható h hanggal ejtjük együtt: put [pʊt] tenni, pen [pen] toll.