AZ ALKOTMANYBIROSAG. ROMANIA ALKOTMANYBIROSAGA. Flashcards
HOGYAN VISZONYULNAK AZ ALKOTMANYBIROSAGOK A HATALMI AGAKHOZ?
Egyes államokban a bírói hatalom részét képezik (pl. Németország)
Egyes államokban mintegy önálló hatalmi ágként mutatkoznak (pl.
Magyarország – vitatott)
Más államokban, mint pl. Románia, az Alkotmánybíróság mindhárom hatalmi
ágon kívül álló, autonóm közhatóság.
Vannak ugyanakkor olyan alkotmánybíráskodási modellek, ahol nem egy
konkrét alkotmánybíróság látja el a feladatokat, hanem pl. egy parlamenti
alkotmányjogi bizottság (pl. Finnország) vagy az adott állam legmagasabb
bírói szerve (pl. Dánia).
AZ ALKOTMANYBIROSAGOK FELADATAI:
Az alkotmánybíróságok szempontjából fontos, hogy feladataik ellátása
során ne vegyenek át sem a törvényhozói, sem a bírói hatalomtól
feladatokat, tehát:
Egyrészt: ugyan, a kelseni modell szerint „negatív jogalkotó”-ként mutatkoznak, az
alkotmánybíróságok nem hozhatnak jogszabályokat, még parlamenti mulasztás
esetében sem.
Mi több: ha egy jogszabályt hatálytalanító normát az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek
vél, ez nem vezet a jogszabály ismételt hatálybalépéséhez (ezzel ellentétesen lásd Románia
Alkotmánybíróságának 2007. évi 63. döntését).
Másrészt: az alkotmánybíróság nem vizsgálja a törvények alkalmazását, így nem von
magához igazságszolgáltatói feladatokat.
Egyes államokban (pl. Németország, Magyarország) létezik az alkotmányjogi panasz intézménye,
amellyel egy bírósági döntés alkotmányosságát is lehet kifogásolni. (Akár egy alkotmányos
törvényen alapuló alkotmányellenes döntést is). Ám az alkotmánybíróság még az alkotmányjogi
panasszal sem válik felsőbb bírósággá. Romániában NEM szabályozott.
MI ADJA AZ ALKOTMANYBIROSAG LEGITIMALASAT?
az
alkotmánybírákat, akik hivatali idejük alatt függetlenek, képviseleti
hatóságok nevezik ki, céljuk pedig a törvények alkotmányosságának
ellenőrzése és az alapjogi bíráskodás.
MILYEN A ROMAN ALKOTMANYBIROSAG JOGI TERMESZETE?
- Politikai természetű: a bírákat politikai közhatóságok nevezik ki, a
törvényhozás folyamatára gyakorol hatást - Igazságszolgáltatói természetű: igazságszolgáltatásra jellemző eszközökkel
látja el feladatát, alapvetően alkotmányos jellegű vitákat old meg.
MILYEN JELLEGU KOZHATOSAG ROMANIA ALKOTMANYBIROSAGA?
Románia Alkotmánybírósága önálló, egyidejűleg politikai és
igazságszolgáltató jellegű közhatóság.
HOL TALALHATOAK A ROMAN ALKOTMANYBIROSAGRA VONATKOZO SZABALYOK?
elsősorban az
Alkotmány 142-147. cikkeiben, valamint az Alkotmánybíróság
megszervezéséről és működéséről szóló törvényben (1992. évi 47. törvény)
találhatóak.
A ROMAN ALKOTMANYBIROSAG OSSZETETELE:
9 bíró (3 képviselőház, 3 szenátus, 3 Románia Elnöke)
9 évre (3 évente 3 bíró cserélődik)
A mandátum nem meghosszabítható, nem megújítható
A bírák maguk közül választanak elnököt, 3 éves, megújítható mandátumra
MELYEK A BIROVA VALAS FELTETELEI?
Jogtudományi végzettség
Elismert szaktekintély
18 évnyi jogi tevékenységben vagy felsőfokú oktatásban szerzett régiség
ROMANIA ALKOTMANYBIROSAGA OSSZEFERHETETLEN?
IGEN, Minden más köz- és magántisztséggel összeférhetetlen (kivéve felsőfokú
jogtudományi oktatói állás)
MIKORTOL MEDDIG TART A BIRAK MEGBIZATASA?
Az eskütételtől számítódik
A mandátum idejének lejártáig, lemondásig, elhalálozásig, vagy más módon
történő megszűnésig (pl. a bíró elveszíti választójogát, kizárják, hat hónapnál
hosszabb ideig nem tudja ellátni feladatát)
HOGY NEZ KI A BIRAK JOGALLASA?
A bírák hivatali idejük alatt: függetlenek (senki nem befolyásolhatja
döntéseiket), elmozdíthatatlanok (a kinevező fél által visszavonhatatlanok),
mentelmi joggal bírnak (személyében, véleményében sérthetetlen, nem
tartóztathatják le, nem vehetőek őrizetbe, bűnvádi eljárás csak bizonyos
eljárási szabályok mentén indítható ellenük, pl. az alkotmánybírák
kétharmada jóvá kell hagyja).
AZ ALKOTMANYBIROSAG MEGSZERVEZESE:
Plénum
9 bíróból álló testület, kétharmad kell jelen legyen
Abszolút többséggel dönt
Segédbírók
- évi 47. törvény az Alkotmánybíróság megszervezéséről és
működéséről
MIT VIZSGALHAT AZ ALKOTMANYBIROSAG?
I. Parlament által elfogadott törvényeket. II. Nemzetközi szerződések és egyezmények. III. Parlamenti szabályok (házszabályok). IV. Törvényerejű kormányrendeletek. V. Parlamenti határozatok. VI. Alkotmánymódosítási törvénytervezetek. VII. Állampolgári törvénykezdeményezések.
MIKOR VIZSGALHATJA AZ ALK. BIROSAG A PARLAMENT ALTAL ELFOGADOTT TORVENYEKET?
Előzetes (a priori) normakontroll: a parlament által megszavazott, de még ki nem
hirdetett törvényeket, pusztán a megkeresésben foglalt kérdések mentén,
megkeresési joggal bíró jogalanyok kezdeményezésére (Románia Elnöke, parlament
két házának elnöke, kormány, Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke, Nép Ügyvédje,
50 képviselő vagy 25 szenátor).
Utólagos (a posteriori) normakontroll: már hatályban lévő törvényeket, a kifogás
valamely nemzeti bíróság vagy választottbíróság előtt zajló peres ügyben
fogalmazódik meg, és releváns az adott ügyben, valamint nem vonatkozhat olyan
törvényre, amelynek alkotmányellenességét előzőekben már megállapította az
Alkotmánybíróság. Megkereséssel élhet: perben részes felek, hivatalból a bíróságok,
a Nép Ügyvédje (absztrakt utólagos normakontroll).
MIKOR VIZSGALHATJA A Nemzetközi szerződések és egyezményekET?
Előzetes normakontroll, a parlament két házának elnöke, vagy 50 képviselő
vagy 25 szenátor kérésére.
Az alkotmányellenesnek ítélt nemzetközi szerződés nem ratifikálható.
MIKOR VIZSGALHATJA A PARLAMENTI SZABALYOKAT?
Törvénnyel azonos jogi erővel bírnak
Mivel az államelnöknek nem kell kihirdetnie, ezért pusztán utólagos
normakontrollban ellenőrizhetőek (emellett absztrakt is)
A parlament két házának elnöke, a parlamenti frakció, 50 képviselő vagy 25
szenátor kérésére.
Amennyiben az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, 45
napon belül meg kell feleltetni az alkotmánynak.
MIKOR VIZSGALHATJA A TORVENY EREJU KORMANYRENDELETEKET?
Egyszerű vagy sürgősségi kormányrendeletek. Közzétételük kihirdetés nélkül
történik, így pusztán utólagos normakontrollban vizsgálhatók.
Ám azon törvény, amellyel a parlament jóváhagy, módosít vagy elutasít egy
kormányrendeletet, már előzetes normakontrollban is vizsgálható.
MIKOR VIZSGALHATJA AZ ALKOTMANYMODOSITASI TORVENYTERVEZETEKET?
Az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja
Már a törvénytervezet fázisában
MILYEN FELADATAI VANNAK A ROMAN ALKOTMANYBIROSAGNAK?
Megoldja a közhatóságok közötti alkotmányos jellegű jogvitákat
Jogvitákat, nem politikai konfliktusokat
Az alkotmány előírásainak értelmezéséből fakadó konfliktusok
Közhatóságok közötti konfliktusok és nem az egyes közhatóságokon belüli
konfliktusok.
Lehetnek pozitív vagy negatív konfliktusok (hatásköri konfliktusok)
Felügyeli Románia Elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárási
szabályok betartását és igazolja a szavazás eredményét
Megállapítja Románia Elnöke tisztségének ideiglenes betöltését
indokolttá tevő körülmények fennállását, és megállapításait közli a
parlamenttel és a kormánnyal
Tanácsadó (konzultatív) jelleggel véleményezi Románia Elnökének
tisztségéből való felfüggesztésére irányuló javaslatot
Az Alkotmánybíróság álláspontja nem kötelező, pusztán konzultatív
Felügyeli a népszavazás megszervezésével és lebonyolításával
kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás végeredményét
Határoz azon ellenvetések tekintetében, amelyek tárgya valamely
politikai párt alkotmányossága
MIT CSINAL AZ ALKOTMANYBIROSAG?
Az Alkotmánybíróság alapvetően döntéseket fogad el (normakontroll
keretében pl).
De:
Határoz: pl. Románia Elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárási szabályok
betartása kapcsán, a népi kezdeményezések felügyelete tekintetében)
Konzultatív jelleggel véleményez: Románia Elnökének tisztségéből való
felfüggesztésére irányuló javaslat tekintetében
AZ ALKOTMANYBIROSAG AKTUSAI:
Az Alkotmánybíróság aktusai általánosan, mindenkire nézve (erga omnes)
kötelezőek, és csak a jövőre nézve bírnak jogerővel.
Az Alkotmánybíróság aktusai visszavonhatatlanok és végrehajtandók. Mind
a rendelkező részük, mind az indoklásuk kötelező.
Különvélemények (eltérő eredményre jut) és párhuzamos indoklás
(ugyanazon eredmény, de más érvek mentén)
milyen jogalanyok rendelkeznek megkeresési joggal?
(Románia Elnöke, parlament
két házának elnöke, kormány, Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke, Nép Ügyvédje,
50 képviselő vagy 25 szenátor).
