AZ ALKOTMANY FOGALMA, JELLEMZOI, FUNKCIOI. AZ ALKOTMANYOSSAG. AZ ALKOTMANY ELFOGADASA ES MODOSITASA. Flashcards

1
Q

MIT TARTALMAZ AZ ALKOTMANY?

A

Az alkotmányban találhatóak meg mindazon gazdasági, politikai, társadalmi és jogi
alapelvek, amelyeket az állam védeni kíván. Ugyanakkor, e politikai, gazdasági,
társadalmi, kulturális és jogi alapelveket mind a hatalom szemszögéből kerülnek
meghatározásra.

Egy államba szervezett társadalom alapvető szabályait tartalmazza.

Az Alkotmány azon állam és a társadalmi rend alapja, amelyben az adott
alkotmányos közösség él.

Az Alkotmány az állam „működésének kézikönyve”

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

AZ ALKOTMANY MEGHATAROZASA

A

Tartalmi szempontból: az alkotmány a legfontosabb társadalmi viszonyokat szabályozza,
amelyek az állami hatalom megszerzésével, megőrzésével és gyakorlásával kapcsolatban
alakulnak ki, mint például az állami intézmények egymás közötti és állampolgárokkal
szembeni viszonyai vagy ezek összefüggése az alapvető emberi jogokkal és
alapszabadságokkal.

Formai szempontból: a többi törvénytől eltérő szabályok mentén elfogadott különleges
törvény, amely a jogrendszer hierarchiájának csúcsán helyezkedik el és felsőbbséggel bír.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

MELYEK AZ ALKOTMANY JELLEMZOI?

A

Elsődlegesen, átfogó módon és alapjaiban szabályoz

Az alkotmány olyan különleges törvény, amely elfogadását és
tartalmát tekintve is eltér más törvényektől.

A jogrendszer hierarchiájának csúcsán helyezkedik el.

Felsőbbséggel bír más jogszabályokkal szemben.

Biztosítja a jogrendszer stabilitását.

A közhatalmat szabályozza (annak megszerzését, megőrzését és
gyakorlását).

Rendszerezett és rendszerező.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

MI AZ ERTEKRENDET KIFEJEZO ES ORZO FUNKCIO SZEREPE?

A

Az adott társadalom legfőbb értékeit adja meg – 1. cikk (3)

Ezen értékek alakítják a társadalmat és fordítva

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

MI A JOGREND EVENYESSEGET BIZTOSITO FUNKCIO SZEREPE?

A

Minden jogszabálynak összhangban kell lennie az alkotmánnyal – 1. cikk (5)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

MI A HATASKORTEREMTO FUNKCIO SZEREPE?

A

A közhatóságok alapvető hatásköreit adja meg – pl. 85-94 cikkek (Köztársasági
Elnök)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

MI A SZERVEZO FUNKCIO SZEREPE?

A

A hatalomgyakorlás kereteit adja meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

MI A LEGITIMALO FUNKCIO SZEREPE?

A

Ha betartja a hatalom az alkotmányos szabályokat legitimmé válik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

MI AZ IDENTITASKEPZO FUNKCIO SZEREPE?

A

Az egyes alkotmányoknak lehetnek azonos értékei, identitása, de minden alkotmány
rendelkezik sajátos értékekkel és ily módon sajátos identitással is, amelyek alapjai
lehetnek történelmi hagyományok vagy épp az alkotmányos berendezkedés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

MELYEK AZ ALKOTMANY FUNKCIOI?

A

ERTEKRENDET KIFEJEZO ES ORZO FUNKCIO. JOGREND ERVENYESSEGET BIZTOSITO FUNKCIO. HATASKORTEREMTO FUNKCIO. SZERVEZO FUNKCIO. LEGITIMALO FUNKCIO. IDENTITASKEPZO FUNKCIO.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

AZ ALKOTMANZOSSAG MERCEI

A

Valamelyest egy alkotmány minőségét jelzi, azt, hogy egy adott alkotmány
ténylegesen megfelel-e feladatának, vagy pusztán egy jogi szöveg tényleges
tartalom nélkül. Tehát egy alkotmány „mércéi”.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

MELYEK AZ ALKOTMANYOSSAG KOVETELMENYEI?

A

Népszuverenitás és népképviselet: tehát a közvetlen (népszavazás) és közvetett
(képviseleti) demokrácia érvényesülése, a nép közhatalomban való tényleges
részvételének biztosítása – 2. cikk (1)

A hatalmi ágak szétválasztásának elve: fékek és ellensúlyok rendszere, tehát a
három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó, bírói) kölcsönösen függ és ellenőrzi
egymást. – 1. cikk (4)

Törvények uralma, jogállam: a jog uralma, a törvények és a törvényesség
biztosítása, intézmények létrehozása (pl. Alkotmánybíróság), ugyanakkor az
alkotmány felsőbbsége is fontos eleme a törvényességnek (minden közhatóságnak
figyelembe kell vennie) – 1. cikk (5)

Egyenjogúság elve: törvény előtti egyenlőség és diszkrimináció tilalma – 16. cikk

Emberi jogok kinyilatkoztatása – II. Fejezet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

MILYEN TIPUSAI VANNAK AZ ALKOTMANYNAK?

A

Alapvetően elkülöníthetünk írott és íratlan alkotmányokat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

MIT TUDSZ AZ IRATLAN ALKOTMANYOKROL ES HOL TALALKOZHATUNK VELUK?

A

Szokásjogon alapuló, amelyek ugyan nem a törvényhozó hatalomtól
származnak, ám mégis kötelező erővel bírnak.

Egy szokás akkor válik jogi szokássá, szokásjoggá, ha olyan, nem véletlenszerű,
hosszú ideje tartó cselekvés, amely állandó gyakorlatot jelent, nem szakad
meg ellentétes gyakorlattal, betartása pedig kötelező jellegű.

Íratlan alkotmányok: Anglia, Új-Zéland.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

MIT TUDSZ AZ IROTT ALKOTMANYOKROL?

A

Egy különleges eljárás keretében elfogadott dokumentum, tehát jellemző rá
az írásbeliség.

Az írott alkotmányok szükségessége a felvilágosodás korában jelent meg.

Az első írott alkotmány az Amerikai Egyesült Államokban került elfogadásra
1787-ben.

Ugyanakkor, kiemelt jelentőséggel bír a francia alkotmányfejlődés is, ahol az írott
alkotmány egy elméleti, elvi vita mentén fejlődött:

Montesquieu (A törvények szelleméről) vs. Rousseau (A társadalmi szerződés).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

MIT TUDSZ MONTESQUIEUROL?

A

LEGHIRESEBB MUVE:A TORVENYEK SZELLEMEROL. A KEPVISELETI VRENDSZERT TAMOGATTA, MIVEL A NEP NEM KEPES SAJAT MAGA GYAKOROLNI SEM A TORVENYHOZO, SEM A VEGREHAJTO HATALMAT. A HATALOMMEGOSZTAS HIVE VOLT, SZERINTE A VEGREHAJTO HATALOMNAK FUGGETLENNEK KELL LENNIE A TORVENYHOZO HATALOMTOL.

17
Q

MIT TUDSZ ROUSSEAUROL?

A

LEGHIRESEBB MUVE: A TARSADALMI SZERZODES. UGY VELTE, HOGY A KEPVISELETI KORMANYZAS ELLENTMOND A NEPSZUVERENITAS ELVENEK, ES A NEP KOZVETLENUL KELL GYAKOROLJA A HATALAMAT. AZ EGYSEGES HATALOM ELVET VALLOTTA, SZERINTE A VEGREHAJTO HATALOM FUGG A TORVENYHOZASTOL.

18
Q

MELYEK AZ IROTT ALKOTMANY CSOPORTJAI?

A

merev (chartális) alkotmányok,
illetve rugalmas alkotmányok.

19
Q

MIT JELENT AZ A RUGALMAS ALKOTMANY?

A

Formailag rugalmas alkotmánynak tekinthetjük mindazon
alkotmányokat, amelyek módosítása nincs különösebben nehéz
eljárási szabályokhoz kötve, így módosítása hasonló vagy azonos
bármely más törvény módosításával.

Rugalmas alkotmányok esetén nincs jogszabályi hierarchia

Nem érvényesül az alkotmány felsőbbségének elve

Nem merül fel a törvények alkotmányosságának vizsgálata, tehát nincs
alkotmánybíróság

20
Q

MIT JELENT A MEREV ALKOTMANY?

A

módosítása nehézkes, eljárási szempontból bonyolult szabályok betartásához
kötött. Az alkotmányok állandóságát biztosító eszközöket a szakirodalom formai és
tartalmi eszközökre osztja. A merev alkotmányok módosítását nehézzé teszi, és ily
módon az alkotmány állandóságát biztosítja:

Az alkotmánymódosítás lehetőségének sajátos feltételei (kezdeményezők) – 150. cikk

A módosításra vonatkozó szerv és eljárás szabályai (új alkotmányozó gyűlés létrehozásának
követelménye pl. Belgiumban) – 151. cikk (1), (2)

Az alkotmánymódosítás népszavazással történő elfogadása – 151. cikk (3)

Bizonyos alkotmányos előírások módosításának tilalma: örökkévalósági klauzula,
alkotmányellenes alkotmánymódosítás (explicit és implicit)– 152. cikk

21
Q

MI A KULONBSEG AZ EREDETI ALKOTMANYOZO HATALOM ES A SZARMAZTATOTT ALKOTMANYOZO HATALOM KOZOTT?

A

szükséges elkülönítenünk az eredeti alkotmányozó hatalmat
(amely egy új alkotmányt készít elő) a származtatott alkotmányozó
hatalomtól (amely a meglévő alkotmányt módosítja, hatáskörében
korlátozottabb).

Az eredeti alkotmányozó meghatározza a származtatott alkotmányozó hatáskörét,
„mozgási szabadságát” (pl. örökkévalósági klauzulákkal)

22
Q

MIKOR KERUL SOR UJ ALKOTMANY ELFOGADASARA?

A

Új alkotmány elfogadására alapvetően akkor kerül sor, ha új állam jön létre;
ha egy meglévő állam életében alapvető és rendszerszintű változások
mennek végbe (pl. 1989 Romániában, amelynek eredménye az 1991. évi
Alkotmány); ha egy meglévő államban jelentős politikai változások mennek
végbe a rendszer változása nélkül.

23
Q

MILYEN KORULMENYEK VEZETHETNEK UJ ALKOTMANY ELFOGADASAHOZ?

A

Társadalmi és gazdasági krízis

Forradalom

Rendszerváltás

A rendszerváltástól való félelem

Háborús vereség

Háborút követő újjáépítés

Új állam létrejötte

Gyarmati rendszer felbomlása

24
Q

MENNYI IDOT VESZ IGENYBE AZ ALKOTMANYOZAS, ES KIK JELENNEK MEG BENNE?

A

Egy alkotmányozás átlagosan 16 hónapot vesz igénybe (Ginsburg, Elkins
and Blount)

Az Alkotmányozásban számos szereplő jelenik meg: politikusok, nemzetközi
szereplők, tudomány képviselői, nép

25
Q

MEDDIG HATALYOS EGY ALKOTMANY?

A

Egy alkotmány átlagosan 19 évig hatályos

26
Q

MILYEN ALKOTMANYTIPUSOK LETEZNEK, ELFOGADASUK REVEN?

A

OKROJALT ALKOTMANY, STATUTUM, PAKTUM-ALKOTMANY, KONVENCIO, PARLAMENTI ALKOTMANYOK

27
Q

MIT JELENT AZ OKROJALT ALKOTMANY?

A

az uralkodó saját maga kezdeményezi és fogad el
alkotmányt

28
Q

MIT JELENT A STATUTUM?

A

az uralkodó az elfogadott alkotmányt jóváhagyatja a néppel.

29
Q

MIT JELENT A PAKTUM ALKOTMANY?

A

az uralkodó és a parlament együtt kezdeményezik az
alkotmányt, lényegében az uralkodó és a nép közötti megegyezés, a
parlament közvetítésével.

30
Q

MIT JELENT A KONVENCIO?

A

társadalom tagjai közötti megállapodás, mintegy „társadalmi
szerződés”, amelyet alkotmányozó gyűlés fogad el.

31
Q

MIT JELENTENEK A PARLAMENTI ALKOTMANYOK?

A

parlamentek fogadják el, rendes törvényhozási
eljárástól eltérő módon (esetleges népszavazásnak alávetve)

32
Q

MIT JELENT AZ EGYSAVOS ALKOTMANYMODOSITAS?

A

(egyetlen eljárás vonatkozik
minden cikk módosítására)

33
Q

MIT JELENT A TOBBSAVOS ALKOTMANYMODOSITAS?

A

(több eljárás szabályozott)

34
Q

HOGY ZAJLIK AZ ALKOTMANYMODOSITAS ROMANIABAN?

A

Kezdeményezés:

Az államfő a kormány javaslatára (szemben az egyszerű törvényekkel, ahol a kormány
kezdeményez).

Képviselők és szenátorok legkevesebb egynegyede (szemben az egyszerű törvényekkel,
ahol egyénileg is lehet kezdeményezni).

500.000 szavazásra jogosult állampolgár az ország megyéinek legkevesebb feléből
20.000 (szemben az egyszerű törvényekkel, ahol 100.000).

Eljárás: A parlament két háza külön tárgyalja, és mindkét ház kétharmados
többséggel kell elfogadja (kivétel, ha eltérő szövegtervek, akkor első körben
egy egyeztető bizottságot hoznak létre, ahol a két ház azonos számú taggal
van jelen, ha ezen egyeztető bizottság nem jut megállapodásra akkor
együttes ülésen szavaznak, a szavazatok háromnegyedével – nagyobb szerep
jut a Képviselőházra, mivel többen vannak???).

Az alkotmánybíróság hivatalból és már a tervezet fázisában vizsgálja az
alkotmánymódosítás alkotmánynak való megfelelését.

Népszavazással kell megerősíteni, ahol a választópolgárok legkevesebb 30%-a
kell megjelenjen ahhoz, hogy érvényes legyen.

35
Q

MIKOR LESZ ALKOTMANYELLENES AZ ALKOTMANYMODOSITAS?

A

TARTALMI KORLATOK:POLITIKAI PLURALIZMUS. IDOBELI KORLATOZAS:ostromállapot, sürgősségi állapot vagy háború idején. Alapvetően az örökkévalósági klauzulák lehetnek explicitek (az Alkotmány által
meghatározottak) vagy implicitek (az Alkotmánybírság által meghatározottak).
Romániában explicit örökkévalósági klauzulával találkozunk.

Az örökkévalósági klauzulával védett rendelkezések nem módosíthatók, azok mindössze
egy új alkotmány elfogadásával változtathatóak meg.