Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

Anatómia > anatómia 2 > Flashcards

anatómia 2 Flashcards

1
Q

Férfi gonadok (ivarmirigyek)

A

here (testis)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Női ivarmirigyek (gonadok)

A

Petefészek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Genitalis csatorna

A

Mellékhere- epididymis
Ondóvezeték- ductus deferens
Ondóhólyag- vesicula seminalis
Férfi húgycső

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Genitalis csatorna (női)

A

Petevezeték
Méh
Hüvely

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Copulatios szervek

A

Férfi: Hímvessző
Női: Hüvely

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Járulékos szervek (férfi)

A

Ondózsinór
Dülmirigy
Copwer-mirigyek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Női járulékos szervek

A

Széles Méhszalag
Bartholin mirigyek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Férfi Külső nemiszervek:

A

Herezacskó
Hímvessző

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Férfi Belső nemiszervek:

A

Here
Mellékhere
Ondóvezeték
Ondóhólyag
Ondózsinór
Prosztata
Cowper-mirigyek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Testis feladata

A

Hímivarsejt és hormontermelés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Testis elhelyezkedése

A

Hasüregen kívül, a symphysis alatt található
Páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacskóban

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

kriptorhizmus

A

rejtettheréjűség: ha a herék a hasüregben maradnak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Canalis inguinalis

A

lágyékcsatorna

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Scrotum bőre

A

vékony, redőzött, sok bőrmiriggyel
Egy kötőszöveti sövény két részre osztja, rétegei megegyeznek a hasfal rétegeivel csak elvékonyodott formában

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

scrotum hőmérséklet

A

alacsonyabb

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

M. creamaster

A

hereemelőizom

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Állományába sövények nyomulnak, kúpszerű lebenykéket alakítanak ki, csúcsaik a mediastinum felé néznek

A

here

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Here felépítése:

A

1.tojás alakú
2.kötőszöveti rostokból felépülő fehéres feszes burokkal körülvett képletek
3. állományába sövények nyomulnak, kúpszerű lebenykéket alakítanak ki, csúcsaik a mediastinum felé néznek
4. a lebenykékben 5cm hosszú és 0.3 cm vastag kanyarulatos herecsatornácska van, falukat csírahám béleli
5.a kanyarulatos csatornákat egyenes,majd hálózatos csatornákba folytatódnak, melyből kivezetőcsövek nyomulnak a mellékherékbe

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

rete testis

A

hálózatos csatorna

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

vastag kanyarulatos herecsatornácska

A

tubulus seminiferus

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Herecsatornácska szerkezete

A

-a csírahámsejtek között dajkasejtek vannak
-Sertoli-sejtek, feladatuk: támasztás, táplálás, részt vesznek a vér-here gát kialakulásában
-kanyarulatos herecsatornácskákat myoid sejtek veszik körül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Herecsatornák közötti interstitialis sejtek

A

(Leydig) sejtek termelik a férfi nemi hormonokat, melyek a spermiumok képződésébét és a másodlagos nemi jelleg kialakulását befolyásolja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

ondóképzés

A

spermatogenesis

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Hímivarsejtek képzése

A

felnőtt herében és mellékherében
(pubertás előtt nincs spermatogenezis)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Spermatogenesis kezdete

A

pubertás korban, az LH (luteinzáló) és FSH (follikulus stimuláló) hormon termelődésével

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Spermatogenesis érési folyamat:

A

-Primer csíraképző sejt: spermatongonium (mitózis;kromoszóma szám:46)
-diploid spermatocyta (I. meiózis)
-haploid spermatocyta (II. meiózis)
-haploid spermatida
-spermium

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

spermium részei

A

fej (acrosoma + nucleus)nyak
*közép-vagy összekötőrész
*farok -fődarab
*farok –végdarab

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

Epididymis

A

mellékhere

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

epididymis elhelyezkedése

A

a here hátsó részén található, puha állományú szerv

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

mellékhere feladata:

A

spermium tárolása és elvezetése

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

epididymis részei

A

fej test farok
( a fejet és a farkot az erősen összetekeredett cső alkotja 6cm)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Milyen az élete a spermiumoknak a mellékherében? :)

A

a spermiumok itt mozdulatlanok (savas környezet), ejakuláció hiányában széttöredeznek, felszívódnak, itt tanulnak meg a hímivarsejtek önállóan mozogni ( itt fejeződik be az érés)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

alsó elkeskenyedett végéből indul az ondóvezeték

A
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

ductus deferens

A

ondóvezeték

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

mellékhere farki részének folytatása

A

ondóvezeték

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

ductus deferens feladata

A

nemi váladék továbbítása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

ductus deferens fala

A

falában simaizom található, peristalticus hullámmozgás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

Közös kilövelő csatornaként (ductus ejaculatorius) a dülmirigybe torkollik, mindkét oldalról a húgycső pars prostatica szakaszába

A

Ondóvezeték

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

Ondózsinór

A

finuculus spermaticus

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
40
Q

funiculus spermaticus képletei

A

*képletei:
–here (a. testicularis, v. testicularis), mellékhere artériái, vénái, idegek
–a ductus deferens, saját artériájával és idegfonatával
–a here és mellékhere nyirokerei
–m. cremaster
–processus / tunica vaginalis (savós hártya kettőzet)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
41
Q

funiculus spermaticus elhelyezkedése

A

a herétől a lágyékcsatorna belső nyílásáig haladó, kisujj vastagságú képlet együttes

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
42
Q

Ondóhólyag

A

vesica seminalis

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
43
Q

vesica seminalis elhelyezkedés

A

a húgyhólyag hátsó felszínéhez kétoldalt rögzült tömlő alakú páros szerv

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
44
Q

járata az ondóvezetékkel egyesül, majd a hugycsőbe nyílik

A
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
45
Q

ondóhólyag fala

A

külső hosszanti, belső körkörös simaizom alkotja
hámja egyrétegű hengerhám

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
46
Q

dülmirigy

A

prostata

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
47
Q

Dülmirigy tulajdonságok

A

szelídgesztenye nagyságú, páratlan, kötőszövetes tokkal körülvett szerv

a húgyhólyag alatt, a húgycsőkezdeti szakaszát veszi körül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
48
Q

Prostata felépítése

A

mirigy+simaizom

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
49
Q

az aprocin mirigyek kivezetőcsöve ide torkollik

A

húgycső

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
50
Q

dülmirigy váladéka

A

enyhén lúgos, enzimdús, segíti a hímivarsejtek mozgását

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
51
Q

Glandula bulbourethalis

A

Cowper mirigyek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
52
Q

Cowper mirigyek elhelyezkedése:

A

a gát izomzatába ágyazottan, a húgycső két oldalán helyezkednek el

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
53
Q

glandula bulbourethralis szerkezete:

A

tubuloalveolaris szerkezetűek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
54
Q

Cowper mirigyek váladéke

A

lúgos vegyhatású, nyúlós váladék

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
55
Q

Járatai a húgycső pars spongiosájába nyílnak

A

Cowper mirigyek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
56
Q

hímvessző felépítése

A

*két barlangos és egy szivacsos testből épül fel:
–két dorsalisanfekvő corpus cavernosumpenis–a húgycső corpus spongiosumpenis
*végrésze a húgycső barlangos testének kiszélesedése, a makk glanspenis, el nem szarusodó laphám borítja, benne sok sensorosidegvégződés van

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
57
Q

a penis barlangos testeit ez veszi körül

A

tunica albuginea

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
58
Q

hímvessző vérellátása

A

*az artériák az a. pudenda internából erednek
6-8 ág nyomul a barlangos testekbea húgycső barlangjának és a penis háti felszínének külön artériája van
*a barlangos testek cavernáiba nyíló végágak lefutása csavaros
nemi izgalom esetén a penis megnagyobbodását követik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
59
Q

penis vérellátása nemi izgalom hatására

A

nemi izgalom
értágulat
a barlangos testek megtelnek vérrel
a penis megnövekedik, feszessé válik
erectio

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
60
Q

penis vérellátása (2)

A

*a vénák a barlangos testekből az artériák mentén lépnek ki
a húgycső barlangos testeinek vénái átfúrják a körülvevő tokot és az elvezető vénákhoz ömlenek
erectio alatt a húgycső barlangos teste összenyomható, ugyanakkor átjárható marad ejaculatioerectio közben a centrális barlangok feszes vértartalma miatt a vénás elfolyás akadályozott lesz és az erectio tartóssá válik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
61
Q

mik irányítják a nemi izgalom jelenségeit

A

A nemi izgalom jelenségeit asacralis (parasymphaticus)gerincvelői központok idegifolyamatai irányítják felsőbbidegrendszeri kontroll mellett.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
62
Q

ejaculatio

A

orgazmus következtében a gát izmai, valamint az ondóhólyag és a prosztata izmai összehúzódnak és az ondó (sperma) kiürül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
63
Q

ondó jellemzése,

A

*jellegzetes (keserű mandula) szagú
*mennyisége 3-5 ml/alkalom

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
64
Q

ondó tartalma

A

Tartalma*108/ml < hímivarsejt(kb. 300 millió hímivarsejt)
*ondóhólyag váladéka
*dülmirigy váladéka
*Cowper-mirigy(glandulabulbouretralis) váladéka

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
65
Q

tuba uterina

A

petevezeték

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
66
Q

uterus

A

méh

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
67
Q

cervix

A

méhnyak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
68
Q

ovarium

A

petefészek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
69
Q

Külső női nemi szervek

A

nagyajkak
kisajkak
csikló

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
70
Q

Belső női nemi szervek

A

petefészek
petevezeték
méh
hüvely

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
71
Q

ovarium elhelyezkedése (petefészek)

A

nagy és kismedence határán a közös csípőverőér szögletében, felszínét hashártya nem borítja (hashártyán kívüli szerv)
elülső felszínéhez rögzül a széles méhszalag hátsó lemezéből eredő hashártya kettőzet mesovarium

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
72
Q

ovarium külleme

A

tömött tapintatú, mandula alakú, 3-4 cm hosszú, 1-2 cm széles és 1cm vastag, főként kötőszövetes szerv

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
73
Q

ovarium felszíne

A

egyrétegű köbhám borítja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
74
Q

Petefészki tüszők és származékaik

A

a hám alatti kéregállományban találhatók

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
75
Q

petesejtek fejlődése

A

oogonium
primer oocyta
secunderoocyta
kifejlett petesejt, ovum

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
76
Q

Petesejtek fejlődése

A

*a magzati élet első hónapjaiban az oogoniumokaz ovariumokbavándorolnak
*a 8. magzati hónaptól a pubertásig nyugalomban maradnak
*születéskor a petefészkek kb. 400 ezer petesejtet (primer oocyta) tartalmaznak egyrétegű hámmal fedve a stromaovariibaágyazva
*a petesejt és a tüszőhám között egy vékony átlátszó hártya van (zonapellucida) secunderés tercier folliculus

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
77
Q

elsődleges folliculus átalakulás

A

pubertas(11-12 éves kor) körül a folliculusstimuláló (FSH) és a luteinizálóhormon (LH) hatására megindul az elsődleges folliculusátalakulása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
78
Q

tüszőérés folyamata

A

primer folliculus
secunder folliculus
tertiaer folliculus(Graaf-tüsző)
tüszőrepedés (ovulatio)
véres test (corpus haemorrhagicum)
sárga test (corpus luteum)
heges test (corpus albicans)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
79
Q

petevezeték

A

tuba uterina

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
80
Q

tuba uterina elhelyezkedés

A

10-12 cm hosszú, izmos falú, páros cső
*a méhtől kiindulva a széles méhszalag felső szélénél a petefészek irányába húzódik, tölcséres végrészével (ampulla) azok fölé borul
*a tuba hasüregi nyílása körüli fimbriáksegítik az ovulációkor kisodródott petesejt méhkürtbe jutását
*méh felőli része szűk nyílással torkollik a méh üregének felső részébe

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
81
Q

Petevezeték felépítése

A

kívülről vékony hashártyaréteg borítja
*simaizom rétege külső hosszanti, belső körkörös lefutású
*nyálkahártyájának hámja egyrétegű csillószőrös hengerhám
*a csillók és a simaizom hullámzó kontrakciója a méh ürege felé irányul
*a fenti struktúrák a megtermékenyülő petesejtet a méh ürege felé juttatják, közben táplálják
*ritkán méhen kívüli terhesség valamint tubaelzáródás alakulhat itt ki

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
82
Q

tuba uterina kívülről

A

vékony hashártyaréteg borítja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
83
Q

petevezeték simaizom rétege

A

külső hosszanti, belső körkörös

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
84
Q

tuba uterina nyálkahártya hámja

A

egyrétegű csillószőrös hengerhám

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
85
Q

méh

A

uterus

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
86
Q

uterus tulajdonságok

A

*kissé lapos, körte alakú páratlan szerv
*nagyobbrészt hashártyával borított
*a kismedencében a húgyhólyag mögött és a végbél előtt található
*hossza kb. 7-8 cm, szélessége 4-5 cm, vastagsága 3 cm

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
87
Q

méh részei

A

*fundus -méhfenék
*corpus –méhtest
*cavumuteri–méh üreg
*cervix-hüvelybe nyúló része: portiovaginalisuteri

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
88
Q

méh helyzete normál anatómiai helyzetben

A

anteversio(hüvely tengelyéhez) –anteflexio(méhnyak tengelyéhez)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
89
Q

A méh a kismedencében szalagok által rögzített:

A

*ligamentumlatum–széles méhszalag (kettőzet között: parametrium)
*ligamentumteres uteri–kerek méhszalag
*a keresztcsonthoz húzódó szalagrendszer hátrafelé rögzíti
*a medencecsontokhoz is szalagok rögzítik
*a fentieken kívül a méh a hüvely által a medencefenék izmaira támaszkodik (izomzat renyhüléseméhelőesés a hüvelyen keresztül –prolapsus)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
90
Q

méh hashártya viszonyai

A

*a hashártya zsigeri lemeze a végbél felső-középső harmadának határáról áthajlik a méhre
*a végbél és a méh között a hashártya egy mélyedést hoz létre (Douglas-üreg), amely a kismedence legmélyebb pontja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
91
Q
A

*külső rétege: hashártyaboríték
–perimetrium
*középső rétege: izomzat
–myometrium(spirális, longitudinalisés ferde)
*belső rétege: endometrium, részei
–alapréteg
–stratumbasale
–funkcionális réteg
–stratumfunctionale

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
92
Q

ciklus fázisai: 1. fázis

A

Menstruatio(4-5 nap) –progesterontermelés csökken, a corpus luteumdegenerálódik, a nyálkahártya ereinek spazmusa-
a funkcionális réteg elhal, vérzés kíséretében lelökődik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
93
Q

ciklus fázisai: 2. fázis

A

Regeneratio+ proliferatio(5.-14. nap között) –az endometriumfelépül, megvastagodik. A fázis végén a nyálkahártya 2-3 mm vastag is lehet. E fázist a petefészek folliculussejtjeinek oestrogenhormonja irányítja. A fázis vége az ovulatio, az üres Graaf-tüszőbőlsárgatest lesz.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
94
Q

ciklus 3. fázisa

A

Secretio (15.-28. nap között) –a nyálkahártya fellazul, sejtdús lesz, vérellátása növekszik. Az oestrogen termelés csökken, majd megjelenik a sárgatest hormon termelése: progesteron.
E fázisban történik a megtermékenyített petesejt beágyazódása.Megtermékenyülés hiányában az oestrogen és progesteron tartalom csökken, a kialakuló vasoconstrictio miatt az endometrium funkcionális rétege elhal és újra menstruáció következik be.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
95
Q

ciklus fázisai

A

menstruatio
regeneratio
secretio

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
96
Q

megtermékenyülés esetén a petesejt

A

az uterusba ágyazódik
A progesteronszintmagas (kezdetben a sárgatest, majd a placenta termeli), az oestrogenszint alacsony, újabb peteérés nem következik be.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
97
Q

menstruációs ciklus alatti hormonváltozások

A

*A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH –follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve
*A ciklus közepe táján az ösztrogénekszintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizálóhormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nakhívják –angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt kilökődését idézi elő
*A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye *Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására *Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
98
Q

Menstruációs ciklus alatti hormonváltozások
Fsh

A

üszőérést serkentő hormon (FSH –follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
99
Q

Menstruációs ciklus alatti hormonváltozások
Lh

A

A ciklus közepe táján az ösztrogénekszintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizálóhormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése
ami az érett petesejt kilökődését idézi elő

100
Q

A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a

A

sárgatest
corpus luteum

101
Q

ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront

A

corpus luteum

102
Q

vagina tulajdonságok

A

*8-10 cm hosszú csatorna, a méhet a külvilággal köti össze
*közösülő szerv, egyúttal szülő csatorna
*lapos tömlő, elülső és hátsó fala összefekszik
*elülső és hátsó boltozattal hajlik a méhnyakra (fornix)

103
Q

hüvely fala

A

*a nyálkahártya haránt irányban redőzött, többrétegű, el nem szarusodó laphám, a hámsejtek glikogénben gazdagok.A lesodródó hámsejtek glikogéntartalmát Döderleinbacillusoktejsavvá alakítják, így pH-ja enyhén savas védelem!
*a nyálkahártya kötőszövetes rétege összeszövődik a fal simaizom rétegével, ami sok rugalmas rostot tartalmaz szülés!

104
Q

nagyajkak -labiummajus:

A

vastag subcutanzsírszövetet, verejték-és faggyúmirigyeket tartalmazó bőrredők

105
Q

kisajkak –labiumminus:

A

nagyajkak alatt találhatók, kevés faggyúmirigyet tartalmazó bőrredők, felső végük veszi körül a csiklót
A kisajkak hátsó végénél belül a két Bartholin-mirigy(glvestibularismajor) kivezetőcsövenyílik, mely nemi izgalom esetén váladékot juttat a hüvelybemenetbe

106
Q

A nagyajkak és a kisajkak között sorrendben elölről:

A

a clitorist, ahúgycsőnyílást és a hüvelybemenetet találjuk.

107
Q

perineum

A

gát

108
Q

Szervezetben előforduló mirigyek lehetnek:

A

endocrin mirigyek (nincs kivezető csövük,szekrétumukat a keringésbe juttatják)
exocrin mirigyek

109
Q

Glandulae endocrinales

A

belső elválasztású mirigyek

110
Q

Belső elválasztású mirigyek :

A

*termékük egy vagy több szerv -célszervsejtjeinek működését, anyagcsere folyamatait gátolja vagy serkenti
*a termék neve hormon, e rendszert hormonális rendszernek is nevezik

111
Q

Önálló endocrin szervek:

A

–agyalapi mirigy -hypophysis
–tobozmirigy
–pajzsmirigy
–mellékpajzsmirigy
–mellékvese

112
Q

Hormonális rendszer működésének központja:

A

I.A központi idegrendszerben található hypothalamus
II.Az ezzel kapcsolatban álló agyfüggelék, a hypophysis
……….Neuroendocrin rendszer……………..

113
Q

Az endocrinrendszer működési mechanizmusának sorrendje

A

1.A hypothalamusreleasing hormonjai serkentik, inhibiting hormonjai gátolják a hypophysiselülső lebenyének sejtjeit
2.A hypophysistrophhormonjai megindítják a célszerv hormontermelését
3.A hormon vérszintjének emelkedését a hypothalamus-hypophysisrendszer érzékeli -a releasing és trophhormonok elválasztása csökken (feedbackmechanizmus)
4.A célszerv sejtjeiben is csökken a hormontermelés

114
Q

Hypothalamus

A

*a köztiagy része (thalamuszalatti), magcsoportokból áll
*idegrendszer ellenőrző szerepe a hormonrdsz. felett
*sok más funkciója is van: étvágy, szomjúság szab., hőháztartás, biológiai ritmusok

115
Q

hypothalamus kiterjedt kapcsolatai

A

(limbikus rendszer, thalamusz, agytörzs, gerincvelő, szem) befolyásolják a működését

116
Q

hipofízisnyél

A

infundibulum

117
Q

infundibulum

A

kapcsolat a részek között, benne erek, neuronok axonjai futnak

118
Q

Agyalapi mirigy

A

hypophysis

119
Q

Hypophysis(agyalapi mirigy)

A

*elülső lebeny -> hormon termelés
*hátulsó lebeny -> hypothalamushormonok raktározása

120
Q

A hypophysiselülső lebenyének működését szabályozó hypothalamushormonok

A

GH-RH
GHR-IH
PRH
PIF
CRH
TRH
LH-RH/GnRH
FSH-RF
MRF
MIF

121
Q

GH-RH

A

növekedési hormon termelés serkentése

122
Q

GHR-IH

A

növekedési hormon termelés gátlása

123
Q

PRH

A

Prolactin hormon termelés serkentése a hypophysisben

124
Q

PIF

A

Prolactin hormon termelés gátlása a hypophysisben

125
Q

CRH

A

Corticotrop hormon termelés serkentése a hypophysisben

126
Q

TRH

A

Thyreotropin hormon termelés serkentése a hypophysisben

127
Q

LH-RH/Gn-RH

A

LH termelés+ feedback
FSH termelés serkentése a hypophysisben

128
Q

FSH/RF

A

FSH termelés serkentése a hypophysisben

129
Q

MRF

A

Melanocyta stimuláló faktor serkentése a hypophysisben

130
Q

MIF

A

Melanocyta stimuláló faktor gátlása

131
Q

agyalapi mirigy elhelyezkedése

A

az ékcsont sellaturcica-jában található
Az arckoponya alapján az ékcsont üregében (töröknyereg) hely. el→ 2 lebenyre osztható

132
Q

hypophysis részei

A

–Neurohypophysis–hátsó lebeny
–Adenohypophysis–elülső lebeny

133
Q

Agyalapi mirigy elülső lebeny (adenohypophysis)

A

*garathám eredetű
*endokrin mirigy saját (fehérje) hormontermeléssel

134
Q

Hypophysis hátulsó lebeny (neurohypophysis)

A

*idegszövet építi fel (ektoderma eredet) A hipotalamusznagysejtes magjának neuronaxonjaialkotják
*raktározza hipotalamuszneuroszekretumait(peptidek)

135
Q

Hipofízis elülső lebeny hormonjai

A

Különböző célszervekre hatnak hormonjai:
-mellékvesekéreg -ACTH
-pajzsmirigy -TSH
-ivarmirigyek -FSH, LH
-emlő –PRL/LTH
*általános hatású a növekedési hormon -GH

136
Q

Hipofízis hátulsó lebeny hormonjai

A

2 raktározott hormonja:
-oxitocin
-vazopresszin/ antidiuretikushormon (ADH)

137
Q

Adenohypophysis részei:

A

–pars distalis (chromophil, acidophil vagy basophil, chromophob)–pars tuberalis (köbös sejtek)–pars intermedia (MSH term. sejtek)

138
Q

Adenohypophysiskapcsolata a hypothalamus-al:

A

A kissejtes magcsoporttalvérerek közvetítésévela hypothalamushormonok serkentik (RH-releasinghormon)vagy gátolják (IH-inhibitinghormon) a hormontermelését és a vérbe ürítését.

139
Q

Glandula thyroidea jellemzők (pajzsmirigy)

A

*a gége és a légcső felső részének két oldalán
*kétlebenyes mirigy –lobusdexteret sinister
*összekötő része –isthmus
*kötőszövetes tok borítja
*állományába rostos sövények nyomulnak
*vérellátása bőséges

140
Q

A pajzsmirigy hormonjai
Folliculusok:

A

*trijódtironin
*tetrajódtironon vagy tiroxin
——–oxidatív anyagcsere folyamatokat ,
testi és szellemi fejlődés

141
Q

Pajzsmirigy hormonjai
Parafollicularissejtek (C-sejtek):

A

*calcitonina vér Ca2+-szintjétCa-ionokcsontokba épülését a Cafelszívódás a belekből a Ca-ionürülése a vizelettel

142
Q

Pajzsmirigy hyperfunctio

A

Basedow kór

143
Q

Pajzsmirigy hypofunctio

A

Hypofunctio: myxoedema, kretenizmus

144
Q

Mellékpajzsmirigy –glandula parathyroidea

A

*négy borsónyi csomó a pajzsmirigy lebenyeinek hátsó felszínén
*tömött hámszövetből áll

145
Q

glandula parathyroidea hormonja

A

Parathormon→ *nő a vér Ca2+-szintje
*calcitoninant agonistája

146
Q

mellékpajzsirigy
parathormon működéskiesés

A

↓a vér Ca2+-szintjeideg-, izomingerlékenység lép fel (tetania)

147
Q

corpus pinealevagy epiphysis

A

tobozmirigy

148
Q

corpus pinealevagy epiphysis jellemzése

A

*a koponya belsejében, a III. agykamra mögött található
*szöveti felépítése: gliasejt, pinealocyta

149
Q

tobozmirigy hormonja

A

melatonin

150
Q

melatonin

A

–a bőr, a retina pigmentsejtjeire hat
–gátolja a gonadok fejlődését, pusztulása: pubertas praecox-ot idéz elő
–napi ritmus szabályozása

151
Q

Glandula suprarenalis

A

mellékvese

152
Q

Glandula suprarenalis Elhelyezkedése, makroszkópiája

A

*a vesék felső pólusán a zsíros tokba ágyazottan
*piramis alakú, tömött tapintatú, sárgás színű

153
Q

mellékvese részei

A

–külső kéregállomány –cortex(80%)
–belső velőállomány –medulla(20%)

154
Q

mellékvesekéreg rétegei, hormonjai

A

A mellékvesekéreg rétegei, hormonjai
mineralokortiokoidok
glükokortikoidok
szexuálszteroidok

155
Q

mineralocorticoidok

A

90%-ban aldeszteron
hatása:Vese -> sóháztartás szabályozás, Na/K egyensúly

156
Q

glyotorcorticoidok

A

cortisol
hatása:-anyagcsere, elsősorban szénhidrát anyagcsere szabályozás-gyulladáscsökkentő és immunszupresszívhatás

157
Q

sexualsteroidok

A

adrogenek és oestrogenek
hatása:másodlagos nemi jelleg kialakítása

158
Q

Idegrendszer

A

systema nervosum

159
Q

Idegrendszer felosztása

A

I.Központi idegrendszerAgyGerincvelő
II. Környéki vagy perifériás idegrendszer31 pár gv.ideg12 pár agyideg
III. Vegetatív vagy autonóm idegrendszerSzimpatikusParaszimpatikus

160
Q

Idegrendszer felosztása funkció szerint

A

I.Szomatikus idegrendszer –akaratunktól függőII.Vegetatív idegrendszer –akaratunktól független

161
Q

Gerincvelő

A

Medulla spinalis

162
Q

Agytörzs

A

truncus cerebri

163
Q

Kisagy

A

Cerebellum

164
Q

Köztiagy

A

diencephalon

165
Q

Nagyagy

A

Cerebrum

166
Q

Központi idegrendszer részei:

A

*gerincvelő–medullaspinalis
*agy:-agytörzs –truncuscerebri
1.nyúltvelő –medullaoblongata
2.híd –pons
3.középagy –mesencephalon
-kisagy –cerebellum
-köztiagy –diencephalon
-nagyagy -cerebrum

167
Q

Környéki vagy perifériás idegrendszer feladata

A

*összeköttetést biztosít a központi idegrendszer és a szervezet között
*felveszi az ingereket és továbbítja a kp-ba
*a központból a perifériára továbbítja az ingerületet az effektorokhoz

168
Q

Környéki vgay perifériás idegrendszer részei

A

*31 pár gerincvelői (spinalis) ideg-nervusspinalis
*12 pár agyideg –nervuscranialis

169
Q

Vegetatív vagy autonóm idegrendszer feladata

A

a tudatos tevékenységtől függetlenül szabályozzaéletfunkcióinkat.
*Autonóm: akaratunktól független
*Vegetatív: zsigerek, erek simaizomzata, szívizom, mirigyek
Központi és környéki részre osztható a vegetatív idegr. is.
Központi rész:
*gerincvelői szelvények, agyidegmagvak
Környéki rész:
*agyidegek, gerincvelői idegek

170
Q

Idegrendszer felépítése
alapszövete:

A

idegszövet
az ingert vezetni képes (neuron)
*fejlődéstanilag a külső csíralemezből származik

171
Q

Az idegszövet kétféle sejtből áll:

A

1.Neuron:ingerelhető → felveszi az ingert →ingerületté alakítja →szállítja →feldolgozza2.Neuroglia:gliasejt, funkciói:
*támasztó
*tápláló
*immunfolyamatokban résztvevő

172
Q

Neuron részei

A

1.sejttest + dendritek recipiens rész
2.neuritvagy axon+ hüvely(ek) vezető rész
3.transzmissziós rész, ingerületátadó kapcsolat synapsis

173
Q

Neuron tulajdonságai

A

*Nagyságuk változó kb. 5-100 um
*Legkisebbek → kisagy szemcsés sejtjei
*Legnagyobbak → gv. mellső mozg. sejtjei
*Az érett idegsejt szaporodásra képtelen

174
Q

Az idegsejttest

A

perikaryon

175
Q

Perikaryon jellemzők

A

*Az idegsejt anyagcsere központja
*Sejtmag és sejtplazma
*Plazma folyamatos áramlásban van → anyagcsere biztosítása
*Speciális alkotórészek:→ Neurofibrillumok→ finom rostrendszer→ Tigroidrögök (Nissl-féleszemcsék) → ribonukleotidszemcsék→ funkcionális állapot és anyagcsere

176
Q

Neuron részei
Nyúlványok

A

dentrit
axon

177
Q

Dentrit

A

rövid faágszerű plazmanyúlványok (0,1-0,3 mm)
–feladatuk az inger felvétele és átvitele–nagy felület
–számuk a felnőttkorig nő → egyre több kapcsolat kialakítása
–a beérkező szignál lehet gerjesztő vagy gátló hatású az ingerület továbbítása szempontjából

178
Q

Axon

A

(tengelyfonal, neurit)–hossza változó → 1 mm –1 m
–feladata az ingerület elvezetése a sejttestből, az ingerület továbbadása–axondomb
–axoplazma
–axonkollaterálisok
–az axontvédőhüvely borítja ált. → idegrost
–végfácska/végkészülék

179
Q

Idegrostok típusai a védőburkok jellege alapján

A

*Hüvely nélküli, csupasz idegrostok→ igen vékonyak, csak a kp-i idegrendszerben
*Csak sejtes hüvellyel rendelkező, Schwann-hüvelyűrostok→ axonbeágyazódik a Schwann-sejtbe, pl. legvékonyabb érző rostok
*Sejtes és velőshüvelyű rostok→ axonköré 70-80x tekeredik a Schwann-sejt, pl. perifériás idegek→ Ranvier-befűződés→ táplálás, ingerületvezetés
*Csak velőshüvelyű rostok–Axontborító sejtek más típusúak → oligodendroglia; pl. központi idegrendszer pályái

180
Q

Neuronok fajtái a nyúlványok száma alapján

A

*Egynyúlványú(unipoláris) sejtek → csak axonjukvan, pl. retina
*Ál egynyúlványú (pseudounipolaris) sejtek → kezdetben 2 nyúlvány, de összeolvad, pl. érzőidegsejtek, gv.idegérződúcai
*Kétnyúlványú(bipolaris) → egyik axona perifériára, míg a vele szemközti a központba, pl. retina közbülső sejtjei
*Három-és többnyúlványú (multipolaris) sejtek → számos dendrit, egy axon

181
Q

Neuronok típusai funkcionális szempontból

A

*az ingerület haladási iránya alapján1.Sensoros(afferens) neuronok (érző neuron)2.Motoros (efferens) neuronok 3.Interneuronok

182
Q

Sensoros(afferens) neuronok (érző neuron)

A

–az ingerület a sejttest felé halad
–a receptorokból (extero-és interoceptorok) származó ingerületet szállítják a központ felé
-pszeudounipolarisneuronok

receptor a bőrben → érző neuron szállítja az ingerületet → központi idegrendszer → feldolgozás

183
Q

Motoros (efferens) neuronok

A

–az ingerületet másik neurontól veszi át és különféle effektorokraközvetíti
–az ingerület a neuron sejttestéből indul ki
–ha végfácskája izomban végződik → mozgató neuron (neuromuscularisjunctio)–ha mirigyben → elválasztó neuron

kp-i idegr. interneuron→ mozgató neuron szállítja az ingerületet az effektorhoz→ izomkontrakció/mirigyszekréció

184
Q

Interneuronok

A

-kp-i idegrendszerben helyezkednek el
-más neuronoktól kapja az ingerületet (sensorosvagy interneuron)
-továbbítják az ingerületet más neuronoknak (interneuronvagy motoros neuron)

185
Q

Synapsisoktípusai a sejtkapcsolat alapján

A

*neuron-neuron közötti kapcsolatTípusok:
*axo-dendritikussynapsis
*axo-somatikussynapsis
*axo-axonikussynapsis

186
Q

Synapsis felépítése

A

Részei:
–presynaptikus komponens → axonvég synaptikusvezikulumokkal
–synaptikusrés
–postsynaptikus komponens → nt. specifikus receptorok → membrán potenciál változás
–neuromuscularisjunctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy izom között
–effektoros/secretorosjunctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy simaizom vagy egy mirigy között

187
Q

A neurotranszmitter(ingerületátvivő anyag) leginkább

A

–Acetylcholin, noradrenalin
–ritkábban katecholaminok
–gamma-aminovajsav(GABA)
–serotonin

188
Q

Synapsisoktípusai a sejtkapcsolat alapján

A

*neuron-neuron közötti kapcsolat
Típusok:
*axo-dendritikussynapsis
*axo-somatikussynapsis
*axo-axonikussynapsis

189
Q

Synapsisfelépítése
részei:

A

–presynaptikus komponens → axonvég synaptikus vezikulumokkal
–synaptikusrés
-postsynaptikus komponens → nt. specifikus receptorok → membrán potenciál változás
–neuromuscularis junctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy izom közöt
t–effektoros/secretorosjunctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy simaizom vagy egy mirigy között

190
Q

A neurotranszmitter(ingerületátvivő anyag) leginkább

A

–Acetylcholin, noradrenalin
–ritkábban katecholaminok
–gamma
-aminovajsav(GABA)
–serotonin

191
Q

A végkészülékek

A

telodendrion

192
Q

telodendrion két típus:

A

*Interkalárisvégződések
*Terminális végződések

193
Q

Interkaláris végződések

A

*A végfácska egy másik neuronon végződik, két neuron között jön létre a kapcsolat
*Végződhet a másik neuron dendritjén, sejttesten, axonon
Interneuronálisszinapszis10 a13-on
*A kapcsolatok csak egy irányba járhatók, megszabják az ingerület terjedés irányát
*Serkentés vagy gátlás

194
Q

Terminális végződések

A

*Receptor vagy effektorvégződések lehetnek

195
Q

Receptor végződések

A

→ interoreceptorok/exteroreceptorok(elhelyezkedés szerint)
→ Érzéksejtek és idegvégződéses receptor

196
Q

Érzéksejtek

A

*Speciális érzékhámsejtek, saját nyúlványukkal viszik az ingerületet a központba (szaglóhámsejtek) vagy azonnal továbbadják egy másik érző idegsejtnek (Cori-fszerv érzéksejt)

197
Q

Idegvégződéses receptorok

A

*Olyan idegvégződés, ahol az érző ideg perifériás nyúlványa végén keletkezik az ingerület
*Bőrreceptorok
*Mélyreceptorok
Izom és ínreceptorok(nyújtási receptorok)→ izomorsó, ínorsóInteroreceptorok→ érfalban nyomásérz., kémiai, ozmotikus, thermo

198
Q

Mozgató (motoros) idegvégződések

A

*Harántcsíkolt izomrostok összehúzódását kiváltó motoros véglemez
*Idegrost elveszti védőhüvelyeit → belép az izomrostba, kézujj szerűen elágazva (myoneuralissynapsis)

199
Q

Elválasztó (secretoros) idegvégződések

A

*Mirigysejteken végződnek

200
Q

A központi idegrendszer két állománya

A

–szürke állományát (substantiagrisea):főként sejtekből és dendritjeikből áll, funkcionális szempontból idegközpont
–fehér állományát (substantiaalba):velőshüvelyű neuritekbőláll, az idegrendszer pályáit alakítja ki

201
Q

A szürkeállomány megjelenési formái:

A

–gerincvelő szürkeállománya
–kéreg(nagyagy-cortex, kisagyfelszín)
–magok(nucleus), idegsejt csoportosulások a központi idegrendszer bizonyos területein

202
Q

Gerincvelő

A

medulla spinalis

203
Q

A gerincvelő szakaszai

A

*cervicalisszakasz (segmentum): 8 pár ideggel, C1-8
*thoracalisszakasz (segmentum): 12 pár ideggel, Th1-12
*lumbalisszakasz (segmentum): 5 pár ideggel, L1-5
*sacralisszakasz (segmentum): 5 pár ideggel, S1-5
*coccygealisszakasz (segmentum): 1, esetleg 2 pár ideggel
*caudaequina(segmentum): gerincvelői idegek kötege, a lumbalisés a sacralisidegeket tartalmazza

204
Q

Agyhártyák

A

–duramater spinalis, vastag, kollagénrostoskemény agyhártya
–arachnoidea, vékony hártya
–pia mater, az ellátó ereket viszi, közvetlenül borítja a gerincvelőt

205
Q

Térségek

A

Cavumepidurale:
*duramater kettéválik -> közötte
*vénák (plexusvenosusvertebralesinterni)
*biztosítja a durazsákelmozdulását, amely követi a gerincoszlop és a fej mozgásaitCavumsubdurale:
*virtuális rés a duramater spinalisés arachnoideaközött
*kóros folyamatok (vérzés) során tágul kiCavumsubarachnoidale:
*arachnoideaés a pia mater között *liqorcerebrospinalistölti ki, lumbalpunctiogyakori helye
*vérzés

206
Q

substantia grisea

A

szürkeállomány, közepén a canaliscentralis, szarvak:
–cornuposterius
–hátsó szarv
–cornulaterale
–oldalsó szarv
–cornuanterius
–elülső szarv

207
Q

A gerincvelő szerkezete
Szürkeállomány:

A

*cornuanterius: motoros idegsejteket tartalmaz
*cornuposterius: sensorosidegsejteket tartalmaz
*cornulaterale: idegsejtjei a vegetatív idegrendszerhez tartoznak

208
Q

substantia alba

A

fehérállomány, kötegekre tagolódik:
–funiculusposterior
–hátsó köteg
–funiculuslateralis
–oldalsó köteg
–funiculusanterior
–elülső köteg

209
Q

A gerincvelő szerkezete
Fehérállomány

A

*funiculusposterior: felszálló pályák haladnak benne
*funiculuslateralis: felszálló (érző –afferens) és leszálló (mozgató –efferens) pályák haladnak benne
*funiculusanterior: főként efferens leszálló pályák haladnak benne

210
Q

A gerincvelő működése

A

Többirányú funkciót lát el:
*reflexközpont: pl. székletürítés, vizeletürítés központja
–reflextevékenység,: saját, idegen és vegetatív reflexek
*ingerület szállítása: a fehérállomány afferens és efferens pályái által

211
Q

A GERINCVELŐ PÁLYÁI

A

*a fehérállományban felszálló (érző) és leszálló (motoros) pályákat különíthetünk el
*a felszálló pályák a kisagyban és a thalamusbanvégződnek, illetve a thalamusbanátkapcsolódva elérik a nagyagykérget is
*leszálló pályák a nagyagykéregből és az agytörzsből származnak, amelyek befolyásolják a gerincvelői α-, és γ-motoneuronokműködését

212
Q

Felszálló pályák

A

*gerincvelőbe belépés után az érzőrostok méret ill. funkció szerint szétválasztódnak, rendeződnek → pályák a fehérállományban (funiculus)
a rostok egy része a gv. különböző szelvényeit kötik összemások pedig a magasabb központokhoz futnak → összekötik a gv. az aggyal
*afelszálló pályák afferens információkat közvetítenek, amelyek részben tudatosulhatnak, részben nem

213
Q

Felszálló pályák
Az információkat két fő csoportba sorolhatjuk:

A

*exteroceptívinformációk, amelyek a testen kívülről ingerekből származnak, mint a fájdalom-, hő-és tapintásérzés, és
*proprioceptívinformációk, amelyek a testből erednek, mint például az izmokból és az ízületekből

214
Q

A felszálló pályarendszerek funkciói:

A

*fájdalom, hőmérséklet, tapintás, vibráció
*tudatos izom-és ízületérzés
*zsigeri érzőpályák

215
Q

Leszálló pályák

A

*a leszálló pályák efferens információkat közvetítenek az agykéregből és más magasabb központokból az izomműködést kontrolláló infokatszállítják

216
Q

A leszálló pályarendszerek funkciói:

A

*akaratlagos fő mozgatópálya → piramispálya
*testtartás, egyensúlyhelyzet → extrapiramidálispálya
*leszálló autonóm rostok a zsigerek működésének kontrollja

217
Q

A fehérállomány pályarendszerei vázlatosan összefoglalva:

A

Felszálló pályarendszer
*a gerincvelőt köti össze az aggyal, érző pályarendszer, az ingerületet a test felületéről és a belső szervekből hozza.
Leszálló pályarendszer
*az agyból hozza a feleletet (mozgás) vagy a parancsot és a különböző szervek felé halad.A fehér állományt felosztjuk:
Hátulsó köteg
*érzőpályák haladnak felfeléOldalsó köteg
*érzőpályák haladnak felfelé és mozgatópályák lefeléElülső köteg
*mozgatópályák haladnak lefelé, és itt egy érzőpálya is halad felfelé, ez a kisagy érzőpályája

218
Q

Reflexek

A

*az idegrendszer legegyszerűbb funkcionális egysége a reflexív
*elemei akaratunktól függetlenül, az idegrendszer bármely részét ért változások észrevételét és azokra válasz adását végzik

219
Q

A reflex létrejötte

A

*akaratunktól független
*sztereotip ugyanaz az inger, ugyanaz a válasz
*előre ismert diagnosztikus jel
*a homeostasistszolgálja

220
Q

A reflexív részei:

A

receptor (érző végkészülék)
afferens neuroncentrum (reflexközpont)
efferens neuroneffector(végrehajtó)

221
Q

A reflexek típusai

A

*monosynapticus
*multisynapticus
*monosegmentalis
*multisegmentalis

222
Q

monosynapticus

A

a legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az afferens és az efferens neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá. Pl. patella-reflex
receptor: izomorsó
afferens szár: Iaaxon
központ: gerincvelő
efferens szár: A alfa motoros axon
effektor: harántcsíkolt izom

223
Q

multisynapticus

A

az afferens és efferens neuronok között több közbeiktatott interneuronvan. A szinapszisok száma változó, a szinaptikus késés nagyobb, az akciós potenciálok időben is széthúzódnak.

224
Q

Spinalis reflexek:

A

azok a reflexek, melyek központja a gerincvelő

225
Q

Gerincvelői reflexek

A

Nyújtási (myotatikus) reflex
Flexor reflex
Keresztezett extensor reflex
Testtartási reflex

226
Q

Nyújtási (myotatikus) reflex

A

passzív izomfeszítést követően az adott izom összehúzódik (monoszinaptikus) pl. izomtónus, ínreflex -térdkalács

227
Q

Flexor reflex

A

fájdalmas inger esetén elmozdulás

228
Q

Keresztezett extensor reflex

A

másik oldalt kitámasztja, hogy ne essünk el

229
Q

Agy jellemzők

A

*központi idegrendszer része, a koponyában helyezkedik el
*átlagos tömege 1200-1500 g
*külső réteg→ szürkeállomány(kéreg-cortex)
*belül→ fehérállomány
*a fehérállományban csoportosulva szürke részek → magok

230
Q

Az agy részei

A

–agytörzs
–kisagy
–köztiagy
–nagyagy

231
Q

truncus cerebri

A

Agytörzs

232
Q

truncus cerebri részei

A

*nyúltvelő –medulla oblongata
*híd –pons
*középagy –mesencephalon

233
Q

Középagy

A

mesencephalon

234
Q

truncus cerebri határai

A

–dorsalisana kisagy
–ventralisana hátsó koponyagödör középső része
–cranialisana köztiagy

235
Q

Az agytörzsben:

A

–leszálló és felszálló pályák + saját agytörzsi pályák
–idegmagvak(agyidegek eredési helye, életfontos szabályozó központok
*a III-XII. agyidegek magvai találhatók meg
*a formatioreticularis rendszer

236
Q

a formatio reticularis rendszer

A

életműködések fontos szabályozó kp-ja, valamint az alvás-ébrenlét központja

237
Q

a kisagyhoz akisagykocsányokkapcsolják

A

Truncus cerebri

238
Q

az agytörzs hátsó felszínehatárolja a

A

IV. agykamrát

239
Q

Nyúltvelő

A

medulla oblongata

240
Q

medulla oblongata elhelyezkedés

A

*a gerincvelő folytatása, 2-2,5 cm hosszú
*ventralis felszínén: fissura mediana anterior, ettől kétoldalt a pyramis pálya kidomborodása látható
*felső határa a híd
*alsó határa az öreglyuknál
*agyidegek: IX., X., XI., XII.

241
Q

decussatio pyramidum:

A

a nyúltvelő alsó részében kereszteződő rostok
*decussatiofölött: nyúltvelő
*decussatioalatt: gerincvelő

242
Q

a híd közeli részen kiemelkedő ovális dudorok:
(Nyúltvelő)

A

olajka magok, innen felszálló pályák haladnak az ellentétes kisagyi félteke felé, az alsó kisagykaron keresztül →
*motoros tanulás
*hang lokalizációja, hangerősség

243
Q

Olajkák két oldalán lévő árok

A

–Medialis: XII. agyideg(n. hypoglossus) –motoros
–Lateralis:
*XI. agyideg (n. accessorius),motoros
*X. agyideg (n. vagus),motoros és szenzoros
*IX. agyideg (n. glossopharyngeus),motoros és szenzoros

244
Q

híd

A

pons

245
Q

Pons részei

A

–ventralisan: basispontis
–dorsalisan: tegmentumpontis

246
Q

Híd- leszálló pályák

A

a basison áthaladó leszálló pályákrostjai az agykéregben erednek és/vagy a gerincvelőben vagy a nyúltvelőben vagy a hídban végződnek:
–tractus corticospinalis
–tractus corticobulbaris
–tractus corticopontinus

247
Q

Híd- felszálló pályák

A

tractus spinothalamicus, lemniscus medialis –rostjai a tegmentum alatt húzódnak felfelé, melyekhez a hallópálya -lemniscus lateralis –is csatlakozik

Anatómia (4 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions