anatómia 2 Flashcards
1
Q
Férfi gonadok (ivarmirigyek)
A
here (testis)
2
Q
Női ivarmirigyek (gonadok)
A
Petefészek
3
Q
Genitalis csatorna
A
Mellékhere- epididymis
Ondóvezeték- ductus deferens
Ondóhólyag- vesicula seminalis
Férfi húgycső
4
Q
Genitalis csatorna (női)
A
Petevezeték
Méh
Hüvely
5
Q
Copulatios szervek
A
Férfi: Hímvessző
Női: Hüvely
6
Q
Járulékos szervek (férfi)
A
Ondózsinór
Dülmirigy
Copwer-mirigyek
7
Q
Női járulékos szervek
A
Széles Méhszalag
Bartholin mirigyek
8
Q
Férfi Külső nemiszervek:
A
Herezacskó
Hímvessző
9
Q
Férfi Belső nemiszervek:
A
Here
Mellékhere
Ondóvezeték
Ondóhólyag
Ondózsinór
Prosztata
Cowper-mirigyek
10
Q
Testis feladata
A
Hímivarsejt és hormontermelés
11
Q
Testis elhelyezkedése
A
Hasüregen kívül, a symphysis alatt található
Páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacskóban
12
Q
kriptorhizmus
A
rejtettheréjűség: ha a herék a hasüregben maradnak
13
Q
Canalis inguinalis
A
lágyékcsatorna
14
Q
Scrotum bőre
A
vékony, redőzött, sok bőrmiriggyel
Egy kötőszöveti sövény két részre osztja, rétegei megegyeznek a hasfal rétegeivel csak elvékonyodott formában
15
Q
scrotum hőmérséklet
A
alacsonyabb
16
Q
M. creamaster
A
hereemelőizom
17
Q
Állományába sövények nyomulnak, kúpszerű lebenykéket alakítanak ki, csúcsaik a mediastinum felé néznek
A
here
18
Q
Here felépítése:
A
1.tojás alakú
2.kötőszöveti rostokból felépülő fehéres feszes burokkal körülvett képletek
3. állományába sövények nyomulnak, kúpszerű lebenykéket alakítanak ki, csúcsaik a mediastinum felé néznek
4. a lebenykékben 5cm hosszú és 0.3 cm vastag kanyarulatos herecsatornácska van, falukat csírahám béleli
5.a kanyarulatos csatornákat egyenes,majd hálózatos csatornákba folytatódnak, melyből kivezetőcsövek nyomulnak a mellékherékbe
19
Q
rete testis
A
hálózatos csatorna
20
Q
vastag kanyarulatos herecsatornácska
A
tubulus seminiferus
21
Q
Herecsatornácska szerkezete
A
-a csírahámsejtek között dajkasejtek vannak
-Sertoli-sejtek, feladatuk: támasztás, táplálás, részt vesznek a vér-here gát kialakulásában
-kanyarulatos herecsatornácskákat myoid sejtek veszik körül
22
Q
Herecsatornák közötti interstitialis sejtek
A
(Leydig) sejtek termelik a férfi nemi hormonokat, melyek a spermiumok képződésébét és a másodlagos nemi jelleg kialakulását befolyásolja
23
Q
ondóképzés
A
spermatogenesis
24
Q
Hímivarsejtek képzése
A
felnőtt herében és mellékherében
(pubertás előtt nincs spermatogenezis)
25
Spermatogenesis kezdete
pubertás korban, az LH (luteinzáló) és FSH (follikulus stimuláló) hormon termelődésével
26
Spermatogenesis érési folyamat:
-Primer csíraképző sejt: spermatongonium (mitózis;kromoszóma szám:46)
-diploid spermatocyta (I. meiózis)
-haploid spermatocyta (II. meiózis)
-haploid spermatida
-spermium
27
spermium részei
*fej (acrosoma + nucleus)*nyak
*közép-vagy összekötőrész
*farok -fődarab
*farok –végdarab
28
Epididymis
mellékhere
29
epididymis elhelyezkedése
a here hátsó részén található, puha állományú szerv
30
mellékhere feladata:
spermium tárolása és elvezetése
31
epididymis részei
fej test farok
( a fejet és a farkot az erősen összetekeredett cső alkotja 6cm)
32
Milyen az élete a spermiumoknak a mellékherében? :)
a spermiumok itt mozdulatlanok (savas környezet), ejakuláció hiányában széttöredeznek, felszívódnak, itt tanulnak meg a hímivarsejtek önállóan mozogni ( itt fejeződik be az érés)
33
alsó elkeskenyedett végéből indul az ondóvezeték
34
ductus deferens
ondóvezeték
35
mellékhere farki részének folytatása
ondóvezeték
36
ductus deferens feladata
nemi váladék továbbítása
37
ductus deferens fala
falában simaizom található, peristalticus hullámmozgás
38
Közös kilövelő csatornaként (ductus ejaculatorius) a dülmirigybe torkollik, mindkét oldalról a húgycső pars prostatica szakaszába
Ondóvezeték
39
Ondózsinór
finuculus spermaticus
40
funiculus spermaticus képletei
*képletei:
–here (a. testicularis, v. testicularis), mellékhere artériái, vénái, idegek
–a ductus deferens, saját artériájával és idegfonatával
–a here és mellékhere nyirokerei
–m. cremaster
–processus / tunica vaginalis (savós hártya kettőzet)
41
funiculus spermaticus elhelyezkedése
a herétől a lágyékcsatorna belső nyílásáig haladó, kisujj vastagságú képlet együttes
42
Ondóhólyag
vesica seminalis
43
vesica seminalis elhelyezkedés
a húgyhólyag hátsó felszínéhez kétoldalt rögzült tömlő alakú páros szerv
44
járata az ondóvezetékkel egyesül, majd a hugycsőbe nyílik
45
ondóhólyag fala
külső hosszanti, belső körkörös simaizom alkotja
hámja egyrétegű hengerhám
46
dülmirigy
prostata
47
Dülmirigy tulajdonságok
szelídgesztenye nagyságú, páratlan, kötőszövetes tokkal körülvett szerv
a húgyhólyag alatt, a húgycsőkezdeti szakaszát veszi körül
48
Prostata felépítése
mirigy+simaizom
49
az aprocin mirigyek kivezetőcsöve ide torkollik
húgycső
50
dülmirigy váladéka
enyhén lúgos, enzimdús, segíti a hímivarsejtek mozgását
51
Glandula bulbourethalis
Cowper mirigyek
52
Cowper mirigyek elhelyezkedése:
a gát izomzatába ágyazottan, a húgycső két oldalán helyezkednek el
53
glandula bulbourethralis szerkezete:
tubuloalveolaris szerkezetűek
54
Cowper mirigyek váladéke
lúgos vegyhatású, nyúlós váladék
55
Járatai a húgycső pars spongiosájába nyílnak
Cowper mirigyek
56
hímvessző felépítése
*két barlangos és egy szivacsos testből épül fel:
–két dorsalisanfekvő corpus cavernosumpenis–a húgycső corpus spongiosumpenis
*végrésze a húgycső barlangos testének kiszélesedése, a makk glanspenis, el nem szarusodó laphám borítja, benne sok sensorosidegvégződés van
57
a penis barlangos testeit ez veszi körül
tunica albuginea
58
hímvessző vérellátása
*az artériák az a. pudenda internából erednek
*6-8 ág nyomul a barlangos testekbe*a húgycső barlangjának és a penis háti felszínének külön artériája van
*a barlangos testek cavernáiba nyíló végágak lefutása csavaros
nemi izgalom esetén a penis megnagyobbodását követik
59
penis vérellátása nemi izgalom hatására
nemi izgalom
értágulat
a barlangos testek megtelnek vérrel
a penis megnövekedik, feszessé válik
erectio
60
penis vérellátása (2)
*a vénák a barlangos testekből az artériák mentén lépnek ki
*a húgycső barlangos testeinek vénái átfúrják a körülvevő tokot és az elvezető vénákhoz ömlenek
erectio alatt a húgycső barlangos teste összenyomható, ugyanakkor átjárható marad ejaculatio*erectio közben a centrális barlangok feszes vértartalma miatt a vénás elfolyás akadályozott lesz és az erectio tartóssá válik
61
mik irányítják a nemi izgalom jelenségeit
A nemi izgalom jelenségeit asacralis (parasymphaticus)gerincvelői központok idegifolyamatai irányítják felsőbbidegrendszeri kontroll mellett.
62
ejaculatio
orgazmus következtében a gát izmai, valamint az ondóhólyag és a prosztata izmai összehúzódnak és az ondó (sperma) kiürül
63
ondó jellemzése,
*jellegzetes (keserű mandula) szagú
*mennyisége 3-5 ml/alkalom
64
ondó tartalma
Tartalma*108/ml < hímivarsejt(kb. 300 millió hímivarsejt)
*ondóhólyag váladéka
*dülmirigy váladéka
*Cowper-mirigy(glandulabulbouretralis) váladéka
65
tuba uterina
petevezeték
66
uterus
méh
67
cervix
méhnyak
68
ovarium
petefészek
69
Külső női nemi szervek
nagyajkak
kisajkak
csikló
70
Belső női nemi szervek
petefészek
petevezeték
méh
hüvely
71
ovarium elhelyezkedése (petefészek)
nagy és kismedence határán a közös csípőverőér szögletében, felszínét hashártya nem borítja (hashártyán kívüli szerv)
elülső felszínéhez rögzül a széles méhszalag hátsó lemezéből eredő hashártya kettőzet mesovarium
72
ovarium külleme
tömött tapintatú, mandula alakú, 3-4 cm hosszú, 1-2 cm széles és 1cm vastag, főként kötőszövetes szerv
73
ovarium felszíne
egyrétegű köbhám borítja
74
Petefészki tüszők és származékaik
a hám alatti kéregállományban találhatók
75
petesejtek fejlődése
oogonium
primer oocyta
secunderoocyta
kifejlett petesejt, ovum
76
Petesejtek fejlődése
*a magzati élet első hónapjaiban az oogoniumokaz ovariumokbavándorolnak
*a 8. magzati hónaptól a pubertásig nyugalomban maradnak
*születéskor a petefészkek kb. 400 ezer petesejtet (primer oocyta) tartalmaznak egyrétegű hámmal fedve a stromaovariibaágyazva
*a petesejt és a tüszőhám között egy vékony átlátszó hártya van (zonapellucida) secunderés tercier folliculus
77
elsődleges folliculus átalakulás
pubertas(11-12 éves kor) körül a folliculusstimuláló (FSH) és a luteinizálóhormon (LH) hatására megindul az elsődleges folliculusátalakulása
78
tüszőérés folyamata
primer folliculus
secunder folliculus
tertiaer folliculus(Graaf-tüsző)
tüszőrepedés (ovulatio)
véres test (corpus haemorrhagicum)
sárga test (corpus luteum)
heges test (corpus albicans)
79
petevezeték
tuba uterina
80
tuba uterina elhelyezkedés
10-12 cm hosszú, izmos falú, páros cső
*a méhtől kiindulva a széles méhszalag felső szélénél a petefészek irányába húzódik, tölcséres végrészével (ampulla) azok fölé borul
*a tuba hasüregi nyílása körüli fimbriáksegítik az ovulációkor kisodródott petesejt méhkürtbe jutását
*méh felőli része szűk nyílással torkollik a méh üregének felső részébe
81
Petevezeték felépítése
kívülről vékony hashártyaréteg borítja
*simaizom rétege külső hosszanti, belső körkörös lefutású
*nyálkahártyájának hámja egyrétegű csillószőrös hengerhám
*a csillók és a simaizom hullámzó kontrakciója a méh ürege felé irányul
*a fenti struktúrák a megtermékenyülő petesejtet a méh ürege felé juttatják, közben táplálják
*ritkán méhen kívüli terhesség valamint tubaelzáródás alakulhat itt ki
82
tuba uterina kívülről
vékony hashártyaréteg borítja
83
petevezeték simaizom rétege
külső hosszanti, belső körkörös
84
tuba uterina nyálkahártya hámja
egyrétegű csillószőrös hengerhám
85
méh
uterus
86
uterus tulajdonságok
*kissé lapos, körte alakú páratlan szerv
*nagyobbrészt hashártyával borított
*a kismedencében a húgyhólyag mögött és a végbél előtt található
*hossza kb. 7-8 cm, szélessége 4-5 cm, vastagsága 3 cm
87
méh részei
*fundus -méhfenék
*corpus –méhtest
*cavumuteri–méh üreg
*cervix-hüvelybe nyúló része: portiovaginalisuteri
88
méh helyzete normál anatómiai helyzetben
anteversio(hüvely tengelyéhez) –anteflexio(méhnyak tengelyéhez)
89
A méh a kismedencében szalagok által rögzített:
*ligamentumlatum–széles méhszalag (kettőzet között: parametrium)
*ligamentumteres uteri–kerek méhszalag
*a keresztcsonthoz húzódó szalagrendszer hátrafelé rögzíti
*a medencecsontokhoz is szalagok rögzítik
*a fentieken kívül a méh a hüvely által a medencefenék izmaira támaszkodik (izomzat renyhüléseméhelőesés a hüvelyen keresztül –prolapsus)
90
méh hashártya viszonyai
*a hashártya zsigeri lemeze a végbél felső-középső harmadának határáról áthajlik a méhre
*a végbél és a méh között a hashártya egy mélyedést hoz létre (Douglas-üreg), amely a kismedence legmélyebb pontja
91
*külső rétege: hashártyaboríték
–perimetrium
*középső rétege: izomzat
–myometrium(spirális, longitudinalisés ferde)
*belső rétege: endometrium, részei
–alapréteg
–stratumbasale
–funkcionális réteg
–stratumfunctionale
92
ciklus fázisai: 1. fázis
Menstruatio(4-5 nap) –progesterontermelés csökken, a corpus luteumdegenerálódik, a nyálkahártya ereinek spazmusa-
a funkcionális réteg elhal, vérzés kíséretében lelökődik.
93
ciklus fázisai: 2. fázis
Regeneratio+ proliferatio(5.-14. nap között) –az endometriumfelépül, megvastagodik. A fázis végén a nyálkahártya 2-3 mm vastag is lehet. E fázist a petefészek folliculussejtjeinek oestrogenhormonja irányítja. A fázis vége az ovulatio, az üres Graaf-tüszőbőlsárgatest lesz.
94
ciklus 3. fázisa
Secretio (15.-28. nap között) –a nyálkahártya fellazul, sejtdús lesz, vérellátása növekszik. Az oestrogen termelés csökken, majd megjelenik a sárgatest hormon termelése: progesteron.
E fázisban történik a megtermékenyített petesejt beágyazódása.Megtermékenyülés hiányában az oestrogen és progesteron tartalom csökken, a kialakuló vasoconstrictio miatt az endometrium funkcionális rétege elhal és újra menstruáció következik be.
95
ciklus fázisai
menstruatio
regeneratio
secretio
96
megtermékenyülés esetén a petesejt
az uterusba ágyazódik
A progesteronszintmagas (kezdetben a sárgatest, majd a placenta termeli), az oestrogenszint alacsony, újabb peteérés nem következik be.
97
menstruációs ciklus alatti hormonváltozások
*A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH –follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve
*A ciklus közepe táján az ösztrogénekszintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizálóhormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nakhívják –angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt kilökődését idézi elő
*A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye *Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására *Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében
98
Menstruációs ciklus alatti hormonváltozások
Fsh
üszőérést serkentő hormon (FSH –follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve
99
Menstruációs ciklus alatti hormonváltozások
Lh
A ciklus közepe táján az ösztrogénekszintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizálóhormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése
ami az érett petesejt kilökődését idézi elő
100
A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a
sárgatest
corpus luteum
101
ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront
corpus luteum
102
vagina tulajdonságok
*8-10 cm hosszú csatorna, a méhet a külvilággal köti össze
*közösülő szerv, egyúttal szülő csatorna
*lapos tömlő, elülső és hátsó fala összefekszik
*elülső és hátsó boltozattal hajlik a méhnyakra (fornix)
103
hüvely fala
*a nyálkahártya haránt irányban redőzött, többrétegű, el nem szarusodó laphám, a hámsejtek glikogénben gazdagok.A lesodródó hámsejtek glikogéntartalmát Döderleinbacillusoktejsavvá alakítják, így pH-ja enyhén savas védelem!
*a nyálkahártya kötőszövetes rétege összeszövődik a fal simaizom rétegével, ami sok rugalmas rostot tartalmaz szülés!
104
nagyajkak -labiummajus:
vastag subcutanzsírszövetet, verejték-és faggyúmirigyeket tartalmazó bőrredők
105
kisajkak –labiumminus:
nagyajkak alatt találhatók, kevés faggyúmirigyet tartalmazó bőrredők, felső végük veszi körül a csiklót
A kisajkak hátsó végénél belül a két Bartholin-mirigy(glvestibularismajor) kivezetőcsövenyílik, mely nemi izgalom esetén váladékot juttat a hüvelybemenetbe
106
A nagyajkak és a kisajkak között sorrendben elölről:
a clitorist, ahúgycsőnyílást és a hüvelybemenetet találjuk.
107
perineum
gát
108
Szervezetben előforduló mirigyek lehetnek:
endocrin mirigyek (nincs kivezető csövük,szekrétumukat a keringésbe juttatják)
exocrin mirigyek
109
Glandulae endocrinales
belső elválasztású mirigyek
110
Belső elválasztású mirigyek :
*termékük egy vagy több szerv -célszervsejtjeinek működését, anyagcsere folyamatait gátolja vagy serkenti
*a termék neve hormon, e rendszert hormonális rendszernek is nevezik
111
Önálló endocrin szervek:
–agyalapi mirigy -hypophysis
–tobozmirigy
–pajzsmirigy
–mellékpajzsmirigy
–mellékvese
112
Hormonális rendszer működésének központja:
I.A központi idegrendszerben található hypothalamus
II.Az ezzel kapcsolatban álló agyfüggelék, a hypophysis
..........Neuroendocrin rendszer.................
113
Az endocrinrendszer működési mechanizmusának sorrendje
1.A hypothalamusreleasing hormonjai serkentik, inhibiting hormonjai gátolják a hypophysiselülső lebenyének sejtjeit
2.A hypophysistrophhormonjai megindítják a célszerv hormontermelését
3.A hormon vérszintjének emelkedését a hypothalamus-hypophysisrendszer érzékeli -a releasing és trophhormonok elválasztása csökken (feedbackmechanizmus)
4.A célszerv sejtjeiben is csökken a hormontermelés
114
Hypothalamus
*a köztiagy része (thalamuszalatti), magcsoportokból áll
*idegrendszer ellenőrző szerepe a hormonrdsz. felett
*sok más funkciója is van: étvágy, szomjúság szab., hőháztartás, biológiai ritmusok
115
hypothalamus kiterjedt kapcsolatai
(limbikus rendszer, thalamusz, agytörzs, gerincvelő, szem) befolyásolják a működését
116
hipofízisnyél
infundibulum
117
infundibulum
kapcsolat a részek között, benne erek, neuronok axonjai futnak
118
Agyalapi mirigy
hypophysis
119
Hypophysis(agyalapi mirigy)
*elülső lebeny -> hormon termelés
*hátulsó lebeny -> hypothalamushormonok raktározása
120
A hypophysiselülső lebenyének működését szabályozó hypothalamushormonok
GH-RH
GHR-IH
PRH
PIF
CRH
TRH
LH-RH/GnRH
FSH-RF
MRF
MIF
121
GH-RH
növekedési hormon termelés serkentése
122
GHR-IH
növekedési hormon termelés gátlása
123
PRH
Prolactin hormon termelés serkentése a hypophysisben
124
PIF
Prolactin hormon termelés gátlása a hypophysisben
125
CRH
Corticotrop hormon termelés serkentése a hypophysisben
126
TRH
Thyreotropin hormon termelés serkentése a hypophysisben
127
LH-RH/Gn-RH
LH termelés+ feedback
FSH termelés serkentése a hypophysisben
128
FSH/RF
FSH termelés serkentése a hypophysisben
129
MRF
Melanocyta stimuláló faktor serkentése a hypophysisben
130
MIF
Melanocyta stimuláló faktor gátlása
131
agyalapi mirigy elhelyezkedése
az ékcsont sellaturcica-jában található
Az arckoponya alapján az ékcsont üregében (töröknyereg) hely. el→ 2 lebenyre osztható
132
hypophysis részei
–Neurohypophysis–hátsó lebeny
–Adenohypophysis–elülső lebeny
133
Agyalapi mirigy elülső lebeny (adenohypophysis)
*garathám eredetű
*endokrin mirigy saját (fehérje) hormontermeléssel
134
Hypophysis hátulsó lebeny (neurohypophysis)
*idegszövet építi fel (ektoderma eredet) A hipotalamusznagysejtes magjának neuronaxonjaialkotják
*raktározza hipotalamuszneuroszekretumait(peptidek)
135
Hipofízis elülső lebeny hormonjai
Különböző célszervekre hatnak hormonjai:
-mellékvesekéreg -ACTH
-pajzsmirigy -TSH
-ivarmirigyek -FSH, LH
-emlő –PRL/LTH
*általános hatású a növekedési hormon -GH
136
Hipofízis hátulsó lebeny hormonjai
2 raktározott hormonja:
-oxitocin
-vazopresszin/ antidiuretikushormon (ADH)
137
Adenohypophysis részei:
–pars distalis (chromophil, acidophil vagy basophil, chromophob)–pars tuberalis (köbös sejtek)–pars intermedia (MSH term. sejtek)
138
Adenohypophysiskapcsolata a hypothalamus-al:
A kissejtes magcsoporttalvérerek közvetítésévela hypothalamushormonok serkentik (RH-releasinghormon)vagy gátolják (IH-inhibitinghormon) a hormontermelését és a vérbe ürítését.
139
Glandula thyroidea jellemzők (pajzsmirigy)
*a gége és a légcső felső részének két oldalán
*kétlebenyes mirigy –lobusdexteret sinister
*összekötő része –isthmus
*kötőszövetes tok borítja
*állományába rostos sövények nyomulnak
*vérellátása bőséges
140
A pajzsmirigy hormonjai
Folliculusok:
*trijódtironin
*tetrajódtironon vagy tiroxin
--------oxidatív anyagcsere folyamatokat ,
testi és szellemi fejlődés
141
Pajzsmirigy hormonjai
Parafollicularissejtek (C-sejtek):
*calcitonina vér Ca2+-szintjétCa-ionokcsontokba épülését a Cafelszívódás a belekből a Ca-ionürülése a vizelettel
142
Pajzsmirigy hyperfunctio
Basedow kór
143
Pajzsmirigy hypofunctio
Hypofunctio: myxoedema, kretenizmus
144
Mellékpajzsmirigy –glandula parathyroidea
*négy borsónyi csomó a pajzsmirigy lebenyeinek hátsó felszínén
*tömött hámszövetből áll
145
glandula parathyroidea hormonja
Parathormon→ *nő a vér Ca2+-szintje
*calcitoninant agonistája
146
mellékpajzsirigy
parathormon működéskiesés
*↓a vér Ca2+-szintje*ideg-, izomingerlékenység lép fel (tetania)
147
corpus pinealevagy epiphysis
tobozmirigy
148
corpus pinealevagy epiphysis jellemzése
*a koponya belsejében, a III. agykamra mögött található
*szöveti felépítése: gliasejt, pinealocyta
149
tobozmirigy hormonja
melatonin
150
melatonin
–a bőr, a retina pigmentsejtjeire hat
–gátolja a gonadok fejlődését, pusztulása: pubertas praecox-ot idéz elő
–napi ritmus szabályozása
151
Glandula suprarenalis
mellékvese
152
Glandula suprarenalis Elhelyezkedése, makroszkópiája
*a vesék felső pólusán a zsíros tokba ágyazottan
*piramis alakú, tömött tapintatú, sárgás színű
153
mellékvese részei
–külső kéregállomány –cortex(80%)
–belső velőállomány –medulla(20%)
154
mellékvesekéreg rétegei, hormonjai
A mellékvesekéreg rétegei, hormonjai
mineralokortiokoidok
glükokortikoidok
szexuálszteroidok
155
mineralocorticoidok
90%-ban aldeszteron
hatása:Vese -> sóháztartás szabályozás, Na/K egyensúly
156
glyotorcorticoidok
cortisol
hatása:-anyagcsere, elsősorban szénhidrát anyagcsere szabályozás-gyulladáscsökkentő és immunszupresszívhatás
157
sexualsteroidok
adrogenek és oestrogenek
hatása:másodlagos nemi jelleg kialakítása
158
Idegrendszer
systema nervosum
159
Idegrendszer felosztása
I.Központi idegrendszer*Agy*Gerincvelő
II. Környéki vagy perifériás idegrendszer*31 pár gv.ideg*12 pár agyideg
III. Vegetatív vagy autonóm idegrendszer*Szimpatikus*Paraszimpatikus
160
Idegrendszer felosztása funkció szerint
I.Szomatikus idegrendszer –akaratunktól függőII.Vegetatív idegrendszer –akaratunktól független
161
Gerincvelő
Medulla spinalis
162
Agytörzs
truncus cerebri
163
Kisagy
Cerebellum
164
Köztiagy
diencephalon
165
Nagyagy
Cerebrum
166
Központi idegrendszer részei:
*gerincvelő–medullaspinalis
*agy:-agytörzs –truncuscerebri
1.nyúltvelő –medullaoblongata
2.híd –pons
3.középagy –mesencephalon
-kisagy –cerebellum
-köztiagy –diencephalon
-nagyagy -cerebrum
167
Környéki vagy perifériás idegrendszer feladata
*összeköttetést biztosít a központi idegrendszer és a szervezet között
*felveszi az ingereket és továbbítja a kp-ba
*a központból a perifériára továbbítja az ingerületet az effektorokhoz
168
Környéki vgay perifériás idegrendszer részei
*31 pár gerincvelői (spinalis) ideg-nervusspinalis
*12 pár agyideg –nervuscranialis
169
Vegetatív vagy autonóm idegrendszer feladata
a tudatos tevékenységtől függetlenül szabályozzaéletfunkcióinkat.
*Autonóm: akaratunktól független
*Vegetatív: zsigerek, erek simaizomzata, szívizom, mirigyek
Központi és környéki részre osztható a vegetatív idegr. is.
Központi rész:
*gerincvelői szelvények, agyidegmagvak
Környéki rész:
*agyidegek, gerincvelői idegek
170
Idegrendszer felépítése
alapszövete:
idegszövet
az ingert vezetni képes (neuron)
*fejlődéstanilag a külső csíralemezből származik
171
Az idegszövet kétféle sejtből áll:
1.Neuron:ingerelhető → felveszi az ingert →ingerületté alakítja →szállítja →feldolgozza2.Neuroglia:gliasejt, funkciói:
*támasztó
*tápláló
*immunfolyamatokban résztvevő
172
Neuron részei
1.sejttest + dendritek recipiens rész
2.neuritvagy axon+ hüvely(ek) vezető rész
3.transzmissziós rész, ingerületátadó kapcsolat synapsis
173
Neuron tulajdonságai
*Nagyságuk változó kb. 5-100 um
*Legkisebbek → kisagy szemcsés sejtjei
*Legnagyobbak → gv. mellső mozg. sejtjei
*Az érett idegsejt szaporodásra képtelen
174
Az idegsejttest
perikaryon
175
Perikaryon jellemzők
*Az idegsejt anyagcsere központja
*Sejtmag és sejtplazma
*Plazma folyamatos áramlásban van → anyagcsere biztosítása
*Speciális alkotórészek:→ Neurofibrillumok→ finom rostrendszer→ Tigroidrögök (Nissl-féleszemcsék) → ribonukleotidszemcsék→ funkcionális állapot és anyagcsere
176
Neuron részei
Nyúlványok
dentrit
axon
177
Dentrit
rövid faágszerű plazmanyúlványok (0,1-0,3 mm)
–feladatuk az inger felvétele és átvitele–nagy felület
–számuk a felnőttkorig nő → egyre több kapcsolat kialakítása
–a beérkező szignál lehet gerjesztő vagy gátló hatású az ingerület továbbítása szempontjából
178
Axon
(tengelyfonal, neurit)–hossza változó → 1 mm –1 m
–feladata az ingerület elvezetése a sejttestből, az ingerület továbbadása–axondomb
–axoplazma
–axonkollaterálisok
–az axontvédőhüvely borítja ált. → idegrost
–végfácska/végkészülék
179
Idegrostok típusai a védőburkok jellege alapján
*Hüvely nélküli, csupasz idegrostok→ igen vékonyak, csak a kp-i idegrendszerben
*Csak sejtes hüvellyel rendelkező, Schwann-hüvelyűrostok→ axonbeágyazódik a Schwann-sejtbe, pl. legvékonyabb érző rostok
*Sejtes és velőshüvelyű rostok→ axonköré 70-80x tekeredik a Schwann-sejt, pl. perifériás idegek→ Ranvier-befűződés→ táplálás, ingerületvezetés
*Csak velőshüvelyű rostok–Axontborító sejtek más típusúak → oligodendroglia; pl. központi idegrendszer pályái
180
Neuronok fajtái a nyúlványok száma alapján
*Egynyúlványú(unipoláris) sejtek → csak axonjukvan, pl. retina
*Ál egynyúlványú (pseudounipolaris) sejtek → kezdetben 2 nyúlvány, de összeolvad, pl. érzőidegsejtek, gv.idegérződúcai
*Kétnyúlványú(bipolaris) → egyik axona perifériára, míg a vele szemközti a központba, pl. retina közbülső sejtjei
*Három-és többnyúlványú (multipolaris) sejtek → számos dendrit, egy axon
181
Neuronok típusai funkcionális szempontból
*az ingerület haladási iránya alapján1.Sensoros(afferens) neuronok (érző neuron)2.Motoros (efferens) neuronok 3.Interneuronok
182
Sensoros(afferens) neuronok (érző neuron)
–az ingerület a sejttest felé halad
–a receptorokból (extero-és interoceptorok) származó ingerületet szállítják a központ felé
-pszeudounipolarisneuronok
receptor a bőrben → érző neuron szállítja az ingerületet → központi idegrendszer → feldolgozás
183
Motoros (efferens) neuronok
–az ingerületet másik neurontól veszi át és különféle effektorokraközvetíti
–az ingerület a neuron sejttestéből indul ki
–ha végfácskája izomban végződik → mozgató neuron (neuromuscularisjunctio)–ha mirigyben → elválasztó neuron
kp-i idegr. interneuron→ mozgató neuron szállítja az ingerületet az effektorhoz→ izomkontrakció/mirigyszekréció
184
Interneuronok
-kp-i idegrendszerben helyezkednek el
-más neuronoktól kapja az ingerületet (sensorosvagy interneuron)
-továbbítják az ingerületet más neuronoknak (interneuronvagy motoros neuron)
185
Synapsisoktípusai a sejtkapcsolat alapján
*neuron-neuron közötti kapcsolatTípusok:
*axo-dendritikussynapsis
*axo-somatikussynapsis
*axo-axonikussynapsis
186
Synapsis felépítése
Részei:
–presynaptikus komponens → axonvég synaptikusvezikulumokkal
–synaptikusrés
–postsynaptikus komponens → nt. specifikus receptorok → membrán potenciál változás
–neuromuscularisjunctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy izom között
–effektoros/secretorosjunctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy simaizom vagy egy mirigy között
187
A neurotranszmitter(ingerületátvivő anyag) leginkább
–Acetylcholin, noradrenalin
–ritkábban katecholaminok
–gamma-aminovajsav(GABA)
–serotonin
188
Synapsisoktípusai a sejtkapcsolat alapján
*neuron-neuron közötti kapcsolat
Típusok:
*axo-dendritikussynapsis
*axo-somatikussynapsis
*axo-axonikussynapsis
189
Synapsisfelépítése
részei:
–presynaptikus komponens → axonvég synaptikus vezikulumokkal
–synaptikusrés
-postsynaptikus komponens → nt. specifikus receptorok → membrán potenciál változás
–neuromuscularis junctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy izom közöt
t–effektoros/secretorosjunctio→ synaptikus kapcsolat egy motoros neuron és egy simaizom vagy egy mirigy között
190
A neurotranszmitter(ingerületátvivő anyag) leginkább
–Acetylcholin, noradrenalin
–ritkábban katecholaminok
–gamma
-aminovajsav(GABA)
–serotonin
191
A végkészülékek
telodendrion
192
telodendrion két típus:
*Interkalárisvégződések
*Terminális végződések
193
Interkaláris végződések
*A végfácska egy másik neuronon végződik, két neuron között jön létre a kapcsolat
*Végződhet a másik neuron dendritjén, sejttesten, axonon
*Interneuronálisszinapszis*10 a13-on
*A kapcsolatok csak egy irányba járhatók, megszabják az ingerület terjedés irányát
*Serkentés vagy gátlás
194
Terminális végződések
*Receptor vagy effektorvégződések lehetnek
195
Receptor végződések
→ interoreceptorok/exteroreceptorok(elhelyezkedés szerint)
→ Érzéksejtek és idegvégződéses receptor
196
Érzéksejtek
*Speciális érzékhámsejtek, saját nyúlványukkal viszik az ingerületet a központba (szaglóhámsejtek) vagy azonnal továbbadják egy másik érző idegsejtnek (Cori-fszerv érzéksejt)
197
Idegvégződéses receptorok
*Olyan idegvégződés, ahol az érző ideg perifériás nyúlványa végén keletkezik az ingerület
*Bőrreceptorok
*Mélyreceptorok
*Izom és ínreceptorok(nyújtási receptorok)→ izomorsó, ínorsó*Interoreceptorok→ érfalban nyomásérz., kémiai, ozmotikus, thermo
198
Mozgató (motoros) idegvégződések
*Harántcsíkolt izomrostok összehúzódását kiváltó motoros véglemez
*Idegrost elveszti védőhüvelyeit → belép az izomrostba, kézujj szerűen elágazva (myoneuralissynapsis)
199
Elválasztó (secretoros) idegvégződések
*Mirigysejteken végződnek
200
A központi idegrendszer két állománya
–szürke állományát (substantiagrisea):főként sejtekből és dendritjeikből áll, funkcionális szempontból idegközpont
–fehér állományát (substantiaalba):velőshüvelyű neuritekbőláll, az idegrendszer pályáit alakítja ki
201
A szürkeállomány megjelenési formái:
–gerincvelő szürkeállománya
–kéreg(nagyagy-cortex, kisagyfelszín)
–magok(nucleus), idegsejt csoportosulások a központi idegrendszer bizonyos területein
202
Gerincvelő
medulla spinalis
203
A gerincvelő szakaszai
*cervicalisszakasz (segmentum): 8 pár ideggel, C1-8
*thoracalisszakasz (segmentum): 12 pár ideggel, Th1-12
*lumbalisszakasz (segmentum): 5 pár ideggel, L1-5
*sacralisszakasz (segmentum): 5 pár ideggel, S1-5
*coccygealisszakasz (segmentum): 1, esetleg 2 pár ideggel
*caudaequina(segmentum): gerincvelői idegek kötege, a lumbalisés a sacralisidegeket tartalmazza
204
Agyhártyák
–duramater spinalis, vastag, kollagénrostoskemény agyhártya
–arachnoidea, vékony hártya
–pia mater, az ellátó ereket viszi, közvetlenül borítja a gerincvelőt
205
Térségek
Cavumepidurale:
*duramater kettéválik -> közötte
*vénák (plexusvenosusvertebralesinterni)
*biztosítja a durazsákelmozdulását, amely követi a gerincoszlop és a fej mozgásaitCavumsubdurale:
*virtuális rés a duramater spinalisés arachnoideaközött
*kóros folyamatok (vérzés) során tágul kiCavumsubarachnoidale:
*arachnoideaés a pia mater között *liqorcerebrospinalistölti ki, lumbalpunctiogyakori helye
*vérzés
206
substantia grisea
szürkeállomány, közepén a canaliscentralis, szarvak:
–cornuposterius
–hátsó szarv
–cornulaterale
–oldalsó szarv
–cornuanterius
–elülső szarv
207
A gerincvelő szerkezete
Szürkeállomány:
*cornuanterius: motoros idegsejteket tartalmaz
*cornuposterius: sensorosidegsejteket tartalmaz
*cornulaterale: idegsejtjei a vegetatív idegrendszerhez tartoznak
208
substantia alba
fehérállomány, kötegekre tagolódik:
–funiculusposterior
–hátsó köteg
–funiculuslateralis
–oldalsó köteg
–funiculusanterior
–elülső köteg
209
A gerincvelő szerkezete
Fehérállomány
*funiculusposterior: felszálló pályák haladnak benne
*funiculuslateralis: felszálló (érző –afferens) és leszálló (mozgató –efferens) pályák haladnak benne
*funiculusanterior: főként efferens leszálló pályák haladnak benne
210
A gerincvelő működése
Többirányú funkciót lát el:
*reflexközpont: pl. székletürítés, vizeletürítés központja
–reflextevékenység,: saját, idegen és vegetatív reflexek
*ingerület szállítása: a fehérállomány afferens és efferens pályái által
211
A GERINCVELŐ PÁLYÁI
*a fehérállományban felszálló (érző) és leszálló (motoros) pályákat különíthetünk el
*a felszálló pályák a kisagyban és a thalamusbanvégződnek, illetve a thalamusbanátkapcsolódva elérik a nagyagykérget is
*leszálló pályák a nagyagykéregből és az agytörzsből származnak, amelyek befolyásolják a gerincvelői α-, és γ-motoneuronokműködését
212
Felszálló pályák
*gerincvelőbe belépés után az érzőrostok méret ill. funkció szerint szétválasztódnak, rendeződnek → pályák a fehérállományban (funiculus)
*a rostok egy része a gv. különböző szelvényeit kötik össze*mások pedig a magasabb központokhoz futnak → összekötik a gv. az aggyal
*afelszálló pályák afferens információkat közvetítenek, amelyek részben tudatosulhatnak, részben nem
213
Felszálló pályák
Az információkat két fő csoportba sorolhatjuk:
*exteroceptívinformációk, amelyek a testen kívülről ingerekből származnak, mint a fájdalom-, hő-és tapintásérzés, és
*proprioceptívinformációk, amelyek a testből erednek, mint például az izmokból és az ízületekből
214
A felszálló pályarendszerek funkciói:
*fájdalom, hőmérséklet, tapintás, vibráció
*tudatos izom-és ízületérzés
*zsigeri érzőpályák
215
Leszálló pályák
*a leszálló pályák efferens információkat közvetítenek az agykéregből és más magasabb központokból az izomműködést kontrolláló infokatszállítják
216
A leszálló pályarendszerek funkciói:
*akaratlagos fő mozgatópálya → piramispálya
*testtartás, egyensúlyhelyzet → extrapiramidálispálya
*leszálló autonóm rostok a zsigerek működésének kontrollja
217
A fehérállomány pályarendszerei vázlatosan összefoglalva:
Felszálló pályarendszer
*a gerincvelőt köti össze az aggyal, érző pályarendszer, az ingerületet a test felületéről és a belső szervekből hozza.
Leszálló pályarendszer
*az agyból hozza a feleletet (mozgás) vagy a parancsot és a különböző szervek felé halad.A fehér állományt felosztjuk:
Hátulsó köteg
*érzőpályák haladnak felfeléOldalsó köteg
*érzőpályák haladnak felfelé és mozgatópályák lefeléElülső köteg
*mozgatópályák haladnak lefelé, és itt egy érzőpálya is halad felfelé, ez a kisagy érzőpályája
218
Reflexek
*az idegrendszer legegyszerűbb funkcionális egysége a reflexív
*elemei akaratunktól függetlenül, az idegrendszer bármely részét ért változások észrevételét és azokra válasz adását végzik
219
A reflex létrejötte
*akaratunktól független
*sztereotip ugyanaz az inger, ugyanaz a válasz
*előre ismert diagnosztikus jel
*a homeostasistszolgálja
220
A reflexív részei:
receptor (érző végkészülék)
afferens neuroncentrum (reflexközpont)
efferens neuroneffector(végrehajtó)
221
A reflexek típusai
*monosynapticus
*multisynapticus
*monosegmentalis
*multisegmentalis
222
monosynapticus
a legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az afferens és az efferens neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá. Pl. patella-reflex
receptor: izomorsó
afferens szár: Iaaxon
központ: gerincvelő
efferens szár: A alfa motoros axon
effektor: harántcsíkolt izom
223
multisynapticus
az afferens és efferens neuronok között több közbeiktatott interneuronvan. A szinapszisok száma változó, a szinaptikus késés nagyobb, az akciós potenciálok időben is széthúzódnak.
224
Spinalis reflexek:
azok a reflexek, melyek központja a gerincvelő
225
Gerincvelői reflexek
Nyújtási (myotatikus) reflex
Flexor reflex
Keresztezett extensor reflex
Testtartási reflex
226
Nyújtási (myotatikus) reflex
passzív izomfeszítést követően az adott izom összehúzódik (monoszinaptikus) pl. izomtónus, ínreflex -térdkalács
227
Flexor reflex
fájdalmas inger esetén elmozdulás
228
Keresztezett extensor reflex
másik oldalt kitámasztja, hogy ne essünk el
229
Agy jellemzők
*központi idegrendszer része, a koponyában helyezkedik el
*átlagos tömege 1200-1500 g
*külső réteg→ szürkeállomány(kéreg-cortex)
*belül→ fehérállomány
*a fehérállományban csoportosulva szürke részek → magok
230
Az agy részei
–agytörzs
–kisagy
–köztiagy
–nagyagy
231
truncus cerebri
Agytörzs
232
truncus cerebri részei
*nyúltvelő –medulla oblongata
*híd –pons
*középagy –mesencephalon
233
Középagy
mesencephalon
234
truncus cerebri határai
–dorsalisana kisagy
–ventralisana hátsó koponyagödör középső része
–cranialisana köztiagy
235
Az agytörzsben:
–leszálló és felszálló pályák + saját agytörzsi pályák
–idegmagvak(agyidegek eredési helye, életfontos szabályozó központok
*a III-XII. agyidegek magvai találhatók meg
*a formatioreticularis rendszer
236
a formatio reticularis rendszer
életműködések fontos szabályozó kp-ja, valamint az alvás-ébrenlét központja
237
a kisagyhoz akisagykocsányokkapcsolják
Truncus cerebri
238
az agytörzs hátsó felszínehatárolja a
IV. agykamrát
239
Nyúltvelő
medulla oblongata
240
medulla oblongata elhelyezkedés
*a gerincvelő folytatása, 2-2,5 cm hosszú
*ventralis felszínén: fissura mediana anterior, ettől kétoldalt a pyramis pálya kidomborodása látható
*felső határa a híd
*alsó határa az öreglyuknál
*agyidegek: IX., X., XI., XII.
241
decussatio pyramidum:
a nyúltvelő alsó részében kereszteződő rostok
*decussatiofölött: nyúltvelő
*decussatioalatt: gerincvelő
242
a híd közeli részen kiemelkedő ovális dudorok:
(Nyúltvelő)
olajka magok, innen felszálló pályák haladnak az ellentétes kisagyi félteke felé, az alsó kisagykaron keresztül →
*motoros tanulás
*hang lokalizációja, hangerősség
243
Olajkák két oldalán lévő árok
–Medialis: XII. agyideg(n. hypoglossus) –motoros
–Lateralis:
*XI. agyideg (n. accessorius),motoros
*X. agyideg (n. vagus),motoros és szenzoros
*IX. agyideg (n. glossopharyngeus),motoros és szenzoros
244
híd
pons
245
Pons részei
–ventralisan: basispontis
–dorsalisan: tegmentumpontis
246
Híd- leszálló pályák
a basison áthaladó leszálló pályákrostjai az agykéregben erednek és/vagy a gerincvelőben vagy a nyúltvelőben vagy a hídban végződnek:
–tractus corticospinalis
–tractus corticobulbaris
–tractus corticopontinus
247
Híd- felszálló pályák
tractus spinothalamicus, lemniscus medialis –rostjai a tegmentum alatt húzódnak felfelé, melyekhez a hallópálya -lemniscus lateralis –is csatlakozik
