Analízis - hasznos fogalmak, definíciók Flashcards
Rendezési axiómák
(1) a < b, a = b, a > b közül pontosan egy teljesül (TRICHOTÓMIA)
(2) a < b and b < c => a < c (TRANZITIVITÁS)
(3) a < b => a+c < b+c
(4) a < b => ac < bc
Háromszögegyenlőtlenség
|a+b| <= |a|+|b|
Általánosan:
|a1+a2+…+an| <= |a1|+|a2|+…+|an|
H halmaz maximuma
jel: max H
A legnagyobb érték, ami H-ban szerepelhet
H halmaz minimuma
jel: min H
A legkisebb érték, ami H-ban szerepelhet
H halmaz suprémuma
jel: sup H
(1) Ha létezik, akkor max H
(2) Ha nem, akkor sup H a legkisebb felső korlátja H-nak, vagyis minden elem kisebb vagy egyenlő, mint sup H
H halmaz infimuma
jel: inf H
(1) Ha létezik, akkor min H
(2) Ha nem, akkor inf H a legnagyobb alsó korlátja H-nak, vagyis minden elem nagyobb vagy egyenlő, mint inf H
Teljességi tulajdonság/axióma
Ha H valós és nem üres, felülről korlátos halmaz, akkor H-nak létezik legkisebb felső korlátja (sup H)
Arkhimédész tulajdonság/axióma
Minden valós számnál létezik egy nagyobb természetes szám: n>r
Cantor féle tulajdonság/axióma
[a1,b1] ⊃ [a2,b2] … ⊃ [an,bn] akkor ⋂ [an,bn] ≄ ∅
Számtani és mértani középegyenlőtlenség
n√a1a2…an <= 1/na1+a2+…+an
Mértani és harmonikus középegyenlőtlenség
n√a1a2…*an >= n/(1/a1+1/a2+…+1/an)
Bernouilli egyenlőtlenség
(1+x)^n >= a+ nx ahol x>=-1
Injektívitás
f: A ➙ B és a1, a2 ∊ A a1≄a2 esetén az f(a1) ≄ f(a2) akkor f injektív.
VAGYIS: Ha a függvény minden különböző elemhez különböző elemet rendel.
Szürjektívitás
f: A ➙ B és R(f)=B, akkor f szürjektív (ráképezés)
VAGYIS: B minden eleme szerepel a hozzárendelésben.
Bijekció
Ha f: A ➙ B injektív és szürjektív, akkor f bijektív (kölcsönösen egyértelmű)
VAGYIS: B minden eleme szerepel a hozzárendelésben, úgy, hogy mindegyiket különböző A-beli elemhez rendelünk.
Függvények kompozíciója
Az a h(a) függvény, amelyre h(a) = g(f(a)) minden olyan f ÉT-beli elemre, ahol f(a) a g ÉT-beli elem lesz
Identikus függvény
f: A➙A, melyre minden a ∊ A-ra f(a) = a
Descartes szorzat
A, B adott halmazok.
Azon a:{1,2} ➙ A ∪ B rendezett párok halmazát, melykre a(1)∊A és a(2) ∊B, az A és B halmazok Descartes szorzatának nevezzük.
jel: A x B