Általános Rész Flashcards
Előkészület
Ha a törvény külön rendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bcs elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy az ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Társtettesség
Szándékos bcs tényállási elemeinek akarategységben történő együttes megvalósítása.
Büntethetőséget kizáró, korlátozó okok
Büntethetőséget érintő: Gyermekkor Kóros elmeállapot Kényszer és a fenyegetés Tévedés
Büntetendőséget kizáró: Jogos védelem, Végszükség, Jogszabály engedélye, Egyéb ok: sértett beleegyezése, házi fegyelmi jog
Jogos védelem 22. § (1)
- §(1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Végszükség 23. § (1)
- §(1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
Büntetések 33. § (1)
- § (1) Büntetések
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.
(2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
(3) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - egymás mellett is kiszabhatóak.
Intézkedések 63. § (1)
- § (1) Intézkedések
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.
Visszaeső
Különös
Többszörös
Erőszakos többszörös
Szándékos bcs elkövetője, ha korábban szándékos bcs miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítélték és a büntetés kitöltésétől, v vh megszűnésétől az újabb bcs elkövetéséig 3 még nem telt el.
Különös: ugyanolyan v hasonló
Többszörös: többszörös visszaesőként
Erőszakos: többszörös visszaeső mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos
Bűnszervezet
Ez a helyes: három vagy több személyből álló,
hosszabb időre,
hierarchikusan szervezett,
konspiratívan működő csoport,
amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények (legalább két ilyen bűncselekmény) elkövetése.
Bűnszövetség
3 v több személy, hosszabb időre, összehangoltan működő csoport, amely célja 5 évi V ezt meghaladó szándékos bcs-k elkövetése.
Két v több személy a bcs-ket szervezetten követi el, v ebben megállapodnak, egy bcs-t megkísérelnek, nem bűnszervezet
Kényszergyógykezelés
Személy elleni erőszak, közveszélyt okozó bcs,
Elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető,
Tartani kell attól, hogy hasonló bcs-t fog elkövetni,
Egy évnél súlyosabbat kellene kiszabni
Elkövető
Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (együtt: részesek).
Nullum crimen sine lege
- § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
Nulla poena sine lege:
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett.
Visszaható hatály szabályai (kivételek)
Kivétel: Btk. 2. § (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Kivétel 2: 2. § (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
Időbeli hatály (Btk):
- § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
területi elv:
az elkövetés helyén hatályban lévő büntető törvényt kell alkalmazni, függetlenül az elkövető állampolgárságától, és attól hogy mely állam érdekei ellen irányult a bcs.
aktív személy (állampolgársági) elv:
az elkövetés helyétől függetlenül a büntető rendelkezések hatálya az állam saját állampolgárai által elkövetett bcs-re terjed ki
passzív személyi elv:
az állam büntetőjogi hatálya az állam saját állampolgárai ellen külföldön megvalósított bcs-re terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára
feltétlen büntető hatalom elve (egyetemlegesség):
az elkövetés helyétől, az elkövető állampolgárságától függetlenül bárhol, bárki által elkövetett cselekmények büntethetőségének elve, mely az államok szolidaritását fejezi ki, nemzetközi szerződésekben jelenik meg
A bűncselekmény fogalma
Btk: 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
Társadalomra veszélyesség
Btk. 4. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
Bűnösség:
az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszonyként határozzuk meg, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk. A bűncselekmény alanya csak beszámítási képességgel rendelkező személy lehet.
A bűntett és a vétség
- § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Elhatárolás jelentősége: szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál, próbára bocsátás elrendelésénél, törvényi mentesítésnél
Egység, többség, halmazat
Egység: egyetlen bűncselekmény megvalósulása (tényállásszerű, társadalomra veszélyesség, bűnösség)
Többség: több bűncselekmény azonos elkövető által történő megvalósítása.
Bűnhalmazat: olyan bűncselekmény többség, amely miatt az elkövetőt egy eljárásban vonják felelősségre.
Bűnhalmazat
olyan bűncselekmény többség, amely miatt az elkövetőt egy eljárásban vonják felelősségre.
Btk. 6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
Törvényi egység:
a törvényhozó egységet hoz létre olyan cselekményekből, amelyeket a törvényi rendelkezés hiányában halmazatként, vagyis több bűncselekményként kellene értékelni.
- Összetett bűncselekmény (delictum compositum):
pl. dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás (lopás + rongálás). Ha azonban a kár értéke alapján a rongálási cselekmény súlyosabb büntetési tétel alá esik, mint a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, a törvényi egység felbomlik és halmazatot kell megállapítani.
- Összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum):.
Pl. a több emberen elkövetett emberölés büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés, azonban ha halmazatként bírálnánk el akkor csupán 25 év szabadságvesztés lehetne a büntetési tétel maximuma
- Folytatólagos egység (bírói egység):
Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.
Üzletszerűség
Btk. 459. § (1) bek. 28. pontja: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;
Az üzletszerűség kizárja a bűnhalmazat megállapítását akkor, ha az üzletszerűség az alaptényállás eleme (Btk. 286. § zugírászat) vagy az elkövetési magatartás folyamatos jellegű
Látszólagos anyagi halmazat
- Önállótlan részcselekmény:. Pl. részesség és a tettesség, felbujtás és a bűnsegély viszonylatában. Mindig a súlyosabb elkövetői alakzatért felel az elkövető.
- Beolvadás: Pl. testi sértésbe beleolvad a sértett sérelmére azonos alkalommal elkövetett szóbeli becsületsértés.
- Büntetlen mellékcselekmény: Pl. a nyereségvágyból elkövetett emberölésbe a rablás, a rablásba a kifosztás olvad bele.
- Büntetlen előcselekmény: Pl. szándékos bűncselekmény előkészülete, illetve kísérlete beleolvad a befejezett cselekménybe.
- Büntetlen eszközcselekmény: Pl. nem állapítható meg bűnhalmazatban a kettős házasság mellett az intellektuális közokirat-hamisítás, mivel kettős házasságot, nélküle nem lehet elkövetni.
- Büntetlen utócselekmény: Pl. nem követi el a rongálást a lopási cselekmény elkövetője, ha a lopott dolgot utólag megrongálja vagy megsemmisíti.
Szándékosság
Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Az elkövetőnek az elkövetési magatartás kifejtésének időpontjában a törvényi tényállásba foglalt elemeknek megfelelő életbeni tényeket kell ismerni, és nem azok pontos törvényi fogalmát.
Szándékosság II
Célzatos bűncselekmények: csak egyenes szándékkal valósíthatók meg.
Vagylagos szándék: ha az elkövető alternatív tervet kidolgozva több lehetőséggel számolva hajtja végre a bűncselekményt.
Sértési és veszélyeztetési szándék: minden sértési szándék magában foglal egy veszélyeztetési szándékot is. Ha a szándék a sérelem okozására terjed ki, úgy szükségképpen kiterjed az időbelileg megelőző veszély előidézésére is.
Limitált szándék: a szándék sérelem okozására nem, hanem csak annak veszélyére terjedhet ki. Pl. életveszélyt okozó testi sértés esetében a szándék kiterjedhet az életveszélyre, ám a veszély sérelembe fordulására, a halálra nem.
Gondatlanság
Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Tudatos gondatlanság (luxuria): az elkövető előre látott, lehetségesnek tartott következmények bekövetkezését nem kívánja, abba nem nyugszik bele, hanem bízik annak elmaradásában.
Hanyagság (negligencia): objektíve lehetőség volt-e a cselekmény lehetséges következményeinek az előre látására és szubjektíve az elkövető tanúsította-e a tőle elvárható figyelmet illetve körültekintést. BH2001.52: gondatlanságból elkövetett emberölés (hanyagság) vétségét megvalósította a vádlott, aki a mérgező hatású permetszert barackpálinkás üvegben a nyári konyhában tárolja, amelyből az édesapja fogyaszt és halálos mérgezést szenved, holott a vádlott tudta, hogy az édesapjának gyenge a látóképessége, valamint az a szokása, hogy a lakásban rendszeres szeszes ital után kutat.
Praeterintencionális bcs:
ha a szándékos bcs minősítő körülménye olyan eredmény, melyre az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki. Pl. halált okozó testi sértés. Az eredményt legalább az elkövető gondatlanságának át kell fognia ahhoz, hogy azért őt felelősségre lehessen vonni.
(HALÁLT OKOZÓ TESTI SÉRTÉS)
A testi sértés elkövetője a halálos eredményért nem vonható felelősségre, ha a halál bekövetkezése a sértett olyan korábbi megbetegedésével volt kapcsolatos, amelyet az elkövető a legnagyobb gondosság mellett sem ismerhetett.
(PRAETERINTENCIONÁLIS BCS)
A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények – így a Btk. 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés – esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki.
Kísérlet
Btk. 10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.(2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (parifikáció elve). (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
Előkészület
Btk. 11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Nincs kísérlete
a. gondatlan bűncselekményeknek
b. olyan vegyes bűnösséggel megvalósítható bűncselekményeknek, melyeknél a minősítő (sértő) eredmény az alapeset eredményére épül (pl. halált okozó testi sértés)
c. tiszta mulasztásos-bűncselekménynek (pl. segítségnyújtás elmulasztásának alapesete)
d. ún. valódi előkészületként büntetendővé nyilvánított cselekményeknek
e. a részességnek
f. egyes bűncselekmények meghatározott vagy meghatározott módon megvalósuló fordulatainak (pl. szóbeli becsületsértés, szóbeli közveszéllyel fenyegetés)
Tettes
- § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes
az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
Önálló tettes:
a törvényi tényállás megvalósításában más személy nem működik közre. A gondatlanságból elkövetett bcs és a büntetendő előkészület elkövetője mindig önálló tettes.
Többes tettesség:
pl. szexuális erőszak – ugyanazzal a sértettel azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva közösülnek, de a tv.-i tényállás sajátos meghatározottsága folytán nem társtettesek, hanem önálló tettesek. + fogolyzendülés („az a fogoly, aki fogolytársaival együtt”) legalább három fogoly követheti el, ekként az e bcs fogolyként megvalósító elkövetők, önálló tettesek.
Társtettesség:
szándékos bcs tényállási elemeinek akarategységben történő együttes megvalósítása. Megállapítása tárgyi oldalán és alanyi oldalán a törvényben meghatározott együttes feltételek függvénye.
Társtettes alanyi és tárgyi oldal
Tárgyi oldalon: ugyanazon bcs, egynél több alany által történő elkövetése. Bűnkapcsolatok (bűnpártolás, orgazdaság, pénzmosás) törvényi tényállásait egymás tevékenységéről tudva valósítják meg, de a társtettesség kizárt, mivel nem ugyanazt a bűncselekményt valósítják meg. Mindegyik elkövető a törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartást kell közösen megvalósítania, akár egészben, akár részben. pl. rablás esetében az egyik az erőszakot vagy fenyegetést alkalmazza, a másik a sértettől elveszi az idegen dolgot.
Alanyi oldalon: egymás tevékenységének tudata (szándékegység)
Részesség
Alapvető eltérése a tettességtől, hogy a részes törvényi tényállási elemet nem valósít meg, tehát a törvényi tényálláson kívül cselekszik. A részes a tettessel szándékegységben cselekszik.
Felbujtás:
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Rábírás: szándékos bűncselekmény elkövetéséhez szükséges döntő motívum kialakítása a tettesben. Ameddig a rábíró magatartás a tettesben csak a szándék kialakulásához vezet, de ez a szándék a bűncselekmény kísérletében sem manifesztálódik, felbujtásról nem beszélhetünk, az csupán előkészületi magatartás (felhívás). A rábírás megvalósulhat belenyugvással is, (felbujtás során nem határolja be, hogy a bántalmazás, súlyos testi sértésig, vagy maradandó testi sérülésig terjedjen, így belenyugszik abba is, hogy a tettes által végrehajtott bántalmazás életveszély kialakulásához, halálhoz vezethet, így ezért az eredményért felelős)
Bűnsegély:
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. Pszichikai bűnsegély: a sértett védekezésére hat bénítóan, vagy a tettes szándékát erősítő hatású. A már kialakult tettesi szándékot erősíti, még a felbujtó a szándékot alakítja ki.
Tettesi túllépés (excessus mandati):
ha a tettes vagy a tettestárs cselekvősége túllép a szándékegység megszabta kereteken és olyan bűncselekményt valósít meg, amelyre nézve tettestársával, illetőleg a felbujtóval való szándékegysége nem áll fenn.
Mennyiségi túllépés: ha a tettes a bűncselekménynek egy súlyosabb fajtáját valósítja meg. pl. minősített esetet
Minőségi túllépés: ha a tettes egy másik, súlyosabb bűncselekményt valósít meg.
Csoportos elkövetés
Btk. 459. § (1) bek. 3. pont: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.
Bűnszövetség
bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
előzetes megállapodás: a jövőben megvalósítandó bcs elkövetésére irányuló egybehangzó akarat elhatározás. Lehet kifejezett, szóbeli, de ráutaló magatartással is létrejöhet, feltétele a bűnözésre irányuló akarategység.
bűnszervezet:
három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
beszámítási képesség
két részből tevődik össze: a felismerési képességből, mely szerint az egyén képes felmérni tettének következményeit, másrészről az akarati képességből, amikor a felismerésének megfelelő magatartás tanúsítására képes.
belátási képesség:
a 12-14 év közti elkövető szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg kellően érett-e arra, hogy belássa cselekménye jogellenes, társadalomra veszélyes voltát és azt, hogy e belátásnak / felismerésnek megfelelően cselekedjék.
gyermekkor
- § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A kóros elmeállapot
- § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
Kényszergyógykezelés
A kényszergyógykezelés határozatlan időtartamú intézkedés. Az elkövetéskor kizárt beszámítási képesség esetén alkalmazható, ha csak korlátozott a beszámítási képesség, alkalmazására nincs lehetőség.
Szigorú konjunktív feltételek:
a. személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése
b. az elmeműködés kóros állapota miatt nem lehet megbüntetni
c. tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni
d. büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene vele szemben kiszabni
Kényszer
Btk. 19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.
Vis absoluta:
akaratot megtörő erőszak. A vis absoluta alatt álló személy képtelen az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, bénítóan hat rá az erőszak. Büntetőjogi következmény: nem büntetendő. Aki őt felhasználja, közvetett tettesként felel.
Vis compulsiva:
akaratot hajlító erőszak. A vis compulsiva alatt álló személy ellenállhatna, mégsem az akaratának megfelelő magatartást választja. Ebben az esetben a büntetés korlátlan enyhítésére van lehetőség.
Fenyegetés
Általános fenyegetés fogalom: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Kvalifikált fenyegetés fogalom: élet, testi épség ellen irányul és közvetlen
Tévedés
Btk. 20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
Ténybeli tévedés: Pl. ha az elkövető nem tudja, hogy akit bántalmaz hivatalos személy, hivatalos személy elleni erőszakért nem felel, hanem csak testi sértésért.
Társadalomra veszélyességében való tévedés: pl. a védett, fokozottan védett növény- és állatfajokra vonatkozó jogszabályok, tilalmi listák nem pontos ismerete megalapozhatja a természetkárosítás miatt emelt vád alóli felmentést.
Büntetőjogilag irreleváns tévedések:, felel a bcs elkövetéséért.
Elévülés
- § (1) A büntethetőség - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
(3) Nem évül el a büntethetősége
a) emberiesség elleni bcs, háborús bcs
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és
c) nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bcs közül a fiatalkorú sértett sérelmére elkövetett 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bcs-ek
Az elévülés nyugvása
Az időtartam, amely alatt az elévülés nyugszik, az elévülés határidejébe nem számít bele.
Esetei:
a. büntetőeljárás felfüggesztése: kivéve, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.
b. a közjogi tisztség betöltésén alapuló eljárás felfüggesztés, amelyre akkor kerülhet sor, ha a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel.
c. vádemelés elhalasztásának, a próbára bocsátás próbaidejének és a jóvátételi munkának a tartama
d. sajátos esete: bizonyos bcs-nek a 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére való elkövetése. Ezeknek a bcs-nek az említett életkorú sérelmére elkövetése esetén a tv. a 18. életév betöltésével együtt járó nagykorúság eléréséhez köti az elévülés kezdő időpontjának megnyílását, tehát a bcs elkövetése és a 18. életév betöltése közötti időtartam alatt az elévülés lényegileg nyugszik. Ez a szabály azonban nem akadályozza a bcs elkövetőjének 18. életéve betöltése előtt történő felelősségre vonását. Az elévülés ekként való nyugvására a három évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő
a. szándékos súlyos testi sértés
b. emberrablás
c. emberkereskedelem
d. személyi szabadság megsértése
e. nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bcs, amely 5. évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő (5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bcs-k nem évülnek el, következésképp az elévülés nyugvása közömbös lenne)
Tevékeny megbánás
- § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
Magánindítványra büntethető bűncselekmények
- könnyű testi sértés
- szexuális kényszerítés alapesete, szexuális erőszak egyik alapesete
- szeméremsértés egyik alapesete
- kapcsolati erőszak alapesete
- egészségügyi önrendelkezési jog megsértése
- magánlaksértés
- zaklatás
- magántitok megsértése, levéltitok megsértése
- kiszolgáltatott személy megalázása
- rágalmazás
- becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel készítése
- becsületsértés
- kegyeletsértés
- lopás, rongálás, sikkasztás, információs rendszer felhasználásának elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, ha az elkövető a sértett hozzátartozója
- szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, illetve iparjogvédelmi jogok megsértése, ha a szellemi tulajdont sértő áruk vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk.
A feljelentés hiánya
- § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető.
A jogosult feljelentésére büntethető bcs-k:
a. minősített adattal való visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye. Minősítésre jogosultak: országgyűlési bizottság elnöke, a bíróság elnöke, ügyészség vezetője, kormány tagja, rendőri szerv vezetője
b. hamis vád és hamis tanúzás miatt az alapügy befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható büntetőeljárás (alapügy az eljárás, amely a hamis vád alapján indult, illetve amelyben a hamis tanúzást elkövették. Az alapügy befejezése: a jogerős befejezés
