A Rákosi-rendszer Flashcards
Gazdaság a Rákosi-korszakban (helyzet, szituáció)
Gazdaság
→ összeomlott - ok: háborús pusztítás, szovjet megszállás, jóvátétel
→ ipari termelés: visszaesés: 1/3-ára
→ válságjel: élelmiszer-fejadag, jegyrendszer
→ infláció → pengő elértéktelenedett
A gazdaság összeomlásának okai a Rákosi-korszakban?
háborús pusztítás, szovjet megszállás, jóvátétel
Milyen szerepe van az államnak a gazdaság alakításában?
Vezető szerep
Az állam vezető szerepe a gazdaságban - INTÉZKEDÉSEK
1949,
→ teljes körű államosítás:
→ oktatás
→ MZG
→ ipar
→ 1946: államosít: szénbányák, erőművek, nehézipari üzemek
→ Ft bevezetése → USA visszaadta a MNB aranykészletét
→ 1947: hároméves terv
→ 1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították
→ 1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították
Monolitikus diktatúra kiépítése (év), főbb intézkedések
1949,
→ teljes körű államosítás:
→ oktatás
→ MZG
→ iparA Rákosi-diktatúra módszerei
Terror és megfélemlítés
A Rákosi-diktatúra terrorának eszközei
ÁVH: Államvédelmi Hatóság → Alárendeltség: pártvezetés → Letartóztatás: ítélet nélkül → Eszköz: Kényszervallatás → Ellenőrzése alatt: internáló táborok → Vezetője: Péter Gábor →Központja: Budapest, Andrássy út 60.
Internálótáborok: internál: politikai foglyokat, ítélet nélkül
→ Kb. 40000 fogoly
→ 100 db internálótábor
→ Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy
→ Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették
→ Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)
eljárás: 1 millió ember ellen → félelem és a
gyanakvás légköre uralkodott
→ Módszer: terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.
ÁVH jellemzői
A Rákosi-diktatúra terrorának eszközei :ÁVH: Államvédelmi Hatóság → Alárendeltség: pártvezetés → Letartóztatás: ítélet nélkül → Eszköz: Kényszervallatás → Ellenőrzése alatt: internáló táborok → Vezetője: Péter Gábor →Központja: Budapest, Andrássy út 60.
Internálótáborok jellemzői
A Rákosi-diktatúra terrorának eszközei : Internálótáborok
internál: politikai foglyokat, ítélet nélkül
→ Kb. 40000 fogoly
→ 100 db internálótábor
→ Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy
→ Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették
→ Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)
eljárás: 1 millió ember ellen → félelem és a
gyanakvás légköre uralkodott
→ Módszer: terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.
Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:
Sztálini modell átvétele
Sztálini gazdaságpolitika (ismétlő kérdés)
→ tervgazdálkodás - meghatározott: gazdasági növekedés üteme
→ nehézipar erőltetett fejlesztése
→ ehhez sok tőkére volt szükség, amit a mezőgazdaságból vontak el -> kollektivizálást
→ kollektivizálás: a parasztoktól elvették a földeket -> termelőszövetkezeteket (kolhoz) és állami gazdaságokat (szovhoz) hoztak létre
→ ellenállás: kulákokat tömegesen kitelepítette munkatáborokba
→ GULAG: a szovjet munkatáborok hálózata (nagy részük Szibériában volt) -> a rabok ingyenmunkájából utakat, csatornákat építettek, bányákat nyitottak
→ ipar óriási ütemben fejlődött - gazdaság szerkezete eltorzult - ipar termékei gyenge minőségűek
kollektivizálás a SZU-ban
kollektivizálás: a parasztoktól elvették a földeket -> termelőszövetkezeteket (kolhoz) és állami gazdaságokat (szovhoz) hoztak létre
kollektivizálás Magyarországon
a parasztoktól elvették a földeket -> termelőszövetkezetek (TSZ)
Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája: Mezőgazdaság
Mezőgazdaság
→ Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre
→ Kulák = gazdag paraszt
→ Vagyonfosztás
→ Internálás
→ Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni
Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették
→ Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták
→Gyapottermesztés meghonosítása
→ Az ország gabona- és borimportra szorult
Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája: IPAR
IPAR
→„vas és az acél országa” leszünk
→ nehézipart erőltetett menetben fejlesztették
→ Magyarország Szovjetunióból importált → feketekőszenet és vasércet
→ Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálinváros), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya
→ Tervutasításos rendszer
→ Munkaverseny-mozgalom
→ A könnyűipart elhanyagolták
Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája: Infrastruktúra
Infrastruktúra:
elhanyagolták
Beszolgáltatási rendszer
Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni
Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették –> KULÁK
KULÁK
Kulák = gazdag paraszt
Gyapottermesztés, gumipitypang
törekvések - > ipar fellendítése, hiábavaló
Az ipar milyen radikális változásokon esett át a Rákosi-
korszakban? Mi volt a mottója?
„vas és az acél országa” leszünk
nehézipart erőltetett menetben fejlesztették
Új iparvárosok
Dunaújváros (Sztálinváros), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya
Könnyűipar a Rákosi-
korszakban
Elhanyagolták
Hangsúly: Nehézipar
Mivel motiválták a termelőket a nagyobb mértékű termelésre és beszolgáltatásra?
Munkaverseny-mozgalom
Hogyan szabályozták a termelést?
Terutasításos rendszer
Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája: - társadalmi következmény
Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent
Ellátási gondok – 1951-ben bevezették a jegyrendszert
Rettegés, félelem légköre uralkodott
1949 államforma változása
1949: Elfogadták az új alkotmány
államforma: népköztársaság
A magyar Népköztársaság jellemzői
Megalakul: 1949
megszűnt a köztársasági elnök tisztsége → Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)
Elnöki Tanács:
elnöke: Szakasits Árpád
törvényerejű rendeleteket hozott
országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit
megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége
pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények
Elnöki Tanács
Elnöki Tanács:
elnöke: Szakasits Árpád
törvényerejű rendeleteket hozott
országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit
megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége
pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények
Milyen új közigazgatási rendszer jött létre 1950-ben?
1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer
Tanácsrendszer
1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer
megszűnik az önkormányzatiság
a párt utasításait hajtják végre
