A nyirokrendszer és immunrendszer Flashcards
A nyirokrendszer a vérkeringéssel ellentétben
Egyirányú
A szövetekben kezdődik és a szív felé halad
A nyirok a szívben
újra felhasználódik
Az immunrendszer kifejti hatását
a nyirokrendszeren keresztül
Az immunrendszer termékei általában itt szállítódnak
A vérben és a nyirokban
Immunrendszer
A szervezet sajátos válaszreakciója az idegen molekulákkal,mikroorganizmusokkal szemben
A nyirokrendszer alkotóelemei
nyirok
nyirokerek
nyirokszövetek
A nyirokrendszer szerepe
a nyiroknak (szövetnedv) a sejtek közötti térből a keringési rendszerbe való visszajuttatása
Nyirokerek
vékony falú vezetékek amelyek az egész szervezetet behálózzák
Itt különösen nagy számban fordulnak elő a nyirokerek
bőr szöveteiben,főleg az irhában (dermis)
a nyirokerek így kezdődnek
csövecskehálózatként a szövetekben
a hálózatot alkotó mikroszkópikus vezetékek
nyirokhajszálerek
a nyirokerek bélése
endothélium
a vérerekhez képest a nyirokhajszálerek
permeábilisabbak
A nyirokhajszálerek permeábilisabbak ezért…
alkalmasak arra,hogy elvezessék a szövetközötti nedvet (nyirok)
A szervezet legngyobb nyirokere
mellvezeték
a mellvezeték elhelyezkedése
a hasüregből indul,majd a mellüregbe jut ahol a nyelőcső mögött a gerinccoszlop előtt halad
a mellvezeték tartalma itt ürül ki
ahogy közeledik a nyakhoz balra fordul és beüríti tartalmát a bal kulccsontalatti gyüjtőér tövébe
a mellvezeték innen vezeti a nyirkot
a test rekeszizom alatti részéből és a rekeszizom feletti területek bal feléből
A rekeszizom feletti tájékok jobb feléből a nyirkot egy másik tág vezeték szállítja
jobb nyirokvezeték
a jobb nyirokvezeték ide torkollik
jobb kulcscsont alatti gyöjtőér tövébe
a nyirok egy irányba való közlekedését biztosítják
nyirokér billentyűk
A nyirok közlekedését elősegíti
a vázizom összehúzódása által a nyirokerek falára gyakorolt nyomás
A nyirokerek jól alkalmazkodtak a … szállításához
nagy molekulás,fehérjék
A nyirok…
kiszivárog a vérkeringésből a szövetekbe
A nyirokcsomók
tokba zárt szövetet tartalmaznak
A nyirokcsomók általános szerepe
megszűrik a nyirkot mielőtt visszakerül a keringésbe
A nyirokcsomók elhelyezkedése
nagyobb nyirokerek mentén
nyirokcsomóba belépő ér
efferens
nyirokcsomóból kilépő ér
afferens
A nyirokcsomóban találjuk
T és B limfocita sejtek
Az immunrendszer alappilllérei
T és B limfociták
tüsző
zsákocska
germinális
csírával kapcsolatos
A nyirokcsomó állományai
kéregállomány (cortex)
velőállomány (medulla)
a nyirokcsomó cortex
limfocita tömörüléseket tartalmazó tüszőkből áll
tüszők központi részén germinális központok találhatóak(melyek többségében B limfocitákat tartalmaznak,a fennmaradó részeket T limfociták töltik ki)
A germinális központok tartalmazzás
többségben B limfociták
a maradék részt T limfociták töltik ki
A nyirokcsomót lebenyekre osztja
a tok sövényei
támasztják a nyirokcsomó fő sejtjeit (B és T limfociták)
a kötőszövet rácsrostjai (retikuláris rostjai)
A nyirokcsomóm lebenyeiben található
nyirokszinuszok
nyirokszinuszok
kevesebb sejtet tartalmaznak,bennük kering a nyirok
a limfociták sűrűbben helyezkednek el
a kéregben (cortex)
Kevesebb limfocitát tartalmazó rész
velőállomány (medulla)
Lép szerepe
megszűri a keringő vért
a kórokozókat bekebelező sejtek helye
immunválaszt szabályozó sejteket tartalmaz
Nyirokcsomók szerepe
megszűrik a nyirkot mielőtt visszakerül a keringésbe
a nyirok összetételét felügyelik
a kórokozókat bekebelező sejtek helye
immunválasz
Csecsemőmirigy
A T limfociták érését és fejlődédét ellenörzi
a nyirokcsomók nagyobb számban fordulnak elő
a nyak szöveteiben
lágyéki tájékban
könyök hajlatában (fossa cubitalis)
térdhajlatban (fossa poplitea)
hónaljárokban (axilláris nyirokcsomók)
mediastinumban
Nyirokcsomók elhelyezkedése
követik a nagy vérereket a hasüregben és a test függelékeiben
Mandulák
nyirokcsomószövet tömörülések
könyök hajalt
fossa ccubitalis
térdhajlat
fossa poplitea
hónalj nyirokcsomók
axilliáris nyirokcsomók
Mandula
tonsilla
Szájpadmandulák elhelyezkedése
szájpadcsont alatt helyezkednek el
Garatmandulák
adenoidok
A garatmandulák elhelyezkedése
a garat felső részében
Nyelvmandulák elhelyezkedése
a nyelv szövetében
Tápcsatorna falában,főleg csípőben található nyirokszövet tömörülések
Peyer-plakkok
Peyer-plakkok
Tápcsatorna falában,főleg csípőben található nyirokszövet tömörülések
A csecsemőmirigy
Thymus
A csecsemőmirigy helye
a meiastinumban a sternum mögött
nagy,két lebenyes szerv magzati korban
A csecsemőmirigy egységei
lebenykékre oszlik
támasztó sejteket és T limfocitákat tartalmaznak
A thymus szerepe
a primitív T-limfocitákat érett T-limfocitákká fejlődnek
A lép elhelyezkedése
a hasüreg bal felső részében,a rekeszizom alatt
A lép alakja
alakja megfelel a szomszédos struktúráknak (rekeszizom,bal vese,gyomor,vastagbél)
A lép kapuja
Hílus
A hílus funkciója
itt lépnek be és ki a nagy erek
A lépet veszi körül
kötőszövetes tok,mely sövényeket bocsájt a belsejébe
a lép lebenykéi
lobulusok
Lobulusok szerkezete
sejtek és vérerek
a lép vérellátását bíztosítja
a lépverőér (arteria linealis)
lépverőér
arteria linealis
A lép kéregállományában
sűrű limfocitaállomány található
A lép velőállományában
ritkán fordulnak elő limfociták
A lép szerepe
A szervezet limfocita tartaléa
szűri a vért
fontos a vörösvértest és vas anyagcseréjében
a lép makrofágjai fagocitálják az elöregedett,sérült vörösvértesteket
ujrahasznoítják a vörösvértestből a vasat,a májhoz küldik
vérraktár
B és T limfocitákat tartalmaz
A nyirok keletkezése
A szív által gyakorolt nyomás átpréseli a vérereken
A fehérjék nem képesek visszakerülni a vérerekbe,ezért a nyirokban maradnak
A nyirokban maradnak
fehérjék
mikroorganizmusok
A nyirok felveszi a nyirokcsomókban
limfociták és makrofágok
A tápcsatornában a nyirok állaga
tejszerű
A lebontott zsír a tápcsatornában
a tápcsatorna falának nyirokereibe jut,újraalakul
vizenyő (ödéma)
szövetnedv felhalmozódása a sejtközti térben
A tápcsatorna nyirokerei
lactealok (központi nyirokerek)
Az ödéma oka
nyirokerek elzáródása,pl.fertőzés esetén
a fehérjék ozmózissal kivonják a vizet az erekből
idegen anyagok
antigének
Az antigének kiküszöbölése
ellenanyagokkal való lerombolás
ellenanyagok
fajlagos fehérjemolekulák
Ekkor fejlődik ki az immunrendszer
megtermékenyítés utáni harmadik hónap
kezdetleges (primitív) őssejt
stem-sejtek
Az immunrendszer előfutárai (őssejtek)
limfopoetikus sejtek
Tímuszba került őssejtek
T limfocitákká alakulnak THYMUS
Az őssejtek limfocitává alakulásának következménye
a sejt felszínén receptorok jelennek meg
B (bursa) limfociták
Bursa fabricii-ban alakulnak ki (csirkeembrió)
Embernél a Fabricius tömlőnek megfelelő szervek
csontvelő,máj,tápcsatorna,nyirokcsomó szövetei
B limfociták működése
ellenanyagokat termelnek,ami megjelenik a sejtfelszínen,idegen anyagokhoz kapcsolódnak az immunválasz során
őssejtek
hamocytoblastok
Limfopoetikus sejtek átalakulnak
T limfocita
B limfocita
Natural Killer
A csontvelőben hemocytoblasztok átalakulnak
limfopoetikus sejtekké
Bizonyos T limfocyták visszatéernek …
a csontvelőbe
Az immunrendszer ekkor válik működőképessé
6 hónappal a szülés után
A B és T limfocitákat stimulálja
Antigén
Az antgén szerkezete általában
egy nagyméretű fehérje,vagy poliszacharid
Az antién lehet
baktériumcsilló,vírus,penészspóra,citoplazmabeli makromolekula
Antigének száma
kb. egy millió
Minden emberi sejt megjelenít egy fhérjemolekulát (saját antigének),amelynek neve
Major Histocompatibility Complex MHC
kétféle MHC
MHC l és MHC ll
MHC I
minden sejten jelen van
MHC ll
csak az immunrendszer sejtjein van jelen
Születés előtt elpusztulnak
az MHC-t támadó immunsejtek
Ahoz,hogy a saját antigének elleni tolerancia fennmaradjon
a végrehajtó sejtek gátlása egész életen át kell tartson
Ekkor válik éretté az immunrendszer
az egyén egyéves korában
Az idegen anyagokat fagocitálják
a fehérvérsejtek
Legfontosabb fagocita sejtek
makrofágok
Makrofágok alakja
amőbaszerű
Elindítják az immunválaszt
makrofágok
tüdő makrofágjának neve
alveoláris makrofág
Kötőszövet makrofágjának neve
hisztocita
máj makrofágjának neve
Kuppfer-sejt
Idegszöveti makrofág neve
mikroglia sejt
csonntszöveti makrofág neve
oszteoklaszt
Lép makrofágjának neve
szinuszoidális bélelősejt
Mikor a makrofág belép a nyirokcsomóba találkozik a …….val
T-helper limfocitáva T4 sejt
T4 sejt
T-helper limfocita
A mikroorganizmusok antigénje hozzákapcsolódik
a makrofág MHC II molekuláihoz
Az MHC II molekulán az antigén hatása
stimulálja a limfocitákat,hogy antitesteket termeljenek
a makrofágok vándorolnak
a nyirokcsomók felé a nyirokerekben
A T-helper limfocita felszíni receprorai reakcióba lépnek…
az idegen antigénekkel
A T-helper reakcióaktiválja
a helper sejtet,hogy egy sor nagyon aktív fehérjét termeljen (limfokinek)
Helper sejt aktív fehérjéi
limfokinek
A limfokinek stimulálják
T és B limfocitákat
Sejtes immunválasz
T limfociták aktiválódnak
Humorális immunválasz (ellenanyag vezérelt)
B-limfociták uralják
Az MHC molekulák funkciója
bemutatják az antigéneket,hogy serkentsék a specifikus T és B limfociták részvételét az immunválaszban
A sejtes immunválaszt indítják el
T-helper limfociták által termelt limfokinek
A sejtes immunválasz beindul a….következtében
citotoxikus T-limfociták gyors szaporodásának stimulálása által
T-limfociták számára célpontok
gombák,egysejtű élősködők,vírusokkal,baktériumokkal fertőzött sejt
A T-limfociták felismerik
A saját MHC-t
Az idegen antigéneket
a daganatsejteket
Kolonális szelekció
T-limfociták aktív állapotban klónozódnak,szeporodnak
A limfokinek …. fognak odavonzani
makrofágokat
A sokszorosan klónozott limfociták miután megoldották a problémát
megmaradnak a nyirokcsomókban és más nyirokszövetekben
Kevésbé specifikus hatású limfocita
Natural killer
Elsődeleges védekezési mechanizmust képezik a daganatsejtekkel szemben
Natural killer limfociták
A túlzott immunreakciókat védi ki
supressor T-limfocita T8
supressor T8 működése
Az antigénstimulus csökkenésével arányosan laasítja az immunválaszt
Csökkenti a citotoxikus és Naturl killer sejtek tevékenységét
kaszkádreakció
mikrobák membránjának szétroncsolása
Leggyakoribb antitest
IgG
immunoglobulinok
igM
IgG
IgA
IgD
IgE
Sejtes immunválasz fő elemei
T-limfociták
antitest molekulák kiáramlásának sebessége a
B-limfocitákból
2000/másodperc
biokémiai jelzések átalakítják a B-limfocitákat
Plazmasejtekké
Plazmasejtek szerepe
nagyon aktív antitest termelés
Humorális immunválaszt váltanak ki
vírusok és baktériumok antigénjei
Antitest molekulák alakja
Y alakú
két rövid és két hosszú aminosavlánc
Antitestek variábilis végének tulajdonsága
egy specifikus antigénnel fog reagélni
Antitestek működése
letakarják a sejtbe hatoláshoz szükséges receptorokat
Hidat képeznek a mikroorganizmusok és makrofágok között
IgM antitest molekuláinak száma
20
IgM szerepe
a keringésben fertőzés során elsőnek lép kölcsönhatásba az antigénnel
elsődleges immunválasz
IgA molekuláinak száma
8 polipeptidlánc
IgA szerepe
testüregekben való védelem
léhutakban,tápcsatornában,más környezettel érintkező üregekben szembeszáll a baktériumokkal
IgD szerepe
receptor a B-limfocitán
A B-limfociták felszínén az aktiválást serkenti
IgD molekuláinak száma
4 aminosav lánc
IgE
Allergiás reakciókban vesz részt
IgE szerepe
ALLERGIÁS REAKCIÓKBAN VESZ RÉSZT
rögzül a bazofilek és hízósejtek felszínén
serkenti a hisztamin és szerotonin felszabadulását
IgE működésének tünetei
a simaizmok összehúzódnak
a légzés nehezebbé válik
Hasi görcsök
Csalánkiütések
IgM a szérumban
5-10 %
IgG a szérumban
80 %
IgA a szérumban
10 %
IgD a szérumban
<1 %
IgE a szérumban
<1 %
IgG szerepe
Másodlagos immunválasz
leggyakoribb antitest
a betegség lezajlása után fennmaradó immunválaszt biztosítja
IgA helye
testnedvek,testüregek
IgG molekuláinak száma
4 aminosavlánc
igM helye
vér,nyirok
IgG átjut a placentán?
Igen
Az IgG kivételével az antitestek…
nem jutnak át a placentán
placenta =
méhlepény